Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-08-11 / 32. szám
A szocialista faluért )S^ZjCŰhzcí A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA * i.—nratislava, 1957. augusztus 11. Ára 40 fillér VIII. évfolyam, 32. szám. \ ____ A nép kenyeréért Földműveseink megkönnyebbülten ■óhajtanak fel, amikor napjainkban az ‘lmúlt hónapi felhős reggelek helyett ierűs augusztusi hajnalok mosolyoglak rájuk. De kell is most a jó idő, ■nert az idei kenyércsata — ha túl is jutott már a döntő szakaszán — még folyik. Fent a Tátra alatt, a hegyvidékeken még dolgoznak a kombájnok, a déli járásokban folyik a hordás és éjjel-nappal búgnak a cséplőgépek, hogy a nagyobb darab kenyeret ígérő gazdag termés, a nép kenyere mihamarább biztos helyre kerüljön. Az idei aratásra különösen nehéz körülmények között került sor. A szeszélyes időjárás csaknem megfagyasztotta a szívekben bimbózó reményeket. A jég s a hosszas eső földre döntötte a dús gabonát. Ügy látszott, hogy a termés nagyrésze menthetetlenül az időjárás matraléka lesz, mint az olyan sokszor megtörtént már a múltban is. De a földműveseinkre nehezedő percekben újra megmutatkozott rendszerünk erőssége, népünk egysége, amikor a veszélyben levő gabona megmentéséért az ország népe egy emberként indult harcba. A földművessel vállvetve dolgozott a munkás, az értelmiségi, az ifjúság, néphadseregünk katonái, vagyis minden épkézláb ember. Külön kiérdemelt dicséret illeti asszonyainkat, akik fáradhatatlanul sorakoztak oda a termés megmentéséért küzdők közé és így nagyrészük van annak az előfeltételnek a megteremtésében, hogy az idei gazdag termésből megteljenek az állami raktárak, a hombárok. Igen, népünk igyekezete s a jobbra forduló időjárás megteremtette az előfeltételét, hogy a termést sokkal kisebb szemveszteséggel takarítsuk be, mint ahogy az esőzések ideje alatt mutatkozott. Mindez azonban még nem jelenti azt, hogy az idei kenyércsatát már megnyertük. A gabona ugyan már nem hasal a földeken, mert az ország legnagyobb részében már befejezték az aratást, de a keresztek milliói sorakoznak még szerte a határban cséplőgépre várva. Az idén sokkal többet arattak a kévekötőgépek és kézikaszák, mint amennyi tervezve volt, ugyanakkor kevesebbet a kombájnok. Ez időben megnyűjtja a betakarítási munkákat, jóval több ideig tart majd a cséplés, s ez jobb szervező munkát követel mind a gépállomások, mind a földművesek részéről. Sokhelyen helyesen használják fel az üzemeink és a néphadseregünk nyújtotta segítséget arra, hogy a cséplőgépek kétváltásban dolgozhassanak. Az ilyen helyen a kevés géppel is elérik azt, hogy a jó időt felhasználva augusztus közepére befejezzék a cséplést. Országos viszonylatban azonban még sincs ok a megelégedésre, különösen a felvásárlás terén, mert az a múlt évihez viszonyítva aránylag lassan halad. A múlt év augusztus elsején a bratislavai kerületben például már három járás teljesítette beadását. Az idén a beadásban vezető nagymegyeri és somorjai járás augusztus elsején azonban még alig 50 százalékos eredménynél tartott. Annál örvendetesebb az a tény, hogy a szepsi járás kamaróci EFSZ-e augusztus elsején már a gabonabeadás 102 százalékos teljesítését jelentette, ugyanakkor olyan kötelezettségvállalást is tett, hogy az állami felvásárlásra 700 mázsa gabonát ad. A szepsi járásból ugyancsak jó eredménnyel dicsekedhetnek a csécsiek, perényiek és makranciak is. A csécsiek augusztus 2-ig több mint 10 vagon terményt szállítottak az állami raktárba. Igaz, hogy van is miből, mert általában 2,5, sőt egyes helyeken háromszor olyan termést adott a föld, mint tavaly. Ezért határozhatták el, hogy a kötelező beadáson és a kölcsönök megtérítésén kívül még 10 vagonnal adnak az állami felvásárlásra. A királyhelmeci járásban elsőnek a vécsi EFSZ teljesítette a beadást. Szép eredményekről számolnak be egyes északi járások is. A nagymihályi járásban levő Veľké Zalužice-i szövetkezet augusztus elsején már 113 százalékra tett eleget az állam iránti kötelezettségének. A nagykaposiak a jó termésből legalább 6 vagonnal számítanak állami felvásárlásra adni. Ezek a jó példák azonban nem mindenütt találnak kellő követésre. Vannak helyek, ahol a termény nyerseségére vagy cséplőgéphiányra való hivatkozással még meg sem kezdték a beadást. Néhol a károkra hivatkozva keresnek kibúvót a kötelesség teljesítése elől. Az Ilyen vagy olyan kifogások azonban nem megokoltak, mert a tényleges helyzet mást igazol. Az idei eredmények — a károk ellenére is — olyanok, amilyenekre még az idősebbek sem nagyon emlékeznek. Hazánk nem egy részéből több mint 30 mázsás átlagos hektárhozamot jelentenek a szövetkezetek. Ritka az olyan EFSZ, amely néhány vagón gabonát nem értékesít az állami felvásárlási áron. A szárítás és cséplés terén mutatkozó hiányosságok sem lehetnek gátlói az idejében történő beadásnak, mert szárítónk is van elég, ugyanakkor a jó idő is lehetőséget nyújt a gyors szárításra. Cséplőgépeink teljesítményét pedig a bevált kétváltásos módszerrel legtöbb helyen duplájára fokozhatjuk. Megvannak tehát a lehetőségek, hogy a beadást mielőbb teljesítsük és túlszárnyaljuk. Ebből a szempotból nagy feladat hárul nemzeti bizottságainkra és ez nemcsak a munkák helyes szervezésében, hanem abban is, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság idei eredményeit minél gyümölcsözőbben kamatoztassák a még egyénileg gazdálkodó földművesek meggvőzésére. a szövetkezetek kiszélesítésére és megerősítésére. GYŰL A GABONA AZ ÄLLAMI JEAKTÄRBA A királyhelmeci járásban jól halad a gabona felvásárlása. A perbenyíki raktárhoz naponta a szekerek és az autók százai érkeznek. Augusztus 1-ig több mint 70 vagón terményt szállítottak a raktárba. Elsőnek« a vécsiek teljesítették a beadást, de a napokban a perbenyíki, nagygéresi, bélyi és a többi szövetkezetek is jelentik a száz százalékos teljesítést. Moszkvában az Ifjúsági Világtalálkozón ezer és ezer fiatal kicseréli tapasztalatait és barátságot köt más nemzetek fiaival. Képünkön hazánk küldöttei szívélyes beszélgetésben egy egyiptomi küldöttel. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére — 73 millió koronán felüli vállalás — A besztercebányai kerület szövetkezeteinek tagjai a Nagy Október 40-ik és a Szlovák nemzeti felkelés 13-ik évfordulójának tiszteletére 1134 közös és 557 egyéni kötelezettséget vállaltak. Ezen vállalások alapján több mint 31 ezer mázsa sertés- és marhahúst, majdnem 7 millió liter tejet, közel három millió tojást, több mint 100 tonna gyapjút, 157 tonna juhsajtot, 8400 malacot, néhány száz bárányt és borjút, valamint 24 500 baromfit adnak át terven felül a közellátásra. Az állattenyésztés terén vállalt kötelezettségek értéke meghaladja a 73 millió koronát. Eredményesen teljesítik is vállalásaikat, mivel eddig már több mint 33 millió korona értékű mezőgazdasági terméket adtak át terven felül. Ebben nagy segítségükre van a szocialista munkaverseny, valamint a vállalások rendszeres értékelése és ellenőrzése. Brigádosok a földeken Még országszerte folyik a kenyércsata. Földműveseink mellett üzemeink dolgozói, néphadseregünk tagjai és ifjúságunk is komoly részt vállalt a gabona mielőbbi begyűjtéséből. A földeken vasárnap sem szünetel a munka. Gazdag jutalom A galántai szövetkezet irodájában Kormon Rózsi a szövetkezet könyvelője és Hudák Márton pénztáros serénykednek. A pénztáros éppen azt számolgatja, hogy a szövetkezet egyes tagjai mennyi gabonát kapnak az első félévben ledolgozott munkaegységük jutalmául. Olvasgatom a neveket, nézegetem ki mennyit keresett. Desát Béla neve ragadta meg figyelmemet. Feleségével együtt 17,43 mázsa búzát, 256 kg árpát és 7 mázsa kukoricát kapnak az első félévre. Az eperjesi kerületben 2500 brigádos segédkezett az aratásnál és cséplésnél. A besztercebányai kerületben pedig 7 ezer üzemi dolgozó és katona, s néhány száz tehergépkocsi dolgozott a gabona begyűjtésénél. A tornaijai járásban 1400 brigádos 662 hektárról hordta kazlakba a gabonát. A füleki járásban, ahol már az elmúlt héten befejezték az aratást, 340 üzemi munkás dolgozott a begyűjtésnél és cséplésnél. A nyitral kerület minden járásában dolgoztak vasárnap. Az érsekújvári járás traktorosai arattak. A párkányi járásban 120 hektárt arattak le és 320 tonna gabonát csépeltek ki. Az őgyallai járásban a szomszédos Magyarországból 6 kombájnos segédkezett az aratásnál. A szepsi járásban 650 üzemi dolgozó és 50 tehergépkocsi segitett a szövetkezeti tagoknak. <aŕcsc>Haä«soŕ<^c»OK>äK»oNoiKSOHW%cK!SC80í<^^ Célban a második Augusztus elsején bizony nemigen örvendeztette meg a szepsi EFSZ irodájában levőket az a rövid értesítés, amelyet telefönon közölt a JNB mezőgazdasági szakosztálya. Pedig hát a járás számára öröm a hír — ugyanis, a kamaróci EFSZ célba ért, 102 százalékra teljesítette gabonabeadását. Cservény könyvelőt azonban már csak azért is bosszantotta a dolog, mert éppen akkor csörgött a telefon, amikor ő akarta rajta bedicsekedni, hogy végeztek az aratással, másnap pedig a beadást is bizonyosan teljesítik. A szepsieket az a vérmes remény kecsegtette, hogy a járásban elsők lesznek. És itt van ni, minden számításuk dugába dőlt. Nem csoda, ha Cservény könyvelő bosszúsan tette le a kagylót. Nem éppen a kamalőt, egy marék szemet mer a tenyerébe és örvendezve mutatja. — Gyönyörű a szem. Biztosan van 82-es fajsúlyú. De a könyvelőt most más dolog érdekli. Közbe is csap sebtiben. Két váltásban Alig négy óra. A hajnali némaságban szinte hallik a csönd. A távolságon át csak a képzelet érzékelteti a mezők ölén dolgozó cséplő monoton zenéjét. A gép körül Bodolló népe A perbenyíki szövetkezet tagjai nem a jó időt kihasználva az országúton előbb teljesíthessék várnak a gabonaszárítókra, hanem szárítják a terményt, hogy minél gabonabeadásukat. szorgoskodik. Bodnár Berti kocsis fordul a cséplő mellé, mögötte Vajner Feri várja, hogy a lerakodásban rákerüljön a sor. Sürgős a munka, hisz a jelenlegi kilátások szerint egy cséplőre vár a sokezer kereszt gabona. Ebből fakad a nagy igyekezet, ezért szervezték meg kétváltásban a csépiéit. Pancsik Lajos egyenletesen eteti a gépet. Suran Anna és Rutkai Jolán a dobon segédkeznek. A töreket Varga Jolán és Molnár Éva igazgatja. Búg a cséplő, emészti a kövér kalászokat, telnek a zsákok. Hatórára már 24 mázsa búzát jegyez be Andrejkovics Ferenc a kopott noteszba. A falu felől a töltésen traktor kavarja a port. Míg a cséplőhöz ér, újra megtelik két zsák. Pár perc múlva aztán 28 mázsával megrakodva indulhat a szepsi magtár felé. Hadd teljen a beadás is. A szemlélődő előtt minden simán folyik le. De ez csak a felszín. Nézzük csak meg alaposabban, hányszor lendül a kar, hányszor feszül az izom, amíg egy váltás alatt 110—120 mázsa mag ömlik a zsákokba, amíg biztos helyre kerül a nép kenyere. -h Munkában a cséplőgép róciakra bosszankodott, hanem inkább magukra, hogy miért nem tudtak már egy kicsit jobban igyekezni. Ügy látszik, a bosszúság is könynyebben párolog, ha nagy dolgoktól fő az ember feje, mert a könyvelő is gyorsan papírt, ceruzát fogott és számolt. Azt számolta, mennyit kell még beadni. Közel két vagont mutat a számítás. Motorjára pattan és vágtat a cséplőhöz. Egyenletesen búg a cséplő, Gál László csoportvezető eteti a kövérkalászú kévékkel, melyeket Balázs Jánosné és Mester Pálné adogat kéz alá. Vályi N. Béláné ötvenegynéhány évét meghazudtoló fürgeséggel dobálja a kévét. Bernát Béla a zsáknál vigyáz. Ahogy észreveszi a könyve— Hány mázsa lesz ma, Béla? í— Ügy 110 körül. Csak? Г—’ elégedetlenkedik a könyvelő. — Akkor valaki még újra megelőz. Kamarőc már megelőzött. A motorka elrobog a másik cséplő felé. Itt pedig szájról szájra jár a hír — Kamaróc már célban. És a következő pillanatokban — mindezt talán csak a zsákosok veszik észre —1 vastagabban ömlik a szem a cséplőből. Alig pár perc múlva szekerek indulnak mindkét cséplőhöz. És délután győzelmesen csörög a telefón a mezőgazdasági szakosztályon. A szepsi EFSZ — közel 10 vagón gabonabeadásának hiánytalan teljesítésével — célba ért.-ti
