Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-07-28 / 30. szám

s sľraU-ad Földműves 1957. július 28. A hél világpolitikai eseményeiből A nyugati hatalmak nem akarnak megegyezni „A nyugati hatalmak akadályozzák a megegyezést a leszerelés, valamint az atom- és hidrogénfegyver kísérle-' tek eltiltása kérdésében” — jelentette ki a Manchester Guardian című angol lap diplomáciai munkatársának adott interjújában Valerian Zorin, aki a Szovjetuniót képviseli a leszerelési al­bizottságban. A nyugati hatalmak — mondotta — valójában kijelentik, hogy szó sem lehet a nukleáris kísér­letek megszüntetéséről addig, amíg nem jön létre megegyezés a leszere­lés többi kérdésében. A valóságban a nyugati hatalmak nem javasolják az atom- és hidrogétlfegyverek gyártá­sának megszüntetését. Javaslataik csupán a katonai célokat szolgáló ha­sadóanyag előállítása jövőbeni meg­szüntetésére szorítkoznak, s meghagy­ják az államok rendelkezésére a fel­halmozott atomfegyevr készleteket. Sőt feljogosítják az államokat, hogy a már meglevő hasadóanyagkészletek­ből ilyen fegyvereket gyártsanak.!! A szakértői bizottság megalakítá­sára vonatkozó nyugati javaslatokat érintve, a szovjet képviselő kijelen­tette: az ellenőrzési rendszer részle­teinek szakértői kidolgozásához el­engedhetetlenül szükséges, hogy . a nyugati hatalmak kötelezzék magukat bizonyos időponttól kezdve az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek felfüg­gesztésére, olyan időtartamra, amely valóban visszatartó hatással lehetne az atomfegyverkezési hajszára, A nyu­gati hatalmak albizottsági képviselői azonban — hangsúlyozta Zorin — nyilatkozataikban nem közölték, hogy hajlandók ilyen kötelezettséget vál­lalni. Д Olaszországban strájkba léptek a különféle gazdasági ágak dolgozói. Például a Costo San Giovanni-i Ma­­relli üzem ötezer munkása az elbo­csátások elleni tiltakozása jeléül 24 órára leállította a munkát. Д A Washingtoni Szövetségi Bíróság „az USA kongresszusának megvetése” címén ötszáz dollár bírságra és egy­havi feltételes szabadságvesztésre ítél-» te Arthur Miller neves amerikai drá­maírót. Д A nyugat-német parlament felső­háza, a szövetségi tanács jóváhagyta a hat nyugat-európai ország közös piacáról és az úgynevezett Euratomról szóló szerződéseket. Д A brit autóbuszforgalmi alkalma­zottak London kivételével egész Ang-­­liában sztrájkba léptek. A sztrájkot öt szakszervezet szervei és százezer gép­kocsivezető, kalaúz és javítómunkás vesz részt a sztrájkban, mellyet bér­emelésért folytatnak. Brit ellenes felkelés Az arab félsziget délkeleti részén Maskat és Oman brit védnökségi te­rületen brit-ellenes felkelés tört ki néhány nappal ezelőtt. A felkelők el­lenőrzése alatt van az omani terület egy része és már három várost meg­szálltak. az „Ártatlan” ágens i A már régen forrongó felkelés ki­robbanását meggyorsította a Bin Taj­­mur, a Nagy-Britannia iránt engedel­mes maskati szultán hitszegö csele­kedete, aki Maskatba hívta tárgyalni Haleb Bin Alit, az omani imán (ural­kodó) helyettesét, akit megérkezése után letartóztatták. Haleb ímnanot 1955-ben a maskati csapatok kiűzték Oman területéről, amelyet erőszakkal Maskathoz csatolták. A lakosság azonban nem hajlandó elismerni Mas­kat fennhatóságát, s újból ki akarja harcolni függetlenségét. Az egyik oldalon Maskatban meg-' beszéiések folynak a brit katonai ta­nácsadók a maskati szultán kö­zött, aki a_ brit hatalom fő tárna-' sza az arab félszigeten. E fontos katonai pozíció megvédése érdekében a Perzsa-öböl partvidékére sürgősen brit egységeket küldtek a Bahrein­­szigetekről. A másik oldalon viszont az omani Imakus kairói képviseleti hi­vatal közleményt adott ki, amelyben a jelenlegi omani mozgalmat felsza­badító forradalomnak minősíti, tehát jogosnak tekinti. Az angol felső köröket kellemetle­nül érinti ez az újabb brit-ellenes felkelés nemcsak azért, hogy katonai­lag megingathatja az angol pozíciókat az arab félszigeten, hanem komoly gazdasági veszteséget is jelenthet a kőolaj-források birtoklásában. Д Hollandia. A nemrégen létesített „Anna Franck-alap” elnöke közölte, hogy azt az amsterdami házat, amely­ben a gyermek Anna családjával együtt rejtőzködött a nácik, elől, a nácizmus holland áldozatainak műem­lékévé avatják. Д Delhi. A Blitz című indiai lap közölte, hogy valószínűleg rövidesen megkezdődnek a tárgyalások az USA és Portugália között arról, hogy az India területén levő Goa portugál gyarmatot katonai támaszponttá vál­toztatják. Д Kairó. Kairóban nagy készülő­dések folynak a forradalom ötödik évfordulójának megünneplésére, amely a királyság megbuktatására vezetett és lerakta Egyiptom teljes nemzeti függetlenségének alapjait. Д A Monde, francia burzsoá lap egyik számában közölte, hogy André Móric hadügyminiszter parancsára ül­dözik Maurice Duverger szerkesztőt ez év március 22-ről kelt cikkéért. Du­verger az algériai problémáról írott cikkében figyelmeztetett a bírósági eljárások szabályainak „a legmagasabb rendőrség” részéről történő megsér­tésére. Ф USA. A Reuter-ügynökség hírei szerint a zamerikai kereskedelemügyi minisztérium bejelentette, hogy a nem stratégiai árucikkek jegyzékét, ame­lyek szállítását engedélyezték a Szov­jetunióba és a népi demokratikus or-' szagokba, 200 árúfajtával bővítették. ÓH, TE FRANCIA NÉP, döntsd le az eszmei Bastille-ketl FRANCIAORSZÄGBAN június 12-én a Maurice Bourges-Maunnory kormá­nya 46 szavazattöbbséggel (74 tartóz­kodással) mint a harmadik köztársa­ság 25. kormánya a kamarában bizal­mat kapott. Az új kormányra nehéz feladat várt és amint a szavazatarány, valamint az ország közhangulata mutatja, nem lesz hosszú életű. Az új miniszterelnök a Mollet kormányában mint hadügy­miniszter vállalt tárcát és mint a ra-' dikális párt jobbszárnyának egyik ex­ponense az algériai háború határozott folytatása mellett foglalt állást. Az algériai háború Franciaországnak naponként másfélmilliárd frankjába kerül. Már több mint félmillió fran­ciát hívtak be katonai szolgálatra és küldtek Algériába. Ez a háború kezdi felőrölni Franciaország gazdasági ere­jét. Amikor Mollet kormánya a gyar­mati háború mellett döntött, azt re­mélte, hogy a nagy katonai erő beve­tésével a háborút néhány hónap alatt likvidálja. A háború a velejáró bor­zalmas öldöklésekkel, az algériai nép számára nyomort és a francia nép számára pedig életszínvonal csökke­nést jelent. Á nagy áldozatok eddig semmi eredményt sem hoztak. Ez az eredménytelenség nemcsak a közhan­gulatban, hanem a pártok keretén belül is mutatkozik. A szocialista párt néhány befolyásos tagja követeli a há­ború befejezését, a radikális párti Mendes-France, az egykori miniszter­­elnök, pedig néhány társával hatá­rozottan szembefordult és az új kor­mány ellen szavazott. A kormányala­kítási tárgyalások alkalmával felme-' rült a néppárti Pflimlin neve is, aki késznek mutatkozott volna az algé­riai szabadságharcosokkal tárgyaláso­kat kezdeni. Ez is csak azt mutatja, hogy! a polgári pártok keretén belül is van már hajlandóság a kíméletlen harc befejezéséhez. NEM SZABAD FIGYELMEN KlVtíL hagyni azt sem, hogy a politikai pár­tok igyekeznek táborukat nemcsak megtartani, hanem nagyobbítani. De a francia nép, melynél ez a háború ellenszenves, látja, hogy ez a háború idővel gazdasági csődbe juttatja. A választásokon ígért szociális vívmá­nyok elmaradnak és a tervezett 200 millió lakás építkezése megakadt, mert a még szükséges 400 milliárd frankot a háború felemésztette. A pénz vá­sárló ereje napról napra csökken, az ország kereskedelmi mérlege meg olyan kedvezőtlen, hogy a kormány, bár a vámok eltörlésére vonatkozólag nemzetközileg megegyezett, kénytelen az idegenből behozott árukat megvá­molni és ezáltal a kereskedelmi mér­leg további romlását megakadályozni. A kormányválság idején esedékes volt Coty köztársasági elnöknek amerikai látogatása, melyet kénytelen volt őszre halasztani. Ez a látogatás pedig a kor­mány részére igen fontos lett volna, mert feltételezhető, hogy az elnök né­hány száz millió dollárkölcsönt kapott volna. Ilyen körülmények és előzmények mellett kénytelen a francia köztársa­ságok történetének egyik legfiatalabb miniszterelnöke a kormánykerék mellé állni. Nehéz feladatot vállalt magára, mert az algériaiak elleni harc a fran­cia nép gondolkodásával nem egyez­tethető össze. A FRANCIA NÉP dicső történetének nem egyszer adta már tanújelét an­nak, hogy az elnyomást, a szabadság eltiprását ellenzi. Július 14-én volt 168 éve, hogy Párizs népe XVI. Lajos és környezetének önkényuralma ellen fellázadt és a gyűlölt Bastillet, a vá­ros héttornyú börtönét ágyűtüzzel szemben is bevette és pusžta kézzel, de szabadságért mindig dobogó szív­vel a vérrel áztatott falakat ledön­tötte. Ekkor és az utána következő években is, azóta meg néhányszor a francia nép bebizonyította, hogy a szabadsághoz miként ragaszkodik. Az akkor egész világon uralkodó abszo­lutizmus gyűlölt falait először Fran­ciaországban döntötték meg. A francia nép ezáltal a világtörténelem egyik legszebb oldalára aranybetűkkel írta be nevét és Bastille ostromával kez­dődő forradalom pedig méltán jelent határkövet az emberiség történetében. Ezt a nagy napot a francia nép min­den évben szívből jövő franciás vidám­sággal ünnepli meg. A nép ünnepe ez. A vigalom, a jókedv jellemzi ilyen­kor Párizs utcáit. A város tereit, park­jait, rétjeit százezres, sőt milliós tö­megek lepik el. A nép boldog, a nép örül. DE IDÉN TALÄN EZ AZ ÜNNEP mégsem volt a megszokott. Hiányoz­tak a fiatalok, akik akaratuk ellenére kénytelenek Afrika perzselő napja alatt egy szabadságáért küzdő nép ellen harcolni. De hiányoztak a gyász­ruhás anyák, feleségek, arák és test­vérek, akik részére a háború már véget ért. Hogy mit jelent július 14-e, azt minden francia, minden párizsi tudja. De idén talán többet jelentett, mert a nép a vigadozás után magához tért és a béke vágya egyre elhatalmaso­dott szívében. A békevágy, mely nem­csak a dicső francia nép, hanem sok elnyomott nép jogos követelése. Öh, te francia nép, miként a múltban, légy most is nagy, döntsd le az esz-' mei Bastille-két és adj igazságot, szabadságot a küzdő népeknek, így az algériai népnek is. Besztercei N. József A lengyel nép nagy ünnepe Lengyelországban több mint öt millió halott emléke és sokszázezer nyomorék idézi ma is a német fa­siszta megszálók pusztításait. A len­gyel nép antifasiszta mozgalma a kommunista párt vezetése alatt 1944 július 22-én alakította meg az első lengyel népi kormányt Chelm városban, melyet Lengyelországban elsőnek szabadított fel a szovjet hadsereg. ' ' Tizenhárom éve szinte halottaiból támadt fel a lengyel nép, s azóta építi hazáját, a kommunisták veze­tésével. A földesurak uralmát a népi demokrácia rendje váltotta fel, s így Lengyelország a szocialista tábor egyik jelentős oszlopává vált. Ezidén a lengyel államünnep köz­ponti ünnepségei július 21-én kez­dődtek Varsóban. Több mint 4000 varsói lakos zsúfolásig megtöltötte a Tudomány és Kultúra Palotájának kongresszusi termét. Az elnöki emel­vényen helyet foglaltak a Lengyel Egyesült Munkáspárt politikai mo­réjának tagjai W. Gomulkávai, a LEMP KB első titkárával élükön és Но-Si Minh elvtárs részvételével. Wladislaw Gomulka megnyitó be­szédében többek közöt hangsúlyozta, hogy 1944 július 22-e történelmi határkő Lengyelország életében, mert a szovjet és lengyel hadsereg által felszabadított ország a szocia­lizmus útjára lépett, amelyen - ha nagy nehézségek közepette is —J jelentős sikereket ért el. E nagy ünnep alkalmából forró baráti szeretettel üdvözöljük a len­gyel testvéri népet és sok sikert kívánunk a közös cél elérésében — a szocializmus felépítéséhez és a béke megvédéséhez. Az egyiptomi forradalom 5. évfordulója Egyiptomban nagy ünnepségek folytak az elmúlt napokban a forra­dalom 5. évfordulójának megünnep­lésére, amely a királyság megbuk­tatására vezetett és lerakta Egyip­tom teljes nemzeti függetlenségének alapjait. Az ünnepségek fő programja öt napra oszlott. A kezdet július 22-ére esett, amely napot egyúttal a nem­zetgyűlés napjává avattak. Július 23-a a hadsereg napjaként volt megtartva, t. i. erre a napra esik a forradalom ötödik évfordulója. A hi­vatalos ünnepségek július 26-án, azaz a Szueszi-csatorna államosítá­sának első évfordulójának napján értek véget. Ezen a napon Alexand­riában Nasszer elnök beszédet mon­dott az utóbbi egy év eseményeinek fejlődéséről, valamint Egyiptom bél­és külpolitikai irányzatáról. Speidel tábornok gyilkosságai A Demokratikus Németország Nem-' zeti Frontjának országos tanácsa nemzetközi sajtóértekezletet rende­zett Berlinben. Hans Seigewasser, az országos tanács tagja a nemzetközi sajtó képviselőinek bizonyító adatokat nyújtott át, amelyekből nyilvánvaló, hogy Speidel volt hitlerista tábornok, a NATO közép-európai szárazföldi erőinek jelenlegi főparancsnoka köz­vetlen szervezője volt 1934 októberé­ben a Barthou francia külügyminiszter és Sándor jugoszláv király elleni me­rényletnek. A sajtóértekezleten átnyújtották a nemzetközi sajtó tudósítóinak azoknak a leveleknek a fotókópiáját, amelye­ket Gőring a gyilkosság megszervezé­sének ügyében Speidelhez, Speidel Gö­­ringhez és Haack kémjgynök Speidel­hez intézett. Egy nép, mely talpraáll... A népi demokratikus országok közül a Vietnami Demokratikus Köz­társaság szenvedett a legtöbbet. Hátsó-India és Indo-Kína keleti partján terül el. Ezerkilencszáz­­negyvenöt szeptember 2-án alakult meg a dicső augusztusi forradalom után. Ez a fiatal köztársaság mindjárt a megalakulása után célul tűzte ki, hogy az egész vietnami népet meg­szabadítja a 80 éves francia gyar­mati kizsákmányolástól és az ötéves japán megszállástól. Tizennyolc millió földműveséből — amely embertelen körülmények kö­zött tengődött —: tizenegy millió földnélkülivé vált. A termőföld het­­verí százaléka a gyarmatosítók tulaj­donában állt. Az egész országban mindössze csak 4 középiskola és 147 orvos volt. Lakosságának 90 százaléka írástu­datlan volt az elnyomás éveiben. Nagy feladatok állottak az újon­nan megalakult demokratikus kor­mány előtt. Terveik megvalósítását azonban megzavarta az angol-francia agressziós támadás, amely szörnyű pusztító háborúba torkollott. Nyolc éven keresztül — 1946 — 1954 — tartó háború alatt hősiesen küzdött Viet­nam népe a Vietnami Kommunista Párt vezetése alatt. A franciák 1954. tavaszán olyan vereséget szenvedtek Dien Bien Fu-nál, hogy a genfi tár­gyaláson hajlandók voltak aláírni a fegyverszünetet. Vietnam területe ekkor kétfelé szakadt. A demokratikus kormány székhelye Hanoiban, a mostani fő­városban van. Vietnam eme részén rohamos tempóban megkezdődött a helyreállítási és újjáépítő munka. Mindezekben nagy segítséget nyúj­tott a lerombolt országnak a Szov­jetunió, a Kínai Népköztársaság és a népidemokratikus országok, köz­tük hazánk is. A Vietnami Demokratikus Köztár­saság a fegyverszünet megkötése óta egészen napjainkig nagy lépést tett előre a fejlődés útján. Jövö év végére az ipari termelése eléri a há­borúelőtti színvonalat; és a mező­gazdasági termelés ez év végéig 170 százalékkal emelkedik az 1939. évi­hez viszonyítva. Nagy sikerek koro­názzák a népművelésben és a kultú­rában elért eredményeket is. Például 14 millió ember tanult meg írni és olvasni, 4 ezer alapfokú iskola épült és számos kultúrházat, továbbá nép­művelési központot nyitottak meg. A Vietnami Demokratikus Köztár­saság elnöke, Ho Si Minh elvtárs és kíséretének hazánkban tett látoga­tása hozzájárult a két nép közötti barátság és a kölcsönös segítség­­nyújtás további elmélyítéséhez. Ez alkalomból forrón üdvözöljük Viet­nam népét és sok sikert kívánunk a szocializmus építésében kifejtett munkájukhoz! Ho Si Minh elvtárs földműveseink körében. A képen a felszöszeli EFSZ elnökével fog kezet. SZABAD FÖLDMŰVES — в Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség: Bratislava, Krlžková 7. — Telefon: 243-46 — Főszerkesztő Major Sándor. — Kiadja a Földművelésügyi és Erdőgazdasági M. H. kiadóhivatala. — Nyomja Polygrafické závody, závod 2, n. p., Bratislava, ul. Februárového víťazstva 6/d. — Évi előfizetés Kčs 20.80, félévre Kčs 10.40 — Terjeszti a Posta hírlapszolgálata. A-61322

Next

/
Thumbnails
Contents