Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-11-17 / 46. szám
L957. november 17. Jxalŕod Földműves 5 Pályázol Hogyan javítanám meg a gazdálkodást községünkben? A NAPOKBAN MÜLT EGY ÉVE, hogy Dobra község határában is felbúgtak a traktorok, hogy a falu új életét kezdő útját jelezzék. A mi szövetkezetünk volt 33. a királyhelmeci járásban. Hat évig voltam a vasútépítkezés alkalmazottja. Csak akkor tértem vissza, amikor a szövetkezet megalakult. Elnöknek választottak. Megvallom, vonakodtam a munkakör betöltésétől, mert tudtam, hogy sok nehézséggel kell megküzdeni. De győzött bennem az akarat meg a bizalom, hogy majd segítenek az elvtársak. Kisebbségi volt az EFSZ-ünk. A falu két táborra oszlott. Ha soha nem volt haragosom a faluban, majd lett akkor. Az öttagú vezetőségből három rövidesen kivált. így kezdődött nálunk az új. Sokszor elbeszélgettünk mi lesz, hogyan legyen tovább. Mert hiába voltak a járásban hat, nyolc éves és jólmenö szövetkezetek, nálunk mégis csak új volt a közös. Sokszor bizony csak biztatással tartottuk egymásban a hitet, s ábrándokkal táplálgattuk a reményt. Azt tartottuk, hogy olyan nálunk a szövetkezet alakulása, mint a szülés és minden szülés fájdalommal jár. Aztán meg úgy okoskodtunk, hogy még azt a halottat is sajnálják az emberek, aki már olyan öreg volt, hogy számára csak kínszenvedés volt az élet. Hát sajnálták nálunk is az emberek a régit. KOMOLY MUNKÁHOZ kellett látni, sürgős intézkedésekre volt szükség, hogy elsősorban a tagok, másrészt a kívülállók bizalmát megnyerjük. Először is a vezetőség feltöltésére volt szükség, még hozzá olyan emberekből, akik nem rettennek vissza nehézségektől. Szövetkezetünk munkaerőhiánnyal küszködött. A tagok nagyobb része és a vezetőség fáradságot nem ismerő munkája lassan meghozta a sikert, hisz szövetkezetünk a gazdasági munkák elvégzése terén járásunkban az elsők között végzett. De ez csak az egyik része volt a győzelemnek. Azt is bebizonyítottuk, hogy az EFSZ ugyanolyan területen jóval nagyobb ' eredményt ér el mint az egyénileg gazdálkodók. A beszolgáltatási kötelezettségnek időben eleget tettünk, a vezetőség jó példájával a munkafegyelmet is megszilárdítottuk, s minden munkát olyan szakszerűen végeztünk el, hogy az egyénileg gazdálkodók belátták — csakis a szövetkezet biztosíthatja számukra is a gazdagabb jövőt. így történt aztán, hogy a dobrai földművesek mindjobban megbarátkoztak a gondolattal és ez В!ЗВПИКЯВВВВВВВВВВаВВВВВВ1 év szeptemberére Dobra község szocialista faluvá változott. AZ ŐSZI MUNKÄKAT időben elvégeztük. Az új tagok nagyobb része szorgalmasan bekapcsolódott a munkába. Jelenleg a gazdasági épületek mielőbbi felépítését tartjuk legfontosabbnak, hogy mihamarabb összpontosíthassuk az állatállományt, mert tudjuk, hogy elsősorban ezen keresztül lehet eredményeinket tovább fokozni. S ha részletesen megvizsgáljuk lehetőségeinket, akkor rájövünk, hogy bizony sok mindent kell még tennünk szövetkezetünk gazdálkodásának tökéletesedéséig. Szövetkezetünk vezetői nagyobbrészt fiatalok. Tehát még általában a gazdálkodással szemben sem lehetnek komoly tapasztalataik, s különösen nem a nagyüzemi gazdálkodásban. Ezért nagy gondot fordítunk a vezetőség és általában a tagság szakmai és politikai nevelésére. A vezetők a magasabb gazdasági iskolákat, mezőgazdasági technikumot és a mesteriskolát látogatják, a tagok a szövetkezeti munkaiskolában szerzik meg a szükséges tudást. AZ A FELADATUNK, hogy a vetésforgót is mielőbb úgy állítsuk be, hogy az megfeleljen az agrotechnikai követelményeknek. Igyekszünk minél több jőminőségű pillangóst