Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-12-15 / 50. szám
2 Jzalmd Földműves 1957. december 10. Pályázat Hogyan javítanám meg a gazdálkodást járásunkban ? Sürgős feladatunk a rétek és legelők javítása Járásunk mezőgazdaságának termélési színvonala eléggé elmaradt a többi járásokhoz viszonyítva. A múlt év első felében még túlsúlyban volt az egyéni gazdálkodás. Mindezt látva, a járás illetékes szervei sokoldalúan elemezték a lemaradás okait, s végül arra a megállapításra jutottak, hogy a kívülálló földművesek bármennyire igyekeznek, akkor sem képesek a fejlődést oly módon elősegíteni, mint a nagyüzem. Hogy ezen változtassanak, megszervezték, majd alapos felkészültség után meg is kezdték a felvilágosító, meggyőző munkát a földművesek soraiban.... A tervszerű munka gyümölcseként 20 új EFSZ létesült az ősz folyamán, így a járás mezőgazdasági viszonyainak megjavulására az előfeltételeket biztosították. Igenám, de az igazi munka csak ekkor kezdődött, különösen a szervezés, irányítás követelt tapasztalt embereket. Ezekből viszont szűkében vannak. Ezekután az űj szövetkezeteknek nyújtandó segítség, amely igen fontos, bizony el-el marad. Éppen ezért az a véleményem, hogy a JNB mezőgazdasági osztálya fokozottabb gondot fordíthatna az inštruktori hálózat kiépítésére. Ahhoz nem fér kétség, hogy ez nem megy egyik napról a másikra. Az élet azonban nem állhat meg. A járás illetékes szervei ezt a kérdést oldják meg olyanformán, hogy a már jól működő EFSZ-ek tapasztaltabb vezetőiből helyezzenek át rövidebb időre kádereket. Ha a járás területén ilyen káderekből kevés van (ami tény, hogy kevés), kérjék ki a JNB illetékes szervei a szomszédos járások segítségét. Megjött a tél. Ez a jövő évre való jó felkészülés ideje. A szakkáderképzésre jut elég idő, csak alaposan ki kell használni. Az oktatás mind szakmai, mind politikai téren folyjék. Sokat segíthetnek ebben a szövetkezeti munkaiskolák, ha nagy figyelmet fordítunk működésükre, ha biztosítjuk a jó szervezés, irányítás erkölcsiahyagi előfeltételeit, és nem feledkezünk meg az ellenőrzésről sem. Legfontosabb most az új szövetkezetek vezetőinek iskoláztatása. Mindenekelőtt szükséges, hogy az elnökökön az agronómusokon, zootechnikusokon kívül a csoportvezetők is részesüljenek szakoktatásban. A szövetkezet termelő egységeinek vezetői ők, akiknek szakmai és politikai tájékozottságától nagyon sok függ. Közvetlenül befolyásolják a munkatermelékenységet. Az előadók nagyon helyesen tennék, ha minden esetben felhasználnák a helyi tapasztalatokat, azokból indulnának ki. így az előadás élénkebb. ugyanakkor az elmélet nyomban kapcsolódik a gyakorlattal. Az előadást követő vitában beszéljenek a tagok határuk dülűinek talajösszetételéről, a leghaladóbb termelési módszerekről, hogyan tudnák saját viszonyok közepette alkalmazni, stb. Ezeken a tanfolyamokon, előadás-sorozatokon ne csak az iskolázott szakemberek beszélgessenek az oktatásban részvevő szövetkezeti tagokkal, egyéni gazdálkodókkal, hanem az évek során sok tapasztalatot szerzett, régebbi szövetkezetek vezetői is. Általában kívánatos, hogy az új EFSZ-ek tagjai a tél folyamán tapasztalatcsere céljából minél több jól működő szövetkezetei meglátogassanak, megismerjék gazdálkodásuk menetét. Ne sajnálják az időt és fáradságot, kerekedjenek fel huszanhuszonöten, és nézzék meg akár a szomszéd járás élenjáró szövetkezeteit is. A vendéglátó EFSZ-ek meg ne fukarkodjanak a tapasztalatok átadásával, de a hibákat se takargassák. Mutassanak rá arra is, mily tévedések okozták ezeket a hibákat, s hogyan küszöbölték ki, vagy távolítják el azokat. Helyenként a túlzott építkezések károsan hatottak. Viszont a járás több szövetkezetében meggyőződhetünk arról, hogy ok nélkül tartózkodnak a közös istállók, baromfitelepek, silókutak, gödrök építésétől. A söregi EFSZ tagjai például nem egyeztek bele a korszerű elektromos dohányszárító építésébe, attól félve, hogy ez tönkre teszi a tagok járulékát időtlen időkig. De megfeledkeztek arról, hogy államunk milyen kedvező, hoszszúlejáratú kölcsönöket biztosít erre a célra. És ha egyelőre csökkenti is a munkaegység értékét az építkezés, néhány év múlva bőségesen kárpótolja. Addig is, amíg az új istállók felépülnek, szükséges az állatok összevonása, közös istállózása. Erre a célra fel kell használni a volt egyéni gazdák tágasabb, több férőhelyes istállóit (akik ma már szövetkezetit agok). Bebizonyított tény, hogy az érdem szerinti jutalmazás bevezetésével segítjük a szövetkzet egészséges fejlődését, gazdasági megszilárdítását. Járásunk több szövetkezetében éppen ideje volna már ezt nemcsak tudomásul venni, hanem be is vezetni a szocialista elven alapuló jutalmazási módszert. Befejezésül: a még kívülálló, egyénileg gazdálkodó földműveseket olykor-olykor hívjuk meg a szövetkezeti taggyűlésekre. Kérjük ki véleményüket, tanácsot meg szívesen adjunk nekik. Ha a szövetkezeti életről érdeklődnek, ismertessük az elért sikereinket, de mondjuk el, azt is, menynyivel könnyebb az élet a közösben. Ugyanakkor említsük meg, hogy dolog nélkül itt sem lehet megélni. Érvényesül az: „Aki nem dolgozik, ne is egyék!“ jelszó. A járási nemzeti bizottság részéről több segítséget az új szövetkezeteknek, hogy mielőbb leküzdjék a kezdettel járó nehézségeket. Ezt megkívánja járásunk mezőgazdasági színvonalának állandó emelkedése. Lóska Lajos, Fülek. Az egyre rosszabbodó időjárás, különösen az esős idők, akadályozzák a rétek- és legelők javítását. Szövetkezeteink ás állami gázdaságaink túlnyomó része még kedvező időben elvégezte a kevéshozamú rétek és legelők felszántását és gondozását. A nyitrai kerület állami gazdaságai 3700 hektár rétet és legelőt megtrágyáztak. Ezzel eredeti tervüket 300 hektárral túlteljesítették. Lemaradt azonban a lévai állami gazdaság, ahol még jelentős terület vár gondozásra. A kassai kerülethez tartozó királyhelmeci járás szövetkezetei nemrég még nagyon elmaradtak a rétek- és legelők javításának munkálataival. Az utolsó héten azonban a helyzet alaposan megváltozott. A szövetkezetek tagsága példás munkalendülettel az elmúlt hét végéig 700 hektár rétet és legelőt mütrágyázott és elvégezte a szükséges javítási munkálatokat. Különösen a nagygéresiek érdemelnek dicséretet, ahol 223 hektár rétet és legelőt feljavítottak. Szlovákia dolgozói sokszáz levelet és táviratot küldtek a Békevédök Szlovákiai Bizottságához, amelyben egyetértésüket fejezik ki a kommunista- és a munkáspártok moszkvai tanácskozásáról kiadott nyilatkozattal és a Békekláltvánnyal. Nagyszombatban december 6-án, a Szlovákia Kommunista Pártjának és a Nemzeti Front szervezetének 300 funkcionáriusa gyűlt értekezletre. A moszkvai értekezlet eredményeiről Augustín Michalička, az SZLKP KB titkára tartott beszámolót. Az értekezlet részvevői egyhangú határozatot hoztak, amelyben a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának álláspontját tolmácsolták. Az osztravai bányászok a Nemzeti Front valamennyi szervezetének részvételével december 6-án a „Tatran“ nagytermében fejezték ki egyetértésüket a kommunista- és munkáspártok moszkvai értekezletével. A beszámolót Rudolf Barák, a CSKP KB politikai irodájának tagja tartotta meg, aki személyesen vett részt a moszkvai tárgyalásokon. Az osztravai bányászok a gyűlés befejezése előtt határozatot hoztak: „Nem a fegyverkezésben és az értékek pusztításában akarunk versenyezni. A kapitalistákkal országunk boldogulásának megteremtésében akarunk versenyezni. Azt akarjuk, hogy a tudomány, a kultúra és a haladás a békét szolgálja. Feltétel nél-A vécsi szövetkezet (királyhelmecf járás) szintén befejezte a tervezett kevés hozamú rét- és legelő felszántását, ami 25 hektárt tesz ki. A szö-> vetkezet tagjai jól tudják, hogy így sokkal több hasznuk lesz belőle, mintha alacsony hozamú rétnek vagy legelőnek maradt volna. Alig van szövetkezet, ahol a pártlevél tárgyalása alkalmával ne tettek volna vállalást a rétek és legelők javítására. A palásti szövetkezet (Ipolysági járás) vállalta, hogy az idén 10 hektár gyenge hozamú rétet felszánt. Hasonló vállalást tett a somorjai járás számos szövetkezete. A munkálatok elvégzésében azonban a kedvezőtlen idő miatt országos viszonylatban lemaradás mutatkozik. Ezt a néhány kedvező napot használjuk fel tehát a vállalások teljesítésére, a rétek és legelők javítására, hiszen a jövő évi bővebb takarmányalapról, a jövedelmezőbb gazdálkodásról van szó. kül egyetértünk a moszkvai határozattal.“ A besztercebányai kerület csaknem minden járási székhelyén december 9-én a tömegszervezetek és a nemzeti bizottságok részvételével Ismertették a szocialista országok békenyilatkozatát. A nyolc járásban megrendezett értekezleten több mint ezer funkcionárius jelent meg. Felszólalásaikban teljes egyetértésüket fejezték ki a moszkvai történelmi okirat határozataival. Wayne Taylor, az amerikai kísérleti telep katonai munkatársa a „műhold“ fellövése előtt az utolsó ellenőrzéseket végzi. Még szerencse, hogy a fotóriporter megörökítette, mert a lefényképezés után pár óra múlva csak füstfelhő maradt belőle. .■■■■ШШМНННВННННВШНМННННВННМШНН A napokban tartották háromnapos országos konferenciájukat Bulgária mezőgazdasági termelőszövetkezetei. A szövetkezetesek a Párt és a kormány, továbbá a tudomány vezető tényezőivel karöltve megvitatták az elért sikereket és a felmerülő hibák okait, a szocialista mezőgazdaság űj problémáit és feladatait. Nem a fegyverkezésben akarunk versenyezni A somorjai járás falvaiban az utóbbi időben a téli estéket a párt levelének vitatásával töltik. A szövetkezet tagsága és az állami gazdaságok dolgozói a vita folyamán számos javaslatot tettek a mezőgazdasági termékek minőségének fokozására és a termelés költségeinek csökkentésére. A párt levelét a járás 29 községében gyűlésen tárgyalták meg. A vita folyamán 298 felszólalás hangzott el és főképpen a mezőgazdasági termelés fokozására, a felsőbb szervek támogatásának megjavítására és a község dolgozóinak nyújtott juttatások kibővítésére tettek javaslatot. A járás földművesei bátor kezdeményezők. Vállalták, hogy az ötéves terv ötödik évére tervezett színvonalat a negyedik évben elérik. A TRNÄVKAI SZÖVETKEZETI TAGOK egyes mezőgazdasági típus-épületek kivitelezéséről vitatkoztak. Némely típus egyáltalán nem felel meg a mai állattenyésztés követelményeinek. A gépesítők címére is tettek néhány megjegyzést. A silókombájnok, trágyarakók, répakombájnok, a magasteljesítményű morzsológépek tökéletesítésére hívták fel figyelmüket. A mezőgazdasági termelés hatékonyabb irányítása érdekében javasolják a szövetkezetek tömörítését egy egységben. Végül megjegyzéseket fűztek a szövetkezeti normák rögzítésére és a jutalmazásra vonatkozólag. AZ ŰSZORI szövetkezeti tagok javasolják, hogy a méhészetet minden szövetkezetben vezessék be. Ennek a növényzet beporzása szempontjából nagy jelentősége van. Javasolják a méztermelés fokozását. VÖRÖSMAJORIAK szintén a szövetkezeti épületek tervezésében előforduló hibákat vitatták. Többek között megemlítették, hogy a tipizált 400 férőhelyes sertésólban csak 250 sertést tudnak elhelyezni, Az állat-. A párt levelét vitatják Istállót 100 férőhelyesre változtatjuk. Ezzel az intézkedéssel körülbelül 30 000 koronát megtakarítunk. tenyésztés eredményesebb fejlesztése céljából az évelő takarmányok termesztésének kibővítését ajánlják. A LÉGI szövetkezeti tagok a föld javításának érdekében minden évben a földterület 7 százalékán zöldtrágyázást végeznek. Az évelő takarmányok termésének fokozása céljából a földeken kutat ásnak és a növényzetet öntözni fogják. A TONKAHÄZI földművesek a téli iskoláztatás szükségességéről és a különféle érdekkörök kívánságát tolmácsolták. Vökön a eukorrépa berakásához szükséges szállítószalag beszerzését ajánlották, mellyel munkájukat jelentősen megkönnyítenék. A somorjai járás valamennyi szövetkezete egész sor javaslattal és intézkedéssel válaszol a kormány levelére. A levél megtárgyalása és vitatása, az intézkedések végrehajtása mind a termelékenység fokozását és az előállítási költségek csökkentését tartják szem előtt. VI. Blažič. A termelési költségek csökkentésére törekszünk A PALÄSTI egységes földművesszövetkezet tagsága a párt levelének megjelenése után azonnal hozzáfogott a levél tárgyalásához és megvitatásához. Ennek folyamán számos hiányosságot fedeztünk fel szövetkezetünk gazdálkodásában. Most ezeket sorba kiküszöböljük és intézkedéseket teszünk annak érdekében, hogy falunkban a szocialista ágazatot még jobban megszilárdítsuk és megerősítsük. E cél elérését szem előtt tartva, mindenekelőtt szövetkezetünk termelékenységének fokozására törekszünk. Legfontosabb feladatnak a szántóterület kibővítését tekintjük. Még az idén 10 hektár alacsony hozamú rétet felszántunk, 10 hektár mocsaras területet lecsapolunk, 10 hektárnyi szántóföldet azzal nyerünk, hogy az idei tervezett épületeket kihasználatlan területre építjük, végül a fölösleges utak felszántásával három hektárnyi szántóföldhöz jutunk. A termelékenység fokozása céljából 100 hektárnyi területen öntözéses rendszert létesítünk. A gépi munka fokozottabb kihasználásával a földek jobb megművelésére törekszünk. az Állattenyésztés jobb jövedelmezősége érdekében elhatároztuk, hogy a közélelmezés számára szánt szarvasmarhákat csak 4§P kilón felüli súlyban adunk át. A marhaállomány növelése szempontjából a szopósborjak levágását teljesen megszüntetjük. Bevezetjük a bikák hizlalását. Mindezen intézkedések segítségével a marhaállományunkat évente 20 darabbal növeljük. A sertéstenyésztésben mindenekelőtt a termelési költségek csökkentésére törekszünk. Ezt azzal érjük el, hogy saját erőnkből és anyagunkból önetetőket készítünk, továbbá a hizlalás! idő lecsökkentésével, a takarmány jobb kihasználásával újabb takarékosságot érünk el. Az önetetök létesítésével egy munkaerőt megtakarítunk. A hízlalási idő lerövidítésével egy év leforgása alatt 200 darab sertéssel, átlagosan 222 kg súlyban többet fogunk beszállítani, végül bevezetjük a kacsák gyors hizlalását. Szövetkezetünk kiszélesítésével ebben az évben állatállományunk kétszeresére emelkedett. Magától értetődik, hogy ez több takarmánymenynyiséget követel. Az állami gazdaságoknak tett szolgálatokért 4 vagon abrakot kapunk. A szarvasmarhák és sertések hizlalására szerződést kötünk és ezért további 4 — 4 vagon abrakot kapunk. A még hiányzó abrakot 5 vagón lucernaszéna lisztté darálásával pótoljuk. Mivel a szarvasmarhák számára fölösleges silőkészlettel rendelkezünk, 480 mázsa heresilót a sertésekkel fogunk feletetni. A GAZDASÁGI ÉPÜLETEK célszerű kihasználása érdekében a tervezett 50 férőhelyes sertéshizlalda helyett 150 férőhelyest, a tervezett 30 férőhelyes lóistálló helyett pedig 50 férőhelyest építünk. Továbbá eredetileg 34 szarvasmarha számára tervezett Az építkezések terén nagy megtakarítást érünk el azzal, hogy a szükséges anyag (épületkő, kavics, homok stb.) kitermelését saját erőnkkel végezzük. Továbbá elhatároztuk, hogy a helyi forrásokat az eddiginél nagyobb méretben kihasználjuk. Ezek az intékezdések mind hozzájárulnak a termelés fokozásához, az előállítási költségek csökkentéséhez és végül szövetkezetünk eredményesebb gazdálkodásához. Kovács János, Palásti. Több mint ezer hozzászólás A losonci járás 46 községében az EFSZ-ek tagsága, a helyi nemzeti bizottságok és a tömegszervezetek megtárgyalták a párt levelét. A vitába eddig több mint ezer ember kapcsolódott be. A HNB-okat érintő felszólalások száma 145, amely rögtöni intézkedést kíván. Az EFSZ-ekben a legtöbb panasz a gépállomások munkája ellen hangzik el. A szövetkezetek több gépet kérnek, főképpen könnyű mezőgazdasági gépeket. A podvecsányi szövetkezet tagjai munkájuk megjavítása érdekében elhatározták, hogy az ifjúságot megnyerik a közös munkára, továbbá talajjavítással fokozzák a rétek és legelők hozamát. A jövő évben és a további években a termelékenység elérése céljából több műtrágyát használnak. Kismulyadon a sertésólak építésének költségét úgy akarják csökkenteni, hogy a szükséges famennyiséget részben saját akácfájukkal fedezik. Pilisen víztelenítik a réteket és legelőket. A jelsőci szövetkezet tagjai a tervezés terén nagyobb beleszólást kérnek azon az alapon, hogy minden szövetkezet a maga viszonyait ismeri legjobban. A járás többi szövetkezetei a párt levelének tárgyalása során napfényre kerülő hibákat igyekeznek kiküszöbölni és a termelést fokozni. A párt levelének megvitatása alkalmával újabb, szám szerint 165 kötelezettségvállalás született. Ebből 28 közös és 137 egyéni. A nők 44 vállalást tettek. Különösen értékes kötelezettségvállalást tett a rapi szövetkezet, amely szerint 1958-ban a gabona átlagos hektárhozamát 25 mázsára emelik. Az apátfalusi EFSZ-ben dolgozó nőbizottsági tagok arra kötelezték magukat, hogy 1958-ban hektáronként 600 liter tejet, 50 kg marhahúst, 110 kg sertéshúst és 470 darab tojást termelnek ki. Ezek a bátor elhatározások a gyakorlatban azt jelentik, hogy a második ötéves terv feladatait határidő előtt teljesítik. Koncz János, Losonp
