Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-12-01 / 48. szám
s \fzaü-ad Földműves 1957. december 1* Sajtóvisszhang a kommunista és munkáspártok nyilatkozatáról és békekiáltványáról Ä haladó világ sajtója továbbra is vezető helyen foglalkozik a kommunista- és munkáspártok nyilatkozatával és békekiáltványával. PEKING. A Kínai Népköztársaság dolgozói lelkes hangulatú gyűléseken tárgyalják meg a kommunista- és munkáspártok nyilatkozatát és békekiáltványát. A lapok és a rádió a gyűlésekre szóló részletes beszámolóikban hangsúlyozzák, hogy az egész kínai közvélemény figyelmét a nyilatkozat és a kiáltvány köti le. DAMASZKUSZ. Az Am Nur megállapítja: „A békekiáltvány újólag igazolja, hogy a szocialista rendben élő népek a béke bástyáivá változtatták hazájukat... Az arabok jól tudják, hogy amikor Szíria és Egyiptom népei meghiúsítják az imperialista összeesküvéseket és provokációkat, ezzel a világ békéjét védik és csökkentik ez imperialista erőket, a háború és az uszítás erőit.“ SZÓFIA. A Zemedelsko Zname vezércikket szentel a békekiáltványnak. Ezt írja: A békekiáltvány minden szava behatol a földkerekség minden lakójának tudatába, mert ezeket a szavakat a legutóbbi háborúban elesett milliók vérével, az anyák szeretetével, az emberi kultúra humanizmusával, a tények erejével, a józan belátással az emberiség sorsáért való aggódással írták. VARSÓ. A Tribúna Ludu vasárnap: száma vezércikkben foglalkozott a 64 kommunista- és munkáspárt békekiáltványával. A vezércikk megállapítja, hogy a békeprogram kidolgozásának időpontja a legjellemzőbb. Ez az időpont az, amelyben a béke erői oly hatalmassá váltak, hogy a háború elkerülése reális lehetőséggé vált. A vezércikk ezután rámutat: A mostani helyzet jellemzéséhez az is hozzátartozik, hogy már sok olyan terület van, ahol nem a Szovjetuniónak kell utólérnie a Nyugatot, hanem a Nyugatnak a Szovjetuniót. Ez ad különös jelentőséget a kiáltványnak. RÓMA. Az Avanti vezércikkben foglalkozik a nyilatkozattal. Különösképpen a nyilatkozatnak azt a megállapítását taglalja, hogy korunk feltételei közt a munkásosztály sok kapitalista országban polgárháború nélkül megszerezheti az államhatalmat és biztosíthatja, hogy a legfontosabb termelési eszközök a nép kezébe jussanak. BÉCS. Az osztrák polgári lapok viszonylag nagy figyelmet szentelnek a kommunista- és munkáspártok béke-kiáltványának. A Volkstimme teljes terjedelmében közli és vezércikkben kommentálja a kiáltványt. A vezércikk a többi között a következőket hangsúlyozza: A béketábor ereje nem abszolút biztosíték az új háború kirobbantásának veszélyével szemben. Egyetlen őrült elegendő ahhoz, hogy felgyútjsa a házat. A veszélyt csak szüntelen éberséggel és készenléttel lehet elhárítani. Brentano Washingtonban Áz elmúlt hetek folyamán ismét rés támadt az Atlanti Szövetség épületén. Az első ok: a francia tiltakozás ellenére Tuniszba szállított angol-amerikai fegyverek ügye. A második ok: idegesség a szovjet tudomány új sikerei miatt. A NATO főkorifeusai most gyorsan összedugták fejüket, miképpen is lehetne betömni a rést. Brentano nyugatnémet külügyminiszter ezért sürgősen Washingtonba repült, s tanácskozott a német militarizmus régi barátjával, Dulles külügyminiszterrel. Brentano kijelentette, hogy egyetért kollegájával: szükség van a NATO-tagállamok rendszeres politikai tanácskozására, a tudományos együttműködés fokozására. Arról azonban nem esett szó Brentano nyilatkozatában, hogy tanácskoztak-e a Nyugat- Németországban létesítendő amerikai rakéta- és atomtámaszpontokról. Pedig a nyugatnémet kormány már kitörő örömmel üdvözölte az errevonatkozó, nemrég nyilvánosságra hozott terveket. S ez a lényeg. Mert ha Nyugat-Németország rakéta- és atomtá•maszpontokat kap, nyilvánvalóan nem elégszik meg a NATO-ban másodrendű szereppel, növekedik a békét már úgyis fenyegető katonai kapacitása. Ez pedig a NATO szempontjából látszólag hasznos. Csak látszólag persze, mert a nyugatnémet előretörés új ellentéteket okoz majd a szövetségen belül. A népek, elsősorban a német nép szempontjából ez a terv végtelenül veszélyes. A nyugatnémet társadalom nagyrésze, a józanul látó emberek, nagyon jói tudják, hogy a bonni és a washingtoni kormány tervei milyen fenyegetést rejt magában. Ezért követeli, hogy a bonni kormány térjen a reális, helyes, azaz a német nép érdekeinek megfelelő politika útjára. Brentano washingtoni útja nem ezt a politikát szolgálja ... NYUGAT-NÉMETORSZÄGBAN megjelentek Németország Kommunista Pártjának röplapjai, amelyek követelik, szüntessék be az atomfegyverszállításokat a Bundeswehrnek, szüntessék be ezen fegyverek gyártását és elraktározását Nyugat-Németország területén. URUGUAYBAN a húsipar több mint tízezer munkása sztrájkba lépett. A sztrájkolok követelik a teljes vagy részleges munkanélküli segély emelését. DAMASZKUSZ. Az A1 Dzsumhur c. lap közlése szerint befolyásos körök hírt szereztek egy új összeesküvésről, amelyet az USA készít elő az arab országok ellen. Még Koreában történt Tiszt az egyik közlegényhez: — Bátor gyerek vagy, fiam, hallottam, hogy nyomban előreléptél, amikor önkéntes vállakózásra szólítottak. Mikor indulsz a feladat elvégzésére? — Ёп semmire sem vállalkoztam. — De önként előreléptél! — Nem én léptem előre, a többi lépett hátra. NEW YORK. Az amerikai sajtó részletesen foglalkozik a NATO tanácsának decemberi ülésével. Kommentárjaiban kénytelen beismerni az ezen agresszív tömbben uralkodó mély ellentéteket. JOHANNESBURGBAN meghalt a német származású Ernest Oppenheimer, a „gyémántkirály“, amely a világ egyik leggazdagabb embere volt. AZ ÉSZAK-lRORSZÄGI Belfastban 2000 gépkocsivezető egynapos sztrájkot tartott. Az autóbuszközlekedés a városban egy napon át teljesen szünetelt. PÁRIZS. A francia radikális szocialisták 55. kongresszusát 1958-ban tartják Vichyben. (m) Kis hírek a na^yvilágbél Albánia nemzeti ünnepe Albánia népe ma ünnepli felszabadulásának tizenharmadik évfordulóját. Ez alatt a történelmi idő alatt az elmaradt gyarmati sorban tartott a fasisztáktól feldúlt országban az albán dolgozók jelentős iparral rendelkező hazát építettek maguknak. A felszabadulás után nyomban felosztották a nagybirtokokat, államosították az ipart, a bankokat, a nagykereskedéseket és a külföldi tőkebefektetéseket. Az ötéves terv, melyet Albánia dolgozói 1955-ben fejeztek be sikerrel, megváltoztatta az ország képét. Gyárak, vízierőművek egész sora épült fel. ilyenek a tiranai hatalmas textilkombinát, a lenini vízierőmű, az Enver Hodzba fémmegmunkáló üzem és sok más könnyű és élelmiszeripari gyár. A háború előtt Albánia lakosságának 80 százaléka írástudatlan volt. Ezt a helyzetet azóta teljesen felszámolták. A háború előtt Albániának egyetlen főiskolája sem volt, ma már több egyetemen tanul Albánia új értelmisége. Nemrég megindult a nemzeti filmgyártás is és az ország színházi kultúrája is kibontakozóban van. Az ország építését Albánia Munkapártja vezeti, és a dolgozók egy emberként sorakoznak fel pártjuk és kormányuk mellé ebben az építő munkáöhn. Örömtelibb az albán pionírok élete A szabad Albánia biztosan halad a szocializmust építő országok táborában a boldog szocialista holnap felé. Tizenkét éves a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Jugoszlávia alkotmányozó gyűlése 12 évvel ezelőtt, 1945. november 29-én kihirdette a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság megalakulását. A népköztársaság megalakulása előtt a jugoszláv dolgozók hosszú éveken át lankadatlan harcot folytattak a monarchista diktatúra, a második világháború alatt pedig a hitlerista hódítók ellen. Ebben az önfeláldozó győzedelmes harcban Jugoszlávia népeit a kommunista párt vezette. A fasiszta megszállás alatt Jugoszlávia Kommunista Pártja egyesíteni tudta az ország összes hazafias erőit, nagyarányú partizánmozgalmat szervezett, később pedig megalakította a népfelszabadító hadsereget. A szovjet hadsereg, miután hazáját felszabadította a hitlerista megszállás alól, a testvén jugoszláv népek segítségére sietett. A szovjet csapatok Belgrád alatt testvérien találkoztak Jugoszlávia népi felszabadító hadseregével és együttesen mérték csapásaikat az ellenségre. 1948-ban Jugoszlávia és a Szovjetunió, valamint a szocialista táborhoz tartozó többi országok közötti jóviszony megbomlott. Berija és Abokumov bandájának leleplezésekor kiderült, hogy a jugoszláv vezetők ellen emelt súlyos vádak az általuk gyártott hamis okmányokon alapultak. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának történelmi jelentőségű nyilatkozatában, melyet 1955. június 2-án Belgrádban Bulganyin és Tito elvtársak írtak alá, ezt olvassuk: „A tárgyalások sósán megmutatkozott a két ország kormányának őszinte törekvése, hogy továbbfejlessze a Szovjetunió és Jugoszlávia együttműködését, mert az teljesen megfelel a két ország, valamint a béke és a szocializmus érdekeinek.“ Ettől az időtől fogva a két ország viszonya teljesen normalizálódott és a világpolitikát érintő nagy kérdésekben, köztük a béke és a leszerelés kérdésében azonos. A Szovjetunió Kommunista Pártja és Jugoszlávia Kommunistáinak Szövetsége közti kapcsolat terén elért eredmények hozzájárulnak a béke, a demokrácia és a szocializmus további megszilárdulásához. A jugoszláv nép a szocialista országok baráti népeivel egyetemben ma már olyan körülmények között ünnepli a nagy évfordulót, amikor eloszlottak a bizalmatlanság felhői Jugoszlávia és a béketábor országai között. S ez a tény örömmel tölti el a népek szívét és a szocialista építésben, valamint a béke megteremtésében megszilárdítja a béketábor erejét. Hruscsov elvtárs beszélgetése Henry Shapiróval az UP-amerikai hírügynökség tudósítójával Henry Shapiro, az United Press hírügynökség moszkvai irodájának vezetője azzal a kéréssel fordult Hruscsov elvtárshoz, az SZKP Központi Bizottságának titkárához, hogy fogadja őt. Hruscsov november 14-én fogadta az amerikai tudósítót, s a kettőjük között lefolyt beszélgetés fontosabb kérdéseit és válaszait az alábbiakban közöljük. Shapiro: A Legfelsőbb Szovjet legutóbbi ülésén mondott beszámolójában ön azt mondta, hogy a Szovjetunió a legközelebbi 15 év alatt utoléri és elhagyja termelési tekintetben az Amerikai Egyesült Államokat. Ezután ön a legfontosabb, a nehézipar termelésére vonatkozó adatokat mondta. Vonatkozik-e ez a szovjet nép anyagi életszínvonalára is ? Hruscsov: Igen, elvitathatatlanul. Shapiro: Tehát a Szovjetunió 15 év múlva ugyanolyan színvonalon lesz, mint az Egyesült Államok? Hruscsov: Az élelmiszertermelésben ez sokkal hamarabb megtörténik. Mi az életszínvonal? Miből tevődik össze? Az ember anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítéséből. Vegyük mindenekelőtt'az ember élelmiszerszükségletének kielégítését. Ma a szovjet emberek gabona- és zöldségféle szükségleteit teljesen kielégítjük. Mindent megteszünk, hogy a legközelebbi években teljesen kielégítsük a szovjet emberek vaj-, hús- és tejszükségletét is. Shapiro: Ön az élelemről beszélt. És mi van a többi közszükségleti cikkel? Hruscsov: Először az élelemről beszélek, mert nekünk oroszoknak van egy közmondásunk: Nem a szoba a ház dísze, hanem a kalács. Most a lakáskérdésről. Ön nyilvánvalóan ismeri azt a határozatot, amelyet a párt és a szovjet kormány nemrég hozott: tíz —tizenkét év alatt kielégítjük a nép lakásszükségletét. Minden családnak lakást akarunk adni, nem szobát, hanem lakást. Jelenleg nem állunk háború előtt Shapiro: Ügy gondolja, hogy a béke kilátásai jelenleg jók? Hruscsov: Igen, úgy vélem. Ha elemezzük a második világháború előtti helyzetet, akkor megláthatjuk, hogy a hitleri Németország akkor mindent előkészített a háborúra s Németország, Olaszország és Japán úgynevezett antikomintern paktumot kötött, életre keltették a Berlin —Róma —Tókió-i tengelyt. Most természetesen sok ilyen tengely van, de ma már nincs az a Németország, hanem helyette két különböző rendszerű német állam létezik. Ma már nem az Franciaország sem, ott erős munkásmozgalom van. Olaszország szintén nem az, ott is jelentékeny erők fejlődtek ki, amelyek a békeharc álláspontján vannak. Általában igen lényegesen változott a helyzet Európában és Ázsiában. Míg korábban egy szocialista állam, a Szovjetunió létezett, addig most szocialista világrendszer áll fenn. Ezenkívül a Szovjetunió Is egészen más lett, mint 1941-ben volt. De tulajdonképpen ki harcolhat most, ha számba vesszük a kialakult erőket a két — kapitalista és szocialista — póluson? A legdöntőbb erőt a nyugatnémetek képezik. De maguk a nyugatnémetországi németek sem akarnak harcolni, nekik elegük volt és még most is viszolyognak a második világháborútól. A kapott leckét sem felejtették el, nem akarnak harcolni sem a fiatalok, sem az öregek, hacsak nem számítjuk a militarista köröket, amelyek az Egyesült Államok politikájával sodortatják magukat. A német militaristák tudják, ha most háborút robbantanak ki, akkor néhány óra elegendő lenne ahhoz, hogy elnémítsuk a Nyugat-Németországban levő katonai jelentőségű támaszpontokat. Ezek reális körülmények. Ezért úgy gondoljuk, hogy végeredményben még a legháborúsabb hangúlatú emberekre is hatni lehet. Pártunk XX. kongresszusa rámutatott, hogy most olyan helyzet állt elő, amilyenben a szocialista és a semleges országok erői, sőt az Egyesült Államok és más nyugati országok haladó erői elháríthatják a háborút, ha mi helyes politikát folytatunk. Véleményünk szerint az egyiptomi agresszió visszaverése, és az amerikaiak visszatartása a Szíria elleni háború megindításától, a XX. kongreszsuson hozott határozatok helyességének beigazolódása. Ez nem jelenti azt, hogy háború nem törhet ki, én már mondottam, az őrültekért nem vállalhatunk felelősséget. A reális erőviszonyok azonban olyanok, hogy a militaristáknak és a monopolistáknak a háború kirobbantása előtt meg kell gondolniok, még hozzá jól meg kell gondolniok a dolgot. Mi meg vagyunk győződve arról, hogy háború kitörése esetén, — a háborút pedig csak imperialista országok indíthatják meg, mert egyetlen szocialista állam sem érdekelt a háborúban — a kapitalizmus szétzúzódik és ez lesz az emberiségnek a tőkés világ által ráerőszakolt utolsó szenvedése, mert a kapitalizmus egyszer s mindenkorra el lesz temetve. Szocialista és tőkés országok megbízottainak tanácskozása Shapiro: Nemrégen beszélt a tőkés és szocialista országok megbízottainak tanácskozásáról. Gondolja, hogy ez reális dolog? Hruscsov: Gondolom, hogy a közeljövőben aligha kerül sor ilyen találkozóra. De feltehető a kérdés, hogy miért beszéltem erről beszámolómban, most pedig kijelentem, hogy a találkozóra közeljövőben esetleg nem kerül sor. A mi véleményünk szerint más kiút nincs. A találkozó értelme elérni azt, hogy a reális körülmények számításba vételével a felek megfelelő megegyezésre jussanak, ezt pedig csak egy feltétel mellett lehet elérni, nevezetesen akkor, ha elismerjük a kialakult erőviszoynokat, vagyis elismerjük a tőkés és szocialista országok létezését és nem avatkoznak bele egymás beljjgyeibe. Shapiro: És nem lehet ezeket a kérdéseket diplomáciai úton vagy az ENSZ-ben megtárgyalni ? Hruscsov: Az ENSZ természetesen csinál egyet-mást, ami hasznos, ezért is vagyunk tagjai az Egyesült Nemzetek Szervezetének, de ennek a szervezetnek a munkájában fennakadások vannak. Ezt nem szabad elfelejteni. Az Egyesült Államok most rákényszerítette az ENSZ-re leszerelési javaslatait, és azt akarja, hogy az albizottság a nyugati javaslatok értelmében foglalkozzék a leszerelés problémájával, azaz rá akarják kényszeríteni a Szovjetunióra az Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom számára előnyös feltételeket. De ez naivság. Shapiro: Önök javasolták, hogy a bizottságnak tagjai legyenk az öszszes ENSZ-tagállamok. Hát meg lehet állapodni a leszerelés kérdéséről mind a 82 országgal? Hruscsov: Minden államnak, a nagyoknak és kicsiknek egyaránt érdeke a béke biztosítása. Az Egyesült Államoknak nincsen interkontinentális rakétája Shapiro: Ön azt gondolja, hogy az Egyesült Államoknak nincsenek interkontinentális rakétái ? Hruscsov: Tökéletesen meg vagyok győződve erről. Ha az Egyesült Államoknak volna ilyen rakétája, akkor fellőtte volna a mesterséges holdat, mint ahogy mi megtettük. Hisz mi az interkontinentális ballisztikus rakéta alapján lőttük fel a, mesterséges holdat. Az Egyesült Államok 11 kilós mesterséges holdat akar fellőni. Vajon ez a ballisztikus rakéta? És még nem tudjuk, hogy az Egyesült Államok mikor fog fellőni ilyen mesterséges holdat. Mi pedig fellőttük az első 83,6 kilós mesterséges holdat és a másodikat, amelynek hasznos súlya 508 kg. És ha szükséges, megkétszerezhetjük a mesterséges hold súlyát. Shapiro: Engedje meg, hogy viszszatérjek a rakétákhoz. Az interkontinentálison kívül vannak támaszpontokról fellehető ballisztikus rakáték. Hruscsov: Az Egyesült Államoknak vannak ilyen rakétái, ezek nem interkontinentálisak. Számúnkra az interkontinentális rakéta megoldott kérdés. Ha szükség van rá, még feljöhetünk mesterséges holdakat, amennyi szükséges, annyit fel is lövünk, mert ehhez technikailag semmi újra nincs szükségünk. Azt szeretnénk, ha sohase kellene kilőni a hidrogéntöltetű rakétát. SZABAD FÖLDMŰVES — в Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség: Bratislava, Krlžková 7. — Telefon: 245-46 — Főszerkesztő Major Sándor. —. Kiadja a Földművelésügyi és Erdőgazdasági M. H. kiadóhivatala. — Nyomja Polygrafické závody, závod 2, n. p., Bratislava, ul. Februárového vi ťazstva 6/d, — Évi előfizetés Kčs 20.80, félévre Kčs 10.40 — Terjeszti a Posta hlrlapszolgálata. A-81574