Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-08-25 / 34. szám

2 Földműves 1957. augusztus 25 Erősödnek a szövetkezetek a párkányi járásban is A párkányi járásban július elsejé­ül kevés szövetkezeti tagot szerez­tünk. Mindössze 88 új tag lépett a szövetkezetekbe 145 hektár földdel. Hat községben, Szálkán, Barton, Kis­­gyarmaton, Bájton, Kiskeszin és Pá­lon, eddig még nem alakult meg a szövetkezet. Azonban megvan minden előfeltétel arra, hogy a párkányi já­rásból is eredményeket jelentsünk. Agitációs munkánkat most Pálra, Kisgyarmatra, Szálkára és Ga'ramkö­­vesdre összpontosítottuk. Ezekben a községekben állandó agitációs cso­portok dolgoznak. Az agitációs mun­kában segítenek a búcsi, nagykeszi, karvai, muzslai és más jobban menő szövetkezetek tagjai is. Az agitációs munka eredményei máris megmutat­koznak. Kőhídgyarmaton 7 új tag jelentkezett 57 hektárral. Ehhez még hozzájön 52 hektár eddig elhanyagolt föld. A technikusok máris megkezd­ték a munkát, mert mostanáig itt nem folyt táblás gazdálkodás. Előre­láthatólag rövidesen kibővül a tagság létszáma és megalakíthatjuk a szö­vetkezetét. Ebben a községben jól dolgozott a helyi nemzeti bizottság tanácsa. Zsinger és Hanzel elvtársak az agitációs csoportok vezetői. Meg kell említeni Sáska Lajos elvtársat a kisgyarmati helyi nemzeti bizottság elnökét, aki hat hektár földjével csatlakozott a többi szövetkezeti ta­gokhoz. Itt már 19 aláíró van és nem­sokára megalakul a szövetkezet. De szükséges lenne, hogy Sáska elvtárs­tól példát vennének a helyi nemzeti bizottság többi tagjai is, akik eddig még nem írták alá a belépési nyilat­kozatot. Sajnos, nem írhatunk ilyen ered­ményekről Bariról, Szálkáról, és Kis­­kesziről, ahol a helyi nemzeti bizott­ságok tagjai nem járnak elő jó példá­val, nem törekednek a programtervek megvalósítására. Pedig látniuk kelle­ne, hogy a szövetkezeti gazdálkodás mennyivel előnyösebb. Szövetkeze­teink az első félévben több mint 2 millió koronával nagyobb bevételre tettek szert mint tavaly ugyanebben az időszakban. A szövetkezeti tagok gazdagabban élnek, mert beadási fel­adataikat is teljesítik és állami fel­vásárlásra is jut. A mocsai szövetke­zet már száz százalékra teljesítette az idei sertéshúsbeadását és 5700 kg-ot adott szabadon. Ugyanakkor a szálkái magángazdálkodók csak 4 százalékra teljesítették a sertéshús­beadást. Más termékekből is elma­radnak. Miből akarnak Szálkán, vagy Barton építeni, -gazdagodni, ha nem adnak el terményt és terméket? Ha minden falunkban így teljesíte­nék a beadást, akkor bizony nem tudnánk teljesíteni ötéves tervünk feladatait. Ezért a járási nemzeti bizottság mindent elkövet, hogy jó agitációs munkával minél több kis- és középparasztot szerezzen a szö­vetkezetekbe. M a t u n á k N., a párkányi JNB mezőgazdasági osztályának vezetője A hody-i szö­vetkezet 5 hektá­ros dohánytábláján nem ritkaság a 90 centiméteres do­hánylevél. A képen Kubik István, a szövetkezet elnö­ke, Bicseny Erzsi­ké és Krivánik Irénke, a dohány­csoport dolgozói gyönyörködnek a szép termésben. A szocialista faluért a zselízi járásban A zselízi járás nemzeti bizottsá­gának vezetői komoly figyelmet szentelnek a falvak szocializálására. A nyári munkák megkezdése előtt összehívták a község közigazgatási szerveit és aprólékosan megtárgyal­ták a feladatokat. Szlovákia összes járásait a nyári mezőgazdasági mun­kák gyors és sikeres elvégzése ér­dekében versenyre hívták. A ver­senyfeltételekben feladatul tűzték a falvak szocializálását is, ami úgy értetődik, hogy minél több egyéni gazdálkodó győződjék meg a nagy­üzemi gazdálkodás előnyéről. Hogy a küzdelem és versengés az egyes községek között is lendületet kapjon, a legjobb községeket ajándéktár­gyakkal jutalmazzák. Az első község televíziós rádiókészüléket kap aján­dékul. Az esős időjárás ellenére is szépen folytak és folynak a nyári munkála­tok járásunk falvaiban. A termények betakarításával párhuzamosan foly­nak a tömegpolitikai munkálatok. A járási és helyi funkcionáriusok szép eredményeket értek el az EFSZ-ek tagalapjának és földterüle­tének kiszélesítése terén. Azokban a községekben, ahol a helyi párt­­szervezetek és nemzeti bizottságok törődtek a szövetkezetekkel, ott nem okozott nagy gondot az EFSZ tagok toborzása. A zselízi járási nemzeti bizottság mezőgazdasági szakosztályának va­lamennyi dolgozója a falvakon a földműveseknek segítenek a munká­latok időelctti befejezésében. Botka elvtárs, a zselízi járási nemzeti bi­zottság titkára minden idejét a fal­vakon tölti. Követi példáját Kazló elvtárs, a járási mezőgazdasági osz­tály vezetője, továbbá Bokros elv­társ, a járási EFSZ szakosztály ve­zetője és még többen mások. Számos községben, mint pl. Lekéren, Orosz­kán megtartották az aratás befeje­zésével kapcsolatos ünnepélyeket és készülnek augusztus 23-ra, a járási aratási ünnepre, amelyet a Szlovák Nemzeti Felkelés és a járási mező­­gazdasági kiállításon kívül az orszá­gos CSEMADOK nappal együtt ünne­pelnek. Az elmúlt napokban alakult meg járásunkban a 46. EFSZ Nyírágó községben. A fakóvezekényi egyéni gazdálkodók többsége vált szövetke­zeti gazdálkodóvá. Követték példá­jukat a lekéri kis- és középparasz­tok, ahol szintén 56 új szövetkezeti taggal bővült a tagok száma, továbbá Ipolyszakállason 62 új taggal. Nagy­­peszeken 15 taggal bővült a szövet­kezet taglétszáma. A versenyből nem maradt ki Oroszka község sem, ahol az egyéves kis szövetkezet olyan hatást tett a kintlevő egyéni gazdálkodókra, amilyent kevés szö­vetkezet ért el járásunkban. Alig hangzottak el kormányelnökünk, Široký elvtársnak a földművesekhez intézett szavai, amikor egyidejűleg a még kintlevő 46 egyéni gazdálkodó egyhangúlag aláírta a belépési nyi­latkozatot. Ezzel Oroszka község szocialista faluvá vált. A községben nem maradt egyetlen két hektáron felüli egyéni gazdálkodó sem, sőt az egy hektárosok száma is napról napra kevesebb. Sebő János, Oroszka Befejeződtek a vasutasnap ünnepségei Vasárnap, augusztus 18-án szerte Szlovákiában megünnepelték a vasuta­sok hagyományos napját. A pozsonyi vasútigazgatóság legjobb dolgozói az Ifjú Gárda internátusában tartott ün­nepi ülésén értékeljék eddigi munká­juk eredményét. Az ülésen K. Fajnor közlekedésügyi megbízott vezetésével részt vett az SZLKP Központi Bizott­ságának és a Megbízottak Testületé­nek, továbbá a Vasúti Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetsége Központi Bizottságának küldöttsége és a szov­jet vasutasok küldöttsége. Emil Vr­­tiák, a közlekedésügyi miniszter he­lyettese a pozsonyi vasútigazgatóság képviselőinek átadta a minisztérium és a Szakszervezeti Szövetség KB-nak vö­rös zászlaját, melyet a második ne­gyedévi feladatok példás teljesítéséért érdemeltek ki. Az ünnepen 64 vasutast „a legjobb közlekedési dolgozó“ jel­vénnyel tüntettek ki. Hasonló ünnepségek voltak a többi vasútigazgatóságok székhelyén is. Melyik kerület ér hamarabb célba? Lesz-e szövetkezet Kelenyén? Az ipolysági járásban is egyre több azoknak a középparasztoknak a szá­ma, akik aláírják a belépési nyilatko­zatot. Csak ebben a hónapban 35 egyéni gazda, 167 hektár földdel lépett a szövetkezetekbe. Felsőtúron és Födémesen már jól megy a szö­vetkezeti tagtoborzás, de Kelenyén még kevesen értették meg a nagy­üzemi gazdálkodás jelentőségét. Pe­dig Kelenyén a nadrágszíjnyi parcel­lákon nem bírnak termelni annyit, mintha összeszántanák. • A.magángazdák a mostani termelési formákkal nem tudnak annyit ter­melni, hogy teljes mértékben tudják teljesíteni beadási kötelezettségüket. Különösen elmaradnak a beadással Koncz Lajos és Kastier András. Né­mely gazda úgy értelmezi a szocializ­must, hogy csak kapni akar az állam­tól, de adni nem. Koncz János például házat épít, anyagot az államtól kap, de beadási kötelezettségét nem tel­jesíti. Szlovákiában augusztus 19-ig a ter­vezett gabonamennyiség több mint 50 százalékát felvásárolták. Ezen a téren a legjobb eredményeket a bratislavai kerületben érik el, ahol a terményfel­vásárlás tervét eddig a napig 57,2 százalékra teljesítik. Ez a kerület tart­ja Szolvákiában az elsőséget. A nyitrai kerületben naponta 5 szá­zalékos emelkedést érnek el a ter­ményfelvásárlás terén. Ez hozzásegí­tette a kerületet ahhoz, hogy csupán 1,3 százalékos lemaradással következik a bratislavai kerület után és az is le­hetséges, hogy néhány nap múlva túl­szárnyalja a bratislavai kerületet. A nyitrai kerület említett eredményei ar­ra engednek következtetni, hogy az elsőségért folytatott országos verseny­ben is ürömteljes eredményeket érhet­nek el. Elvárható, hogy a napokban a galgóci, zselízi és az őgyallai járás is bejelenti a felvásárlás teljesítését. Teljes iramban megindult a felvá­sárlás a zsolnai kerületben is, amely a jó cséplési eredmények folytán meg­előzte a kassai járást. Ez azt jelenti, hogy ők is jogot formálnak az első­ségre Szlovákiában. Jó eredményeket ér el a termény­felvásárlás .terén a kassai kerület, ahol közel 47 százalékra teljesítették a fel­­vásárlási tervet. Magasan értékelni kell a királyhelmeci, szepsi, gálszécsi, tere­­besi és kassai járás vállalásait. Ezek a járások a tervezett mennyiségen felül 600 vagon gabonát adnak be. Szüksé­ges lenne, hogy ezt a szép vállalást követnék a többi járások is az összes kerületben, ezáltal lehetőség nyílna a tervezett feladatok mielőbbi teljesíté­sére. A besztercebányai kerületben viszont meg kell gyorsítani a felvásárlást, fő­leg az ipolysági és a losonci járásban, ahol az eddigi eredményeknél az adott feltételek mellett már jobbat is elér­hettek volna. Az eperjesi kerületber szintén javítani kell a helyzeten, mert ez a kerület 25,2 százalékos tervtelje­sítéssel a plzeni kerülettel együtt az utolsó helyen áll az országban. A kedvezőtlen termelési formák ellenére is sok kelenyei egyéni gazda szorgalmas munkájával teljesíti be­adási kötelezettségét és a szövetke­zetek alakításában elsősorban is ezekre kell támaszkodni. Ezek az emberek ma is lelkiismeretesen dol­goznak, de ennyi munkával sokkal nagyobb lehetne jövedelmük. Nézzük meg csak milyenek lehetnének a ju­talmazások a kezdő kelenyei szövet­kezetben? Ha egy kéttagú család az első évben ledolgoz 674 munkaegysé­get, amit különösebb megerőltetés nélkül teljesíthet — 16,50 koronás munkaegység mellett 11121 korona pénzjutalmat, 4368 korona értékű ter­mészetbeni jutalmat kapna, a háztáji gazdálkodás meg 3000 koronát jöve­delmez. Tehát az összjövedelem 18 480 koronát tenne ki. Gondolkozzatok ezen kelenyei egyé­nileg gazdálkodó parasztok, hogy szorgalmas munkátok még jobban gyümölcsözzön. Hoksza — Szabó, JNB Ipolyság ★ ★ ★ Áz elsők közöli..о A nagygéresi „Győzelmes Október“ szövetkezetben most folyik a cséplés. A szövetkezet tagjai közös erővel csé­pelik az .élet gyöngyét“, amit később szárítanak és máris viszik a raktárba. Kora reggeltől késő estig zúg a gép, hull a szem a zsákokba. Ifjabb Gönci László csoportjának tagjai példás munkát végeznek. Példát mutatnak azért, mert egy nap alatt 140—160 mázsa gabonát csépelnek ki. A csép­lési munkákban nagy segítséget nyúj­tanak a fiatalok is. Például Demeter Irén, Varga Erzsébet, Kanócz Júlia, Tö­rök Miklós és Forgolát Gyula, akik szorgalmas munkájukkal azon igye­keznek, hogy a szövetkezet egy percet se késsen a terménybetakarítással. De nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek is szorgalmasan dolgoznak a cséplőgépeknél. Kalán István gépész igyekszik, hogy a gép állandóan mű­ködésben legyen, Batykó Mihály — aki már a hatvan évét is meghaladta — a gépet eteti. Munkájával a tagság elégedett. A többi csoportok sem ma­radnak le, sőt versenyben állnak egy­mással. Azon igyekeznek, hogy a mun­kaegységre a másik hat hónapban is oly gazdag jutalmat kapjanak, mint az első félévre. Jesztrebi Zoltán, Nagygéres. A gálszécsi járás is egyre közelebb áll ahhoz, hogy je­lenthesse a gabo­nabeadás száz szá­zalékos teljesíté­sét. Képünkön a plehoticei szövet­kezet tagjai a cséplőgéptől szál­lítják a terményt a gálszécsi rak­tárba. (F.: J. Kočiš, СТК) Áz EFSZ-ek teljesítik kötelezettségvállalásukat A közelgő Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére a szepsi járás EFSZ-ei értékes felajánlásokat tettek. Au­gusztus 13-ig már a vállalások jóré­szét teljesítették. A csécsi Győzel­mes Február EFSZ terven felül be­adott 77,50 mázsa sertést, 41,15 má­zsa marhahúst, 18147 liter tejet. A méhészkei 28,75 mázsa sertést, 40,77 mázsa marhahúst, 22 473 liter tejet és 909 tojást. A makrancai 71,45 mázsa sertést, 10,57 mázsa marhahúst, 11 655 liter tejet. Jáno­­kon 46,23 mázsa sertést, 80,85 mázsa marhahúst, 18 617 liter tejet. Az alsólánci 41,8 mázsa sertést, 20,76 mázsa marhahúst és 25 656 liter te­jet. A komáróci 52,59 mázsa sertést, 61,25 mázsa marhahúst, 45 019 liter tejet és 7 vagón gabonát. A szesztai 41,05 mázsa sertést, 111,21 mázsa marhahúst és 39 434 liter tejet. A somodi 37,37 mázsa sertést, 94,83 mázsa marhahúst, 4730 liter tejet.; A kötelezettségvállalások teljesí­tésének csokrát a szepsi szövetkeze­­tesekkel zárjuk le, akik 25,52 mázsa sertést, 28,39 mázsa marhahúst, 11.628 liter tejet és 7 vagón gabonát adtak. Andreás Sándor, Szepsi Rigó Lajos, a Bajcsi Állami 'Gazdaság dolgozója az idei árpatermés zsáko­lása közben. (Foto: T. Kalecký) Gyarapodik a közös vagyon A vágsellyei szövetkezet tagjai az aratás és cséplés alatt fáradságot nem ismerve dolgoztak a gabona mielőbbi betakarításáért. A jó munkának kö­szönhető tehát, hogy augusztus 13-án befejezték a cséplést. Ezzel egyidő­­ben teljesítették a beadást is. — Sokkal több gabonánk van, mint amikor egyéni gazdák yoltunk, —. mondják elégedetten a szövetkezet tagjai. Bizony több, sokkal több. S ezt látják a még kívülálló kis- és közép­parasztok is. Petro Károly, Papp Miklós, Viskovics Mátyás, Kopacsik István is látta és elhatározták, hogy szövetkezeti tagok lesznek. Nevezet­tek 31 hektár földdel, 6 lóval, 9 szarvasmarhával gyarapították a kö­zös vagyont. Hankó József, A kormány jóváhagyta az 1958. évi terv ellenőrző számait A kormány 1957. augusztus 16-i ülé­sén megtárgyalta és jóváhagyta a Csehszlovák Köztársaság népgazdasá­ga fejlődése 1958. évi állami terv el­lenőrző számainak javaslatát. A jóvá­hagyott ellenőrző számok az 1957. évhez viszonyítva a népgazdaság min­den ágazatában a termelés és eredmé­nyek további fejlesztését, valamint a lakosság életszínvonalának további emelkedését irányozzák elő. Az ellenőrző számok javaslata alap­ján 1958-ban az ipari termelés 9.6 százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig 5 százalékkal emelkedik a me­zőgazdasági termelés fejlesztésére vonatkozó terv alapján, amelyet már korábban jóváhagyott a kormány; a beruházási építkezés összterjedelme pe­dig több mint 10 százalékkal emelke­dik. A teherforgalom teljesítménye az ellenőrző számok javaslata szerint több mint 8 százalékkal, a személy­­foraalom pedig csaknem 4 százalékkal növekszik. Az ellenőrző számok nagy súlyt he­lyeznek a terv minőségi mutatóinak megjavítására. Előirányozzák, hogy 1958-ban az önköltséget csaknem 3 százalékkal kell csökkenteni, a mun­katermelékenységet pedig^ 6.7 száza­lékkal kell emelni. A termelés további növelésének és a gazdaságosság fokozásának alapján a négazdaság minden szakaszán bizto­sítva lesz a személyi fogyasztás növe­kedése és a lakosság életszínvonalának emelése. Szlovákiában a gazdaság gyorsabb fejlődését elsősorban az ipari termelés további növelése biztosítja, amelynek terjedelme az 1957. évhez viszonyítva 13 százalékkal növekszik. A kormány foglalkozott a helyi gaz­dálkodás, a közlekedés, a postaügy, energetika, kultúra és egészségügy szakaszán a lakosság részére végzett fizetett szolgálatok fejlesztésével és állapotával. A fizetett szolgálatok fejlődése nem felel meg a népgazdaság fejlődési üte­mének és a lakosság életszínvonala emelkedésének, a reálbérek színvona­lának, a lakosság — főleg a nők — alkalmaztatása emelkedő színvonalá­nak,, továbbá hosszú használatra szol­gáló árucikkek fokozódó eladásának. A lakosság elsősorban a helyi gazda­ság és a termelőszövetkezetek által nyújtott napi szükségletek terén tett szolgálatokban érzi a hiányosságot, az építészeti és lakáskarbantartás szaka­szán, a mosodák, tisztító üzemek, bor­bélyüzemek szolgálataiban, a fogyasz­tási árucikkek megjavításában, a gép­kocsivezetők szolgálataiban stb. A lakosságnak nyújtott szolgálatok megjavításához vezető alapút a helyi kezdeményezés széles kifejtése a nem­zeti bizottságok minden fokán, a szer­vezői munka megjavítása, valamint a szolgálatok terjedelmének növelését és minőségi megjavítását szolgáló további lehetőségek kihasználása. A nemzeti bizottságok a kultúra szakaszán a kultúrintézmények, mozik, színházak, jobb megszervezésére és nagyobb látogatottságára, a szaktanfo­lyamok terjesztésére (például zeneok­tatás, nyelvoktatás, stb.) fordítják a figyelmet; a közlekedés szakaszán a nemzeti bizottságok az autóbusz köz­lekedés kiszélesítését a pótkocsik na­gyobb mértékű használatával érik el, megjavítják a hajtóanyagokkal való gazdálkodást és megteremtik a további feltételeket a tömeges társas utazások kiszélesítése érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents