Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-08-25 / 34. szám

4 \fzaü-ad Földműves 1957. augusztus 2 Tőlük is függ az előrehaladás A földművesember bosszúságára megeredtek az ég csatornái. De bosz­­szúság ez a traktorállomás dolgo­zóinak is, mert sokszor áthúzza a számításokat, terveket. Pedig az idő sürget, mert a nyári munkák mel­lett már az ősziek is soron vannak. Ilyesmiről folyik a szó Loksa Lász­ló a nagykaposi GTÄ igazgatója és Králik főagronómus között. És arról is, hogyan szervezik az őszi munká­kat, hogy az is olyan zavartalanul és minőségileg olyan jól legyen elvé­gezve mint a nyári munkálatok. Mert azt igazán jól elvégezték. Büszkék is erre a gépállomás dol­gozói, meg arra is, hogy fiatal mun­kaérdemrenddel kitüntetett igazga­tójuk személyes levelet kapott a mező- és erdőgazdasági minisztertől Bakuľa elvtárstól, amelyben a nyári munkák menetéről érdeklődik. Loksa László a saját és a gépállo­más dolgozóinak nevében örömmel számolhatott be arról az örvendetes eredményről, hogy az aratást arány­lag minimális szemveszteséggel augusztus elsejére befejezték. A gé­pek üzemzavara csupán 2,8 százalék volt, s ez is leginkább ponyvaszaka­dás a kévekötőgépeken az esős idő miatt. A tarlóhántást augusztus 17-ig már 99 százalékra elvégezték, s a szítve Д11 s így a vetés eredetileg tervezett határidejét le is rövidít­hetik. Persze ehhez még sok minden szükséges, mert most például hiába próbálják siettetni a munkálatokat, a szántás mégis nehezen megy, mert olyan száraz a föld, hogy bizony sok­szor az eke is törik. Az idén az elmúlt évieknél a be­takarításra is jobban felkészültek. Az eddigieknél sokkal több gépet alkalmaznak. A múlt évben silókom­­bájnuk például egy sem volt, most hat darab áll rendelkezésükre. I^u­­koricakombájn négy segédkezik majd a kukorica betakarításánál. A trá­gyázást is gépesítették, erre a célra komplex brigádokat alakítottak, amely egy trágyarakó gépből és három ■ szórógépből áll, melyek a szarvasokból gyors ütemben végzik a trágyázást. A munkafolyamat tehát minden szakaszon tökéletesedik. A gépállo­más dolgozói azon szorgoskodnak, hogy jó munkájukkal minél hatéko­nyabban járuljanak hozzá a mező­gazdaság elé kitűzött feladatok megvalósításához, a termelés foko­zásához és ezen' keresztül ahhoz is, hogy a nagykaposi járásban mielőbb elérjék a mezőgazdaság száz száza­lékos szocializálását.-ik Gazdag lucerna termés igérkezi a hody-i EFSZ ben. A traktoroso segítségével má a harmadik kasza latot végzik. Ma ťašovský Mihál; traktoros napont 5 — 6 hektáros tel jesítményt ér e F.: Krajčovič í traktorosok most a termény betaka­rításánál segédkeznek. Az előző években alig 5 — 10 hektár tarlókeveréket vetettek. Ez éven a tervezett 80 hektárt sikerült túl­szárnyalni, mégpedig 24 hektár az eddigi eredmény. A cséplést úgy szervezték, hogy egy-egy cséplő legalább 120 mázsát csépeljen na­ponta. Ezen a téren a legszebb ered­ményt Kufa József érte el, aki augusztus 15-ig 15 vagon gabonát csépelt, Tkáč Lajos 13, Kohányi Gyula szintén körülbelül 13 vagon terményt csépelt ki a rábízott csép­lővel. Az őszi munkák sikerét is megte­remtették azzal, hogy idejében gon­doskodtak a vetőmagtisztításról, úgy szintén a talaj előkészítésről, de nem utolsó sorban a gépek jó karbantar­tásáról, megjavításáról. A tervezett 55 hektár repcét augusztus 25-ig elvetik. Erről ugyan komoly vita folyt, nem lenne-e jobb ha augusz­tus 20-ig vetnék el a repcét. Végül is a környék éghajlatát és egyéb tényezőit, no meg a sok éves tapasz­talatot figyelembe véve az augusztus 25-i határidő mellett döntöttek. Krá­lik főagronómus szerint is náluk ez a helyes. Az őszi munkálatokat 18 lánctal­pas és 60 kerekes traktor jól előké­»* Őszinte szóval A rimajánosi egységes földműves­szövetkezet tagjai az aratás ideje alatt, fáradtságot nem ismerve dolgoz­tak, hogy a gyakori esőzés miatt el­késett begyűjtési munkát idejében be­fejezők. Ez az igyekezet nem maradt el a cséplés ideje alatt sem, de a Feledi Gép- és Traktorállomás csép­lőgépei bizony nagyban akadályozzák a munka lendületes menetét. Naponta két-három órát is kell javítani a gé­peket. A cséplés előtt örültünk amikor megtudtuk, hogy a gyorsan és jól el­végzett gépjavításért a Feledi Gép­állomás vezetősége prémiumot is ka­pott. De úgy látszik a jövőben érde­mesebb lesz a kifizetendő prémiumot a cséplőgépek javítására fordítani, s akkor reméljük, hogy a cséplés is jobban halad majd. Igaz, hogy a szö­vetkezeti tagok is nyolc óra helyett legalább hat órakor kellene, hogy megkezdjék a munkát, legalább ilyen­kor a sürgős munkák idején. A veszteség nélküli betakarítás meg­gyorsítása érdekében nálunk is ara­tott kombájn és a kisebb hibáktól el­tekintve jól is végezte munkáját. Na­gyobb baj van viszont a kombájn ál­tal kicsépelt és már kitisztított, de Naponta ötszáz mázsát A cséplés befejezése, s a gabona beszolgáltatása után a Zselízi Állami Gazdaság málasi részlegén hozzáláttak a silózáshoz. A silókombájn dübörgő hangja be- . tölti az egész határt. Már második éve végzi nagyszerű feladatát. Lassú, de biztos menetben halad előre a há­rom és fél méter magas csalamádé és napraforgó-keverékben. Amikor a for­dulóban megáll, mosolygós arcú veze­tője Hromada Tibor negyven éves ko­ra ellenére úgy ugrik le a maas gép­kolosszusról, mint egy ifjú. — Kevés időnk van — mondja — mert három napja tartjuk a jó tel­jesítményt, s ma sem szeretnénk le­maradni. Néhány kérdés után Hromada kom­­bájnostól megtudjuk, hogy ez a ha­talmas gép egy DEMAG-ból átszerel,t újítás, Janda Ferenc főgépesítő műve. Az ö elgondolása alapján szerkesztet­ték a gépet a Zselízi Állami Gazda­ság központi műhelyében két évvel ez­előtt. Teljesítménye és üzembiztonsága páratlan. Naponta 500 mázsa silóta­karmányt dolgoz fel, ez a normája. Hasonlít az aratókombájnhoz de zúzó és tépő szerkezete rendkívül ellenálló. Valósággal elnyeli az elékerülő nö­vényt, s a tépő acélbelsején keresz­tül automatikusan átadja a teljesen kész, silózásra alkalmas takarmányt a hátsó felére szerelt elevátornak. Az elevátor mögött egy három tonnás traktorpótkocsiba hullik a takarmány, s amikor ez megtelik, leakasztják a kombájnról és rákapcsolják a vontató­­traktorra, amely a silógödrökhöz szál­lítja a takarmányt. Percnyi pontos­sággal dolgoznak. A traktor fordulatai hozzáigazodnak a silókombján munká­jához, termeléséhez. Ebben az üte­mes munkabeosztásban rejlik a napi . öt vagonos termelés. Hogy ez a nagyszerű újítás milyen eredményekkel jár, arról Csery Sándor, az üzemegység vezetője emlékezik meg. — Marhaállományunk a növendékek­kel együtt meghaladja a százhatvanat ezen a részlegen. Negyven hektár si­lótakarmány vetésünk van, ami azt jelenti, hogy 5 vagonos hektárhozam mellett, kétszáz vagon silóval biztosít­va vagyunk a jövő esztendeig. Ter­mészetesen ehhez még hozzájön a ré­paszelet és répafej süózása, ami ez­­idén — a kiváló ’répatermés mellett — sokatígérő. ... — Silókombájnunk a költség­megtakarítás szempontjából is igen je­lentős. Mégpedig azért, mert ennek a gépnek az’ üzemeltetése, napi 'öt vagon takarmány kitermelése mellett, valamennyi mellékmunkát számolva összesen 689,20 koronába kerül. E gép nélkül ugyanez a munka, ugyan­csak 5 vagon takarmány besilózásánál 2400 koronába kerül. A költségmegta­karítás tehát hektáronként 1780,80 korona. Ez azt jelenti, hogy a 40 hek­tárnál 68 432 koronát takarítunk meg, — mondja Csery Sándor. Beszélgetésünk alatt a nagyszerű kombájn harmadszor dübörgött el mel­lettünk a napraforgó és csalamádé rengetegben. Hromada kombájnos vi­rágporos arccal, mosolyogva integet felénk a kormánykerék mellől. Patyolat Sándor. Megkezdődött az ősziek alá a talaj előkészítése. Traktorosaink trágya­szórókkal szórják az érett istállótrágyát. F.: Zd. Svrček És mégis győztünk ... Annakidején a kedvező tavaszi idő­járás olyan ambíciót öntött a Málasi Állami Gazdaság minden egyes dolgo­zójának leikébe, hogy nem ismerve határt és fáradtságot, éjjel nappal dolgoztak a bő termés biztosítása ér­dekében. Amikor már kezünkben éreztük munkánk gyümölcsét, mint kék égből a villámcsapás, tört ránk a zivataros, esős időjárás. Nagy károkat okozott, de nem rettentett meg bennünket. Megkétszerezett erővel dolgoztunk és győztünk. Habár termésünk 20 szá­zalékát tönkre tette a rossz időjá­rás, hektárhozamaink mégis magasan túlszárnaylják a tervezett mennyiséget. Amit a gabonaneműeknél elvesztet­tünk, duplán megtaláljuk a kapások, valamint a takarmányok hozamánál. A kukorica és a cukorrépa reményen fe­lüli termést ígér. A learatott árpaföl­deken már kaszáljuk a szűzheréket, amelyek elérték az 50 cm magasságot és már virágzanak. Az öregheréket 2-szeri kaszálás után meghagytuk mag­nak, amivel biztosítjuk a jövő évi ta­karmányalapot. A silónövények beta­karítását is megkezdtük. Három siló­kombájn vágja és darabolja a jó mi­nőségű silótakarmányt. Ezidáig 18 hektárról mintegy 45 vagón silótakar­mányt készítettünk és még silózásra vár 10 hektár silókukorica. így még a legnagyobb munkaidő, az aratás, cséplés ideje alatt sem feledkeztünk meg a szükséges takarmányalapról. Az állattenyésztés terén is állan­dóan javul a helyzet. Tejtermelésünk állandóan emelkedik és ugyanúgy nö­vekednek a termelési eredmények a növendékmarha és hízósertések súly­­gyarapodásánál. Óbert János, Málas. Készülnek az őszi munkára még nedves terménnyel, amit forga tással szárítgattak ugyan, de végül , a kombájnnal aratott és kicsépelt bú zát a vezetőség kénytelen volt a tag­ság akarata ellenére is kiosztani, hogy az teljesen el ne romoljon. Tudomásunk szerint a felvásárló üzemnél és a gépállomáson is van­nak gyorsszárító gépek, viszont a mi vezetőségünk úgy látszik nem tudott ezekről a gépekről, vagy talán félt őket igénybe venni? Inkább kézzel, forgatták, szárították a nagymennyi­ségű gabonát. A szövetkezet vezető­sége bizony többet törődhetett volna azzal, hogy a gabonaszárításra kapjunk ezekből a gyorsszárító-gépekből. És akkor nem kellene azt hallani a tag­ság részéről, hogy „minek arattunk kombájnnal“. Arassunk még többet kombájnnal a jövőben, de használjuk ki a kombájn után a nagyteljesítmé­nyű szalmagyűjtőket és a gyorsszá­rítókat, akkor bebiztosíthatjuk a gyors és veszteség nélküli betakarí­tást. Ezzel a kérdéssel alaposabban kellett volna foglalkoznia a GTÄ és a JNB mezőgazdasági szakosztálya ille­tékes szerveinek. GACSÖ ISTVÁN, Rimajánosi. A tallósi brigádközpont vezetője, Hamar Lajos nem jogtalanul büszke a hozzá beosztott traktorosokra, akik eredményesen elvégezték az aratást és cséplést, s 275 hektáron befejez­ték a tarlóhántást is. Tarlókeveréket 143 hektáron vetettek. Ezekben a napokban a traktoros brigád lelkesen készül az őszi mun­kákra. 1 Krajčovič F., Galánta. Az idén Kelet- Szlovákiában is gazdag termést ta­karítottak be. A terebesi Élelmi­­szeripari Kombinát vojčicei gazdasága 37 mázsás hektár­hozamot ért el tavaszi árpából. Képünkön a voj­čicei gazdaságban az árpát csépelik, előtérben már a tarlóhántást vég­zik. (F.: J. Kočiš, CTK) GTA-oink egyre nagyobb segítséget nyújtanak mezőgaidaságunknak Mezőgazdaságunk egyik főfeladata: a második ötéves terv végéig 39 százalékkal növelni a mezőgazdasági termelést. Ebből komoly feladat há­rul gépállomásainkra is. Éppen ezért egyre jobban kiszélesítik és megja­vítják a mezőgazdaságunknak nyúj­tandó segítséget. Ez a segítség első­sorban az egyes munkafajták gépe­sítése kiszélesítésének szakaszán mutatkozik meg. így például, míg gépállomásaink az 1949-es évben csupán 18 munkafolyamatot gépesí­tettek, 1951-ben már 28, 1953-ban 49 és 1956-ban 76 munkafolyamatot gépesítettek, ami az 1957-es évben méginkább kibővül. Hála pártunk és kormányunk gon­doskodásának, iparunk magas szín­vonalának, a munkálatok gépesítésé­nek fejlődése különösen Szlovákiá­ban rendkívüli méreteket ölt. Míg gépállomásaink teljesítménye az 1950-es évben 742,436 átszámított hektár volt, 1956-ban négyszer annyi, 3 millió 400 ezer hektáros teljesít­ményt értek el. Gépállomásaink tel­jesítménye ebben az évben tovább fokozódik. A gépesítés ilyen gyors fejlődését azzal értük el, hogy GTÄ- aink nagyszámú gépesítési eszközöket kaptak. Különösen gyorsan növeke­dett a traktorok száma. Országos méretben az 1937-es évben egy és fél traktor esett ezer hektár mező­gazdasági földterületre — Szlovákia területén ez az arány még kisebb volt, — az 1955-ös évben a traktorok száma ezer hektár után számítva 5,6-ra emelkedett. Gépállomásaink Szlovákiában 1956-ban már 6655 traktorral rendelkeztek. Gyorsan emelkedett a többi gazdasági gépek száma is. A gabonakombájnok száma 1956-ban 1239 darabot, a répakom­­bájnóké 230, a kukoricakombájnoké 140, a lenkombájnoké 55, a silókom­bájnoké 95 darabot tett ki. Ezenkí­vül 7685 vetőgép, több mint 10 ezer eke és további pár ezer gép állt me­zőgazdasági dolgozóink rendelkezé­sére. így néhány év leforgása alatt lehe­tőség nyílt sok