Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-15 / 37. szám

1957. szeptember 15. Jzabati Földműves 3 Д brnói III. gépipari kiállítás egy életre szóIó élmény latot tett mezőgazdaságunknak. Külö­nösen mütrágyaszórásra a kártevők elleni védekezésre kiválóan alkalmas. Megfelel azonban betegszállításra és gyakorlógépnek is. Legnagyobb sebes­sége 191 kilométer, a legkisebb 52 ki­lométer. Óránkénti üzemanyagfo­gyasztása: 21 1/100 km. Valamennyi repülőgép közül kilitelezésénél fogva a Super Aero tűnik ki, mely egyelőre csak mintapéldányként szerepel, de gyártását a jövő évben már soroza­tosan megkezdik. Sokan fájlalják azonban, hogy az egy helyről emelkedő Helicopter НС—2-t nem állították ki .A lá­togatókat az előbb említet^ L-40 Me­­ta-Sokol csekély üzemanyag fogyasz­tása lepi meg, mely 260 km-es se­besség mellett mindössze csak 11,5 li­ter. Ez természetes is, hiszen sze­mély- és tehergépkocsijaink sokkal alacsonyabb sebesség mellett általá­ban ennél többet fogyasztanak. A Chirana n. v. Brno-Praha szintén részt vett a kiállításon. Ez a vállalat hazánk 514 kórházának és 7233 egész­ségügyi központjának a berendezését készíti. Ezenkívül jelentős kivitele van külföldre. A vállalat egyedülálló és versenymentes. Itt készítik a kór­házakban nélkülözhetetlen röntgen­­készülékeket, boncasztalokat, orvos- és fogorvosi kellékeket, műszereket stb. stb. A látogató szinte beleszédül a sok látnivalóba. Nem tudja, hol álljon meg és mit tekintsen meg. Az összes kiál­lított gépet lehetetlen tüzetesebben megtekinteni. A 22 központ közül a 6-os terem megtekintésére ennek el­lenére is okvetlen időt kell szentelni. Itt mindenki átfogó és világos képet kap gépipari fejlettségünkről. A vízi­erőmüvek, kohók, daruk és hidak ki­csinyített mása elismerésre készteti még a legigényesebb szakembert is. Itt van a nálunk gyártott és Egyip­tomba szállított forgóhíd miniatűrje. Itt mutatják be kohóinkat és erőmü­veinket munka közben. A látogatók szeme láttára alkatrészeket öntenek Az idei brnói III. gépipari kiállítás még csak szervezési állapotban volt, de a külföldi kereskedelmi érdekelt­ségek máris oly hatalmas érdeklődéit tanúsítottak iránta, mely kétségkívül azt bizonyította, hogy a mostani kiál­lítás az eddigieknél még nagyobb si­kerre számíthat. És valóban. Már az első napon 299 külföldi érkezett Br­­nóba, akik hazájuk és kormányuk megbízásából nagy mennyiségű fém­­megmunkáló- és mezőgazdasági gépet rendeltek. Azóta egyre újabb és újabb Az építőipar számára készült gépek kiállítása. Középen a sínekre szerel­hető mozgódaru látható külföldi küldöttség érkezik. Itt van­nak a német Szövetségi Köztársaság, Ausztria, Finnország, Szovjetunió, Egyesült Államok, Magyarország, Af­ganisztán, Egyiptom, Spanyolország, India, Hollandia, stb., stb. küldöttei. A Prágában székelő külföldi államok valamennyi követsége személyzetével Brnóba látogatott. dóan kérdésekkel ostromolják. Néhá­­nyan bele is ülnek és így akarnak meggyőződni, vajon tényleg olyan ké­nyelmes-e, ahogy azok a „Tchécoslo­­vaqui“-ek állítják. Hasonló az érdeklődés a motorke­rékpárok iránt, különösen a fiatalság A csehszlovák gépipar fejlettségét nemcsak a kiállított gépek minősége és mennyisége bizonyítja, hanem az a tény is, hogy a kivitelünk 50 száza­lékát a gépipar fedezi. A finnországi Hankkija-cég igazgatója Korble Jo­hanni Hirvi úr — aki nem első ízben tartózkodik országunkban — eddig 10 000 traktort rendelt, (az utolsót 1957. június 19-én ünnepélyes kere­tek közt adtuk át) most újabb trak­torokat rendelt, A finneket különösen a Zetor-25 К és a Zetor-Super erő­gépek érdeklik. A csehszlovák gépipar legnagyobb eredménye azonban az, hogy 1945 év­től kezdődőleg sikerült a legfontosabb vízierőművek gépi berendezését bel­földön előállítani. Ma már pedig képes a bányák, kohók, öntödék, cementgyá­rak, általában a nehéz- és könnyű­ipari gépi szükségletét is teljes mér­tékben kielégíteni. Örvendetes hala­dás mutatkozik az automatizált gyártás terén is, ahol a gépeMbt ön­működő műszerek irányítják és pilla­Az MA cséplőgép. Átlagos óránkénti teljesítménye 20 mázsa. A gép ki­válóan alkalmas az összes gabonafélék, hüvelyesek és olajosnövények cséplésére. részéről. A sóvárgó, vágyakozó sze­mek elárulják, mit szeretnének. Va­lamennyien eltökélt szándékkal tá­voznak a teremből. Hogy mit hatá­roztak? Könnyű eltalálni! Az aludni szeretők azonban a jövőtől ne ijedje­nek meg. Az új motorkerépárokat ugyanis olyan hangtompítókkal sze­A korszerűen berendezett boncterem. A Chirana n. v. Praha —Brno kiállítása natnyi pontossággal végzik a gyártás­hoz szükséges mozdulatokat. Ez a műszer egyébként — mely a kiállításon szintén látható — egy futóhenger, amelyen számos ún. ütköző van el­helyezve. Ahány féle mozdulatot kell elvégezni, a forgó henger ütközője gombnyomásszerűen mindig azt a mű­veletet kapcsolja be, amelyik a sor­rend szerint következik. Ezt az elmés relték fel, amely álmukat nem za­varja. Repülőgép-iparunk hétféle mintá­jú repülőgéppel képviselteti magát. Az L-40 Méta Sokol három-négy sze­mélyes. Legnagyobb sebessége 260 ki­lométer. A mezőgazdasági dolgozók figyelmét leginkább az „L-60 Briga­­dýr“ köti le. Ez a több célra készült repülőgép közül kivitelezésénél fogva és megmunkálják. Hatalmas, több mázsás öntvények megmunkálását mutatják be. A nehéz darabokat da­­rúk viszik a helyszínre. Bemutatják egyes alkatrészek gyártásának mun­kamenetét és munkamódszerét. Ha valaki nincs tisztában a bonyolult szerkezetű gépek működésével, a szakemberek szívesen megmagyaráz­zák. Az egyik helyen 12 csapágyas görbetengelyt esztergálnak és köszü­rülik, másutt pedig a hidraulikus saj­tó működését üzemközben mutatják be. Lehetetlen felsorolni még csak megközelítőleg is, mi minden látható és történik ebben a teremben. A brnói III. gépipari kiállítás meg­nyitásával egyébként most ünnepük a kiállítás színhelye megalapításának 30. évfordulóját. Az első kiállítást ugyanis 1927. szeptember elsején ren­dezték. Ebből az alkalomból a gépipa­ri kiállítás vezetősége jellemző érde­kes újdonságot mutatott be. Azévfoi­­dulóra bemutatták a kolbász futósza­lagon való készítését. Az egyik te­remben üvegfal mögött az emberek százai érdeklődéssel figyelik a híres cseh „párky“ előállítását. Az emberek fehér öltönyben, fehér gumicsizmába öltözve dolgoznak. Innen a párkyk egyenesen a kiállítás vendéglátó üze­meibe kerülnek, ahol a látogatók jó­ízűen fogyasztják. Ahogy azonban megállapítható, a kereslet itt is na­gyobb, mint a kínálat. Ez abból tűnik ki, hogy erre az ízletes eledelre állan­dóan hosszú sorok várakoznak, de a kiállítás húsipari dolgozói távolról sem tudnak annyit termelni, mint amennyire a látogatóknak szükségük volna. Ezért a hiányzó szükségletet máshonnan fedezik. A cséplőgép jellegzetes zúgása már messziről felhívja a földműveslátoga­tók érdeklődését a mezőgazdasági gépipar iránt. A MA-90 mintájú csép­lőgépet mutatják be üzemközben. Ez a sokrétű gép kiválóan alkalmas az Mindig a népért Emlékezés Steiner Gáborra Hetven éves volna ha élne. De a hetven évből csak ötvenötöt tölthe­­tett ki egy izzig-vérig harcos kom­munista legszebb élettartalmával a pártért, a dolgozó népért vívott harccal. 1942 október 8-án a gyilko­sok befejezték gyalázatos müvüket és miután három és félévig végigjá­ratták vele a koncentrációs táborok minden poklát, gyáván meggyilkol­ták. Délszlovákia magyar dolgozói jól emlékeznek a bátor harcosra, a ki­váló szervezőre és a gyújtóhatású szónokra. Ezek a képességek és mély marxista ismeretei tették a magyar dolgozók elhivatott vezetőjévé. A magyar földmunkás nincstelenek, a föld mai gazdái nem felejtik el mit tett Steiner Gábor a beneši köztár­saság idején a földmunkás dolgozó­kért, nem felejtik el, hogy a tünte­tések alkalmával, melyeket az éh­bérek, az adók és végrehajtások, a munkanélküliség ellen szervezett a párt, Steiner Gábor mindig az első sorokban menetelt. Nem felejtik el harcát a parlamentben, a beneši köz­társaság szemforgató „demokrata“ kizsákmányolása ellen. Mint a parla­ment, majd később a szenátus tagja leleplezte a szlovák és magyar nép nyomorát és szenvedéseit. Harcolt a nemzetiségi elnyomás ellen, a szlo­vák és magyar nép nemzetiségi jo­gaiért. Leleplezte a kosúti tömeg­gyilkosságot, a burzsoá államappará­tus e legszégyenletesebb gaztettét. Kitartása, rettenthetetlen bátorsá­ga és fáradságot nem ismerő szor­galma közismert volt. Életének nagy­részét a falu népe között töltötte. Felkereste a legeldugottabb falvakat és tanyákat, sokszor gyalog járván, hogy tanáccsal és bátorítással ve­zesse és szervezze a földműves sze­génységet és a nagybirtok rabszol­gáit a szocializmus útjára, a boldo­gabb jövő, az új Csehszlovákia felé. Igazi leninista típusú kommunista vezető volt, aki egy pillanatig sem felejtette el, hogy a párt ereje a tömegekkel való kapcsolatban rejlik. A tömegekkel való kapcsolataiban fényesen érvényesítette a lenini el­vet: tanítani a népet és tanulni a néptől. Steiner Gábor ragyogó példáját szolgáltatta a munkás-paraszt szö­vetség eszméjének. Ipari munkás létére felismerte ennek a szövetség­nek múlhatatlan szükségességét. Fel­ismerte, hogy a szegény parasztság a legelnyomottabb réteg, mely az adott történelmi helyzetben az ipari dolgozók testvéri egycélú szövetsé­gese, és a parasztság felszabadulása csak a szocializmus győzelmének gyümölcse lehet. Mikor a fasizmus sötét árnyéka Csehszlovákiára is ráfeküdt, fáradha­tatlanul és meggyőzően mutatott rá a dolgozók akcióegységének szüksé­gességére. A müncheni árulás után egy pillanatig sem tétovázott és az illegalitásban folytatta a harcot a német fasizmus és az áruló belső reakció ellen. E harc kezdetén került a Gestapo gyilkosainak karmai közé, akik a veszélyes ellenfelet a kínzó­táborok három és félévig tartó bor­zalmas szenvedései után kioltották drága életét. Születésének 70. évfordulója alkal­mával a szlovák és magyar dolgozók szereteitel és hálával emlékeznek meg a harcos, odaadó és fáradhatat­lan kommunista vezetőről a mai idc.k nagy úttörőjéről. Szövetkezeti tag­jaink és parasztjaink meleg hálával gondolnak és emlékeznek az igaz és elvhü kommunistára, aki már nem érhetye meg, hogy harcának gyümöl­cse az új szocialista Csehszlovákia, parasztjaink boldogabb és gondtala­nabb élete valósággá váljon. Kérgeskezű, barázdált arcú ember, mint a többi paraszt. A mindig többel - akarás vágya hajszolta öt is végig a hatvannégy év alatt többet göröngyös, mint napos úton. Sikertelenség, nehéz­ség soha meg nein • törte igyekezetét. Akart több kenyeret, szebb életet, jobb jövőt a gyermekeknek. És ezzel a szertelen nagy akarással még a szerencsét is magához édes­gette. Gyarapodott a kis vagyon, míg csaknem hét hektárra kerekedett. Ke­nyér a családban nemigen hiányzott az asztalról. Igaz, hogy munka is volt annyi tengersok, hogy hajnalban kez­dődött és az éjszakába nyúlott. De hát ez a parasztember sorsa, ha nem akar éhen halni — vonta le az élet meg a sors tanulságait Albert Pista bácsi. Persze akármennyire is lekötötte erejét, figyelmét a gazdálkodás, még­sem járt csukott szemmel a világban. Figyelte ö mindig a világ folyását, ala­kulását. És kereste a jobbat. Azért is lépett be 1952-ben a nagykaposi szö­vetkezetbe. Pedig akkor még nem ment jól az EFSZ, csakhát látta, ö, meg a többi középparaszt is, hogy jó a kö­zös, csak jól kell szervezni, s úgy kell benne dolgozni, mint az egyéniben. Mégis 1956 februárjáig forrt, igazodott a dolog, míg a középparaszti vezetés végképp érvényre jutott a szövetke­zetben. S az eredmény? A múlt évre közel 2,5 koronát fizet­tek ki munkaegységenként. Az idén kö­rülbelül elérik a harmincat. Az ilyen eredmények nem maradnak hatás nél­kül. Meg az sem, hogy az idén csupán az első félévre 12,60 mázsa gabonát kapott a ledolgozott 103 munkaegység­re. S ha a pénzt számítjuk — előleg ként 11 koronát kapnak munkaegysé­genként. Ha csak a mostani számítá­sok szerinti 21 koronás munkaegység értékét érik el,, számítsuk ki mit kap majd Albert István a körülbelül 800 munkaegységre ló koronájával egy ösz­­szegben az év végén. Közel 13 000 ko­rona — különösen akkor, ha jó pár­ezer a múlt éviből már a bankban van — nem rossz tartalék. Meg arra sem rossz, hogy egy hét hektáros közép­paraszt felmérje — melyik volt szebb élet, a régi, vagy a mai. Albert Pista bácsi számot is vet, s ezt így foglalja össze: — Soha nem volt annyi terményünk és pénzünk, mint mióta a szövetkezet­ben dolgozunk. Az élet még mindig szebbnek ígérkezik. Csak az aggaszt — és itt sóhajt egyet —, hogy telnek az évek. Ilyen Albert Pista bácsi véleménye. De Nagykaposmi és az országban még sokan vannak ilyenek. Az ó vélemé­nyükön s az ö életükön országszerte még sok százan lemérhetik az egyéni­leg gazdálkodók közül, hogy a szövet­kezetben emberibbé formálódik a föld­művesek élete. -m ★ ★ ★ Érik a köles Az őrösi szövetkezet határában két helyen is találunk tengerhez hasonló területet. Itt érik a szövetkezeti ta­gok kölese. Szeptember vége felé megkezdik az aratást. A gazdagnak Ígérkező jövedelemből a szövetkezet számára egy 250-es Jáwát vásárol­nak. H. A. összes gabonafélék, olajosnövények és hüvelyesek cséplésére. Szerkezete acél. Saját villanymotorral rendelke­zik, de ha villany nincs, bármilyen erőgéppel hajtható. A gép több ré­szén porszívó van elhelyezve és így pormentesen csépel. Átlagos teljesít­ménye óránként 20 q. A gép iránt ál­landóan nagy az érdeklődés. Különösen külföldiek szemlélik órákhosszat ezt a nagy szakértelemmel megépített gépet. Az LS-130 mintájú szalmapré­­selö ugyan az előbb említett cséplő­géphez tartozik, de más hasonló tel­jesítményű gépeknél is használható. Remélhető, hogy jövőre és az elkö­vetkező években földműveseink gya­korlatban is megismerkedhetnek a szalmapréssel ellátott cséplőgéppel és nem fognak többé cséplőgép-hiány­ra panaszkodni. A brnói III. gépipari kiállítás ve­zetősége nemcsak arra törekszik, hogy minél meggyőzőbben érzékel­tesse a csehszlovák nehéz- és köny­­nyűipar fejlődését és teljesítőképes­ségét, hanem a látogatók kényelmé­nek kielégítésére a legmesszebbme­­nöen törekszik. Gondoskodik elszál­lásolásukról, élelmezésükről. Hang­versenyeket, színelőadásokat rendez. Az idén a messzelátó torony külön érdekességet jelent a kiállításon. A kíváncsiak ezreit egy koronáért szál­lítják és magasból áttekinthetik az egész kiállítás területét. A kiállítás területén megtalpalják a látogatók ci­pőjét. Ha a nők harisnyáján lefut a szem, azonnal megjavítják. Nadrágot vasalnak, egyszóval mindent és ezt mind egy cél érdekében, hogy a ‘fo­gató jól érezze magát és egy ’£feíre~_ szóló élményben részesüljön. 1 úry József. találmányt — mely a legtöbb meg­munkáló gépre felszerelhető — állan­dó érdeklődés közepette az idén mu­tatják be először. A bejárattól jobbra egy hídszerű építményen vannak a személyautók elhelyezve. Itt tizennégyféle Škoda személykocsi sorakozik egymás mel­lett, a a sort a legújabb kivitelű Tatra-603 ípintájú, minden igényt ki­elégítő fényűzően berendezett sze­mélykocsi zárja be. A Tatra-603 meg­bízottait a külföldi vendégek állan-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents