Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-08-04 / 31. szám

8 y/raUad Földműves 1957. augusztu! A hét világpolitikai eseményeiből |||,ll|lll|lllll!IIIIIIIIIIllllll!llll!lllllll!lll!lllllllllllllllll!llllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllll|i|| ..iiiiiiiiiiiiiiiiiiii...... Levélváltás Bulganyin és Mac Mi'lan között Nemrégiben MacMillan, Anglia mi­niszterelnöke, üzenetet küldött Bulga­nyin elvtársnak, amelyben kikérte véleményét a leszerelésről, a német kérdésről, a közel- és közép-keleti helyzetről. Bulganyin az elmúlt hét folyamán elküldte válaszát a feltett kérdésekre. Elsősorban rámutatott arra, hogy sem MacMillan üzenetében, sem a leszerelési albizottságban elfogadott angol álláspontban nem lehet felfe­dezni semmiféle jelét annak, hogy az angol kormány hajlandó elfogadni a közösen megállapított leszerelési in­tézkedéseket, köztük a kísérleti atom- és hidrogénbomba robbantásak meg­szüntetését. Bulganyin a továbbiakban megálla­pítja: Nagy-Britannia kormánya sze­retné összekapcsolni a leszerelés prob­lémájának megoldását a megoldatlan politikai problémák rendezésével, ame­lyek közt olyan bonyolult kérdések vannak, mint Németország egyesítése. A továbbiakban Bulganyin válasza az európai biztonság kérdésével foglal­kozik. Furcsának találja azt a gon­dolatot, hogy a Szovjetunió ellen irá­nyuló NATO katonai tömb bármiféle szavatosságot ajánl fel a Szovjetunió­nak. A Szovjetunióban nem akad olyan naiv ember, aki a Szovjetunió bizton­ságát ennek az agresszív tömbnek bármiféle szavatosságtól hajlandó lenne függővé tenni. Bulganyin sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy az angol miniszterelnök levelében hallgat a szovjet kormány­nak arról a javaslatáról, hogy el kell ítélni az erő alkalmazását, mint a Közel- és Közép-keleti vitás kérdések megoldásának eszközét. A német kérdéssel kapcsolatban Bulganyin kijelenti, Németország egye­sítése a NDK és a NSZK dolga, nekik kell tárgyalásokat folytatniok erről. Bulganyin a válaszban részlete­sen foglalkozik az angol-szovjet ke­reskedelem fejlődésével is. Megálla­pítja, hogy sok angol cégnek nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy szovjet megrendeléseket kapjon. De az angol kereskedelmi minisztérium a NATO országokban érvényes nemzetközi ke­reskedelmi korlátozásokra hivatkozva, a tilalom alá eső áruk közé sorol sok olyan gépet, berendezést és hajót is, amely megszokott adás-vételi tárgy a nemzetközi kereskedelemben. Bulganyin ezután foglalkozik a kul­turális kapcsolatok kiszélesítésével és javasolja, hogy a legközelebbi jövő­ben indítsanak tárgyalásokat a Szov­jetunió Minisztertanácsa mellett meg­alakított külföldi kulturális kapcsola­tok bizottsága és a brit tanács kép­viselői között, ha közösen kidolgoz­zák ezeknek programját. Nasszer elnök beszédéből Mint a Reuter jelenti, Nasszer e9yiptomi elnök beszédet mondott egy alexandriai tömeggyűlésen. Kijelen­tette: a szuezi agresszió idején Anglia és Franciaország összeesküdött Izra­ellel,^ hogy „móresre tanítsa Egyipto­mot“ és elriasszon más független­ségre törekvő nemzeteket. Az elnök rámutatott, Egyiptom azért vetette el az Eisenhower-doktri­­nát, mivel az azt jelentette volna, hogy az egyiptomi politikáról Was­hingtonban döntöttek volna. „Egyip­tom politikájáról Kairóban döntenek!“ — jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy Egyiptom ellen tovább folytatódik „a gyűlölet és az idegek háborúja“, csak Szíria áll iga­zán Egyiptom oldalán az imperializ­mus ellen vívott harcában. Az elnök hozzátette: „Nem akarunk olyan arab egységet vagy szolidaritást, amely kiszolgálja az imperializmust.“ Újabb provokáció A bajorországi Karlsburgban a műit hónap utolsó napjaiban „Európát hív­juk“ jelszóval folyt le az SS-fegyver­­nemek volt tagjainak kongresszusa. A kongresszuson Nyugat-Németország és hét más európai ország: Dánia, Ausztria, Hollandia, Belgium, Francia­­ország, Svájc és Olaszország SS-ala­­kulatainak mintegy 8000 volt tagja vett részt. Az USÁ-ban és Kanadában tartózkodó fasiszták üdvözlő üzenete­ket intéztek a kongresszushoz. A kongresszus lefolyása, amely hallat­lan és szemtelen provokáció volt, megmutatta, hogy az adenaueri Nyu­gat-Németország éltető eleme a volt hitlerista gyilkosoknak és gonoszte­vőknek. Az SS-tábornokok beszédeik­ben választási agitációt fejtettek ki a Kereszténydemokrata Ünió javára és az SS valamennyi volt tagját felszó­lította, szavazzanak Adenauer párt­jára. Kurt Meyer SS-tábornok, a Hitler­­jugend-hadosztály volt parancsnoka, kijelentette, hogy az SS-mannok „az emberi társadalom értékes tagjai, akik jogaikért harcolnak.“ A kongresszus rendezői sajtóérte­kezleten bejelentették, hogy az SS- nek Nyugat-Németországban 11 or­szágos szövetsége, 400 kerületi egye­sülete és mintegy 30 000 tagja van. A kongresszust „Deutschland, Deutsch­land über alles“ náci-himnusz ének­lésével fejezték be, mialatt a jelen­levők többsége fasiszta üdvözlésre emelte jobbját. ★ ★ ★ Németország újraegyesítése érdekében A Német Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsa nyilatkozatot fogadott el a béke biztosításáról és Németország újraegyesítéséről. Ennek érdekében az NDK kormá­nya a következőket javasolja: 1. Meg kell egyezni abban, hogy Németország területén tilos atom­bombát tárolni vagy előállítani; úgy­szintén tilos az atomháború propa­gálása. 2. A két német állam lépjen ki a NATO-ból, illetve a varsói szerződés­ből. Meg kell szüntetni a hadkötele­zettséget és megegyezést kell kötni a két ország haderőinek nagyságáról. 3. Együttesen vagy külön fel kell kérni a négy hatalmat, hogy a közel­jövőben fokozatosan vonják ki csa­pataikat egész Németországból. A NYUGAT-NÉMET KORMÁNY HI­VATALOSAN MEGENGEDTE A NA­CISTA KITÜNTETÉSEK VISELÉSÉT. — Azt nem tudja, hogy a lidicei ki­tüntetést a vaskereszt mellett kell hordani?! * A nevadai sivatagban a napok­ban felrobbantották a jelenlegi kí­sérleti sorozat 10. nukleáris szerke­zetét. A léggömbre erősített szerke­zet mintegy 170 méter magasságban robbant. 9 Az angol munkaügyi miniszté­rium kimutatása szerint Anglia 1957. első felében 6 900 000 munkanapot veszített sztrájkok következtében, amelyek több mint 1 millió munkást érintettek. * La Platóban, Buenos Aires ar­gentínai állam fővárosában heves összetűzésre került sor mintegy 12 000 peronista tüntető és a rendőr­ség között. A tüntetők kormányelle­nes röpcédulákat és a volt argentínai elnök fényképeit osztogatták, s él­tették Peront. * Az Egyesült Államok külügymi­nisztériuma hivatalos nyilatkozatot adott ki, amelyben az ománi felke­lést „kisméretű akciónak“ minősíti és kifejezi azt a reményét, hogy a jelenlegi nehézségeket gyorsan meg lehet oldani. * Hruscsov és Bulganyin a múlt héten fogadta K. Sz. Thimajja tábor­nokot, az indiai hadsereg vezérkari főnökét és elbeszélgetett vele. * A Francia Országos Béketaná nyilatkozatot tett közzé, amelyb elítéli a parlamentnek azt a dönt sét, hogy Bourges — Maunory korm nyának rendkívüli felhatalmazást Algériában és Franciaországban. * A lengyel fővárosban közzéte ték Ho Si Minh-nek, a Vietnami Di mokratikus Köztársaság elnökém lengyelországi tartózkodásáról szó közleményt. *■ A párizsi hatóságok a Bourges Maunoury kormányának adott rené kívüli felhatalmazás alapján rendő intézkedéseket foganatosítanak, hatóságok elhatározták, hogy kétsze resére emelik a rendőrség létszámé Párizs körzetében, * Jordánia elutasította a részvé telt az Arab Liga által javasolt tájé koztatási értekezleten, amelyet au gusztus 8-án tartanak Kairóban a arab államok részvételével. * Bécs. Július Raab kancellár ok tóberben hivatalos látogatást tes Moszkvában. * Peking. Tajvanból érkező hírei szerint a tajvani nép és az ott tar­tózkodó amerikai katonák közti vi­szony egyre feszültebb. Gyakrar kerül sor összetűzésre közöttük. Spanyolország rák módján halad Franco elnöki hivatalának miniszteri rangban levő vezetője hivatalosan a parlament tudomására hozta, hogy az élnök halála után, vagy lemondása ese­tén visszaállítják a királyságot. Nem­régen Franco és Salazár, a portugál miniszterelnök találkozott Tuy spanyol határvárosban. S mint a kiszivárgott hírekből kiderül, Portugália is restau­rálja a monarchiát. A megállapodás szerint Spanyolország és Portugália egyidőben állítja vissza a királyságot. A spanyol trónra az 1935-ben detroni­­zált spanyol Bourbon-család sarja, a 19 éves Juan Carlos kerülne, Portu­gáliában pedig visszahelyeznék jogaiba az 1910-ben száműzött Braganzákat. A tervezet szerint a királyság „ha­gyományos és katolikus lesz, s híven fogják szolgálni a rendszer elveit“. Nyilvánvaló, hogy a királyság vissza­állításával csak a fasiszta diktatúrát akarják leplezni. Az utolsó védállásokba szorított fa­siszta mozgalom vezérei rémülten lát­ják, hogy a rendszereik elleni gyű­lölet olyan ragályos a tömegek köré­ben, mint a spanyolnátha. A spanyol és portugál kommunista pártok jelen­tősen elősegítették a fasisztaellenes front egységének kialakulását, amikor javasolták a nemzeti egyetértést, indít­ványozták, hogy jussanak egyetértés­re mindazok, akiket annak idején ba­rikádok választottak el egymástól — a demokrácia helyreállítására. Az a kérdés, hogy a fasiszta rendszerek bu­kása után milyen államformában talál­ja meg Spanyolország vagy Portugália a kibontakozást, nem lehet akadálya a különböző ellenzéki erők kölcsönös megértésének, összefogásának a fa­siszta rendszer megbuktatására. Százmilliók szíve jelez Tizenkét évvel ezelőtt — 1945. augusztus 7-én — reggel 8 óra 15 perc­kor Hirosima japán város fölött amerikai bombavető repülőgép jelent meg, s halálthozó szárnyai alól kizuhant az első atombomba. Egy perc alatt 200 ezer ember esett áldozatául. Az iszonyatos tömeghalál után a még életbenmaradottakat rádióaktív sugárzás érte. A Hirosimára ledobott atombomba „gyerekjáték“ volt a mai H-bombá­­hoz képest. S ennek tudatában a békére vágyó embermilliók egységes kórusban kiáltják: Soha többé Hirosimát! Szüntessék be mihamarabb az érült kísérletezéseket, a tébolyult fegyverkezési versenyt! Nincs Geiger —Müller-féle mű­szerem, amellyel ellenőriz­hetném, hogy az eddigi nukleáris robbantások során a „felső légréte­gekben“ felhalmozódott Strontium 90-ből mennyi kerülhetett egünkre. Ma még talán a legtüzetesebb orvosi vizsgálat sem tudná kimutatni „szor­gos szerveimben“ a rádióaktív fer­­tőzöttséget; ma, e pillanatban, még egészséges vagyok, ép mind az öt érzékem. Szemem a villám vakító fényét is állja, fülem a látóhatár alján megmorduló dörgést is felfog­ja, messziről megérzem a jégeső előszelében a burjánszagot, tíz új­­jammal pompásan érzékelem a júliusi záporok langyos hűvösségét és ínye­men legcsodálatosabb ízeiben érzem az esőben mosdott ropogós cseresz­nyét... Csak a szívem, ez a Geiger — Müller-féle szerszámnál ezerszer ér­zékenyebb eleven műszer nyugtalan­kodik már hetek óta. Egyre csak jelez, jelez minden dobbanásával. Orvosi terminusokban meghatározhatatlan betegség, nem, nem is betegség, hanem egy érzés, a döbbenet mindent felforgató érzése költözött belé, és ez, akár valami rádióaktív anyag, mind erősebben sugározza szét szívemből egész va­lómba az aggodalmat. Pedig nem hallottam sem a nevadai sivatag, sem a Karácsony-szigetek felett kidobott bombák égzengetö robbanását, nem éreztem többmilliós hőfokuk százki­lométerekre szétsüvítő forró szelét, apokaliptikusán fenyegető gombafel­hőjüket is csak fényképen láttam ... De tudom, hogy irdatlan magassá­gokban, a levegő ártatlan kék régiói­ban finom eloszlásban lassan a földre csapoló-szitáló, sunyin láthatatlan, mérgező köd lebeg felettünk, a föl­dön pedig, jól elrejtett hadiraktá­rakban, szinte már beláthatatlan ha­tásfokú, őstűzzel teli bombák lapul­nak. Fent tizennyolc kilogrammnyi strontium-90 (tizenkét kilogrammnyi elegendő volna az összes emberek kiirtására, ha ez a íhennyiség mind az emberi szervezetbe kerülne), lent meg többezer bomba (száz darab a világ bármely országát teljesen megbénítaná)! A raktárakból még csak a láncon tartott halál, de a le­vegőégből már a sugárzó halál vicso­rog ránk. Hová fokozzák hát, lehet-e, szabad-e tovább fokozni a máris tébolyult ritmusú fegyverkezési ver­senyt? /""yötrelmes gondolatok kínoz­­nak ... Egy fantasztikus vi­lágkatasztrófa bekövetkezése esetén talán még a páncélos bárkájú mo­dern Noé sem menekülhetne meg, hogy — ha ilyesmire egyáltalán van remény — újrakezdje az elcsende­sült, felperzselt életet. Talán még hírmondónk sem maradna, aki az emberiség kétezerhétszázkilencven­­hat nyelvén felírja e „vak csillag“ óriási sírjára az emberi szavakból összeállítható legtragikusabb monda­tot: „Itt nyugszik az emberiség. Élt többezer évet. Mindörökre vége.“ Üj Atlantisz lenne, melyről már azt sem fedezhetné fel senki, hogy el­süllyedt. A modern pusztítás, az emberiség készülő aranykorát robbantaná a vi­lágűrbe. És történne mindez akkor, amikor már minden titkok zárja ké­szül felpattanni az emberi ész előtt, amikor a tudomány már a mestersé­ges holdak elindítása élőt áll, amikor az ember valóságos testi mivoltában készül kisétálni az égi mezőkre, amikor a természet erőinek gyeplő­jével egyidőben a népek saját sor­suk irányítását is rendre kezükbe veszik és amikor annyi százados szenvedés után már nirics messze a társadalmi felszabadulás ünnepe szerte a világon. Elpusztulna az anyagi javak és a művészi értékek megteremtője, maga az alkotó ember! És a céltudatos harc gyötrelmeit bátran vállaló em­ber nélkül nemcsak a föld, de talán a világegyetem is visszasüllyedne vegetáló céltalanságába. A Naprend­szerek és a Tejutak tovább keringe­nének kiszabott pályájukon, a tinta­kék nyári égbolton éjszakánként éppúgy lobogna azután is minden csillag. De mivégre lesznek már a csillagok, ha ragyogásuk emberi szemben többé nem csillan majd meg ... Nem, az lehetetlen, hogy az embe­riség ne térjen idejében észhez! De ha észretér és ha atom­vagy hidrogén-bomba soha­sem hull a világ egyetlen városára sem, — akkor is gigászi küzdelem vár ránk. El kell hárítanunk a „lassú öngyilkosság“ közvetlen veszélyét is, gátat kell vetnünk a halállal való játéknak: a kísérleti robbantások­nak! Mert mi más ez, ha nem háború a békében?! Bikini után a Kará­csony-szigetek és a nevadai sivatag. És ma már nemcsak a Csendes­óceáni halak szennyeződtek be rádió­aktív anyagokkal, hanem a svédor­szági tehenek teje és húsa is. S az újabb robbantások nyomán ki tudja, hány eddig kristálytiszta forrás és eddig ártalmatlan növény telítődött mérgező anyaggal — egymástól a legtávolabb eső szélességi és hosszú­sági fokokon. Mindez olyan betegsé­geknek ad tápot, amelyek ellen még nincsenek hatásos gyógyszereink. Növeli a rákos daganatképződésre, a vérzékenységre, a végtag-eltorzu­lásokra, a fehérvérűségre való haj­lamosságot. S itt következik az eddig ismeretlen fogalom, az ún. „örökle­tes halál". Az ember megszületik, él és meg­hal: „a halál ellen nincs orvosság“. De amióta a világ világ, az ember ösztönösen-tudatosan, babonákkal és tudománnyal, foggal és körömmel küzd mégis a halál ellen. Végtelen benne a vágy, hogy általa is „elébb menjen a világ“, szerelméből fogant utódai újabb emberöltőkkel hosszab­bítsák meg az emberiség életét. És most e legszebb, vigasztaló-éltető vágyát-képességét támadja meg, kez­di rombolni a rádióaktív hamu. A megfertőzöttek talán nem halnak bele a sugárzás által kiváltott szá­mos betegség egyikébe sem. De utó­daik már torzszülöttekként, félke­gyelmű „emberekként“ jöhetnek a világra és már születésükkor ma­gukban hordozhatják az „örökletes halált". Képtelenek lesznek a szere­lemre, utódok nemzésére ... E mon­dat végére óriási, kilométerekre lát­szó felkiáltó-jelet kellene tennem. Számtalan rombolása közül talán ez az atomhamu legborzalmasabb ha­tása: ez, a „lassú öngyilkosság“. Rombadönti, megcsúfolja azoknak a hős tudósoknak sok évtizedes mun­káját, akik azon fáradoznak, hogy meghosszabbítsák — ha csak néhány órával, néhány nappal, néhány héttel is — az ember életét. A tudomány legokosabb felfedezése, az atommag­hasítás — őrült ellentét alapján —' elbutuló, szellemileg és testileg is nyomorék generációkat hozhat létre, amelyek már képtelenek tovább foly­tatni, betetőzni az emberiség évez­redes művét, anyagi és szellemi kul­túráját, mert képtelenek folytatni magát az életet. Hiába jelentette be nemrég Eisenhower elnök, hogy nincs okunk „aggodalmaskodni“: négy-öt év múlva már „nem-szennyezö“, „csak“ a kiszemelt célpontokat meg­semmisítő hidrogénbombákat fognak robbantani. És addig?! Addig a ne­vadai sivatagban továbbra is folynak a kísérletek, Anglia, nagyhatalmi presztízsének biztosítására, megerő­sítésére talán újabb robbantásokba fog, Nyugat-Németországban pedig a Fekete Oroszlán után talán megren­dezik a Fekete Oroszlán II. elneve­zésű atomhadgyakorlatot is ... János apostolnak mennyei jelené­sekről való könyvében egy helyt az áll, hogy akkoron majd „angyal száll le az égből, és ezer évre megkötözi a Sátánt“. Az emberek százmilbói nem várhatnak, nem várnak ilyen mennyei segítségre. Nemrég a béke­harc egyik legmegrázóbb megnyilat­kozásáról olvastam. „Halálhajó“, vagy méginkább Élethajó indul a Kará­csony-szigetek felé. Utasai önként jelentkező békeharcosok. Üticéljuk: a kísérleti hidrogénbomba-robbantá­­sok közvetlen közelsége. Az emberi­ség nevében hősiesen szembe akartak nézni a „sugárzó halállal"! Aggodalmat sugárzó szívem egyre csak jelez, jelez, jelez! Lehet, hogy „Az én -szavam ki nem hat völgyem­ből. S a dúsokhoz fel nem lövelke­­dik.” Ha nem is „hat ki völgyemből”, tudom, hogy hozzám hasonlóan ugyanezt az aggodalmat sugározza százmilliók szíve. És ez az aggoda­lom nemcsak a félelem, a rettenet képeit idézi fel bennünk, hanem a józan ész, az emberi méltóság és felelősségérzet erejét is, amellyel előbb-utóbb „megkötözzük" a modern apokalipszis Sátánját, hogy a rádió­aktív sugárzásnak csak egy, éltető értelme legyen! -va SZABAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség: Bratislava, Krížková 7. — Telefon: 243-46 — Főszerkesztő Major Sándor - Kiadja a Földművelésügyi és Erdőgazdasági M. H. kiadóhivatala. — Nyomja Polygrafické závody, závod 2. n. p., Bratislava, ul. Februárového v!ťazstva 6/d. — Évi előfizetés Kčs 20.M). félévre Kčs 10.40 — Terjeszti a Posta hlrlapszolgálata. A-81356

Next

/
Thumbnails
Contents