vetni, megfelelő takarmányalapot biztosítani, állatállományunk létszámát emelni, hogy földjeinket istállőtrágyával is javíthassuk. Mind a vezetőség mind a tagság tudatában van, hogy eredményeink javításához egyik út a szövetkezet alapszabályzatának betartásán s a szövetkezeti demokrácia érvényesítésén keresztül vezet. A jövő év folyamán a mennyiségi és minőségi termelés fokozása érdekében bevezetjük a pótjutalmazást. Ezenkívül a termelési tervet nemcsak a szövetkezetre dolgozzuk ki és nemcsak az egész évre, hanem részletesen hónapokra és minden tagra. Ezzel akarjuk elérni, hogy a szövetkezetben a saját munkahelyén mindenki személyes felelősséget érezzen a közös tulajdonnal szemben, ugyanakkor gazdának is érezze magát a szövetkezetben. Az egyéni megművelés lehetővé teszi majd azt is, hogy a tagok között megszervezzük a szocialista munkaversenyt. A POLITIKAI ÉS SZAKMAI nevelés egyik fontos eszközének tartjuk, hogy tagságunk minél nagyobb számban olvassa a földműves sajtót és a szaklapokat, hogy ezen keresztül tájékozottak legyünk, s megismerjük mások bevált módszereit, tapasztalatait. Ahol a fehér arany születik A tőketerebesi cukorgyár — amely az idén elsők között kezdte meg a cukorrépa feldolgozását — teljes irányulnak. A termelőknek juttatott többezer métermázsa répaszelettýl megrakott vagonok egymás után hagyják el a gyár udvarát. A gondos gazdák ezzel a téli silőtakarmány minőségét javítják. Terebesen az idén megközelítőleg 10 000 vagon cukorrépa felvásárlásával számolnak. Ez a mennyiség lehetővé teszi a gyártási terv magas túlszárnyalását. A cukorrépa-gyár dolgozói minden igyekezetükkel az összes cu-A cukorrépa kirakását erős áramlatú vízzel oldották meg. gőzzel dolgozik. Eddig több mint 6000 í vagon cukorrépát dolgozott fel. ! Annak ellenére, hogy a gyár nagyí teljesítményű gépei naponta több ! mint 160 vagon cukorrépát fehér ! arannyá változtatnak, az udvaron fel- I halmozott óriási halom nem nagyon j fogy, mert a pótkocsik, vasúti vagonok ezrei, a hosszú teherautó-sorok ; és a keskenyvágányú iparvasút szálj lítmányai szakadatlanul érkeznek a j gyár területére. Még október 21-én j teljesítették a cukorrépa felvásárlási tervét és azóta ismét több száz vagonnal felvásároltak. A megrakott szállítási eszközök azonban nemcsak a cukorgyár felé A függóvasút csilléjébe ömlik az idei gazdag cukorrépatermés eredménye: a fehér arany. korrépa mielőbbi feldolgozására törekednek a lehető legkisebb veszteség mellett. Želenák Michal, Terebes. Segítségül az új EFSZ-eknek Napról-napra, de mondhatnánk óráról-órára növekszik a szövetkezetek tagalapja, s ezzel párhuzamosan a földalap is. A szövetkezetekben összpontosítják az állatállományt és ilyenkor a tagok körében sokszor felmerülhet a kérdés: mi lesz a holtleltárral, azaz a gazdasági gépekkel és eszközökkel. A holtleltárból mit adnak be a szövetkezetekbe a belépők és melyik gazdasági eszközöket hagyhatja meg a földműves? A földművelés gazdaságában rendszerint nagyobbsžämťľ régebbi vagy újabb gyártmártyú gép, berendezés, szerszám, gazdasági eszköz stb. található. Sokat ezek közül fel lehet használni a szövetkezet gazdálkodásában. Egyeseket azonban nem. Ezért a földműves holtleltárából csak azt adja át, amire a szövetkezetnek szüksége van, a többit megtarthatja. A szükségességet persze a szövetkezet vezetősége állapítja meg és nem a tag. A földműves köteles a szövetkezetnek átadni a vető- és aratógépeket, cséplőgépet, magtisztítót, motoros vágógépeket stb. Ez a követelmény helyes és ésszerű, mivel a földműves ezeket háztáji gazdaságában úgysem tudja alkalmazni, ezzel szemben különösen a kezdő szövetkezet eredményesen használhatja. A holtleltár apróbb darabjait, amelyek háztáji gazdaságának megművelésére szükségesek, a földműves nem adja le a szövetkezetnek. A termelés gazdaságossá tétele érdekében az ipari növények termelésének kiszélesítésére törekszünk, a kalászosok vetésterületét csökkentjük, de a hektárhozamok emelésével a termelés összmennyiségét ezen a téren is növelni akarjuk. Kukoricából az idén közel 50 mázsás hektárhozamot értünk el. A siker a kukorica vetésterület kiszélesítésére ösztönöz. A talajerő megtartása, sőt növelése érdekében talaj - vizsgálatot végzünk és az istállótrágyán kívül a szükséges műtrágyákat alkalmazzuk. Az idén a cukorrépatermésünk nem a leggazdagabb Volt, éppen ezért elhatároztuk, hogy mások jó tapasztalatai alapján bevezetjük a cukorrépa vízzel hígított trágyalevezését. Hogy istállótrágyánk tönkre ne menjen, azért a trágyát mindennap szarvasokba, mezőre szállítjuk. Szövetkezetünk rétjének és legelőjének egy része az eddig használt módon nagyon kevés takarmányt adott. Ezért úgy határoztunk, hogy a' termelésre alkalmas rétet és legelőt felszántjuk, a vizenyős területeket pedig lecsapoljuk. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN úgy akarjuk növelni a termelékenységet, hogy összeállítjuk a takarmányozási normákat, még hozzá olymódon, hogy az állatok szárazanyag, fehérje és keményítőszükségletét a felhasznált takarmányadag megfelelően biztosítsa. Eddig még nincs — ami a kezdő szövetkezetben nem is csoda — de mihelyt alkalmas épületünk lesz, bevezetjük a gyorshízlalást. Már elkészítettük ugyan a házirendet, de most a tapasztalatok alapján még kibővítjük azt, mert azt akarjuk vele elérni, hogy a munkafegyelmet még jobban megszilárdítsuk, hogy az elvégzett munkáért mindenki megkapja a megérdemelt jutalmat, ugyanakkor a szabály megsértőit megbüntetjük. A további eredmények növelését azzal is fokozni akarjuk, hogy mind a növénytermesztésben és mind az állattenyésztésben a lehető legnagyobb mértékben bevezetjük a gépesítést. A FELSOROLT DOLGOK talán csak egy kis részét képezik azoknak az intézkedéseknek, amelyekkel szövetkezetünk gazdálkodását megjavítjuk. Fiatal szövetkezetünk tagsága a munka menetében még bizonyosan sok javításra váró hiányosság kiküszöbölési módját felismeri- és az is bizonyos, hogy ilyen hittel, akarattal ki is küszöböljük azokat. IVÁN ISTVÁN, a döbrai EFSZ elnöke. ★ ★ ★ BT, í a в I ■ в e В 9 Si В, Щ E B В в я в Pályázóink figyelmébe! m IBI Mivel a beküldött pályaművek egy része általánosságban íródott, éppen ezért nem felel meg pályázatunk követelményeinek, azért a további félreértések elkerülése végett értesítjük olvasóinkat pályázatunk főbb szempontjairól: 1. Konkrétan egy falu vagy egy járás gazdálkodásáról szóljon, 2. a nemzetgazdaság szempontjából foglalkozzon az EFSZ, GTÄ vagy állami gazdaság gazdálkodásának fejlesztésével, megerősítésével, figyelembevéve az alapszabályok érvényesülését, a jó munkaszervezést, a helyes jutalmazást, a pontos nyilvántartást, a jő pénzügyi gazdálkodást, továbbá a helyi sajátosságok és források felhasználását. 3. A cikk még kritikájában is építőjellegű legyen, s a gazdálkodás valódi helyzetét tárja fel. Természetesen figyelembe vesszük az írástechnikát is. Továbbá tudatjuk olvasóinkkal, hogy a beküldési határidőt ez év december 15-ig meghosszabbítottuk s a pályaműveket a jövő év január utolsó napjaiban levelezőkonferencia keretében nyilvánosan értékeljük s ugyanott adjuk át a díjakat. A lehetőségeket kihasználva írjunk tehát minél többet, hisz az értékes díjak megérik a fáradságot. s Savanyú ré< — kevés tej Az orlajtöréki szövetkezeti tagok tekintélyes nagyságú olyan réttel és legelővel rendelkeznek, ahol túlnyomórészben savanyú széna terem. Az ilyen szénától a tehenek kevés tejet adnak. Ezzel szemben a határ egy része olyan kövecses, hogy a traktorosok alig tudják a talajt felszántani. Az ilyen föld szántása egy cseppet sem könnyű dolog. Gyakran megtörténik, hogy a traktoros egy nap alatt négy ekevasat is eltör szántás közben. Fizet-e a szövetkezet holtleltárért? az átvett Természetesen. Ugyanazon elvek alapján, m int az átvett élőletárért, az állatállományért. Azokat az épületeket, amelyekre a szövetkezetnek a közös gazdálkodás szempontjából szüksége van, a belépő tag szintén átadja a szövetkezetnek. Azt, hogy e célra mely épületekre van szükség, szintén a szövetkezet szempontjából határozzák meg. Azonban minden esetben megmarad a szövetkezeti tagnak a lakóépület és olyan méretű istálló, amilyenre a tagnak szüksége lesz. Az átadott épületek értékének 20 százaléka a tag betétje a szövetkezet Oszthatatlan alapjára és 80 százaléka tagsági részét képezi, amelyet tagságának ideje alatt nem törlesztenek. Kap-e a tag valamilyen elismer, vényt arról, milyen vagyontárgyakat adott át a szövetkezetnek? Igen. A közös gazdálkodásban egyesített földekről minden taggal jegyzőkönyvet készítenek. A jegyzőkönyvben feltüntetik a föld nagyságát, minőségét és kataszteri számát. Az adatok helyességének igazolására a jegyzőkönyvet a tag is aláírja, s a másolatot ő kapja okiratként. Ugyan így jegyzőkönyvet készítenek a szövetkezetnek átadott élő- és holtleltárról, amelyben az átvett dolgok számán kívül a felbecsült értéket is feltüntetik. Az értékek becslését a taggyűlés által választott bizottság végzi. A tagnak joga van arra, hogy a becslésnél jelen legyen. E jegyzőkönyv egy példányát szintén a tag kapja. Válasz a leközölt pályázatra Lapunk 44. számában „Hogyan javítanám meg a gazdálkodást községünkben?“ címmel pályázati cikket közöltünk Polóka András bodrogmezői levelezőnk tollából. A bírálatra a HNB és az EFSZ, valamint a helyi pártszervezet közös levélben viaszolt. „Egy kis meglepetéssel a komoly bírálattól, de azért egyetértéssel olvastuk Polóka András cikkét, amely komoly hiányosságokat tárt fel szövetkezeti gazdálkodásunkban és rámutatott a hiányosságok megoldásának módjára. A cikket mind a szövetkezet vezetősége, és a HNB, valamint a helyi pártszervezet megbeszélte és az abban foglaltakat helyesnek tartja, mert irányt mutat a további munkánkban. A Szabad Földműves szerkesztőségének köszönetét mondunk érte." Eddig a levél: Az ebből adódó tanulság kettős: Ott, ahol az olvasók, levelezők szívügyüknek tartják a falu problémáját és elemző alapossággal nyúlnak a kérdéshez, a megoldás lehetősége nyitva áll. De szükség van a hírálathoz való olyan helyes viszonyra is, amelyet éppen a bodrogmezői elvtársak tanúsítottak. Köszönet érte. SZERKESZTŐSÉG. Az én kedvencem A szövetkezeti tagokat bosszantotta, hogy nem érnek el olyan hozamokat, mint a szomszédos bakostörékiek. A vezetők gondolkodtak a dolgok felett és elhatározták, hogy a savanyú rét egy részét felszántják, a kövecses talajon pedig évelő takarmányt termelnek. Csakhogy ez nem ment j olyan könnyen. A rét vizenyős volt. Ezen is segítünk — mondották a bátrabbak. Nekifogtak a terület lecsapolásának. Tizennyolc kilométer hosszúságban csatornát ástak, ahová levezető csöveket fektettek. így harcolnak az orlajtöréki szövetkezeti tagok a magasabb hozamok eléréséért. Borotválkozás után üdít és fertőtlenít KOZMETIKA n.v. BRATISLAVA
