Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-11-03 / 44. szám
4 \/zab-ad Földműves Befejezték az ősziek vetését Á dunaszerdahelyi járás három szövetkezete, a cséfalvai, egyházgellei és a budafai agrotechnikai határidőben befejezte az ősziek vetését és a cukorrépát is betakarította. A járásban kevés szövetkezet dicseked. hét ilyen eredménnyel. E három EFSZ már azért is dicséretet érdemel, mert mind a budafai traktorosbrigádhoz tartozik, így tehát a sikerben mindenekelőtt a traktorosok osztoznak. A brigádhoz 1800 hektár szántóterület tartozik. Nem volt könnyű feladata tehát Borbély József brigádvezetőnek, amikor a munkát a szövetkezeti tagok megelégedésére úgy kellett megszervezni, hogy az jó is legyen és időben is elvégezzék. A brigádvezetö azonban saját munkájáról és érdeméről nem akar beszélni, hanem inkább a traktorosokról, a brigád szerelőjéről, akik időt, fáradságot nem kímélve teljesítették e nehéz feladatot. — Olyan szerelőnk van, aki sokszor éjjel is kimegy a határba és a helyszínen javítja meg a gépet. Ahogy később kitudódik, Csóka Imre szerelőről van szó, aki tegnap este is tizenegy óráig dolgozott csak azért, hogy a lánctalpas másnap dolgozhasson és nehogy üzemzavar miatt egész nap, vagy esetleg még tovább álljon. Csóka Imre igyekezete egyébként visszatükröződik a ■ brigád eredményén, hiszen járási viszonylatban a budafai brigádnak van a legkisebb gépkiesése. Ennek köszönhető főképpen, hogy a vetési tervet még jóval október 20. előtt teljesítették. Kevés olyan traktoros van Szlovákiában, mint Ozogány Aladár. Škoda traktorával már hét éve dolgozik. Most a vetési munkálatok alkalmával ezzel az öreg géppel olyan teljesítményt nyújtott, mint akár az újjal. — Még a Zetor-géppel sem cserélném el — mondja, amikor az öreg Skodára terelődik a szó. Ozogány Aladár most a jobb kezét fájlalja. Akár beteget, is jelenthetne, de nem teszi. Reggel szántani készül, de ilyen kézzel nem lehet a gépet vezetni. Egyenes úton más a vezetés, de a szántásnál az embert igénybe veszi. Tudja ezt a brigádvezető is. A gép azonban még ilyen esetben sem állhat. A mai járási jelentés szerint brigádjuk a második helyen van. Egy gép kiesése esetén is azonnal a harmadikra, negyedikre vagy ki tudja Ozogány Aladár Vizsga közben A Késmárki Gép- és Traktorállomáson a közelmúltban megrendezett „Cj technika nap“-ján több új gépet mutattak be. A többi között bemutatták egy új csehszlovák gyártmányú Z-42- es traktor mintapéldányát, amelynél a meghajtás kihat mind a négy kerékre. A mellékelt képek azt bizonyítják, hogy a Z-42-es könnyen felszalad még a magas emelkedésre is, s ha kell keresztülgázol a sziklákon. Ilyen nehéz vizsgának vetik alá az új erőgépeket még mielőtt gyártásukat engedélyeznék. A kísérlet után a gépet ismét szétszedik, az alkatrészeit felülvizsgálják nincs-e törés vagy esetleges anyag- vagy szerelési hiba. A szakemberek csak ezután döntenek a gépek sorozatos gyártása felől. hányadik helyre esnének vissza. Ennek pedig nem szabad megtörténnie. — Tudod mit, Aladár? — mondja a brigádvezetö az ilyen megfontolás után — én megyek a traktorral szántani, te addig pihenj. így bizony nem is igen lehet Budafán gépkiesés, ha ilyen vezetőjük és ilyen szerelőjük van. A brigádközpont két lánctalpas gépe éjjel-nappal szántja a földet. Eddig több mint 100 hektáron a mélyszántást már elvégezték a tavasziak alá. Szerda Dénes, Nagy Imre régi traktorosok munkájáról csak elismeSzerda Dénes Nagy Imre rőleg lehet beszélni. Még az idén mind a három szövetkezet mélyszántását el szeretnék végezni, nehogy a munka tavaszra maradjon. — A rossz traktoros nem soká marad egy helyen — szokják mondani a gépállomás vezetői. Ügy látszik Budaién ilyen traktorosok nincsenek. Akárkiről is esik a szó, csak jót hall az ember. Mészáros Lajos, Jekli Lajos, Álló Imre mind valamennyien öregbítik a brigád jó hírnevét. Ilyen traktorosoktól aztán csak természetes, hogy jó eredményt lehet elérni. A budafai traktorosok tehát