Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-12-29 / 52. szám

L837. december 29. Földműves S LUDVIK ASKENÄZY: Történetek a fiamról Az angyal vagy az önkritika Nálunk a téren van egy templom, i templomban van egy kis angyal. Az angyalnak nyugodt, sőt némileg enkölt képe van, törött szárnya, cezében szenteltvíztartó, s ha abba )énzt ejt valaki, az angyal hálásan jólogat a fejével. A talapzatán meg ott a felirat: — Az Isten fizesse meg! Az én kis emberem, a György ki­­‘álytérnek nagy szakértője és buzgó altatója, egyszeresek felfedezte az ingyalt. Becsülettel igyekezett meg­ejteni a rejtélyt, végére jutni a lolognak. Mert: először is honnan repült ide ez az angyal és hogy tudott repülni, na egyszer törött a szárnya? Másod­szor meg, hogy bólongathat a fejével, Imikor fából való? És különben is, miféle csoda ez? Hiszen angyalok egyáltalán nincsenek is. — Apu — kezdi mindennap újra az In buzgó kutatóm —, kérlek szépen, adjál tíz fillért, megyek az angyalhoz. Adtam, adogattam, sokáig. Egyszer aztán megelégeltem. — Túlzásba esel, fiam — mondtam neki. — Manapság nagyszerűen ellátják a szentegyházat. A lelkiatyáknak szép fizetésük van, misézésnél még bort is isznak. Gyógyítható-e a lúdtalp? V. L.-né 14 éves kislánya egy éve hord lúdtalp-betétet. Magasszárú cipő nélkül járni nem tud. Lába egész nap fáj. Kérdése az, hogy meggyógyul-e valamikor a lába és megszűnnek-e a fájdalmak. A lúdtalp gyógyulásához nem elég minden esetben betét és magasszárú cipő viselése. Lehet, hogy egyes izom­csoportokban ízületekben, vagy cson­tokban olyan másodlagos elváltozá­sok jöttek létre — éppen a lúdtalp következtében —, melyek már más irányú kezelést is igényelnek. Szóba jönnek masszázs, tornáztatás, külön­böző meleg diatermia, rövidhullám stb. Máskor éppen a pihentetés se­gíthet. Hogy az egyes esetekben mi hozza meg a gyógyulást, annak meg­állapítása az ortopéd-szakorvosra tartozik. Szívbetegséget jelent-e a szívtájon jelentkező fájdalom? — Én ezekről semmit nem tudok, apu - feleli erre -, de az az angyal­ka olyan szépen bólogat a fejivei! Nem tudtam vele zöldágra vergőd­ni. Értetlenül vonult el, azzal a szent elhatározással, hogy tovább is fenn­tartja viszonyát az égilakóval. Néhány nap múlva riasztó hírek futottak be hozzánk. A fiú állítólag idegen embereket állít meg a ház előtt s megindító hangon kéri őket: — Nem adna tíz fillért, uram? Ugyanis van itt egy angyalunk, vö­rösre van mázolva ... Köszönöm szé­pen ... A járókelők pedig, meghatva e szo­katlan jelentőségtől a keresztény erények hanyatlásának korában, mind Igaz-e, hogy a sebész minden­képpen operálni akar? S. Z.-né 2 éve fekély operáció miatt műtéten esett át, mely a keletkezett nyílás elvarrásából állt. Arra figyelmeztették, hogy fél év múlva jelentkezzék újra, mert akkor olyan műtétet . kell végez­tetnie, ami baját végleg rendbe hozza. Jelenleg panaszmentes, nem mer ellenőrzésre jelentkezni, mert fél, hogy a sebész mindenképpen operálni akarja. A sebészekről kialakult felfogása teljesen helytelen. Lelkiismeretes sebészeink csakis akkor operálnak, ha a műtét hasznos a beteg egész­ségi állapotára. Semmiféle más szem­pont nem vezeti őket. Feltétlen je­lentkeznie kell ellenőrző vizsgálatra. Biztosíthatjuk, hogy amennyiben je­lenlegi állapota műtétet nem igényel, akkor annak elvégzését nem is fogják ajánlani. -t megnyitják a pénztárcájukat, s a tel­hetetlen angyal tovább szippantgatja a tekintélyes összegre rúgó cseh­szlovák pénzdarabokat. — Ide gyere, te istenkoldusa — ripakodok a fiamra. — Hát mit gon­dolsz te voltaképp? Hogy képzeled ezt? Hiszen szégyent hozol az egész házra! — Tudom, apu — hangzik a válasz , de mikor az angyalka olyan szé­pen bólogat a fejivei!... Apróra megmagyaráztam neki min­dent. Mi tudjuk, hogy nincsenek angyalok, azért nem is támogatjuk őket. És egyáltalán, hogy jutott eszé­be koldulni? Ez nem maradhat eny­­nyiben. ezen alaposan el kell gondol­kozni, magában meghányni-vetni a dolgot, aztán önkritikát gyakorolni. — Most pedig megmagyarázom ne­ked, hogy mi az az önkritika — mond­tam. — A felnőtt ember is elkövet hibákat, a gyerek még inkább. De hibáinknak tudatára kell ébrednünk, el kell gondolkoznunk rajtuk és be kell ismernünk azokat. És aztán ... — És aztán? — kérdezte mohón. •— Aztán mindent helyre lehet hoz­ni, ha az ember őszintén hisz benne. — Én őszintén hiszek, apu, becsü­letszavamra hiszek — mondta boldo­gan. — Ez már önkritika? — Igen — feleltem. — Ha őszintén hiszel... Nagyon elégedett voltam, hogy megértette, mert ez nem mindenki­nek sikerül... Néhány nap múlva épp hazafelé bandukoltam, amikor egyszeresek észreveszem a fiamat, amint egy ismeretlen járókelővel bizalmasan beszélget. A járókelő előbb kissé meg­lepett arcot vágott, aztán zsebébe nyúlt, egy tízfillérest nyújtott át a fiúnak, aki hanyagul megköszönte s már futott is az angyal felé. Ott találkoztunk. Néztünk egymásra. Sokáig, sokáig. Ezt a szégyent!... Látod — mondtam keserűen —, ennyit ér a te őszinteséged ... Kö­szönöm ! — Ne félj, apu, — mondta lángra­­gyult arccal -, este majd megint ön­kritikát gyakorolok. És sírva tette hozzá: — De mikor az az angyalka olyan szépen bólogat a fejivei!... (Ford. Palotai E.) oSCSoKtCSoKSCSoKSCgcS Disznótorok idején Két gyerek beszélget a kemence­padkán: — Idehallgass, Laji — mondja súg­va az egyik —, ha disznót öltök, egy rőf kolbászt, egy kis hurkát tégy a tányérra és mondd azt otthon, hogy mi küldtük. Én is megcsinálom ugyan­ezt, és azt mondom, hogy ti küldi­­tek... Mi a fenének .mászkáljunk odakünn ilyen hidegben. Szoktál önmagadnak beszélni? Valaha bolondnak tekintették azt az embert, aki egymagában hangosan beszélt (kivéve, ha az illető színész volt, s színpadon tette ezt). Egy is­mert pszichológus professzor, Albert Goss szerint ez a jelenség a felsőbb­­rendű értelem jele. Ügy látszik, van valami abban, hogy valaki azért beszélget saját magával, mert szereti az intelligens társasá­got. Rossz szomszéd­ság, török átok — ezt tartják a jóba­rátok. Ezt vallja a zempléni két jó szomszéd, Módi Pis­ta bácsi meg Bor­dás István is. Ké­pünkön az István­­napi köszöntő köz­ben szorgalmasan ürítgetik a poharat egymás egészségé­re, borra, búzára, békességre meg a boldog Űj évre. Mi­lyen jó, hogy ilyen sok mindenre lehet koccintani. TANÁCSADÓ K. R.-né 30-éves, évek óta szív­táji fájdalmat érez. A fájdalom nem azért aggasztja, mert eres, hanem éppen azért, mert a szív táján érzi. Sokszor végeztetett ÉKG-vizsgálatot, de ez káros el­térést nem mutat. Szívtáji fájdalom nem jelent szív­­betegséget. Igen sok oka lehet. Ért­hető, hogy az itt jelentkező fájdal­makat az aggódó, érzékenyebb ideg­­rendszerű ember mindjárt a szívvel hozza kapcsolatba. (Ugyanakkor pl. ha valakinek a feje fáj, egyáltalán nem gondol arra, hogy az agya beteg.) Nem hisszük, hogy célra vezet a gyakori ÉKG-vizsgálat. Orvoshoz kell fordulni, aki megállapítja, mi a bán­­talom oka. Könnyen lehet, hogy csu­pán az izomzat, a bordák, az érző idegek enyhébb megbetegedéséről, vagy éppen az idegrendszer túlérzé­kenységéről van szó. Mindezek gyó­gyítása nem jelent nehéz feladatot az orvos számára. 1. Átváltozás Ehhez a játékhoz legalább hat részvevőre van szükség. Az egyik játékost kiküldjük a szobából. Amíg kint van, addig ketten gyorsan meg­változtatják a külsejüket úgy, hogy kicserélik a kabátjukat, vagy más ruhadarabjukat. A kiküldött játékost ezután behívjuk és ki kell találni, kik cseréltek ruhadarabot és milyent. Öt-tíz perc gondolkodási időt enge­délyezünk, ha addig nem találja ki, zálogot kell adnia. 2. Fogócska csomaghordással A fogócskában részvevők egyiké­nek a kezében van egy csomag. Ha a fogó közeledik, gyorsan átadja a csomagot egy másik játékosnak, ne­hogy azzal együtt fogják el. Szabály azonban, hogy legalább öt lépést kell a csomaggal szaladni, előbb nem szabad átadni. Akiket sikerül a fogó­nak a csomaggal együtt elkapni, az lesz a fogó. Ezért tehát a fogónak mindig azt kell üldözni, akinél a cso­mag van. Háziasszonyoknak Nem könnyű dolog a házimunka. Hogy csak egyet említsünk — például a vasalás. Francia szakemberek kiszá­mították, hogy egy órai vasalás során a háziasszonyok 155-ször emelik jel a vasalót. Minthogy a házivasalók álta­lában 3 kg-ot nyomnak, ez azt jelenti, hogy a háziasszony egy óra alatt 454 kg-ot emel jel. Ezért hát a házimunkára is érvényes, hogy többet ésszel, mint erővel! Az alábbiakban csak néhány kevésbé el­terjedt módszert ismertetünk, amely­ből egyiknek-másiknak talán a leg­ügyesebb háziasszony is hasznát veszi. KONYHA Ha csak a tojás fehérjét akarjuk főzéskor elhasználni, nem kell fel­törni. Fúrjunk kis lyukat a tojás egyik végén, s ezen a nyíláson ráz­zuk ki a fehérjét. A héjában maradt sárgája hosszú ideig friss marad, ha hűvös helyen tartjuk. Ha azt akarjuk, hogy a rizs ne főj­­jön szét, mossuk meg előbb meleg és hideg vízben, majd a víz lecsurgatása után kevés zsíron pirítsuk meg. Utána tegyünk az edénybe háromszor annyi vizet, mint amennyi a rizs és lassú tűzön, fedő alatt főzzük. Mire a víz elpárolog, a rizs is megfőtt és igy biztos, hogy a rizsszemek külön vál­nak, nem ragadnak össze. A vaj könnyen romlik, ha sok ben­ne a víz. De ha egy kis sót teszünk rá. élvezhető marad. Amennyiben ezt elmulasztottuk, az áporodott vajon is lehet még segíteni. Használat előtt nyomkodjuk át hideg tejben, amelybe előzőleg egy kis sót és szódabikarbó­nát tettünk. így ismét jóízű lesz a vaj. PETŐFI SÁNDOR: Dínomdánom *) Hegedüszó, jurulyaszó, cimbalom .., Van-e még, kit a búbánat terhe nyom? Akinél van, igazítsa el a bút, Nehogy neki mutassák meg, hol az út. A búbánat gonosz vendég, rossz madár, a kebelbe életet, vért lopni jár. a búbánat szívet rágó ürgeji: Borral lehet, borral kell kiönteni. A bor éleszt, a bor éget, mint a csók — Csókot, lyánka, hosszat, édest, lángolót, Csókod lángja, mint a napfény, mennyei, Mely az élőfán a lombot neveli. Lombon fakad, lombon fejlik a virág, Lomb nélkül, virág nélkül mit ér az ág ? Hogyha pusztán s szárazon a törzsök áll, Hamar éri a sodró vész, a halál... I Ha halál, te nagy kérdésjel, melyre még, Nem felel sem idő, sem bölcseség, Mivel áldasz, mivel versz, a sír után? Van-e ott is élet és bor és leány? Mit törődöm, mit tűnődöm még sokat! Elek most, és ölelem, mi élvet ad: S mi ad élvet, hogyha nem bor és leány? Éljen a lyány, éljen a bor. húzd, cigány! 1843, január. *) Százharmincöt évvel ezelőtt szü­letett Petőfi Sándor. Könnyen felfrissíthetjük a megszá­radt dió- és mogyoróbelet, ha egy órán át langyos tejben áztatjuk. MOSÁS A nem színtartó tarka ruhaanyagot először gyenge ecetes vízben 20 per­cig áztassuk, majd tiszta vízben mos­suk jól át, és újabb tiszta vízben szapannal dörzsöljük meg a piszko­sabb részeket. Ezután enyhe ecetes vízben öblítsük, és asztalra fektetve szárítsuk, hogy a színek ne kevered­jenek. Mintás cérnaanyagot olyan hideg vízben mosunk, amelynek minden literjéhez egy evőkanál ecetet adtunk hozzá. Mosás után az öblítővizet any­­nyiszor kell cserélni, amíg teljesen tiszta nem lesz. Az utolsó öblögetést hígított ecetbe végezzük. TAKARÍTÁS A tűzhelyről, kályháról a zsírfoltot legjobban kávéaljjal lehet eltávolíta­ni. Amikor még meleg a tűzhely, jó vastagon szórjuk be kávézaccal, és egy-két óráig hagyjuk állni. Ezután dörzsöljük fényesre újságpapírral. Szép lesz és emellett szagtalan, meg a kezünk se piszkolódik be, mint a vaspor vagy más tisztítószer haszná­latánál. A tisztára súrolt kád vagy lavór visszanyeri eredeti fényét, ha ecetbe mártott puha ronggyal átdörzsöljük. VASALÁS A hosszú viseléstől kifényesedett szövetet úgy kell vasalni, hogy a va­salóruhát 40 százalékos ecetesoldatba mártjuk (6 deci vízhez 4 deci ecet). A nadrág szélén keletkezett kihó­­lyagosodást az ún. „zsebeket“ el lehet tüntetni, ha a szövetet megnedvesít­jük, és a baloldalán körözve vasaljuk mindaddig, amíg a nedvesség elpáro­log. Utána a színén élet vasalunk a nadrágba, mégpedig úgy, hogy a nedves ruha és a szövet közé gyapjú anyagot teszünk, amely a nedvessé­get beszívja. A nyakkendőt házilag is könnyen kivasalhatjuk anélkül, hogy szétfej­tenénk. Fordítsuk meg a vasalót a hátára, tegyünk rá nedves ruhát, s erre helyezzük rá a nyakkendőt. Ezután húzzuk végig a nyakkendőt a vasalón úgy, hogy közben puha kefével rányomjuk.-kk Amikor a HNB-elnök munkaruhában megy a hivatalába — Mit keres itt a Riska tehenem? — Ismerős volt néki a szag ... Az okos madárka (TATÁR MESE) A vadász parányi kis madarat fo­gott. Amikor arcához érintette a pi­ciny jószágot, ez emberi hangon szólalt meg: — Engedj szabadon, hiszen olyan kicsi vagyok, hogy semmi hasznomat sem vennéd. Ha visszaadod a szabad­ságomat, három hasznos tanácsot adok, és hogy megbízz bennem, kettőt elmondok, amíg a tenyeredben tar­tasz, de a harmadikat csak akkor, amikor már elengedtél. A vadász beleegyezett. — Nos figyelj — csipogta a madár. — Sose búsulj azért, amit elszalasz­tott ál, inkább nézz bizakodóan a jö­vőbe. A második tanácsom: sose adj hitelt annak, ami az ép ésszel ellenke­zik. De a vadász különösen a 'harmadik tanácsra volt kíváncsi, így hát elen­gedte a madarat. Az már a fa tetejéről szólt le hozzá: — Szerencsétlen! Miért engedtél el? Eejemben akkora színaranygolyó van, mint egy nagy csirketojás. A vadász kétségbeesésében a fejét verte: — Először elütsz az aranygolyótól, s most méghozzá be is csapsz? Hol marad a harmadik tanács?. — Legyen kívánságod szerint — csipogta a kis madár. — Csak azért hallgattam, mert már az első két ta­nácsot sem fogadtad meg, mert miként is hihetted, hogy fejemben nagy arany - golyóbis van, amikor egész nagyságom sem éri el egy közepes tyúktojás ter­jedelmét. Ezenkívül miért siránkoztál az állítólag elszalasztott alkalmon? Tanulj ebből az esetből! — ez a har­madik tanácsom. Így szólt a kismadár és elrepült. A boltban Egy vevő felháborodva panaszkodik: — Kérem ez tűrhetetlen! Egy laka­tot találtam a kenyeremben! Mire az eladó finom mosollyal azt feleli: — Csak tessék nyugodt lenni, azon­nal átírunk a péküzemnek, hogy ke­ressék meg a hozzávaló kulcsot... Gépjavítás Az igazgató megkérdi a traktoro­soktól: — Elkészültek már a kombájnnal? — Nagyjából! - válaszolja az egyik. — Összerakni már összerak­tuk, de menni még nem megy.

Next

/
Thumbnails
Contents