Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-12-01 / 48. szám

1957. december 1. Jzakcrd Földműves ľ A* N* N* U * S Uj arcú ifjúság ANNUS NAGYSIETVE penderült ki a konyhából. De alig fordult, megnyi­­kordult a kiskapu. Az apja! Ilyen korán ? Pedig ő az. Bálint István teljes egé­szében: ünneplőben. Kissé veresebb a képe, mint máskor, de leánya ezt nem veszi észre. A hosszú, vékony Bálintné szeme kellene ennek a ve­­rességnek a felbecsüléséhez, hogy egy liter tesz,-e vagy kettő. De az most a szomszéd faluban van. % Annus csak azt érti, hogy az apja megjött. Érti és bánja. Az meg úgy tesz, mintha fel se tűnne neki leánya ünnepi kék ruhája, szagos levegője, s hogy az egész gömbölyű kis An­­nuska menne, röpülne ki a kapun. A feljáró korlátjába fogózva ellép a megtorpant leány mellett, egész csöndesen szól oda neki. — Gyere csak be, Annus - és ne­hézkesen visszanyúl a leányért, úgy tereli be a konyhába. Annus, ha jól összeszámolja is, éle­tében nem beszélgetett igazán az ap­jával. Kivéve, amikor ősszel feloszlott az Üj Élet. Indultak volna már ki a füstös irodából, akkor az ajtóban el­kapta az apja, s hogy minél többen hallják, úgy oktatta ki: „Te meg ott­hon dolgozol ezután. Értetted? Oj Élet, meg ilyen brigád, olyan brigád — nincs. Nem is volt! Értetted? Me­hetünk!“ Értette Annus, hogyne ér­tette volna. Mindenki kilépett, ők is kiléptek. De, hogy most mit akar? A lány várakozóan állt meg a konyha köze­pén. HANEM AZ APJA TUDTA, mit akar. Nagyon is. Nem is volt már maradása a Somiék pincéjében. Pedig a bora, a Somi bora igen jó... De amit mellé halott...! —főbe vágta. Pedig tudta, sejtette, hogy ez lesz a vége. Hogy a nyomorultak megint összeállnak. Semmi köze hozzá! De hogy ez a nyúlképű Bódis neki, neki azt mondja, hogy: „Tudja-e, Bálint, hogy a maga násza, mármint a leendő násza lesz az új elnök?“ Az ő násza? Hamarabb lesz az ő násza a sátán, a lánya férje meg a plébános úr, mint ez a szövet­­kezetes Gyetvan meg a Gyuri fia. — A krisztusmáriáját! — fejezte be hangosan az eszmefuttatást. De hogy a pincét hamar otthagyta, még tudott uralkodni magán. Leült a lócára az asztal mellé. — Ülj le, lányom — tartotta vissza a hangját, amennyire bírta. Csak előbb adj inni... Mert Annus a vizespad felé moz­dult, Bálint mérgesen legyintett. Ma­ga állt fel, s az ajtó mögül előhúzta az üveget. A lány erre poharat tett az üveg mellé, a viadzosvászonra. Leste, hogy az apja kétszer is leönti a torkán a nem rá méretezett decis pohárból a vörösbort. — Még egy poharat — intett Bá­lint a polc felé. Nem bírta, hogy egyedül igyék. A lány nem szereti a bort? — de igyék, a mindenit! Igyék! Elég baja van vele... — kisérte szemmel a kelletlenül mozduló An­nust. Jó formájú, erős lány, de nem a szövetkezetnek! öntötte el meg­int az indulat. ANNUS VÉGRE LEÜLT. Csak a szék szélére. Bálint jobb kezét kinyútjva, az asztalon előrehajolt, s lánya szür­ke szemébe nézett. — Mondd csak, kislányom... mi kéne neked... venni való? Annus, ha nem is volt asszony, de arra készült. Minden csepp vére ah­hoz húzott, akié lenni akart. Apja szeméből kitalálta a szándékát.. . De megmondta a Gyuri jóelőre, még a múlt szombaton: „Ha apád szóbahozza a visszaalakulást, ne kí­nozd magad. Nem az ő dolga ..Azt ugyan a Gyuri se mondta, hogy most mit feleljen az apjának. Ő mégis tudta a választ, mindjárt ráfelelt: .