Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-07-28 / 30. szám

.957. július 28. Jraü-ad Földműves 5 Megmozdultak a A járó-kelő, aki az apostolok lován tkarná bejárni a korponai járást, igyancsak rászolgálna a napi elemó­zsiára. Olyan hepe-hupás itt a határ, nintha egy bolondos manó abban töl­­ötté volna kedvét, hogy dombokat miéivé elrejtse a szerény kis jalukat íz utas szemei elöl. A házcsoportokat :sak akkor látja az utas, ha jöl jut i földkérey egy-egy kitiiremlett púp­iára. A Korponától Stará Huta felé iezetó betonút is olyan, mint egy óriási hullámvasút. A kígyózó szerpen­tinek után 2—3 kilométeres lejtökön szinte hajtóanyag nélkül haladnak a jármüvek, hogy aztán küszködve, li­hegve kaptassanak a partra. Az út egyik lejtőjén elénk tárul egy karcsú, magas torony, egy pár házzal a tövében. A falunak nevezett házcsoport felé kikopott kövcsút ve­zet. Itt-ott még zsuppfedeles házak kí­sértik a múltat. Itt még nem teljesen tegnap a múlt. A falu kihalt, a lakók kikapaszkodtak a partokra, serényke­dik a holnapot, csak az első kanyar balfelén kopácsol, tcsz-vesz, maltert kever egy kis csoport. Ez volna tehát Zemiansky Vrbovok? — álmélkodunk? Hol itt a falu? A 73 földműves-csa­lád? No majd csak a nyitjára jövünk. — Hasznos munkát —• köszöntjük a parasztokat. — Adj Isten — fogadják. Aztán az egyik malterkeverő huncútul élcel: — Palo, csak nem szövetkezetei jöttetek alakítani már megint. — Hiszen van már, vagy talán még egyet akarnak — vág rá kísérő tár­sunk, a járási pártbizottság dolgozója. — Csak azért — szól tovább az előbbi, hogy most már könnyebben menne. — Hát ha versenyezni akar­nak, versenyezhetnek a szövetkezet­ben is — szól ismét emez. — Lesz is nálunk verseny, már a tarlóhántásnál kezdjük — huncutkodik újra a malterkeverő. Kip-kopp, kopog a kőfaragó kala­pácsa, folyik a munka serényen és emelkedik a készülő új ház fala. A ház most születik, mint a szö­vetkezet. Pavel Stímel, a szövetkezet újdon­sült agronómusa már komolyabban szól, tapasztalt jó gazda, a beadását eddig túlteljesítette. Gondolatai már a távlatokat űzik, mert ha már egy­szer társultak, nem akarnak utolsók lenni a járásban. Az új gazdaság 60 százaléka állattenyésztéssel foglalko­zik majd. Az állatállomány meglesz, mert minden tag beadja a közösbe a kellő állatállományt. A tarlót már egybeszántják. Eddig nagy kára volt a községnek a kishozamú gondozatlan legelők miatt, őszre már megtrágyáz­zák egy részét, hogy több takarmányt nyerjenek. Stímel Pál mindjárt szám­vetést csinál, hogy mennyivel gazda­gabb lesz e falu. Ö 2i mázsa búzát is termelt egy hektáron, de az átlag 16-on alul van, A nemzeti bizottság épületén még láthatók az agitációs' plakátok, villám - újságok, az egyik arról szót, hogy már 420 hektár van a közösben, kö­vessék a többi földművesek is az új utat választókat. A másik plakát már 501 hektárról szól. A helyi nemzeti bizottság a járási népművelési otthon­nal együtt nagyon szép munkát fej­tett ki. Közgazdaságilag elemezték a falut, kiszámitották, hogy a munka­egység értéke már az első évben 19 korona lehet, és számok szóltak arról, hogy egy-egy paraszt jövedelme mennyivel több lesz a szövetkezetben, ha bizonyos munkaegységet ledolgozik. Példáid Ián Erancisty évi jövedelme 26 714 korona lesz majd a szövetke­zetben. Ez volt az első érv, ami gon­dolkodóba ejtette a vrbovoki parasz­tokat. Eleinte nehezen ment, Ján Klim­­kónál sok agitátor megfordult, amíg rászánta magát, végül is 11 éves fiacskája, aki járt már a szomszéd falukban is és beszélgetett a szövet­kezet esek fiaival, átölelte apját és kérte, hogy írja ó is alá. A faluban