Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-10-20 / 42. szám

2 \TzaU-ad Földműves 1957. október 20. Kapcsolódjunk be a Szabad Földműves pályázataiba Már eddig is sok pályamű érkezett pályázatainkra. Olvasóink jói fogad­ták felhívásainkat és értékes Írásokat küldenek be. Ez meggyőz minket arról, hogy földműveseink szívükön viselik a gazdálkodás és a falu kultú­rájának ügyét. Az eddig elért eredménnyel azonban nem lehetünk meg­elégedve. Szeretnénk ha még többen írnának ezekről a fontos kérdések­ről. Hiszen minden falunak és minden szövetkezetnek megvan a maga ter­melési, vagy kulturális problémája és sehol sem megy olyan jól, hogy azon javítani nem lehetne. Várjuk tehát olvasóink és levelezőink további leveleit, cikkeit, hogy pá­lyázatunk minél jobban kiszélesedjen és minél több tapasztalattal gazda­gítsa olvasóink ismereteit. PÁLYÁZATUNK FELTÉTELEI: az I. pályázat tárgya: Hogyan javítanám meg a gazdálko­dást községünkben (vagy járásunk­ban)? Az írás foglalkozhat a szövetkezeti vagy egyéni termelésben szerzett ta­pasztalatokkal, a szövetkezet alakí­tása terén használt módszerekkel, a jó vagy hibás munkamódszerekkel, a jó vagy rossz vezetési módszerekkel, a nemzeti bizottságok tevékenységé­vel a mezőgazdaság terén, a szövet­kezet alakításánál használt agitációs módszerekkel, a helyi lehetőségek és tartalékok kihasználásával a gazdál­kodásban, a gépállomások tevékeny­ségével, az állami gazdaságok mun­kájával stb. Az erre a pályázatra beküldött leg­jobb írásokat a következő díjakkal jutalmazzuk: Első díj: 1200 korona, második díj 800, harmadik 600, negyedik 400, ötödik díj 200 korona. II. pályázat Hogyan fejlődik a kulturális élet falunkban (járásunkban) ? A pályázatra beküldött írások fog­lalkozhatnak a kultúrmunka terén elért eredményekkel, a helyi népmű­vészeti hagyományok feltárásával, a falusi kultúrotthon tevékenységével, a népi közigazgatási szervek, a járási népművelési szakosztályok munkájá­val, a műkedvelő csoportok eredmé­nyeivel és módszereivel, az előadási tevékenység eredményeivel és hibái­val, a szakkörök szervezésével és munkájával stb. Beküldhetők értékelő vagy bíráló írások. A pályamű terje­delme ugyancsak legfeljebb 3 gépelt oldalt tehet ki. Ezen pályázatunk díjai: első díj 1000 korona, második 700, harmadik díj 500, negyedik 400, ötödik díj 200 korona. A pályázatokra beküldött írásokat a borítékon: „Pályázat“ felírással kell megjelölni. Az írásokat legkésőbb 1957. novem­ber 15-ig a szerkesztőség címére kell beküldeni. Az olyan pályaműveket, melyek tartalmilag és formailag meg­felelnek a követelményeknek, lapunk­ban közölni fogjuk és a díjon kívül honoráljuk is. A pályázat eredményét lapunk ka­rácsonyi számában fogjuk közölni. A díjakat a nyerteseknek ez év de­cember 31-ig fizetjük ki. A Dolgozó Nő irodalmi pályázata A pályázatban részt vehet minden csehszlovák állampolgár, írhat ma­gyar, cseh és ukrán nyelven. A műfaj lehet novella, elbeszélés, színpadi je­lenet, esetleg film-novella a serdülő ifjúság problémáiról és amelyben kivezető utat mutat az író a kérdés megoldására. Az írás terjedelme legfeljebb 8 vagy 10 géppel írott oldal lehet. Ki­zárólag eddig még meg nem jelent és az újságnak le nem adott írások­kal lehet pályázni. Az írásokat három példányban jel­ige alatt küldjék be, de mellékeljék hozzá egy lezárt borítékban az író nevét és teljes címét. A borítékon legyen feltüntetve a jelige. A pályázat határideje 1958. május 1. Az eredmény kihirdetése június 1-én a Nemzetközi Gyermeknapon történik. 1. díj 4000 Kés, 2. díj 2500 Kés, és két 1500 koronás díj. Reméljük, hogy pályázatunk moz­gósítja az írókat arra, hogy hozzájá­ruljanak ezen fontos probléma meg­vitatásához és megoldásához. Szerkesztőség A tárgyalóteremből PÁRKÁNY. Fiatal ember áll a nép­­bíróság előtt. Az előbb még tréfálkozó bírók arca elkomolyodik — a Csehszlo­vák Népköztársaság nevében kérjük, igazat szóljon. A vád: szeptember 11- én betört Pozsár Erzsébet lakására. Az ember beszélni kezd. — A jachimovi völgyekből jöttem haza, ittas voltam, csak pihenni akar­tam az idegen lakásban. Az idős néni elmondja, hogy az abla­kon keresztül jött az idegen a lakásba. Arra neszeit, valaki nyitja a szobaaj­tót. Kiszaladt az udvarra, később ősz­­szeszaladtak a vasutasok és a rendőr­ség elfogta a betörőt. Ennyi a tény. A védőügyvéd javító eljárást ajánl. Ám a tények komor va­lóságot tárnak elénk. Franta Sándor szögyéni lakos már hétszer volt bün­tetve. Pedig csak 28 éves. Az ítélet egy év feltétel nélküli sza­badságvesztés. A vádlott fellebez. ÉRSEKÚJVÁR. Bilovszky Gyula elv­­társ a népbíróság elnöke beszél. — A lopások, az állami fegyelem meglazulásából erednek. Hiba, hogy sokszor gyenge az ítélet, sok a feltéte­les büntetés. A feltételes büntetést több betörő vagy tolvaj figyelembe se veszi. Példa erre a surányi malomban történt eset. Négyen loptak lisztet, egymás­után kétszer kaptak feltételes bünte­tést. Bár a bíróság minden meggyőző erejét latbavetette, az eset harmadszor is megismétlődött. Ekkor a népbíróság — bár csak 19 000 korona értékű kár­ról volt szó — négy emberre hét évet mért. Azóta nem fordul elő lisztlopás a malomban. Egyes helyeken már „kol­lektív" lopások alakulnak ki. Az< érsek­­újvári tejcsarnokban tizennyolcán lop­tak, a kár 80—100 000 korona. A palá­­rikovói állami gazdaság vezetője Ben­­kó, Jelinekkel a felvásárlási üzem rak­tárosával paktált össze. Az elszikkasz­tott gabonát egyes magángazdák ne­vére írták terven felüli beadásnak. A pénzt persze ők vágták zsebre. A kár П0 000 korona. * * * Most, amikor a népbíró választások előtt állunk, el kell gondolkozni eze­ken a dolgokon. Hogyan jutnak a Fran­ta Sándorok eddig és miért történhet­nek meg ilyen nagy lopások. Igaza van Bilovszky népbírónak. A bíróságoknak nagyobb megfontoltsággal, komolyabb büntetésekkel is harcolni kell a nép vagyonának megvédéséért, az államfe­gyelem megszilárdításáért. B. J. Egy hét a belpolitikában ’шмшшшшшяшшташшшшт На ezt a hetet röviden jellemezni akarnánk, a küldöttségek és tanul­mánycsoportok tapasztalatcseréje he­tének nevezhetnénk. Ez arról tanús­kodik, hogy külfölddel való kapcsola­tunk egyre élénkül és az átvett ta­pasztalatokat mi is felhasználjuk munkánkban. A hazánkban tartózkodó szovjet kül­döttség — Vlagyimir Iljics Lenin kor­társai — hazautazott a Szovjetunióba. Csehszlovákia Kommunista Pártja ta­nulmányi küldöttsége Olaszországba utazott az Olasz Kommunista Párt KB meghívására. A tanulmányút során megismerkedik az Olasz Kommunista Párt tevékenységével és tapasztala­taival. A nemzetgyűlés küldöttsége haza­érkezett Bulgáriából. A ružini repülő­téren a küldöttség tagjait Antonin Pospíšil, közlekedésügyi miniszter, több országgyűlési képviselő, Jozef Kováčik, a nemzetgyűlés irodájának vezetője és más közéleti képviselők fogadták. Anežka Hodinová-Spurná, a nemzetgyűlés alelnöke, hangsúlyoz­ta, hogy a látogatás a két ország köl­csönös kapcsolatait még jobban el­mélyíti. A Jugoszláv Szövetségi Nép­­köztársaság prágai rendkívüli nagy­követe Bratislavába látogatott. Marko Nikezics meglátogatta Rudolf Stre­­chajt, a Megbízottak Testületének elnökét. Pavol Dávid, az SZLKP tit­kára és irodájának tagja szintén fo­gadta Marko Nikezics nagykövetet. František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Rudolf Strechaj, csütörtökön a bratislavai Devín szál­lóban ünnepi estet rendeztek a jugo­szláv vendég tiszteletére. A Csehszlovák Nemzetgyűlés és a prágai Központi Nemzeti Bizottság küldöttségei Kínában vannak tanul­mányúton. Legutóbb Csunkingban tartózkodtak. Október 14-én reggel L. Jankovcová miniszterelnökhelyet­tes vezetésével csehszlovák kor­mányküldöttség érkezett Varsóba. A küldöttség részt vesz a csehszlovák­lengyel gazdasági együttműködés bi­zottságának első ülésén. Ezt a bizott­ságot ez év májusában alakították a lengyel kormányküldöttség prágai lá­togatásának idején. A bel- és külpolitika élénksége miatt azonban a nemzetgyűlés mun­kája sem szünetel. A bizottságokban folynak az előkészületek a rövidesen összehívandó teljes ülésre. Napirend­re jelentős törvényjavaslatok tárgya­lását tűzik és a kormány több nem­zetközi megállapodás jóváhagyását kéri a parlamenttől. Sor kerül a Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémiáról szóló törvény meg­változtatására.Célja az Akadémia fel­adatainak pontosabb meghatározási és hatáskörének kiegészítése. Hosszt ideig tárgyaltak a színjátszók tevé­kenységéről szóló törvényjavaslat elő­készítéséről. A törvényjavaslat sze­rint a színjátszó tevékenység hivatá­sa a kulturális színvonal emelése, a népművészeti tevékenység fejlesztése és az állampolgárok szocialista szel­lemben való nevelése. Az iskola- és kulturális ügyek mi­nisztériumának közvetlen irányítása csupán az ország legjelentősebb szín­házaira terjed ki, amelyek túllépik az egyes kerületek területét. Egy tör­vényjavaslat nyomán szintén létre­hozzák a művészeti iparok központ­ját, melynek feladata a munkafeltéte­lek megteremtése és munkaeredmé­nyeinek értékesítése lesz. Október 12-én Prágában véget ért a csehszlovák—francia vegyesbizottág tárgyalása, amelyek alapján meghosz­­szabbították a francia-csehszlovák kereskedelmi szerződést, ami szintén az egyes országok közötti kapcsolat elmélyítését jelenti. (J) Hazai hírek • Szlovákiában már 1 080 600 hek­táron gazdálkodnak a szövetkezetek. • A bratislavai Dimitrov-üzem dol­gozói a Nagy Októberi Forradalom 40. évfordulója tiszteletére 4,3 százalék­kal túlteljesítették harmadik negyed­évi tervüket. • Csehszlovák kulturális küldöttség utazott Moszkvába. • A béke és barátság hagyományos stafétája, — amely elviszi a csehszlo­vák dolgozók üdvözletét a szovjet népnek, — október 19-én indult el Prágából. • Amint ismeretes Hanzelka és Zikmund, a két népszerű cseh utazó 1958 első felében újra útnak indul. Előkészületeikben előző útjuk alatt szerzett értékes tapasztalataikra tá­maszkodnak. • A .rirr^aszombati RISO az idén 10 000 kg szárított gombát szállít Nyugat-NTémetországba, Svájcba, Ang­liába. Svédországba pedig több mint két vagon csipkebogyót. • Veszedelmes kémhálőzatot lep­leztek le, amelyet a müncheni dr. Ozsvald Kavala épített ki. Kavalát egyik csehszlovákiai látogatása alkal­mával tartóztatták le. Vele együtt fogságba került Kamii Heide, a kohó- és ércbányaügyi minisztérium dolgo­zója és más személyek. N. Sz. Hruscsov válaszai James Restonnak i James Reston, a New York Times diplomáciai főmunkatársa azzal a kéréssel fordult N. Sz. Hrusesovhoz, i az SZKP Központi Bizottságának első titkárához, hogy fogadja őt. Hruscsov fogadta Restont és beszélgetést ф folytatott vele. Az alábbiakban kivonatosan közöljük Reston kérdéseit és Hruscsov válaszait. Reston első kérdése a békés egymás mellett élésre, valamint az eszmék és az értesülések szabad cseréjére vo­natkozott. Hruscsov rámutatott arra, hogy a Szovjetunió a szocialista és a tőkés országok békés egymás mellett élését kívánja. A szovjet külpolitika legfőbb alapja a békeharc. Szükség van a bé­kére a kommunizmus sikeres építésé­hez, hogy a szovjet társadalom min­den tagja számára megteremthessék az anyagi javak bőségét. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a békés egymás mellett élés a tőkés hatalmak érdeke is. Ha vannak is ellentétek a szocia­lista és a kapitalista államok között, ha az emberiség az erejét új háború megakadályozására fordítja, akkor a két rendszer harca a békés verseny fopmáját öltheti. Ehhez végre kell hajtani a leszerelést, a termonukleá­ris fegyverek betiltását, meg kell te­remteni az államok között a bizalmat, el kell hárítani minden akadályt a nemzetközi kereskedelem, a kulturá­lis kapcsolatok fejlesztésének útjából és tiszteletben kell tartani más or­szágok függetlenségét. Reston következő kérdése így hang­zott: Ogy véli-e ön, első titkár úr, hogy egy új háború eredményeként csak a tőkés országok semmisülnének meg, a kommunizmus pedig diadal­maskodnék ? Hruscsov válaszában rámutatott ar­ra, hogy egy új háború esetében a szocialista országoknak ugyancsak lennének veszteségeik, de a háború után életben maradó emberiség eluta­sítaná a kapitalizmust, mint amelyik pusztító háborúkat szít. A Reston következő kérdése arra vonatkozik, hogy a bolygóközi közle­kedésben elért legújabb vívmányok ellenőrzése lehetséges-e annak érde­kében, hogy kizárólag békés célokat szolgáljanak. Hruscsov válaszában hangsúlyozta, hogy a legfontosabb: a Szovjetunió és az Egyesült Államok jussanak meg­egyezésre. Ha a feleket a béke meg­szilárdításának célja vezeti, akkor biztosítani lehet, hogy ezek a vívmá­nyok kizárólag békés célokat szolgál­janak. Reston következő kérdésében rámu­tatott arra, hogy az Egyesült Álla­mokban két év múlva új vezető sze­mélyiségek lesznek. Kérdezte, hogy nem lesz-e túl hosszú idő, amíg az új emberek legalább olyan megegye­zésre jutnak a Szovjetunióval, mint amennyire Eisenhower elnök jutott. Hruscsov rámutatott arra, hogy a Szovjetunió akár ma is kész olyan egyezményt aláírni Eisenhower elnök­kel, amely mindkét félnek elfogad­ható és megfelel a világbéke érdekei­nek. — Milyennek képzeli el ön a Szov­jetuniót és az egész világot negyven esztendő múlva? — hangzott a kö­vetkező kérdés. — Nehéz előre látni a történelem minden kitérőjét — mondotta Hrus­csov — de a fejlődés általános fő irányvonaláról el lehet mondani, hogy a Szovjetunió világviszonylatban negy­ven évnél sokkal rövidebb idő alatt túlszárnyalhatja az egy lakosra jutó ipari és mezőgazdasági termelés te­kintetében az USA-t, amennyiben az USA kapitalista úton fejlődik tovább. Ezután Hruscsov kérdezett: - Mel­lesleg szólva hány éves ön Reston úr? — Negyvennyolc, — válaszolta Res­ton. — Azt hiszem — mondotta Hrus­csov — ön még megéri azt az időt, amikor felépül a kommunista társa­dalom és akkor majd sajnálja, hogy oly későn értette meg a szocializmus előnyeit. Valószínű, hogy ön, aki most a szocializmus ellenfele, akkor lán­goló hívévé válik. Reston most arravonatkozőan tette fel a kérdést, hogy miért nem veheti meg Moszkvába a New York Timest, amikor pedig New Yorkban megvásá­rolható a Pravda. Hruscsov rámutatott, hogy az USA-ban minden lehető módon korlátozzák a haladó sajtót, az amerikai lapok szovjetunióbeli terjesztésével pedig az a helyzet, hogy a szovjet emberek nemigen érdeklődnek az amerikai la­pok után, az amerikai lapokra a Szov­jetunióban mindössze egy tucatnyi ember fizet elő. Az amerikai tudósító ezután meg­kérdezte: — Nyugtalanságot okoz-e Hruscsovnak a lengyelországi hely­zet? — Lengyelország szuverén és független állam — szögezte le Hrus­csov, majd kifejtette, hogy a lengyel kormány és a Lengyel Egyesült Mun­káspárt határozott harcot vív azok el­len, akik meg akarják ingatni az or­szág demokratikus alapjait. Reston következő kérdése kettős vonatkozású: az egyik Németországra vonatkozik, a másik a Szovjetunió finnországi és ausztriai politikájára. Hruscsov a német kérdésre vonat­kozóan’ kijelentette, hogy Hitler és Adenauer között nem sok a különb­ség koncepciójukat illetően. Adenau­er szintén az erő álláspontján áll, s Nyugat-Németországban élénken te­vékenykednek a volt náci tábornokok. Hitler annak idején azzal dicsekedett, hogy eljut az Uraiig. Most ha Aden­auer megpróbálna valamit, nem sok eszközre lenne szükség megfékezésé­hez, még azt is megakadályozva, hogy saját határain túljusson. — Ami az olyan tőkésországok irá­nyában folytatott szovjet politikát il­leti — folytatta Hruscsov — mint Finnország és Ausztria, vagy az olyan szocialista államok irányában, mint a NDK és Magyarország, azt tanácso­lom Reston úr, forduljon ezen orszá­gok vezetőihez, mert kérdéseire azok jobban tudnak válaszolni. — Milyen események történtek Washington és Moszkva viszonyában, amióta Eisenhower elnök találkozott önnel a genfi értekezleten? — kér­dezte Reston. Hruscsov válaszában megállapítot­ta, hogy az 1955-ös évi genfi nagyha­talmi kormányfői tanácskozás óta a nemzetközi helyzet az enyhülés irá­nyába mutat. A népek nem akar­nak a háború veszélyének légkörében élni és ezért a kormányok — elsősor­ban a szovjet és az amerikai kor­mány — kötelesek lennének tovább­­.fejleszteni ezt az irányzatot. Felso­rolta azokat a fontos lépéseket, me­lyeket a Szovjetunió a nemzetközi fe­szültség enyhítése érdekében tett. A nyugati hatalmak azonban, sajnos, arra összpontosították erőfeszítései­ket, hogy aláássák a genfi szellemet, akadályokat gördítsenek a nemzetközi feszültség további enyhítésének út­jába. — Sok burzsoá személyiség — foly­tatta — istenteleneknek mondja a kommunistákat, hogy befeketítse őket olyan emberek szemében, akik politi­kai kérdésekben tájékozatlanok. Mi kommunisták, akik ateisták vagyunk, az emberek viszonyában a leghumá­nusabb elképzelésekhez igazodunk. Arra törekszünk, hogy minden jót megtegyünk az emberek érdekében. A kommunista akkor boldog, ha min­den embert boldoggá tud tenni. A leszerelésről elmondotta, hogy ez a kérdés a legfontosabb nemzetközi problémák egyike. A Szovjetunió kö­vetkezetesen törekszik a leszerelésre a nyugati hatalmak azonban nem mu­tatnak törekvést sem erre, sem az atom- és hidrogénfegyver eltiltására. Reston ezután elmondotta, hogy az amerikai szenátus egyik tagja, aki mindenkinél jobban ismeri Eisenho­­wert, kijelentette, hogy Eisenhower egyetlen dolgot kíván: megegyezésre jutni a Szovjetunióval. Ezért csodál­kozik azon, amit Hruscsov mondott. Hruscsov rámutatott a tények meg­győző erejére, ha pedig az amerikai elnököt valóban ez az óhaj vezeti, akkor tegyen meg mindent a békét fenyegető bűnös kéz eltávolítására. Viszont Eisenhowernek tudnia kell mindenről, mert Dulles semmit sem tehet az ő beleegyezése nélkül. Hruscsov a továbbiakban rámutatott arra, hogy Törökország háborúra ké­szülődik Szíria ellen az Egyesült Álla­mok egyes vezetőinek bíztatáséra. Ez veszélyes dolog, mert ha ott eldör­dülnek az ágyúk, nehéz lesz őket el­hallgattatni. Továbbá kijelentette, hogy a Szovjetunió nem titkolja ro­­konszenvét a függetlenségükért har­coló népekkel és kész nekik segítsé­get nyújtani. A gyarmati rendszer összeomlóban van — állapította meg Hruscsov — az amerikai uralkodó kö­rök meg akarják fékezni ezt a folya­matot, de az USA nem akar maga har­colni, mert ez túlságosan szembeszö­kő beavatkozás lenne. Ezért akar fel­használni más országokat. A további feltett kérdésre Hruscsov kifejtette, hogy a nemzetközi problé­mák egyetlen megoldási útja a tár­gyalások útja, valamennyi tárgyalófél érdekeinek számításba vételével. Ez­után rátért a szovjet-amerikai vi­szonyra. Miért ne tudná az a két ál­lam elhárítani a háborút, amely a má­sodik világháború éveiben együtt har­colt? „Megtehetjük ezt és kötelessé­günk is megtenni“ - mondotta Hrus­csov. Mivel Reston kimerítette kérdéseit, megköszönte Hruscsov türelmét a kérdések megválaszolásában, s vé­gül még megkérdezte: Kit bízott meg a Szovjetunió a küszöbönálló tárgya­lások folytatására az ^USA-val a köl­csönös érintkezés kérdésében? Hruscsov kifejtette véleményét: — A tárgyalások széleskörű alapon folyhatnának, de egyelőre szükebb körre lesznek korlátozva. Hogy szov­jet részről ki vezeti a tárgyalásokat, az az amerikai képviselő hangjától függ majd. A Szovjetunió hajlandó minden szinten tárgyalni, csak vezes­senek oda ezek a tárgyalások, hogy az emberek nyugodtan elhassanak.

Next

/
Thumbnails
Contents