Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-29 / 39. szám

2 yJzalŕad Földműves Felhívás olvasóinkhoz és levelezőinkhez A Szabad Földműves nagy irodalmi pályázata Díjak 6000.— korona értékben Falvaink a szocialista átalakulás nagy korszakát élik. Ebben a történelmileg fontos időszakban nagy szerepe van a sajtónak is, mint nevelőnek, szervezőnek és agitátornak. A sajtó, így a Szabad Földműves is méltóan veszi ki a részét a nagy átalakulás szervezési, propagációs és nevelési feladataiból. A propagáció egyik leg­hatásosabb eszköze a tapasztalatcsere, mely megteremti a kapcsolatokat a falvak és városok népe között. Ha a tapasztalt mezőgazdák a jó szervezők és a mezőgazdaság gyakorlott dolgozói elmondják tapasztalataikat dol­gozó társaiknak, nagy segítséget nyújtanak a munka megjavításában, a gazdálkodás eredményesebbé tételében és a hasznosság emelésében. Sok földművelőnk van, akik hosszú évek alatt értékes tapasztalatokat szereztek a gyakorlati gazdálkodás­ban, sok szövetkezeti vezetőnk és tagunk, akik az évek folyamán gya­korlatból megtanulták hogyan kell eredményesebben gazdálkodni, job­ban megszervezni a munkát, megta­lálni és eltávolítani a hibákat, leküz­deni a nehézségeket, jobban kihasz­nálni a gépeket, gazdaságosan takar­­mányozni és más módon emelni a mezőgazdasági termelés hatékonysá­gát. Sok esetben azonban ezek az ér­tékes tapasztalatok csak egy ember tulajdonában maradnak, vagy szűk körben, egy faluban vagy egy bizo­nyos környéken terjednek el, holott az egész ország dolgozói tanulhatná­nak belőlük. Hasonló a helyzet a kulturális munka terén is. Vannak falvaink, ahol színvonalas és lelkes kultúrcsoportok működnek, melyek szocialista öntu­datra, hazafiságra és művészi jóíz­lésre nevelik a falu népét. Sok falu­ban példás népművelői munka folyik. Azonban ezek az eredmények és ta­pasztalatok sem jutnak el mindig a szélesebb tömegek tudatába. Szerkesztőségünk támogatni kíván­ja mind a gazdálkodás, mind a kul­turális élet terén a tapasztalatcserét és szervezett formát kíván adni en­nek a fontos tevékenységnek, ezért két irodalmi pályázatot hirdet olvasóink és levelezőink számára. I. Pályázat Felhívjuk olvasóinkat és levele­zőinket, hogy küldjenek be írásokat a következő tárgyról: Hogyan javítanám meg a gazdálko­dást községünkben (vagy járásunk­ban)? Az írás foglalkozhat a szövetkezeti vagy egyéni termelésben szerzett ta­pasztalatokkal, a szövetkezet alakí­tása terén használt módszerekkel, a jó vagy hibás munkamódszerekkel, a jó vagy rossz vezetési módszerekkel, a nemzeti bizottságok tevékenységé­vel a mezőgazdaság terén, a szövet­kezet alakításánál használt agitéciős módszerekkel, a helyi lehetőségek és tartalékok kihasználásával a gazdál­kodásban, a gépállomások tevékeny­ségével, az állami gazdaságok mun­kájával stb. Az erre a pályázatra beküldött leg­jobb írásokat a következő díjakkal jutalmazzuk: Első díj: 1200 korona, második díj 800, harmadik 600, negyedik 400, ötödik díj 200 korona. II. Pályázat Pályázatot hirdetünk a falusi kul­turális életről szóló írásokra, me­lyeknek tárgya: Hogyan fejlődik a kulturális élet falunkban (járásunkban)? A pályázatra beküldött írások fog­lalkozhatnak a kultúrmunka terén elért eredményekkel, a helyi népmű­vészeti hagyományok feltárásával, a falusi kultúrotthon tevékenységével, a népi közigazgatási szervek, a járási népművelési szakosztályok munkájá­val, a .műkedvelő csoportok eredmé­nyeivel és módszereivel, az előadási tevékenység eredményeivel és hibái­val, a szakkörök szervezésével és munkájával stb. Beküldhetők értékelő vagy bíráló írások. A pályamű terje­delme ugyancsak legfeljebb 3 gépelt oldalt tehet ki. Ezen pályázatunk díjai: első díj 1000 korona, második 700, harmadik díj 500, negyedik 400, ötödik díj 20Ö korona. A pályázatokra beküldött írásokat a borítékon: „Pályázat“ felírással kell megjelölni. Az írásokat legkésőbb 1957.' novem­ber 15-ig "a szerkesztőség címére kell beküldeni. Az olyan pályaműveket, melyek tartalmilag és formailag meg­felelnek a követelményeknek, lapunk­ban közölni fogjuk és a díjon kívül honoráljuk is. A pályázat eredményét lapunk ka­rácsonyi számában fogjuk közölni. A díjakat a nyerteseknek ez év de­cember 31-ig fizetjük ki. Reméljük, hogy olvasóink és leve­lezőink értékes írásokkal fognak hoz­zájárulni a pályázat erkölcsi sikeré­hez és ezzel nagymértékben elősegí­tik közös ügyünket, a szocialista falu kiajakulását. A Szabad Földműves * szerkesztősége T-é&wvewdb (ehtöiUk §§§§§§§ A szélhámosság mint jó előmeneteli jegy? A fiatalok neveléséről sok szó esik mostanában. A lapok hasábjain cik­kekben vitatkozunk hogyan ápoljuk, formáljuk a jövő emberét. Ám keve­set beszélünk a felnőttek neveléséről. Valahogy ezzel a kérdéssel nem fog­lalkoznék kellően az illetékes szer­vek sem. Eelkönyveljük, hogy a fel­jöttek már kész emberek, akik tud­ják dolgukat.. A gyakorlat, az élet azonban mást mutat. A napokban gondolkozóba ejtett egy mondat: — A szövetkezetekben, az üzletek­ben és más helyeken is azért fordul­nak elő még.napjainkban is lopások, mert nem eléggé érettek az emberek. - így vélekedett Sóos Károly vág­­sellyei ügyész. Az emberek nem éret­tek? De vajon miért? Vizsgáljuk, kutassuk az okait. Vajon mindannyian nem vagyunk-e ezért hibásak? Ke­ressünk talán feleletet egy meghök­kentő eset kapcsán. Hindi János sókszelőci lakos, volt kocsmáros, lopott. Az ellenőrök a leltározás alkalmából észrevették, hogy az üzletben lévő áru nem fed­heti a bemondott értéket. Nagyobb körültekintés után megállapították, hogy Hindi a leltározás alkalmából bemondta az üres üvegeket is. A mankó (hiány) több mint 18000 ko­rona. Hindi a bíróság elé került, ahol hat évet kapott és a hiány visszatéríté­sét. Ám jött az amnesztia és a bün­tetését elengedték. A pénzösszeget azonban vissza kellett fizetnie és el­adta telkét, hogy a kárt megtérítse. Most az ember már feltételezhetné, hogy a félrecsúszott, ilyen büntetés után más útra tér. De nem ez tör­tént. Az olvasó tán el sem hiszi. A sókszelőcei szövetkezet vezetősé­ge, hogy honnan kapta az ötletet, máig sem tudjuk - megtette az épí­tési csoport vezetőjének. Hindi előző viselkedéséhez híven azonnal körül­nézett, honnan mit lehet vinni. Ce­mentet, fát tulajdonított el a szövet­kezet vagyonából. Az egész falu, sőt az egész járás tudja, hogy a kocsmában 18 000 ko­rona mankója volt. Jogosan várná mindenki, hogy a történtek után nejn osztják be olyan felelős vezető állás­ba. Egész biztosan Hindi sem gon­dolta, hogy ő még valamikor csoport­­vezető lesz. De amikor látta, hogy előző tette nem számít semmit, to­vább kapaszkodott az uborkaíán. A szövetkezetei 7400 koronával megká­rosította. Ahogy a közmondás is tart­ja, evés közben jön meg az étvágy. Az előző lopással nem elégedett meg és újfajta „művelethez“ kezdett, amit spekulációnak neveznek. Sókszelőcé­­ről több munkás dolgozott az erdő­gazdaságokban. A ledolgozott mun­kaidő után bizonyos mennyiségű fa­anyagot kaptak. A munkásoknak ezt természetesen nincs joguk eladni. Amikor ezt Hindi megtudta, mindjárt gondolt egyet. Ebből jó üzletet lehet csinálni. A munkásoktól megvásárolta a fa­anyagot és az építkezőknek mégegy­­szer annyiért eladta. Csak a saját bevallása szerint több mint 15 000 koronát hozott a konyhára ez a „vál­lalkozás“. Feltehetnénk a kérdést, vajon a sorozatos lopások elkövetésében csak Hindi volna a hibás? Az első cseleke­detért amnesztiát kapott, ami ter­mészetesen nevelési cél, hogy az em­ber érezze, nem dobják el és jó pol­gára lehet az országnak. De a másik cselekedet, hogy még funkcióba he­lyezik, már nem hathatott rá nevelő módon. Az ilyen intézkedések fele­lőtlenségre, szélhámosságra nevelik az embereket. Sóos Károly ügyész másik esetről is beszámolt. A vágsellyei járás fo­gyasztási szövetkezeteiben óriási mankók voltak éveken keresztül. A lopások, a sikkasztások egymást ér­ték. Utoljára Szabó Klári a játéküzlet vezetője lopott. A mankó 67 000 ko­ronát tett ki. Hogyan állhatott elő ekkora hiány? - teszi fel az ember a kérdést. Az ügyész máris válaszol: i— Az ellenőrzés hiánya. Tényleg az ellenőrzésben volt a hiba. Sót, mi több, „jó“ volt az ellen­őr. Hrebik Ferenc ellenőr meghamisí­totta az iratokat, pedig tudott a lo­pásról. Az ügyész, a bíróság komoly lépésre határozta el magát, példás büntetést kell adni. A nő hat évet, az ellenőr szintén hat évet kapott. Az­óta a járási fogyasztási üzemekben nem fordult elő lopás. Nagy érdeme van ebben Valkár Eleknek, az akkori ellenőrök vezetőjének és egy fiatal ellenőrnek Alakszának, aki ötletesen felfedezte a csalást. ,Az ügyész szavai elénk tárják a megmásíthatatlan igazságot. Az em­berek azért jutnak ide, mert nem ellenőrzik munkájukat, s mert a lo­pások után még nagyobb funkcióba helyezik őket. E néhány gondolatot vetettem pa­pírra a félrenevelt felnőttekről, ami­kor a népbírók választása előtt ál­lunk. November második felében a járási nemzeti bizottságok kijelölik az új népbírókat, akik majd gyűlése­ken ismerkednek a néppel. Szólhat­nának a népbírók a bemutatkozási gyűléseken az ilyen esetekről. Szól­janak hozzá az emberek, vajon ki a hibás? Miért teszünk sokszor köny­­nyelműségből olyan lépéseket, ame­lyek felelőtlenségre, könnyelműségre nevelik az embereket. Balia József A mongol kormány küldöttei többek között Brnóba is ellátogattak, ahol megtekintették a gépipari kiállítást • Az érsekújvári vasúti osztály dol­gozói a Katajev-módszer szerint csu­pán augusztus hónapanb 4357 órával lerövidítették a tranzit-kocsik benn­­tartózkodásának normáját és 3102 korona megtakarítást értek el. • A répakampányba bekapcsolódó vasúti alkalmazottak versenyeznek a vasúti kocsik gyors megrakásában és kiürítésében. A vasútállomások szerződésileg biztosítják az EFSZ-ek­­kel, az állami gazdaságokkal és a he­lyi nemzeti bizottságokkal a megsza­kítatlan nappali és éjjeli cukorrépa, továbbá a répaszelet be- és kirakását. • A prágai Központi Nemzeti Bi­zottság küldöttsége Adolf Svoboda főpolgármester vezetésével szeptem­ber végén Peking főpolgármesteré­nek meghívására a Kínai Népköztár­saságba utazik, ahol három hetet tölt. • Nyolcévi börtönre ítélte a zsol­nai kerületi bíróság Viliam Móritz 37 éves üveggyári építészvezetőt, ak 1956 elejétől egészen letartóztatá­sáig a Lednické Rovné-i Egyesüli Üvegygyár villanykörtéket gyártť üzemrész gyártási részlegének építé­sében szabotált. • Ez év november 15-30 között tartják meg a népbíróságok és a ke­rületi bíróságok bíráinak választását. A bírákat — számszerint 431 bírót és 17 ezer népbírót — közvetett vá­lasztások útján 3 éves időtartamra választják. Az újonnan megválasz­tott bírák 1957 december 15-ig te­szik le az esküt az illetékes nemzet, bizottságok kezébe és jövő év január elsején kezdik meg tevékenységüket. • Szeptember 10-től 20-ig a szlová­kiai nemzeti bizottságok tanácsainak munkaerő osztályai újabb 711 dolgo­zót nyertek meg a bányák és az épí­tészet számára. Miért marad ie a losonci járás a tej beadásban? A BESZTERCEBÁNYÁI kerületben — annak ellenére, hogy a tehenek száma nem változott — a múlt év hasonló időszakával szemben 24 mil­lió literrel több tejet adtak be. Kerületi méretben, párhuzamosan a beadással, a tejtermelés 13 száza­lékkal emelkedett. Ez határozottan a szövetkezetek érdeme. De a kerü­leti átlag még nagyobb lehetne, ha a losonci és az újbányái járások földművesei megemberelnék magukat, s jobban törekednének állampolgári kötelességük teljesítésére. Mert mégis csak szégyen az, hogy például a losonci járás földművesei 1957. szeptember 10-ig négyszázhu­­szonhétezerhatvanhét liter tej beadá­sával tartoznak államunknak. Ez több a kerületi elmaradás felénél. Hát ez lehetséges? Miért éppen a losonci járás? Ezen mindenki megütközik — és joggal. Hiszen a tejbeadási tervet a lehetőségekhez mérten szabták meg. MI HÁT A SIKERTELENSÉG OKA? Az egyik alapvető hiba az, hogy a be­adás és a felvásárlás ebben a járás­ban nem jelent hajtóerőt. Az egyéni gazdálkodók mellett elmarad a bea­dással a szocialista szektor is. Ugyan­akkor a szomszédos rimaszombati járás szövetkezetéi ebben az évben -1 a múlt év hasonló időszakával szem­ben — 32 százalékkal több tejet ad­tak be, s így félmillió koronával na­gyobb haszonhoz jutottak. A losonci járás több szövetkezeté­ben a tervezett tehénállományból jócskán hiányzik. Példáu] a viikei EFSZ-ben 20-al kevesebb a tehenek száma a tervezettnél. „Szájáról fejik a tehenet!“ — i mondja a régi közmondás. Ez így igaz. Takarmányhiánnyal azonban az idén nem lehet érvelni. Termett bőségesen takarmány. Ahol gondoskodtak télire való elraktározásról, s gazdaságosan bánnak vele, nem érheti őket tavasz­­szal kellemetlen meglepetés. Ä JÁRÁS LEGJOBB SZÖVETKEZE­TEIBEN — Mulyadon, Mikušovcén és másutt — az eddiginél még nagyobb tejhozamot érhetnek el, ha magas fejelékenységű teheneket tartaná­nak és gondozásukra nlgyobb figyel­met fordítanának. Horváth József, Bratislava Zökkenésmentesen A Nánai Állami Gazdaság újmajori részlegén szorgalmasan folyik a ka­pások begyűjtése. Már szeptember 16-án megkezdték a cukorrépa be­takarítását. Átlagosan 3 —40Ó mázsás hozamot várnak hektáronként. A gaz­daság dolgozói minden alkalmas időt kihasználnak arra, hogy minél előbb átadhassák a répát a cukorgyárnak. Szeptember 20-án kezdték meg a szállítást. Emellett szépen halad a többi őszi munka is. Az őszi árpa és repce szé­pen zöldéi a határban. A búza alá 160 hektáron előkészítették a talajt. Be­fejezték már a napraforgó cséplé­­sét is és 15-én megkezdték a kü­­korica törését és betakarítását. Ed­dig több mint 30 hektárról szállítot­ták be a kukoricát. Átlagosan 60 — 70 mázsás hektárhozamot várnak. Szeptember 21-ére befejezték a do­hánytörést is. Folyamatosan, zökkenésmentesen végzik munkájukát a gazdaság dol- 9°zői. Nagy József, Ojmajor. Az oroszkai HNB újabb sikerei a programterv teljesítésében Helyi nemzeti bizottságunk néhány nappal ezelőtt értékelte programter­vének teljesítését. Németh Sándor elvtárs, a HNB elnöke jó eredmények­ről számolt be. A tervezett 250 méter hosszú betonjárda helyett 500 métert építettünk. Az idén új üzletház nyílt meg és péküzem. A szövetkezetben újabb kis- és középparasztok léptek és a barázdák napról-napra eltűnnek. Az eredmények ellenére még min­dig sok a tennivaló, hogy program­tervünket maradék nélkül teljesítsük. Nincs jó kultúrházunk, de máris be­terveztük, — amit a zselízi járási nemzeti bizottság már jóváhagyott — hogy ezt az 1958-as évben szeretnénk felépíteni. Ezzel elő akarjuk segíteni az ifjúság nevelését. A kultúrház építésében számítunk a lakosság se­gítségére, mert eddig is segítettek a íaluszepítési akcióban. A nemzeti bi­zottság és a CSEMADOK tagjai be­szélgettek a falu lakóival, akik már több mint 12 000 brigádórát ajánlot­tak fel erre a célra. Még tavaly egyénileg, az idén már közösen végezzük az őszi munkákat. A szövetkezeten kívül már csak Mágyel Lajos és Rahorec Imre gaz­dálkodnak 3—3 hektár földön. Ezek­kel az emberekkel is foglalkozunk és már ők is gondolkoznak azon, hogy vajon kezdjék-e a gazdasági évet egyénileg. Bízunk abban, hogy az em­lített egyéni gazdák is megértik a közös gazdálkodás előnyét. Az őszi takarmánykeverékek már a földbe kerültek és rövidesen sor kerül az őszi árpa vetésére is. Fotyi József, a szövetkezet agronómusa nagy figyelmet fordít a cukorrépa vetésterületének előkészítésére. A megtrágyázott szántóterületen a trak­torok már végzik a keveröszántást és ezután következik a mélyszántás. Te­kintettel, hogy a szövetkezet az idén jelentősen kiszélesedett, a szövetke­zet vezetőségét kibővítették. A szö­vetkezet vezetőségi gyűlésein mindig részt vesznek a HNB tanácsának tag­jai, hogy tanácsaikkal segítsék a szö­vetkezetét. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy programtervünk mara­dék nélkül megvalósuljon. Sebó János, az oroszkai HNB titkára

Next

/
Thumbnails
Contents