a többnapos agitáció alatt mindenki egyetértett a szövetkezeti gondolattal, de elsőnek senki sem akarta aláírni. Végül is ifj. Ján Erancisty, a helyi nemzeti bizottság tagja, aki eddig 7 hektáron gazdálkodott, elsőnek írta alá a belépési nyilatkozatot, utána nyomban о középparaszt. Aztán meg­indult a lavina, alig győzték oszto­gatni a belépési nyilatkozatokat. Csü­törtökön este vidám nótaszóval kezd­ték meg az alakuló gyűlést, ahol Pa­vel Dvorskyt választották a szövet­kezet elnökének. A falu megtette az első lépést, min­den paraszt tagja a szövetkezetnek. De most aztánt helyesen kell gaz­dálkodni. Ifj. Ján Erancisty, a szövetkezet könyvelője, a nemzeti bizottság épü­letében a szövetkezet irodájában ter­vezget. Még ezekben a hónapokban 50 sertést összpontosítanak. Azonnal meg­kezdik az átépítési munkákat, várják a szerelhető ólakat, hogy az állatállo­mányt is mielőbb összpontosíthassák. A vezetőség úgy gondolja, hogy 10 pár lovat meghagynak, mert sok helyen a dombok miatt nem vehetik igénybe a gépeket. — Dehát hol is lakik itt az a sok család — érdeklődünk majdnem elfe­ledkezve az első benyomásról. — A község főleg „lazokból" áll. Ezek írtványokon épütt tanyák. Ott építjük jel majd a gazdasági épüle­teket is — feleli mosolyogva. — A mienk az ilyen első szövetkezet, meg akarjuk mutatni, hogy a lazok is tár­sulhatnak és ha szét is vagyunk szór­va, együtt dolgozunk majd. Ifj. Ján Erancisty beszél a jövőről. Hitük van ezeknek az embereknek, akik rá léptek az új útra, hogy gaz­dagabbak legyenek. Mert bizony ebben a faluban eddig még a 7 hektáros kö­zépparasztok is zsuppfedeles házak­­ban laktak. baLL,\ JÖZSEF A kismúlyadi EFSZ 2 vándorzászlót nyert Gazdag lentermés a losonci járásban A kismúlyadi EFSZ taggyűlésén értékelte a félévi gazdasági eredmé­nyét, a gazdaság egyes termelési ágazatai szerint. A félévi mérleg azt mutatja, hogy Kismúlyad szövetkezeti tagjai jól gazdálkodtak és azállat­­tenyésztésben már terven felül van az állományuk a szarvasmarha, a juh és a tyúkállományban. A félévben tervezve volt 310 000 korona bevétel, ezzel szemben 369 000 koronát értek el. Jók az eredmények a növényter­mesztésben is. Büszkék lehetnek a szövetkezeti tagok, mert az első ne­gyedévi szocialista munkaverseny kiértékelésénél a losonci járásban ök kerültek az első helyre és elnyerték a besztercebányai kerületi verseny­zászlót is, amelynek átadásakor még 3000 korona pénzjutalmat is kaptak. A múlyadi EFSZ a beadás teljesítésében is a legjobb volt a járásban, mert az állattenyésztési termékekből terven felül beadtak 6825 kg marhahúst, 5229 kg sertéshúst, 9000 liter tejet és 16 761 tojást. Dicséretet érdemelnek Dova Lajos tehéngondozó, id. Molnár Dezső ser­tésgondozó, Bojos Kiss Imre kocsis és a többi szövetkezeti tagok és asz­­szonyok. ' A kismúlyadi EFSZ nagyot haladt előre az alatt a két év alatt amióta Bojős Géza elnök irányítja a gazdaságot. A mostani gazdasági helyzet szerint megvan rá minden előfeltétel, hogy az ötéves tervet nemcsak tel­jesítik, de túl is szárnyalják. A munka, a szorgalom nagy a szövetkezeti tagoknál és bizony még este nyolc és kilenc órakor is a mezőn lehet ta­lálni a szövetkezeti dolgozókat. K o n c z János A losonci járásban a kalászosok aratásával egyidőben folyik a len begyűjtése is. Már több EFSZ-ben, köztük a maškovai, lupoči, lebôtkai, és más szövetkezetben befejezték. a iéngyűjtést. A tomášovskei EFSZ­­,ben a len hektáronként 12 ezer ko­ronát jövedelmezett. * Az ipolysági járásban kilenc egységes földmüvesszövetkezet már száz százalékra teljesítette a to­jásbeadást. A példás szövetkezetek közül a gyügyi az első, amely 175 százalékra vezet az élen. Utána a íel­­sőszemerédi, gyerki, viski, szudi, ipolysági, palásti, nagyfalusi és a nyéki EFSZ következik. A tejbeadást eddig még csak a gyerki és a lisói szövetkezet teljesítette. Zs. X. Az oszthatatlan alap jelentősége a szövetkezeti gazdálkodásban Új társadalmi rendszerünkben az elaprózott kisüzemi termelésből a nagy-1 üzemi termelés haladottabb formája — a szövetkezeti gazdálkodós alakul ki. Az EFSZ-ek mezőgazdaságunk fej­lődésének ütemét gyorsítják. Végül teljes diadalt aratnak a maradi egyéni gazdálkodás fölött. Amikor valamely községben új EFSZ alakul, előtérbe kerül a termelési alap­eszközök (gazdasági épületek, gépek, állatállomány, s egyéb gazdasági esz­közök) kérdése. A kistermelés ilyen alapeszközökben nem bővelkedik, vi­szont nélkülük a korszerű szövetke­zeti gazdaságokban nem termelhetnek. Az EFSZ-ek alakításakor nagy gon­dot kell fordítani a termelési eszkö­zök, főként a gazdasági épületek, ha­szonállatok, gépek és szerszámok kö­zös tulajdonba véltelére. Ennek a va­gyonnak a gyarapodása rendkívül fon­tos. Többéves tapasztalataink azt mu­tatják: azokban az EFS-Z-ekben ma­gas a jövedelem s növekszik a tagok anyagi jóléte, ahol a korszerűen meg­épített, s gépekkel felszerelt istállók­ban magas hasznosságú állatállományt tartanak, és szilárd a munkafegyelem. Mi az oszthatatlan alap jelentősége? Ezen alap mutatója annak, miként gyarapszik a szövetkezet vagyona, mi­lyen értékeket képviselnek az épüle­tek, a gépek, az ültetvények, gazda­sági haszonállatok. Évente azokból a saját forrásokból alakul ki, amelyek­ből a szövetkezet munkaeszközei, vagy • különböző művelődési és szociális létesítmények keletkeztek. Például a haszonállatok, s egyéb gazdasági esz­közöket a szövetkezetbe lépett dolgozó parasztok, mint saját munkájuk ered­ményeit viszik be. Megemlíthetjük továbbá a nem a szövetkezeti tagok munkájának eredményeiből származó forrásként az állam nyújtotta segít­séget. Mindenesetre az EFSZ a leg­fontosabb erőforrásokat a szövetkezeti tagok közös munkája eredményeiből meríti. Ez a szövetkezeten belüli tő­keképződés forrása. így foglalja magába az oszthatatlan alap azokat az erőforrásokat, amelyek lehetővé teszik a szövetkezeti közös gazdálkodás kiszélesítését, a beruhá­zásokat, a tenyészállatok vásárlását stb. Az oszthatatlan alap összetételének szemmeitartása nagyon fontos. így állapíthatjuk meg., vajon a termelési alapeszközök milyen mértékben szár­maznak saját erőforrásokból, s mennyi az állami-, vagy idegen forrásból ere­dő termelési eszköz, amelyeket ké­sőbb majd meg kell térítenünk. Fontos azért is az oszthatatlan alap állandó figyelemmel kísérése, mert ezzel a szövetkezeti közös tulajdont tartjuk nyilván. Ez a nyilvántartás részint megmutatja a szövetkezet gaz­dagságát, másrészt pedig biztosítja, hogy az oszthatatlan alap gyarapodá­sának ütemét ellenőrizhetjük. A szövetkezeti közös vagyon gyarapodásának üteme attól függ, mi­lyen termelési alapeszközei vannak a szövetkezeteknek. Ezek jobbára az oszthatatlan alap tartozékai, tehát a szövetkezeti vagyon szilárd és elvá­laszthatatlan részei, amelyek szünte­lenül gyarapodnak. A jólét emelke­désének forrásai, amelyek minden szö­vetkezeti tagot méltán kell, hogy ér­dekeljenek. A termelési alapeszközöket а г EFSZ- ek megalakulását követő első évek­ben jórészt az állami erőforrások biz-1 tosítják. De a szövetkezetek megszi­lárdításával el kell érnünk, hogy az oszthatatlan alap eszközeiből növel­jük a szövetkezet vagyonát. ‘ Ezen alap kibővítésének különbözők a lehetőségei, melyeknek ökonómiai jellege is eltérő. Az erőforrásokat rendszerint abból a szemszögből ítél­jük meg, vajon a szövetkezeti tagok közös munkájának eredményei-e, vagy pedig az EFSZ-en kívül keletkezett forrásokról van-e szó. Az EFSZ-en kívüli források a mér­legben két tételként szerepelnek: a) szövetkezeti vagyon; b) támogatások és adományok, amelyek az oszthatat­lan alap bővítésének külön forrásai. Az EFSZ-en belüli tőkeképződés forrásai: az állatállomány gyarapo­dása; saját vállalkozásban végzett beruházások szaporulata; és az egesz pénzjövedelem bizonyos hányadának átadása az oszthatatlan alap javára, ami a szövetkezeti vagyon gyarapítá­sának legfőbb forrása. Szövetkezeti vagyon Amint az EFSZ-ek alapszabályzata Ifliéti atacsöHty a munkaegység értéke Százdon A százdi EFSZ tagjai (ipolysági járás) bizony nem dicsekedhetnek busás előlegekkel. De az évvégi el­számolásnál is lapos lesz a pénztárca. Hol, miben rejlik az ok, ami lehetetlenné teszi az eredményes munkát? Hol van az élős di kórokozó, ami a bajt előidézi? Ez a kórokozó az „enyém az első, aztán jön a közös“. Más néven úgy is nevezhetnénk, hogy a háztáji gazda­ság túlzott előnyben részesítése. No de ne gondoljuk, hogy máshol nincs háztáji gazdaság és azért eredményes ott a munka. Van bizony máshol is, csakhogy ott más szemmel néznek a közösre. Százdon a háztáji gazdaság fogalmának helytelen értelmezése a baj kútfője. A szövetkezeti tagoknak a szokottnál (és hozzátehetjük a megengedettnél) nagyobb háztáji gazdaságai a szövetkezet tágjait a közösben végzett munka elhanyago­lására csábítják. Ebből egy további betegség, a nem kívánatos, rossz munkaerkölcs származik. így halmo­zódik bajra baj, jóval nagyobb a ta­goknál a háztáji gazdaságban tartott állatok száma, mint amennyi szüksé­ges és ésszerű volna. Azaz ésszerű, de csak azok számára, akik kijátszva minden szabályt és ellenőrzést több állatot tartanak, mint amennyit a háztáji gazdaság terméséből lehetne. A vezetőség tagjai pedig úgy lát­szik süketek és vakok, hogy nem hallják a létszámon felüli állatok bő­gősét, nem látják ezt a visszás hely­zetet és feltétlenül némák is, hogy nem szólnak egy szót sem, nem igyekeznek ezt a tűrhetetlen állapo­tot megszüntetni. Vagy talán nekik ez így előnyösebb? No de a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági ügyosztályának dolgo­zói is jobban kinyithatnák a szemü­ket. Hiszen áttekintésük sincs arról, kinek mennyi a háztáji gazdaság eb­ben a községben. Például Laukó Máriának fiával együtt, aki a gépállo­máson dolgozik, 0,52 hektár szőlője és 0,5 hektár kertje van. És ha sor­­rávennénk a többi szövetkezeti tagot, vajon nem ugyanilyen kép tárulna-e elénk? Pedig ha jó példát akarnának látni, nem is kellene messzire rhenniök. A szomszéd községben, Ipolyvisken életerős, jól fejlődő szövetkezet van. Százdon is van olyan jó a föld, mint Ipolyvisken, sőt Százd még közelebb fekszik Ipolysághoz. Így tetemes ösz­­szeggel kevesebbet kell kiadni fu­varra mint a viskieknek, ahol a fu­varköltségek évente 120 000 koronát tesznek ki. Százdon a legelők minő­sége is jobb, mint Visken. De ha már a fuvart említettük, még mást is hozzátehetünk. Nem kell csodálkoznunk, ha Százdon ilyen a helyzet, mert ha valamelyik szövet­kezeti tagnak lóra, fuvarra van szük­sége, egyszerűen befogja a lovat és meghatározza, minden földműves, ami­kor belép a szövetkezetbe, a közös gazdálkodás céljára átadja az élő és holt leltárt, az igás és egyéb haszon­állatok (kivételt a háztáji gazdaság részére megtartott állat képez), to­vábbá átadja a különböző gépeket, gazdasági épületeket, szállító- és egyéb gazdasági eszközöket, amelyekre a