Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-12-01 / 48. szám
1957. december 1. Jzakcrd Földműves ľ A* N* N* U * S Uj arcú ifjúság ANNUS NAGYSIETVE penderült ki a konyhából. De alig fordult, megnyikordult a kiskapu. Az apja! Ilyen korán ? Pedig ő az. Bálint István teljes egészében: ünneplőben. Kissé veresebb a képe, mint máskor, de leánya ezt nem veszi észre. A hosszú, vékony Bálintné szeme kellene ennek a verességnek a felbecsüléséhez, hogy egy liter tesz,-e vagy kettő. De az most a szomszéd faluban van. % Annus csak azt érti, hogy az apja megjött. Érti és bánja. Az meg úgy tesz, mintha fel se tűnne neki leánya ünnepi kék ruhája, szagos levegője, s hogy az egész gömbölyű kis Annuska menne, röpülne ki a kapun. A feljáró korlátjába fogózva ellép a megtorpant leány mellett, egész csöndesen szól oda neki. — Gyere csak be, Annus - és nehézkesen visszanyúl a leányért, úgy tereli be a konyhába. Annus, ha jól összeszámolja is, életében nem beszélgetett igazán az apjával. Kivéve, amikor ősszel feloszlott az Üj Élet. Indultak volna már ki a füstös irodából, akkor az ajtóban elkapta az apja, s hogy minél többen hallják, úgy oktatta ki: „Te meg otthon dolgozol ezután. Értetted? Oj Élet, meg ilyen brigád, olyan brigád — nincs. Nem is volt! Értetted? Mehetünk!“ Értette Annus, hogyne értette volna. Mindenki kilépett, ők is kiléptek. De, hogy most mit akar? A lány várakozóan állt meg a konyha közepén. HANEM AZ APJA TUDTA, mit akar. Nagyon is. Nem is volt már maradása a Somiék pincéjében. Pedig a bora, a Somi bora igen jó... De amit mellé halott...! —főbe vágta. Pedig tudta, sejtette, hogy ez lesz a vége. Hogy a nyomorultak megint összeállnak. Semmi köze hozzá! De hogy ez a nyúlképű Bódis neki, neki azt mondja, hogy: „Tudja-e, Bálint, hogy a maga násza, mármint a leendő násza lesz az új elnök?“ Az ő násza? Hamarabb lesz az ő násza a sátán, a lánya férje meg a plébános úr, mint ez a szövetkezetes Gyetvan meg a Gyuri fia. — A krisztusmáriáját! — fejezte be hangosan az eszmefuttatást. De hogy a pincét hamar otthagyta, még tudott uralkodni magán. Leült a lócára az asztal mellé. — Ülj le, lányom — tartotta vissza a hangját, amennyire bírta. Csak előbb adj inni... Mert Annus a vizespad felé mozdult, Bálint mérgesen legyintett. Maga állt fel, s az ajtó mögül előhúzta az üveget. A lány erre poharat tett az üveg mellé, a viadzosvászonra. Leste, hogy az apja kétszer is leönti a torkán a nem rá méretezett decis pohárból a vörösbort. — Még egy poharat — intett Bálint a polc felé. Nem bírta, hogy egyedül igyék. A lány nem szereti a bort? — de igyék, a mindenit! Igyék! Elég baja van vele... — kisérte szemmel a kelletlenül mozduló Annust. Jó formájú, erős lány, de nem a szövetkezetnek! öntötte el megint az indulat. ANNUS VÉGRE LEÜLT. Csak a szék szélére. Bálint jobb kezét kinyútjva, az asztalon előrehajolt, s lánya szürke szemébe nézett. — Mondd csak, kislányom... mi kéne neked... venni való? Annus, ha nem is volt asszony, de arra készült. Minden csepp vére ahhoz húzott, akié lenni akart. Apja szeméből kitalálta a szándékát.. . De megmondta a Gyuri jóelőre, még a múlt szombaton: „Ha apád szóbahozza a visszaalakulást, ne kínozd magad. Nem az ő dolga ..Azt ugyan a Gyuri se mondta, hogy most mit feleljen az apjának. Ő mégis tudta a választ, mindjárt ráfelelt: .— Semmi. Énnekem semmi. — No, no. Valami csak kell — ingatta fejét Bálint, és megint töltött. Odatolta az egyik poharat Annus elé. A lány nem ivott, de az apja nem ügyelt most arra.. — Kabát? — nézett rá Bálint. — Meg cipő, meg nyári ruha? Csak kell! Szép lány vagy — mondta, már egy újabb pohár mögül —, nem maradhatsz el a többitől... Annus szorongott, de alig tudta magában tartani a kuncogást: „Szép lány?!“ — ilyet se hallott még az apjától. Ezt elmondja a Gyurinak. Az meg erre bizjos derékon kapja őt, aztán valami ilyet mond, azzal a melegcsőkú szájával: „Szép ám ... de nekem a legszebb!“ Belepirult a gondolatba, s a belső ujjongás valahogy hányavetin adta szájára a szót. — Nem kell nekem semmi. - Mintha azt mondta volna: „Nem akarok én gondot édesapáméknak.“ BÄLINT, AKINEK A FEJÉBE szökkent két pohárnyitói megint forróbb lett a vére — felnézett. — Mit akar ez a lány? Mit gondol ez felőle? Neki nem kell semmi! A krisztusmáriáját! Nem-e? Bálint Istvánnak sok jószága, kilenc hold földje van... A maga gazdája — mindörökké! És ez a lány úgy beszél vele, mint egy koldussal? De én vagyok az oka — meredt az üvegre Bálint. Gyereklány volt, hogy bevittem a csoportba. Én! Én vittem be. Ott meg mást se hallott, mint, hogy „jobban élünk, mint a gazdák ... Ez az igazi...“ Most aztán sajnálja az apját. Nem mer tőle kérni... De hiszen én vittem bele, én! Az apja brigádvezető volt — bri-gád-ve-zető — hogy legyen kit marni a naplopóknak — vicsorgott magában Bálint. Aztán jött az a fiú. A Gyetvané. Már a múlt nyáron nagyon forgolódott az Annus körül. Én meg még a kezére is jártam az öreg Gyetvannak ... Hadd szaporodjon a munkaegysége — gondoltam. Egy haszon lesz az. Ö, én vén bolond — dörgölte a homlokát Bálint — s hogy annyira haragudott magára, megenyhült a lánya iránt: — Stafirung kell-e, lányom?... Bútor? Lesz miből! Annus, akinek egyvégtében azon járt az esze, hogy a malom mögött várhatja már a Gyuri, ruháján igazítva, az apjára nézett. Megint csak gyorsan mondta ki a választ: — Kellene, de nem muszáj. ' Mint ahogy gondolta is: ha lesz bútor, ha nem, attól ők egybekelnek. Szóval kellene, de attól nem függ semmi... DE EZ MÁR TÖBB VOLT, mint amit az egyre veresedő képű Bálint tűrni tudott. Annus orra előtt akkorát csapott az asztalra, hogy a lány székestől elugrott vagy egy métert. — A krisztusmáriáját! — vicsorított az öreg. — Nem muszáj. Nem, ugye ? — hajolt fenyegetően az asztal fölé. — Ha az apád nem egyezik ... Ha nem vesz bútort — mert nem akar, — akkor is mész? Akkor is odahúzol? Ugye? A szocialista szektoros kutyaúristenhez. Oda, te nyomorult? hadonászott erős öklével az egyre hátráló lány előtt. Nagyot fújt. Elhallgatott. Ereje-fogytán zötytyent vissza a padra. Tétován matatott a pohár után. Vagy a munkaegységre spekulálnak ? — mormogta maga elé elcsendesedve. — Hogy őszre összehozza a két Gyetvan? A szövetkezetből? Hogy majd abból veszik meg a bútort? Abból? — emelte fel a hangját. : A nagyüzem fölényéből — nézett gúnyosan a hunyorgó Annusra. De nem az én lányomnak! — ordította, hogy a konyha összedőlni készült. Véreres szemét az asztal lapján járatta. Gyűrött nyaka egyre lejjebb csuklóit, fejét a karjára hajtva hörögte: — Nem a Bálint István lányának. Nem a ... CSÖND LETT... S ahogy Bálint egyenletes szuszogásba kezdett, Annus óvatosan felemelkedett a székről. Mire az ajtóhoz ért, kiegyenesedett, mint a zápor után a virág, gyorsan belenézett a mosdó feletti kistükörbe, és futott... Repült ki az alkonyatba — a malomhoz. PARTUNK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA az utóbbi időben nagy figyelmet fordít mezőgazdaságunk szocialista átépítésére. Határozatai és a dolgozókhoz intézett levél eszmei magaslata bizonyítja milyen nagy súlyt fektet pártunk erre a kérdésre. Ez ideig mezőgazdaságunk 62 százaléka halad a szocializálás útján. Az EFSZ-ek a mindennapi életben évről évre meggyőzően bizonyítják életképességüket. Ezek a sikerek akarva nem akarva a meggyőzés erejével hatnak a kis- és középparasztok gondolatvilágára, életére. Példás bizonyíték erre az ez évben elért eredmények. Az év elejétől Szlovákiában több mint 408 EFSZ alakult, s ezrekre rúg azon kis- és középparasztok száma, akik az év folyamán a közös gazdálkodást választották. A bekövetkezett mélyreható változások eredményeként formálódott, fejlődött parasztifjúságunk politikai, erkölcsi arculata is. A falusi ifjúság nevelésében nagy szerepet játszik az egységes ifjúsági szövetség, - a CSISZ. Ma már alig van falu, ahol ne lenne megalakítva a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szervezete. Alapszervezeteink jő munkájukkal számos helyen kivívták már az egész falu megbecsülését, s községük gazdasági és politikai életének nélkülözhetetlen tényezőivé váltak. FALUSI ALAPSZERVEZETEINKNEK nagy érdeme van abban, hogy az elmúlt esztendőkben több mint 32 000 fiatal lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára, s a fiatalok ezrei példásan vesznek részt a mezőgazdaság fellendülésében. Falun is kialakulóban van pártunk és dolgozó népünk legfőbb célkitűzéséért — a szocializmus befejezéséért küzdő új arcú ifjúság. A fiatal szövetkezeti tagok legtöbbje mind nagyobb felelősséget érez a szövetkezeti gazdálkodásért. A szövetkezeti ifjúság túlnyomó többsége évről évre magasan túllépi az alapszabályokban meghatározott ledolgozandó munkaegységek számát. Az ifjúsági szervezet kezdeményezése alapján sokhelyütt ifjúsági munkacsapat létesült. Ezek száma évről évre emelkedik. Ebben az évben szövet-Érdekességek IliflilllltlIW + Egy düsseldorfi felfedező olyan esernyőt szerkesztett, amelyet elég egy kissé erősebben a földhöz nyomni és az magától kinyílik, valamint hasonló eljárással becsúkódik. + Amerikában a sebészetben nagy feltűnést keltett egy új felfedezés. Eddig ugyanis szokásos volt a nyitott sebeket és a nagyobb vágásokat bevarrni. Az új felfedezés szerint egy szalaggal beragasztják a sebet, s amikor ez már összenőtt a szalagot fájdalommentesen eltávolítják. + A hulladékvas gyűjtésével Csehszlovákiában évenként kb. 100 millió koronát takarítanak meg. Ez 300 000 tonna elsőrendű gyapjú vagy 11500 tonna kávé, vagy 28 000 tonna disznózsír világpiaci árának felel meg. + Angliában egy pénzszámológépet szerkesztetek. A gép tévedhetetlen és a bankók százas csomagokban kerülnek ki a gépből. SALAMON MAGDA Egy düledező ház „homlokzatára" Csáléra áll nagyon a teteje a háznak akár a kalapja a tulajdonosának. Kopott mind a kettő s az is, aki tartja hej! nagyot keféltek a futó évek rajta. Az első szobában, amely hajdan ép volt kívácsian néz be a megkékült égbolt, üreg ágylábához két ökör van kötve, mert az istálló már összedült fölötte. A gazda ott lakik künn a kamarába, mert annak legalább ép még a padlása, ö maga nem iszik és nem is dohányzik csizmája fejéből a nagyujj kilátszik. Őrizgeti búsan az omladozó házat, ily furát nem látott a huszadik század. Pénzét hová teszi? Azt senki sem tudja, azt beszélik, hogy egy száraz kútba dugja. — Tántorog a vén ház és az élet érik épülő új utcák szánakozva nézik. FECSÖ PÁL kezeteinkben és állami gazdaságainkon 650 ifjúsági munkacsapat dolgozott. Nem egy közülük kiváló eredményt ért el. Példaként említhetjük a nyitraivánkai állami gazdaság fiataljait, akik 20 hektáron termeltek cukorrépát, melyen 480 mázsás átlagos hektárhozamot értek el. A tornaijai járásban az ifjúsági munkacsapatok 126,5 hektár földterületen dolgoztak. A hamvai EFSZ-ben dolgozó ifjúsági munkacsoport például (13 fiatal) a tervezett pénzértéket 23 000 koronával teljesítette túl. Ilyen jó eredményekről számolhatunk be Bácskán, Felsőpatonyban, és még sok más helyen. A falu szocializálásáért vívott harc egyszerű falusi fiatalokból kiváló dolgozókat nevel. Ilyen Boros Erzsi is, a vrbovcei ifjúsági munkacsapat vezetője, aki tagja a CSISZ szlovákiai Központi Bizottságának, vagy Máté Sári, aki pár évvel ezelőtt tért vissza a rásói szövetkezetbe és már két évé az EFSZ ifjúsági munkacsoportjának vezetője. NEM MARAD LE AZ IFJÚSÁG a termelés többi szakaszán sem. Az egész országban ismeretesek a szenicei járás fiataljainak kiváló eredményei, melyet a szövetkezetek alakításában értek el. És a szenicei példa szélesedett, továbbgyarapodott az eperjesi kerületben, a nagyszombati, a tornaijai és más járásokban. Napról napra sokasodik a fiatal harcosok száma, tömörebbek lesznek sorai és együtt acélosodnak a mindennapi élettel. Az idősebb elvtársak némelyike nem egyszer felveti a kérdést, hogy vajon minden falusi CSISZ-szervezetnek egyaránt része van-e az elért eredményekben ? Nem, ezt nem lehet állítani. Vannak Kevéssé és nem egy esetben alig működő CSISZ szervezetek is. Nem egy esetben arra szorítkozik a szervezet munkája, hogy megtartják az évzáró közgyűlést és várják a következőt. Nem beszélve arról a néhány táncmulatságról, amit év közben tartanak. Különben a szervezeti élet sivár, szürke és keveset tesznek a falu építéséért. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a 14—16 éves fiúk és lányok kevés tapasztalattal rendelkeznek, s állandóan vezetni, irányítani kell őket. A CSISZ jó munkája nagymértékben függ az idősebbek segítségétől. Sok helyen a fiatalok ezt a segítséget meg is kapják. Vannak azonban olyan példák is, mint a megyercsi (komáromi járás), ahol a fiatalok még ma is úgy néznek a szövetkezetre, mint valami szükséges rosszra. Ha bármit kérdeznek a szövetkezeti elnöktől, a válasz rövid: „Ha nem tetszik, — mehettek!“ így nem lehet a fiatalokkal bánni. SOK SEGÍTSÉGET VÁRNAK az alapszervezetek a helyi nemzeti bizottságoktól is. Nem titok, hogy sok faluban a fiatalok kezdeményezésére épültek a kultúrházak. Nem egy esetben azonban a fiatalokat jóformán kitiltják a kultúrházból, ha gyűlést akarnak tartani, esetleg egy szombati teaestet is csak „borsos“ áron engedélyeznek. Nem volna káros, ha a HNB elnöke és funkcionáriusai kihasználnák a téli estéket, és beszélgetésre hívnák meg a fiatalokat. Segítenének a CSISZ alapszervezet munkájának fellendítésében. • Ifjúsági szövetségünk tagjai tudják, hogy az elért eredmények, sikerek záloga a párt vezetése, gondoskodása, s az idősebb, tapasztalt elvtársak segítsége. A párt politikája lelkesíti falusi ifjúságunkat a nemzetgazdasági jelentőségű termelési mozgalmak kezdeményezésére. A párt politikájáért való harc szövetségünk munkájának alapja — további sikereink forrása. Szigl Ferenc, a CSISZ SZKB mezőgazdasági osztályának vezetője TANÁCSADÓ Több olvasónk kérésének eleget té ve az alábbiakban cikket közlünk a rákos megbetegedésről, okairól és gy ógymódjáról. A RÁK MÄR A LEGRÉGIBB idők óta ismert megbetegedés, de valamikor csak a külső rákos daganatokat sorolták ide. Alig száz éve, hogy a mikroszkópos vizsgálatok megmutatták, hogy sok belső szervi daganat is idetartozik. A betegség nevét onnan kapta, hogy az emlők rákos daganatai körül gyakran kanyargós kék visszerek képződnek, amelyeket az élénkfantáziájú görög orvosok a rák lábaihoz, illetve bajúszához hasonlították és ráknak nevezték.. Orvosilag több fajta rosszindulatú daganat ismeretes. Kétségtelen, hogy a rák ma gyakrabban észlelhető mint régen. Ennek több oka van. Az egyik például az, hogy ma sokkal alaposabb az orvosi vizsgálat és majdnem mindig megtudja állapítani a pontos diagnózist, míg a múltban nem egy tüdőrákot, tuberkulózisnak véltek, nem is szólva a belső szervek rákos daganatairól. További oka a rákos megbetegedések elszaporodásának az általános korhatár kitolódása. Ma az emberi életkor általánosságban 5 — 6 évtized, míg azelőtt alig 30 év volt, és idősebb korban a rosszindulatú daganatok képződése sokkal gyakoribb. A gyakori rákos megbetegedések sok kitűnő tudóst foglalkoztattak. A rákkutatás eredményeiről vaskos köteteket lehetne írni. Mivel azonban a rák előidézője ma még ismeretlen, csupán a kutatásokról, illetve azokról az elméletekről és sejtésekről számolhatunk be, amelyek a kutatások alapján a rák lényegéről kialakultak. A LEGRÉGIBB ELKÉPZELÉS a daganatok képződésére az volt, hogy az ártalmat valamely élősdi okozza. Ezt az elméletet a növényi daganatok megfigyelése váltotta ki, hiszen a cukorrépa golyvája feltűnően hasonlít az emberi daganatokhoz, úgyszintén a fákon képződő daganatszerű görcsök, élősdiek következménye. Mikor beköszöntött a bakteriológia korszaka, egyre másra „fedezték fel“ a rákbacillusokat. Sokkal jobban felfigyelt az orvosi világ akkor, amikor két japán rákkutató arról számolt be, hogy a nyu- Iak vagy egerek bőrét hosszabb ideig kátránnyal ecsetelték és akkor azokon a helyeken rákos elfajulás képződött. Ezek a kísérletek megmagyarázták azokat a gyakrabban jelentkező megbetegedéseket is, amelyeket a kátránytermékekkel dolgozó munkásoknál észleltek. Sőt bizonyos mértékig az erős dohányosok gyakori tüdőrákját is ezzel próbálták magyarázni, Voltak olyan kísérletek is, amelyek azt akarták bizonyítani, hogy a rákos megbetegedések, tehát a rosszindulatú daganatok tulajdonképpen fertőző virusz következményei. Azonban ezt a lehetőséget sem sikerült bebizonyítani. Ezen kérdések végleges tisztázását csak további vizsgálatok fogják eldönteni, amelyre nagy várakozással tekintünk, mivel ha a rák tényleg fertőző eredetű, akkor a védekezésnek és a gyógyításnak is egészen új módját kell bevezetni. A RÁKGYÖGYlTÁSNAK ez idő szerint két módja van: a daganat eltávolítása sebészi műtéttel: és a daganat elpusztítása besugárzással. A két eljárás egymást kiegészíti. A műtéti beavatkozás csak akkor nyújt reményt a gyógyulásra, ha a daganatot teljes egészében el tudjuk távolítani és vele együtt a környéki nyirokcsomókat is. A műtét sikerének első és legfőbb feltétele, hogy olyan időben történjék, amikor még áttéti gócok nem képződtek, legalábbis a belső szervekben nem. A kiújulás (recidíva) mindig azt jelenti, hogy a daganat eltávolítása nem volt elég radikális, illetve, hogy a műtétre már későn került sor. A műtét sikere igen nagy mértékben attól függ, hogy a beteg mikor fordult orvoshoz. Hogy mikor lehet áttételekre és kiújulásokra számítani, illetve, hogy azok mennyi idővel a rák kezdete után keletkeznek, az igen változó a bántalom helye és a daganat természete szerint. A jóindulatú rákok esetében az áttétel sokkal később következik be, mint a rosszindulatúnál. Nagy jelentősége van a rákgyógyítás terén a rendszeres orvosi vizsgálatnak — a megelőzésnek. A rák sebészeti gyógyításának igen értékes kiegészítője a röntgenkezelés, helyesebben mondva a besugárzási gyógymód. A rádium korszakalkotó felfedezése (Sklodowska Maria) nagyban hozzájárult a rák besugárzás útján való kezeléséhez. Üjabban erős lehűtéssel, úgynevezett „crymoterapiával“ kísérleteznek a rákos megbetegedések eseteiben. Ez az eljárás még csak kezdeti stádiumban van, de már egészen meglepő eredményei vannak. MEGPRÓBÁLTÁK MAR A RAK ellen különböző diétákat, gyógyszereket alkalmazni, az ártatlan violagyökértől a gyilkos kobra mérgéig mindent.A fantázia kevés téren száguldott oly zabolátlanul, mint éppen a rákgyógyí-tás terén. De ne csodálkozzunk ezen, mert a beteg természete, hogy az utolsó percekig reménykedik valami csodában és ezt a reményt táplálni, erősíteni minden orvos legemberibb feladata. Dr. Timkó Pál