Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-09-08 / 36. szám
'57. szeptember 8. Jralfod Földműves 5 Alig pár napja, >gy Seregen szövetkezet alakult, zt követően F.gyházasbáston 50 földűves 400 hektárnyi mezőgazdasági -rületen újabb szövetkezetei alakíitt. Az alakuló gyűlésen a szövetke>t tagsága beszélt a jövőbeni fellatokról és a szövetkezet távlati tereiről. Elhatározták, hogy meglátoatják a környékbeli szövetkezeteket i tapasztalatokat szereznek munkáikhoz. L. L. Fülek Több gondol a fiatalság nevelésére Várakozáson felüli sikerrel alakult meg az EFSZ A királyhelmeci járás egyik közséében, az örösi szövetkezetben, a meglakulás óta nem történt meg, hogy alamely munkahelyre ne jutott volna ,0-iber. Az idei jó termés és a jó munkakörülmény nagy hatással volt tagságra, ami azt jelenti, hogy jól laladt a munka a szövetkezetben. Az ittöröktől kezdve a legöregebbig nindnyájan kint dolgoztak a határlan. A helyi nemzeti bizottság tagjai lem ülnek karba tett kézzel az irolában. ők is szorgalmasan dolgoznak. Jalgány Endre a HNB titkára, az ifjúság pártfogója szórakozóhelyiséget illított rendelkezésükre. Elvállalta a ,Sokol“-szervezet elnökségi tisztségét :s mindenhol megállja a helyét. A cözségben nagy érdeklődés nyilvánul neg a kultúra iránt. A jó munka hívekre talált a majángazdálkodók között is. Szebb és boldogabb életet akarnak élni, hiszen <özös erővel többet termelhetnek. Bala Péter volt a legelső, aki a többiek elbeszélésére sem tért el eredeti szándékától és aláírta a belépési nyilatkozatot. így magával vonzotta a többieket is. A falu fiatalsága színdarabot tanul, műsoros estéket rendez. így szórakoztatják a falu dolgozóit. Mindenütt támogatásra találnak. Mégis van egy hiba. amiért a HNB vezetői felelnek. Lassan egy éve lesz annak, hogy községünkben nem vetítenek filmet. Az oka az, hogy mindenki szeretett volna gépészkedni a mozigép mellett, így természetes, hogy a kényes szerkezetű gépet elrontották. A megjavítását pedig egyre halogatják. Az űj helyi nemzeti bizottság vezetőségétől, sürgős intézkedést kérünk. Vetítsenek mielőbb filmet, mert hiszen már régen erre várunk. Panasz van nálunk a fiatalságra is. Tény az, hogy az ifjúság jelentős része a nyilvános helyeken illetlenül viselkedik. Szép bútorokból, berendezésből már egy darabot sem lehet látni. Minden tönkrement. A legnagyobb baj azonban az, hogy a könyvet nem kedvelik és inkább kártyáznak. Ezekről a dolgokról nem tud a HNB vagy talán nem is akar tudni? Nem lehet így gondolkozni. A jövő fiait nevelni kell, törődni velük. H. Ä. Sőreg (füleki járás) község határa több mint 700 hektárt tesz ki. Ennek nagyobb része szép síma területen fekszik, a kisebbik része pedig dimbes-dombos. A korszerűtlen gazdálkodás folytán a lakosság többségének megfeszített munkája ellenére sem sikerült elérni jó gazdasági eredményeket. Mélyen az átlagtermelés alatt maradt. A község a tej-, a tojás-, hús beszolgáltatás terén éveken keresztül adós maradt. A helyi nemzeti bizottság a járási nemzeti bizottság agitátoraival közösen a nyár folyamán széleskörű felvilágosító munkát kezdett. Augusztusban 5 — 10 pár agitátor látogatta a gazdákat. Elbeszélgettek velük, rámutattak a közös gazdálkodás előnyeire. Felhívták a kis- és középparasztok figyelmét állampolgári kötelességükre, hogy a beadás nemteljesítésével megkárosodik az állami költségvetés, és mindannyiunknak, a munkásosztálynak és a parasztságnak is kára származik belőle. Az agitációs munkából 1ВВВВВВВВВВВВВВВВВВВВВВВВ Sőregen jól kivették részüket a füleki magyarnyelvű 11 éves középiskola pedagógusai és a többi üzemek is. Az állandó agitációknak lassan meg is érett a gyümölcse. A hónap közepéig 25 középparaszt írta alá a belépési nyilatkozatot. Az alakuló gyűlés idejére már 80 aláíró volt, majd a gyűlést követő nap 114-re emelkedett. A község 700 hektárnyi területéből csak 80 maradt még az egyénileg gazdálkodók kezében. A falu többsége tehát a szövetkezetben van és megvan rá minden előfeltétel, hogy jól gazdálkodó szövetkezet legyen. Szókis István, az új szövetkezet elnöke optimizmussal beszélt a jövőről. Ez meg is valósulhat, ha minden gazda megállja majd a helyét a munkában. A járási nemzeti bizottság dolgozó' a sikeren felbuzdulva, most Csorna község nemzeti bizottságának segítségére siettek, hogy ott is minél hamarabb megalakítsák a szövetkezetét. Lóska Lajos, Fülek BBBflBBBBflBBBBBBBBBIlflflBBai Fejlődik, gyarapodik az új szövetkezet A felsőtúri dolgozó parasztok életében határkövet jelent augusztus 12-ike. Ezen a napon alakult meg az egységes földművesszövetkezet. Az alakuló gyűlésen a tagság egyhangúlag Adami Jánost választotta meg elnöknek. Jelentős lépés volt ez a falu életében, hiszen már régóta magukban hordozták a felsőtúri földművesek a szövetkezeti gondolatot, de elhatározásuk csak hosszabb idő után érlelődött meg. Felsőtúron az emberek nehezen döntöttek. A fontos azonban az, hogy mégis felismerték a közös gazdálkodás előnyeit. — Sok nehézséggel állunk szemben — mondotta Adami elvtárs a gyűlés után. — Húsz taggal és 150 hektár földdel kezdjük meg a közös gazdálkodást. Jó volna tehát, ha a nemzeti bizottság tagjai fokoznák agitációs munkájukat. Mert csakis így bővülhet ki az új szövetkezet tagalapja. Adami elvtárs kívánsága máris teljesül. A járási nemzeti bizottság tagjai egy pillanatra se hagyják „árván" az új szövetkezetét, aminek meg is van az eredménye. Mintái János 9, Gvungel Vilmos 8, Kásmér Margit 7,5 és Fábián János 4 hektáros földműves például a napokban írta alá a belépési nyilatkozatot. A fiatal szövetkezet tehát napról-napra fejlődik, gyarapodik. Jó példaként pedig még azt is megemlíthetjük, hogy már az olyan gazdálkodók is közelednek a szövetkezethez. akik eddig hallani sem akartak róla. Rájöttek, hogy minden igyekezetük ellenére ezidáig nem sokra mentek. És az állampolgári kötelesség teljesítése? Bizony ezzel is hiba volt az előző években. Csak a múlt évben 32 000 tojással, 24 000 liter tejjel és 4 vagon gabonával maradtak adósai az államnak. Ehhez még hozzá kell számítani a szociális biztosítást is, ami nem kevesebb mint 150 000 korona. S hogy ez nermcsekélység, azt tudni kell az olyan földműveseknek is, mint Ágoston, Balázs, Stefanek, akik még mindig nem „tudják", hogy nemcsak joguk, hanem kötelességük is van. Zsilka Tibor, Ipolyság. Vasárnap nagy napjuk volt a nádszegi szövetkezeteseknek. Végeztek a kenyér betakarításával, s ennek örömére aratóünnepélyt rendeztek. Mennyi fáradságos munka, gondoskodás, bizakodás, majd a vihartól és jégesőtől való aggódás előzi.e meg ezt a napot. Bár a jégeső a gabona égy részét megverte, a siker mégsem maradt el. Győzött az ember; kamrába, magtárba került az egész termés. Igaz, emberfölötti munka volt, mert a gépek tlig-alig segédkeztek, s a gabona nagy részét kis kaszával kellett learatniuk. De mindez már a múlté. Most már biztos A képen Lovas István csoportja helyre került a munka gyümölcse, ünnepélyesen átadja az aratókoszorúí örömteli, vidám lehet tehát ez a nap, a szövetkézét elnökének, Bartalos s szállhat a nóta öregek és fiatalok Lajosnak ajkáról. S. L. Várják a választ A BEKÜLDÖTT LEVÉLRE? Pedig hiába várják kedves ZS. M. R. (azt sem tudjuk köztársaságunk melyik községéből, mert még a postabélyegzőt sem látni), vagy Sz. T. Vágkirályfáról. De magukra vessenek, hiszen csak nevük kezdőbetűit írták ki levelük végére. Lehet, úgy gondolták, ez alkalommal ők adnak fel rejtvényt nekünk. Találjuk ki nevüket. Nos kedves levélírók, névszerint Zs. M. R. nemtudomhonnan és Sz. T. Vágkirályfáról, engedjék meg, hogy e néhány sorban adjunk választ. Először is Zs. M. R. levélírónknak köszönjük levelét. Nagyon figyelmesen olvassa lapunkat és bizonyára megnyerte tetszését a Szabad Földműves 15. számában leközölt „Bagi uram frakkban" című Mikszáth elbeszélés. Nagyon örülünk annak, hogy lapunk olvasása ilyen élményt jelent, ez a legnagyobb elismerés számunkra. Levelében foglaltakat azonban sajnos nem közölhettük éppen abból kifolyólag, mivel tartalma már 15. számunkban az említett Mikszáth elbeszélésben nyomdafestéket látott. Másik rejtett nevű olvasónk levelét kisebb átdolgozással közöltük lapunkban, mivel értékes és közlésre alkalmas, időszerű anyagot küldött be. Sajnos azonban nevét nem tudjuk, s így a honoráriumot sincs módunkban kiutalni. Ez pedig baj, ugye? Szégyelte volna becsületes nevét feltüntetni? Fél talán attól, hogy nevét a lapban kiírjuk? Nem vállalt felelősséget azokért az adatokért, amelyeket velünk, és általunk a nyilvánosságqal közölt? Vagy talán egészen más/ oka volt arra, hogy nevét eltitkolja? Most légy okos Domokos, most találd ki a sok „miért" közül az igazit. De nem töröm a fejemet, mert remélem az említettek maguk megírják nekünk mi volt az oka annak, hogy nevüket titokban tartották. Ügy érzem, ezzel a felvilágosítással még tartoznak. írják ki bátran nevüket és ha nem akarják, hogy a hozzánk beküldött írás alatt nevük is ott szerepeljen, úgy figyelmeztessenek erre minket írásaik végén, természetesen feltüntetve azokat az okokat, amelyek ilyen elhatározásra bírják. .Bízzanak meg bennünk legalább annyira, mint amennyivé mi megbízunk levelezőinkben és tudósítóinkban. Ez a kölcsönös bizalom volt eddig és legyen a jövőben is éltető napunk. írják ki -nevüket bátran és akkor nem érezzük majd ki az ilyen levelekből a rejtett bizalmatlanság áporodott levegőjét. Vagy talán nem is volt szándékos nevük eltitkolása? A feltett kérdésekre szíves válaszukat kéri és várja a lap egy kíváncsi munkatársa, baráti üdvözlettel: Ormay Kálmán ★ ★ ★ Tanulás nélkül nincs tudás A mezőgazdasági dolgozók szakoktatásáról ...mert így szebb az élet Galgány Gabi 18 éves. Közepes termetű, erős fiatalember. Szereti a kovácsmesterséget. Augusztus 20-án arról értesültünk, hogy Gabi szüleivel együtt belépett a szövetkezetbe. Augusztus 22-én <?algány G. már jelentkezett is a munkára. Természetesen olyan szakaszra, ahová vágyott — a kovácsműhelybe ment tanulónak. Galgány Gabi tehát megtalálta a helyét. Amikor megkérdeztük tőle, milyen céljai vannak, röviden így válaszolt: — Szeretném jól elsajátítani a kovácsmesterséget, hogy minél jobb munkát végezhessek a szövetkezetben. A közöst pedig azért választottam, mert tudom, hogy így szebb az élet. -h Pótköltségvetések A tornaijai járás helyi nemzeti bizottságai szép kötelezettséget vállaltak a Nagy Októberi Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére. Negyven helyi nemzeti bizottság vállalta, hogy az évi bevételi tervet két hónappal a határidő előtt teljesítik, vagyis ektóber 3l-ig, 33 helyi nemzeti bizottság pedig pótköltségvetést állít öszsze. melyet majd a faluszépítési akcióban használnak fel. Németh János, Szárnya NÉPI DEMOKRATIKUS RENDSZERÜNK, — amely a munkás-paraszt szövetségre támaszkodik — minden anyagi és erkölcsi támogatást megad ahhoz, hogy szövetkezeti parasztság gunk és egyéni gazdálkodóink kultúrált, szakképzett emberekké fejlődjenek. Ehhez a fejlődéshez már eddig is nagyban hozzájárultak a mezőgazdasági szakiskolák, amelyekből csak az 1956/57. tanévben 1502 hallgató fejezte be tanulmányait, s ment át a termelésbe. Ezek közül háromszázhatvanhét hallgató főiskolát, nyolcszázötvenhárom érettségivel végződő mezőgazdasági technikumot és kétszáznyolcvanhárom pedig mezőgazdasági mesteriskolát végzett. Mezőgazdaságunk magas színvonalra emelésében nagy jelentősége van a mezőgazdasági munkások, szövetkezeti tagok és egyéni gazdálkodók tömegiskoláztatásának is. Például az elmúlt tanév során a hároméves szövetkezeti munkaiskolákon 32 737 hallgató vett részt a szakoktatáson, amelyekből 28 354 sikeresen fejezte be tanulmányait, tette le a záróvizsgát. A TÖMEGISKOLÄZTATÄS keretében fontos szerepet töltenek be az önképző szakkörök. Hétszáznegyvennégy ilyen szakkör működött az elmúlt tanévben, amelyen 13 755 mezőgazdasági munkás, szövetkezeti tag és egyéni gazdálkodó szélesítette szaktudását. A múlt évben bevezetett önkéntes szakkörökben való tanulásnak azért van nagy jövője, mert a különböző fokú szakiskolákat végzett mezőgazdászok, valamint a 3 éves szövetkezeti munkaiskolát, avagy tanonc- vagy mesteriskolát végzett dolgozóknak az egyes szakok szerint, vagy munkabeosztásuk alapján módjukban áll e körökben a tudományos mezőgazdasági kérdésekkel megismerkedni és elsajátítani a leghaladottabb agro- és zootechnikai ismereteket, termelési eljárásokat. Módjukban áll megismerkedni mindazzal, amellyel elmélyíthetik szaktudásukat csoportokban és egyénenként. A szakkörök vezetését természetesen bízzuk a legjobb szakemberekre. Magas színvonalon álló szakkörök biztosítják a mezőgazdasági dolgozók és szakemberek számára a szakmai továbbfejlődést. A mezőgazdasági szakiskolák minden típusa számára, a múlthoz viszonyítva lényegesen megjavult a toborzási munka. Ez a javulás főként a négyéves technikumokon észlelhető a legjobban. Ugyancsak javult a szülők és a tanítók mezőgazdasághoz való viszonya. Ennek következtében az 1957/58. iskolaév toborzási tervét csaknem minden típusra túlteljesítették: a négyéves mezőgazdasági technikumra 103 százalékra, az erdészeti (négyéves) technikumra 105 százalékra, a kétéves mezőgazdasági számvitelire 90 százalékra, a kétéves erdészeti mesteriskolára 201 százalékra. MIND NAGYOBB SZÁMBAN jelentkeznek az említett szakiskolákra a mezőgazdasági és erdészeti üzemek, EFSZ-ek, közigazgatási szervek felnőtt dolgozói, hogy távtanulás útján gyarapítsák tudásukat. A távtanulók számát az 1957/58. iskolaévre 950-re tervezték. Szocialista nagyüzemi gazdálkodásunknak képzett, magas szaktudású szakemberekre van szüksége. Ennek fontosságát felismerték az idősebb dolgozók is, akik egyébként sokéves gyakorlattal rendelkeznek. Sokan vannak köztük olyanok, akik már régen elhatározták, hogy szakképzettséget szereznek, de a kapitalista rendszer nem tette számukra lehetővé. A mezőgazdaság számára szükséges iparosokat: kovácsokat, bognárokat, asztalosokat, szíjjártókat, kertészeket, gépjavítókat, traktorosokat és egyéb specialistákat az 1 és 2 éves tanonc- és mesteriskolákpn képeznek. Szükséges megjegyezni, hogy a szülők és a tanítók nem mindig járnak el helyesen, ha az ifjúságot a pályaválasztáskor csak az egyéni érdekek szem előtt tartásával — sokszor a fiatalok képességeivel ellentétben — az érettségivel végződő technikumokra irányítják. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a földművesek gyermekeiket mindinkább olyan mezőgazdasági iskolákba küldik, ahol érettségi-* vei végzik tanulmányaikat. Ez a szocializmus fejlődése jövőbeni szakaszán helyes lesz, ma azonban nem iskoláztathatunk a termelés rovására terven felül szakembereket. HOGY A MEZÖGAZDASÄG számára a szükséges fiatal utánpótlást biztosíthassuk, nagyobb gondot kell fordítanunk a parasztifjúság kétéves mezőgazdasági téli iskoláira. A nyolcéves iskolákból kikerült fiataloknak módjukban áll ezen iskolákban az állam költségére továbbképezniök magukat. A parasztifjúság téli iskoláiban a mezőgazdasághoz szükséges alapvető ismereteket tanulják meg. Ezt előkészületnek kell tekinteni a gyakorlat számára, avagy a továbbtanulásra. Eme téli iskolákból a legjobb tanulók százait választják ki a tanonciskolákba- és technikumokra, főként azért, hogy az elméleti tudás szerzése mellett kétéves gyakorlatra is szert tesznek. A téli iskolákon ugyanis hetenként két napot kell tanításon részt venni, a hét többi napját valamely mezőgazdasági üzemben kell ledolgoznia minden tanulónak. A mezőgazdaságban maradt ifjúság téli iskoláztatásával kapcsolatban nagy szükség van a szülők, tanítók és a mezőgazdasági üzem vezetőségének jó együttműködésére. Enélkül eredményt nem várhatunk. TÖMEGISKOLÄZTATÄS keretében — a terv szerint — az 1957/58. iskolaévben 51 810 szövetkezeti tagot és egyéni gazdálkodót a szövetkezeti munkaiskolákban és 13 500 földművest pedig önkéntes szakkörökben kívánunk szakoktatásban részesíteni. A JNB-ok mezőgazdasági szakosztályainak, a HNB-ок mezőgazdasági albizottságainak, valamint a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőinek már most kell törődniök a szakelőadók, iskolavezetők és az anyagi alap biztosításával, hogy mind a szövetkezeti munkaiskolákon, mind a parasztifjúság téli iskoláiban valamint az önkéntes szakkörökben a szakoktatás zavarmentesen folyjék. K. J.
