Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-12-15 / 50. szám

1957. december 15. \fzafatd Földműves 3 Jómódban élnek, I ■ ■ ■ ■ , ■ . autót vásárolnak" О KGZOS tQCjjOl akik több mint 500 hektár földet mű­velnek. Ebben az évben talajjavítási munká-Habura község utcáit rójuk. Több lakóval szóba elegyedünk. — Csak azt sajnálom — mondja Pet­­rik Mária, a helyi EFSZ tagja, — hogy nem voltak szövetkezetek már 20 év­vel ezelőtt, amikor még fiatal voltam. A közösben könnyebben, vígabban fo­lyik a munka. Sokan hasonló véleményen voltak. Szíves szóval hívtak, látogassuk meg őket otthonukban. És mi eleget tettünk e meghívásoknak. Háború után sok új ház épült a köz­ségben. Mihajlo Turk is szép, tágas családi házat épített magának ... Az első republikában bezzeg nem volt erre módja. Hogy megélhetését valahogy biztosítsa, kénytelen volt kivándorolni az óceánon túlra ... De visszajött, a honvágy visszahúzta Dobócán egyre gazdagabb az élet Hajdanában csendes volt a dobócai határ. A rimaszombati járás e kis községében ökrökkel és tehenekkel szántották a „nadrágszíj“ parcellákat. A múlt azonban már soha többé nem tér vissza. Ma gépdübörgéstől hangos itt a határ, traktorok szántják a szövetkezet nagy parcelláit. Az élet minden tekintet­ben erősen meg­változott. — Most már jól megy sorunk — mondogatják a dobócalak. És valóban, ha figyelmesen szétnézünk a község­ben, sok újonnan épült családi ház piros teteje ötlik szemünkbe. Új, tá­gas üzlet terpeszkedik a falu köze­pén. Dobóca azonban tovább fejlődik és szépül. Nemsokára újabb haladást könyvelhetnek el a község lakosai. Már nem kell soká várni, hogy a há­zakban kigyúljon a villanyfény. 22 évvel ezelőtt. Ez akkortájt volt, amikor a falvak — köztük Habura la­kosai is — fellázadtak a csendörök és végrehajtók embertelenségei ellen. Ek­kor ő töltötte be a pártszervezet elnöki funkcióját. A felkelés leverése után őt is letartóztatták, szadista módon meg­­kínozták. A felkelés 15. évfordulóján — 1950. március 14-én — lerakták új életük alapköveit: szövetkezetei alakítottak. Azóta van itt jólét, elégedettség. En­nek láttán az idén, a még egyénileg gazdálkodók közül 15-en léptek a kö­zösbe. A tagok száma százon felül van, val 30 hektár földet tesznek termővé. Beadásukat már sertéshúsból 97 má­zsával, marhahúsból 274 mázsával, a tejet 86 ezer literrel túlteljesítették. Példás gazdálkodásukkal kiérdemelték a JNB tanácsának vándorzászlaját. Gazdag ez a szövetkezet. Jómódban élnek a közös tagjai. Pavlo Zavackij például 31, Mihajlo Turk 24, Andrij Lucskanics 19 mázsa természetbeni járandóságot kapott. Az sem lepett meg bennünket, hogy a haburai szövetkezet néhány tagja már autót vásárol magá­nak. O-f □штптшштошшвдтотосгахютошшасюстаййс Szép jövedelmet biztosított ebben az évben a szarvai szövetkezetnek (somorjai járás) a nemrég létesített kacsafarm is. Mindent összegezve 56 000 koronás tiszta bevétellel gyarapította a kácsafarm a kö2ös gazda­ságot. A szövetkezetnek saját keltetője van, amelyben közel 10 000 darab kacsatojást keltettek ki. Az eredmény elérésénél nagy érdeme van Csölle Katalinnak, aki gondosan nevelte életük első napjaitól kezdve a kacsákat. Képünkön a szarvai szövetkezet kacsafarmjának fehértollú lakói nagy hápogással üdvözölték a fényképezést és büszkén kidüllesztett mellel igye­kezett mindegyik közelebb kerülni a fényképezőgép lencséjéhez. (Felvétel: Kanovský) A felemelkedés útján Várgedét már évtizedekkel ezelőtt ismertté tette bőven feltörő gyógyvi­ze, amely a csinos fürdőben már so­kaknak adta vissza egészségét. Újab­ban azonban ismét öregbedett a köz­ség hírneve jól gazdálkodó szövetke­zete révén, amely ma már méltán le­het példaképe a füleki járás többi szövetkezetének. Nehéz és akadályokkal teli volt az út az 1954-es év gazdasági mérlege által kimutatott 8 filléres (!) munka­egységtől a mai virágzó életig. De mi is történt Várgedén ? Az események 1952-be nyúlnak vissza. — Közösen fogunk gazdálkod­ni — szilárdult meg az elhatározás a község kis- és középparasztjaiban. Megalakították a szövetkezetét. Az új szövetkezet tagjai azonban valamiről megfeledkeztek: a vezetőségről. Ve­zetőség ugyan volt, de milyen. Ren­detlen könyvelés és nyilvántartás, fejetlenség, a fogyó holdként apadó közös vagyon tükrözte a „vezetőség“ munkáját. És a nyolc filléres munka­egység. Az elkeseredés tetőpontra jutott, veszély fenyegeti az egységet. Várgedén még dolgoznak a K-98-as istálló befejezésén, a készen levő részben azonban már elszállásolták a növendékállatokat. (A szerző felvétele.) A közös elhatározásból született egység azonban kiállta a próbát. Üj vezetőséget választottak és nekifog­ni?; a munkának, Sztriezsovszky Gyula elnök 1954 végén vette át a vezetést. Nyolc fil­lérből megélni nem lehet s ezért el­határozták, hogy 7 koronát fizetnek ki egységenként. Persze kölcsönből. 140 000 koronával terhelték meg a közös vagyont. Az azóta elmúlt, sikerekben gazdag évek részben már feledtették ezt a nehéz időszakot. Már az 1955-ös évre jóval többet terveztek egy munka­egységre, tavaly pedig 15 koronát ér­tek el. Végre megtalálták a helyes utat. Terven felül 20 000 liter tej, 16 000 darab tojás és 8000 kilogramm sertés­hús beadása mutatja, hogy ma már szebb eredménnyel gazdálkodnak Várgedén. A legjobban kereső tagok közé a te­henészek tartoznak. Sebők József, Deák József és Simon Pál fejenként 30 mázsa gabonát és 20 000 koronát kaptak. Ez bizony szép jutalom, de hogy megérdemlik azt bizonyítja az is, hogy 35 tehéntől 33 borjút válasz­tottak el. Pirospozsgás, egészséges ember Kós István zootechnikus. Kiváló munkája, emberséges gondolkodása megbecsülést szerzett neki. Szája kö­rül azonban egy keserű vonás húz mély barázdát. — A háború — mutat üresen lengő jobb kabátújjára. Nem akar több há­borút átélni. Minden erejét és tudá­sát latbavetve. békében akar dolgoz­ni. Úgy, ahogy a moszkvai értekez­leten tárgyalták. - Most bizony már többet is kell keresni - fűzi hozzá s kemény vonásai megenyhülnek — kis vendég érkezett a családba. Kell a pénz.., Kós István e szavaira mosolygós­sá válik a körülállók arca is. Kedves meghitt, szinte családias hangulat uralkodik itt, a szövetkezet tagjai között. S talán ez is egyik titka az eredményes munkának, a sikerek el­érésének. Agócs Vilmos, Ajnácskő, Több mint 3 méteres emberszabású majom A Kínai Népköztársaságban Kvag­­szi tartomány hegyvidékén sok bar­lang van. Az egyikben egy három méternél magasabb emberszabású majom csontvázának maradványaira bukkantak. E kihalt hatalmas majom­fajta a gigantopithecus elnevezést kapta. Tudósok a tűzhányó mélyén Tudományos mérések eszközlése végett 1956 végén két szovjet tudós Dél-Szibériában leereszkedett az Ara­­hin tűzhányó kráterébe. 225 méter mélységbe jutottak, a további 54 mé­teren pedig kötélen ereszkedtek le a tűzhányó fenekére. Itt gőzökben és mérges gázokban 20 percig folytattak méréseket. Üjságárusító gép Kijev egyik postahivatalában új­ságárusító automatát szereltek fel. A gépben ezer újságpéldány fér el s az automata egy újságot három másod­perc alatt ad el. A készlet kifogyá­sát a gép úgy jelzi, hogy egy felirat lesz látható, amelyen ez áll: „Minden újság elkelt.“ Földgázból kaucsuk A szintetikus kaucsukot gyártó moszkvai „Szumgait“ üzem a Szovjet­unióban először alkalmazta a földgázt alap-nyersanyagként. A műkaucsuk nyerését teljesen automatizálták. Az­zal szemben, hogy egy tonna termé­szetes kaucsuk nyerésére egy dolgo­zónak öt és fél évre van szüksége, ebben az üzemben ugyanezen idő alatt egy dolgozó 350 tonna szintetikus kaucsukot termel, lyilLUrlK a íl i i ■ • шш f becsület es dicsőség dolga Ismerkedés Prágával + Napi ötszöri étkezés + Ferencz FerdU nánd hajdani páholyában + Utazás diplomata módra Népi demokratikus rendszerünk évente milliókat áldoz az emberre, annak jólétére. Erről győződtem meg a közelmúltban is, két falubelimmel együtt. Egész évi munkánk jutalmaként ugyanis egyhetes üdülésben részesül­tünk. Az üdülés színhelye hazánk fővá­rosa, Prága volt, közelebbről a Kriváň­­szálló. Innen ruccantunk ki naponta városnézésre. Vezetőnk, Hana Blaškovä a város nevezetességeihez bőséges ma­gyarázatot fűzött. Esténként színházba mentünk, s abban a páholyban ültünk, ahol hajdanában Ferencz Ferdinánd ült. Kitünően éreztük magunkat az ara­nyos Prágában. Ezt biztosította a napi ötszöri étkezés is. Azonban egyszer minden jónak vége szakad, így a kelle­mes üdülésünk is letelt. Fájó szívvel búcsúztunk hazánk gyönyörű fővárosá­tól, azzal a tudattal, hogy nemsokára viszontlátjuk. A ružyni repülőtéren beültünk a „gépmadárba" és Pozsonyba repültünk. * * * A múltban az uraság kapcarongya voltunk. Munkánkat nem becsülték, semmibe vették. Csak a látástól vaku­­lásig való robot és nélkülözés volt osz­tályrészünk. Hogyan gondolhattunk volna színházra, kávéházra és más szórakozóhelyekre, hogyan jutott volna vonatra, repülőgépre amikor hetenként 3—4 napot, de sokszor még annyit sem dolgozhattunk. Az a nyomorult mun­kanélküli segély, amit néha kaptunk, csak annyit jelentett, hogy valamelyest csillapította gyomrunk szüntelen kor­­gását. * * * Népi demokratikus rendszerünkben emberré nőtt az egykor urak előtt gör­nyedő zsellér és paraszt. Azóta meg­tanultuk, s naponta újra tudjuk, hogy a munka nálunk becsület és dicsőség dolga. Kontár Jenő, a felsőszeli EFSZ csoportvezetője Megvitatták a párt levelét A tornaijai járás területén nagy visszhangra talált a CSKP Központi Bizottságának nemrég vitára bocsá­tott levele. A községek pártszerveze­tei, a szövetkezetek vezetősége és tagsága gyűléseken vitatták meg azt az irányvonalat, amelyet pártunk ki­tűzött. Ezeken a gyűléseken nagyon sok értékes javaslat születik. Nemrég Hanván is megvitattuk a párt Központi Bizottságának levelét. A levél tartalmát röviden Uljákné, a HNB titkárnője ismertette, majd utá­na értékes vita alakult ki a mezőgaz­dasági termelés fokozásának kérdé­seiről. Eke elvtárs például felszóla­lásában a termelés fokozása érdeké­ben a műtrágya rendszeresebb hasz­nálatát javasolta. Turis elvtársnak, a GTÄ-ra volt panasza, ugyanis az EFSZ a mélyszántást végző DT traktorok munkájában bizonyos hiányosságokat észlelt. — Felszólalását a szövetke­zeti tagok is helyeselték. Hisz min­den szövetkezeti tag magáénak érzi a szövetkezetét és ha dolgozik, ke­resni is akar. Keresetük pedig a ter­meléstől függ. A gyűlés ideje alatt a tehenészek egy csoportjára lettem figyelmes. Ök nem kapcsolódtak be a vitába, csak mosolyogtak a bajszuk alatt... A gyűlés után megkérdeztem tőlük: — Miért nem szólaltak fel? — Tudja, mi már teljesítettük az ezévi tejbeadást és nem akarjuk, hogy azt mondják rólunk, hogy dicsek­szünk. — Mit szándékoznak tenni most a párt levelének megvitatása után? — Erre csak azt válaszolhatjuk, hogy az elkövetkező időszakban nö­veljük a tehenek tejhozamát és na­gyobb gondot fordítunk az etetésük­re. Hazafelé indultunk. Az emberek még az utcán is kisebb-nagyobb cso­portokba verődve vitatkoztak. A kér­dés: hogy lenne jó, vagy még jobb! Ez a közös cél még jobban összekapcsol­ja a hanvai szövetkezeti tagokat. Tóth Elemér, Hanva. ★ ★ ★ Figyelem! A Csehszlovák Rádió magyar szer­kesztősége felhívja a hallgatók fi­gyelmét, hogy december 15-én, va­sárnap 13,30-tól 15,30-ig közvetíti Leonid Rachmanov: Viharos alkonyat című drámájának rádióváltozatát a MATESZ színművészeinek előadásá­ban. * Helyreigazítás A Szabad Földműves 49. számában „Nagy napokra emlékezünk“ című cikkbe sajnálatos hiba csúszott. Az ötödik hasáb kép alatti rész harmadik, negyedik és ötödik sora így olvasan­dó: Ezért tudtuk elérni, hogy a párt megalakulásától kezdve a burzsoá köztársaságban mindvégig megtar­totta vezető szerepét. A község dol­gozói bíztak benne ,és a párt köré csoportosultak, 1925-től 1938-ig min­dig kommunista bírót választottak. Gyakorlati szakoktatás A Szenei Nyolcéves Középiskola mi­­csurinistái a kedvezők őszi időjárást kihasználva nagy szorgalommal dol­goztak az iskola kertjében. Tennivaló volt és még van bőven. Hat csoport­ban dolgoznak, csoportonként 15—15 tanulóval. A csoportok természetesen versenyeznek egymással. Vezetőjük Rajci László tanító biológus, aki az Rajci tanító a faültetéshez ásott gödör mélységét méri. elméleti oktatást így párosítja a gya­korlattal. A Micsurin-körben terv szerint fo­lyik a munka. A konyhakertészet ré­szére kijelölt területen már elültet­ték a salátapalántákat, hogy tavasszal A kert napos fekvésű, vízvezetékkel berendezett, s így Rajci tanító mi­­csurinistáinak szorgalmas munkája minden bizonnyal eredményes lesz. GOMBOS ZOLTÄN, tanító, Szene minél előbb friss salátával láthassák el a diákkonyhát. Az ősz folyamán kiásták a kiörege­dett gyümölcsfákat s helyükbe üj, nemes csemetéket ültettek. Ezenkívül ribizlit, szőlőt és epret termelnek majd. Tavasszal már saját meleg­ágyuk lesz, s ez megkönnyíti mun­kájukat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents