Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-13 / 15. szám

2 sfzaO-ad Földműves 1958. április 15. A nyugati államok kövessék a Szovjetunió példáját A Csehszlovák Köztársaság kormányának nyilatkozatából Csehszlovákia népe örömmel és lelkesedéssel fogadta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának határozatát a mindennemű atom- és hidrogénfegy­verekkel végzett kísérletek egyoldalú megszüntetéséről. A Csehszlovák Köztársaság kormánya ezt az intéz­kedést történelmi fontosságú lépés­nek tekinti a nemzetek harcában, melyet a háború veszélyének elhárí­tása, a világbéke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében folytatnak. A nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek megszüntetése gátat vet­ne az egyre végzetesebb hatású tömegpusztító fegyverek előállításá­ért folytatott versenynek és egyben elhárítaná azt a veszélyt, hogy to­vábbi országok is a nukleáris fel­fegyverkezés útjára lépnek. Nem fér kétség ahhoz, hogy ez az intézkedés megteremtené a kedvező feltétele­ket az egész békeszerető emberiség azon kívánságának teljesítésére, hogy általánosan és feltétlenül tiltsák be a tömegpusztító fegyvereket és vég­érvényesen szüntessék meg az atom­háború veszélyét. A Szovjetunió már az első háború utáni évek óta fáradhatatlanul és kitartóan tesz erőfeszítéseket a le­szerelés és a tömegpusztító fegyve­rek betiltása érdekében. Emellett számtalanszor nyilvánította jóakara­tát és készségét a megegyezésre, s azt bebizonyította mind reális ja­vaslataival, mind azzal, hogy egyol­dalú intézkedéseket foganatosított a leszerelést illetően. A Szovjetunió az egész világ nemzeteinek követelmé­nyeivel összhangban javaslatokat tett továbbá olyan egyezmény megköté­sére, hogy haladéktalanul és feltét­lenül szüntessék meg az atom- és hidrogénfegyverekkel végzett kísér­leti robbantásokat. A nyugati nagy­hatalmak ellenállása következtében azonban mindeddig nem került sor megegyezésre ebben a kérdésben, jóllehet megoldására összpontosul az egész békeszeretö emberiség érdeke. A csehszlovák nép és kormánya ismételten állást foglalt az atom- és hidrogénfegyverekkel végzett kí­sérletek haladéktalan beszüntetése, valamint amellett, hogy ezeket a fegyvereket maradéktalanul vonják ki a hadseregek felszereléséből, szüntessék be gyártásukat és illeté­kes nemzetközi ellenőrzés alatt tel­jes mértékben semmisítsék meg az ilyen fegyverek készleteit. Akkor, amikor a Szovjetunió min­dent elkövet az atomháború veszé­lyének csökkentésére és beszünteté­sére, a nyugati hatalmak monopolista és imperialista körei, valamint a Né­met Szövetségi Köztársaság velük szövetkezett militarista klikkje, lé­péseket tesz az atomháború elő­készületeire, s így a nemzetközi feszültség fokozására. A bonni szö­vetségi parlament határozata a nyugat-német hadseregnek atom- és rakétafegyverekkel való felszerelésé­ről kihívás az európai nemzetekkel szemben és elsősorban azoknak az országoknak biztonságát veszélyez­teti, melyek — mint a Csehszlovák Köztársaság — szomszédosak Nyu­­gat-Németországgal. Csehszlovákia népe nem maradhat közömbös az iránt, hogy nyugati határain, Európa ama részében, ahonnan egy nemze­dék élete folyamán már kétszer in­dult háború hazánk ellen, újból a háború veszélyének tűzfészke lobban fel. A Szovjetunió határozata az atom- és hidrogénfegyverekkel végzett kí­sérletek egyoldalú beszüntetéséről felhívás az Egyesült Államok és Nagy-Británnia kormányaihoz, hogy mondjanak le a további nukleáris kísérletekről. Az emberiség nem térne ki az elöl, hogy elítélje azokat, akik önző és a béke érdekeivel ellen­tétes érdekeik miatt nem akarják követni a Szovjetunió nemes kezde­ményezését. Mind a nagy, mind a kis országok kormányainak az egész világ nemze­tei vágyával összhangban hozzá kell járulniok ahhoz, hogy a nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek be­tiltása kötelezővé váljék az összes államok számára. Ha az összes kor­mányok e cél elérése érdekében egyesítik törekvéseiket, ezzel fontos gyakorlati lépést tennének a béke és a nemzetek biztonságának meg­szilárdítása érdekében s ez a lépés nagy jelentőségű lenne a nemzetközi helyzet megjavulására, az általános békp megszilárdítására valamint a világ összes országainak békés együttélésére. HÍREK HÁNY EMBER Él ? Az ENSZ nyilvántartása szerint óránként 3000-rpI, naponként 70 000- rel, évenként pedig 25 millióval több gyerek születik, mint amennyi ember meghal. Most kereken 2500 millió em­ber él-HATOS IKREK A Dél-Iráni — Ahvasz város köze­lében április elsején hatos ikrek szü­lettek. BEGYŰJTÉS Szlovákiában az első negyedévben a vágómarha begyűjtését 108,9%-ra, a vágósertését 103,3, a tej begyűjtését 114,6, tojásét 113,1%-ra teljesítettük. OLCSÖBB A TEJ Április elsejével a szeszesitalok ára lényegesen emelkedik, a tej viszont 10 fillérrel csökken, úgy hogy a tej május elsejétől érvénybe lépő nyári ára 1,70 fillér lesz. AUTOMATÁK A SZOVJETUNIÓBAN A Szovjetunióban egyre bővül az automaták száma és 1960-ban már 200 000 önműködő elárusító lesz» REPÜLŐ AUTÓ A szovjet technikusok nemrég meg­szerkesztették a „KA-18“ jelzésű úgynevezett repülő autót. A helikop­ter 120 km-es sebességgel négy em­bert szállít. Á füleki járás nemzeti bizottságai a szebb faluért Sok hírt adtunk már arról, hogy a füleki járás a falvak szövetkezetesí­tésében a múlt év vége felé — tehát a nemzeti bizottságokba való választá­sok után — kiemelkedő sikereket ért el. Elmondhatjuk, hogy ezek az ered­mények a nemzeti bizottságok tag­jainak áldozatos munkája révén szü­lettek. Sokat kellett agitálni, az agitkettő­­sök többször a falukon aludtak, míg száz és száz kis- és középparaszt világosan meglátta, hogy a szövetke­zetbe a helye, mert ez a gazdasági és kulturális felemelkedés útja. A nem­zeti bizottságoknak azonban sokrétű munkájuk mellett még más egyébre is jutott idejük. Teljes odaadással dolgoztak a faluszépítési akcióban, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a járásban csaknem valamennyi járási bizottság teljesítette programtervét. A füleki járás a múlt évben 820 000 koronát kapott a „Z“ akcióra. Ezt az összeget ugyan nem merítették ki teljesen, mert a régi nemzeti bizott­ságok elmulasztották a programter­veik teljesítését, ennek ellenére még­is szép eredményeket könyvelhetünk el. Járási méretben 105%-os tervtel­jesítést értek el. A programterveket 6,2 millió korona értékű társadalmi munkával egészítették ki, a járás dolgozói. Jelentős mennyiségű építési anyagot használtak fel ezen akció keretében. Kavicsból 820, homokból A házi sertésvágásokról Az idén egy érdekes jelenségre kell felfigyelni. Nem teljesítettük a ser­téshús begyűjtésével kapcsolatos fel­adatokat, és több járásban kevés a malac. Ezzel szemben az adatok rá­világítanak a hústermelés múlt évi elért eredményeire. Tavaly a terme­lés 543 000 tonnát tett ki. Ebből a fogyasztók számára azonban csak 348 000 tonna jutott, a többi a föld­művesek háztartásában maradt. El­vileg nem emelhetünk kifogást ellene, hogy a földművesek húsfogyasztása fokozódik. Itt azonban lényeges pa­zarlásról van szó, mert több helyen 2—3 sertést is vágnak 2 mázsán felül, viszont a húst nem bírják elfogyasz­tani, - > . í ....... Ebből a tényből indul ki á Hivatalos Közlöny 1958. március 28-iki számá­ban közölt hirdetmény, melynek ér­telmében április 1-től a helyi nemzeti bizottságok végrehajtó szervei enge­délyezik a házi sertésvágásokat. A JNB-k tanácsainak a mezőgazdasági termékek begyűjtése ügykörével fog­lalkozó osztályai csak kivételes ese­tekben engedélyezhetnek házi sertés­vágásokat. A helyi nemzeti bizottságoknak ab­ból a tényből kell kiindulnia, hogy a házi sertésvágésok az illető lakos szükségletét fedezzék és csak abban az esetben adhat el húst vagy zsírt, ha a kerület teljesíti a beadást, vala­mint az állami felvásárlással kapcso­latos feladatot. Azon földműveseknek, akiknek ser­téshús beadási- kötelezettségük van, csak abban az esetben engedélyezik a sertésvágást, ha a beadási kötele­zettségét teljesíti. 880, bányakőbol 1650, kockakőből pe­dig 650 köbmétert termeltek ki és használtak fel a programtervek kere­tében. A kockakővel 5300 m2 utat és teret burkoltak. Ezenkívül 15 000 m2 utat megjavítottak és több mint 21 000 méteren kaviccsal terítettek le. Ezekben az akciókban a legjobb munkát a füleki, sídi, csornai, fülek­­kovácsi és óbásti helyi bizottságok végezték. A múlt évben jelentős eredményeket értünk el a kisüzemek létesítésében. A járás területén hat községben létesítettünk új. kisüzeme­ket. Püspökiben megjavítottuk a helyi nemzeti bizottság épületét, Csornán rendbe hoztuk az utat. Dobfenéken tűzoltó szertárt építettünk, Füleken kövezték az utat, az új. 11 éves iskola előterét rendezték, Almágyon, Aj­­nácskőn iskola épült. Meglepő azonban, nem minden nemzeti bizottság használta ki a le­hetőségeket és a pénzösszeget, me­lyet államunk a faluszépítésre elő­irányzott. Sok hanyagság volt észlel­hető azon a téren, hogy a nemzeti bizottságok nem szervezték meg kellően a lakosság támogatását. Ez volt Balogfalván, ahol már egy bi­zonyos akciót kétszer is beterveztek, de nem valósították meg. Természetes, hogy a programtervek teljesítésében elért sikereket az egész lakosság bekapcsolódása mel­lett egyes önfeláldozó személyeknek is köszönhetjük. Akik a munka mel­lett a szervezésben is élenjárnak. Megemlíthetjük Werner Istvánt és Balázs Istvánt Püspökiből, Lőrinc Ká­rolyt és Foglár Gézát Almágyról, Mer­­csák Jánost és Varga Pált Fülekről, Szabó Istvánt és Kati Istvánt Ajnács­­kőről, Bandur Ferencet Sídről, a kor­­láti helyi nemzeti bizottság kollektí­váját. Az 1958-as évben a füleki járás 820 000 koronát kapott a faluszépítési akcióra. Ezt az összeget a helyi nyersanyagforrások alapos kihaszná­lásával, főleg az iskolák, kultúrházak befejezésére kell fordítani. Nagy fel­adat az egyházasbásti egészségügyi központ építése, amely hat. község egészségügyi helyzetébe hoz majd lényeges javulást. Államunk támogat, most újra a nemzeti bizottságokon a sor, hogy választóikkal együtt kezdeményezóen kiegészítsék a programterveket és minél több társadalmi műn Icával még szebbé tegyék a füleki járás falvait. Agócs Vilmos, Ajnácskő Egy szemtanú ... Akármilyen furcsán is hangzik, de úgy van: ezen germán pénz- és elme­zavarának köszönhettem szabadságo­mat! Hirtelen elhatározással kiraktam asztalára ötven koronát kitevő egész vagyonomat, melyet amúgy is elvet­tek volna tőlem, ha tovább szállítanak. Az ügyeletes elhozta a kocsmából a pálinkát s rosszalló fejcsóválással távozott. Emberem nagykegyesen meg is kínált egy korttyal, a többit pedig bámulatra méltó gyorsasággal elfo­gyasztva, csakhamar elszundított. Most már egyre megy, — villant át agyamon, — a jobb lábamat teljes erővel belerúgtam a láthatatlan alakba. A rúgás és kétségbeesés lendületével mégis sikerült valahogy felkapaszkod­nom. Magam mögött tompa zuhanást hallottam, tehát telibe találtam! A többi őr bizonyára az óvóhelyen lapult, én pedig rohantam a néptelen utcá­kon, rohantam az életemért. Kerek hat hónapig bujkáltam aztán, míg eljött a húsvét. Egy virágzó alma­fák övezte városkörnyéki házikó pin-Mikor a Banská Bystrica-i adó be­szüntette sugárzását, csügedten me­redtünk egymásra ... Tényleg vége volna mindennek? A Szlovák Nemzeti Felkelés ideigle­nes leverése után a fasiszta horda bosszúszomjas karjai összeroppantás­­sal fenyegettek mindenkit, aki „végső győzelmének" útját keresztezte. — Engem 1944. október 4-én hurcolt el lakásomról egy lakkcsizmás gárdista kíséretében levő SS-ember a bratislavai ll. kerületbeli gyüjtőtáborba. Az épület bejárata előtt pattogó né­met vezényszavak zúdultak ránk: „Los, los!“ A teherkocsikról egyszerűen lerugdostak bennünket a rohamsisakos pribékek, — kinek az orra tört be, ki a fogát köpte ki. Aztán becsapódott mögöttünk a nehéz kapu és vészes csönd borult a sötét helyiségre, me­lyet csupán néha szakított meg egy­­egy kínos nyögés, sóhajtás ... Majd újból mozgás támadt: kivágó­dott az ajtó, neveket olvastak fel és már vitték is a régebbi foglyokat to­vább, kit Fállingpostba,, kit a haláltá­borba. — Az utcáról egy velötrázó női sikoly hatolt be hozzánk; a két­ségbeesett hangfoszlányokból megértet­tük, hogy a női fogdában egy csecse­mőt téptek ki anyja karjaiból. Mi lesz a csecsemő sorsa és mi az anyáé? — Nem játszik szerepet, beindították a teherautókat és kész az élő „transz­port“. Los! Los! Hát hol vannak a nyu­gati embervédö ligák, hol van a Svájci Vörös Kereszt?! Néhány nap múlva éjjeli kihallga­tásra vittek a Sicherheitsdienst, vagyis a hangzatos című német biztonsági szolgálat egyik „hős harcosa" elé, aki olyan tökrészeg volt, hogy éppen csak hápogott. Ezért a kihallgatásból nem lett semmi, a pálinkaimádó harcos ellenben, összeszedve bugyborékoló be­szélő képességét, tudtomra adta. hogy hőn szomjazik e->y további fél literre, melynek beszerző ^ben csupán „pilla­natnyi pénzzavara" gátolja. Lábujjhegyen hagytam el az épület hátsó szárnyában levő szobáját s mi­vel a házban ismertem a járást, egye­nesen a pincének tartottam, melynek ajtaját szerencsémre nyitva találtam. Nekilendültem a magasan fekvő pin­ceablaknak, melynek peremén sikerült is megkapaszkodnom, de feltornászni már nem tudtam magam. Ebben a válságos pillanatban, éjjel 11-kor, megszólaltak a légiriadót jelző szirénák, a sötétben „Alarm"-ot ordí­toztak, aztán valaki elkapta bokámat, céjében várta be erősen megfogyatko­zott kis csoportunk a szovjet előőr­söket. Április i-e volt. Az első orosz tiszt ölbekapta a velünk együtt buj­káló partizán három éves kislányát, sokáig elnézte kerek szép szemét, szőke haját. Elmerengve simogatta, miközben arcán lassan peregtek a könnyek. Csak úgy rázta a zokogás, a kislány meg csak nézte, nézte ártat­lan tengerkék szemével... KOZICS EDE Törvények, rendeletek, hirdetmények Az Állami Szociális Biztosító Inté­zetnek a tavalyi Hivatalos Közlöny­ben közzétett 77. számú hirdetménye kimondja: ha egy III. vagy IV. típusú EFSZ tagja vagy olyan személy, aki a szö­vetkezetben állandóan dolgozik, noha nem áll vele munkaviszonyban és annak nem is tagja, vagy egy egyéni­leg gazdálkodó személy, egy I. vagy II. típusú EFSZ tagja, vagy annak vele együtt dolgozó családtagja, vagy egy termelőszövetkezet tagja átlép az egyéb alkalmazottak járadékbiztosí­tásába, azaz foglalkozást változtat, akkor addigi szövetkezetbeli biztosí­tási éveit általában véve a III. mun­kacsoportbeli alkalmazottakra vo­natkozó rendelkezések szerint (:lásd az 55/1956. Zb. számú törvény 5-ik szakaszát:) számítják be, ha nincsen biztosítási díjhátraléka. Ha azonban új foglalkozásában még nem érte el a járadékra való igény­­jogosultságához szükséges éveket és rokkantság vagy baleset' éri, összes addig ledolgozott éveit a szövetkezeti tagok biztosításáról szóló rendelke­zések értelmében értékelik, vagyis az 56/1956. Zb. számú kormányrendelet és annak 43/1957. Ür. v. számú végre­hajtási utasításai alapján. Ha már szövetkezeti tagsága előtt állt valamilyen más alkalmazotti munkaviszonyban az új foglalkozásba átlépő tag, megint csak a cikkünk első fejezetében említett elbírálás alá esik, feltéve, hogy e kétrendbeli al­kalmazotti munkaviszony között nem telt el öt évnél hosszabb idő. De ha a megszakítás öt évnél tovább tartott, akkor cikkünk előbbi bekezdésének rendelkezései lépnek életbe. Olyan alkalmazott, egyénileg gaz­dálkodó vagy termelőszövetkezetbeli tag, aki foglalkozást változtatva be­lép egy III. vagy IV. típusú EFSZ-be, nagyjában véve olyan elbírálás alá esik járadékbiztosítás tekintetében, mintha az azelőtti foglalkozásában eltöltött éveit is szövetkezetben dol­gozta volna le. Hogy egy ilyen tag öt évnél hosszabb ideig dolgozik a szövetkezetben, rokkantsága vagy aggkora beálltával a szövetkezeti tagságból eredő járadéka az előbbi foglalkozásából kifolyó járadék felé­vel emelkedik. Ha más alkalmazott, EFSZ-i vagy termelőszövetkezeti tag, ismét ön­állóan kezd gazdálkodni, járadékbiz­tosítási szempontból általában véve az egyénileg gazdálkodókra vonatkozó előírások lesznek mérvadók azelőtt ledolgozott éveit illetőleg is. K. E. Szalonnázás a vetés ebédszünetében. A 65 éves Kovács Pista bácsi a borsi szövetkezet tagja az EFSZ-ben is megtartja régi jó szokását

Next

/
Thumbnails
Contents