három község szövetkezetének vetési tervét teljes egészében teljesítették. Már 10 nappal ezelőtt minden cukorrépát kiszántottak és a vasúti állomásra szállítottak. Folyik a burgonya és a kukorica betakarítása, valamint a talajelűkészítés a tavasziak alá. Ez csak természetes ott, ahol olyan példás a munkafegyelem, mint Budafán. FÜRY JÓZSEF ★ ★ ★ Értékelés után Állami gazdaságaink és gépállomásaink dolgozói a Nagy Október tiszteletére országszerte értékes vállalásokat tettek. A besztercebányai kerület gépállomásai közötti szocialista munkaversenyben az első helyre a Hnúšťai Gép- és Traktorállomás került, amely már a harmadik negyedév folyamán eredményesen teljesítette és túlteljesítette a legfontosabb mezőgazdasági munkák, a vetés és a tarlóhántás tervét. A gépállomás traktorosai emellett minőségi munkát végeztek. A Nagy Október tiszteletére szervezett szocialista munkaversenyben nem maradtak le a besztercebányai kerület, többi üzemei sem, melyek dolgozói 1 millió 728 ezer koronával túllépték vállalásaik értékét. Érdemes hozzászólni Gépállomásaink legégetőbb kérdései 1957. november 3 JAVASLATAIM Csak helyeselni tudom, hogy a „Szabad Földműves“ szerkesztősége olyan kérdések nyilvános megtárgyalására ad lehetőséget, amelyek megoldása országos viszonylatban is nagyon ’időszerű és mind a gépállomások, mind az egységes földművesszövetkezetek dolgozóit behatóan foglalkoztatják. Elgondolkodtam a feltett kérdések felett és ezekkel kapcsolatban én is kinyilvánítom véleményemet. Az első és második kérdéshez szóivá le kell szögeznünk, hogy a jó munkaszervezés első lépése a munkaszükséglet megállapítása és az ahhoz szükséges munkaerők arányos biztosítása. A munkaerőszükséglet megállapításánál az erőgépek számából indulnék ki. Gépállomásaink általában két műszakban dolgoznak, ezért erőgépenként vezetőt és két segédvezetőt alkalmaznék. Rajtuk kívül pl. a vetés és egyéb hasonló munkák idején a munkagépkezejőket az EFSZ- ekböl biztosítanám. A gépállomás munkáit úgy szervezném, hogy a dolgozókat lehetőleg az egész év folyamán lehessen foglalkoztatni. Kifogásolható és nem célszerű a műszaki dolgozók gyakori változtatása, mert az a termelésben viszszaesést okozhat. A dolgozók állandósítása kedvezően ’ befolyásolja a munka termelékenységét és a jövedelmezőség kialakulását is. Az a traktoros és kombájnos, aki a gépállomás viszonyaival munkakörzetének talajtani és gazdasági adottságaival alaposan megismerkedik, s a dolgozó parasztsággal személyes kapcsolatokat épít ki, mind mennyiségileg, mind minőségileg jobb munkát végezhet, tervét eredményesebben teljesítheti. A dolgozók állandósítását kívánja szolgálni a nyári és téli bérkereset közötti különbségek csökkentése. A gépállomásokon ledolgozott szolgálati évek számával arányosan hűségjutalmat vezetnék be, mint ahogy azt a Német Demokratikus Köztársaságban tették. Nagyon fontosnak tartom, hogy gépállomásaink elemzéseket végezzenek abban az irányban, hogy a különböző munkakörök betöltésére hány munkaerő szükséges, figyelembevéve a beállított munkaerők gazdaságos kihasználását és a munkához viszonyuló felelősségérzetük megteremtését. A FŐJAVÍTÁSOK IDEJÉT a téli időszakra sűríteném össze. .4 mezőgazdasági munkák idényszerü-* sége azt eredményezi, hogy a gépállomások erőgépeinek legnagyobb részét a téli időszakban nem tudják használni. Ez az időszak nagyon alkalmas a főjavítások (generáljavitás) elvégzésére. A gyakorlat megmutatta, hogy azok a gépállomások tudták terveiket eredményesen teljesíteni, melyek gépeiket a tél folyamán lehetőleg a gépkezelők bevonásával, gondosan előkészítették és kijavították. így a gépkezelőket a téli időszakban is lehet foglalkoztatni a járási javítóműhelyekben. Deák István, Zsigárd. (Folytatjuk.) Az újítók és feltalálók országos értekezletéről TECHNIKÁVAL a magasabb munkatermelékenységért A prágai Vár Spanyol-termében az újítók és feltalálók 600 küldötte három napig tárgyalt az elmúlt hét folyamán arról, hogyan tehetjük hatékonyabbá népgazdaságunkat a magasabb technika segítségével. Az értekezleten részt vett Antonín Zápotocký. J. Ilendrych, В. Köhler,. Karel Poláček, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a kormány küldöttségének tagjai és más vendégek. Karel Poláček miniszterelnökhelyettes az újítómozgalom helyzetéről tartott beszámolójában rámutatott arra, mit kell tennünk, hogy jobban gazdálkodjunk. A többi között megemlítette, hogy ötéves tervünk kezdete óta dolgozóink 900 ezer újítójavaslatot terjesztettek elő, melyek népgazdaságunknak több mint 5 milliárd korona megtakarítást eredményeztek. A vitában felszólalt Antonín Zápotocký köztársasági elnök is, akinek őszinte bíráló szavai és tanácsai — arravonatkozólag, hogy újítóinknak és feltalálóinknak mivel kellene foglalkozniuk, — a jelenlevők körében megértő visszhangra találtak. Zápotocký elvtárs beszédében a többi között a következőket mondotta: „Az értekezlet összehívása helyes volt és én hiszem, hogy néhány fogyatékosság ellenére betölti küldetését, hozzájárul az eddig többnyire ösztönös újítási és ésszerűsítési mozgalom további fejlesztéséhez, főleg szervezéséhez és. irányításához. Kétségtelen, hogy vannak akadályok és megnemértés néhány szervnél, intézménynél, stb.- Minden munkánál van akadály és megnemértés. Felesleges lenne miattuk sírni és kishitünek mutatkozni. Az akadályokat le kell győzni és megszüntetni, nincs semmi ok kishitűségre és meddő siránkozásra. A technika a szocializmusban mindenekelőtt a társadalmi munkatermelékenység szüntelen emelése feladatainak teljesítését szolgáló eszközt jelent és ezzel népünk magasabb anyagi és kulturális színvonalát biztosítja.“ Pártunk határozatainak szellemében Második ötéves tervünk kezdetétől és Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának februári plenáris ülésétől —, amely a hatékonyság fokozására hívta fel hazánk dolgozóit a termelés minden szakaszán, — jó néhány hónap telt el. A Központi Bizottság februári határozatait annakidején megtárgyaltuk gazdaságunk dolgozóival és széjjeldolgoztuk a reánk háruló feladatokat. Hogy milyen eredménnyel teljesítjük ezeket, azt megmutatták a közelmúltban gazdaságunk üzemegységeiben végzett ellenőrzések és elemzések. A Palárikovói Állami Gazdaság, ami a termelés terjedelmét illeti, a nyitrai kerület és egész Szlovákia első gazdaságai közé tartozik. Habár az 1957-es év folyamán az egységes földművesszövetkezetek megerősödése folytán gazdaságunk földterülete 0,67 százalékkal kisebb lett, az 1956-os évhez viszonyítva egy dolgozóra számítva mégis 1,55 százalékkal növekedett. A takarmányalap eredményes biztosítása érdekében megváltozott az egyes növényfajták földterülete, mégpedig az egyéves takarmányoknál 19,5-ről 21,2-re, a többéves takarmányoknál 9,1 százalékról 9,5 százalékra növekedett. Figyelemreméltőan javul az istállótrágya használata, mivel 1957-ben az 1956-os évhez viszonyítva 2,3 százalékkal nagyobb földterületet, az összterületek 22,9 százalékát trágyáztuk meg istállótrágyával. Földterületeink termőképességének fokozásához nagyban hozzájárul az, hogy a földelemzések alapján kellő mértékben használjuk a műtrágyaféléket. Ebből az alkalomból is bírálólag meg kell jegyezni, hogy a műtrágyákat elég gyakran nem a szükséglet, hanem a mezőgazdasági cikkek kerületi raktárának készletei szerint kaptuk meg, ami ahhoz vezetett, hogy egyes műtrágyákat például akkor vehettük át, amikor már a műtrágyát igénylő növény termését éppen betakarítottuk. Az öntözött területeket 28 százalékkal növeltük, különösen a cukorrépánál, melynél az 1958-1960-as években 152 százalékkal nagyobb területet öntözünk. — Bebizonyosodott, hogy azokban az üzemegységekben, ahol alkalmazták az öntözőberendezéseket, 80 — 140 mázsával nagyobb hektárhozamot értek el a cukorrépából. A termelési költségek elemzésénél megállapítottuk, hogy ezek egyes üzemegységek szerint különbözők. Például a palárikovói üzemegységben egy hektár terület öntözése 181,46 koronába került, ezzel szemben a jánosíkovói üzemegységben 220,94, a rózsamajori üzemegységben pedig erre 356,60 koronát fizettek ki. Megállapítottuk továbbá, hogy gazdaságunk évente 300 ezer koronás kárt szenved azáltal, hogy földjeinket gyakran elönti a talajvíz. Ennek megakadályozása érdekében még ebben az évben, de a továbbiakban is 355 hektáron elvégezzük a csatornázást. Az elemzések folyamán kitűnt, hogy a kalászosok hektárhozamainak a tervét 97,3 százalékra teljesítettük A többi termékeknél viszont magasan túlléptük a tervezett hozamokat. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy elkövetkezendő években fokozzuk az eddig elért hektárhozamokat. Az észlelt hiányosságok . eltávolításával és a felfedett tartalékok kihasználásával ezt el is érjük. Elég jelentős anyagveszteséget állapítottunk meg a melegágyaknál. Ugyanis évente körülbelül 42 köbméter deszkát használunk fel a melegágyakhoz. Szerintünk nagyon ajánlatos lenne, ha illetékes szakembereink elgondolkodnának afelett, hogy a melegágy-deszkákat, hasonló nagyságú cement vagy más anyagból készült deszkákkal helyettesítenénk. A szarvasmarhaállományt 2, ebből a tehenek létszámát 8 százalékkal növeltük. Ezzel az állapottal azonban nem lehetünk megelégedve, mert a tehenek száma a szarvasmarhaállomány csupán 41,49 százalékát képezi. Ami a gazdasági állatok hasznosságát illeti, ezen a téren értékes eredményeink vannak. Például a leválasztott borjak számát 1, a malacokét 8 százalékkal fokoztuk. A tejelékenységet 13 százalékkal növeltük, s emellett a tejbeadás tehenenként 17 százalékkal emelkedett. A vágósúlyt a szarvasmarhánál 4, a sertéseknél 9 százalékkal fokoztuk. Fokozott figyelmet fordít gazdaságunk a fajtenyésztésre. A tenyészvásárokon 6 növendékbikát adtunk ei, amelyek forgalmi értéke az 1956-os évhez viszonyítva 3,35 százalékkal javult. A hasznossági ellenőrzés alatt álló tehenek számát az év végéig 35-el növeljük. Ezeknél a teheneknél a tejelési időszak alatt 4850 literes hozamot érünk el. A sertéseknél is foglalkozunk fajtenyésztéssel, ahol a fargalmi értéket 6,94 százalékkal fokoztuk. Nem hanyagoljuk el ezt a kérdést a juhoknál sem, amelyekből eddig 26-ot adtunk át kivitelre. Gazdaságunkban nagy hiányosságnak róható fel, hogy még mindig nem használjuk ki kellően a gépi eszközöket, agregátokat stb. Éppen ezért intézkedéseket teszünk ennek kiküszöbölésére. Az elemzéskor rájöttünk, hogy a gépek rendszeres karbantartásával és a traktorosoknak az üzemanyag-fogyasztás csökkentésében való érdekeltté tételével 1960-i- 35 910 liter naftát takarítunk meg, aminek értéke nem kevesebb mint 71910.— korona. A beruházási építkezéseknél az eddigi tapasztalatok alapján megállapítottuk. hogy ezeket elsősorban alá kell vetnünk a gazdasági követelményeknek, a gazdasági állatok létszáma növekedésének stb. Emellett nem feledkezünk meg a lakások építéséről sem. 1960-ig húsz, négy lakásegységből álló lakóházat építünk. A jövőben alaposabban kell foglalkoznunk a munkaidő kihasználásának kérdésével. Ebben az évben csupán nyolc hónap alatt a munkanapok 13,84 százalékát sérülés és a munkából való távoliét (abszencia) miatt nem dolgozták le. A munkaidő jobb kihasználása, a távollétek csökkentése és szabadságok rendszeres kimerítése érdekében szétirtuk a gazdaság dolgozóinak szabadságtervét, bevezettük a munkábajárás és távoliét pontos nyilvántartását és ellenőrzését, s a beteg dolgozók elvtársi látogatását. Mindezek a körülmények a gazdaságosság elvének a gyakorlatban való nagyobbméretű alkalmazására köteleznek bennünket az elkövetkezendő időszakban. Éppen azért Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának hazánk dolgozóihoz intézett levele alapján a napokban megtárgyaljuk gazdaságunk dolgozóival azokat a munkamódszereket, amelyekkel a hát, ralévő hónapokban és ötéves tervünk további éveiben még jobban biztosítjuk.termelésünk hatékonyságának fokozását és a tervezett feladatok egyenletes teljesítését. Š. POLC, Palárikovo