Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-13 / 15. szám

Főpróba előtt... Kisütött a várvavárt tavaszi nap. filed a határ. Minden épkézláb ember a mezon szorgoskodik. Mert minden óra egy napot ér most. Egy napot keli, hogy érjen, mert sürget az idő. Erre szólít Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Meg­bízotti Testület felhívása is. Nagy feladat, mondhatnánk döntő fontosságú lépés előtt állunk az idei gazdasági évben, ami nagy mérték­ben kihat az ötéves terv teljesíté­sére. Most kezünkben tartjuk az öt­éves terv teljesítésének lehetőségeit. Hogyan fogjuk meg, rajtunk múlik. Rajtunk, a mezőgazdaságban dolgozó­kon, nemzeti bizottságokon, az összes tömegszervezeteken. — A födművesé most a szó, de a nemzeti bizottsá­gok felelőssége még nagyobb. Több jogot kaptak a járási nemzeti bizott­ságok, a helyi nemzeti bizottságok, de a több jog nagyobb felelősséggel, kötelességgel jár. Felelősek a veze­tésért, s azért, hogyan fogják a pa­raszt kezét, milyen módon vezetik, irányítják. Ez persze csakis úgy tör­ténhet, ha a nemzeti bizottságok ismerik a kérdéseket. A nagyobb jog­kör, és ezzel párhuzamosan a decent­ralizáció, nagyobb igényességet, szer­vező munkát igényel a nemzeti bizott­ságok minden tagjától. Látniuk kell az idő szavát, s feltehetik a kérdést: mit teszünk a nagyobb jogkörrel járó felelős funkcióban azért, hogy a szö­vetkezetek és más mezőgazdasági egy. ségek többet termeljenek, elérjék az ötéves terv mutatószámait. Elmondhatjuk, hogy a nemzeti bizottságok jól indultak. Ennek leg­nagyobb tanújele a kremérizi verseny széles kibontakozása. Alig akad járási nemzeti bizottság, amely ne kapcso­lódott volna bele ebbe a nemes ver­sengésbe, amely többek között a me­zőgazdasági termelés feladatainak túlteljesítésére irányúi. Ez nagyon helyes lépés. De hatványozott mérték­ben hangsúlyozzuk, hogy az első lé­pés. Hogyan tovább? Ez most a lé­nyeg. Szerkesztőségünk nemrég leve­let kapott a rimaszombati járási nemzeti bizottságtól. „A Kromérizi Verseny szellemében teljesítjük az ötéves terv mutatószámait, sőt na­gyon sok mutatót már az 1959-es évben“, — olvassuk a levélből. Ha­sonló vállalások születtek több nem­zeti bizottságon: Ipolyságon, Királ.v­­helmecen, Nagykaposon, Szepsiben és máshol. — A kötelezettségvállalások szépek. De hogyan váltjuk valóra? Milyen módon? — tesszük fel újra a kérdést. Ez nagyon fontos, mert nem elég csak vállalni. Ezt mutatták a járási konferenciák is. Nagyon sok hiányosságot feltártak, de egyes he­lyeken kevés kiutat mutattak. Az ipolysági járási szövetkezeti konfe­rencián évek óta bírálják a százdi és pereszlényi szövetkezetei, hogy az utolsók között kullognak és kevés remény van arra, hogy teljesítik az ötéves tervet. De joggal kérdezhet­jük, mit tett a járási nemzeti bizott­ság, a százdi és pereszlényi helyi nemzeti bizottság a gazdálkodás meg­javításáért. Tavaly Peresziényen egy nagy tábla cukorrépa tönkrement, mert nem egyelték ki. De miért? Miért hagyta a járási nemzeti bizott­ság, vagy a helyi nemzeti bizottság. A miértre csak az lehet a válasz, hogy ha tettek is valamit, keveset tettek. A párkányi járási nemzeti bizott­ság is bekapcsolódott a kromérizi ver. senybe. De nézzük csak az ötéves terv teljesítésének lehetőségeit. A tér. vezett szarvasmarhaállományhoz még nagyon sok hiányzik és átlagban elég alacsonyak a hektárhozamok is. A távlati fejlődési terv szerint még a búcsi szövetkezet sem éri el az öt­éves terv minden mutatóját (bár gazdaságilag az egyik legerősebb szövetkezet). Tehát ha a tervben sem tűzik ki, mi lesz akkor a valóságban? Nem lehet várni a párkányi járásban és máshol sem. A párkányi járásban minél rövidebb idő alatt fel kell töl­teni a szarvasmarhaállományt, mert e nélkül nem érünk a célhoz. Ha a rajtot sikeresen akarjuk kez­deni, fel kell számolnunk a sok helyen eddig burjánzott „munkamódszere­ket“. A mellébeszéléseket és a kevés cselekedeteket. A nagyobb feladat jobb munkamódszert követel. Ehhez pedig emelni kell az irányításban részvevők számát, amint azt Siroky elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülésén hangoztatta. Aktivizáljuk a mezőgaz­daságban dolgozó szakembereket, földműveseket, szóljunk hozzájuk, mit kívánunk tőlük. Az ötéves terv tel­jesítésének mutatószámai nem lehet­nek titkosak, tudni kell arról minden dolgozónak, hogy lássa a feladat ko­molyságát, lehetőségét. Teljesíthető az ötéves terv? Bát­ran felelhetjük, teljesíthető. Embe­rektől, földművesektől, funkcionáriu­soktól függ, hogy a számok valóra váljanak. Hisz nézzünk csak egy pár jó példát. A szepsi járásban olymó­don egészítik ki az állatállományt, hogv felvásárolják a háztáji tehenek borjait. Beszüntetik a malaceladást is. A járásban a szövetkezetek na­gyobb része 1959-ben eléri az ötéves terv mutatóit. A nagykaposi szövet­kezet TBC miatt 80 tehenet selejte­zett ki a múlt évben, de már újra feltöltötték az állományt. Most min­den lehetőség megvan arra, hogy az idén elérjék a 2000 literes tejhoza­mot. Hasonló rugalmas cselekvésre van manapság szükség. Minden óra egy napot ér. A mától függ, mennyi lesz a takarmány, tej, hús. A pillanatnyi indulás jó. Ezt bizo­nyítják dolgozóink válaszai Szlovákia Kommunista Pártja és a Megbízottak Testületének felhívására. A Csallóköz­­csütörtöki Gépállomás dolgozói hat nap alatt végzik a tavasziak vetését és a gépek több mint 50 százalékát használják második műszakban. A somorjai járás valamennyi szövetke­zete bekapcsolódott a tavaszi mun­kák versenyébe, és ahol a gép nem mehet, lófogattal segítenek. A Tornai Állami Gazdaság dolgozói a húsvéti ünnepek alatt is dolgoztak. Az igye­kezet szép, most a nemzeti bizottsá­gokon a sor, hogy ezt a további fel­adatok végzésében is ápolják, jó szervező irányító és tömegpolitikai munkával. A rimaszombati járásban a tanulóifjúság aktívan bekapcsolódik az erdő­sítési munkálatokba. A besztercebányai gazdasági iskola tanulói pedig május elsejére és a Párt XI. kongresszusának tiszteletére felajánlást tet­tek, hogy a tavaszon több mint 100 000 csemetét elültetnek Nagylégen is jó vetőmag került az alaposan előkészített talajba Az utolsó belépő Bárcán, Mihók József 7 hektáros középparaszt váratott magára leg­tovább. Mikor azon vette észre ma­gát, hogy egyedül maradt, a 95 föld­műves után ő is jelentkezett az EFSZ-be. A szövetkezet első gyűlésén veze­tőséget választottak. A jelölő bizott­ság az utolsó belépőt, Mihók Józsefet jelölte a szövetkezet elnöki tisztjébe. A jelenlévők a javaslatot elfogadták és a tapasztalt, jól gazdálkodó Mihó­­kot a szövetkezet élére állították. ★ ★ ★ A cukorrépát már elvetették Az oroszkai EFSZ dolgozói négy nap alatt 60 hektár tavaszi árpát vetettek el. Befejezték a cukorrépa vetését is, bár 7 hektárral többet vetettek a tervezettnél. A takar­mánykeverékek vetésében sem kés­lekednek. Igyekezetüket az is fo­kozza, hogy munkaversenyben állnak a kurali EFSZ dolgozóival. Sebó János, Oroszka Visszhang a felhívásra A múlt hét derekán az SZLKP KB irodája és a Megbízottak Testületé a tavaszi munkák sikeres elvégzé­sére mozgósító felhívással fordult mezőgazdaságunk dolgozóihoz. S lám, széles visszhangra talált ez a felhívás az EFSZ-ek, gépállomások, állami gazdaságok, nemzeti bizottságok, ve­zetői és dolgozói, a falvak kommu­nistái, szakemberek stb. körében. Megmozdult falvaink népe. Kivonult a mezőkre, hogy minden alkalmas órát, percet, vasár- és ünnepnapot felhasználva, mihamarabb földbe te­gye a termésthozó magot. Az ógyallai járásban nagy lendü­letet adott a tavaszi munkák meg­kezdésének a JNB tagjainak plená­ris ülése, amely a felhívás megjele­nése előtti napon folyt le. Géczy elvtárs, a gépállomás igazgatója vi­tafelszólalásában arra buzdított a többi között, hogy az egyes közsé-A CSKP Köiponti Bizottságának határozata Csehszlovákia Kommunist a Pártja XI. kongresszusának egy behívásáról A CSKP Központi Bizottsága közli, hogy 1958. június 18-ra egybehívja Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusát a következő tárgy­­sorozattal: 1. Beszámoló a XI. kongresszusnak a CSKP Központi Bizottságának tevékenységéről és a jelenlegi fő feladatokról. A beszámolót Antonín Novotnv elvtárs, a CSKP KB első titkára tartja. 2. Beszámoló a CSKP Központi Ellenőrző Bizottságának tevékenysé­géről. A beszámolót Josef Stétka elvtárs, az Ellenőrző Bizottság elnöke tartja. 5. A CSKP Központi Bizottságának megválasztása. 4. A CSKP Központi Ellenőrző Bizottságának megválasztása. A CSKP Központi Bizottsága a párt tagjainak és tagjelöltjeinek kép­viseletét, valamint Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusa küldötteinek választási módját, illetőleg a következő szabályokat hagyta jóvá: 1. Minden ezer párttag után egy küldött szavazati joggal. 2. Minden ezer tagjelölt után egy küldött tanácskozási joggal. 3. Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusának küldöttei a párt alapszabályzatának értelmében a párt kerületi konferenciáin választják meg. 4. A csehszlovák hadsereg pártszervezeteiben és a Belügyminiszté­rium pártszervezeteiben szervezet kommunisták Csehszlovákia Kom­munista Pártja XI. kongresszusának küldötteit a többi pártszervezetek­kel együtt a kerületi pártkonferenciákon választják. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága gekben úgy szervezzék meg a mun­kát, hogy a gépek a húsvéti ünnepek alatt ' is dolgozhassanak. Hogy ez nem maradt pusztába kiáltó szó, iga­zolja 75 traktor kétünnepi munkájá­nak eredménye: 700 hektárt bevetet­tek. Hétfőn ugyan már kevesebb traktoros ült nyeregbe. Ezen a napon a bagotai és újpusztai traktorosok mutattak követésre méltó példát. A nádszegi szövetkezetesek is úgy határoztak a felhívással kapcsolat­ban, hogy elsősorban saját érdekük­ben cselekesznek ha minden alkalmas időt, így az ünnepeket is kihasznál­ják, hogy mihamarabb földbe kerül­jön a mag. Csak április 4-én kezdhették meg a munkát, tehát sok késést kellett behozni. De a traktorosok fáradtsá­got nem ismerve dolgoztak, s így öt nap alatt 230 hektáron végezték el a talajelökészítő és vetési munká­latokat, ebből 90 hektáron az ünne­pek alatt. Győri Boldizsár csupán húsvét hétfőn 20 hektárt vetett be, de Gombos Libor, Varga Dani és Tóth Kálmán traktoros is alaposan kivette részét a munkából. Sőt azt is meg kell említeni, hogy Láncos elv­társ, a ŐSAD igazgatója, Gáspár De­zső, a galántai Jednota alkalmazottja és még jónéhányan jelentkeztek a traktorokhoz, hogy a sürgős munká­ban segítséget nyújtsanak. Igazán dicséretet érdemel a vetőgépek mel­lett segédkező Polák József mezőőr, Melicher János, Cafik Sándor a HNB titkára, természetesen a munkálatok­nál ott láthattuk Bartalos Lajost, a szövetkezet elnökét is. Székely József, a bodrogszerdahelyi EFSZ egyik csoportvezetője, megelé­gedéssel szemléli az árpát — jó vető­mag került a földbe A misérdi traktorosok Dunaiadványi híradás Rögszikkasztó, hűvös alsószél nyár­­galász. Hol nekilódul, hol lelassít. Bele­­bele kap az útjába szegülő kerítésekbe, port vág az árpavetők, a műtrágyát kocsizók szemébe, majd tovább lohol, mint csínytevö gyerkőc, hogy rajta ne kapják... — Bolondos időjárás ez a mostani — bosszankodik a szövetkezet fiatal, alig 30 éves elnöke. — Hát az! — Erösíttetik meg * kényszerű megállapítás. — De a tava­szi munkákkal azért csak ... ? — Iparkodunk vele. Már kétszer fej­trágyáztuk az őszieket, s vetjük az árpát (még aznap jelentették is, hogy az ógyallai járásban elsőként 30 helyett 35 hektáron földbe tették a magot). Majd gondolkozik egy Sort. — Csakhát, azért még sem megy minden a maga rendjén. Már, ami a műtrágyát illeti. Rendeltünk 270 mázsa szuperfoszfátot, de csak 130 mázsát kaptunk. A felemelt hektárhozamot erre terveztük, s most attól tartunk, hogy ez áthúzza számításunkat.,. Nemcsak a határban sürögnek-fo­­rognak szaporán, hanem a meleg­ágyaknál is. Özv. Szabó Józsefné, Tóth Mariska, Simon Mária, Bitter Magdus és a többiek a fűszerpaprika-palántá­kat dugdossák a komposztból készített kockákba, nagy szorgalommal. Odébb meg Kántor Andrásné egy asszonytár­sával pikírozza a melegágyba a palán­tákat. — De azt bele ne írja, hogy deszkán hasalva dolgozok, S amint látja, nem használt a tilta­kozás. Az ilyesfajta munkának ez a rendje-módja. Fő az, hogy a palánta mielőbb a helyére kerüljön, nőhessen, s termést hozzon. Mert, hogy érdemes ügyeskedni, azt a múlt esztendő is megmutatta. A tíz hektár paprika 228 ezer korona bevételt hozott a közös pénztárba. Lám, igaz mondás, hogy a nők keze aranyat ér a munkában! k. i. sokáig vártak, amíg megkezdhették a tavaszi munkát. S mivel az elég későre nyúlott, hát úgy felkészültek, hogy a több mint ezer hektáros mi­sérdi szövetkezet tavaszi munkála­tait a legrövidebb idő alatt elvégez­hessék. És ez sikerült is. Április 2-án az éjszakai fagy után kissé felengedett a föld, s így meg­kezdhették a föld előkészítését a vetéshez. Bizony az elmúlt napokban nemigen pihentek a gépek, dolgoztak éjjel nappal a misérdi határban. Már az első nap 57 hektáron végezték el a vetést s a következő két és félnap elvetették az összes tavaszi kalászost és 27 hektár takarmánynövényt. A sikerben az alapos előkészület, meg az a nagy akarat mutatkozott meg, amellyel a misérdiek az idei gazdagabb termés elérésiért harcol­nak. Dicséret illeti Hloska János traktorost, aki Skoda-30-as trakto­­hával nem egész három nap 74 hek­tár földet készített elő a vetéshez:. De nem nagyon marad el mögötte Nosko, Palansky, Sefcik és Valensky traktoros sem. Hisszük, hogy a misérdieknek eb­ben az évben nem ez az utolsó említésreméltó eredményük, hanem az év további részében még sokat hallunk lelkes munkájukról. A szocialista faluért Ä FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1958. április 13. Ára 40 fillér IX. évfolyam, 15. szám

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents