Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-05 / 1. szám
2 y/zathad Földműves ¥938. Január 5, Mezőgazdasági termelésünk tartson lépést népgazdaságunk szükségleteivel VHiam Siroky miniszterelnök michalovcei beszédéből Michalovcén december 28-án Viliam Siroky miniszterelnök részvételével megtartották a presovi kerület kommunistáinak aktíváját a mezőgazdasági termelés és az egységes földművesszövetkezetek fejlesztéséről. Az aktíván jelen voltak még Michal Bakufa mező- és erdőgazdasági miniszter, Michal Chudik mező- és erdőgazdasági megbízott, Stefan Sádovsky, az SZLKP KB mezőgazdasági osztályának képviselője, valamint a kassai kerületi pártbizottság, és a kerületi nemzeti bizottság tagjai. Vaszil Bilak, a presovi kerületi pártbizottság vezető titkára bevezető beszédében rámutatott a presovi kerületben ebben az évben az ipar és a mezőgazdaság terén elért sikerekre. A kerület november végéig az iparban teljesítette tervét. A múlt évhez viszonyítva 76 millió tonnával több beruházást eszközöltek. A gabonabegyüjtési tervet 115,4 százalékra, a burgonyabeadást 123 százalékra, a cukorrépa beadást 100,4 százalékra teljesítette. A kerület már teljesítette a sertéshús, tej- és tojás begyűjtési feladatait is. Az év eleje óta 80 EFSZ-t alakítottak és a kerület mezőgazdasági földjének 20 százalékán szocialista nagyüzemi gazdálkodás folyik. Az aktíva több mint ezer részvevőjének viharos üdvözlése közepette Viliam Siroky miniszterelnök mondott beszédet. Siroky elvtárs hangsúlyozta, hogy a presovi kerület kommunistáinak aktíváját a mezőgazdasági termelés és az EFSZ-ek fejlesztéséről olyan időkben tartjuk, amikor bevégezzük második ötéves tervünk második esztendejét és megkezdjük a terv harmadik évét. Jó alkalom ez arra, hogy röviden értékeljük a népgazdaság fejlesztésében idén elért eredményeket és tisztázzuk a megoldandó fő feladatokat. Eredmények az iparban Az ipari termelés fejlesztése az idén is gyors ütemben haladt. A tavalyi évhez képest az ipari termelés térfogata ismét kereken 10 százalékkal lesz majd nagyobb. Jelentősen továbbnöveltük a barnaszén fejtését, az építőanyagok és műtrágya termelését. Gyors ütemben növekedett a közszükségleti cikkek« termelése és a beruházási építkezések fejlesztésében is 10 százalékos gyarapodást értünk el. Tovább folytatódott a lakosság életszínvonalának rohamos- emelkedése. A személyes fogyasztás kb. 8-9 százalékkal lesz nagyobb mint tavaly. A kiskereskedelmi áruforgalom tervét főleg iparcikkekben jelentősen túlszárnyaljuk. Népgazdaságunkban a foglalkoztatottság előzetes adatok szerint további 100 000 személlyel emelkedett. Magától értetődik, hogy a termelés és az életszínvonal ilyen gyors növekedése nagy igényeket támaszt népgazdaságunk tüzelőanyag, nyersanyag- és energetikai forrásaival szemben és megköveteli, hogy ezeket minden eszközzel gyarapítsuk, hogy takarékosan gazdálkodjunk velük és minél hatásosabban kihasználjuk őket. Lassú a mezőgazdaság fejlődése Nemzetgazdaságunkban még mindig vannak lemaradó gazdasági szakaszok. Munkánkat főleg e fogyatékosságokra kell fordítani. Szocialista országépítésünk lemaradó szakaszai közé számit a mezőgazdasági termelés. Az 1954 —55-ös évek sikeres kezdeményezései után, amikor pártunk és kormányunk, valamint az egész dolgozó nép összpontosított erőfeszítései következtében lényegesen emelkedett a mezőgazdasági termelés, tavaly és az idén a fejlődés aggasztó módon meglassúbbodott. A mezőgazdaság brutto termelése az elmúlt két esztendő során nem egész 4 százalékkal nőtt, noha a második ötéves terv irányelvei értelmében ennek az emelkedésnek 10 — 12 százalékot kellett volna elérni. A mezőgazdasági termelés lassú fejlődését elsősorban a növénytermesztés elégtelen helyzete okozza, e téren lassan gyarapszik a gabonafélék, de főleg a takarmányfélék termesztése. Ezért kevés a takarmányalapunk. Hogy az elmúlt két év hiányosságait behozzuk, a jövő esztendőben olyan mértékben kell növelnük a mezőgazdasági termelést, ami országunkban eddig példátlanul állt. A brutto mezőgazdasági termelésnek a tavalyi évhez képest országos méretben 12 százalékkal kell gyarapodni. Ez azonban megköveteli, hogy a növénytermesztés 15 — 17 százalékkal növekedjék, mégpedig a kenyérmagvaké 15, az ipari növényeké 20, a takarmánynövényeké 23 százalékkal. Az állati termékek termelésének 6 százalékkal, a tejtermelésnek 13 százalékkal kell emelkednie. A sertéstenyésztés terve 3,6 százalékos gyarapodással számol. Véget kell vetnünk a szarvasmarhaállomány évenkénti csökkenésének. Több segítséget kap a mezőgazdaság Mindenekelőtt lényegesen megjavítjuk a mezőgazdaság műtrágya ellátását, a jövő évben mezőgazdaságunk 14 százalékkal több műtrágyát kap mint az idén. A gépállomások gépesítési munkálatainak mérete szlovákiai viszonylatban közel 20 százalékkal nő. Ennek érdekében a szlovákiai mezőgazdaság kereken 3000 traktort és nagyszámú egyéb mezőgazdasági gépet kap. Az EFSZ-ek beruházási építkezéseinek szakaszán biztosítanunk kell az 1958. évi terv teljesítését, az ehhez szükséges pénzügyi eszközöket és hiteleket. Mindez lehetővé teszi, hogy a szövetkezeti szektorban az 1957-es évhez képest több mint 40 százalékkal növeljük a beruházás keretét. Javítsuk meg a nemzeti bizottságok munkáját A mezőgazdaság fejlesztésének igen fontos feltétele a gazdasági szervező munka megjavítása. A múlt évben ugyan jelentős haladást értünk el, de nyíltan meg kell mondanunk, hogy a nemzeti bizottságok mezőgazdasági osztályai és szakosztályai, a gépállomások és a falusi pártszervezetek munkájának jelenlegi színvonala nem elegendő azoknak a feladatoknak a biztosítására, amelyeket jövőre és az ötéves terv következő évében magunk elé tűzünk. Mezőgazdaságunk nagyszámú jól képzett, tapasztalt gépkezelővel, agronómussal, zootechnikussal és más szakemberrel rendelkezik, a szocialista mezőgazdaságnak sok a lelkes szervezője és propagátora. Csak arról van szó, hogy ezt a nagy erőt helyesen és céltudatosan irányítsuk és a munka legfontosabb döntő szakaszain vessük be. Tudnunk kell, hogy a mezőgazdasági termelés tervbe vett gyarapodását biztosítva egyben arra kell törekednünk, hogy bővítsük a meglévő EFSZ taglétszámát és új szövetkezeteket alakítsunk. Egy pillanatra sem szabad elfelejteni, hogy e két feladat szorosan összefügg egymással, hogy a mezőgazdasági termelés tartós és gyors gyarapodásának legfontosabb előfeltétele a mi viszonyaink között az EFSZ-ek sikeres, helyesen irányított és jól biztosított fejlesztése. Az új szövetkezeteknek sürgős segítségre van szükségük Ezer és ezer új EFSZ első esztendeje gazdálkodik közösen. Ezeknek sürgős szükségük van a kellő termelési, műszaki, szervezési segítségre. A mi feladatunk, hogy ezek a szövetkezetek minél előbb túl jussanak a kezdeti nehézségeken és fennállásuk kezdetétől fogva meginduljanak a mezőgazdasági termelés gyarapításának útján. Ezt azonban csak akkor érhetjük el, ha a nemzeti bizottságok és a gépállomások kellőképpen támogatják őket. A mezőgazdasági szervező munka súlypontja a nemzeti bizottságoknál van. Éppen a mezőgazdaság szakaszán messzemenően decentralizáltuk az illetékességet, a kerületi nemzeti bizottságokra, illetve onnan a járási és a helyi nemzeti bizottságokra. Ezzel kapcsolatban főleg két alapvető kérdés jelentős. A kitűzött feladatokat csak akkor teljesíthetjük, ha a nemzeti bizottságok tovább szilárdítják kapcsolatukat a szövetkezeti tagokkal, kis- és középparasztokkal, ha minden kérdést velük egyetértésben, türelmes meggyőzés útján oldanak meg, s ha a falvakon tovább emelkedik a tömegszervező munka politikai színvonala. Ha a szövetkezeti tagoknak a kis- és középparasztoknak szakszerű segítséget nyújtanak és ez a segítség minden esetben azoknak a konkrét és sürgető problémáknak kellő ismeretéből indul ki, amelyekkel az illető szövetkezet vagy falu küzd. Ezért helyénvaló, ha a kerületi és járási nemzeti bizottságok az eddiginél sokkal nagyobb mértékben támaszkodnak a helyi nemzeti bizottságokra, ha igyekeznek aktivizálni a mezőgazdasági bizottságokat és számos aktivistát tömörítenék köréjük, hogy a mezőgazdasági bizottságok munkája eleven, hatásos legyen és kellőképpen kihasználjanak minden javaslatot és indítványt. A mezőgazdaságról való gondoskodás legyen a nemzeti bizottságok egész rendszerének, elsősorban a járási nemzeti bizottságok munkájának központi kérdése. Szlovákiában fokozottabb mértékben kell emelni a mezőgazdasági termelést A mezőgazdasági termelés intenzivítása egy hektárnyi összehasonlított termőterületre értékben átszámítva Szlovákiában még mindig 20—25 százalékkal alacsonyabb mint a cseh országrészekben. Az ötéves terv azzal számol, hogy 1960-ig a szlovákiai mezőgazdasági termelés 40 százalékkal emelkedik, az 1955-ös évhez képest országos méretben a gyarapodás 30 százalékot tesz ki. Az eperjesi kerület nagy tartalékokkal rendelkezik Az eperjesi kerületben a lakosságnak több mint 60 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. A második ötéves tervben az ipar fejlesztése nagy léptekkel halad majd előre, számos ipari, mezőgazdasági, közlekedési és kulturális beruházást tervezünk. Különösen nagy erővel folytatjuk az enetgo-tikai alap, a közlekedési hálózat kiépítését, a vízgazdálkodási építkezéseket, hisz ez Kelet-Szlovákia iparosításának legfontosabb előfeltétele. Nagyjelentőségű lesz az Orlov-Plavec —Podolí vasútvonal kiépítése. Az ötéves terv végén szabályozzuk Kelet-Szlovákia vízgazdálkodási viszonyait. Magasfeszültségű áramvezetékeket építünk és 1958 végén a falvak 80 százalékát villamosítjuk. Parasztságunk hisz a pártban Nagy erőkifejtésre volt szükség, hogy az 1953-as évi hibákat likvidáljuk, az osztályellenséget elszigeteljük. A párt helyes politikája és eljárása következtében ez sikerült. Ma a helyzet egészen más. Az eperjesi kerület dolgozó parasztjai saját tapasztalatukból rádöbbentek, hogy kinek kell hinni. Bíznak pártunkban, népi demokráciánkban, szeretik köztársaságunkat, munkás-paraszt államunkat. A presovi kerület dolgozó parasztjai érzik, hogy számukra is csupán az EFSZ-ek jelentik a magasabb termeléshez, a magasabb életszínvonalhoz vezető egyetlen útat. Csupán arról van szó, hogy elhatározzák magukat és ebben nekünk kommunistáknak kell segítséget nyújtanunk. Nem kergethetünk csúcseredményeket, mert nem is szükséges, de meg kell szilárdítanunk szövetségünket a dolgozó parasztokkal, szorgalmas és rendszeres mindennapos meggyőző munkát fejtsünk ki. Pártunk Központi Bizottsága levelével kapcsolatos országos vita során elsősorban az EFSZ-ek tettek értékes felajánlásokat, annak érdekében, hogy a mezőgazdasági ötéves terv feladatait 1959-ig teljesítik. Ez a mozgalom megteremti a mezőgazdasági termelési feladatok reális lehetőségeinek biztosítását. Oj erővel igazolja, hogy a dolgozó parasztok pártunk vezetésével szoros szövetségben a munkásosztállyal hazánkban be akarják tetőzni a szocializmus építését. Jó egészésget, sok sikert és boldogságot kívánok az elvársaknak az új évben, Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága mélységes szomorúsággal tudatja a nagy nyilvánossággal, hogy Marek Culen elvtárs, a Köztársasági Érdemrend birtokosa, nemzetgyűlési képviselő, az SZLKP Központi Bizottságának tagja, Csehszlovákia Kommunista Pártjának egyik alapító tagja és érdemes dolgozója nehéz, hosszantartó betegség után 1937. december 26-án elhúnyt. Marek Culen elvtárs 1887. III. 8-án született Brodskén, a skalicei járásban, egy szegény parasztcsaládban. Már kora ifjúságától kezdve kemény és igen nehéz élete volt. 1906-ban a nyomor amerikai kivándorlásra kényszerítette, ahol Chicagóban kezdett dolgozni a munkásmozgalomban. 1919-ben visszatért Csehszlovákiába és a marxista baloldal és a szociáldemokrácia egyik szervezőjévé vált. Részt vett az 1921-ben tartott fubochnai kongresszuson, amelynek egyik szervezője volt. A burzsoá Csehszlovák Köztársaságban a CSKP soraiban fáradhatatlanul harcolt a dolgozó nép jogaiért. Számos sztrájkot, tüntetést vezetett és megalkuvás nélkül leleplezte a burzsoázia kizsákmányoló politikáját, amiért gyakran üldözték és bebörtönözték. Marek Culen elvtárs jelentős funkciókat töltött be pártunkban. Az 1921- 1929-es években a CSKP kerületi titkára volt, 1924 —1929-ig nemzetgyűlési képviselő. 1929 —1959-es években a szlovákiai kisparasztok szövetségének elnöke volt. 1939-ben a párt utasítására a Szovjetunióba ment, ahol önfeláldozóan dolgozott a Szláv Bizottság elnökségi tagjaként, és számos harcost nyert meg a Szovjetunióban megalakított csehszlovák hadtest soraiba. 1944-ben visszatért Szlovákiába és részt vett a Szlovák Nemzeti Felkelésben, ugyanakkor megválasztották a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjévé. A felszabadulás után jelentős funkciókat töltött be. A Szlovák Földművesek Egységes Szövetségének elnöke volt, ahol a Demokrata Párt reakciós politikája ellen védelmezte a dolgozó parasztság érdekeit. 1945-ben ismét megválasztották a Szlovák Nemzeti Tanács és a nemzetgyűlés képviselőjévé. A pártban betöltötte az SZLKP és a CSKP KB tagjának funkcióját. Később beválasztották az SZLKP KB elnökségének tagjai közé. 1951-ben mezőgazdasági megbízottá nevezték ki. Culen elvtárs mindezen funkciókban önfeláldozóan és lelkesedéssel dolgozott dolgozó népünk érdekeiért. Pártunk Margk Culen elvtársban jelentős funkcionáriust és harcost veszít, aki élete veszélyeztetésével sem habozott a párt és a dolgozó nép érdekeit védelmezni. Tisztelet emlékének! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA. Javaslatok és bírálatok a Párt levele nyomán Több községben járva, volt alkalmam részt venni a Párt levelét részleteiben megvitató gyűléseken. Különösen a szövetkezeti tagok részéről hangzott el a legtöbb értékes javaslat és építő bírálat,, amelyek a mezőgazdasági terjnelés megjavítására irányultak. R á s községben, a levélvitató gyűlésen szép számmal vettek részt a szövetkezet tagjai. Elsőnek Sebők elvtárs kért szót: — A szövetkezetnek az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a takarmányalap biztosítására — mondotta. — Az e téren mutatkozó hiányosságot az állatállomány érzi a legjobban. — A többi között bírálta az EFSZ vezetőit a rét- és legelőgondozás elhanyagolásáért. Máté elvtársnő a fogatosokat bírálta: — Rosszul végezték a vetést. Az EFSZ tagsága elvárja tőlük a jobb, lelkiismeretesebb munkát. Csak úgy várhatunk nagyobb terméshozamokat — mondotta. Felsővályban is nagy visszhangra talált a Párt levele. A gyűlésen Kovács János hasznos javaslattal hozakodott elő: — A mi vidékünk eléggé vizenyős, így a rétünkből is mintegy 100 hektárnyit alagcsövezni kellene. Ezáltal állattenyésztésünk lépést tudna tartani a megkívánt fejlődéssel. 24 hektár rétet pedig az árkok kimélyítésével vízmentesíteni lehetne, ezáltal jő termőföld válna belőle. A HNB-on keresztül már kértük az illetékesek segítségét, mert csak így tudunk majd sikeres munkát végezni. Abafalván Klucsko elvtárs javasolta a kevéshozamú legelők felszántását s hangsúlyozta: „Ha a Sajó szabályozásával jobban igyekeznének, szövetkezetünk sok jó szántóföldhöz jutna.“ Bodor István a cukorrépa hektárhozamának emelésére sorblt fel köv vetésre méltó példákat. Felszólalásában javasolta: — Jó lenne a tornaijai járás területén egy cukorgyárat építeni, mivel a répatermelésre itt minden kedvező feltétel megvan. Ezt a javaslatot többen is helyeselték, s állást foglaltak mellette. Ondrejcsák elvtárs bírálta a Felvásárló Üzemet: — Rossz minőségű búza-vetőmagot adtak nekünk. Tudott dolog, hogy az ilyen vetőmagból jó termést nem nagyon lehet várni. Ebben azonban a szövetkezet is hibás, miért vette át a rossz vetőmagot? Kovács elvtárs a többi között bírálta az EFSZ ellenőrző bizottságának nem kielégítő munkáját és rámutatott arra, hogy elhanyagolja a tagok háztáji földterületének felülvizsgálását, ami egyes tagoknál az. 1 hektárt is meghaladja ... Naprágyon Papp elvtárs, szövetkezeti tag hiányolta, hogy a szövetkezeti istállókba még nincs a villany bevezetve, s kiemelte a vízkérdés mielőbbi megoldásának fontosságát. Mint ahogy mondotta: Mindkettő akadályozója az állatok összpontosításának. Sok értékes javaslat, bírálat hangzott el, több fogyatékosság a felszínre került. A szövetkezeti tagok azonban bíznak abban, hogy a hiányosságokat a Párt levelének útmutatása alapján sikerül kiküszöbölniük. Tóth Elemér, Hanva Meghalt Marek Culen az SZLKP Központi Bizottságának tagja