szövetkezetnek szüksége van a kö-1 zös gazdálkodáshoz. Nem kell átadni a lakóházakat és a háztáji föld meg­művelésére használt leltári tárgyakat. Az élő és holt leltár, valamint az átvett gazdasági épületek ávételi ér­tékének 20 százaléka a tag kötelező betétjeként az oszthatatlan alapban marad. így keletkezik az oszthatatlan alap első tétele: a szövetkezeti va­gyon. Ez a 20 százalékos betét jelenti azt a szilárd tételt, amely soha sem mér­séklődik. Ha a tag kilép a szövetke­zetből, — vagy onnan kizárják — ez a 20 százaléknyi érték a szövetkezet tulajdona marad, amit a kilépett vagy kizárt tag nem kaphat vissza! Tehát a szövetkezeti vagyonban az oszthatatlan alap kizárólag emelked­het, éspedig új tagok belépése által. Az oszthatatlan alapnak ez a része abból a vagyonból keletkezik, amely a szövetkezetbe lépő földművesek tu­lajdona volt. Az élő és holt leltár többi része a szövetkezeti tag tagsági részességét jelenti. Ha a tag kilép a szövetkezet­ből, a szövetkezet vezetősége köteles tagsági részességének értékét termé­szetben, vagy pénzben visszatéríteni. (Folytatása következik) megy anélkül, hogy akár a vezetőség­nek, akár az agronómusnak csak egy szót is szólna! Ez pedig durva fegyel­mezetlenség, hogy csak a legszelídebb kifejezést használjuk. Ezekután el­képzelhetjük, hogy a munkaszervezés sem állhat a legmagasabb színvona­lon és az eredmények ... félreérthe­tetlen, világos nyelven beszélnek. Egy munkaegység értéke 12,50 korona. És vessünk újra egy pillantást Ipoly­­viskre, ahol a munkaegység értéke 37 korona. Ehhez, úgy véljük nem kell semmit hozzátenni. Százdiak, meddig fogtok még így gazdálkodni?! Š. Štefanovič Egy mondatban... X Július 20-án avatták fel a Nyit­­rai Mezőgazdasági Főiskolán végzett mérnök-zootechnikusokat, akiknek nagy része a kassai és eperjesi kerü­letek EFSZ-eibe, állami gazdaságaiba megy gyakorlati munkára. X A világ legöregebb zsebmetszöje, a 86 éves Kossit, jelenleg a tokiói börtönben él. X A perbenyíki EFSZ-ben az árpa harminc-harminckét mázsát fizet hek­táronként; a kicsépelt magot éjjel­nappal szárítják, hogy minél előbb száraz állapotban kerüljön az állam raktárába. X Az egyik Los Angeles-i metho­dista templomban gépesítették az is­tentiszteletet; a felállított automata 15 cent bedobása után nemcsak or­gonái, hanem egy tökéletes prédiká­ciót is lejátszik. X A nagymegyeri járásban a múlt vasárnap 800 ember vette ki részét a gabonatermés mielőbbi betakarítá­sáért vívott harcból. X Szovjet geológusok nagy tenge­reket fedeztek fel a kazahsztáni siva­tagok alatt; a vízgyűjtők több száz milliárd köbméter vizet rejtenek ma­gukban. X Szlovákiában a nemzeti bizott­ságok dolgozói eddig 663 községben végeztek határellenőrzést, s további 3500 hektár földterületet találtak szántóföldre alkalmasnak. X A kedvezőtlen időjárás ellenére a brnói kerületben közel 6500 hektár gabonát vágtak le kombájnnal; leg­jobb eredményeket a pohorelicei gép­állomás érte el, kombájnaratási ter­vét 4 százalékra teljesítette. X A bratislavai kerületben eddig 100 üzem dolgozói ajánlották fel se­gítségüket az aratási és cséplési mun­kák meggyorsításához. X Varsóban két mérnök, Tadeusz Garliski és M. Wiraszko olyan mű­szert szerkesztett, amellyel a felhők nagyságának és a földtől való távol­sága mérésének eddigi költségeit 95 százalékkal csökkenthetik. X A bratislavai kerület felvásárlási dolgozói az elmúlt vasárnap is dolgoz-1 tak, s eddig 7 százalékra teljesítették a terményfelvásárlás tervét. Az állami raktárba került az előírt 336.73 mázsa árpa. — Ezután jön-** búza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents