Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-12-01 / 48. szám

s \fzaü-ad Földműves 1957. december 1* Sajtóvisszhang a kommunista és munkáspártok nyilatkozatáról és békekiáltványáról Ä haladó világ sajtója továbbra is vezető helyen foglalkozik a kommu­nista- és munkáspártok nyilatkozatá­val és békekiáltványával. PEKING. A Kínai Népköztársaság dolgozói lelkes hangulatú gyűléseken tárgyalják meg a kommunista- és munkáspártok nyilatkozatát és béke­kiáltványát. A lapok és a rádió a gyű­lésekre szóló részletes beszámolóik­ban hangsúlyozzák, hogy az egész kí­nai közvélemény figyelmét a nyilatko­zat és a kiáltvány köti le. DAMASZKUSZ. Az Am Nur megál­lapítja: „A békekiáltvány újólag iga­zolja, hogy a szocialista rendben élő népek a béke bástyáivá változtatták hazájukat... Az arabok jól tudják, hogy amikor Szíria és Egyiptom népei meghiúsítják az imperialista össze­esküvéseket és provokációkat, ezzel a világ békéjét védik és csökkentik ez imperialista erőket, a háború és az uszítás erőit.“ SZÓFIA. A Zemedelsko Zname ve­zércikket szentel a békekiáltványnak. Ezt írja: A békekiáltvány minden sza­va behatol a földkerekség minden lakójának tudatába, mert ezeket a szavakat a legutóbbi háborúban el­esett milliók vérével, az anyák szere­­tetével, az emberi kultúra humaniz­musával, a tények erejével, a józan belátással az emberiség sorsáért való aggódással írták. VARSÓ. A Tribúna Ludu vasárnap: száma vezércikkben foglalkozott a 64 kommunista- és munkáspárt békeki­áltványával. A vezércikk megállapítja, hogy a békeprogram kidolgozásának időpontja a legjellemzőbb. Ez az idő­pont az, amelyben a béke erői oly ha­talmassá váltak, hogy a háború elke­rülése reális lehetőséggé vált. A ve­zércikk ezután rámutat: A mostani helyzet jellemzéséhez az is hozzátar­tozik, hogy már sok olyan terület van, ahol nem a Szovjetuniónak kell utólérnie a Nyugatot, hanem a Nyu­gatnak a Szovjetuniót. Ez ad különös jelentőséget a kiáltványnak. RÓMA. Az Avanti vezércikkben fog­lalkozik a nyilatkozattal. Különöskép­pen a nyilatkozatnak azt a megállapí­tását taglalja, hogy korunk feltételei közt a munkásosztály sok kapitalista országban polgárháború nélkül meg­szerezheti az államhatalmat és bizto­síthatja, hogy a legfontosabb terme­lési eszközök a nép kezébe jussanak. BÉCS. Az osztrák polgári lapok vi­szonylag nagy figyelmet szentelnek a kommunista- és munkáspártok béke-­­kiáltványának. A Volkstimme teljes terjedelmében közli és vezércikkben kommentálja a kiáltványt. A vezér­cikk a többi között a következőket hangsúlyozza: A béketábor ereje nem abszolút biztosíték az új háború ki­robbantásának veszélyével szemben. Egyetlen őrült elegendő ahhoz, hogy felgyútjsa a házat. A veszélyt csak szüntelen éberséggel és készenléttel lehet elhárítani. Brentano Washingtonban Áz elmúlt hetek folyamán ismét rés támadt az Atlanti Szövetség épületén. Az első ok: a francia tiltakozás elle­nére Tuniszba szállított angol-ameri­kai fegyverek ügye. A második ok: idegesség a szovjet tudomány új si­kerei miatt. A NATO főkorifeusai most gyorsan összedugták fejüket, mikép­pen is lehetne betömni a rést. Bren­tano nyugatnémet külügyminiszter ezért sürgősen Washingtonba repült, s tanácskozott a német militarizmus régi barátjával, Dulles külügyminisz­terrel. Brentano kijelentette, hogy egyetért kollegájával: szükség van a NATO-tagállamok rendszeres politikai tanácskozására, a tudományos együtt­működés fokozására. Arról azonban nem esett szó Brentano nyilatkozatá­ban, hogy tanácskoztak-e a Nyugat- Németországban létesítendő amerikai rakéta- és atomtámaszpontokról. Pe­dig a nyugatnémet kormány már ki­törő örömmel üdvözölte az errevonat­­kozó, nemrég nyilvánosságra hozott terveket. S ez a lényeg. Mert ha Nyu­­gat-Németország rakéta- és atomtá­­•maszpontokat kap, nyilvánvalóan nem elégszik meg a NATO-ban másodren­dű szereppel, növekedik a békét már úgyis fenyegető katonai kapacitása. Ez pedig a NATO szempontjából látszólag hasznos. Csak látszólag persze, mert a nyugatnémet előretörés új ellenté­teket okoz majd a szövetségen belül. A népek, elsősorban a német nép szempontjából ez a terv végtelenül veszélyes. A nyugatnémet társadalom nagyrésze, a józanul látó emberek, nagyon jói tudják, hogy a bonni és a washingtoni kormány tervei milyen fenyegetést rejt magában. Ezért kö­veteli, hogy a bonni kormány térjen a reális, helyes, azaz a német nép ér­dekeinek megfelelő politika útjára. Brentano washingtoni útja nem ezt a politikát szolgálja ... NYUGAT-NÉMETORSZÄGBAN meg­jelentek Németország Kommunista Pártjának röplapjai, amelyek követe­lik, szüntessék be az atomfegyver­szállításokat a Bundeswehrnek, szün­tessék be ezen fegyverek gyártását és elraktározását Nyugat-Németor­­szág területén. URUGUAYBAN a húsipar több mint tízezer munkása sztrájkba lépett. A sztrájkolok követelik a teljes vagy részleges munkanélküli segély eme­lését. DAMASZKUSZ. Az A1 Dzsumhur c. lap közlése szerint befolyásos körök hírt szereztek egy új összeesküvés­ről, amelyet az USA készít elő az arab országok ellen. Még Koreában történt Tiszt az egyik közlegényhez: — Bátor gyerek vagy, fiam, hallot­tam, hogy nyomban előreléptél, amikor önkéntes vállakózásra szólítottak. Mikor indulsz a feladat elvégzésére? — Ёп semmire sem vállalkoztam. — De önként előreléptél! — Nem én léptem előre, a többi lé­pett hátra. NEW YORK. Az amerikai sajtó rész­letesen foglalkozik a NATO tanácsá­nak decemberi ülésével. Kommentár­jaiban kénytelen beismerni az ezen agresszív tömbben uralkodó mély ellentéteket. JOHANNESBURGBAN meghalt a né­met származású Ernest Oppenheimer, a „gyémántkirály“, amely a világ egyik leggazdagabb embere volt. AZ ÉSZAK-lRORSZÄGI Belfastban 2000 gépkocsivezető egynapos sztráj­kot tartott. Az autóbuszközlekedés a városban egy napon át teljesen szü­netelt. PÁRIZS. A francia radikális szocia­listák 55. kongresszusát 1958-ban tartják Vichyben. (m) Kis hírek a na^yvilágbél Albánia nemzeti ünnepe Albánia népe ma ünnepli felszaba­dulásának tizenharmadik évforduló­ját. Ez alatt a történelmi idő alatt az elmaradt gyarmati sorban tartott a fasisztáktól feldúlt országban az al­bán dolgozók jelentős iparral rendel­kező hazát építettek maguknak. A felszabadulás után nyomban fel­osztották a nagybirtokokat, államosí­tották az ipart, a bankokat, a nagy­­kereskedéseket és a külföldi tőkebe­fektetéseket. Az ötéves terv, melyet Albánia dolgozói 1955-ben fejeztek be sikerrel, megváltoztatta az ország képét. Gyárak, vízierőművek egész sora épült fel. ilyenek a tiranai ha­talmas textilkombinát, a lenini vízi­­erőmű, az Enver Hodzba fémmeg­munkáló üzem és sok más könnyű és élelmiszeripari gyár. A háború előtt Albánia lakosságá­nak 80 százaléka írástudatlan volt. Ezt a helyzetet azóta teljesen felszá­molták. A háború előtt Albániának egyetlen főiskolája sem volt, ma már több egyetemen tanul Albánia új ér­telmisége. Nemrég megindult a nem­zeti filmgyártás is és az ország szín­házi kultúrája is kibontakozóban van. Az ország építését Albánia Munka­pártja vezeti, és a dolgozók egy em­berként sorakoznak fel pártjuk és kormányuk mellé ebben az építő munkáöhn. Örömtelibb az albán pionírok élete A szabad Albánia biztosan halad a szocializmust építő országok táborá­ban a boldog szocialista holnap felé. Tizenkét éves a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Jugoszlávia alkotmányozó gyűlése 12 évvel ezelőtt, 1945. november 29-én kihirdette a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság megalakulását. A nép­­köztársaság megalakulása előtt a ju­goszláv dolgozók hosszú éveken át lankadatlan harcot folytattak a mo­narchista diktatúra, a második világ­háború alatt pedig a hitlerista hódí­tók ellen. Ebben az önfeláldozó győ­zedelmes harcban Jugoszlávia népeit a kommunista párt vezette. A fasiszta megszállás alatt Jugoszlávia Kommu­nista Pártja egyesíteni tudta az or­szág összes hazafias erőit, nagyarányú partizánmozgalmat szervezett, később pedig megalakította a népfelszabadító hadsereget. A szovjet hadsereg, miután hazáját felszabadította a hitlerista megszál­lás alól, a testvén jugoszláv népek segítségére sietett. A szovjet csapa­tok Belgrád alatt testvérien találkoz­tak Jugoszlávia népi felszabadító had­seregével és együttesen mérték csa­pásaikat az ellenségre. 1948-ban Jugoszlávia és a Szovjet­unió, valamint a szocialista táborhoz tartozó többi országok közötti jóvi­szony megbomlott. Berija és Aboku­­mov bandájának leleplezésekor kide­rült, hogy a jugoszláv vezetők ellen emelt súlyos vádak az általuk gyár­tott hamis okmányokon alapultak. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának törté­nelmi jelentőségű nyilatkozatában, melyet 1955. június 2-án Belgrádban Bulganyin és Tito elvtársak írtak alá, ezt olvassuk: „A tárgyalások sósán megmutatkozott a két ország kormá­nyának őszinte törekvése, hogy to­vábbfejlessze a Szovjetunió és Jugo­szlávia együttműködését, mert az teljesen megfelel a két ország, vala­mint a béke és a szocializmus érde­keinek.“ Ettől az időtől fogva a két ország viszonya teljesen normalizá­lódott és a világpolitikát érintő nagy kérdésekben, köztük a béke és a le­szerelés kérdésében azonos. A Szovjetunió Kommunista Pártja és Jugoszlávia Kommunistáinak Szö­vetsége közti kapcsolat terén elért eredmények hozzájárulnak a béke, a demokrácia és a szocializmus továb­bi megszilárdulásához. A jugoszláv nép a szocialista orszá­gok baráti népeivel egyetemben ma már olyan körülmények között ünnepli a nagy évfordulót, amikor eloszlottak a bizalmatlanság felhői Jugoszlávia és a béketábor országai között. S ez a tény örömmel tölti el a népek szí­vét és a szocialista építésben, vala­mint a béke megteremtésében meg­szilárdítja a béketábor erejét. Hruscsov elvtárs beszélgetése Henry Shapiróval az UP-amerikai hírügynökség tudósítójával Henry Shapiro, az United Press hír­­ügynökség moszkvai irodájának veze­tője azzal a kéréssel fordult Hruscsov elvtárshoz, az SZKP Központi Bizott­ságának titkárához, hogy fogadja őt. Hruscsov november 14-én fogadta az amerikai tudósítót, s a kettőjük között lefolyt beszélgetés fontosabb kérdéseit és válaszait az alábbiakban közöljük. Shapiro: A Legfelsőbb Szovjet leg­utóbbi ülésén mondott beszámolójá­ban ön azt mondta, hogy a Szovjetunió a legközelebbi 15 év alatt utoléri és elhagyja termelési tekintetben az Amerikai Egyesült Államokat. Ezután ön a legfontosabb, a nehézipar terme­lésére vonatkozó adatokat mondta. Vonatkozik-e ez a szovjet nép anyagi életszínvonalára is ? Hruscsov: Igen, elvitathatatlanul. Shapiro: Tehát a Szovjetunió 15 év múlva ugyanolyan színvonalon lesz, mint az Egyesült Államok? Hruscsov: Az élelmiszertermelés­ben ez sokkal hamarabb megtörténik. Mi az életszínvonal? Miből tevődik össze? Az ember anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítéséből. Ve­gyük mindenekelőtt'az ember élelmi­szerszükségletének kielégítését. Ma a szovjet emberek gabona- és zöld­ségféle szükségleteit teljesen kielé­gítjük. Mindent megteszünk, hogy a legközelebbi években teljesen kielé­gítsük a szovjet emberek vaj-, hús- és tejszükségletét is. Shapiro: Ön az élelemről beszélt. És mi van a többi közszükségleti cikkel? Hruscsov: Először az élelemről be­szélek, mert nekünk oroszoknak van egy közmondásunk: Nem a szoba a ház dísze, hanem a kalács. Most a lakáskérdésről. Ön nyilván­valóan ismeri azt a határozatot, ame­lyet a párt és a szovjet kormány nemrég hozott: tíz —tizenkét év alatt kielégítjük a nép lakásszükségletét. Minden családnak lakást akarunk ad­ni, nem szobát, hanem lakást. Jelenleg nem állunk háború előtt Shapiro: Ügy gondolja, hogy a béke kilátásai jelenleg jók? Hruscsov: Igen, úgy vélem. Ha ele­mezzük a második világháború előtti helyzetet, akkor megláthatjuk, hogy a hitleri Németország akkor mindent előkészített a háborúra s Németor­szág, Olaszország és Japán úgyneve­zett antikomintern paktumot kötött, életre keltették a Berlin —Róma —Tó­­kió-i tengelyt. Most természetesen sok ilyen tengely van, de ma már nincs az a Németország, hanem he­lyette két különböző rendszerű német állam létezik. Ma már nem az Fran­ciaország sem, ott erős munkásmoz­galom van. Olaszország szintén nem az, ott is jelentékeny erők fejlődtek ki, amelyek a békeharc álláspontján vannak. Általában igen lényegesen változott a helyzet Európában és Ázsiában. Míg korábban egy szocia­lista állam, a Szovjetunió létezett, ad­dig most szocialista világrendszer áll fenn. Ezenkívül a Szovjetunió Is egészen más lett, mint 1941-ben volt. De tulajdonképpen ki harcolhat most, ha számba vesszük a kialakult erőket a két — kapitalista és szocia­lista — póluson? A legdöntőbb erőt a nyugatnémetek képezik. De maguk a nyugatnémetországi németek sem akarnak harcolni, nekik elegük volt és még most is viszolyognak a má­sodik világháborútól. A kapott leckét sem felejtették el, nem akarnak harcolni sem a fiatalok, sem az öregek, hacsak nem számítjuk a militarista köröket, amelyek az Egyesült Államok politikájával so­dortatják magukat. A német milita­risták tudják, ha most háborút rob­bantanak ki, akkor néhány óra ele­gendő lenne ahhoz, hogy elnémítsuk a Nyugat-Németországban levő kato­nai jelentőségű támaszpontokat. Ezek reális körülmények. Ezért úgy gondoljuk, hogy végeredményben még a legháborúsabb hangúlatú emberekre is hatni lehet. Pártunk XX. kongresszusa rámuta­tott, hogy most olyan helyzet állt elő, amilyenben a szocialista és a semle­ges országok erői, sőt az Egyesült Államok és más nyugati országok ha­ladó erői elháríthatják a háborút, ha mi helyes politikát folytatunk. Véle­ményünk szerint az egyiptomi ag­resszió visszaverése, és az amerikai­ak visszatartása a Szíria elleni há­ború megindításától, a XX. kongresz­­suson hozott határozatok helyességé­nek beigazolódása. Ez nem jelenti azt, hogy háború nem törhet ki, én már mondottam, az őrültekért nem vállal­hatunk felelősséget. A reális erővi­szonyok azonban olyanok, hogy a mi­litaristáknak és a monopolistáknak a háború kirobbantása előtt meg kell gondolniok, még hozzá jól meg kell gondolniok a dolgot. Mi meg vagyunk győződve arról, hogy háború kitörése esetén, — a háborút pedig csak impe­rialista országok indíthatják meg, mert egyetlen szocialista állam sem érdekelt a háborúban — a kapitaliz­mus szétzúzódik és ez lesz az embe­riségnek a tőkés világ által ráerősza­kolt utolsó szenvedése, mert a kapi­talizmus egyszer s mindenkorra el lesz temetve. Szocialista és tőkés országok megbízottainak tanácskozása Shapiro: Nemrégen beszélt a tőkés és szocialista országok megbízottai­nak tanácskozásáról. Gondolja, hogy ez reális dolog? Hruscsov: Gondolom, hogy a közel­jövőben aligha kerül sor ilyen talál­kozóra. De feltehető a kérdés, hogy miért beszéltem erről beszámolóm­ban, most pedig kijelentem, hogy a találkozóra közeljövőben esetleg nem kerül sor. A mi véleményünk szerint más kiút nincs. A találkozó értelme elérni azt, hogy a reális körülmények számításba vé­telével a felek megfelelő megegye­zésre jussanak, ezt pedig csak egy feltétel mellett lehet elérni, neveze­tesen akkor, ha elismerjük a kialakult erőviszoynokat, vagyis elismerjük a tő­kés és szocialista országok létezését és nem avatkoznak bele egymás bel­­jjgyeibe. Shapiro: És nem lehet ezeket a kér­déseket diplomáciai úton vagy az ENSZ-ben megtárgyalni ? Hruscsov: Az ENSZ természetesen csinál egyet-mást, ami hasznos, ezért is vagyunk tagjai az Egyesült Nem­zetek Szervezetének, de ennek a szer­vezetnek a munkájában fennakadások vannak. Ezt nem szabad elfelejteni. Az Egyesült Államok most rákény­­szerítette az ENSZ-re leszerelési ja­vaslatait, és azt akarja, hogy az albi­zottság a nyugati javaslatok értelmé­ben foglalkozzék a leszerelés problé­májával, azaz rá akarják kényszeríte­ni a Szovjetunióra az Egyesült Álla­mok és a többi nyugati hatalom szá­mára előnyös feltételeket. De ez na­­ivság. Shapiro: Önök javasolták, hogy a bizottságnak tagjai legyenk az ösz­­szes ENSZ-tagállamok. Hát meg lehet állapodni a leszerelés kérdéséről mind a 82 országgal? Hruscsov: Minden államnak, a na­gyoknak és kicsiknek egyaránt érde­ke a béke biztosítása. Az Egyesült Államoknak nincsen interkontinentális rakétája Shapiro: Ön azt gondolja, hogy az Egyesült Államoknak nincsenek in­terkontinentális rakétái ? Hruscsov: Tökéletesen meg vagyok győződve erről. Ha az Egyesült Álla­moknak volna ilyen rakétája, akkor fellőtte volna a mesterséges holdat, mint ahogy mi megtettük. Hisz mi az interkontinentális ballisztikus rakéta alapján lőttük fel a, mesterséges hol­dat. Az Egyesült Államok 11 kilós mesterséges holdat akar fellőni. Va­jon ez a ballisztikus rakéta? És még nem tudjuk, hogy az Egyesült Álla­mok mikor fog fellőni ilyen mestersé­ges holdat. Mi pedig fellőttük az első 83,6 kilós mesterséges holdat és a másodikat, amelynek hasznos súlya 508 kg. És ha szükséges, megkétsze­rezhetjük a mesterséges hold súlyát. Shapiro: Engedje meg, hogy visz­­szatérjek a rakétákhoz. Az interkon­tinentálison kívül vannak támaszpon­tokról fellehető ballisztikus rakáték. Hruscsov: Az Egyesült Államoknak vannak ilyen rakétái, ezek nem inter­kontinentálisak. Számúnkra az inter­kontinentális rakéta megoldott kér­dés. Ha szükség van rá, még feljöhetünk mesterséges holdakat, amennyi szük­séges, annyit fel is lövünk, mert eh­hez technikailag semmi újra nincs szükségünk. Azt szeretnénk, ha sohase kellene kilőni a hidrogéntöltetű rakétát. SZABAD FÖLDMŰVES — в Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség: Bratislava, Krlžková 7. — Telefon: 245-46 — Főszerkesztő Major Sándor. —. Kiadja a Földművelésügyi és Erdőgazdasági M. H. kiadóhivatala. — Nyomja Polygrafické závody, závod 2, n. p., Bratislava, ul. Februárového vi ťazstva 6/d, — Évi előfizetés Kčs 20.80, félévre Kčs 10.40 — Terjeszti a Posta hlrlapszolgálata. A-81574

Next

/
Thumbnails
Contents