Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-11-03 / 44. szám

4 \/zab-ad Földműves Befejezték az ősziek vetését Á dunaszerdahelyi járás három szövetkezete, a cséfalvai, egyházgellei és a budafai agrotechnikai határidő­ben befejezte az ősziek vetését és a cukorrépát is be­takarította. A já­rásban kevés szö­vetkezet dicseked. hét ilyen ered­ménnyel. E három EFSZ már azért is dicséretet érdemel, mert mind a buda­fai traktorosbri­gádhoz tartozik, így tehát a siker­ben mindenekelőtt a traktorosok osz­toznak. A brigádhoz 1800 hektár szántó­­terület tartozik. Nem volt könnyű fel­adata tehát Borbély József brigádve­zetőnek, amikor a munkát a szövetke­zeti tagok megelégedésére úgy kellett megszervezni, hogy az jó is legyen és időben is elvégezzék. A brigádvezetö azonban saját munkájáról és érdemé­ről nem akar beszélni, hanem inkább a traktorosokról, a brigád szerelőjé­ről, akik időt, fáradságot nem kímélve teljesítették e nehéz feladatot. — Olyan szerelőnk van, aki sokszor éjjel is kimegy a határba és a hely­színen javítja meg a gépet. Ahogy később kitudódik, Csóka Im­re szerelőről van szó, aki tegnap este is tizenegy óráig dolgozott csak azért, hogy a lánctalpas másnap dolgozhas­son és nehogy üzemzavar miatt egész nap, vagy esetleg még tovább álljon. Csóka Imre igyekezete egyébként visszatükröződik a ■ brigád eredmé­nyén, hiszen járási viszonylatban a budafai brigádnak van a legkisebb gépkiesése. Ennek köszönhető főkép­pen, hogy a vetési tervet még jóval október 20. előtt teljesítették. Kevés olyan traktoros van Szlová­kiában, mint Ozogány Aladár. Škoda traktorával már hét éve dolgozik. Most a vetési munkálatok alkalmával ezzel az öreg géppel olyan teljesít­ményt nyújtott, mint akár az újjal. — Még a Zetor-géppel sem cserél­ném el — mondja, amikor az öreg Skodára terelődik a szó. Ozogány Aladár most a jobb kezét fájlalja. Akár beteget, is jelenthetne, de nem teszi. Reggel szántani készül, de ilyen kézzel nem lehet a gépet vezetni. Egyenes úton más a vezetés, de a szántásnál az embert igénybe veszi. Tudja ezt a brigádvezető is. A gép azonban még ilyen esetben sem állhat. A mai járási jelentés szerint brigádjuk a második helyen van. Egy gép kiesése esetén is azonnal a har­madikra, negyedikre vagy ki tudja Ozogány Aladár Vizsga közben A Késmárki Gép- és Traktorállomá­son a közelmúltban megrendezett „Cj technika nap“-ján több új gépet mu­tattak be. A többi között bemutatták egy új csehszlovák gyártmányú Z-42- es traktor mintapéldányát, amelynél a meghajtás kihat mind a négy ke­rékre. A mellékelt képek azt bizonyítják, hogy a Z-42-es könnyen felszalad még a magas emelkedésre is, s ha kell keresztülgázol a sziklákon. Ilyen ne­héz vizsgának vetik alá az új erőgé­peket még mielőtt gyártásukat enge­délyeznék. A kísérlet után a gépet is­mét szétszedik, az alkatrészeit felül­vizsgálják nincs-e törés vagy esetle­ges anyag- vagy szerelési hiba. A szakemberek csak ezután döntenek a gépek sorozatos gyártása felől. hányadik helyre esnének vissza. En­nek pedig nem szabad megtörténnie. — Tudod mit, Aladár? — mondja a brigádvezetö az ilyen megfontolás után — én megyek a traktorral szán­tani, te addig pihenj. így bizony nem is igen lehet Buda­­fán gépkiesés, ha ilyen vezetőjük és ilyen szerelőjük van. A brigádközpont két lánctalpas gépe éjjel-nappal szántja a földet. Eddig több mint 100 hektáron a mély­szántást már elvégezték a tavasziak alá. Szerda Dénes, Nagy Imre régi traktorosok munkájáról csak elisme­Szerda Dénes Nagy Imre rőleg lehet beszélni. Még az idén mind a három szövetkezet mélyszántását el szeretnék végezni, nehogy a munka tavaszra maradjon. — A rossz traktoros nem soká ma­rad egy helyen — szokják mondani a gépállomás vezetői. Ügy látszik Bu­daién ilyen traktorosok nincsenek. Akárkiről is esik a szó, csak jót hall az ember. Mészáros Lajos, Jekli La­jos, Álló Imre mind valamennyien öregbítik a brigád jó hírnevét. Ilyen traktorosoktól aztán csak természe­tes, hogy jó eredményt lehet elérni. A budafai traktorosok tehát három község szövetkezetének vetési tervét teljes egészében teljesítették. Már 10 nappal ezelőtt minden cukorrépát kiszántottak és a vasúti állomásra szállítottak. Folyik a burgonya és a kukorica betakarítása, valamint a ta­­lajelűkészítés a tavasziak alá. Ez csak természetes ott, ahol olyan példás a munkafegyelem, mint Budafán. FÜRY JÓZSEF ★ ★ ★ Értékelés után Állami gazdaságaink és gépállo­másaink dolgozói a Nagy Október tiszteletére országszerte értékes vál­lalásokat tettek. A besztercebányai kerület gépállo­másai közötti szocialista munkaver­senyben az első helyre a Hnúšťai Gép- és Traktorállomás került, amely már a harmadik negyedév folyamán eredményesen teljesítette és túltel­jesítette a legfontosabb mezőgazda­­sági munkák, a vetés és a tarlóhán­tás tervét. A gépállomás traktorosai emellett minőségi munkát végeztek. A Nagy Október tiszteletére szer­vezett szocialista munkaversenyben nem maradtak le a besztercebányai kerület, többi üzemei sem, melyek dolgozói 1 millió 728 ezer koronával túllépték vállalásaik értékét. Érdemes hozzászólni Gépállomásaink legégetőbb kérdései 1957. november 3 JAVASLATAIM Csak helyeselni tudom, hogy a „Szabad Földműves“ szerkesztősége olyan kérdések nyilvános megtárgya­lására ad lehetőséget, amelyek meg­oldása országos viszonylatban is na­gyon ’időszerű és mind a gépállomá­sok, mind az egységes földművesszö­vetkezetek dolgozóit behatóan foglal­koztatják. Elgondolkodtam a feltett kérdések felett és ezekkel kapcsolatban én is kinyilvánítom véleményemet. Az első és második kérdéshez szói­vá le kell szögeznünk, hogy a jó munkaszervezés első lépése a mun­kaszükséglet megállapítása és az ah­hoz szükséges munkaerők arányos biztosítása. A munkaerőszükséglet megállapításánál az erőgépek számá­ból indulnék ki. Gépállomásaink álta­lában két műszakban dolgoznak, ezért erőgépenként vezetőt és két segéd­­vezetőt alkalmaznék. Rajtuk kívül pl. a vetés és egyéb hasonló munkák ide­jén a munkagépkezejőket az EFSZ- ekböl biztosítanám. A gépállomás munkáit úgy szervez­ném, hogy a dolgozókat lehetőleg az egész év folyamán lehessen foglal­koztatni. Kifogásolható és nem cél­szerű a műszaki dolgozók gyakori vál­toztatása, mert az a termelésben visz­­szaesést okozhat. A dolgozók állan­dósítása kedvezően ’ befolyásolja a munka termelékenységét és a jöve­delmezőség kialakulását is. Az a trak­toros és kombájnos, aki a gépállomás viszonyaival munkakörzetének talaj­tani és gazdasági adottságaival ala­posan megismerkedik, s a dolgozó pa­rasztsággal személyes kapcsolatokat épít ki, mind mennyiségileg, mind mi­nőségileg jobb munkát végezhet, ter­vét eredményesebben teljesítheti. A dolgozók állandósítását kívánja szolgálni a nyári és téli bérkereset közötti különbségek csökkentése. A gépállomásokon ledolgozott szolgálati évek számával arányosan hűségjutal­mat vezetnék be, mint ahogy azt a Német Demokratikus Köztársaságban tették. Nagyon fontosnak tartom, hogy gépállomásaink elemzéseket végezze­­nek abban az irányban, hogy a külön­böző munkakörök betöltésére hány munkaerő szükséges, figyelembevéve a beállított munkaerők gazdaságos ki­használását és a munkához viszonyuló felelősségérzetük megteremtését. A FŐJAVÍTÁSOK IDEJÉT a téli időszakra sűríteném össze. .4 mezőgazdasági munkák idényszerü-* sége azt eredményezi, hogy a gépál­lomások erőgépeinek legnagyobb ré­szét a téli időszakban nem tudják használni. Ez az időszak nagyon al­kalmas a főjavítások (generáljavitás) elvégzésére. A gyakorlat megmutatta, hogy azok a gépállomások tudták ter­veiket eredményesen teljesíteni, me­lyek gépeiket a tél folyamán lehető­leg a gépkezelők bevonásával, gondo­san előkészítették és kijavították. így a gépkezelőket a téli időszakban is lehet foglalkoztatni a járási javító­­műhelyekben. Deák István, Zsigárd. (Folytatjuk.) Az újítók és feltalálók országos értekezletéről TECHNIKÁVAL a magasabb munkatermelékenységért A prágai Vár Spanyol-termében az újítók és feltalálók 600 küldötte három napig tárgyalt az elmúlt hét folyamán arról, hogyan tehetjük haté­konyabbá népgazdaságunkat a magasabb technika segítségével. Az értekezleten részt vett Antonín Zápotocký. J. Ilendrych, В. Köhler,. Karel Poláček, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a kormány küldöttségének tagjai és más vendégek. Karel Poláček miniszterelnökhelyettes az újítómozgalom helyzetéről tartott beszámolójában rámutatott arra, mit kell tennünk, hogy jobban gaz­dálkodjunk. A többi között megemlítette, hogy ötéves tervünk kezdete óta dolgozóink 900 ezer újítójavaslatot terjesztettek elő, melyek népgaz­daságunknak több mint 5 milliárd korona megtakarítást eredményeztek. A vitában felszólalt Antonín Zápotocký köztársasági elnök is, akinek őszinte bíráló szavai és tanácsai — arravonatkozólag, hogy újítóinknak és feltalálóinknak mivel kellene foglalkozniuk, — a jelenlevők körében meg­értő visszhangra találtak. Zápotocký elvtárs beszédében a többi között a következőket mondotta: „Az értekezlet összehívása helyes volt és én hiszem, hogy néhány fogyatékosság ellenére betölti küldetését, hozzájárul az eddig többnyire ösztönös újítási és ésszerűsítési mozgalom további fejlesztéséhez, főleg szervezéséhez és. irányításához. Kétségtelen, hogy vannak akadályok és megnemértés néhány szervnél, intézménynél, stb.- Minden munkánál van akadály és megnemértés. Felesleges lenne miattuk sírni és kishitünek mutatkozni. Az akadályokat le kell győzni és megszüntetni, nincs semmi ok kishitűségre és meddő siránkozásra. A technika a szocializmusban mindenekelőtt a társadalmi munkatermelékenység szüntelen emelése fel­adatainak teljesítését szolgáló eszközt jelent és ezzel népünk magasabb anyagi és kulturális színvonalát biztosítja.“ Pártunk határozatainak szellemében Második ötéves tervünk kezdetétől és Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának februári plenáris ülésétől —, amely a hatékonyság fokozására hívta fel hazánk dolgozóit a termelés minden szakaszán, — jó néhány hónap telt el. A Központi Bizottság februári határozatait annakidején megtárgyaltuk gazdaságunk dolgozóival és széjjeldolgoztuk a reánk háruló feladatokat. Hogy milyen eredménnyel teljesítjük ezeket, azt megmutatták a közel­múltban gazdaságunk üzemegységeiben végzett ellenőrzések és elemzések. A Palárikovói Állami Gazdaság, ami a termelés terjedelmét illeti, a nyit­­rai kerület és egész Szlovákia első gazdaságai közé tartozik. Habár az 1957-es év folyamán az egységes földművesszövetkezetek megerősödése folytán gazdaságunk földterülete 0,67 százalékkal kisebb lett, az 1956-os év­hez viszonyítva egy dolgozóra szá­mítva mégis 1,55 százalékkal növeke­dett. A takarmányalap eredményes biztosítása érdekében megváltozott az egyes növényfajták földterülete, még­pedig az egyéves takarmányoknál 19,5-ről 21,2-re, a többéves takarmá­nyoknál 9,1 százalékról 9,5 százalék­ra növekedett. Figyelemreméltőan ja­vul az istállótrágya használata, mivel 1957-ben az 1956-os évhez viszonyít­va 2,3 százalékkal nagyobb földterü­letet, az összterületek 22,9 százalé­kát trágyáztuk meg istállótrágyával. Földterületeink termőképességének fokozásához nagyban hozzájárul az, hogy a földelemzések alapján kellő mértékben használjuk a műtrágya­féléket. Ebből az alkalomból is bírá­­lólag meg kell jegyezni, hogy a mű­trágyákat elég gyakran nem a szükség­let, hanem a mezőgazdasági cikkek kerületi raktárának készletei szerint kaptuk meg, ami ahhoz vezetett, hogy egyes műtrágyákat például akkor ve­hettük át, amikor már a műtrágyát igénylő növény termését éppen be­takarítottuk. Az öntözött területeket 28 száza­lékkal növeltük, különösen a cukor­répánál, melynél az 1958-1960-as években 152 százalékkal nagyobb te­rületet öntözünk. — Bebizonyosodott, hogy azokban az üzemegységekben, ahol alkalmazták az öntözőberendezé­seket, 80 — 140 mázsával nagyobb hektárhozamot értek el a cukorrépá­ból. A termelési költségek elemzésé­nél megállapítottuk, hogy ezek egyes üzemegységek szerint különbözők. Például a palárikovói üzemegységben egy hektár terület öntözése 181,46 koronába került, ezzel szemben a já­­nosíkovói üzemegységben 220,94, a rózsamajori üzemegységben pedig er­re 356,60 koronát fizettek ki. Meg­állapítottuk továbbá, hogy gazdasá­gunk évente 300 ezer koronás kárt szenved azáltal, hogy földjeinket gyakran elönti a talajvíz. Ennek meg­akadályozása érdekében még ebben az évben, de a továbbiakban is 355 hek­táron elvégezzük a csatornázást. Az elemzések folyamán kitűnt, hogy a kalászosok hektárhozamainak a ter­vét 97,3 százalékra teljesítettük A többi termékeknél viszont magasan túlléptük a tervezett hozamokat. Min­den lehetőségünk megvan arra, hogy elkövetkezendő években fokozzuk az eddig elért hektárhozamokat. Az ész­lelt hiányosságok . eltávolításával és a felfedett tartalékok kihasználásával ezt el is érjük. Elég jelentős anyagveszteséget ál­lapítottunk meg a melegágyaknál. Ugyanis évente körülbelül 42 köbmé­ter deszkát használunk fel a meleg­ágyakhoz. Szerintünk nagyon aján­latos lenne, ha illetékes szakembe­reink elgondolkodnának afelett, hogy a melegágy-deszkákat, hasonló nagy­ságú cement vagy más anyagból ké­szült deszkákkal helyettesítenénk. A szarvasmarhaállományt 2, ebből a tehenek létszámát 8 százalékkal növeltük. Ezzel az állapottal azonban nem lehetünk megelégedve, mert a tehenek száma a szarvasmarhaállo­mány csupán 41,49 százalékát képezi. Ami a gazdasági állatok hasznosságát illeti, ezen a téren értékes eredmé­nyeink vannak. Például a leválasztott borjak számát 1, a malacokét 8 szá­zalékkal fokoztuk. A tejelékenységet 13 százalékkal növeltük, s emellett a tejbeadás tehenenként 17 százalék­kal emelkedett. A vágósúlyt a szarvasmarhánál 4, a sertéseknél 9 százalékkal fokoztuk. Fokozott figyelmet fordít gazdasá­gunk a fajtenyésztésre. A tenyész­­vásárokon 6 növendékbikát adtunk ei, amelyek forgalmi értéke az 1956-os évhez viszonyítva 3,35 százalékkal ja­vult. A hasznossági ellenőrzés alatt álló tehenek számát az év végéig 35-el növeljük. Ezeknél a teheneknél a te­­jelési időszak alatt 4850 literes hoza­mot érünk el. A sertéseknél is fog­lalkozunk fajtenyésztéssel, ahol a fargalmi értéket 6,94 százalékkal fokoztuk. Nem hanyagoljuk el ezt a kérdést a juhoknál sem, amelyekből eddig 26-ot adtunk át kivitelre. Gazdaságunkban nagy hiányosság­nak róható fel, hogy még mindig nem használjuk ki kellően a gépi eszkö­zöket, agregátokat stb. Éppen ezért intézkedéseket teszünk ennek kikü­szöbölésére. Az elemzéskor rájöttünk, hogy a gépek rendszeres karbantar­tásával és a traktorosoknak az üzem­anyag-fogyasztás csökkentésében való érdekeltté tételével 1960-i- 35 910 liter naftát takarítunk meg, aminek értéke nem kevesebb mint 71910.— korona. A beruházási építkezéseknél az eddigi tapasztalatok alapján megálla­pítottuk. hogy ezeket elsősorban alá kell vetnünk a gazdasági követelmé­nyeknek, a gazdasági állatok létszá­ma növekedésének stb. Emellett nem feledkezünk meg a lakások építéséről sem. 1960-ig húsz, négy lakásegység­ből álló lakóházat építünk. A jövőben alaposabban kell foglal­koznunk a munkaidő kihasználásának kérdésével. Ebben az évben csupán nyolc hónap alatt a munkanapok 13,84 százalékát sérülés és a munkából va­ló távoliét (abszencia) miatt nem dolgozták le. A munkaidő jobb kihasz­nálása, a távollétek csökkentése és szabadságok rendszeres kimerítése érdekében szétirtuk a gazdaság dol­gozóinak szabadságtervét, bevezettük a munkábajárás és távoliét pontos nyilvántartását és ellenőrzését, s a beteg dolgozók elvtársi látogatását. Mindezek a körülmények a gazdasá­gosság elvének a gyakorlatban való nagyobbméretű alkalmazására köte­leznek bennünket az elkövetkezendő időszakban. Éppen azért Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­nak hazánk dolgozóihoz intézett leve­le alapján a napokban megtárgyaljuk gazdaságunk dolgozóival azokat a munkamódszereket, amelyekkel a hát, ralévő hónapokban és ötéves tervünk további éveiben még jobban biztosít­juk.termelésünk hatékonyságának fo­kozását és a tervezett feladatok egyenletes teljesítését. Š. POLC, Palárikovo

Next

/
Thumbnails
Contents