Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-09-22 / 38. szám
2 \ľzaO<id Földműves 1957. szeptember 2 i ■ i „ť A »T-l?6/53«as« ügyirat Az igazság hány százalékáról Nyári zápor szakad ősz elején. Jól megmossa a kerékpáron jövő embert. Hatvani Istvánt, a vágsellyei EFSZ agronómusát. A kabáttal nincs annyi „baj", mert nem áll szorosan a testhez, de a nadrág rátapad a térdre. Na, de hát azért ember az ember, hogy segítsen magán. Az emberi leleményesség határtalan. Az idegrendszer állandóan jelez az agyközpontban, hogy a nadrág vizes és az ember fázik. Az agyközpont először parancsot ad a szemidegnek, nézzen körül. Az értesít, hogy az asztalon félszáznyi friss, még nem olvasott járási újság hever. A nagy agyban máris megszületik a gondolat, parancsot kap a kéz és a járási újság — vagy tíz példány „rendeltetési helyére“, vagyis a nadrágba kerül. Sorsa beteljesült, de hát nem éppen az ember az oka, mert minek esett az a eső. — Mindig így szoktam — igazolja magát az „újságpártfogó“. Hát „nem rossz szokás“. Ügy látszik „nagy becse“ van az írott szónak, a papírra vetett'gondolatnak. Az eső valószínűleg nem akart mást is hasonló cselekedetre késztetni, elállt. Üj ember érkezik, Jobbágy Lajos, a szövetkezet pénztárosa. — Az újság? — közben legyint kezével. — Többnyire hazudik, — beszéli, amikor sajtó segítségéről érdeklődnénk. — A múltkor is... !— igen a múltkor is írt Hankó..nem kellett volna. — Igaz — bólint Hatvani is. — Mert futballozni is kell. — Igaz, de a jó párszáz félkeresztből többet menthettek volna meg, ha a futball helyett csépelnek. Mert hisz a többi tagok is abbahagyták a cséplést. Futballozni később is lehetett volna, nem akkor, amikor minden perc drága. Jó pár mázsa gabona ment emiatt is tönkre. Igaz — bólintanak. — Azért a cikkeknek csak tíz százaléka az igaz — ágál újra Jobbágy — megállapítottuk. — Melyik nem igaz? — Nem jut az eszembe — fejét vakarja, zavartan néz az emberre. — Melyik is ? ... Meg kell elégednünk, hogy az igazság csak tíz százalék. Igaz, hogy a mai fejlett korban, ha el lehet választani 12,5 malacot, a beadást is százalékban teljesítjük túl, a százalék mindenütt az „úr“, akkor miért ne mérhetnénk az igazságot is százalékban? Hisz ehhez' csak egy kis számtan kell. Meg kényelmes is, mert valami igaz is, meg nem is, valamennyi százalékban ige?, valamennyiben meg nem. De mozduljunk az irodából, beszéljek a tagokkal, mert így is gyakori a vád, hogy sok riport az irodában készül. Szabó Feri bácsi a szövetkezét egyik alapító tagja, másként vélekedik. Az igazság százalékával baj van — tűnik ki a beszédéből — de valahol másutt. — Egyesek azt csinálják a szövetkezetben, amit akarnak. — Kik? — Hát a részeges Jobbágy. — Node szóljon erről inkább az ellenőrző bizottság elnöke, Szedlák Elek. - Elek bácsi szólna, de nehezen vehető rá. Csak a kellemetlenség. De a tagok csak rá hivatkoznak, ő ак illetékes, őt választották az őrködök élére, hát beszéljen. Végre megered a szó. - Munkakezdéskor történt. Jött a félévi ellenőrzés. A szövetkezet vezetőség, az ellenőrző bizottság elnökének tudta nélkül, kijelölt két embert az ellenőrző bizottságból, hogy vizsgálják át a leltárt, a könyvelést. Szedlák először megsértődött, oda se akart menni. De a másik hang, a kötelességérzet, győzött benne. A tagság választott meg, jogom van és kötelességem. „Hívatlanul“ is neki fogott az ellenőrzésnek. A számoszlopok eleinte passzoltak, de az egyik tételen megakadt a szeme. „Hatszáz korona kifizetve a soffőrnek az autóvásárlási fuvarért.“ — De hisz a sofőrnek gabonát ígértünk. Rohan a sofőrhöz. — Mit kapott a fuvarért? — Két mázsa gabonát. — Pénzt? — Pénzt nem kaptam. — Vissza a raktárba. Felelősségre vonja Jobbágyot — Hol van a nyugta a két mázsa gabonáról? — Jobbágy dadog. Nincs, nincs ... — A sofőr megkapta. — A pénz hova lett? — újra dadog. A vizsgálat epedménye, a sofőr megkapta a gabonát, Jobbágy ellopta a pénzt. Később leváltották, most pénztároskodik. — Volt több ilyen eset is— de hát beszéljen inkább a bíróság, — mondja Szedlák Elek. A bíróságon előkerül a „T-176/53- as“ ügyirat. Jobbágy Lajos, Bujkó László felvásárlási üzem dolgozójával minden nyugta vagy írás nélkül felvettek a szövetkezet részére 7 mázsa gabonát, ami csodálatos módon nem a szövetkezet raktárába került, hanem Ferencei padlására. Igaz — Jobbágy szerint — „tévedésből“. Ferencei meg „jószándékra” hivatkozik. Mert hogy hirtelen nem találták a szövetkezet raktárának a kulcsát, azért hordták a padlásra. Az Ügyész röviden • szólva csak annyit mond, hogy ez machináció, vagyis spekulálás. Jobbágy egyhónapos feltételest kapott. Még történt egy „tévedés“, 17 mázsa árpáról van szó, de valahogy még idejében visszatérítették. „Tévedések" sorozata az egyik oldalon, a másikon emelkedés a ranglétrán. Mert ha raktárosnak nem felel meg, legyen pénztáros. Mert „helyénvaló“, hogy amíg a szövetkezeti tagok izzadtak, csépeltek, Jobbágy részegen rótta az utat. Raktárosnak nem felelt meg, mert az ügyész szerint is „jó viszonya volt a terményekhez“. Vajon a pénztárhoz milyen viszonya lesz?! A hatszáz korona rossz bizonyítvány. Jobbágy azért jó. De Szedlák elkeseredett. Le akarják" váltani. Igaz „minek az olyan ellenőrző bizottsági elnök, aki belelát a kártyába“? „Inkább hagyta volna másokra az ellenőrzést“. Kérdezhetnénk, hol itt az igazság. Hány százalékban van igaza az egyiknek és mennyiben a másiknak. Mi nem nézzük a százalékot. Szedlák Eleknek egyszerűen igaza van. Jobbágy meg sorozatos „tévedéseivel“ egyszerűen spekuláns, jobban a nevén nevezve: tolvaj. A tolvajnak pedig nincs igaza. Bár lehet, hogy az ő szemével igen, de a szövetkezeti tagokéval nem. Eddig a szövetkezetben olyan hangok voltak, hogy nem lehet a vezetőség ilyen tagját megmozdítani, mert meglazulna a szövetkezet. Am talán állítsuk az ellenkezőjét. Mert mit szólnak a Szabó Feri bácsik, meg a többi jól dolgozó tagok, meg Papp Miklós, Petro Károly, Miskovics Mátyás és a többi új szövetkezeti tag, akik ilyen „igazságot“ látnak. Vagy mit szólnak a kívülállók?! Talán nem látják az ilyesmit? Nem idegeníti el őket a szövetkezeti gondolattól ? Szögezzük le az igazságot, Jobbágy nem való a szövetkezetbe. Az igazság akárhány százalékára is hiygtkozik, egyáltalán nem való pénztárosnak. Vagy talán igen? A szövetkezet vezetősége hány százalék igazságot lát ebben? BÁLLÁ JÓZSEF TÖBB MINT TÍZEZER EFSZ. Vasárnap Viliam Široký miniszterelnök az olomouci kerület aratóünnepségén beszédet mondott. Többek között hangsúlyozta, hogy már eddig több mint 10 000 EFSZ működik hazánkban. Szeptember 10-ig a begyűjtés tervét országos méretben 85 százalékra teljesítették. A begyűjtés ütemét fokozni kell. Beszélt arról is, hogy az állami falvásárlásra kevés gabonát adnak be a földművesek. A szocialista szektor már a köztársaság földterületének 56 százalékán gazdálkodik. VASÚTI SZERENCSÉTLENSÉG. Az olomouci kerületben Vrbatka környékén szerdán 19,50 órakor vasúti szerencsétlenség történt. A személyvonat beleszaladt az egyik vágányon tartózkodó tehervonatba. A szerencsetlénség következtében meghalt 15 ember, 17 súlyos és 9 könnyű sebesült volt. A szerencsétlenség a váltóellenőr hanyagsága miatt következett be, mert a személyvonatot ráengedte a már foglalt vágányra. A HIVATALOS KÖZLÖNY 80. SZÁMA. Az Úradný Vestník (Hivatalos Közlöny) 80. száma négy új hirdetményt közöl. A hirdetmények a gyógynövények új fajtáinak egyes felvásárlási árait, a tőzegfejtésre érvényes rendeletet módosítják, illetve változtatják meg. Továbbá változtatásokat tartalmaznak az állami műszaki normákban és ismertetik az egyes gyártmányok műszaki követelményeit. A hirdetmény közli, hogy a Thimus vulgaris L. nemesített vetőmagját nem vásárolják. A tőzegtermelésre az engedélyt csak a kerületi nemzeti bizottság tanácsa mező- és erdőgazdaságának igazgatósága adhatja ki, elsősorban is az állami szektor szervezeteinek. A kutatásokat csak tervezett területen végezhetik, de indokolt esetben másutt is. PAKISZTÁN KÜLDÖTTSÉGE CSEHSZLOVÁKIÁBAN. Szeptember 14-én A. H. Dildar Ahmed közélelmezési és mezőgazdasági miniszter vezetésével pakisztáni kormányküldöttség érkezett Prágába. ELUTAZOTT A SZÍRIÁI KÜLDÖTTSÉG. Csehszlovákiából elutazott a szíriai kormányküldöttség. A Csehszlovák Rádió vasárnapi magyar adása keretében 1957. szept. 22-én a következő műsort adja: 15.50: Beszélgetés szövetkezeti tagokkal — vezeti Bálint bátyó. 13.40: Hangos híradó. 13.50: Zenei tízperc - Bartók: Szláv táncok. 14.00: Nagy írók müvei nagy művészek tolmácsolásában. Irodalmi adás; összeállította és rendezte Nagy Jenő. Közreműködnek: Major Tamás, kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész, Ladányi Ferenc, Kossuth-díjas, kiváló művész, Várkonyi Zoltán, kétszeres Kossuth-díjas, érdemes művész, Tőkés Anna, Kossuth-díjas érdemes művész, Olthy Magda, Kossuth-díjgs, Gobby Hilda, Kossuth-díjas, kiváló művész, Makkai Margit, Lukács Margit, Mányai Lajos, Kállay Ferenc, Jászai Mari-díjas, Rajz János, Berek Kati, Máthé Erzsi és Majláth Mária. A rossz nyelvek azzal ijesztgetik az inámi parasztokat, hogy ha belépnek a szövetkezetbe, úgy járnak mint én. Nem teljesítettem, a terveme t 100 százalékra, és ezért kidobnak a szövetkezetből. A méhészetre vett kölcsönt pedig rákebelezik a házamra és nyöghetek az adósságban míg élek. Mindez hazugság. Dehogy is dobnak ki a szövetkezetből és a szövetkezeti méhészfeedésre sem fizetek rá, hiszen az utolsó hároméves tervemet 25 százalékkal túlteljesítettem. Egy méhcsalád tervezett évi méhhozama 12 kg. Három évre összesen 36 kg. Ezzel szemben 1955-ben 18,27 kg átlagos mézhozamot értem el családonként, 1956-ban 19 kg-ot, ez évben pedig 8,25 kg volt az átlagos mézhozam. A hároméves átlageredmény tehát nem 36 kg, hanem 45,5 kg, vagyis 9,52 kgmal több mézet termeltem a tervezettnél. A télire begyűjtött eleséget nem számítottam, csak a fölösleges mézet. Ez a szép eredmény nem csupán az én érdemem. A nagyüzemi méhészet minden időben többet termelhet mint a kisüzemi. De nemcsak a méhészet jövedelmező az ipolynyéki EFSZ-ben, hanem a mezőgazdaság egyéb ágai is. Minél több tapasztalatra teszünk szert, annál jobban emelkednék a hektárhozamok és annál nagyobb az állatok hasznossága. Ez évben a növénytermelők is túlteljesítették tervüket és ennek én is csak örülhetek, hogy többet kerestek, mint a múlt évben. Az én keresetem kevesebb, de megvagyok elégedve. Az eddigi pénzügyi mérleg azt mutatja, hogy munkaegységenként 10 korona osztalékra számíthatunk. Ezek szerint az 560 munkaegységemért 5600 koronát kapok még. Tehát nincs adósság, amivel a házamat lehetne terhelni. Azt üzenem a most alakuló inámi szövetkezetnek, hogy a nagyüzemi gazdaság útja nem a pusztuláshoz, hanem a boldoguláshoz vezet. racsko János, ipolynyék. o4 k&htéste&t jjtmoi (kicsije Duba János, A hajnali köd még fel sem szállt a Szikince völgyéből, de a fegyverneki szövetkezet kertészetében már szorgos munka folyt. Ügyeskezű asszonyok, vígkedélyű lányok vödrökbe, ládákba szedték a gazdag termést. A szebbnél szebb paprikán nem győztem csodálkozni. Jólesően legeltettem szemem ä nagykiterjedésű kertészeten. A telt ládákat mérlegre, majd teherautókra rakták. — Igyekszünk a munkával, hogy a friss zöldség idejében piacra kerüljön, — mondja Duba János csoportvezető. Közben jegyzett, számolta a mázsákat ... Az aut° elrobogott a nehéz rakománnyal Léva irányába, mi pedig leültünk az üres ládákra. Rövid beszélgetésünk alatt, mint jó gazdát ismertem meg Duba Jánost. ... Kora tavasszal meghívót kapott Pozsonyba a Szabad Földműves levelezőinek országos értekezletére. Örömmel fogadta, mert tudta, hogy sok újat fog hallani, amiből tanulhat. Elgondolásában nem is csalódott. A vitában ő is szót kért, s volt is miről beszélnie. Tavaly a 11 hektár kertészet 580 000 koronát jövedelmezett. A zárszámadás alkalmával csoportja — munkaegységenként - 8 koronával kapott többet a tervezettnél. Az eredményre nemcsak a községben, hanem az egész járásban felfigyeltek. Sőt a nyitrai kerületi nemzeti bizottságon is. S így lett a kertészet János bácsija a kerület második legjobb kertésze. Nem csoda tehát, hogy Duba János — az értekezleten — versenyre hívta a viski szövetkezet kertészét, aki szintén jelen volt az értekezleten, s mindjárt el is fogadta ^ felhívást. * Az értekezletről hazatérve, számos községből kapott ajánlatot János bácsi. A szomszédos füzesgyarmati EFSZ tagjai például azt javasolták, menjen hozzájuk kertészkedni. 6 azonban továbbra is otthon maradt, nagy igyekezettel. látott a munkához. Az a tudat fűtötte, a versenyt meg egymástól. A 22 hektár kertészetne ez évben — terv szerint — 510 0( koronát kell jövedelmezni. Duba esc portjára tehát a fele, vagyis 255 Ot korona jut.- Hogyan teljesítette tervét a mé sodik csoport? A népszerű kertész zsebéből elé került a kis könyvecske, amely art szolgál, hogy a felsorolt eredménye két ellenőrizze. Augusztus 15-ig 31 ezer korona csörgedezett a köze kasszába. Azóta pedig már sokkt több. Szépen jövedelmezett a félhek tár korai káposzta — amely 30 00 koronát hozott. A korai uborkából 30 mázsa volt az átlag. A 25 ár tökei 200 mázsát szedtek le. Az első he lyen a paprika vezet — ez ideig hek táronként 700 mázsát szedtek le. Ele reláthatólag túllépik a 400 mázsás át lagot. Jövő évre 35 mázsa dughagymá termelt ki Duba János csoportja. Pa radicsomot eddig két vagonnal szál lítottak piacra. A java még hátri van, így az elért eredményekről mé! nem lehet tiszta képet adni — hiszel óránként emelkedik a bevétel. Miér tudott ily szép eredményeket elérn Duba csoportja? Hiszen a Szolár csőportnak csak 180 000 korona a bevétele. Mázsálják a krumplit kell nyerni, a tava^jl terméseredményeket túl kell szárnyalni. Nagy figyelmet szentelt tehát a palánták nevelésére, a talaj jó előkészítésére. De nemcsak ő, hanem az egész kertészeti csoport. A fegyverneki szövetkezetnek jelenleg 22 hektáros kertészete van. Ezen a területen — külön termelési tervvel — két önálló csoport dolgozik. Az első csoport vezetője Szolár Mihály, a másodiknak Duba János. Csak egy barázda választja el őket Szedik a hagymát Azért, mert éberen figyeli az árak változását! Tudja, hogy 3 — 4 napi kései szedés ezreket visz el. Van még egy másik „titka' ‘is az eredménynek. Mégpedig az, hogy a tagok szerint kapják a jutalmat. Min* den tag tudja mit keres naponta. Ez lelkesíti tehát jó munkára a második csoportot. Ha például azt mondja a csoportvezető: éjjel is kell öntözni, emberei azonnal munkához látnak. Ha nagy a rendelés és korán kell kezdeni a szedést, már 4 órakor a kertészetben szorgoskodnak a csoport tagjai. S ilyenkor nem hiányzik senki: Teljes létszámmal, nagy igyekezettel szedik a szebbnél szebb paprikát, a szép piros paradicsomot. Kovács Sándor nagy segítségére van a csoportvezetőnek. De az asszonyok is kitesznek magukért. Szabó Jenöné — a csoportvezető szerint — a legpéldásabb. Már 180 munkaegységet dolgozott le ez évben. Mielőtt elbúcsúztam Duba Jánostól, megkérdeztem, hogyan segíti a Szolár csoportot, hogy ők is teljesítsék a tervet. Nem szégyenkezett, bátran és határozottan válaszolt. — Már a tavasszal „átengedtem" az első csoportba több olyan embert, akik nagyszerűen értik a kertészet csinját-bínját, megtanulták a szakszerű kertészkedést. Helyettük új emberekkel kezdtem, de hogy jó őré - ban mondjam, már ők is szakemberek ... János bácsi tehát arra is gondol, hogy a szövetkezet minden munkahelyén teljesítsék, sőt túlszárnyalják a tervet. És ez így van helyesen! Rados Pál, Szlovákgyarmat. Meghosszabbították a brnói gépkiállítást A brnói III. gépipari kiállítás igazgatósága bejelentette, hogy a kiállítás időtartamát egy héttel, szeptember 29-ig meghosszabítják. A kiállítás iránt óriási az érdeklődés. Két hét alatt több mint 900 ezer látogatója volt. Az ország több helyéről, az üzemekből, hivatalokból számos kérvény érkezett a kiállítás időtartamának meghosszabbítására. Hasonló kéréssel fordult a kiállítás igazgatóságához több külföldi üzem is, ahonnan későbbre tervezték a kiállítás tömeges látogatását. Harcos mailünk kötelez (Folytatás az L oldalról.) Nyugodtan elmondhatjuk a Sajtónap ünnepén, hogy számunkra az sem lesz ünneprontás, ha elismerjük, hogy olvasóinkkal, levelezőinkkel való kapcsolatunkban még akad javítanivaló. Mindez itt is, mint az élet sok más szakaszán bizonyosan rendeződik majd párhuzamosan a megállíthatatlan fejlődéssel. De még a hiányosságok mellett is nyugodt szívvel elkönyvelhetjük, hogy lapunk megalakulása óta újságírásunk múltjához híven a dolgozó tömegekkel való minél szorosabb kapcsolat megteremtésére törekszik. Tudjuk, hogy még nem értünk a csúcsra. De éppen ez a tudat, valamint olvasóink és levelezőink lapunk iránti érdeklődése és segítsége ad erőt, bíztatást ahhoz, hogy sajtónk forradalmi múltjához, a dolgozókkal való szoros kapcsolatához híven, a néppel karöltve váltsuk valóra azokat a feladatokat, amelyeket pártunk és kormányunk dolgozó népünk érdekében elénk tűzött. * A hajnal már kopogtat az ablakon. Elmerengek a múlton, jelenen és jövőnk távlatain. Gyermekem még alszik. Az ablakon belopődzó hajnali fényben rózsás arcocskáján megcsillan az ábrándos, a boldogító gyermekálom, a békés holnap derűje.
