Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-08-04 / 31. szám

Földműves 1957. augusztu! Minden alkalmas percet kihasználva Amikor Erős András brigádvezető bekarikázott az udvarra, még néma csend honolt a bodrogszerdahelyi bri­gádközponton. A gépek mozdulatlanul álltak helyeiken. Néhány perc múlva egymásután megérkeztek a traktoro­sok: Dósa József, Kanda Miklós, Fer­­kó Sándor, Krajnik József meg a töb­biek. Megkezdődött az üzemanyagfel-' vétel. Erős András közben a gépek üzemképessége iránt érdeklődött és utasításokat adott. > — Emberek! Mindenki oda megy, ahogy azt a brigádtanács ülésén meg­beszéltük. Jóska — szólt Dósa trak­toros felé, — az Ásvány-dűlőben meg­kezdheted a tarlóhántást, te oda menj. Mindegyikük tudta, mi a dolga, mert • feladatokat elosztották a brigád­ülésen. A tartályok megteltek üzem­anyaggal, a nyikorgó tengelyek ke­nőanyagot kaptak, s félóra múlva dü­börögve indultak munkahelyük felé a gépek. Már negyedik napja tűrhető volt az időjárás, alkalmas arra, hogy folyjon az aratás, meg a többi mun­ka. A sok unalmas, esős nap után a szövetkezeti tagok, üzemi dolgozók, traktorosok, Bodrogszerdahely dolgo­zói lendületes munkához láttak, hogy behozzák a lemaradást. A Tói dűlőben egy 8 hektáros bú­zatáblában Ferkó Sándor és Iván Osz­kár traktorosok önkötözőgépe után egymásután sorakoztak a búzakévék. Amikor Urbáncsík Géza, a szövetkezet elnöke, ide ért, rosszalóan csóválta meg a fejét. Hamar észrevette, hogy a kissé ledőlt búzát egyik oldalról nem jól vágja a gép és ez veszélyez­teti az alávetést. — Fiúk, baloldalról a dülés irán­­nyában üresen menjetek, mert ez Így nem jó. — Közben az is bosszantotta, hogy a traktorosok munkáját a bri­gádközpont részéről nem ellenőrzi senki, sem a szakaszagronómus, sem pedig a brigádra küldött két diák a leleszi mezőgazdasági iskolából. — A mezőn volna a helyük, nem az iro­dában — jegyezte meg bosszankodva. A figyelmeztetés után a gép hibátla­nul vágta a gazdag termést Ígérő búzát. Kissé távolabb a Mépes-vágási dű­lőben a 8 hektáros táblán alaposan ledőlt a hosszú szárú gabona. Jámbor János, Grabica Mihály, Palócsi Béla, Petrik Mihály és Lubinszki János ka­szája után kilencen gondoskodtak a kévék összekötéséről és keresztekbe rakásáról. Nem álltak ma a kombájnok sem. Ahol csak lehatétt, kombájn vágta a gabonát. Kanda Miklós a Nagyerdő alatti 15 hektáros táblán az árpát. Illés Béla pedig a 21 hektáros Nagy­kő-táblában a búzát vágta. A Nagyjuharos dűlőben a keresz­tek közötti felszántott tarlóban Kraj­nik József Zetor-K traktorával csato­rnádét vetett. Két napja megindult a cséplés is. Az egyik 1200-as gép az Asvány-dülő 12 hektáros táblájának a szélén csé­pelte a tavaszi árpát. Az elevátor mö­gött már hatalmas szalmakazal állt. A cséplőgépre Helmeci János, Kovács Mihály fogatosok kétoldalról szekér­ről adogatták fel a kévéket. A többi szekerek is megrakodva közeledtek a cséplőgéphez. Ifj. Blaskó János, fele-­­sége és Csajkovszki Júlia segítségé­vel etette a gépet. A zsákolóknak is akadt bőven munkájuk. Itt Kaletta László a 11 éves iskola igazgatója, Valkovszki Jenő, a helyi postahivatal vezetője, és Maslonka elvtárs, a kő­bánya igazgatója, gondoskodott a zsá­kok sorsáról. A kőbányából ezen a na­pon tízen dolgoztak a gépnél. Ötven lemázsált zsák került a teherautóra és Goga András, a szövetkezeti gép­kocsi vezetője, elindult a raktár felé. A megrakott szekerek után mindig kevesebb lett a kereszt. Helmeci Ist­ván gereblyéző gépe után Ungvári József az anyasertésekkel megjárta a tarlót. Majd a Dósa József lánctal­pas traktora után akasztott eke bele­hasított a tarlóba. A Pásztorfenék dűlőben a Jakuba­­csoport szintén egy 1200-as géppel szekérről csépelte az árpát. Délután 1 órakor szinte észrevétlenül megtör­tént az „őrségváltás”, munkába lépett a második műszak. A nagyteljesítmé­nyű cséplőgépek hatalmas gyomrában eltűnő kévékből a szem megállás nél­kül pergett a zsákokba. KULIK GELLERT Bőséges takarmányalap, fejlett állatállományodé.. Dél körül jár az idő, amikor Va szily János fbjőgulyás bekíséri a legelőről a Királyhelmeci Állami Gazdaság kistárkányi üzemegységé­nek 60 tehenét a telep kapuján. A keskeny úton csaknem „libasorban" haladnak a tehenek. Az úttól balra gondosan összera­kott hatalmas ta­karmánykazlak, távolabb beföldelt silógödör. Luca Já­nos, az üzemegy­ség vezetője út­közben elmondja, hogy jelenleg már 1400 mázsa szá­las- és 400 mázsa silótakarmányuk van. A takarmányalap biztosítására minden évben nagy gondot fordítunk. Ebben az évben különösen lesz bő­ven takarmányunk. A jelenlegi kész­let már elegendő lenne a juh- és szarvasmarhaállományunk részére. Talán még eladó is lesz — jegyzi meg tréfásan. Szívesen beszél arról, hogy még egy évben sem kellett vá­sárolni takarmányt. Tavaly a perbe­­nyiki üzemegységnek is átadtak 120 mázsa lucernát. — Harmincöt hektáron gyönyörű alávetésünk van — folytatja monda­nivalóját Luca János. - Ezévi vetés. Csalamádénk van 8 hektár, 5 hektárt meg most vetettünk el a tarlóba. A napokban megkezdjük a második lucerna begyűjtését, csak egy kicsit előbbre haladjunk a kalászosok be­gyűjtésével meg a cséplésével. Közben az istállónak nevezett ho­­dályokhoz érünk. A tehenek engedel­mesen mennek megszokott helyeikre, de... valami furcsa dolog történik. A tehenek valamit kerülgetnek. Igen, a húgylé tócsákat. Sajnos, ezt itt megszokták. Az ügyetlenebbek lábai alatt szerteszét fröccsen a trágyalé. — Nem ilyen környezetet érde­melnek ezek az állatok — panaszko­dik a vezető, meg a fejőgulyások. Sajnos követeléseink az igazgatósá­gon süket fülekre találnak. Csupán pár mázsa cement kellene és mind­járt másképpen nézne itt ki minden. A panasz jogos. Az állatok elhe­lyezése nem megfelelő. A tehenek ebben a gidres-gödrös istállóban, a kis borjak a szomszédos Nagytárkány községben találtak otthonra. A nö­vendékek egyelőre a legelőn tartóz­kodnak, a 12 háromhónapos, 180 — 200 kg-os borjak pedig az istálló mögötti karámban. Szépek, fejlettek az állatok, meglátszik, hogy a gon­dozók törődnek velük. De mi lesz velük ősszel, amikor be kell őket kötni ? — Ilyen körülmények között kell termelni — sóhajt fel Luca János. — Emellett eredményeink viszont nem megvetni valók. Szarvasmarha és juhtenyészettel foglalkozunk. Az első félévben a tervezett 75 tehén helyett 57 tehéntől terven felül 7200 liter tejet fejtünk ki. Jelenleg már van 60 tehenünk és decemberre saját neve­lésünkből lesz 90. A^vév végéig leg­alább 15 000 liter tejet adunk be ter­ven felül. A juhoknál sem vallunk szégyent. A tervezett 5 mázsa he­lyett eddig már 7 mázsa juhtúrót adtunk át. — A tehénistállóban közben szorg más munka folyik. Petrik Béla, S lágyi József, Vaszily János mej többi fejőgulyás kezei alatt egymi után telnek meg a sajtárok. Pét Béla 12 tehenet gondoz és fej. Fej eredményei egyre jobbak. Az e félévben 12,2 literes napi átlagot i el tehenenként. Eredményeinek ő örül, mert ennek arányában növek dik jövedelme is. — Nincs semmi különösebb tit eredményeinknek — mondja szer nyen. — Rendszeresen, pontos ídób etetem és gondozom az állatokat. V olyan tehenem, mint a Rifcsu, amely 31,5 liter tejet ad naponta. Ebb sincs boszorkányság, hanem inká tudomány, vagyis a fajta helyes kiv iasztása. Erre már rég nagy gond fordít gazdaságunk. Oyan tehenür amelyik 25 litert ad, több is va Még jobb eredményeket is elérhe nénk, de akármit csinálunk, a teh< nek ebben a gödrös istállóban mii dig húgylében állanak és ezt megér a tehén. Ha most délben lemossuk, lept coljuk őket — veszi át a beszt fonalát Szilágyi József fejőgulyás egy félóra múlva úgy néznek ki ezt az állatok mint az ördögök. Nehéz körülmények mellett do goznak a kistárkányi fejőgulyáso s eredményeik mégis kiválóak. Ide, lenne, hogy jogos panaszuk meghal gatásra és orvoslásra találna i igazgatóság építkezési felelősénél t a többi illetékes szerveknél. Kézdi Gábc Röviden- amelyek beváltak. Pavlik György kom­­bájnos a čerjaky üzemegység hatá­rában 25 hektár ledűlt árpát vágott le ilyen kombájnnal. A Galántai Állami Gazdaságban a hadsereg 308 tagja és 30 üzemi dol­gozó segédkezik, hogy 2—3 nap alatt learassák a még hátralevő gabonát. A cséplésbe 18 cséplőgépet kapcsol­tak be és éjjeli műszakot is szer­veztek. A bratislavai Béke tizem 250 dol­gozója vasárnap megjelent a Szenei .Állami Gazdaság határában, hogy se­gítsen a begyűjtési munkában. Az illetékesek viszont nem biztosítottak számukra munkát, s a segítséget csu­pán 20 százalékra használták ki. A Pöstyéní Állami Gazdaság gabo­naföldjein 380 idegen munkaerő se­gédkezett az aratásnál és csépiésnél a 8 kombájn, 27 aratógép és 28 csép­lőgép mellett. A Stupavai Gép- #s Traktorállomás kambájnistái és traktorosai 37 kom­bájnnal, 59 önkötözőgéppel és 15 szal­mahúzóval indultak a héten munkába. Az állomás legjobb kambájnosa, Slá­­deéek József már több mint 100 hek­tárt aratott le. A Brnô-i III. csehszlovák gépkiál­lítás szeptember 1-én nyílik meg és 22-ig tart. A Gálszécsi Állami Gazdaságban a ledűlt gabonát is kombájnnal aratják. A kombájnokra emelőket szereltek, Mire szolgál a prémium gépállomásainkon Gép- és traktorállomásaink alap­vető feladata, hogy idejében és ren­desen elvégezzék az összes munká­latokat szövetkezeteink és a többi termelők részére. Emellett úgy kell gazdálkodniok, hogy a szocialista nagyüzemi termelés példaképéül szolgáljanak. Ez azt jelenti, hogy következetes harcot kell folytatniok a szocialista tulajdon védelme, az önköltségek csökkentése, a munka­termelékenység növelése, valamint a bér- és prémiumrendszerre vonat­kozó előírások betartása érdekében. Sok GTÄ-on éppen ezekben a kérdé­sekben a helyzet nem megnyugtató. Az 1956-os évben gépállomásaink a tervezett feladatok 11 százalékos túlteljesítése mellett a béralapot 8,1 százalékkal lépték túl. A bérrend­szerre vonatkozó előírásokat általá­ban betartják gépállomásaink. Jelen­tős hiányosságok mutatkoznak azon­ban a tervezett hektárhozamok el­érése és túlteljesítése után járó prémiumok kifizetésénél. A hiányosságok a prémiumok helytelen kiszámításában, a ter­vezett hozamok megállapítására szolgáló adatokban, valamint a szerződések kötésében és értéke­lésében keresendők. Sok gépállomáson helytelenül és pontatlanul számítják ki a prémiu­mokat. Több esetben maguk az igaz­gatók, főagronómusok és főkönyvelők sem ismerik kellően az erre vonat­kozó előírásokat. Például a gottwal­­dovi kerületben a helytelenül feldol­gozott adatok alapján az elmúlt év­ben 28 százalékkal több prémiumot fizettek ki, mint kellett volna, az osztravai kerületben pedig közel 54 százalékkal. A legnagyobb hiányosságok a ta­karmányok hozamának megállapítá­sánál mutatkoznak, amit többnyire csak „hozzávetőlegesen“ végeznek, s rendszerint a gépállomás javára. Például a Vlašimi Gép- és Traktor­állomás a takarmányok hozamának 53 százalékos túlteljesítését mutatta ki, s ennek a nem megbízható meg­állapításnak alapján az állomás ve­zető dolgozóinak a havi alapfizetés több mint 265 százalékát fizették ki. Az említett hiányosságok főoka abban van, hogy a tervezett és való­ságban elért hozamok kiszámítására szolgáló adatok nem egyeznek a GTÄ és az EFSZ-ek között megkö­tött szerződésekben feltüntetett ada­tokkal. Ezekben a szerződésekben az EFSZ-ek egészévi termelési tervei alapján keH feltüntetni a tervezett hozamokat és az elért hektárhoza­mokat a szerződések kiértékelésénél a tényleges begyűjtési eredmények alapján kell megállapítani. A gépállomások dolgozói nagyon gyakran nem fordítanak kellő figyel­met a szerződések kiértékelésére, az elvégzett munka mennyiségének és minőségének, valamint az elért hek­tárhozamoknak helyes megállapítá­sára. Habár a szerződések képezik a prémiumok kiutalásának alapját, a szerződések megkötésére és értéke­lésére nem fordítanak kellő gondot egyes JNB-ok mezőgazdasági szak­osztályai sem. A szerződések értékeléséről írt hivatalos feljegyzésekben, jegyző­könyvekben nagyon gyakran nincs feltüntetve, hogy a GTÄ-ok munká­jánál megállapított hiányosságok mennyire befolyásolták a hektárho­zamokat. Ezenkívül egyes gépállo­mások vezetői gyakran nem veszik figyelembe a megállapított hiányos­ságokat, nem vonják le a következ­ményeket, amelyek esetleg a pré­miumok csökkentését kellene, hogy maguk után vonják. A hektárhozamok túlteljesítéséért jogtalanul kifizetett prémiumokkal az állam rövidül meg. így sor kerül­het a gépállomásokon a munkaer­kölcs megsértésére és végül meg­inoghat az EFSZ-ek tagjainak bizalma is. Ezeket a hibákat gyorsan fel kell számolnunk. Elsősorban is szükséges, hogy a GTÄ-ok igazgatói és vezető dolgozói a legnagyobb felelőségér­zettel lássanak hozzá a prémiumok javaslatának kidolgozásához. A gép­állomások párt- és szakszervezetei kell, hogy ennek a kérdésnek állan­dó figyelmet szenteljenek. Szükséges továbbá, hogy a nemzeti bizottságok mezőgazdasági szakosztályainak dol­gozói fokozzák ezekben az esetekben is irányító és ellenőrző tevékenysé­güket. Nem megengedhető olyan eset, amikor a JNB mezőgazdasági szakosztályának valamelyik dolgozója anélkül, hogy részt venne a szerző­dések egészévi kiértékelésében, a „zöld asztaltól“ igazolja a magasabb hektárhozamokat. A gépállomások dolgozóinál a pré­miumok kifizetésében teremtett renddel ténylegesen elérjük szemé­lyi beérdekeltségük növelését a hek­tárhozamok fokozásába. Ezzel hozzá­járulnak a szövetkezetek gazdasági megerősödéséhez. A prémium formá­jában kifizetett minden egyes koro­nát kell, hogy kiérdemelje a GTÄ dolgozója. Ha helyesen van kifizetve, úgy hasznot hoz egész nemzetgazda­ságunknak. Az eddigi prémiumrendszernek vannak bizonyos hiányosságai, ame­lyek lehetővé teszik, hogy a gépállo­mások „javítsanak“ a prémiummal. Éppen ezért a prémiumrendszer át­dolgozása folyamatban van; egysze­rűbb és pontosabb lesz. De továbbra is érvényes az az elv, hogy a prémium nem szolgálhat a fi­zetések gépies javítására, hanem a jobb munka és magasabb telje­sítmény jutalmazására. (ZN) A búzamezőkről írják HÍVÁS NÉLKÜL A Nánai Állami Gazdaság újmajori üzemegységében a vasárnapi műszál keretén belül négy vagon gabonát csépeltek ki a dolgozók. Erre a munkár nem kellett senkit hívni, a dolgozók önként jelentkeztek, megértették, hog most mindnyájunk kenyeréről van szó. Nagy József, Üjmajo MINÉL KISEBB SZEMVESZTESÉGGEL A nagygéresi „Győzelmes Október” egységes földművesszövetkezetben a termés betakarításánál nagy segítsé­get nyújtottak a gépek. Négy kombájn és két önkötözögép vágta a gabonát. Munkájával kitűnt Furik Béla kom­­bájnos, aki már több mint 40 hek­tárról vágta le és csépelte ki az árpát és búzát. Az önkötözőgépekkel is eredményes munkát végeznek a traktorosok. Ezen JÓL MEGSZERVEZETT MUNKÁVAL A Perbenyiki Állami Gazdaság dol­gozói minden erejüket latba vetették, hogy az aratási munkákat a rossz idő­járás ellenére is a legrövidebb időn belül befejezhessék. Az eredeti terv­től eltérően a kombájn nagyon korlá­tolt mértékben dolgozhatott, s így inkább az önkötözőgépek munkáját Vették igénybe. A gazdaság vezető­sége gondoskodott kellő létszámú munkaerőről és így minden levágott gabona percek alatt vagy a gép telhe­tetlen gyomrába, vagy pedig a szak­szerűen összerakott kazlakba került. Külön cséplőbrigádot szerveztek Kotka Mihály vezetésével, amelynek tagjai, a kazalrakókat kivévg, mind nők Szirényfalváról. Onnan kapott se­gítséget a gazdaság. Ez a csoport na­ponta 130—140 másza gabonát csépel ki. A kombájn napi teljesítménye 9C —100 mázsa. A jól átgondolt szervezőmunkának köszönhető, hogy az aratás ilyen jól haladt, s ami a legfontosabb, vajmi kevés szemveszteséggel. A cséplési eredményekből kitűnik, hogy az utolsó szálig learatott és kicsépelt árpa hek­táronként 32 mázsás hozamot adott, míg a búza és a rozs hektárhozama meghaladja a 25 mázsát. Az aratás idején kifejtett szorgal­mas munkájukért dicséret illeti Pres­­tyák Miklóst, az üzemi szakszervezet titkárát, Kotka Mihályt, Blága Endrét, Fülöp Jánost és Snejder Mihályt, de nem utolsó sorban a szirénfalvai női brigádot. Príbojszky Erzsébet, Perbenyik U^doHSÚaaU FURCSASÁGOK Traktor a komlótermesztéshez A német Bumgartz gyárban elő­állított T-5 típusú traktornak 12 lóerős 4 ütemű léghűtéses Diesel­motorja van, amely kiválóan alkal­mas a komló megművelésére. A trak­tor nyomtávolsága mindössze 80 — 90 centiméter, a legkisebb fordulási sugara pedig 1,75 méter. A munka­gépeket hidraulikával emeli és süly­­lyeszti a traktoros. Erre a traktorra talajporhanyítót, kettős komlóekét kultivátortesttel és komlópermetező szerkezetet lehet szerelni. * * * Szíjhasító szerkezet A Szovjetunió konovalovi gépállo­másának dolgozói ötletes újítást vezettek be. Az újítás segítségével egyszerűen, könnyen el lehet végezni a gépszíjak hasítását, amire a kom­bájnok munkája közben gyakran van szükség. Kemény deszkalapra U- alakú vaskapcsot erősítettek s erre egy gyűrűs lemezt húztak, amely alatt a széthasítandó gépszíj köny­­nyen elfér. A gyűrűs lemezre vágott résbe helyezik el a szíjvágó kést s alája húzzák a széthasítandó szíjat. A szilárdan rögzített kés egyenesen, kifogástalanul végzi el a hasítást. Szőlőszüretelő gép Egyik kaliforniai egyetem első íz­ben mutatott be szőlőszüretelőgépet. A gépi szőlőszüretelés külön erre a célra kialakított, nagy sorközzel ül­tetett öthuzalos kordonnal ellátott szőlőről történt. A vízszintes huzal­rendszerről lecsüngő szőlőfürtöket a sorközben járó traktorra szerelt alá­­nyuló késszerkezet metszi le egy kanálba és ebből kis elevátor szál­lítja a szomszédos sorközben haladó teherautóra. A gép az össztermésnek mintegy 80-90 %-kát szüreteli le. a szakaszon ifj. Hám István végzet figyelemreméltó munkát. Az idő sür­get. Török Miklós fiatal traktoro: éjjel végzi a tarlóhántást. A traktorosokon kívül a közséj fiataljai is kivették részüket a ter­més betakaritásából. Közös igyekezet­tel azon vannak, hogy a termésbó minél kevesebb menjen kárba. JESZTREBI ZOLTÁN. Nanvnpre^ Szilágyi József

Next

/
Thumbnails
Contents