Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-09-01 / 35. szám
4 \fraUad Földműves 1957. szeptember ! Magyar gépújdonságok A budapesti mezőgazdasági gépjavító tröszt dolgozói az elmúlt napokban a vágsellyei gépállomáson kiállítást rendeztek, mely alkalommal bemutatták a legújabb mezőgazdasági hordozható szerszámokat, amelyeket Zetor gépünkhöz viszonyítottak. A kiállítás már az első pillanatban a látogatót arról-győzi meg, hogy valóban hasznos újításról van szó. Ezeket a szerszámokat sikerrel használhatják nálunk, de külföldön is — ahol Zetor-gépek vannak. A magyar szakembereket már rég foglalkoztatta az a gondolat, hogyan tudnának a csehszlovák Zetor gépekkel minél eredményesebb munkát végezni. A következekben röviden ismertetjük az egyes szerszámok és gépek szerkezetét. UNIVERZÁLIS FAMEGMUNKÄLÖGÉP. Ezt a gépet a Z-25 К gépünkhöz tervezték. A gyalukés szélessége 300 mm, átmérete 90 mm. A kardálytengelyről átvitt meghajtás percenkénti fordulatszáma: 2800. A felszerelhető fűrész átmérete 300—500 mm. A géppel lehet fúrni, gyalulni, fát fűrészelni. A gép hidraulikus erővel emelhető, s traktorral 30 kilométeres óránkénti sebességgel szállítható. Aránylag rövid idő alatt üzembe helyezhető és a munka befejezése után más munkák elvégzésére könynyen átállítható. BURGONYASZEDÖGÉP. Napi munkateljesítménye 3 hektár. A szakemberek véleménye szerint legnagyobb előnye az, hogy a burgonyát nem hányja szét, hanem sorba rakja. Hogy a szedést még tökéletesebbé és gyorsabbá tegyék, ezt a gépet most egy kosárral akarják tökéletesíteni. A Z-25 К kardántengelyével meghajtott betonkeverőgép esetén 180 cm-es mélységre fúrhatnak. BETONKEVERŐ. Ez olyan gép, amely minden bizonnyal már az első pillanatra megnyeri a szövetkezeti tagok tetszését. A gépet helyhez kötött és' szállítható kivitelben gyártják. Teljesítménye: három perc alatt - még menet alatt is — 100—120 liter cement keverése. FÜGGESZTETT TEJHORDÖ. Ez a hordozható készülék 300 kg teher emelésére elegendő, amelyet 120 cm magasra emel. A tejszállításon és a kanna emelésen kívül más célokra is használható. Hordóemelőgép GÖDÖRFÚRÓ. Ezt a gépet 290 mines átméretű fúrókkal szerelték fel, melyek gyorsan cserélhetők. A fúrók élét a gyors elhasználódás ellen mangánfelülettel védik. A gépnek két sebessége van és a túlterhelés ellen fogaskapcsolő biztosítékkal védik. Ennek a gépnek a meghajtása a kardántengellyel történik. Rendes beállítással 110 cm mélységre fúrhat, azonban a fúró meghosszabbítása HORDÖEMELŐGÉP. Kézi emelésre használják, melyet egy ember könynyen végezhet. A készülék ezer kilót 135 cm magasságra emel. A magyarországi mezőgazdasági gépek kiállítását Szlovákiában több helyen megrendezik. Legutóbb a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal kívánságára Pozsonyban is megrendezték. Az őszi munkák küszöbén Felsővámoson elvetették az őszi repcét MÁSKOR ILYENTÁJT már teljes iramban folytak a mezőgazdasági őszi munkák. Az idén ez nincs így. A dunaszerdahelyi járásban az elmúlt hét végén még 9 faluban csépeltek. A tarlók nagyrésze még szántatlan, ami az aratás elhúzódásával magyarázható. Az elmaradás egyik komoly oka, hogy a kombájnokat az idén távolról sem tudták kihasználni, mint ahogy azt eredetileg tervezték. A gépek aratási terve más évekhez viszonyítva amúgyis alacsony volt. Járási viszonylatban minden egyes kombájnra csak 70 hektár learatása jutott. A gyakorlatban ez azonban másképp alakult. Felsővámoson például öt kombájn összesen csak 100 hektár földről takarította le a gabonát. Gyakori volt az üzemzavar. A kombájnosok azt mondják, hogy eddig-még nem arattak ilyen nehéz körülmények között. A gabona rendkívül magasra nőtt és erős volt a szalmája. Ez még nem lett volna baj, de az esős idő következtében a gyom is elburjánzott. Gyom máskor is volt. Ezzel számoltak is a traktorosok, de nem számoltak azzal, hogy a viharok teljesen ledöntik a gabonát és ráadásul még ötször-hatszor zavarja meg őket az eső munkájukban. Ez minden esetben 2-6 napi kiesést jelentett. A kombájnosok az idén igazi tűzkeresztségen estek keresztül. Az aratás elhúzódását azonban nem lehet teljes egészében az időjárásra hárítani. A sok aratás közbeni üzemzavar azt igazolja, hogy a gépjavítók nem tettek meg mindent a sikeres aratás érdekében. Hiába igyekeztek az előforduló üzemzavarokat az aratás folyamán gyorsan eltávolítani, ez végeredményben mégis csak időveszteséget jelentett, aminek jó lelkiismeretes gépjavítással elejét lehetett volna venni. A SZERDAHELYI GÉPÁLLOMÁSON mindezek ellenére serény munka folyik. Méri Gyula mezőgazdász pontos tervvel és gazdag tapasztalatokkal indul az idei nagy őszi feladatok elvégzésére. Az idén a gépállomás traktorosai 4900 hektár őszi búzát, 638 hektár őszi árpát, 690 hektár ro-r zsot, 850 hektár őszi takarmánykeveréket és 160 hektár őszi repcét vetnek. — Most rakjuk le az 1958-as év termésének alapjait — mondja Méri Gyula. - Már az őszi munkák elvégzésekor figyelembe vesszük pártunk és kormányunk határozatát, mely szerint búzából 6,9 százalékkal, rozsból 2,1 százalékkal többet kell termelni. Nagy Eta, a gépállomás laboránsa az őszi repce és árpa kísérleti csíráztatását már túlnyomórészben elvégezte. A járás valamennyi szövetkezete már küldött be a vetésre kerülő magvakból. Nagy Eta azonnal kísérleti csíráztatást végez és egy héten belül értesíti a szövetkezeteket, megfelelt-e a beküldött minta. — Az idén az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a beküldött vetőmagmintára ’ mondja Nagy Eta. — A szövetkezetek rendkívül nehéz körülmények között arattak. A gabona többször megázott, sokáig feküdt keresztekben, ez pedig sok helyen a csíraképesség rovására történt. Nagy Eta jelenleg csak az őszi repce és őszi árpa kísérleti csíráztatásával foglalkozik. A rozs és az őszi búzamagvak csíráztatása csak későbben kezdődik és majd ennek ellenőrzésére kell rendkívüli nagy súlyt fektetni. A JÁRÁSBAN a körülményekhez képest elég jól halad a középszántás végzése, melyet eddig 5000 hektáron végezték el. Még nagyobb lendületre lehet számítani a következő héten, még ma be is fejezik, hiszen két ve tógéppé^ gyorsan halad a munks Radimák János szövetkezeti elnö! megelégedéssel szemléli az igyekv traktorosok munkáját, s a dolog úg; tűnik fel, mintha minden késést - ami eddig fékezte munkájukat — b< akarnának hozni. Sehol a járásban nen vetnek még — mondja az elnök. M azonban úgy tudjuk, hogy más járásban sem indultak meg és így Radimák János jogosan büszke arra, hogj szövetkezetükben járási viszonylatban elsőként kezdték meg a vetést Szerte a dunaszerdahelyi járásba? egyre több traktor, műtrágyaszóró gép és vetőgép jelenik meg a hatály ban. — Jövő héten már eltűnnek j tarlók a járásunkban és helyettük jól megmunkált fekete földek várják Cseh László traktoros Z-25 К gépével hármas ekével 12 óra alatt 4 — 5 hektár tarlón végzi el a középszántást. amikor is a terv szerint minden tarlót fel akarnak töretni. A város szélén Cseh László, a dunaszerdahelyi traktorosbrigád többszörösen kitüntetett traktorosa szánt és készíti a talajt az ősziek alá. Z —25-ös gépével háromsoros ekével 12 óra alatt 4-5 hektárt felszánt. Cseh elvtárs nemrég még aratott, akkor a gabona betakarítás volt a legsürgősebb feladat, most pedig az ősziek talajelőkészítése! Jól haladnak a talajelőkészítő munkák a hódosi szövetkezetben is. Nagy Titusz traktoros Z —25-ös gépével, V—15-ös hengert vontat. A hengert vízzel telítették és súlya meghaladja a 20 mázsát. Ezzel a nehéz hengerrel a hantokat szinte porrá lehet zúzni. Meg is látszik a gondos munka az országút mentén mintegy 6 hektárnyi területen, ahová már a napokban őszi repce kerül. A DUNASZERDAHELYI JÁRÁSBAN a legjobb eredményt azonban a felsővámosi traktorosok érték el. Kozma Lajos traktoros két vetőgépből álló gépcsoporttal már az őszi repcét veti. A talajt már napokkal ezelőtt elkészítették és mára csak a vetés maradt. A 9 hektárnyi föld vetését az őszi gabonaféléket r—' mondja Méri Gyula, a gépállomás mezőgazdásza. Különösen fontos a jó talajelőkészítés most, hiszen ahogy Méri elvtárs az előbbiekben is mondta, az 1958-as év termelési feladatai az eddiginél jóval nagyobbak. A jó termés elérésének pedig az egyik legfontosabb előfeltétele: a jó talajelőkészítés. Fúry József Befejezés élőit áll A mezőgazdasági termelés állami tervének, a mezőgazdasági termékek felvásárlásának és a beszolgáltatás! normáknak szétírása Szlovákiában befejezéséhez közeledik. Az elmúlt hét végéig az EFSZ-ek 98 százaléka készítette el a termelési terveket. Néhány járás kivételével a HNB- ok befejezték a községi összesítő ívek aláírását. Szlovákiában több mint 276 ezer egyéni gazda írta alá a termelési feladatokat. A besztercebányai kerület állami gazdaságai jól gazdálkodnak Elég gyakran hallani olyan megjegyzéseket, hogy állami gazdaságaink „elgazdáíkodják“, elfecsérlik az állam pénzét. — Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja — szól a közmondás. Az emberek sem beszélgetnek ok nélkül az állami gazdaság rossz gazdálkodásáról. Bizony sok rendellenességgel találkozhattunk ott. Azonban helytelen lenne egy kalap alá venni az összes gazdaságot, mert több állami gazdaságból kifejlődött a szocialista mezőgazdasági nagytermelés tényleges példaképe. Nézzük meg közelebbről például a besztercebányai kerület állami gazdaságainak gazdálkodását. Az elmúlt évben, meg kell mondani, 37 millió korona ráfizetést mutattak ki. Viszont ebben az évben már eredményesebben gazdálkodnak. Csupán az első hat hónap alatt 1 millió 472 ezer koronával nagyobb jövedelmet értek el a tervezettnél az állattenyésztésből. A növénytermesztés eredményéről még nem lehet végleges képet alkotni, viszont feltételezhető, hogy ezen a szakaszon is elérik a tervezett jövedelmet. Az elmúlt évben a kerület állami gazdaságai 1 liter tejet, 2,87 koronás költség mellett termeltek. Ebben az évben július végéig 40 fillérrel csökkentették a tej termelési költségeit. Kilónként a marhahúst 2,50 koronával, a sertéshúst 1 koronával olcsóbban termelik, mint tavaly. Az állattenyésztés, egy hektár v mezőgazdasági földterületre átszámítva 1451 koronát jövedelmezett tavaly. Ebben az évben elérik az 1500 koronát. Az elmúlt évvel szemben jelentősen növekedett a tejhozam. Minden előfeltétel megvan arra, hogy ebben az évben tehenenként 158 1 tejjel fokozzák az évi tejtermelést. A növendékszarvasmarhánál és sertéseknél elért eddigi súlygyarapodás is arra hagy következtetni, hogy a termelési tervet ezen a szakaszon is teljesítik. Mi idézte elő ezt a jelentős javulást? Ebben az esetben is érvényes az az elv, hogy első sorban az embertől függ minden. A felsőbb szervek kisebb mértékben és esakis a legindokoltabb esetekben helyezgetik át az igazgatókat, agronómusokat, zootechnikusokat egyik helyről a másikra és ezeket felelőssé teszik a gazdálkodás menetéért. Ez veit az egyik jelentős intézkedés, amely az állami gazdaságok gazdálkodásának megjavításához vezet. Az elmúlt évben a besztercebányai kerület több állami gazdaságában helytelen agrotechnikát alkalmaztak. Későn vetettek, több kapásnövényt nem érkeztek időben gondozni. Nagyon kevés helyen fordítottak kellő gondot az istállótrágyára, a húgylé felhasználására, nem beszélve a növények öntözéséről. Ilyen feltételek mellett természetesen gyenge volt a termés. Ezáltal az elmúlt évben a növénytermesztés terén 24 millió koronát fizettek rá a gazdálkodásra. Ennek 71 százalékát az idézte elő, hogy a földeken nem termett meg a tervezett menyiség, valamint az, hogy 21 százalékkal túllépték a tervezett önköltséget. Valamit tenni kellett Már az elmúlt ősz folyamán minden állami gazdasgában intézkedéseket foganatosítottak annak érdekében, hogy magasabb terméshozamokat érjenek el. A mélyszántást 100 százalékra elvégezték, a földeket jól megtrágyázták, a húgylevet, amely az elmúlt években szerte-szét folyt a gazdaságok udvarain, medencékben felfogták és felhasználták. Először történt meg, hogy megadták a földeknek mindazt a tápanyagot, amire szüksége volt. Annak ellenére, hogy már évekkel ezelőtt végeztek talajvizsgálatokat, mégsem aszerint végezték a trágyázást. Ebben az évben betartották a vetésforgókat, iőben elvetették, elültették az egyes növényfajtákat és nem feledkeztek meg azok gondozásáról, ápolásáról sem. Mindez visszatükröződik az ez évi gazdag termelési eredményekben. A tavaszi gabonaneműeknél a tavalyinál 8 mázsával többet, 21 mázsás átlaghozamot értek el hektáronként. Nem felejtették el azt sem, hogy a tavasz folyamán nagyon megérezték a takarmáiiyhíányt. Már most biztosítanak elegendő takarmányt. A napokban számos silógödröt megtöltenek nedvdú= takarmánnyal, hogy a téli és tavaszi hónapokban legyen mit etetni. A Rimaszombati Állami Gazdaság egyike azoknak a gazdaságoknak, ahol a gazdálkodás terén jelentős javulás állott be. Ez a gazdaság 6800 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik. 1955-ben közel 4,5 millió korona ráfizetést mutatott ki ez a gazdaság, tavaly pedig 2 484 000 koronát. Ez év június végéig viszont 689 000 korona tiszta jövedelmet ért el. Ez bizony szép különlegesség. Tavaly például az állattenyésztés terén az első félévet 307 OOO korona ráfizetéssel zárták, de jelenleg közel 700 000 korona jövedelemmel dicsekedhetnek. Felvetődik a kérdés: Hogyan érték el ezeket az eredményeket? Ebben a gazdaságban is megszűnt a felelős vezető dolgozók gyakori kicserélése. Továbbá nagyobb gondot fordítottak az istállótrágya gondozására és felhasználására, mint az előző években. Soha még annyi trágyát nem szántottak be, mint tavaly. Amint állítják, ősszel egy talpalatnyi földet sem hagytak szántatlanúl. Ez volt a helyes agrotechnika első feltétele. Tavasszal, mihelyt ki lehetett menni a mezőre, megkezdték a vetést. Éberen vigyáztak a vetésforgó betartására. Az elmúlt években sokat küzdöttek a munkaerőhiánnyal. Ebben az évben már ezen a téren sincs nehézségük. Jobban, gazdaságosabban kihasználják a gépeket a munka minden szakaszán, de nál. A trágyalészóró állandóan műkökülönösen a növényápolási munkálatokdésben van. Sokkal jobb terméseredmények mutatkoznak, mint tavaly. A tavaszi gabonaneműnél 24 mázsás átlaghozamot értek el. Cukorrépából legalább 300 mázsás lenből 16, burgonyából 130 mázsás hozamot várnak. Tehát mindenből terven felül. A kerületben elsőnek teljesítették a terménybeadást és 5 vagón búzát terven felül adtak be. Megengedhették ezt maguknak, mert csak a szabovai részlegen 7 vagónnal több gabonát termeltek, mint amennyit a termelési terv előír. A kurinyeci részlegen 31 mázsán felüli átlaghozamot értek el hektáronként a gabonaneműekből, Szabotkán 29 mázsás az átlaghozam. És' így lehetne sorolni a jó termésereményeket elérő részlegeket egymás után. Az évben arra is ügyelnek, hogy saját forrásukból elegendő szemestakarmányuk legyen és még inkább fokozhassák a gazdasági állatok hasznosságát. Hogy mennyiért termelnek, azt is meg kell vizsgálni. Nem elég csak a mennyiséggel foglalkozni. Tavaly egy liter 3,8 százalék zsírtartalmú tej kitermelése 2,65 koronás költséggel járt. Az évben gazdasági méretben 10 fillérrel csökkentették a tejtermelés költségeit. A szabovai részlegen 1,75 koronába kerül egy liter tej kitermelése. Eredményesen teljesítik tervüket a gazdaság többi részlegein. Az elmúlt évvel szemben általában egy liter tejet 15 fillérrel, 1 kg sertéshúst 1 koronával, a marhahúst pedig közel 2 koronával olcsóbban termelik. Az említett feladatok teljesítésében nagy segítségükre van az üzemenbelüli szocialista munkaverseny. Az üzemegységek egymás között versenyeznek a legjobb termelési eredmények eléréséért, az önköltségek csökkentéséért. A tavasz folyamán a gazdaság dolgozói értékes kötelezettségeket vállaltak, amelyek példás teljesítésével hozzájárultak ahhoz, hogy kerületi méretben is a legjobb eredményeket elérő gazdaságok közé tartozzanak. v-y.