— Semmi. Énnekem semmi. — No, no. Valami csak kell — in­gatta fejét Bálint, és megint töltött. Odatolta az egyik poharat Annus elé. A lány nem ivott, de az apja nem ügyelt most arra.. — Kabát? — nézett rá Bálint. — Meg cipő, meg nyári ruha? Csak kell! Szép lány vagy — mondta, már egy újabb pohár mögül —, nem marad­hatsz el a többitől... Annus szorongott, de alig tudta magában tartani a kuncogást: „Szép lány?!“ — ilyet se hallott még az apjától. Ezt elmondja a Gyurinak. Az meg erre bizjos derékon kapja őt, az­tán valami ilyet mond, azzal a meleg­­csőkú szájával: „Szép ám ... de ne­kem a legszebb!“ Belepirult a gon­dolatba, s a belső ujjongás valahogy hányavetin adta szájára a szót. — Nem kell nekem semmi. - Mint­ha azt mondta volna: „Nem akarok én gondot édesapáméknak.“ BÄLINT, AKINEK A FEJÉBE szök­kent két pohárnyitói megint forróbb lett a vére — felnézett. — Mit akar ez a lány? Mit gondol ez felőle? Neki nem kell semmi! A krisztusmáriáját! Nem-e? Bálint Istvánnak sok jószá­ga, kilenc hold földje van... A maga gazdája — mindörökké! És ez a lány úgy beszél vele, mint egy koldussal? De én vagyok az oka — meredt az üvegre Bálint. Gyereklány volt, hogy bevittem a csoportba. Én! Én vittem be. Ott meg mást se hallott, mint, hogy „jobban élünk, mint a gazdák ... Ez az igazi...“ Most aztán sajnálja az apját. Nem mer tőle kérni... De hiszen én vittem bele, én! Az apja brigádvezető volt — bri-gád-ve-ze­­tő — hogy legyen kit marni a naplo­­póknak — vicsorgott magában Bálint. Aztán jött az a fiú. A Gyetvané. Már a múlt nyáron nagyon forgolódott az Annus körül. Én meg még a kezére is jártam az öreg Gyetvannak ... Hadd szaporodjon a munkaegysége — gon­doltam. Egy haszon lesz az. Ö, én vén bolond — dörgölte a homlokát Bálint — s hogy annyira haragudott magára, megenyhült a lánya iránt: — Stafirung kell-e, lányom?... Bútor? Lesz miből! Annus, akinek egyvégtében azon járt az esze, hogy a malom mögött várhatja már a Gyuri, ruháján igazít­va, az apjára nézett. Megint csak gyorsan mondta ki a választ: — Kellene, de nem muszáj. ' Mint ahogy gondolta is: ha lesz bútor, ha nem, attól ők egybekelnek. Szóval kellene, de attól nem függ semmi... DE EZ MÁR TÖBB VOLT, mint amit az egyre veresedő képű Bálint tűrni tudott. Annus orra előtt akkorát csapott az asztalra, hogy a lány szé­kestől elugrott vagy egy métert. — A krisztusmáriáját! — vicsorí­tott az öreg. — Nem muszáj. Nem, ugye ? — hajolt fenyegetően az asz­tal fölé. — Ha az apád nem egye­zik ... Ha nem vesz bútort — mert nem akar, — akkor is mész? Akkor is odahúzol? Ugye? A szocialista szektoros kutyaúristenhez. Oda, te nyomorult? hadonászott erős ök­lével az egyre hátráló lány előtt. Na­gyot fújt. Elhallgatott. Ereje-fogytán zöty­­tyent vissza a padra. Tétován mata­tott a pohár után. Vagy a munkaegységre speku­lálnak ? — mormogta maga elé el­csendesedve. — Hogy őszre össze­hozza a két Gyetvan? A szövetkezet­ből? Hogy majd abból veszik meg a bútort? Abból? — emelte fel a hang­ját. : A nagyüzem fölényéből — né­zett gúnyosan a hunyorgó Annusra. De nem az én lányomnak! — or­dította, hogy a konyha összedőlni ké­szült. Véreres szemét az asztal lapján járatta. Gyűrött nyaka egyre lejjebb csuklóit, fejét a karjára hajtva hö­rögte: — Nem a Bálint István lányá­nak. Nem a ... CSÖND LETT... S ahogy Bálint egyenletes szuszogásba kezdett, An­nus óvatosan felemelkedett a szék­ről. Mire az ajtóhoz ért, kiegyenese­dett, mint a zápor után a virág, gyor­san belenézett a mosdó feletti kistükörbe, és futott... Repült ki az alkonyatba — a malomhoz. PARTUNK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA az utóbbi időben nagy figyelmet for­dít mezőgazdaságunk szocialista át­építésére. Határozatai és a dolgozók­hoz intézett levél eszmei magaslata bizonyítja milyen nagy súlyt fektet pártunk erre a kérdésre. Ez ideig mezőgazdaságunk 62 százaléka halad a szocializálás útján. Az EFSZ-ek a mindennapi életben évről évre meg­győzően bizonyítják életképességüket. Ezek a sikerek akarva nem akarva a meggyőzés erejével hatnak a kis- és középparasztok gondolatvilágára, éle­tére. Példás bizonyíték erre az ez évben elért eredmények. Az év elejé­től Szlovákiában több mint 408 EFSZ alakult, s ezrekre rúg azon kis- és középparasztok száma, akik az év fo­lyamán a közös gazdálkodást válasz­tották. A bekövetkezett mélyreható válto­zások eredményeként formálódott, fejlődött parasztifjúságunk politikai, erkölcsi arculata is. A falusi ifjúság nevelésében nagy szerepet játszik az egységes ifjúsági szövetség, - a CSISZ. Ma már alig van falu, ahol ne lenne megalakítva a Csehszlovák If­júsági Szövetség szervezete. Alap­szervezeteink jő munkájukkal számos helyen kivívták már az egész falu megbecsülését, s községük gazdasági és politikai életének nélkülözhetetlen tényezőivé váltak. FALUSI ALAPSZERVEZETEINKNEK nagy érdeme van abban, hogy az el­múlt esztendőkben több mint 32 000 fiatal lépett a szövetkezeti gazdálko­dás útjára, s a fiatalok ezrei példásan vesznek részt a mezőgazdaság fellen­dülésében. Falun is kialakulóban van pártunk és dolgozó népünk legfőbb célkitűzéséért — a szocializmus be­fejezéséért küzdő új arcú ifjúság. A fiatal szövetkezeti tagok leg­többje mind nagyobb felelősséget érez a szövetkezeti gazdálkodásért. A szövetkezeti ifjúság túlnyomó többsége évről évre magasan túllépi az alapszabályokban meghatározott ledolgozandó munkaegységek számát. Az ifjúsági szervezet kezdeményezése alapján sokhelyütt ifjúsági munka­csapat létesült. Ezek száma évről év­re emelkedik. Ebben az évben szövet-Érdekességek IliflilllltlIW + Egy düsseldorfi felfedező olyan esernyőt szerkesztett, amelyet elég egy kissé erősebben a földhöz nyomni és az magától kinyílik, valamint ha­sonló eljárással becsúkódik. + Amerikában a sebészetben nagy feltűnést keltett egy új felfedezés. Eddig ugyanis szokásos volt a nyitott sebeket és a nagyobb vágásokat be­varrni. Az új felfedezés szerint egy szalaggal beragasztják a sebet, s ami­kor ez már összenőtt a szalagot fáj­dalommentesen eltávolítják. + A hulladékvas gyűjtésével Cseh­szlovákiában évenként kb. 100 millió koronát takarítanak meg. Ez 300 000 tonna elsőrendű gyapjú vagy 11500 tonna kávé, vagy 28 000 tonna disznó­zsír világpiaci árának felel meg. + Angliában egy pénzszámológé­pet szerkesztetek. A gép tévedhetet­len és a bankók százas csomagokban kerülnek ki a gépből. SALAMON MAGDA Egy düledező ház „homlokzatára" Csáléra áll nagyon a teteje a háznak akár a kalapja a tulajdonosának. Kopott mind a kettő s az is, aki tartja hej! nagyot keféltek a futó évek rajta. Az első szobában, amely hajdan ép volt kívácsian néz be a megkékült égbolt, üreg ágylábához két ökör van kötve, mert az istálló már összedült fölötte. A gazda ott lakik künn a kamarába, mert annak legalább ép még a padlása, ö maga nem iszik és nem is dohányzik csizmája fejéből a nagyujj kilátszik. Őrizgeti búsan az omladozó házat, ily furát nem látott a huszadik század. Pénzét hová teszi? Azt senki sem tudja, azt beszélik, hogy egy száraz kútba dugja. — Tántorog a vén ház és az élet érik épülő új utcák szánakozva nézik. FECSÖ PÁL kezeteinkben és állami gazdaságain­kon 650 ifjúsági munkacsapat dolgo­zott. Nem egy közülük kiváló ered­ményt ért el. Példaként említhetjük a nyitraivánkai állami gazdaság fia­taljait, akik 20 hektáron termeltek cukorrépát, melyen 480 mázsás átla­gos hektárhozamot értek el. A tor­naijai járásban az ifjúsági munkacsa­patok 126,5 hektár földterületen dol­goztak. A hamvai EFSZ-ben dolgozó ifjúsági munkacsoport például (13 fiatal) a tervezett pénzértéket 23 000 koronával teljesítette túl. Ilyen jó eredményekről számolhatunk be Bácskán, Felsőpatonyban, és még sok más helyen. A falu szocializálásáért vívott harc egyszerű falusi fiatalokból kiváló dol­gozókat nevel. Ilyen Boros Erzsi is, a vrbovcei ifjúsági munkacsapat veze­tője, aki tagja a CSISZ szlovákiai Köz­ponti Bizottságának, vagy Máté Sári, aki pár évvel ezelőtt tért vissza a rásói szövetkezetbe és már két évé az EFSZ ifjúsági munkacsoportjának vezetője. NEM MARAD LE AZ IFJÚSÁG a termelés többi szakaszán sem. Az egész országban ismeretesek a szeni­­cei járás fiataljainak kiváló eredmé­nyei, melyet a szövetkezetek alakítá­sában értek el. És a szenicei példa szélesedett, továbbgyarapodott az eperjesi kerületben, a nagyszombati, a tornaijai és más járásokban. Nap­ról napra sokasodik a fiatal harcosok száma, tömörebbek lesznek sorai és együtt acélosodnak a mindennapi élettel. Az idősebb elvtársak némelyike nem egyszer felveti a kérdést, hogy vajon minden falusi CSISZ-szervezet­­nek egyaránt része van-e az elért eredményekben ? Nem, ezt nem lehet állítani. Vannak Kevéssé és nem egy esetben alig mű­ködő CSISZ szervezetek is. Nem egy esetben arra szorítkozik a szervezet munkája, hogy megtartják az évzáró közgyűlést és várják a következőt. Nem beszélve arról a néhány tánc­­mulatságról, amit év közben tartanak. Különben a szervezeti élet sivár, szürke és keveset tesznek a falu épí­téséért. Nem szabad azonban megfe­ledkezni arról, hogy a 14—16 éves fiúk és lányok kevés tapasztalattal rendelkeznek, s állandóan vezetni, irányítani kell őket. A CSISZ jó mun­kája nagymértékben függ az időseb­bek segítségétől. Sok helyen a fiata­lok ezt a segítséget meg is kapják. Vannak azonban olyan példák is, mint a megyercsi (komáromi járás), ahol a fiatalok még ma is úgy néznek a szövetkezetre, mint valami szükséges rosszra. Ha bármit kérdeznek a szö­vetkezeti elnöktől, a válasz rövid: „Ha nem tetszik, — mehettek!“ így nem lehet a fiatalokkal bánni. SOK SEGÍTSÉGET VÁRNAK az alap­szervezetek a helyi nemzeti bizottsá­goktól is. Nem titok, hogy sok falu­ban a fiatalok kezdeményezésére épültek a kultúrházak. Nem egy eset­ben azonban a fiatalokat jóformán kitiltják a kultúrházból, ha gyűlést akarnak tartani, esetleg egy szombati teaestet is csak „borsos“ áron enge­délyeznek. Nem volna káros, ha a HNB elnöke és funkcionáriusai ki­használnák a téli estéket, és beszél­getésre hívnák meg a fiatalokat. Se­gítenének a CSISZ alapszervezet munkájának fellendítésében. • Ifjúsági szövetségünk tagjai tud­ják, hogy az elért eredmények, sike­rek záloga a párt vezetése, gondos­kodása, s az idősebb, tapasztalt elv­társak segítsége. A párt politikája lelkesíti falusi ifjúságunkat a nemzetgazdasági je­lentőségű termelési mozgalmak kez­deményezésére. A párt politikájáért való harc szövetségünk munkájának alapja — további sikereink forrása. Szigl Ferenc, a CSISZ SZKB mezőgazdasági osztályának vezetője TANÁCSADÓ Több olvasónk kérésének eleget té ve az alábbiakban cikket közlünk a rákos megbetegedésről, okairól és gy ógymódjáról. A RÁK MÄR A LEGRÉGIBB idők óta ismert megbetegedés, de valami­kor csak a külső rákos daganatokat sorolták ide. Alig száz éve, hogy a mikroszkópos vizsgálatok megmutat­ták, hogy sok belső szervi daganat is idetartozik. A betegség nevét onnan kapta, hogy az emlők rákos daganatai körül gyakran kanyargós kék vissz­­erek képződnek, amelyeket az élénk­fantáziájú görög orvosok a rák lábai­hoz, illetve bajúszához hasonlították és ráknak nevezték.. Orvosilag több fajta rosszindulatú daganat ismeretes. Kétségtelen, hogy a rák ma gyak­rabban észlelhető mint régen. Ennek több oka van. Az egyik például az, hogy ma sokkal alaposabb az orvosi vizsgálat és majdnem mindig meg­tudja állapítani a pontos diagnózist, míg a múltban nem egy tüdőrákot, tuberkulózisnak véltek, nem is szólva a belső szervek rákos daganatairól. További oka a rákos megbetegedések elszaporodásának az általános korha­tár kitolódása. Ma az emberi életkor általánosságban 5 — 6 évtized, míg az­előtt alig 30 év volt, és idősebb kor­ban a rosszindulatú daganatok képző­dése sokkal gyakoribb. A gyakori rákos megbetegedések sok kitűnő tudóst foglalkoztattak. A rákkutatás eredményeiről vaskos kö­teteket lehetne írni. Mivel azonban a rák előidézője ma még ismeretlen, csupán a kutatásokról, illetve azokról az elméletekről és sejtésekről szá­molhatunk be, amelyek a kutatások alapján a rák lényegéről kialakultak. A LEGRÉGIBB ELKÉPZELÉS a da­ganatok képződésére az volt, hogy az ártalmat valamely élősdi okozza. Ezt az elméletet a növényi daganatok megfigyelése váltotta ki, hiszen a cu­korrépa golyvája feltűnően hasonlít az emberi daganatokhoz, úgyszintén a fákon képződő daganatszerű gör­csök, élősdiek következménye. Mikor beköszöntött a bakteriológia korsza­ka, egyre másra „fedezték fel“ a rákbacillusokat. Sokkal jobban felfigyelt az orvosi világ akkor, amikor két japán rák­kutató arról számolt be, hogy a nyu- Iak vagy egerek bőrét hosszabb ideig kátránnyal ecsetelték és akkor azo­kon a helyeken rákos elfajulás kép­ződött. Ezek a kísérletek megmagya­rázták azokat a gyakrabban jelentke­ző megbetegedéseket is, amelyeket a kátránytermékekkel dolgozó mun­kásoknál észleltek. Sőt bizonyos mér­tékig az erős dohányosok gyakori tüdőrákját is ezzel próbálták magya­rázni, Voltak olyan kísérletek is, amelyek azt akarták bizonyítani, hogy a rákos megbetegedések, tehát a rosszindula­tú daganatok tulajdonképpen fertőző virusz következményei. Azonban ezt a lehetőséget sem sikerült bebizonyí­tani. Ezen kérdések végleges tisztá­zását csak további vizsgálatok fogják eldönteni, amelyre nagy várakozással tekintünk, mivel ha a rák tényleg fertőző eredetű, akkor a védekezés­nek és a gyógyításnak is egészen új módját kell bevezetni. A RÁKGYÖGYlTÁSNAK ez idő sze­rint két módja van: a daganat eltávo­lítása sebészi műtéttel: és a daganat elpusztítása besugárzással. A két el­járás egymást kiegészíti. A műtéti beavatkozás csak akkor nyújt re­ményt a gyógyulásra, ha a daganatot teljes egészében el tudjuk távolítani és vele együtt a környéki nyirokcso­mókat is. A műtét sikerének első és legfőbb feltétele, hogy olyan időben történjék, amikor még áttéti gócok nem képződtek, legalábbis a belső szervekben nem. A kiújulás (recidíva) mindig azt jelenti, hogy a daganat eltávolítása nem volt elég radikális, illetve, hogy a műtétre már későn ke­rült sor. A műtét sikere igen nagy mértékben attól függ, hogy a beteg mikor fordult orvoshoz. Hogy mikor lehet áttételekre és ki­­újulásokra számítani, illetve, hogy azok mennyi idővel a rák kezdete után keletkeznek, az igen változó a bántalom helye és a daganat termé­szete szerint. A jóindulatú rákok esetében az áttétel sokkal később kö­vetkezik be, mint a rosszindulatúnál. Nagy jelentősége van a rákgyógyítás terén a rendszeres orvosi vizsgálat­nak — a megelőzésnek. A rák sebészeti gyógyításának igen értékes kiegészítője a röntgenkezelés, helyesebben mondva a besugárzási gyógymód. A rádium korszakalkotó felfedezése (Sklodowska Maria) nagy­ban hozzájárult a rák besugárzás út­ján való kezeléséhez. Üjabban erős lehűtéssel, úgyneve­zett „crymoterapiával“ kísérleteznek a rákos megbetegedések eseteiben. Ez az eljárás még csak kezdeti stá­diumban van, de már egészen meglepő eredményei vannak. MEGPRÓBÁLTÁK MAR A RAK ellen különböző diétákat, gyógyszereket alkalmazni, az ártatlan violagyökér­től a gyilkos kobra mérgéig mindent.­­A fantázia kevés téren száguldott oly zabolátlanul, mint éppen a rákgyógyí-­­tás terén. De ne csodálkozzunk ezen, mert a beteg természete, hogy az utolsó percekig reménykedik valami csodában és ezt a reményt táplálni, erősíteni minden orvos legemberibb feladata. Dr. Timkó Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents