Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-09-29 / 39. szám
2 yJzalŕad Földműves Felhívás olvasóinkhoz és levelezőinkhez A Szabad Földműves nagy irodalmi pályázata Díjak 6000.— korona értékben Falvaink a szocialista átalakulás nagy korszakát élik. Ebben a történelmileg fontos időszakban nagy szerepe van a sajtónak is, mint nevelőnek, szervezőnek és agitátornak. A sajtó, így a Szabad Földműves is méltóan veszi ki a részét a nagy átalakulás szervezési, propagációs és nevelési feladataiból. A propagáció egyik leghatásosabb eszköze a tapasztalatcsere, mely megteremti a kapcsolatokat a falvak és városok népe között. Ha a tapasztalt mezőgazdák a jó szervezők és a mezőgazdaság gyakorlott dolgozói elmondják tapasztalataikat dolgozó társaiknak, nagy segítséget nyújtanak a munka megjavításában, a gazdálkodás eredményesebbé tételében és a hasznosság emelésében. Sok földművelőnk van, akik hosszú évek alatt értékes tapasztalatokat szereztek a gyakorlati gazdálkodásban, sok szövetkezeti vezetőnk és tagunk, akik az évek folyamán gyakorlatból megtanulták hogyan kell eredményesebben gazdálkodni, jobban megszervezni a munkát, megtalálni és eltávolítani a hibákat, leküzdeni a nehézségeket, jobban kihasználni a gépeket, gazdaságosan takarmányozni és más módon emelni a mezőgazdasági termelés hatékonyságát. Sok esetben azonban ezek az értékes tapasztalatok csak egy ember tulajdonában maradnak, vagy szűk körben, egy faluban vagy egy bizonyos környéken terjednek el, holott az egész ország dolgozói tanulhatnának belőlük. Hasonló a helyzet a kulturális munka terén is. Vannak falvaink, ahol színvonalas és lelkes kultúrcsoportok működnek, melyek szocialista öntudatra, hazafiságra és művészi jóízlésre nevelik a falu népét. Sok faluban példás népművelői munka folyik. Azonban ezek az eredmények és tapasztalatok sem jutnak el mindig a szélesebb tömegek tudatába. Szerkesztőségünk támogatni kívánja mind a gazdálkodás, mind a kulturális élet terén a tapasztalatcserét és szervezett formát kíván adni ennek a fontos tevékenységnek, ezért két irodalmi pályázatot hirdet olvasóink és levelezőink számára. I. Pályázat Felhívjuk olvasóinkat és levelezőinket, hogy küldjenek be írásokat a következő tárgyról: Hogyan javítanám meg a gazdálkodást községünkben (vagy járásunkban)? Az írás foglalkozhat a szövetkezeti vagy egyéni termelésben szerzett tapasztalatokkal, a szövetkezet alakítása terén használt módszerekkel, a jó vagy hibás munkamódszerekkel, a jó vagy rossz vezetési módszerekkel, a nemzeti bizottságok tevékenységével a mezőgazdaság terén, a szövetkezet alakításánál használt agitéciős módszerekkel, a helyi lehetőségek és tartalékok kihasználásával a gazdálkodásban, a gépállomások tevékenységével, az állami gazdaságok munkájával stb. Az erre a pályázatra beküldött legjobb írásokat a következő díjakkal jutalmazzuk: Első díj: 1200 korona, második díj 800, harmadik 600, negyedik 400, ötödik díj 200 korona. II. Pályázat Pályázatot hirdetünk a falusi kulturális életről szóló írásokra, melyeknek tárgya: Hogyan fejlődik a kulturális élet falunkban (járásunkban)? A pályázatra beküldött írások foglalkozhatnak a kultúrmunka terén elért eredményekkel, a helyi népművészeti hagyományok feltárásával, a falusi kultúrotthon tevékenységével, a népi közigazgatási szervek, a járási népművelési szakosztályok munkájával, a .műkedvelő csoportok eredményeivel és módszereivel, az előadási tevékenység eredményeivel és hibáival, a szakkörök szervezésével és munkájával stb. Beküldhetők értékelő vagy bíráló írások. A pályamű terjedelme ugyancsak legfeljebb 3 gépelt oldalt tehet ki. Ezen pályázatunk díjai: első díj 1000 korona, második 700, harmadik díj 500, negyedik 400, ötödik díj 20Ö korona. A pályázatokra beküldött írásokat a borítékon: „Pályázat“ felírással kell megjelölni. Az írásokat legkésőbb 1957.' november 15-ig "a szerkesztőség címére kell beküldeni. Az olyan pályaműveket, melyek tartalmilag és formailag megfelelnek a követelményeknek, lapunkban közölni fogjuk és a díjon kívül honoráljuk is. A pályázat eredményét lapunk karácsonyi számában fogjuk közölni. A díjakat a nyerteseknek ez év december 31-ig fizetjük ki. Reméljük, hogy olvasóink és levelezőink értékes írásokkal fognak hozzájárulni a pályázat erkölcsi sikeréhez és ezzel nagymértékben elősegítik közös ügyünket, a szocialista falu kiajakulását. A Szabad Földműves * szerkesztősége T-é&wvewdb (ehtöiUk §§§§§§§ A szélhámosság mint jó előmeneteli jegy? A fiatalok neveléséről sok szó esik mostanában. A lapok hasábjain cikkekben vitatkozunk hogyan ápoljuk, formáljuk a jövő emberét. Ám keveset beszélünk a felnőttek neveléséről. Valahogy ezzel a kérdéssel nem foglalkoznék kellően az illetékes szervek sem. Eelkönyveljük, hogy a feljöttek már kész emberek, akik tudják dolgukat.. A gyakorlat, az élet azonban mást mutat. A napokban gondolkozóba ejtett egy mondat: — A szövetkezetekben, az üzletekben és más helyeken is azért fordulnak elő még.napjainkban is lopások, mert nem eléggé érettek az emberek. - így vélekedett Sóos Károly vágsellyei ügyész. Az emberek nem érettek? De vajon miért? Vizsgáljuk, kutassuk az okait. Vajon mindannyian nem vagyunk-e ezért hibásak? Keressünk talán feleletet egy meghökkentő eset kapcsán. Hindi János sókszelőci lakos, volt kocsmáros, lopott. Az ellenőrök a leltározás alkalmából észrevették, hogy az üzletben lévő áru nem fedheti a bemondott értéket. Nagyobb körültekintés után megállapították, hogy Hindi a leltározás alkalmából bemondta az üres üvegeket is. A mankó (hiány) több mint 18000 korona. Hindi a bíróság elé került, ahol hat évet kapott és a hiány visszatérítését. Ám jött az amnesztia és a büntetését elengedték. A pénzösszeget azonban vissza kellett fizetnie és eladta telkét, hogy a kárt megtérítse. Most az ember már feltételezhetné, hogy a félrecsúszott, ilyen büntetés után más útra tér. De nem ez történt. Az olvasó tán el sem hiszi. A sókszelőcei szövetkezet vezetősége, hogy honnan kapta az ötletet, máig sem tudjuk - megtette az építési csoport vezetőjének. Hindi előző viselkedéséhez híven azonnal körülnézett, honnan mit lehet vinni. Cementet, fát tulajdonított el a szövetkezet vagyonából. Az egész falu, sőt az egész járás tudja, hogy a kocsmában 18 000 korona mankója volt. Jogosan várná mindenki, hogy a történtek után nejn osztják be olyan felelős vezető állásba. Egész biztosan Hindi sem gondolta, hogy ő még valamikor csoportvezető lesz. De amikor látta, hogy előző tette nem számít semmit, tovább kapaszkodott az uborkaíán. A szövetkezetei 7400 koronával megkárosította. Ahogy a közmondás is tartja, evés közben jön meg az étvágy. Az előző lopással nem elégedett meg és újfajta „művelethez“ kezdett, amit spekulációnak neveznek. Sókszelőcéről több munkás dolgozott az erdőgazdaságokban. A ledolgozott munkaidő után bizonyos mennyiségű faanyagot kaptak. A munkásoknak ezt természetesen nincs joguk eladni. Amikor ezt Hindi megtudta, mindjárt gondolt egyet. Ebből jó üzletet lehet csinálni. A munkásoktól megvásárolta a faanyagot és az építkezőknek mégegyszer annyiért eladta. Csak a saját bevallása szerint több mint 15 000 koronát hozott a konyhára ez a „vállalkozás“. Feltehetnénk a kérdést, vajon a sorozatos lopások elkövetésében csak Hindi volna a hibás? Az első cselekedetért amnesztiát kapott, ami természetesen nevelési cél, hogy az ember érezze, nem dobják el és jó polgára lehet az országnak. De a másik cselekedet, hogy még funkcióba helyezik, már nem hathatott rá nevelő módon. Az ilyen intézkedések felelőtlenségre, szélhámosságra nevelik az embereket. Sóos Károly ügyész másik esetről is beszámolt. A vágsellyei járás fogyasztási szövetkezeteiben óriási mankók voltak éveken keresztül. A lopások, a sikkasztások egymást érték. Utoljára Szabó Klári a játéküzlet vezetője lopott. A mankó 67 000 koronát tett ki. Hogyan állhatott elő ekkora hiány? - teszi fel az ember a kérdést. Az ügyész máris válaszol: i— Az ellenőrzés hiánya. Tényleg az ellenőrzésben volt a hiba. Sót, mi több, „jó“ volt az ellenőr. Hrebik Ferenc ellenőr meghamisította az iratokat, pedig tudott a lopásról. Az ügyész, a bíróság komoly lépésre határozta el magát, példás büntetést kell adni. A nő hat évet, az ellenőr szintén hat évet kapott. Azóta a járási fogyasztási üzemekben nem fordult elő lopás. Nagy érdeme van ebben Valkár Eleknek, az akkori ellenőrök vezetőjének és egy fiatal ellenőrnek Alakszának, aki ötletesen felfedezte a csalást. ,Az ügyész szavai elénk tárják a megmásíthatatlan igazságot. Az emberek azért jutnak ide, mert nem ellenőrzik munkájukat, s mert a lopások után még nagyobb funkcióba helyezik őket. E néhány gondolatot vetettem papírra a félrenevelt felnőttekről, amikor a népbírók választása előtt állunk. November második felében a járási nemzeti bizottságok kijelölik az új népbírókat, akik majd gyűléseken ismerkednek a néppel. Szólhatnának a népbírók a bemutatkozási gyűléseken az ilyen esetekről. Szóljanak hozzá az emberek, vajon ki a hibás? Miért teszünk sokszor könynyelműségből olyan lépéseket, amelyek felelőtlenségre, könnyelműségre nevelik az embereket. Balia József A mongol kormány küldöttei többek között Brnóba is ellátogattak, ahol megtekintették a gépipari kiállítást • Az érsekújvári vasúti osztály dolgozói a Katajev-módszer szerint csupán augusztus hónapanb 4357 órával lerövidítették a tranzit-kocsik benntartózkodásának normáját és 3102 korona megtakarítást értek el. • A répakampányba bekapcsolódó vasúti alkalmazottak versenyeznek a vasúti kocsik gyors megrakásában és kiürítésében. A vasútállomások szerződésileg biztosítják az EFSZ-ekkel, az állami gazdaságokkal és a helyi nemzeti bizottságokkal a megszakítatlan nappali és éjjeli cukorrépa, továbbá a répaszelet be- és kirakását. • A prágai Központi Nemzeti Bizottság küldöttsége Adolf Svoboda főpolgármester vezetésével szeptember végén Peking főpolgármesterének meghívására a Kínai Népköztársaságba utazik, ahol három hetet tölt. • Nyolcévi börtönre ítélte a zsolnai kerületi bíróság Viliam Móritz 37 éves üveggyári építészvezetőt, ak 1956 elejétől egészen letartóztatásáig a Lednické Rovné-i Egyesüli Üvegygyár villanykörtéket gyártť üzemrész gyártási részlegének építésében szabotált. • Ez év november 15-30 között tartják meg a népbíróságok és a kerületi bíróságok bíráinak választását. A bírákat — számszerint 431 bírót és 17 ezer népbírót — közvetett választások útján 3 éves időtartamra választják. Az újonnan megválasztott bírák 1957 december 15-ig teszik le az esküt az illetékes nemzet, bizottságok kezébe és jövő év január elsején kezdik meg tevékenységüket. • Szeptember 10-től 20-ig a szlovákiai nemzeti bizottságok tanácsainak munkaerő osztályai újabb 711 dolgozót nyertek meg a bányák és az építészet számára. Miért marad ie a losonci járás a tej beadásban? A BESZTERCEBÁNYÁI kerületben — annak ellenére, hogy a tehenek száma nem változott — a múlt év hasonló időszakával szemben 24 millió literrel több tejet adtak be. Kerületi méretben, párhuzamosan a beadással, a tejtermelés 13 százalékkal emelkedett. Ez határozottan a szövetkezetek érdeme. De a kerületi átlag még nagyobb lehetne, ha a losonci és az újbányái járások földművesei megemberelnék magukat, s jobban törekednének állampolgári kötelességük teljesítésére. Mert mégis csak szégyen az, hogy például a losonci járás földművesei 1957. szeptember 10-ig négyszázhuszonhétezerhatvanhét liter tej beadásával tartoznak államunknak. Ez több a kerületi elmaradás felénél. Hát ez lehetséges? Miért éppen a losonci járás? Ezen mindenki megütközik — és joggal. Hiszen a tejbeadási tervet a lehetőségekhez mérten szabták meg. MI HÁT A SIKERTELENSÉG OKA? Az egyik alapvető hiba az, hogy a beadás és a felvásárlás ebben a járásban nem jelent hajtóerőt. Az egyéni gazdálkodók mellett elmarad a beadással a szocialista szektor is. Ugyanakkor a szomszédos rimaszombati járás szövetkezetéi ebben az évben -1 a múlt év hasonló időszakával szemben — 32 százalékkal több tejet adtak be, s így félmillió koronával nagyobb haszonhoz jutottak. A losonci járás több szövetkezetében a tervezett tehénállományból jócskán hiányzik. Példáu] a viikei EFSZ-ben 20-al kevesebb a tehenek száma a tervezettnél. „Szájáról fejik a tehenet!“ — i mondja a régi közmondás. Ez így igaz. Takarmányhiánnyal azonban az idén nem lehet érvelni. Termett bőségesen takarmány. Ahol gondoskodtak télire való elraktározásról, s gazdaságosan bánnak vele, nem érheti őket tavaszszal kellemetlen meglepetés. Ä JÁRÁS LEGJOBB SZÖVETKEZETEIBEN — Mulyadon, Mikušovcén és másutt — az eddiginél még nagyobb tejhozamot érhetnek el, ha magas fejelékenységű teheneket tartanának és gondozásukra nlgyobb figyelmet fordítanának. Horváth József, Bratislava Zökkenésmentesen A Nánai Állami Gazdaság újmajori részlegén szorgalmasan folyik a kapások begyűjtése. Már szeptember 16-án megkezdték a cukorrépa betakarítását. Átlagosan 3 —40Ó mázsás hozamot várnak hektáronként. A gazdaság dolgozói minden alkalmas időt kihasználnak arra, hogy minél előbb átadhassák a répát a cukorgyárnak. Szeptember 20-án kezdték meg a szállítást. Emellett szépen halad a többi őszi munka is. Az őszi árpa és repce szépen zöldéi a határban. A búza alá 160 hektáron előkészítették a talajt. Befejezték már a napraforgó cséplését is és 15-én megkezdték a kükorica törését és betakarítását. Eddig több mint 30 hektárról szállították be a kukoricát. Átlagosan 60 — 70 mázsás hektárhozamot várnak. Szeptember 21-ére befejezték a dohánytörést is. Folyamatosan, zökkenésmentesen végzik munkájukát a gazdaság dol- 9°zői. Nagy József, Ojmajor. Az oroszkai HNB újabb sikerei a programterv teljesítésében Helyi nemzeti bizottságunk néhány nappal ezelőtt értékelte programtervének teljesítését. Németh Sándor elvtárs, a HNB elnöke jó eredményekről számolt be. A tervezett 250 méter hosszú betonjárda helyett 500 métert építettünk. Az idén új üzletház nyílt meg és péküzem. A szövetkezetben újabb kis- és középparasztok léptek és a barázdák napról-napra eltűnnek. Az eredmények ellenére még mindig sok a tennivaló, hogy programtervünket maradék nélkül teljesítsük. Nincs jó kultúrházunk, de máris beterveztük, — amit a zselízi járási nemzeti bizottság már jóváhagyott — hogy ezt az 1958-as évben szeretnénk felépíteni. Ezzel elő akarjuk segíteni az ifjúság nevelését. A kultúrház építésében számítunk a lakosság segítségére, mert eddig is segítettek a íaluszepítési akcióban. A nemzeti bizottság és a CSEMADOK tagjai beszélgettek a falu lakóival, akik már több mint 12 000 brigádórát ajánlottak fel erre a célra. Még tavaly egyénileg, az idén már közösen végezzük az őszi munkákat. A szövetkezeten kívül már csak Mágyel Lajos és Rahorec Imre gazdálkodnak 3—3 hektár földön. Ezekkel az emberekkel is foglalkozunk és már ők is gondolkoznak azon, hogy vajon kezdjék-e a gazdasági évet egyénileg. Bízunk abban, hogy az említett egyéni gazdák is megértik a közös gazdálkodás előnyét. Az őszi takarmánykeverékek már a földbe kerültek és rövidesen sor kerül az őszi árpa vetésére is. Fotyi József, a szövetkezet agronómusa nagy figyelmet fordít a cukorrépa vetésterületének előkészítésére. A megtrágyázott szántóterületen a traktorok már végzik a keveröszántást és ezután következik a mélyszántás. Tekintettel, hogy a szövetkezet az idén jelentősen kiszélesedett, a szövetkezet vezetőségét kibővítették. A szövetkezet vezetőségi gyűlésein mindig részt vesznek a HNB tanácsának tagjai, hogy tanácsaikkal segítsék a szövetkezetét. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy programtervünk maradék nélkül megvalósuljon. Sebó János, az oroszkai HNB titkára
