Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-12-15 / 50. szám

2 Jzalmd Földműves 1957. december 10. Pályázat Hogyan javítanám meg a gazdálkodást járásunkban ? Sürgős feladatunk a rétek és legelők javítása Járásunk mezőgazdaságának termé­­lési színvonala eléggé elmaradt a többi járásokhoz viszonyítva. A múlt év első felében még túlsúlyban volt az egyéni gazdálkodás. Mindezt látva, a járás illetékes szervei sokoldalúan elemezték a lemaradás okait, s végül arra a megállapításra jutottak, hogy a kívülálló földművesek bármennyire igyekeznek, akkor sem képesek a fej­lődést oly módon elősegíteni, mint a nagyüzem. Hogy ezen változtassanak, meg­szervezték, majd alapos felkészült­ség után meg is kezdték a felvilá­gosító, meggyőző munkát a földműve­sek soraiban.... A tervszerű munka gyümölcseként 20 új EFSZ létesült az ősz folyamán, így a járás mezőgazdasági viszonyai­nak megjavulására az előfeltételeket biztosították. Igenám, de az igazi munka csak ekkor kezdődött, különö­sen a szervezés, irányítás követelt ta­pasztalt embereket. Ezekből viszont szűkében vannak. Ezekután az űj szö­vetkezeteknek nyújtandó segítség, amely igen fontos, bizony el-el ma­rad. Éppen ezért az a véleményem, hogy a JNB mezőgazdasági osztálya foko­zottabb gondot fordíthatna az in­štruktori hálózat kiépítésére. Ahhoz nem fér kétség, hogy ez nem megy egyik napról a másikra. Az élet azon­ban nem állhat meg. A járás illetékes szervei ezt a kérdést oldják meg olyanformán, hogy a már jól működő EFSZ-ek tapasztaltabb vezetőiből he­lyezzenek át rövidebb időre kádere­ket. Ha a járás területén ilyen káde­rekből kevés van (ami tény, hogy ke­vés), kérjék ki a JNB illetékes szer­vei a szomszédos járások segítségét. Megjött a tél. Ez a jövő évre való jó felkészülés ideje. A szakkáder­­képzésre jut elég idő, csak alaposan ki kell használni. Az oktatás mind szakmai, mind politikai téren folyjék. Sokat segíthetnek ebben a szövetke­zeti munkaiskolák, ha nagy figyelmet fordítunk működésükre, ha biztosít­juk a jó szervezés, irányítás erkölcsi­­ahyagi előfeltételeit, és nem feledke­zünk meg az ellenőrzésről sem. Leg­fontosabb most az új szövetkezetek vezetőinek iskoláztatása. Mindenek­előtt szükséges, hogy az elnökökön az agronómusokon, zootechnikusokon kívül a csoportvezetők is részesülje­nek szakoktatásban. A szövetkezet termelő egységeinek vezetői ők, akik­nek szakmai és politikai tájékozott­ságától nagyon sok függ. Közvetlenül befolyásolják a munkatermelékeny­séget. Az előadók nagyon helyesen tennék, ha minden esetben felhasználnák a helyi tapasztalatokat, azokból indul­nának ki. így az előadás élénkebb. ugyanakkor az elmélet nyomban kap­csolódik a gyakorlattal. Az előadást követő vitában beszéljenek a tagok határuk dülűinek talajösszetételéről, a leghaladóbb termelési módszerek­ről, hogyan tudnák saját viszonyok közepette alkalmazni, stb. Ezeken a tanfolyamokon, előadás-sorozatokon ne csak az iskolázott szakemberek beszélgessenek az oktatásban rész­vevő szövetkezeti tagokkal, egyéni gazdálkodókkal, hanem az évek során sok tapasztalatot szerzett, régebbi szövetkezetek vezetői is. Általában kívánatos, hogy az új EFSZ-ek tagjai a tél folyamán ta­pasztalatcsere céljából minél több jól működő szövetkezetei megláto­gassanak, megismerjék gazdálkodá­suk menetét. Ne sajnálják az időt és fáradságot, kerekedjenek fel huszan­­huszonöten, és nézzék meg akár a szomszéd járás élenjáró szövetkeze­teit is. A vendéglátó EFSZ-ek meg ne fukarkodjanak a tapasztalatok át­adásával, de a hibákat se takargas­sák. Mutassanak rá arra is, mily téve­dések okozták ezeket a hibákat, s ho­gyan küszöbölték ki, vagy távolítják el azokat. Helyenként a túlzott építkezések károsan hatottak. Viszont a járás több szövetkezetében meggyőződhetünk arról, hogy ok nélkül tartózkodnak a közös istállók, baromfitelepek, siló­­kutak, gödrök építésétől. A söregi EFSZ tagjai például nem egyeztek be­le a korszerű elektromos dohányszá­rító építésébe, attól félve, hogy ez tönkre teszi a tagok járulékát időtlen időkig. De megfeledkeztek arról, hogy államunk milyen kedvező, hosz­­szúlejáratú kölcsönöket biztosít erre a célra. És ha egyelőre csökkenti is a munkaegység értékét az építkezés, néhány év múlva bőségesen kárpótol­ja. Addig is, amíg az új istállók fel­épülnek, szükséges az állatok össze­vonása, közös istállózása. Erre a célra fel kell használni a volt egyéni gaz­dák tágasabb, több férőhelyes istál­lóit (akik ma már szövetkezetit agok). Bebizonyított tény, hogy az érdem szerinti jutalmazás bevezetésével se­gítjük a szövetkzet egészséges fejlő­dését, gazdasági megszilárdítását. Já­rásunk több szövetkezetében éppen ideje volna már ezt nemcsak tudo­másul venni, hanem be is vezetni a szocialista elven alapuló jutalmazási módszert. Befejezésül: a még kívülálló, egyé­nileg gazdálkodó földműveseket oly­kor-olykor hívjuk meg a szövetkezeti taggyűlésekre. Kérjük ki véleményü­ket, tanácsot meg szívesen adjunk nekik. Ha a szövetkezeti életről ér­deklődnek, ismertessük az elért sike­reinket, de mondjuk el, azt is, meny­nyivel könnyebb az élet a közösben. Ugyanakkor említsük meg, hogy do­log nélkül itt sem lehet megélni. Ér­vényesül az: „Aki nem dolgozik, ne is egyék!“ jelszó. A járási nemzeti bizottság részéről több segítséget az új szövetkezetek­nek, hogy mielőbb leküzdjék a kez­dettel járó nehézségeket. Ezt megkí­vánja járásunk mezőgazdasági szín­vonalának állandó emelkedése. Lóska Lajos, Fülek. Az egyre rosszabbodó időjárás, kü­lönösen az esős idők, akadályozzák a rétek- és legelők javítását. Szövetke­zeteink ás állami gázdaságaink túl­nyomó része még kedvező időben el­végezte a kevéshozamú rétek és le­gelők felszántását és gondozását. A nyitrai kerület állami gazdaságai 3700 hektár rétet és legelőt megtrá­gyáztak. Ezzel eredeti tervüket 300 hektárral túlteljesítették. Lemaradt azonban a lévai állami gazdaság, ahol még jelentős terület vár gondozásra. A kassai kerülethez tartozó király­­helmeci járás szövetkezetei nemrég még nagyon elmaradtak a rétek- és legelők javításának munkálataival. Az utolsó héten azonban a helyzet ala­posan megváltozott. A szövetkezetek tagsága példás munkalendülettel az elmúlt hét végéig 700 hektár rétet és legelőt mütrágyázott és elvégez­te a szükséges javítási munkálato­kat. Különösen a nagygéresiek érde­melnek dicséretet, ahol 223 hektár rétet és legelőt feljavítottak. Szlovákia dolgozói sokszáz levelet és táviratot küldtek a Békevédök Szlo­vákiai Bizottságához, amelyben egyet­értésüket fejezik ki a kommunista- és a munkáspártok moszkvai tanács­kozásáról kiadott nyilatkozattal és a Békekláltvánnyal. Nagyszombatban december 6-án, a Szlovákia Kommunista Pártjának és a Nemzeti Front szervezetének 300 funkcionáriusa gyűlt értekezletre. A moszkvai értekezlet eredményeiről Augustín Michalička, az SZLKP KB titkára tartott beszámolót. Az érte­kezlet részvevői egyhangú határoza­tot hoztak, amelyben a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának álláspontját tolmácsolták. Az osztravai bányászok a Nemzeti Front valamennyi szervezetének rész­vételével december 6-án a „Tatran“ nagytermében fejezték ki egyetérté­süket a kommunista- és munkáspár­tok moszkvai értekezletével. A be­számolót Rudolf Barák, a CSKP KB politikai irodájának tagja tartotta meg, aki személyesen vett részt a moszkvai tárgyalásokon. Az osztravai bányászok a gyűlés be­fejezése előtt határozatot hoztak: „Nem a fegyverkezésben és az érté­kek pusztításában akarunk verse­nyezni. A kapitalistákkal országunk boldogulásának megteremtésében akarunk versenyezni. Azt akarjuk, hogy a tudomány, a kultúra és a ha­ladás a békét szolgálja. Feltétel nél-A vécsi szövetkezet (királyhelmecf járás) szintén befejezte a tervezett kevés hozamú rét- és legelő felszán­tását, ami 25 hektárt tesz ki. A szö-> vetkezet tagjai jól tudják, hogy így sokkal több hasznuk lesz belőle, mintha alacsony hozamú rétnek vagy legelőnek maradt volna. Alig van szövetkezet, ahol a párt­levél tárgyalása alkalmával ne tettek volna vállalást a rétek és legelők ja­vítására. A palásti szövetkezet (Ipoly­sági járás) vállalta, hogy az idén 10 hektár gyenge hozamú rétet felszánt. Hasonló vállalást tett a somorjai já­rás számos szövetkezete. A munkála­tok elvégzésében azonban a kedve­zőtlen idő miatt országos viszonylat­ban lemaradás mutatkozik. Ezt a né­hány kedvező napot használjuk fel tehát a vállalások teljesítésére, a ré­tek és legelők javítására, hiszen a jö­vő évi bővebb takarmányalapról, a jövedelmezőbb gazdálkodásról van szó. kül egyetértünk a moszkvai határo­zattal.“ A besztercebányai kerület csaknem minden járási székhelyén december 9-én a tömegszervezetek és a nemzeti bizottságok részvételével Ismertették a szocialista országok békenyilatko­zatát. A nyolc járásban megrendezett értekezleten több mint ezer funkcio­nárius jelent meg. Felszólalásaikban teljes egyetértésüket fejezték ki a moszkvai történelmi okirat határoza­taival. Wayne Taylor, az amerikai kísérleti telep katonai munkatársa a „műhold“ fellövése előtt az utolsó ellenőrzése­ket végzi. Még szerencse, hogy a fo­tóriporter megörökítette, mert a le­fényképezés után pár óra múlva csak füstfelhő maradt belőle. .■■■■ШШМНННВННННВШНМННННВННМШНН A napokban tartották háromnapos országos konferenciájukat Bulgária me­zőgazdasági termelőszövetkezetei. A szövetkezetesek a Párt és a kormány, továbbá a tudomány vezető tényezőivel karöltve megvitatták az elért si­kereket és a felmerülő hibák okait, a szocialista mezőgazdaság űj prob­lémáit és feladatait. Nem a fegyverkezésben akarunk versenyezni A somorjai járás falvaiban az utóbbi időben a téli estéket a párt levelének vitatásával töltik. A szövet­kezet tagsága és az állami gazdasá­gok dolgozói a vita folyamán számos javaslatot tettek a mezőgazdasági termékek minőségének fokozására és a termelés költségeinek csökkenté­sére. A párt levelét a járás 29 községé­ben gyűlésen tárgyalták meg. A vita folyamán 298 felszólalás hangzott el és főképpen a mezőgazdasági terme­lés fokozására, a felsőbb szervek tá­mogatásának megjavítására és a köz­ség dolgozóinak nyújtott juttatások kibővítésére tettek javaslatot. A já­rás földművesei bátor kezdeménye­zők. Vállalták, hogy az ötéves terv ötödik évére tervezett színvonalat a negyedik évben elérik. A TRNÄVKAI SZÖVETKEZETI TA­GOK egyes mezőgazdasági típus-épü­letek kivitelezéséről vitatkoztak. Né­mely típus egyáltalán nem felel meg a mai állattenyésztés követelményei­nek. A gépesítők címére is tettek néhány megjegyzést. A silókombáj­nok, trágyarakók, répakombájnok, a magasteljesítményű morzsológépek tökéletesítésére hívták fel figyelmü­ket. A mezőgazdasági termelés haté­konyabb irányítása érdekében java­solják a szövetkezetek tömörítését egy egységben. Végül megjegyzéseket fűztek a szövetkezeti normák rögzí­tésére és a jutalmazásra vonatkozó­lag. AZ ŰSZORI szövetkezeti tagok ja­vasolják, hogy a méhészetet minden szövetkezetben vezessék be. Ennek a növényzet beporzása szempontjából nagy jelentősége van. Javasolják a méztermelés fokozását. VÖRÖSMAJORIAK szintén a szövet­kezeti épületek tervezésében elő­forduló hibákat vitatták. Többek kö­zött megemlítették, hogy a tipizált 400 férőhelyes sertésólban csak 250 sertést tudnak elhelyezni, Az állat-. A párt levelét vitatják Istállót 100 férőhelyesre változtat­juk. Ezzel az intézkedéssel körülbe­lül 30 000 koronát megtakarítunk. tenyésztés eredményesebb fejlesztése céljából az évelő takarmányok ter­mesztésének kibővítését ajánlják. A LÉGI szövetkezeti tagok a föld javításának érdekében minden évben a földterület 7 százalékán zöldtrá­gyázást végeznek. Az évelő takarmá­nyok termésének fokozása céljából a földeken kutat ásnak és a növényze­tet öntözni fogják. A TONKAHÄZI földművesek a téli iskoláztatás szükségességéről és a különféle érdekkörök kívánságát tol­mácsolták. Vökön a eukorrépa bera­kásához szükséges szállítószalag be­szerzését ajánlották, mellyel munká­jukat jelentősen megkönnyítenék. A somorjai járás valamennyi szö­vetkezete egész sor javaslattal és intézkedéssel válaszol a kormány le­velére. A levél megtárgyalása és vi­tatása, az intézkedések végrehajtása mind a termelékenység fokozását és az előállítási költségek csökkentését tartják szem előtt. VI. Blažič. A termelési költségek csökkentésére törekszünk A PALÄSTI egységes földműves­­szövetkezet tagsága a párt levelének megjelenése után azonnal hozzáfo­gott a levél tárgyalásához és megvi­tatásához. Ennek folyamán számos hiányosságot fedeztünk fel szövetke­zetünk gazdálkodásában. Most ezeket sorba kiküszöböljük és intézkedéseket teszünk annak érdekében, hogy fa­lunkban a szocialista ágazatot még jobban megszilárdítsuk és megerősít­sük. E cél elérését szem előtt tartva, mindenekelőtt szövetkezetünk terme­lékenységének fokozására törekszünk. Legfontosabb feladatnak a szántóte­rület kibővítését tekintjük. Még az idén 10 hektár alacsony hozamú ré­tet felszántunk, 10 hektár mocsaras területet lecsapolunk, 10 hektárnyi szántóföldet azzal nyerünk, hogy az idei tervezett épületeket kihaszná­latlan területre építjük, végül a fölös­leges utak felszántásával három hek­tárnyi szántóföldhöz jutunk. A termelékenység fokozása céljából 100 hektárnyi területen öntözéses rendszert létesítünk. A gépi munka fokozottabb kihasználásával a földek jobb megművelésére törekszünk. az Állattenyésztés jobb jöve­delmezősége érdekében elhatároztuk, hogy a közélelmezés számára szánt szarvasmarhákat csak 4§P kilón felüli súlyban adunk át. A marhaállomány növelése szempontjából a szopósbor­jak levágását teljesen megszüntet­jük. Bevezetjük a bikák hizlalását. Mindezen intézkedések segítségével a marhaállományunkat évente 20 da­rabbal növeljük. A sertéstenyésztésben mindenek­előtt a termelési költségek csökken­tésére törekszünk. Ezt azzal érjük el, hogy saját erőnkből és anyagunkból önetetőket készítünk, továbbá a hiz­lalás! idő lecsökkentésével, a takar­mány jobb kihasználásával újabb ta­karékosságot érünk el. Az önetetök létesítésével egy munkaerőt megta­karítunk. A hízlalási idő lerövidítésé­vel egy év leforgása alatt 200 darab sertéssel, átlagosan 222 kg súlyban többet fogunk beszállítani, végül be­vezetjük a kacsák gyors hizlalását. Szövetkezetünk kiszélesítésével eb­ben az évben állatállományunk két­szeresére emelkedett. Magától érte­tődik, hogy ez több takarmánymeny­­nyiséget követel. Az állami gazdasá­goknak tett szolgálatokért 4 vagon abrakot kapunk. A szarvasmarhák és sertések hizlalására szerződést kö­tünk és ezért további 4 — 4 vagon ab­rakot kapunk. A még hiányzó abra­kot 5 vagón lucernaszéna lisztté da­rálásával pótoljuk. Mivel a szarvas­­marhák számára fölösleges silőkész­­lettel rendelkezünk, 480 mázsa here­silót a sertésekkel fogunk feletetni. A GAZDASÁGI ÉPÜLETEK célszerű kihasználása érdekében a tervezett 50 férőhelyes sertéshizlalda helyett 150 férőhelyest, a tervezett 30 férő­helyes lóistálló helyett pedig 50 férő­helyest építünk. Továbbá eredetileg 34 szarvasmarha számára tervezett Az építkezések terén nagy megta­karítást érünk el azzal, hogy a szük­séges anyag (épületkő, kavics, ho­mok stb.) kitermelését saját erőnk­kel végezzük. Továbbá elhatároztuk, hogy a helyi forrásokat az eddiginél nagyobb méretben kihasználjuk. Ezek az intékezdések mind hozzá­járulnak a termelés fokozásához, az előállítási költségek csökkentéséhez és végül szövetkezetünk eredménye­sebb gazdálkodásához. Kovács János, Palásti. Több mint ezer hozzászólás A losonci járás 46 községében az EFSZ-ek tagsága, a helyi nemzeti bi­zottságok és a tömegszervezetek megtárgyalták a párt levelét. A vitába eddig több mint ezer ember kapcso­lódott be. A HNB-okat érintő felszó­lalások száma 145, amely rögtöni in­tézkedést kíván. Az EFSZ-ekben a legtöbb panasz a gépállomások munkája ellen hang­zik el. A szövetkezetek több gépet kérnek, főképpen könnyű mezőgazda­­sági gépeket. A podvecsányi szövetkezet tagjai munkájuk megjavítása érdekében el­határozták, hogy az ifjúságot meg­nyerik a közös munkára, továbbá talajjavítással fokozzák a rétek és legelők hozamát. A jövő évben és a további években a termelékenység elérése céljából több műtrágyát hasz­nálnak. Kismulyadon a sertésólak építésének költségét úgy akarják csökkenteni, hogy a szükséges fa­mennyiséget részben saját akácfá­jukkal fedezik. Pilisen víztelenítik a réteket és legelőket. A jelsőci szövetkezet tagjai a tervezés terén nagyobb beleszólást kérnek azon az alapon, hogy minden szövetkezet a maga viszonyait ismeri legjobban. A járás többi szövetkezetei a párt levelének tárgyalása során napfényre kerülő hibákat igyekeznek kiküszö­bölni és a termelést fokozni. A párt levelének megvitatása alkal­mával újabb, szám szerint 165 kötele­zettségvállalás született. Ebből 28 kö­zös és 137 egyéni. A nők 44 vállalást tettek. Különösen értékes kötelezett­ségvállalást tett a rapi szövetkezet, amely szerint 1958-ban a gabona átlagos hektárhozamát 25 mázsára emelik. Az apátfalusi EFSZ-ben dolgozó nő­bizottsági tagok arra kötelezték ma­gukat, hogy 1958-ban hektáronként 600 liter tejet, 50 kg marhahúst, 110 kg sertéshúst és 470 darab tojást termelnek ki. Ezek a bátor elhatáro­zások a gyakorlatban azt jelentik, hogy a második ötéves terv feladatait határidő előtt teljesítik. Koncz János, Losonp

Next

/
Thumbnails
Contents