jelentős munka gé­pesítésére, különösen EFSZ-eink földjein. így például EFSZ-einkben 1956-ban a tavasziak vetése 79,7 szá­zalékra, az ősziek vetése 86,8, a len­­nyüvés 91,5, a répa kiásása 94,2, az őszi szántás 88,8 százalékra volt gépesítve. Természetesen mindez hozzájárult szövetkezeteinkben a munkatermelékenység fokozásához, az agrotechnikai határidők lerövidí­téséhez, a munkálatok minőségének javításához, s ezzel együtt a mező­gazdasági termelés általános növe­léséhez. Gépállomásaink állandóan nagyobb eredményeket érnek el az állatte­nyésztés gépesítése terén is. így például míg az 1948 — 1954-es évek­ben 150 függővasutat építettek, ezeknek a száma 1955-ben 303-ra, 1956-ban 569-re emelkedett. Gyorsan fejlődik az állattenyésztés gépesí­tése a többi szakaszokon is. Az idei őszi munkálatok folyamán gépállomásaink jelentősen növelik a mezőgazdaságunknak, különösen az EFSZ-einknek nyújtandó segítséget. Ez a segítség elsősorban a kukorica és a silótakarmányok begyűjtésének szakaszán mutatkozik meg. A kuko­rica betakarítására Szlovákia gép­állomásainak 185 kombájn áll ren­delkezésére, amelyekkel 8500 hek­tárról takarítják be a kukoricát. Ez azt jelenti, hogy ezen a területen megszűnik a kukoricának kézzel való törése és tisztítása. Mindezt elvégzi a KU —2-es szovjet gyártmányú ku­koricakombájn. Szövetkezeteink részére a GTÁ-ok 390,500 tonna silótakarmányt silóz­nak be. Ennek a feladatnak teljesí­tésénél nagy segítséget nyújtanak a magyar gyártmányú 180 cm átfogó képességgel rendelkező silókombáj­nok. Ezek a gépek alkalmasak a rendkívül magas silóanyagok feldol­gozására is. Továbbá gépállomásaink számos új csehszlovák gyártmányú kombájnt is kapnak, amelyeket szin­tén módosítottak magasabb növények levágására. A cukorrépát gépállomásaink spe­ciális kiásókkal szedik. Ezenkívül jónéhány répakombájn áll rendelke­zésükre, amelyekkel ebben az évben 2500 hektárról gyűjtik be a cukor­répát. A burgonya begyűjtésére ki­váló kétsoros ТЕК —2-es szovjet- és csehszlovák gyártmányú kiásókkal rendelkeznek gépállomásaink. Ezek­kel a gépekkel szövetkezeteinkben 16 200 hektáron ássák ki a burgonyát. Ezeknek a gépeknek az az előnye, hogy a burgonyát nem szórják szét a földön, mint az eddigi „Čert“ típu­sú gépek, hanem a burgonya egy rostás elevátoron megtisztul a föld­től és egy sorban marad a gépek után. Gépállomásaink alaposan felké­szültek az őszi munkálatok további szakaszaira, a szántásra és vetésre, amit általában minőségileg és az agrotechnikai határidők keretén be­lül végeztek el már az elmúlt évek­ben is. Nagyjelentőségű segítséget nyúj­tanak gépállomásaink szövetkeze­teinknek a rétek és legelők javításá­nál' is. Ebben az évben 23 ezer hektár legelőn és réten végeznek javítási munkát. Erre a munkára is többfajta gép áll gépállomásaink rendelkezésére. Nagy segítség az, amit gépállomá­saink nyújtanak mezőgazdaságunk­nak és ez szövetkezeteinkben a me­zőgazdasági termelés alapvető részét képezi. A mezőgazdaságban dolgozók további feladata, hogy megteremtsék a gépesítési eszközök teljes és gaz­daságos kihasználásának előfeltéte­leit a mezőgazdasági termelés növe­lése érdekében. Stanislav Rovný, mérnök, MEMH dolgozója

Next

/
Thumbnails
Contents