Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-08 / 36. szám

'57. szeptember 8. Jralfod Földműves 5 Alig pár napja, >gy Seregen szövetkezet alakult, zt követően F.gyházasbáston 50 föld­­űves 400 hektárnyi mezőgazdasági -rületen újabb szövetkezetei alakí­­itt. Az alakuló gyűlésen a szövetke­­>t tagsága beszélt a jövőbeni fel­­latokról és a szövetkezet távlati ter­eiről. Elhatározták, hogy megláto­­atják a környékbeli szövetkezeteket i tapasztalatokat szereznek munká­ikhoz. L. L. Fülek Több gondol a fiatalság nevelésére Várakozáson felüli sikerrel alakult meg az EFSZ A királyhelmeci járás egyik közsé­­ében, az örösi szövetkezetben, a meg­­lakulás óta nem történt meg, hogy alamely munkahelyre ne jutott volna ,0-iber. Az idei jó termés és a jó munkakörülmény nagy hatással volt tagságra, ami azt jelenti, hogy jól laladt a munka a szövetkezetben. Az ittöröktől kezdve a legöregebbig nindnyájan kint dolgoztak a határ­­lan. A helyi nemzeti bizottság tagjai lem ülnek karba tett kézzel az iro­­lában. ők is szorgalmasan dolgoznak. Jalgány Endre a HNB titkára, az if­júság pártfogója szórakozóhelyiséget illított rendelkezésükre. Elvállalta a ,Sokol“-szervezet elnökségi tisztségét :s mindenhol megállja a helyét. A cözségben nagy érdeklődés nyilvánul neg a kultúra iránt. A jó munka hívekre talált a ma­­jángazdálkodók között is. Szebb és boldogabb életet akarnak élni, hiszen <özös erővel többet termelhetnek. Bala Péter volt a legelső, aki a töb­biek elbeszélésére sem tért el eredeti szándékától és aláírta a belépési nyi­latkozatot. így magával vonzotta a többieket is. A falu fiatalsága színdarabot tanul, műsoros estéket rendez. így szóra­koztatják a falu dolgozóit. Mindenütt támogatásra találnak. Mégis van egy hiba. amiért a HNB vezetői felelnek. Lassan egy éve lesz annak, hogy községünkben nem vetítenek filmet. Az oka az, hogy mindenki szeretett volna gépészkedni a mozigép mellett, így természetes, hogy a kényes szer­kezetű gépet elrontották. A megjaví­tását pedig egyre halogatják. Az űj helyi nemzeti bizottság vezetőségétől, sürgős intézkedést kérünk. Vetítsenek mielőbb filmet, mert hiszen már ré­gen erre várunk. Panasz van nálunk a fiatalságra is. Tény az, hogy az ifjúság jelentős ré­sze a nyilvános helyeken illetlenül viselkedik. Szép bútorokból, berende­zésből már egy darabot sem lehet látni. Minden tönkrement. A legna­gyobb baj azonban az, hogy a könyvet nem kedvelik és inkább kártyáznak. Ezekről a dolgokról nem tud a HNB vagy talán nem is akar tudni? Nem lehet így gondolkozni. A jövő fiait nevelni kell, törődni velük. H. Ä. Sőreg (füleki járás) község határa több mint 700 hektárt tesz ki. Ennek nagyobb része szép síma területen fekszik, a kisebbik része pedig dim­­bes-dombos. A korszerűtlen gazdálko­dás folytán a lakosság többségének megfeszített munkája ellenére sem sikerült elérni jó gazdasági eredmé­nyeket. Mélyen az átlagtermelés alatt maradt. A község a tej-, a tojás-, hús beszolgáltatás terén éveken keresztül adós maradt. A helyi nemzeti bizottság a járási nemzeti bizottság agitátoraival közö­sen a nyár folyamán széleskörű felvi­lágosító munkát kezdett. Augusztus­ban 5 — 10 pár agitátor látogatta a gazdákat. Elbeszélgettek velük, rá­mutattak a közös gazdálkodás előnyei­re. Felhívták a kis- és középparasztok figyelmét állampolgári kötelességükre, hogy a beadás nemteljesítésével meg­károsodik az állami költségvetés, és mindannyiunknak, a munkásosztály­nak és a parasztságnak is kára szár­mazik belőle. Az agitációs munkából 1ВВВВВВВВВВВВВВВВВВВВВВВВ Sőregen jól kivették részüket a füleki ma­gyarnyelvű 11 éves középiskola peda­gógusai és a többi üzemek is. Az ál­landó agitációknak lassan meg is érett a gyümölcse. A hónap közepéig 25 középparaszt írta alá a belépési nyilatkozatot. Az alakuló gyűlés ide­jére már 80 aláíró volt, majd a gyű­lést követő nap 114-re emelkedett. A község 700 hektárnyi területéből csak 80 maradt még az egyénileg gazdál­kodók kezében. A falu többsége tehát a szövetke­zetben van és megvan rá minden elő­feltétel, hogy jól gazdálkodó szövet­kezet legyen. Szókis István, az új szövetkezet elnöke optimizmussal be­szélt a jövőről. Ez meg is valósulhat, ha minden gazda megállja majd a he­lyét a munkában. A járási nemzeti bizottság dolgozó' a sikeren felbuzdulva, most Csorna község nemzeti bizottságának segít­ségére siettek, hogy ott is minél hamarabb megalakítsák a szövetke­zetét. Lóska Lajos, Fülek BBBflBBBBflBBBBBBBBBIlflflBBai Fejlődik, gyarapodik az új szövetkezet A felsőtúri dolgozó parasztok éle­tében határkövet jelent augusztus 12-ike. Ezen a napon alakult meg az egységes földművesszövetkezet. Az alakuló gyűlésen a tagság egyhangú­lag Adami Jánost választotta meg elnöknek. Jelentős lépés volt ez a falu éle­tében, hiszen már régóta magukban hordozták a felsőtúri földművesek a szövetkezeti gondolatot, de elhatáro­zásuk csak hosszabb idő után érlelő­dött meg. Felsőtúron az emberek ne­hezen döntöttek. A fontos azonban az, hogy mégis felismerték a közös gazdálkodás előnyeit. — Sok nehézséggel állunk szem­ben — mondotta Adami elvtárs a gyűlés után. — Húsz taggal és 150 hektár földdel kezdjük meg a közös gazdálkodást. Jó volna tehát, ha a nemzeti bizottság tagjai fokoznák agitációs munkájukat. Mert csakis így bővülhet ki az új szövetkezet tag­alapja. Adami elvtárs kívánsága máris tel­jesül. A járási nemzeti bizottság tag­jai egy pillanatra se hagyják „árván" az új szövetkezetét, aminek meg is van az eredménye. Mintái János 9, Gvungel Vilmos 8, Kásmér Margit 7,5 és Fábián János 4 hektáros föld­műves például a napokban írta alá a belépési nyilatkozatot. A fiatal szö­vetkezet tehát napról-napra fejlődik, gyarapodik. Jó példaként pedig még azt is meg­említhetjük, hogy már az olyan gaz­dálkodók is közelednek a szövetke­zethez. akik eddig hallani sem akar­tak róla. Rájöttek, hogy minden igye­kezetük ellenére ezidáig nem sokra mentek. És az állampolgári köteles­ség teljesítése? Bizony ezzel is hiba volt az előző években. Csak a múlt évben 32 000 tojással, 24 000 liter tejjel és 4 vagon gabonával maradtak adósai az államnak. Ehhez még hoz­zá kell számítani a szociális biztosí­tást is, ami nem kevesebb mint 150 000 korona. S hogy ez nermcse­­kélység, azt tudni kell az olyan föld­műveseknek is, mint Ágoston, Ba­lázs, Stefanek, akik még mindig nem „tudják", hogy nemcsak joguk, ha­nem kötelességük is van. Zsilka Tibor, Ipolyság. Vasárnap nagy napjuk volt a nád­szegi szövetkeze­­teseknek. Végez­tek a kenyér be­takarításával, s en­nek örömére ara­tóünnepélyt ren­deztek. Mennyi fá­radságos munka, gondoskodás, biza­kodás, majd a vi­hartól és jégesőtől való aggódás előzi.e meg ezt a napot. Bár a jégeső a ga­bona égy részét megverte, a siker mégsem maradt el. Győzött az ember; kamrába, magtár­ba került az egész termés. Igaz, em­berfölötti munka volt, mert a gépek tlig-alig segédkez­tek, s a gabona nagy részét kis ka­szával kellett le­aratniuk. De mind­ez már a múlté. Most már biztos A képen Lovas István csoportja helyre került a munka gyümölcse, ünnepélyesen átadja az aratókoszorúí örömteli, vidám lehet tehát ez a nap, a szövetkézét elnökének, Bartalos s szállhat a nóta öregek és fiatalok Lajosnak ajkáról. S. L. Várják a választ A BEKÜLDÖTT LEVÉLRE? Pedig hiába várják kedves ZS. M. R. (azt sem tudjuk köztársaságunk melyik községéből, mert még a pos­tabélyegzőt sem látni), vagy Sz. T. Vágkirályfáról. De magukra vessenek, hiszen csak nevük kezdőbetűit írták ki levelük végére. Lehet, úgy gon­dolták, ez alkalommal ők adnak fel rejtvényt nekünk. Találjuk ki nevü­ket. Nos kedves levélírók, névszerint Zs. M. R. nemtudomhonnan és Sz. T. Vágkirályfáról, engedjék meg, hogy e néhány sorban adjunk választ. Először is Zs. M. R. levélírónknak köszönjük levelét. Nagyon figyelme­sen olvassa lapunkat és bizonyára megnyerte tetszését a Szabad Föld­műves 15. számában leközölt „Bagi uram frakkban" című Mikszáth elbe­szélés. Nagyon örülünk annak, hogy lapunk olvasása ilyen élményt jelent, ez a legnagyobb elismerés számunk­ra. Levelében foglaltakat azonban sajnos nem közölhettük éppen abból kifolyólag, mivel tartalma már 15. számunkban az említett Mikszáth elbeszélésben nyomdafestéket látott. Másik rejtett nevű olvasónk leve­lét kisebb átdolgozással közöltük la­punkban, mivel értékes és közlésre alkalmas, időszerű anyagot küldött be. Sajnos azonban nevét nem tud­juk, s így a honoráriumot sincs mó­dunkban kiutalni. Ez pedig baj, ugye? Szégyelte volna becsületes nevét feltüntetni? Fél talán attól, hogy nevét a lapban kiírjuk? Nem vállalt felelősséget azokért az adatokért, amelyeket velünk, és általunk a nyil­­vánosságqal közölt? Vagy talán egé­szen más/ oka volt arra, hogy nevét eltitkolja? Most légy okos Domokos, most találd ki a sok „miért" közül az igazit. De nem töröm a fejemet, mert remélem az említettek maguk meg­írják nekünk mi volt az oka annak, hogy nevüket titokban tartották. Ügy érzem, ezzel a felvilágosítás­sal még tartoznak. írják ki bátran nevüket és ha nem akarják, hogy a hozzánk beküldött írás alatt nevük is ott szerepeljen, úgy figyelmeztes­senek erre minket írásaik végén, természetesen feltüntetve azokat az okokat, amelyek ilyen elhatározásra bírják. .Bízzanak meg bennünk leg­alább annyira, mint amennyivé mi megbízunk levelezőinkben és tudó­sítóinkban. Ez a kölcsönös bizalom volt eddig és legyen a jövőben is éltető napunk. írják ki -nevüket bát­ran és akkor nem érezzük majd ki az ilyen levelekből a rejtett bizalmat­lanság áporodott levegőjét. Vagy ta­lán nem is volt szándékos nevük el­titkolása? A feltett kérdésekre szí­ves válaszukat kéri és várja a lap egy kíváncsi munkatársa, baráti üd­vözlettel: Ormay Kálmán ★ ★ ★ Tanulás nélkül nincs tudás A mezőgazdasági dolgozók szakoktatásáról ...mert így szebb az élet Galgány Gabi 18 éves. Közepes ter­metű, erős fiatal­ember. Szereti a kovácsmesterséget. Augusztus 20-án arról értesültünk, hogy Gabi szülei­vel együtt belépett a szövetkezetbe. Augusztus 22-én <?algány G. már jelentkezett is a munkára. Termé­szetesen olyan szakaszra, ahová vá­gyott — a kovácsműhelybe ment ta­nulónak. Galgány Gabi tehát megtalálta a helyét. Amikor megkérdeztük tőle, milyen céljai vannak, röviden így vá­laszolt: — Szeretném jól elsajátítani a ko­vácsmesterséget, hogy minél jobb munkát végezhessek a szövetkezet­ben. A közöst pedig azért választot­tam, mert tudom, hogy így szebb az élet. -h Pótköltségvetések A tornaijai járás helyi nemzeti bi­zottságai szép kötelezettséget vállal­tak a Nagy Októberi Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére. Negyven helyi nemzeti bizottság vállalta, hogy az évi bevételi tervet két hónappal a határidő előtt teljesítik, vagyis ek­­tóber 3l-ig, 33 helyi nemzeti bizott­ság pedig pótköltségvetést állít ösz­­sze. melyet majd a faluszépítési ak­cióban használnak fel. Németh János, Szárnya NÉPI DEMOKRATIKUS RENDSZE­RÜNK, — amely a munkás-paraszt szövetségre támaszkodik — minden anyagi és erkölcsi támogatást megad ahhoz, hogy szövetkezeti parasztság gunk és egyéni gazdálkodóink kultú­rált, szakképzett emberekké fejlődje­nek. Ehhez a fejlődéshez már eddig is nagyban hozzájárultak a mezőgaz­dasági szakiskolák, amelyekből csak az 1956/57. tanévben 1502 hallgató fejezte be tanulmányait, s ment át a termelésbe. Ezek közül háromszázhat­vanhét hallgató főiskolát, nyolcszáz­­ötvenhárom érettségivel végződő me­zőgazdasági technikumot és kétszáz­nyolcvanhárom pedig mezőgazdasági mesteriskolát végzett. Mezőgazdaságunk magas színvonal­ra emelésében nagy jelentősége van a mezőgazdasági munkások, szövetkezeti tagok és egyéni gazdálkodók tömeg­­iskoláztatásának is. Például az elmúlt tanév során a hároméves szövetkezeti munkaiskolákon 32 737 hallgató vett részt a szakoktatáson, amelyekből 28 354 sikeresen fejezte be tanulmá­nyait, tette le a záróvizsgát. A TÖMEGISKOLÄZTATÄS keretében fontos szerepet töltenek be az önkép­ző szakkörök. Hétszáznegyvennégy ilyen szakkör működött az elmúlt tan­évben, amelyen 13 755 mezőgazdasági munkás, szövetkezeti tag és egyéni gazdálkodó szélesítette szaktudását. A múlt évben bevezetett önkéntes szakkörökben való tanulásnak azért van nagy jövője, mert a különböző fokú szakiskolákat végzett mezőgaz­dászok, valamint a 3 éves szövetkezeti munkaiskolát, avagy tanonc- vagy mesteriskolát végzett dolgozóknak az egyes szakok szerint, vagy munkabe­osztásuk alapján módjukban áll e kö­rökben a tudományos mezőgazdasági kérdésekkel megismerkedni és elsajá­títani a leghaladottabb agro- és zoo­­technikai ismereteket, termelési eljá­rásokat. Módjukban áll megismerkedni mindazzal, amellyel elmélyíthetik szak­tudásukat csoportokban és egyénen­ként. A szakkörök vezetését termé­szetesen bízzuk a legjobb szakembe­rekre. Magas színvonalon álló szak­körök biztosítják a mezőgazdasági dolgozók és szakemberek számára a szakmai továbbfejlődést. A mezőgazdasági szakiskolák min­den típusa számára, a múlthoz viszo­nyítva lényegesen megjavult a tobor­zási munka. Ez a javulás főként a négyéves technikumokon észlelhető a legjobban. Ugyancsak javult a szülők és a tanítók mezőgazdasághoz való viszonya. Ennek következtében az 1957/58. iskolaév toborzási tervét csaknem minden típusra túlteljesítet­ték: a négyéves mezőgazdasági techni­kumra 103 százalékra, az erdészeti (négyéves) technikumra 105 százalékra, a kétéves mezőgazdasági számvite­lire 90 százalékra, a kétéves erdészeti mesteriskolára 201 százalékra. MIND NAGYOBB SZÁMBAN jelent­keznek az említett szakiskolákra a mezőgazdasági és erdészeti üzemek, EFSZ-ek, közigazgatási szervek felnőtt dolgozói, hogy távtanulás útján gya­rapítsák tudásukat. A távtanulók szá­mát az 1957/58. iskolaévre 950-re tervezték. Szocialista nagyüzemi gaz­dálkodásunknak képzett, magas szak­tudású szakemberekre van szüksége. Ennek fontosságát felismerték az idő­sebb dolgozók is, akik egyébként sok­éves gyakorlattal rendelkeznek. Sokan vannak köztük olyanok, akik már ré­gen elhatározták, hogy szakképzett­séget szereznek, de a kapitalista rend­szer nem tette számukra lehetővé. A mezőgazdaság számára szükséges iparosokat: kovácsokat, bognárokat, asztalosokat, szíjjártókat, kertészeket, gépjavítókat, traktorosokat és egyéb specialistákat az 1 és 2 éves tanonc- és mesteriskolákpn képeznek. Szüksé­ges megjegyezni, hogy a szülők és a tanítók nem mindig járnak el helye­sen, ha az ifjúságot a pályaválasztás­kor csak az egyéni érdekek szem előtt tartásával — sokszor a fiatalok ké­pességeivel ellentétben — az érettsé­givel végződő technikumokra irányít­ják. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a földművesek gyerme­keiket mindinkább olyan mezőgazda­sági iskolákba küldik, ahol érettségi-* vei végzik tanulmányaikat. Ez a szo­cializmus fejlődése jövőbeni szakaszán helyes lesz, ma azonban nem iskoláz­tathatunk a termelés rovására ter­ven felül szakembereket. HOGY A MEZÖGAZDASÄG számára a szükséges fiatal utánpótlást bizto­síthassuk, nagyobb gondot kell fordí­tanunk a parasztifjúság kétéves me­zőgazdasági téli iskoláira. A nyolcéves iskolákból kikerült fiataloknak mód­jukban áll ezen iskolákban az állam költségére továbbképezniök magukat. A parasztifjúság téli iskoláiban a me­zőgazdasághoz szükséges alapvető is­mereteket tanulják meg. Ezt előké­születnek kell tekinteni a gyakorlat számára, avagy a továbbtanulásra. Eme téli iskolákból a legjobb tanulók százait választják ki a tanonciskolák­ba- és technikumokra, főként azért, hogy az elméleti tudás szerzése mel­lett kétéves gyakorlatra is szert tesz­nek. A téli iskolákon ugyanis heten­ként két napot kell tanításon részt venni, a hét többi napját valamely mezőgazdasági üzemben kell ledolgoz­nia minden tanulónak. A mezőgazdaságban maradt ifjúság téli iskoláztatásával kapcsolatban nagy szükség van a szülők, tanítók és a mezőgazdasági üzem vezetőségének jó együttműködésére. Enélkül eredményt nem várhatunk. TÖMEGISKOLÄZTATÄS keretében — a terv szerint — az 1957/58. iskola­évben 51 810 szövetkezeti tagot és egyéni gazdálkodót a szövetkezeti munkaiskolákban és 13 500 földművest pedig önkéntes szakkörökben kívá­nunk szakoktatásban részesíteni. A JNB-ok mezőgazdasági szakosz­tályainak, a HNB-ок mezőgazdasági albizottságainak, valamint a mezőgaz­dasági nagyüzemek vezetőinek már most kell törődniök a szakelőadók, iskolavezetők és az anyagi alap bizto­sításával, hogy mind a szövetkezeti munkaiskolákon, mind a parasztifjú­ság téli iskoláiban valamint az önkén­tes szakkörökben a szakoktatás zavar­mentesen folyjék. K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents