Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 1. szám

A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1958. január 5. Ára 40 fillér IX. évfolyam, 1. szám Az ország első gazdája szól mSndannyfiánkhoz — Antonín Novotny elvtárs, köztársasági elnök rövidített újévi beszéde — Drága polgártársak, elvtársak! Az újév alkalmával üdvözlöm mind­nyájukat és sok sikert s megelége­dettséget kívánok munkájukban és magánéletükben. Kívánságunkat és törekvésünket az új évben egyszerűen fejezhetjük ki: azt akarjuk, hogy ez az év újabb sikereket hozzon népünknek hazánk szocialista építésében kifejtett mun­kájában, legyen a béke és a népek közötti növekvő barátság éve. Ma, amikor visszanézünk munkánk eredményeire, mindarra, amit a bé­kéért tettünk, elmondhatjuk, hogy közös törekvésünk valóban gyümöl­csöző volt. A múlt év mindenekelőtt még jobban megerősítette a szocializmus és a béke ügyét. A szocialista orszá­gok — főleg a Szovjetunió — újabb nagy haladást értek el építésükben. A múlt évben a szovjet tudomány és technika világraszóló sikereket ért el. Az emberiség a mesterséges hol­dakkal megtette az első lépést a világűrbe hatolás felé. A Szovjetunió elsőséget szerzett a rakétatechniká­ban és tovább bővíti előnyét az atom­energia békés felhasználásában. A szocialista országok építésük mind eme sikereikkel és az új, me­rész tervekkel nem háborús célokra törekednek, hanem még gazdagabbá és boldogabbá akarják tenni az embe­rek életét. A világ népei előtt mind kifejezőb­ben előtérbe lép a Szovjetunió és az összes szocialista országok eltökélt békepolitikája, a kommunista pártok politikája, amely a szocialista orszá­gok kommunista és munkáspártjainak ismert nyilatkozatában és a Béke­kiáltványban jutott kifejezésre". Országunkat közvetlenül érinti a szomszédos Német Szövetségi Köz­társaság áldatlan fejlődése, ahot is­mét felújították a militarizmust és utat nyitottak a revansizmusnak. Népünk a közelmúlt történelmének kemény tapasztalataiból okulva ébe­ren őrzi köztársaságát és minden erejének megfeszítésével harcolni fog a német militarizmus ellen, az európai kollektív biztonságért és a tartós békéért. Teljes szolidaritást vállalunk Né­metország összes békeeröivel és haté­konyan támogatni fogjuk őket. Még jobban megszilárdítjuk baráti kap­csolatainkat a Német Demokratikus Köztársasággal, a munkások és pa­rasztok első német államával. Teljes egyetértéssel üdvözöltük és minden erőnkkel támogatjuk a Szov­jetuniónak az utóbbi időben közzétett jelentős békejavaslatait. Ezek a kez­deményező javaslatok a népek közötti kapcsolatokban kifejlődő bizalom fel­újítására irányulnak és világos táv­latokat tűznek ki a nemzetközi fe­szültség megszüntetésére és a világ békés fejlődésének biztosítására. A mi részünkről tovább fogjuk erő­síteni a hatalmas szocialista tábor egységét,* amely a béke ügyének leg­megbízhatóbb záloga. A Szovjetunióval és a többi szocialista állammal kéz a kézben továbbra is minden erőnkkel hozzá fogunk járulni e nagy mű meg­valósításához. * * * Ha áttekintjük eddigi gazdasági és politikai fejlődésünket és csupán nagy vonalakban mérleget készítünk a múlt évről, az elért eredmények feljogosí­tanak bennünket arra, hogy bizalom­mal tekintsünk az elkövetkező évre és a jövő évekre. A szocialista építés megvalósítá­sáért folytatott harcban még jobban megszilárdult népünk egysége, tovább szilárdult a csehek és szlovákok testvéri együttműködése és még job­ban megszilárdult a népi demokra­tikus rendszer országunkban. Kom­munista pártunk vezetésével nagy sikereket értünk el az iparban, a me­zőgazdaságban és a kultúra terén. Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának és az országos konfe­rencia irányelveinek következetes és általában sikeres megvalósítása, vala­mint a Szovjetunió és a szocialista tábor országainak barátságára és segítségére támaszkodó köztársasá­gunk nemzetközi helyzete kedvező feltételeket létesített arra, hogy a legközelebbi időszak konkrét felada­tának hazánk szocialista építése be­tetőzését tűzzük ki. A háború előtti helyzethez viszo­nyítva ma háromszor annyit terme­lünk az iparban. A szénfejtésben, acélgyártásban és néhány más iparág termelésében a világ élenjáró államai közé tartozunk. Bonyolult gépipari berendezéseink csaknem az egész világon nagy elismerést váltanak ki munkásaink, géptervezőink és tech­nikusaink számára. Hazánk szocialista átalakulásának betetőzése a falu szocialista termelési viszonyainak további kiterjesztését és a mezőgazdasági termelés további növelésének biztosítását feltételezi. A múlt évben elért sikereinkhez hoz­zászámíthatjuk az egységes föidmü­­vesszövetkezetek számának növekedő - sét, amelyek a szocialista szektor többi üzemeivel" együtt a mezőgazda­­sági földterület több mint 64 százalé­kán gazdálkodnak. Egész népgazdaságunk fejlődése és dolgozó népünk anyagi és kulturális színvonalának rendszeres emelkedése szocialista rendszerünknek a kapita­lista rendszerrél szemben való fölé­nyéről tanúskodik és azt bizonyítja, hogy helyes úton haladunk. A mun­kásoktól, a földművesektől, a dolgozó értelmiségtől, tehát mindnyájunktól függ, hogy a jövő év az új sikerek éve legyen, hogy népünk elégedetten és mindig jobban éljen. Hiba lenne természetesen, ha éle­tünkben és munkánkban csupán a jó oldalakat látnánk. Nem szabad meg­feledkeznünk arról, hogy a nagy fel­adatok gondokat, nehézségeket és akadályokat hoznak magukkal. Nem hunyhatunk szemet felettük és nem várhatjuk, hogy maguktól megoldód­nak. Ez nemcsak kezdeményezésün­ket, hanem erőinket is gyöngítené. Az élet nem csupán örömöt jelent. A bé­kés életet és az örömöket saját ma­gunk szorgalmas, közös munkájával kell kiküzdeni. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának az összes dolgozókhoz intézett levele ezért hi­báinkról és nehézségeinkről is beszél. A párt nyíltan a dolgozókhoz for­dul, hogy tanácskozzon velük a ne­hézségek megoldásáról. A dolgozók több ezer megjegyzése népünk becsü­letes szorgalmáról tanúskodik. Arról, hogy helyes dolog nyíltan tanácskozni a néppel és megtárgyalni építésünk létfontosságú kérdéseit. Az elért eredmények senkit sem vezethetnek önelégültséghez. Az ön­elégültség további nemkívánatos je­lenségeket szül, amelyek áldatlan befolyást gyakorolhatnának tevékeny­ségünkre, ha szabad utat hagynánk nekik. Ezen például a szerénytelenség jelenségeit értem. Minden tevékeny­ségünkben szerényeknek kell lennünk, hogy józanul mérlegeljük lehetősé­geinket és minden kérdést, minden tettünket abból a szempontból Ítéljük meg, vajon megfelel-e népünk és az egész társadalom érdekeinek. Ezt azért hangsúlyozom, mert éle­tünkben olyan jelenségek mutatkoz­nak, amelyeket semmi esetre sem tűrhetünk. Az általában jó eredmé­nyek mellett sok helyütt nem gazdál­kodnak helyesen. Egyesek gazdálko­dásukban nem törődnek a rájuk bízott eszközök következetes kímélésével. Azt hiszik, hogy „a másé .nem fáj", mintha nem tudnák, hogy üzemeink, gazdaságunk és mindaz, amit magun­kénak mondunk az egész népet illeti és mindenkinek mint sajátját kell gondoznia ezeket az értékeket. Né­hány egészségtelen jelenség arra ösz­tönöz bennünket, hogy növeljük fele­lősségünket és az ellenőrzést a reánk bízott eszközökért és a funkciók be­töltéséért. E dolgokról azért beszélek, mert a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának leveléről ép­pen most folyó vitában ezen a téren számos javaslat és megjegyzés hang­zik el. A dolgozók helyesen látják, hogy ezek a jelenségek gátolják épí­tőtörekvéseinket és nem akarják meg­engedni, hogy társadalmunkat meg­fosszák a közösen végzett munka gyümölcseitől és mások rovására bár­ki is meggazdagodjék. A Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának leveléről folytatott vitában a dolgozók száz­ezrei vesznek részt. Nagyszámú meg­jegyzés és javaslat hangzott el, me­lyek megvalósítása hozzájárul számos probléma megoldásához. A legköze­lebbi időben lezárják a vitát és jóvá­hagyják a csehs/iovák ipar irányítá­sának, tervezésének és pénzellátásá­nak tökéletesítésére irányuló intéz­kedéseket. A tökéletesebb irányítás­sal ki akarjuk alakítani a feltételeket az eddigi fogyatékosságok leküzdésé­re, a termelés irányításának javítá­sára, az alacsonyabb gazdasági szer­vek felelősségének fokozására, az adminisztrációs apparátus nagy lét­számának csökkentésére és főleg a dolgozók fokozottabb részvételére a népgazdaság és a közügyek irányítá­sában, hogy többet, jobbat és olcsób­ban termeljünk. Elvtársak, drága polgártársak! Az idén lesz Csehszlovákia Kom­munista Pártjának XI. kongresszusa, amely értékeli eddigi eljárásunkat és alapvető vonalakban megmutatja új társadalmunk építésének további táv­lataira való átmenet útját. Szilárd meggyőződésem, hogy a párt XI. kongresszusa előkészítésének időszaka hozzájárul népünk teremtő erőinek további fejlesztőéhez és ösz­tönzésül szolgál második ötéves ter­vünk harmadik éve teljesítéséért folytatott szocialista munkaverseny nagyfokú fejlesztéséhez. Hogyan fog­juk teljesíteni e feladatokat és milyen gyorsan haladunk előre, ez minde­nekelőtt tőlünk és mindnyájunk mun­kájától függ. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Front kormánya mögött felsorakozva valóban bizalommal te­kinthetünk a jövőbe. E bizalom né­pünk egységén, erején, tehetségén, képességén és az új szocialista társa­dalom kiépítésére irányuló céltudatos törekvésén alapszik. A Szovjetunióval és a többi szocialista állammal való testvéri együttműködésre támaszko­dik. Ha mindnyájan szorgalmasan fo­gunk dolgozni, úgy 1958. végén még nagyobb sikerekre és eredményekre tekinthetünk vissza. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Nemzeti Front kormánya és a saját nevemben a városok és a falvak dolgozóinak, a munkásoknak, a földműveseknek, a dolgozó értelmiségnek, a nőknek, ifjaknak és pioníroknak, tehát mind­nyájunknak azt kívánom, hogy mun­kánk sikerrel járjon és az 1958-as év további lépést jelentsen hazánk szo­cialista építésének betetőzése, a vi­lágbéke megszilárdítása, népünk bol­dog és örömteljes éleiének biztosítása felé. Esztendő fordultával Falvaink népe nagyjelentőségű ese­ményeket él át ezekben a napokban. A közelmúltban tárgyalták meg a párt levelét, amelynek alapján egyes he­lyeken már elkészítették, másutt most készítik az 1958. évi termelési és pénzügyi tervet. Ugyancsak most ké­szülnek az évzáró közgyűlésekre, szövetkezeti zárszámadásokra. Az évvégi számvetés, a tervezés mindig nagy esemény volt a földmű­vesember életében. Azonban most, amikor az új EFSZ-ek rohamos meg­alakulása és a meglévők kiszélesedése folytán nagyüzemi mezőgazdaságunk országos átlagban immár 70 százalék­hoz közeledik, az évvégi számvetés, a tervezés minden eddiginél nagyobb fontosságot nyer. Persze, nem kis do­log a munkától cserzett paraszti ke­zeket a toliforgatáshoz szoktatni, a figyelmet pedig a kisparcellás gaz­dálkodás problémáitól a népgazdaság egészével összefüggő szövetkezeti gazdálkodásra fordítani, mégpedig olymódon, hogy a földművesek eddigi tapasztalatai hatékonyan érvényesül­jenek a gazdálkodás hiányosságainak eltávolításában. De földműveseink — példák ezrei mutatják — mind aka­rattal, mind szakmailag és politikai­lag egyre jobban odamagasodnak a fontos és komoly feladatok megvaló­sításához. Nem hangzatos szavak, de beszédes tények, az elmúlt év kiváló gazdasági eredményei, s a termelés még gyorsabb növelésére vállalt kö­telezettségek tanúskodnak erről, ta­núskodnak népünk alkotó erejéről. Az elmúlt év gazdag eredményei tükörként vetítik elénk népünk szor­galmát, igyekezetét, a fokozott ter­melési feladatok eléréséért és túl­szárnyalásáért folytatott küzdelmét. Hisz nem ritka eset, hogy egyes szö­vetkezetek a termelés némely ágában már a múlt évben elérték az ötéves terv végére tervezett szintet. Ma már sok olyan szövetkezetünk van, amely jóval magasabb jövedelmet ért el a tervezettnél. így van ez Kistárkány­­ban, Nagykaposon, Ipolyvisken, Boly­ban, Nagygéresen és még sok helyen, ahol a szorgalmas EFSZ tagoknak ünnep lesz a zárszámadás, bőven lesz mit aprítani a tejbe. Az ilyen közsé­gekben egy pillanatig sem lehet vitás, hogy a parcellás vagy a nagyüzemi gazdálkodás a jobb. De az évvégi zárszámadások nem­csak az eredményeket, hanem a hiá­nyosságokat is napfényre hozzák. Mert sok helyen bizony csak most, a számvetésnél jönnek rá, hogy egész évben mit csináltak helytelenül. A szlovákgyarmatiak is bizonyosan be­látják, hogy helytelen volt a réteket részért kaszáltatni, mert amit majd ebben az évben takarmányért adnak, az hiányozni fog a közös kasszából, kisebb lesz az évvégi járulék. Persze, helytelen lenne a szövetke­zetek erősödését csupán abból a szempontból megítélni, milyen magas a munkaegység értéke, milyen oszta­lékot fizethetnek ki az év végén. Hisz a szövetkezet erőssége elsősorban a jövő évi gazdálkodás helyes megala­pozásától, a gazdasági és pénzügyi alapok megteremtésétől függ. Éppen ezért egészségtelen és káros jelenség az, hogy egyes szövetkezetek a jövő rovására évvégi hajrát csinálva 80 — 90 kilós sertéseket adnak át a közel­látásnak, vagy egyéb téren merítik ki a gazdálkodást, csakhogy biztosítsák a betervezett pénzérték kifizetését. Ugyanilyen helytelen az is, ha az alapszabályokat és a szövetkezet gaz­dasági megerősítését figyelmen kívül hagyva nem gondoskodnak a beruhá­zásokról, vagy csak csekély összeget fordítanak rá. Különösen az építke­zésekre, de hasonlóképpen az állat­­állomány feltöltésére, vagy egyéb célra a beruházások feltétlenül szük­ségesek. Az évvégi zárszámadások elkészíté­sénél nem szabad megfeledkezni az oszthatatlan alap állandó bővítéséről sem. Hasonlóképpen fontos a szociá­lis alap feltöltése, valamint a kulíűr- és egyéb alapok kiegészítése. A szo­ciális alapra több helyen kevés gon­dot fordítanak, pedig nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni a lassan örege­dő szövetkezeti tagokat és a betege­ket sem. Nem jó fényt vet a szövet­kezetre, ha az öregek és a betegek úgy érzik, hogy az EFSZ velük nem törődik. A gazdaságilag erősebb szö­vetkezetekben azzal is számolni kell, hogy az elkövetkezendő években mind nagyobb mértékben sor kerülhet az élő és holt leltár kifizetésére is. A felsorolt néhány példa is bizo­nyítja, milyen pontosan keli elkészí­teni a zárszámadást, mennyi mindenre kell ügyelni ahhoz, hogy az EFSZ megerősödve lépjen a következő gaz­dasági évbe. A zárszámadásokat a legtöbb helyen még most készítik elő. A pártszervezetek és a nemzeti bi­zottságok ne feledkezzenek meg a legfontosabb feladatokról. Harcolja­nak az olyan helytelen nézetek ellen, ha valahol a „mindent ki kell osztani“ jelszó ütné fel a fejét. Szerezzenek érvényt az alapszabály előírásainak és biztosítsák minden földművesszövet­kezetben azt is, hogy mindenekelőtt az esedékes tartozásaikat rendezzék. Gondoljanak gazdaságuk további fej­lesztésére, gondoskodjanak a folya­matos gazdálkodáshoz szükséges ter­mények és pénzösszegek tartalékolá­sáról, ugyanakkor ne feledkezzenek meg az öregek és betegek rendszeres segítéséről, a kultúralap feitöltéséról, az élő- és holtleltár kifizetésének rendezéséről. Gazdag évet zártunk, mindezek megteremtése nem okoz különösebb gondot. Ha visszatekintünk az elmúlt évre, örömmel és elfogódottság nélkül meg­állapíthatjuk, hogy nemcsak gazdasági téren, de tapasztalatokkal, szaktudás­sal, értelemmel is jelentősen gazda­godtunk. Tőlünk függ, hogy pártszer­vezeteink és nemzeti bizottságaink segítségével az idei évzáró közgyűlé­seket minden eddiginél gyümölcsö­zőbben kamatoztassuk növekvő fel­adataink, boldogabb holnapunk meg­valósítására, hazánkban a szocializ­mus felépítésének betetőzésére. — h Végzés előtt A szlovákiai cukorgyárak az utolsó 30 év leghosszabb idényének a befe­jezése előtt állnak. A trencsénteplici és a tőketerebesi cukorgyár után de­cember 28-án befejezte a cukorrépa feldolgozását a szeredi és a nyitrai cukorgyár is. A jelek szerint január első napjaiban csak a surányi és az oroszkai cukorgyár marad üzemben. A szlovákiai cukorgyárak az idei cukorrépatermésből az elmúlt évvel szemben 5706 vagonnal több cukrot állítottak elő. Viliam Siroky miniszterelnök Indiába és más ázsiai országokba látogat (CTK) - Amint már előzőleg közölték, Viliam Siroky, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke elfogadta az Indiai Köztársaság kormányának meghívását, hogy 1958. januárjának első felében Indiába látogasson. A miniszterelnök elfogadta továbbá a Kambodzsai Királyság, a Burmái Szö­vetség, az Indonéz Köztársaság, és Ceylon meglátogatásáról szóló meghí­vást is. A Csehszlovák Köztársaság miniszterelnökének indiai, kambodzsai, bur­­mai, indonéziai és ceyloni látogatására 1958. januárjában kerül sor. I Más eredmény a közösben, b más a háztáji gazdaságban J A keszölcési földművesek büszkék lehetnek elért eredményeikre. Bebi­zonyították, hogy kis területen any­­nyit tudnak termelni, mint másutt kétszer olyan nagy területen. Igaz, hogy a dolog kissé sántít. A máskü­lönben dicséretre méltó eredményt ugyanis nem a szövetkezetükben, ha­nem a háztáji gazdálkodás céljából juttatott félhektárnyi földjükön ér­ték el. A szövetkezet tagjai összesen 15,4 hektárnyi földet kaptak háztáji gaz­dálkodás céljából. Ezen a területen több mint 90 sertést tartanak, vagyis egy hektárra 6 sertés esik. Minden egyes szövetkezeti tag átlag három sertést hizlal. A szövetkezeti eredmények azonban szembetűnően' eltérnek a háztáji gaz­dálkodástól. Az EFSZ 214 hektárnyi földön gazdálkodik. Minden egyes hektárra 1,47 sertés esik. A közélel­mezés céljára 175,76 mázsa húst ad­tak, vagyis minden egyes hektár után 77,31 kg-ot, A szövetkezeti tagok a megállapítás szerint 29,84 mázsát ad­tak be, vagyis egy hektár háztáji gaz­dálkodásban levő föld után 193,5 kg­­ot. Ha ehhez a disznóöléseket is hoz­zászámítjuk, azt jelenti, hogy min­den egyes szövetkezeti tag a félhek­tárnyi földje után 240 kg, vagyis 1 hektárra átszámítva 480 kg sertés­húst termel. Ha a keszölcési EFSZ tagjai szövet­kezetükben is ilyen eredményeket ér­nének el, akkor nemcsak a járás, de az ország legjobb szövetkezetei közé tartoznának. (j)

Next

/
Thumbnails
Contents