Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-29 / 39. szám

A szocialista faluért S^jCŰhicL Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1957. szeptember 29. Ára 4ú fillér VIII. évfolyam, 39. szám. A nyitrai kerületben a zselíii Állami Gazdaság dolgozói kezdték meg el­sőként a cukorrépa betakarítását. Képünkön balról: Plesinovský Mihály, a gazdaság vezetője, Brieska Izidor, Kiss István és Dyuriás László kom­bajnosok Közös érdek Hányszor hangzik el naponta a vá­sárokról, a városból az üzletekből szülőt, nagyszülőt vagy testvért haza­váró gyermekek ajkáról a kérdés: mit hoztál? S hogy felvillannak a kérdő tekintetek, ha a kérdezett ilyenkor a táskába, vagy a zsebbe nyúlva elókotorássza a várvavárt ajándékot. Baba, autó, könyv, meg a játékok ezerféleségéből ki tudja mennyi minden teszi ilyenkor boldo­gabbá a gyermekek életét. A legin­kább várt, a leggyakoribb s így a gyermekek számára a legajándékabb 'ajándék a cukorka. Ez az egyszerű, napjainkban hiány­talan mennyiségű szükségleti cikk az ajándékozók és ajándékozottak ez­reinek ételét meg életét ízesíti. És ma mindez termé­szetes. Az is, hogy percenként látunk cukorkát szopoga­tó, csokoládét maj­szoló gyerekeket. Mindez így van, de miért is ne lenne — vetődik fel a kérdés. Hisz bőven termelünk cukor­répát és cukorgyáraink is vannak, hogy feldolgozzák. Nem mindig a legkellemesebb em­lékekre bukkan az ember, ha a múlt­ban motoz. *1914 ősze is árnyékként lopakodik elő. A gyermekek akkor is szerették a cukorkát, a felnőttek a t kávét, meg a tésztát, még talán job­ban mint most, de üresen tátongtak az üzletek. Nemzetgazdaságunk a felszabadulás után is jóidéig küzdött azzal, hogy egyrészt megcsappant behozatalunk, másrészt a lecsökkent cukorrépatermés következtében beállt . cukorhiányt megoldja. Nem ment . könnyen. Jól tudjuk, hogy a múltban jóformán csak a nagybirtokok ter­meltek cukorrépát, esetleg az állo­mások vagy a cukorgyárak közelében gazdálkodó földművesek egy része. A nagybirtok felosztása nyomán ter­mészetszerűleg bekövetkezett a cu­korrépatermelés csökkenése. Csak mezőgazdaságunk forradalmi átalakulásával a szövetkezeti gazdál­kodás megteremtésével tudtunk ki­lábalni ebből a nehézségből. Büszkén mondhatja el parasztságunk — azzal, hogy cukorrépatermelésünket eddig nem látott színvonalra emelte, fontos nemzetgazdasági feladatot teljesített. És ezt azért tehette, mert a gazdál­kodásban nem állt egyedül. Az a sok­oldalú gondoskodás és segítség, ame­lyet ezen a téren pártunk és kormá­nyunk nyújt, a szakemberek, a gépek segítsége és nem utolsó sorban az a jelentős tény, hogy földműveseink egyre mélyebben felismerik nemzet­­gazdaságunk problémáit, meghozta gyümölcsét. Az idei cukorrépa termés gazdag, amilyen még nem volt. Ha azonban többszörösére emelke­dett cukorfogyasztásunkat összeha­sonlítjuk a háború előttivel, akkor teljes nagyságában, komolyságában bontakozik ki előttünk a feladat — egyetlen megtermett cukorrépa sem veszhet kárba. A cukorrépa veszteségmentes be­takarítására minden előfeltételünk megvan. Hazánk legtöbb részén már megkezdték a betakarítást, s például a terebesi cukorgyár szeptember 23- án már 300 vagon cukorrépa beérke­zését jelenthette, amelyből a király­­helmeci járás 240 vagonnal szállított. Ebben a járásban is a legtöbb szövet­kezetben már megtisztítva szállításra vár a cukorrépa. A hektárhozam nem egy helyen több mint 500 mázsa. A kisgéresiek például közel 600 mázsás átlageredményre számítanak. Hasonló eredményeket jelentenek az ország többi részéből is, mind a betakarítás, mind a hektárhozamok szempontjá­ból. Jelentős mozgósító erőként hat a termelőkre kormányunknak az az intézkedése, amely szerint a szep­tember 30-ig beszállított minden má­zsa cukorrépáért 2 korona (az egyéni Szerte az országban nagy lendülettel folyik a cukorrépa betakarítása és egyben a szállítása. A diószegi cukor­gyár csatornái lassan már megtelnek cukorrépával és így az üzem rövide­sen teljes ütemben dolgozhat. (Foto: Sluka) Várják a másfélmilliomodik látogatót Az elmúlt vasárnap ismét a látoga­tók hatalmas serege kereste fel a brnói III. gépipari kiállítást. Már a kora reggeli órákban az ország min­den részéből egymás után érkeztek a zsúfolt autók és autóbuszok, me lyek több tízezer utast szállítottak a kiállítás színhelyére. Vasárnap több mint 100 000 ember tekintette meg a csehszlovák gépipar remekeit, a kiállított példányokat. A külföldi érdeklődés a kiállítás iránt egyre fokozódik. Az elmúlt hé­ten Brnóba érkezett az izlandi kor­mány küldöttsége. K. Asgeirssan úr, a küldöttség vezetője kijelentette, hogy Izlandban gyártmányainkkal nagyon megvannak elégedve. Ezt fő­képpen az bizonyítja, hogy az utóbbi időben a külföldről hozott gépek 80 százaléka Csehszlovákiából való. A külföldi látogatók száma megha­ladta a 6000-et. E hétre várják a másfélmilliomodik látogatót. Harcban a nagy családi A nyári munkák eredményes el­végzése után a leleszi Május 1 EFSZ tagjai a traktorosokkal együtt kö­zös erővel láttak hozzá az őszi mun­kákhoz. Az első számú feladat: a cukorrépa. Palágyi János a szövetkezet elnö­ke mosolygós, elégedett arccal újsá­golja, hogy a 40 hektárról néhány nap alatt fedél alá kerül a cukorré­pa. — Nem kell a szövetkezeti tago­kat figyelmeztetni, hiszen verse­nyeznek egymással, hogy minél előbb betakarítsák a gondjaikra bízott par­cellákról a répát. Saját magam is meggyőződtem ar­ról, amit a szövetkezet elnöke állít. Az elmúlt napokban talán még száz­nál is többen szorgoskodtak a répa­földön, többnyire nők. Lelkes verseny fejlődött ki köztük, nem volt idő a beszélgetésre. Annál inkább megvi­tatták a munka menetét, amikor ha­zafelé tartottak. Benn a szövetkezet irodájában pontos nyilvántartás beszél a be­gyűjtés eredményeiről. De jól tudja ezt „könyv nélkül“ is a szövetkezet elnöke. — Szeptember 20-ig már 20 hek­tárról összegyűjtöttük a répát, tíz hektárról pedig már be is szállítot­tuk. Tegnap estig 30 vagon,répát in­dítottunk útjára. Pár nap múlva vég­zünk a begyűjtéssel, mert nem lehet előttünk közömbös, hogy megkap­juk-e a mázsánkénti két koronás pótdíjat, vagy sem. Hektáronként 350 mázsás hozamot várunk. Juhász Istvánnak, a szövetkezet mezőgazdászának is van mondaniva­lója. Néhány éven keresztül, mint a GTÁ szakaszagronómusa dolgozott itt Leleszen, de az új szervezés foly­tán jelenleg már mint a szövetkezet mezőgazdásza végzi feladatát. A töb­bi őszi munkákról beszél. — Teljesen ütemben folyik a szán­tás-vetés. Eddig több mint 14 h-n el­vetettük a búzát, 14 hektáron a ro­zsot, 10 hektáron az őszi árpát, 21 hektáron a repcét és további 21 hek­táron a takarmánykeveréket... Tíz hektáron már felszedték a bur­gonyát is. Hektáronként 165 mázsás hozamot várnak. Kukoricájuk is be*l gyűjtésre vár. Cap Sándor traktoros az utolsó simításokat végzi a kuko­rica-kombájnon, hogy idejében be­állhasson a 87 hektáros táblába. — Nem feledkezhetünk meg a töb­bi traktorosról sem, akik a jövő évi termés alapjait rakosgatják — jegy­zi meg Juhász mezőgazdász. — Mert hiszen kora reggeltől késő estig da­lol a gépük a mezőkön. Ocsenás Fe­renc naponta 21 hektárt vetett be repcével, Világi Imre meg gépével 5 hektáron szántotta ki a cukorré­pát ... No, meg a többieknek a szí­vükön fekszik, hogy eredményesen elvégezzük az őszi munkákat. Leleszen is harcba lépett az egész szövetkezeti család meg a traktoro­sok. hogy további milliókkal gazda­godjon a közös vagyon. S-el. Befejezték a cukorrépaszedést Négyszázhúsz mázsás hektárhozam • 16 880 korona külön pénz­jutalom. • E hó véféig összes cukorrépájukat beszállítják a cukorgyárba Húsz hektár cukorrépát vetettek az idén a bélyi EFSZ-ben (királyhelmeci járás). Mindjárt a vetés után Csorba szö­vetkezeti elnök ezzel az indítvánnyal hozakodott elő: !—' Osszuk szét a tagok között. Ki­ki viselje gondját a saját parcellá­jának és‘takarítsa be róla a termést. Cető József agronómus és Biacskó István csoportvezető számadása után 13 ár cukorrépa jutott egy-egy főre, amit sorsolás útján kaptak meg a ta­gok. ... Elérkezett a szedés ideje. Szeptember 16-án láttak hozzá a cu­korrépa betakarításához, és négy nap múlva már be is fejezték. Mikorra az utolsó répát is kupacba dobták, már a hatodik vagon termést indították útba a Tőketerebesi Cukorgyárba. — Még e hónap végére beszállítjuk az összes cukorrépát — mondja Csor­ba elnök. — Ezáltal mázsánként két korona külön jutalmat kapunk, amely 16 880 koronával gyarapítja a közös kasszát. Ugyanis hektáronként 420 mázsás cukorrépatermést takarítottak be. ★ ★ ★ Soha többé... Kelle Gábor traktoros a SRŽ-42-es típusú kombájnnal naponta 400 mázsa silókukoricát dolgoz fel az Ifjúság falui EFSZ-ben. (F.: Dušek) Jól esik elbeszélgetni olyan em­berrel, mint Korim Mihály. Szavaiból lelkesedés, optimizmus árad. Amikor a szövetkezetre terelődik a szó, azt mondja: — Büszke vagyok a szövetkezetre, az elért eredményekre. Mihály bácsi öt-hat évvel ezelőtt még egyénileg gazdálkodott. Most a kajali szövetkezet 130 darab serté­sét gondozza. — A világért sem gazdálkodnék többé egyénileg. Ha megszakadtam volna a keskeny parcellákon a mun­kában, akkor sem tudtam volna olyan megélhetést biztosítani családomnak, mint amilyen most van ... Igaza van Korim Mihálynak. Az első félévben például 5000 koronát, 12 mázsa búzát, 4,6 mázsa árpát, 230 liter tejet, több mázsa kukoricát, szalmát, lucernát kapott a ledolgo­zott munkaegységeire. Kra'jcsovics Ferdinánd, Galánta A somorjai EFSZ tagjai az idén 50 hektáron termeltek cukorrépát. A termés beérett és a nappkban meg­kezdték betakarítását. Az előzetes becslések szerint 280 — 300 hektáron­kénti hozamra számítanak. Az első képen: Stubnya Mária férjével, Stub­­nya Alfonzzal, a HNB elnökével répa­tisztítás közben, a másik képen: a legkisebb szövetkezeti tag. (Foto: Sluka) gazdálkodóknak 1 korona) az október 5-ig leszállított cukorrépáért pedig 1 korona (50 fillér) jutalmat ad. A gépállomások, a vasutak, jó felké­szültsége nagyban elősegíti azt, hogy ezeket az előnyöket földműveseink kihasználhassák. A cukorrépa betakarítása jelenleg jól halad. Persze az idő is mindjob­ban halad az őszbe. Éppen ezért nem árt visszaemlékezni arra, hogy a múlt évben sokezer hektár földön megfa­gyott a cukorrépa. Közös érdek, mindnyájunk ügye, hogy az idén ilyen eset ne forduljon elő. Közös és egyéni érdek egyformán válik valóra, ha veszteség nélkül takarítjuk be az idei termést, mert nemzetgazdaságunk éléskamrája telítettebb, földműve­seink erszénye pedig tömöttebb lesz. Ne késlekedjünk, használjuk ki az adott lehetőségeket és minden percet. Szót értettek a parasztok Este 9 óra. A kecerpeklényi föld­művesek már nyugvóra tértek. A nem­zeti bizottság tagjai azonban még vir­rasztónak. Számukra még korai a pi­henés ... A terem — melyben a gyűlés folyik — hangos a vitától. — Nincs ez sehogysem rendjén. Miért kell lemaradnunk, hátul kullog­nunk? Nézzünk csak kissé széjjel. Kö­rülöttünk minden változik, szépül, for­málódik az élet. És mi? Egyhelyben topogunk. Talán félünk az újtól? Ez így tovább nem mehet... — mondja a nemzeti bizottság elnöke. A határozott szavaktól működni kezd az agy és figyelmeztet: ember gondolkodj, sorsodról, jövődröl van szó! Elérkezett az éjfél. Az elnök arca derűs, mosolygós, amint pontot tesz a gyűlés végére. — Szóval holnap reggel minden egyes tag meglátogatja körzetét. De aztán okosan, türelmesen beszéljetek... Én bízok, hogy munkánk eredményes lesz . . . A reggel ugyanolyan borús, ködös volt, mint máskor, szeptember derekán. A felhők azonban lassan eloszlottak s napfényben úszott a község.. A természet tehát megemberelte magát! . S ezt a derűs szeptember 20-át örökre emlékezetükbe vésték, a kecer­peklényi kis- és középparasztok. — Ugyanis ezen a napon — az 56 föld­műves EFSZ-be lépésével — szövet­kezeti községgé vált Kecerpeklény. Nem volt tehát hiábavaló a virrasz­tás, nem maradt falrahányt borsó a nemzeti bizottság tagjainak szava! NAGYIDÄN IS SZÓT ÉRTETTEK A PARASZTOK — Nehezen, de Nagyidán is meg­érett a gyümölcs — mondja Kotay elvtárs; a járási pártbizottság titkára. Igen, megérett. Az'új belépők 45C hektár mezőgazdasági földterülettel gazdagították a már meglévő szövet­kezeti vagyont. S ami igazán szép eredménynek mondható, az nem más, minthogy az olyan becsületes ' és ta­pasztalt,, középparasztok is a közös gazdálkodás útjára léptek, mint Susz­ter István, Gyurcsó Sándor és Varga Bertalan. S hogy mindkét szövetkezet —, amelyek alig egy héttel ezelőtt „jöt­tek a világra“ — erősödni, gazdagodni fog, azt az őszi munkák menete is bizonyítja. IVÁN SÁNDOR, Kassa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents