Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-15 / 37. szám

4 J^aUťid Földműves 1957. szeptember 13 Nem mindegy: hogyan és mennyiért termelünk Jő munkaközösség dolgozik az Ipoly­sági Állami Gazdaságban. Az élért eredmények figyelemreméltóak, ame­lyekkel azonban nem elégednek meg a gazdaság dolgozói. Megbecsülés il­leti őket, hogy országos méretben az élenjáró partizánskei és brnoi állami gazdaságok után a harmadik helyen állanak. Az eddigi jó eredmények hatására úgy határoztak, hogy rövidesen meg­előzik a Brnói Állami Gazdaságot, amely jelenleg jobb a tejtermelés fo­kozása, a termelési költségek csök­kentése és a hízósertések súlygyara­podásának növelése terén, valamint az átlagos jövedelmet illetően. Az első hely felé vezető út a hiá­nyosságok türelmes eltávolításával pá­rosult. Ebben a gazdaságban nagy figyel­met fordítanak a gazdaságosság elvének érvényre juttatására. A gazdaság három üzemegységében, Ipolyvisken, Ipoly­ságon és Födémesen nagyban előse­gíti a gazdaságosság fokozását és el­lenőrzését az állattenyésztés terén bevezetett önelszámolás. Minden ne­gyedévben értékelik a tervek teljesí­tését, de azokon a részlegeken ahol nem teljesítik a termelési tervet, és emellett túllépik a tervezett költsé­geket, havonta végeznek alapos elemzéseket. Az Ipolysági Állami Gazdaság dol­gozóinak 90 százaléka értékes kötele­zettségéket vállalt a termelési fel­adatok túllépésére, amelyek értéke meghaladja a 870 ezer koronát. Vál­lalásukat már teljesítették, mert már az első félév után 875 ezer koronával nagyobb jövedelem mutatkozott a tervezettnél. A tejet kivéve, amely­nél a termelési költségek a terve­zettnél nagyobbak, a termelés min­den szakaszán csökkentették a költ­ségeket. A sertéshús kitermelési tervét pél­dául 111,8 százalékra teljesítették, s emellett csupán 92, százalékra me­rítették ki a tervezett termelési költ­ségeket. A marhahúsnál a tervezett költségek 94,8 százalékos kimerítése mellett a termelési tervet 121 száza­lékra teljesítették. Hasonló jó ered­ményt értek el a borjak elválasztásá­nál is. Ezen a szakaszon 101 száza­lékra teljesítették tervüket a költ­ségek 3 százalékos csökkentése mel­lett. A gazdaság legjobb üzemegységé­ben Ipolyvisken az állattenyésztés szakaszán a betervezett költségek minden egyes koronájából megtakarí­tottak 21 fillért. Emellett az első fél­évben a termelési tervet túlteljesítet­ték 220 ezer koronával. Az ipolysági üzemegység terven felül 285 ezer ko­rona értékű állati terméket termelt ki és az előirányzott költségekből minden korona után megtakarított 9 fillért. Említésre méltó körülmény, hogy a termelési tervek túlteljesítése el­lenére sem lépték túl a béralapot. Sajnos a kelenyei és ipolynyéki üzemegységeken más a helyzet. Eze­ken a helyeken jelentős méreteket öltött a borjúelhullás, ami 270 ezer korona kárt jelentett az első félév­ben. Ha a még felmerülő hibákat sike­rül a gazdasági dolgozóknak rövide­sen kiküszöbölni, minden eshetőség megvan arra, hogy az Ipolysági Állami Gazdaság első helyre kerüljön a besz­tercebányai kerületben, s elnyerje a minisztérium, majd a kormány vörös zászlaját. Dušek В. Rövid levél — a Nagykürtösi GTÄ címére — Szeptember van. Az ősz megszo­kott köntösben köszöntött a szántó­vető emberre ... A pacsirta „hegedűje“ is egyre halkabb. Valami azonban mégis ze­nél ... Mégpedig a cséplőgépek. S ez a „zene“ valahogy szokatlanul hat az emberre. Szokatlan, mert már itt a vetés ideje és bizony a vetőmag sok helyen — a kékkői járásban — még az asztagokban van. — De miért? — vetődik fel a kér­dés. Talán azért, hogy rossz volt az időjárás?! Nem! Az őszinte válasz nem más, minthogy a gép- és trak­torállomásaink nem készültek fel eléggé a kenyércsatára. Kevés a cséplőgép és hiba van a karbantar­tás körül is. Amerre jár az ember, mindenütt a felelőtlenségről, nem­törődömségről beszélnek a parasztok. És ebben van is „némi“ igazság. Mert nem egyszer láttuk, hogy a meglévő gépek esőben, , viharban a szabad ég alatt voltak. No de ez már a múlté!... Most azon gondolkozzunk, hogyan biztosít­hatnánk, hogy a nép kenyere — min­den alkalommal idejében szemvesz­teség nélkül kerüljön rendeltetési he­,yere- BALGA ISTVÁN, Csáb. Lesz elegendő silótakarmány Csak néhány nappal ezelőtt kezd­tünk silózni szövetkezeteink részére, de már több mint 4000 tonna silóku­koricát és takarmánykeveréket be­­silóztunk. A gyakori esőzések folytán gazdag termés mutatkozik, 60 — 65 tonna silótakarmányt ad egy-egy hektár. A magasra nőtt kukoricában elég nehéz dolga van a silőkombájnnak. A 9 kombájnnak bizony lesz mit csi­nálni, hogy a gazdag termés mielőbb a silógödrökbe kerüljön. A jó munka­­szervezéstől sok függ. Éppen azért az egyes brigádközpontok szerint pontos silózási terveket dolgoztunk ki. Ez annál is inkább szükséges volt, mert a silókombájnokból egyszerre nem jut mind a 16 brigádközpontra. Ha a gépeken olyan kombájnosok dolgoznának, mint Ingeli Ernő, a nagygurabi brigádközpont dolgozója, aki 463 tonna silötakarmányt dolgo­zott fel, vagy Orbán György, a nagy­­födémesi brigád dolgozója, akinek ed­digi teljesítménye szintén meghalad­ja a 400 tonnát, akkor kevesebb gon­dunk lenne a silózással. Ha ilyen iramban fog haladni a siló­zás mint eddig, ami kombájnosaink és traktorosaink szorgalmas munká­jának köszönhető, akkor szövetkeze­teink egész év folyamán nem fogják érezni a nedvdús silőtakarmány hiá­nyát. Wágnerová Milena, a Szenei GTÄ dolgozója. t A magyarországi mezőgazdasági szakemberek gödörfúráshoz olyan szerszá­mot szerkesztettek, melyet a mi Zetor-25 gépünkhöz is — a kardálytengely meghajtása által — igen eredményesen használhatunk r -Állami gazdaságaink a szocialista nagytermelés példaképei MATEJOV-GRÜNZWEIG A perbenyíki brigád dolgozói eredményesen végezték a gazdaghozamú kender levágását a helyi szövetkezetben II TECHNIKAI ÚJDONSÁGOK Új szovjet folyadékmennyiség' mérő Ultrahanggal működő folyadékmeny­­nyiség-mérőt szerkesztett és gyárt a szovjet Hőtechnikai Műszerkutató Inté­zet. A műszer az áramló folyadék mennyiségének folyamatos, érintkezés nélküli mérésére, nyilvántartására és szabályozására alkalmas. Az átömlő folyadékmennyiséget a csővezeték fa­lán át az ultrahang-rezgések válto­zatai alapján ellenőrzik. Gabonaberakásra alkalmas gépkocsi Országúti hótisztító gépkocsikat használnak a Szovjetunió új gabona­termő területén a búza átrakására. A hótisztító autók folytonos sugárban 10—15 méter távolságra emelik át a búzát, amiből egyben a pelyva is kihullik és a gabona is levegőzik, szá­rad. A hóeltakarító gépkocsik a ga­bona berakására is alkalmasak. Húsz perc alatt ilyen módon egy vasúti vagont töltenek meg búzával. Hal' és húsfüstölés villamos' árammal A kijevi halkombinát és a moszkvai Mikojan húskombinát a tudósokkal együttműködve különféle ételkészít­mények villamosáram segítségével tör­ténő füstölésének nagyüzemi terveit dolgozta ki. A kijevi kombinátban a halakat ultravörös sugarakkal szárítják és sü­tik, a füstölés pedig nagy frekvenciás árammal gerjesztett mezőben történik. Az egész folyamatot automatizált fu­tószalagrendszer bonyolítja le. A füs­tölés eddig két órát vett igénybe, most pedig 12 percig tart és az áru minősége ezzel az eljárással még ja­vul is. ★ ★ ★ Szorgos munka folyik a mezőkön Mezőgazdasági dolgozóink országs zerte megkezdték a soron levő fel­adatok teljesítését, az ősziek betaka rítását, a szántást és vetést. A beér­kezett jelentések szerint a mezőgaz daságban dolgozók már eddig is sokat tettek a jövő évi gazdag termés biz tosítása érdekében. A bratislavia kerület GTÄ-ainak traktorosai az elmúlt hét végéig az őszi árpa és keverékeken kívül 13 hektáron elvetették a rozsot is a my­­javai és somorjai járásokban. Az ősziek vetését a legeredményesebben a Nagyszombati Gép- és Traktorállo­más traktorosai végzik, akik 126 hek­táron vetették el az őszi árpát. A ke­rület gépállomásai több mint 25 ezer hektáron végezték el a középszántást A repcevetés tervét az elmúlt hét végéig 108 százalékra teljesítették. Az Üjmajori Állami Gazdaság dol­gozói is iparkodtak a repce elvetésé­vel. Munkájuknak már látszik az eredménye. Szépen kisorolt, kizöldült a repcéjük. Rövidesen befejezik az őszi árpa vetését is. A Predmieri Gép- és Traktorállo­más dolgozói szeptember első heté­ben megkezdték a byteai járás szö­vetkezeteiben a félkorai burgonya be­gyűjtését. A gépállomás jól felké­szült gépi berendezéseivel a burgo­nya begyűjtésére. Az északabban fek­vő részeken kézzel végzik a begyűj­tést. A byteai járás szövetkeztei a 230 hektár beültetett területről 500 vagon burgonyát várnak. A Lubeneci Állami Gazdaságban az Erstling burgonyából hektáronként 310 mázsás hozamot értek el, amely ezen a részen kiváló eredmény. Kifi­zetődött a talaj jó előkészítése. Ta­valy ősszel a herefüvek után a talajt rendesen megszántották és tavasszal hektáronként 6 mázsa kálisóval 4 mázsa szuperfoszfáttal és 2 mázsa kénsavas ammóniákkal megtrágyáz­ták. A kikelt burgonyát tavasszal két­szer megkapálták. A Szobránci Állami Gazdaság dől. gozói a nappalt éjszakával toldják meg. Éjjel-nappal 9 traktor dolgozik a földeken. Vetik az árpát és az őszi takarmánykeveréket. — Elhatároztak, hogy október közepéig a tavaszi ve­tések és kapások alá elvégzik a kö­zépszántást. -k Falvaink szocializálásának folya­matában állami gazdaságaink jelen­tős gazdasági szerepet játszanak. A társadalmi-gazdasági feladatok tel­jesítésével a szocialista nagyterme­lés példaképeivé válnak. Ha teljes mértékben még nem is teljesítik állami gazdaságaink ezt a feladatukat, látni kell azonban, hogy a többi mezőgazdasági üzemekkel szemben a termelés több szakaszán a legjobb eredményeket érik el. Ép­pen ezért szükséges, hogy mindezek az eredmények, munkamódszerek, amelyekkel ezeket elérték, ne ma­radjanak figyelmen kívül, hanem azokat helyesen értékelve a szövet­kezeti tagok és egyénileg gazdálkodó parasztok elé példaképül állítsák. A jelenlegi időszakban Szlovákia területén a mezőgazdasági földterü­letek 7,7, a szántóterületek 9 száza­léka van az állami gazdaságok hasz» nálatában. Ezzel szemben az állami gazdaságok szolgáltatják be az össz­­beadásból a búzának 15,1, a cukor­répának 21,6, a lennek 21, a sertés­húsnak 17,4 és a tejnek 22,2 száza­lékát. Az állami gazdaságokat nevezhet­jük a vetőmagvak és ültetőanyagok főtermelőinek. Az elmúlt évben a szlovákiai méretben szükséges vető­búza 51,6, a vetőárpa 20,7, a cukor­répamag 51,5 és a lenvetőmag 78,6 százalékát az állami gazdaságok biz­tosították. Egyes vetőmag fajtákat kizárólag az állami gazdaságok ter­melnek. A termelés növelésének évről-évre fokozódó jelenlegi időszakában állami gazdaságaink 100 hektár szántóföld után 242,6 mázsa búzát, 1680 mázsa cukorrépát adnák be, míg a többi mezőgazdasági szektor csupán 135,8 mázsa búzát és 606 mázsa cukorré­pát. Állati termékekből 100 hektár szántóföld után beszolgáltatnak 126,5 mázsa sertéshúst, 100 hektár mező­­gazdasági földterület után 37 510 liter tejet. Ezzel szemben a többi szektor csak 59,5 mázsa sertéshúst és 10 393 liter tejet juttat hasonló terület után a közellátásra. Ez év első félévében az állati ter­mékekből állami gazdaságaink ered­ményesen teljesítették beszolgálta­­tási feladataikat. Beadási tervüket tejből 103,5, marhahúsból 149,9, ser­téshúsból 108,2, tojásból 108,9 vágó­baromfiból 111,28, vágójuhból 158,17, gyapjúból 102,9, juhsajtból 114,45, mézből 158,4 százalékra teljesítették. A jelenlegi időszakban állami gaz­daságaink 8,47 literes fejési átlagot érnek el tehenenként (a kassai ke­rületben 8,98 litert). Az év elejétől számítva 7,43 liter az átlagos tejho­zam állami gazdaságainkon. Emel­lett az utóbbi napokban egy tehén után számítva 6,6 liter tejet adnak be a termelők naponta a közellátásra. Az említett adatok szemléltetően beszélnek arról, hogyan teljesítik állami gazdaságaink az őket meg­illető társadalmi-gazdasági funkció­jukat. Véleményünk szerint ezek alapján lehetőség nyílik dolgozó föld­műveseink számára, hogy tudatosít­sák magukban a mezőgazdasági ter­melés növelésének gazdasági szüksé­gességét és jelentőségét az EFSZ-ek további fejlesztése útján. Ezenkívül ezek a számok még ar­ról is beszélnek, hogy a második öt­éves terv irányelveit és az ebből eredő feladatokat nem lehet teljesí­teni a mezőgazdasági kistermelés elavúlt munkaformáival, hanem ki­zárólag a szocialista nagytermelés­sel. Ezekből a rövid, de szemléltető a szocialista nagytermelés előnyeit bi­zonyító érvekből nem kis feladat há­rul az állami gazdaságok dolgozóira, ami a falu szocializálásának folya­matába való bekapcsolódásukat illeti. Ez a feladat az állami gazdaságok dolgozói részére a jelenlegi időszak­ban annál inkább is fennáll, mert ki más, mint éppen ők rendelkeznek gazdag tapasztalatokkal a . szocialista nagytermelés szervezése terén. Arról van szó, hogy saját feladataik telje­sítése mellett, még nagyobb mérték­ben kitint eddig, átadják tapasztala­taikat a meglévő szövetkezeteknek és felhasználják a földműveseknek a szövetkezetekbe történő belépésük társadalmi-gazdasági szükségességé­ről és jelentőségéről való meggyőzé­sénél. Tovább folytatják a versenyt Az állami gazdaságok főigazgató­sága szocialista munkaversenyt szer­vezett a mezőgazdaság gépesítésének fejlesztése és a gépek teljesítményé­nek növelése érdekében. Ebbe a ver­senybe Szlovákia összes állami gazda­sága bekapcsolódott. Az első félév folyamán figyelemre méltó eredményeket értek el ezen a téren a nyitrai kerület állami gazda­ságai. Kerületi méretben egy trak­toregység teljesítménye meghaladta á 170 hektárt. Különösen a cukorrépa, kukorica és burgonya növényápolási munkálatainál használták ki eredmé­nyesen a gépeket. Egy traktoregy­ség átlagos teljesítménye megközelí­tette a 200 hektárt. Dicséretet érde­mel Miőik Lajos traktoros, a Zselízi Állami Gazdaság dolgozója, aki gé­pével 524 hektáron végzett munkát. Szép eredményeket ért el Kollár Sándor, a nyíri üzemegység trakto­rosa is, aki 465 hektáros teljesítményt ért el. Ilavský és Farkas traktorosok a palárikovói részleg dolgozói egyen­ként 400 hektáron végeztek eredmé­nyes munkát. A nyitrai kerület állami gazdaságai a technikai-szervezési intézkedések teljesítésében is túlhaladták Szlová­kia többi állami gazdaságát. Ezek ér­vényre juttatása folytán eddig meg­takarítottak 903 ezer 400 koronát, míg a bratislavai kerület állami gazdasá­gai csupán 88 ezer 588 koronás meg­takarítást értek el. A jó munkaszervezésről, a gépek és az egyes gazdaságok közötti mun­kaverseny helyes kihasználásáról ta­núskodnak a kombájnok, önkötöző­gépek és cséplőgépek teljesítményei íSí Egyedül Garai János, a Zselízi Ál­lami Gazdaság kombájnosa 162 hek­tárról 2774 mázsa gabonát csépelt ki. A cséplőgépek teljesítménye eddig megközelítette az 1900 mázsát. Egy önkötezőgépre átlagosan 61 hektár le­aratott terület esik. A mezőkön elnémultak a cséplőgé­pek, megkezdődik a gépek második alkalmassági vizsgája. Az őszi mun­kálatok idejére ennek a kerületnek állami gazdaságai merész, de egyben teljesíthető feladatot tűztek ki maguk elé: minden egyes kombájnnal be­gyűjteni a cukorrépát 30 és a kuko­ricát 55 hektárról. Elhatározásukat teljesíteni akarják, különösen a mun­kájáról híres Ciling kombájnos a Bajcsi Állami Gazdaságból és Bruk kombájnos a Nánai Állami Gazdaság dolgozója, akik tavaly több mint 155 hektárról takarították be a termést kukorica-kombájnokkal. A verseny segítségükre lesz ebben! igyekezetükben. R-y.

Next

/
Thumbnails
Contents