Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-04-13 / 15. szám
JraUati Földműves 1958. április 13. Behozzák a késést Van eredmény, mert szívügyük az állattenyésztés A nyitrai kerületben a húsvéti ünnepek alatt se szűnt meg a munka a mezőkön. Az SZLKP KB irodájának és a Megbízottak Testületének felhívása alapján a GTÁ-ok traktorosai, a szövetkezeti tagok, állami gazdasági dolgozók vasárnap és hétfőn is kimentek a mezőre, hogy kihasználják a kedvező időjárást a tavaszi mezőgazdasági munkák mielőbbi befejezésére. A Bajcsi Állami Gazdaság részlegein 450 dolgozó vasárnap a rendkívüli műszakok keretén belül több mint 150 hektár tavaszi árpát, 80 hektár cukorrépát vetett. Ezenkívül a többi növények alá jónéhány hektáron előkészítették a talajt. A munkát folytatták hétfőn is. A Zselízi Állami Gazdaság földjein vasárnap 100 hektár árpát, 55 hektár tavaszi keveréket, 30 hektár borsót, zabot vetettek el. 445 hektáron simítóztak. Legjobban a karolinai és zselízi részlegen haladt a munka. Vasárnap közel 300 és hétfőn a rendkívüli műszakon 180 ember dolgozott. A Zselízi Állami Gazdaság részlegein a hétfői napon 80 hektár tavaszi árpát, 21 hektár cukorrépát, 24 hektár zabot, 40 hektár tavaszi keveréket vetettek. A rendkívüli műszakokon különösen kitűnt szorgalmas munkájával Sztreda László, Trgina József traktoros és mások, akik hosszabbított és éjjeli műszakban is dolgoztak. ~ Á húsvéti ünnepeket a szenei járás fiataljai is kihasználták a tavaszi mezőgazdasági munkák meggyorsítására. A járásban 39 ifjúsági csapat működik 700 taggal és 3 ifjúsági brigádközpont. Az ünnepek alatt 62 fiatal traktoros dolgozott a földeken hosszabbított és éjjeli műszakok keretén belül. Elsősorban nekik köszönhető, hogy Jánosházán, ahol 16 tagú ifjúsági csoport dolgozik és Hurbanová Vesen, ahol ifjúsági brigád működik, már elvégezték a kalászosok vetését. Eredményes munkát végeztek a húsvéti ünnepek alatt az érsekújvári, surányi, ógyallai, komáromi és más gépállomás dolgozói is. A somorjai járás legtöbb szövetkezetében már az elmúlt hét szombatján befejezték a vetést. Elsőnek a torcsi EFSZ-ben végeztek a tavasziak vetésével. Azokban a szövetkezetekben, ahol a húsvéti ünnepek előtt nem végezték el a vetési munkát, dolgoztak az ünnepek alatt is, mint például az illésházai, belovai, nagypakai, csöllei EFSZ-ekben. A csöllei EFSZ-ben például a két ünnepnap alatt 45 hektár árpát vetettek. Vasárnap az Antifasiszta Szövetség helyi csoportja Csöllén brigádot szervezett a tavaszi vetések meggyorsítására. Huszonöt hektáron végezték el a vetést. A húsvéti ünnepek alatt a somorjai járásban 450 hektáron végeztek vetési munkálatot. A napokban tovább folyik a cukorrépa vetése. — Erről inkább azok beszéljenek, akik a gyakorlatban ezt valóban csinálják is — jelenti ki mosolyogva Kosztura Ferenc zootechnikus, amikor az eredmények és a munkamódszerek után érdeklődünk. És ebben teljes mértékben igaza is van, mert hát ki tudna jobban számot adni arról, hogyan, milyen módszerek segítségével sikerült tavaly magasan túlteljesíteni a tejbeadást, mint maguk a fejőgulyások ... Sok dicséret érte már a Királyhelmeci Állami Gazdaság bodrogszögi részlegének fejőgulyásait. Cető Józsefet például már két ízben tüntették ki a „Legjobb dolgozó“ jelvénnyel. De nehogy valaki azt képzelje, hogy ezek a fejőgulyások valami büszke, beképzelt emberek, mert ha így lenne, nem igen tudtak volna beadni terven felül ez év első negyedévében 10 200 liter tejet. Pedig a járás gazdaságaiból ide összpontosították a fertőző elvetélésben szenvedő állatokat, de az átlagos termelési eredmények — túlzás nélkül — vannak olyanok, ha nem jobbak, mint a többi gazdaságban. Hogyan érik ezt el az itteni állatgondozók? Szívesen elmondja Hlivják Miklós, Cető József, Márton József, Trója László és a többi állatgondozó. A déli etetés és fejés előtt akad is erre alkalom. — Nem mondok újat — kezdi a szót Cető József — ha idézem azt a régi közmondást, hogy „szájáról fejödik a tehén“. Bizony nem mindegy, mit eszik a jószág ... Igen sok függ a takarmány előkészítésétől, ízesítésétől. Erre mi nagy súlyt fektetünk. Élesztősített, pácolt takarmányt etetünk. A szecskát felszeletelt répával összekeverjük, melasszal, vízzel nedvesítjük és 24 óráig állni hagyjuk, azután kerül az állatok elé. Az abraktakarmányunk nem a legjobb, de a többi ízesített takarmánnyal megeszik a tehenek. — Megeszik-e? — vág közbe Hlivják Miklós. — Jóízűen, még ki is nyalják a jászlat. A továbbiakban elmondják, hogy az etetést és fejést pontos időben, rendszeresen végzik, ami szintén nagyon fontos, mert ezt megszokják a: tehenek, ami természetesen kedvezően 'hat rájuk. Ellés előtt két héttel és utánna is, még fontosabb, mint az abrak. Sajnos, két volt fejőgulyásunk, Márton István és Moroz Sándor dúrva bánásmódját a gondjaikra bízott 14 tehén elég sokáig éreztette velünk. De mióta más gondozókat kaptak, naponta egy-egy tehén két literrel több tejet ad. — Nagyon megvadultak ezek a tehenek a vasvillától — bizonyítgatja Hlivják Miklós. — Egy pár napig úgy sétálgattak a jászol mellett, mint az ember a „placcon“. Azt várták, melyik oldalról jön az ütés. Kinnt, a gazdaság udvarán folytatódik a beszélgetés, majd a fejőgulyások az istállók felé indulnak. Elérkezett a déli etetés és fejés ideje. Ezzel meg nem lehet várni... Alkalmunk van meggyőződni arról is, hogy a növendékek se kerültek rossz kezekbe ebben a gazdaságban. Márton József büszkén vezeti őket a hídmérlegre. Ma éppen mérés ideje van. A Juci, meg a Zsuzska egyszerre érkezik a mérlegre. Elég nehezen megy, míg végre külön-külön lemérhetik őket. „Barátnők“, az istállóban is egymás mellett állnak. — Józsi! Ez igen szép — jegyzi meg Kosztura Ferenc. — A Juoi egy kilót gyarapodott naponta... — örül is ennek a gondozó, meg a zootechnikus egyaránt... A mérés végeredménye? Az utóbbi 10 nap alatt 8 dekával magasabb súlygyarapodás mutatkozik, mint az előző időszakban, amikor a napi átlag 54 deka volt. Pedig ezalatt az idő alatt se kaptak más, vagy nagyobb mennyiségű takarmányt a növendékek. A „rejtélyre“ a zootechnikus derít fényt. — Megmondom őszintén, mi követtük el a hibát, amikor ennyi állatot egy embernek, Varga bácsinak a gondjaira bíztunk. Tíz nap óta Márton Jóskával ketten gondozzák őket. Tisztábbak, gondozottabbak az állatok és ez igen sokat jelent... Nem szabad egy gondozót túl terhelni. Ezt már mi se tesszük a jövőben ... A gondozók alapossága, az állatokhoz való jó viszonya, a helyes takarmányozás, gondozás, rendszeres fejés, tehát célszerű munka — ez a bodrogszögi gazdaság eredményeinek titka. Hlivják Miklós a Liza nevű tehénnel naponta háromszor rendszeres tőgymasszázst végeznek, mindaddig, míg meg nem puhul a tehenek, tőgye. — A tapasztalat még másra is figyelmeztet — veszi át a szót Kosztura Ferenc. — Á tehenekre igen jő hatással van, hogy gondozóink szinte beszélgetnek velük, dédelgetik őket. Ez talán Néhány újítás Hazánkban gyártott új gép A PN — 12-es saraboló tulajdonképpen két behajtható karral bővített, hidraulikus kultivációs traktorra szerelt KPN —6A saraboló. A gép munkamélysége ugyanúgy, mint a KPfj- 6A sarabolónál 0 — 7 mm-re szabályozható. Szükségszerűen szabályozható a sarabolókések szélessége is. A gép kezelése és szabályozása könnyen megy, mert minden része akadály nélkül megközelíthető. A saraboló munkaminőségének ellenőrzésénél megállapították, hogy nem sérti meg és nem hordja be földdel a növényzetet, tökéletes munkát végez. Ez a gép 8 munkaóra alatt 13 — 16 hektáron 89,6 százalékra elvégzi a sarabolást. A sarabolt növényzet egyelésénél a kézi munka megtakarítás 30 — 40 százalékos. A PN —12-es saraboló 36 százalékkal nagyobb teljesítményű, mint a KPN —6-os. Az is nagy előny, hogy ennél a gépnél a Zetor 25 K traktor 75, a KPN-6-os sarabolónál viszont csak 46 százalékra van kihasználva. Ezt a sarabolót ugyanúgy lehet használni, mint a KPN —6-ost abban az esetben, ha a répa 12 sorosan van vetve. Az egyszerűen vetett növényzetet is lehet ezzel sarabolni, a két bővített kar felhajtása után. Ebben az évben, a szakemberek, tudományos dolgozók módosító véleményeinek érvényesítése után 200 ilyen gépet gyártanak. A jövőben a szükség szerint többet is gyártanak. A KINCSES HAJÖ A francia búvárok nem messze Toulontól 60 m-es mélységben ráakadtak a „De Grasse“ nevű hajóra. Ez még 1851-ben süllyedt el és a feltevések szerint rengeteg kincs van a raktáraiban. ség. Tavaly csupán 20 hektáron használtunk négy öntözőgépet. Ezen a területen öntözéssel 109 mázsával nagyobb hozamot értünk el. A trágyalevezés segítségével 245 hektáron 21 százalékkal növeltük a terméshozamot. A répa hozamának növelésénél nagy segítséget jelentett az amtnóniumos a SZOVJETUNIÓBÓL típusú répakombájnt. A gyakorlat megmutatta, hogy néhány módosítással hazánkban is gyárthatnának ilyen gépet. Tudományos dolgozóinkon és gépszerkesztőinken múlik, hogy ezen elgondolkozzanak. Azt tanácsolnám nekik, hogy a jövőben gyakrabban járjanak el közénk, az állami gazdaságok dolgozói és szövetkezeti tagok közé és tanácskozzanak velünk. De ne egy napra, hosszabb időre jöjjenek, mert a gyakorlattól elszakadt ember nem tud hasznos, tartós dolgot IV. KÉSZÜLÉK A TRAKTOROK HÁTSÓ HÍDJA SEBESSÉGVÁLTÓJÁNAK BEJÁRATÁSÁRA A Potyinszkói Gépállomás dolgozói a traktorok hátsó tengelyének bejáratására az alábbi ábrán látható készüléket szerkesztették. A készüléket a bejárató traktor alvázára erősítik. A villanymotor tengelyét tengelykapcsoló segítségével összekapcsolják a kardántengelylyel, mely a bejárató sebességváltóval van összekapcsolva. A traktort felemelik úgy, hogy a meghajtó kerék szabadon foroghasson, így a sebességváltón keresztül meghajtják a villanymotor segítségével az egész hátsó tengelyt. A bejáratás öt percig tart minden sebességfokozatnál. A bejáratás végén a traktort a szerelőműhelyben a készülék meghajtásával menetközben megvizsgálják és szükség szerint szabályozzák. X Többévi kutatás után szovjet tudósok különleges védőruhákat alkottak, amelyek teljes biztonságot nyújtanak az atomlaboratőriumokban dolgozóknak a rádióaktív sugárzás és a szennyes anyagok ellen. Legtöbbet jövedelmező ipari növények 334 mázsás átlaghozam - 12 463 koronás jövedelem hektáronként — Több mint 2 millió Kcs terven felüli jövedelem — Tehenenként 9,1 liter tej naponta. Állami gazdaságunk egyike azon üzemeknek, melyek nagyobb mértékben foglalkoznak cukorrépatermeléssel. Részben ipari feldolgozás, részben magtermesztés céljából. Míg 1954-ben a cukorrépa vetésterülete 528 hektárt tett ki. tavaly 659 hektáron, a szántóterület 12,6 százalékán termeltünk cukorrépát. Többek előtt talán ez soknak tűnik. Mi azonban éppen a cukorrépatermelésben látjuk a jövedelem és a • takarmánykészlet fő alapját. Emellett természetesen termelünk más ipari növényeket, kukoricát, dohányt és mást is. Természetesen, gazdaságunk nem minden részlegén van egyenlő feltétel ennek a jól jövedelmező növénynek a termelésére. Például a spacincei részlegen a szántóterület 18, a nagyszombatin 17,1, a podborin viszont már csak 9 százalékán termelünk cukorrépát. Általában azon igyekszünk, hogy mindenütt lehetőséget teremtsünk a cukorrépa vetésterületének bővítésére. Hála a helyes trágyázásnak, a talaj alapos előkészítésének, az időben elvégzett vetésnek, a gyakori sarabolésnak, kapálásnak, fejtrágyázásnak, trágyalevezésnek és a kártevők elleni harcnak, évről évre nagyobb hozamokat érünk el. Tavaly átlagosan 334 mázsát termeltünk hektáronként. Terven felül 763 vagonnal, az 1956-os évvel szemben 985 vagonnal többet adtunk át. Mindez kedvezően befolyásolta pénzügyi gazdálkodásunkat és a takarmányellátást. Míg például 1956-ban a cukorrépa 3 millió 424 ezer, hektáronként 5706 koronát jövedelmezett, az elmúlt évben ez a jövedelem 8 millió 213 ezer, hektáronként 12 463 koronára növekedett. 1956-ban a helytelen gondoskodás és a haladó módszerek elégtelen alkalmazása folytán a cukorrépatermelésnél 2 millión felüli nem tervezett ráfizetése volt gazdaságunknak, tavaly viszont ennyivel nagyobb jövedelmet értünk el. Ez még nem minden. Ezenkívül betakarítottunk a földekről 500 vagont kitevő répafejet, a cukorgyártól kaptunk több mint 1200 vagonra való répaszeletet, melaszt és 5 vagon cukrot csökkentett áron. Elsősorban ennek köszönhetjük, hogy tehenenként 9,1 literes napi átlagos tejhozamot érünk el. Csaknem háromszoros jövedelem Ezek a tények meggyőzően igazolják, hogy érdemes cukorrépát termelni. Sokkal gazdaságosabb ez, mint a kenyérgabona, len és más növények termesztése. Mert például míg a kalászosok .— 30 mázsás átlaghozam mellett — hektáronként 3500, a len megközelítőleg 6700 koronás jövedelmet hoz, a cukorrépa 12 463 koronát jövedelmez. Az igaz, a cukorrépa igényes növény, több munkát, nagyobb befektetést követel, de a lehetőségek nagy része a mi kezünkben van. Ma már öntözéses gazdálkodásról, trágyalevezésről beszélünk, ami nagyon helyes, de több gépi berendezésre van szük-Jól előkészített magágyba kerül a eukorrépamag trágyázás, amit próbaképpen 8 hektáron végeztünk. Hektáronként 155 mázsával nagyobb hozamot értünk el itt, mint azon a területen, ahol nem alkalmaztunk ammóniumot. Több jó minőségű gépet a begyűjtéshez Bennünket, répatermelőket egy közös dolog bánt: a jó minőségű gépek hiánya, éppen a begyűjtés idején, melyek segítségével teljesen gépesíthetnénk a cukorrépa begyűjtését. Az eddigi kombájnok, amint tudjuk, különösen a nehezebb talajokon nem nagyon váltak be. Az elmúlt évben a mi gazdaságunkban is kipróbálták a Német Demokratikus Köztársaságban gyártott újszerkeszteni. Pedig nálunk megvan minden lehetőség arra, hogy újabb megfelelő gépeket gyártsunk.'. Mi, a Nagyszombati Állami Gazdaság dolgozói ebben az évben még nagyobb cukorrépatermést akarunk elérni, mint az előző években. Bízunk abban, hogy ez sikerül. A talajt a répa alá alaposan megtrágyáztuk, előkészítettük. Földműveseinknek, szövetkezeti tagjainknak, állami gazdaságaink dolgozóinak azt tanácsoljuk, hogy termeljenek cukorrépát, rendesen gondozzák és bízzanak ebben a nagy jelentőségű növényben, mert ez fáradozásaikért gazdagon visszafizet. Emil Kondel, a Nagyszombati Állami Gazdaság igazgatója A 1. Villanymotor (7 kW, 1425 n/perc). — 2—5. faráma. — 3. Tengelykapcsoló. — 4. Kardántengely. — 6. Bilincs. 7. Csavar. — Sebességváltó. A naponta 1 kg-ot gyarapodó „szőke“ Juci a mérlegre is csak társával megy
