Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-10-20 / 42. szám
2 \TzaU-ad Földműves 1957. október 20. Kapcsolódjunk be a Szabad Földműves pályázataiba Már eddig is sok pályamű érkezett pályázatainkra. Olvasóink jói fogadták felhívásainkat és értékes Írásokat küldenek be. Ez meggyőz minket arról, hogy földműveseink szívükön viselik a gazdálkodás és a falu kultúrájának ügyét. Az eddig elért eredménnyel azonban nem lehetünk megelégedve. Szeretnénk ha még többen írnának ezekről a fontos kérdésekről. Hiszen minden falunak és minden szövetkezetnek megvan a maga termelési, vagy kulturális problémája és sehol sem megy olyan jól, hogy azon javítani nem lehetne. Várjuk tehát olvasóink és levelezőink további leveleit, cikkeit, hogy pályázatunk minél jobban kiszélesedjen és minél több tapasztalattal gazdagítsa olvasóink ismereteit. PÁLYÁZATUNK FELTÉTELEI: az I. pályázat tárgya: Hogyan javítanám meg a gazdálkodást községünkben (vagy járásunkban)? Az írás foglalkozhat a szövetkezeti vagy egyéni termelésben szerzett tapasztalatokkal, a szövetkezet alakítása terén használt módszerekkel, a jó vagy hibás munkamódszerekkel, a jó vagy rossz vezetési módszerekkel, a nemzeti bizottságok tevékenységével a mezőgazdaság terén, a szövetkezet alakításánál használt agitációs módszerekkel, a helyi lehetőségek és tartalékok kihasználásával a gazdálkodásban, a gépállomások tevékenységével, az állami gazdaságok munkájával stb. Az erre a pályázatra beküldött legjobb írásokat a következő díjakkal jutalmazzuk: Első díj: 1200 korona, második díj 800, harmadik 600, negyedik 400, ötödik díj 200 korona. II. pályázat Hogyan fejlődik a kulturális élet falunkban (járásunkban) ? A pályázatra beküldött írások foglalkozhatnak a kultúrmunka terén elért eredményekkel, a helyi népművészeti hagyományok feltárásával, a falusi kultúrotthon tevékenységével, a népi közigazgatási szervek, a járási népművelési szakosztályok munkájával, a műkedvelő csoportok eredményeivel és módszereivel, az előadási tevékenység eredményeivel és hibáival, a szakkörök szervezésével és munkájával stb. Beküldhetők értékelő vagy bíráló írások. A pályamű terjedelme ugyancsak legfeljebb 3 gépelt oldalt tehet ki. Ezen pályázatunk díjai: első díj 1000 korona, második 700, harmadik díj 500, negyedik 400, ötödik díj 200 korona. A pályázatokra beküldött írásokat a borítékon: „Pályázat“ felírással kell megjelölni. Az írásokat legkésőbb 1957. november 15-ig a szerkesztőség címére kell beküldeni. Az olyan pályaműveket, melyek tartalmilag és formailag megfelelnek a követelményeknek, lapunkban közölni fogjuk és a díjon kívül honoráljuk is. A pályázat eredményét lapunk karácsonyi számában fogjuk közölni. A díjakat a nyerteseknek ez év december 31-ig fizetjük ki. A Dolgozó Nő irodalmi pályázata A pályázatban részt vehet minden csehszlovák állampolgár, írhat magyar, cseh és ukrán nyelven. A műfaj lehet novella, elbeszélés, színpadi jelenet, esetleg film-novella a serdülő ifjúság problémáiról és amelyben kivezető utat mutat az író a kérdés megoldására. Az írás terjedelme legfeljebb 8 vagy 10 géppel írott oldal lehet. Kizárólag eddig még meg nem jelent és az újságnak le nem adott írásokkal lehet pályázni. Az írásokat három példányban jelige alatt küldjék be, de mellékeljék hozzá egy lezárt borítékban az író nevét és teljes címét. A borítékon legyen feltüntetve a jelige. A pályázat határideje 1958. május 1. Az eredmény kihirdetése június 1-én a Nemzetközi Gyermeknapon történik. 1. díj 4000 Kés, 2. díj 2500 Kés, és két 1500 koronás díj. Reméljük, hogy pályázatunk mozgósítja az írókat arra, hogy hozzájáruljanak ezen fontos probléma megvitatásához és megoldásához. Szerkesztőség A tárgyalóteremből PÁRKÁNY. Fiatal ember áll a népbíróság előtt. Az előbb még tréfálkozó bírók arca elkomolyodik — a Csehszlovák Népköztársaság nevében kérjük, igazat szóljon. A vád: szeptember 11- én betört Pozsár Erzsébet lakására. Az ember beszélni kezd. — A jachimovi völgyekből jöttem haza, ittas voltam, csak pihenni akartam az idegen lakásban. Az idős néni elmondja, hogy az ablakon keresztül jött az idegen a lakásba. Arra neszeit, valaki nyitja a szobaajtót. Kiszaladt az udvarra, később őszszeszaladtak a vasutasok és a rendőrség elfogta a betörőt. Ennyi a tény. A védőügyvéd javító eljárást ajánl. Ám a tények komor valóságot tárnak elénk. Franta Sándor szögyéni lakos már hétszer volt büntetve. Pedig csak 28 éves. Az ítélet egy év feltétel nélküli szabadságvesztés. A vádlott fellebez. ÉRSEKÚJVÁR. Bilovszky Gyula elvtárs a népbíróság elnöke beszél. — A lopások, az állami fegyelem meglazulásából erednek. Hiba, hogy sokszor gyenge az ítélet, sok a feltételes büntetés. A feltételes büntetést több betörő vagy tolvaj figyelembe se veszi. Példa erre a surányi malomban történt eset. Négyen loptak lisztet, egymásután kétszer kaptak feltételes büntetést. Bár a bíróság minden meggyőző erejét latbavetette, az eset harmadszor is megismétlődött. Ekkor a népbíróság — bár csak 19 000 korona értékű kárról volt szó — négy emberre hét évet mért. Azóta nem fordul elő lisztlopás a malomban. Egyes helyeken már „kollektív" lopások alakulnak ki. Az< érsekújvári tejcsarnokban tizennyolcán loptak, a kár 80—100 000 korona. A palárikovói állami gazdaság vezetője Benkó, Jelinekkel a felvásárlási üzem raktárosával paktált össze. Az elszikkasztott gabonát egyes magángazdák nevére írták terven felüli beadásnak. A pénzt persze ők vágták zsebre. A kár П0 000 korona. * * * Most, amikor a népbíró választások előtt állunk, el kell gondolkozni ezeken a dolgokon. Hogyan jutnak a Franta Sándorok eddig és miért történhetnek meg ilyen nagy lopások. Igaza van Bilovszky népbírónak. A bíróságoknak nagyobb megfontoltsággal, komolyabb büntetésekkel is harcolni kell a nép vagyonának megvédéséért, az államfegyelem megszilárdításáért. B. J. Egy hét a belpolitikában ’шмшшшшшяшшташшшшт На ezt a hetet röviden jellemezni akarnánk, a küldöttségek és tanulmánycsoportok tapasztalatcseréje hetének nevezhetnénk. Ez arról tanúskodik, hogy külfölddel való kapcsolatunk egyre élénkül és az átvett tapasztalatokat mi is felhasználjuk munkánkban. A hazánkban tartózkodó szovjet küldöttség — Vlagyimir Iljics Lenin kortársai — hazautazott a Szovjetunióba. Csehszlovákia Kommunista Pártja tanulmányi küldöttsége Olaszországba utazott az Olasz Kommunista Párt KB meghívására. A tanulmányút során megismerkedik az Olasz Kommunista Párt tevékenységével és tapasztalataival. A nemzetgyűlés küldöttsége hazaérkezett Bulgáriából. A ružini repülőtéren a küldöttség tagjait Antonin Pospíšil, közlekedésügyi miniszter, több országgyűlési képviselő, Jozef Kováčik, a nemzetgyűlés irodájának vezetője és más közéleti képviselők fogadták. Anežka Hodinová-Spurná, a nemzetgyűlés alelnöke, hangsúlyozta, hogy a látogatás a két ország kölcsönös kapcsolatait még jobban elmélyíti. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság prágai rendkívüli nagykövete Bratislavába látogatott. Marko Nikezics meglátogatta Rudolf Strechajt, a Megbízottak Testületének elnökét. Pavol Dávid, az SZLKP titkára és irodájának tagja szintén fogadta Marko Nikezics nagykövetet. František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Rudolf Strechaj, csütörtökön a bratislavai Devín szállóban ünnepi estet rendeztek a jugoszláv vendég tiszteletére. A Csehszlovák Nemzetgyűlés és a prágai Központi Nemzeti Bizottság küldöttségei Kínában vannak tanulmányúton. Legutóbb Csunkingban tartózkodtak. Október 14-én reggel L. Jankovcová miniszterelnökhelyettes vezetésével csehszlovák kormányküldöttség érkezett Varsóba. A küldöttség részt vesz a csehszlováklengyel gazdasági együttműködés bizottságának első ülésén. Ezt a bizottságot ez év májusában alakították a lengyel kormányküldöttség prágai látogatásának idején. A bel- és külpolitika élénksége miatt azonban a nemzetgyűlés munkája sem szünetel. A bizottságokban folynak az előkészületek a rövidesen összehívandó teljes ülésre. Napirendre jelentős törvényjavaslatok tárgyalását tűzik és a kormány több nemzetközi megállapodás jóváhagyását kéri a parlamenttől. Sor kerül a Csehszlovák Tudományos Akadémiáról szóló törvény megváltoztatására.Célja az Akadémia feladatainak pontosabb meghatározási és hatáskörének kiegészítése. Hosszt ideig tárgyaltak a színjátszók tevékenységéről szóló törvényjavaslat előkészítéséről. A törvényjavaslat szerint a színjátszó tevékenység hivatása a kulturális színvonal emelése, a népművészeti tevékenység fejlesztése és az állampolgárok szocialista szellemben való nevelése. Az iskola- és kulturális ügyek minisztériumának közvetlen irányítása csupán az ország legjelentősebb színházaira terjed ki, amelyek túllépik az egyes kerületek területét. Egy törvényjavaslat nyomán szintén létrehozzák a művészeti iparok központját, melynek feladata a munkafeltételek megteremtése és munkaeredményeinek értékesítése lesz. Október 12-én Prágában véget ért a csehszlovák—francia vegyesbizottág tárgyalása, amelyek alapján meghoszszabbították a francia-csehszlovák kereskedelmi szerződést, ami szintén az egyes országok közötti kapcsolat elmélyítését jelenti. (J) Hazai hírek • Szlovákiában már 1 080 600 hektáron gazdálkodnak a szövetkezetek. • A bratislavai Dimitrov-üzem dolgozói a Nagy Októberi Forradalom 40. évfordulója tiszteletére 4,3 százalékkal túlteljesítették harmadik negyedévi tervüket. • Csehszlovák kulturális küldöttség utazott Moszkvába. • A béke és barátság hagyományos stafétája, — amely elviszi a csehszlovák dolgozók üdvözletét a szovjet népnek, — október 19-én indult el Prágából. • Amint ismeretes Hanzelka és Zikmund, a két népszerű cseh utazó 1958 első felében újra útnak indul. Előkészületeikben előző útjuk alatt szerzett értékes tapasztalataikra támaszkodnak. • A .rirr^aszombati RISO az idén 10 000 kg szárított gombát szállít Nyugat-NTémetországba, Svájcba, Angliába. Svédországba pedig több mint két vagon csipkebogyót. • Veszedelmes kémhálőzatot lepleztek le, amelyet a müncheni dr. Ozsvald Kavala épített ki. Kavalát egyik csehszlovákiai látogatása alkalmával tartóztatták le. Vele együtt fogságba került Kamii Heide, a kohó- és ércbányaügyi minisztérium dolgozója és más személyek. N. Sz. Hruscsov válaszai James Restonnak i James Reston, a New York Times diplomáciai főmunkatársa azzal a kéréssel fordult N. Sz. Hrusesovhoz, i az SZKP Központi Bizottságának első titkárához, hogy fogadja őt. Hruscsov fogadta Restont és beszélgetést ф folytatott vele. Az alábbiakban kivonatosan közöljük Reston kérdéseit és Hruscsov válaszait. Reston első kérdése a békés egymás mellett élésre, valamint az eszmék és az értesülések szabad cseréjére vonatkozott. Hruscsov rámutatott arra, hogy a Szovjetunió a szocialista és a tőkés országok békés egymás mellett élését kívánja. A szovjet külpolitika legfőbb alapja a békeharc. Szükség van a békére a kommunizmus sikeres építéséhez, hogy a szovjet társadalom minden tagja számára megteremthessék az anyagi javak bőségét. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a békés egymás mellett élés a tőkés hatalmak érdeke is. Ha vannak is ellentétek a szocialista és a kapitalista államok között, ha az emberiség az erejét új háború megakadályozására fordítja, akkor a két rendszer harca a békés verseny fopmáját öltheti. Ehhez végre kell hajtani a leszerelést, a termonukleáris fegyverek betiltását, meg kell teremteni az államok között a bizalmat, el kell hárítani minden akadályt a nemzetközi kereskedelem, a kulturális kapcsolatok fejlesztésének útjából és tiszteletben kell tartani más országok függetlenségét. Reston következő kérdése így hangzott: Ogy véli-e ön, első titkár úr, hogy egy új háború eredményeként csak a tőkés országok semmisülnének meg, a kommunizmus pedig diadalmaskodnék ? Hruscsov válaszában rámutatott arra, hogy egy új háború esetében a szocialista országoknak ugyancsak lennének veszteségeik, de a háború után életben maradó emberiség elutasítaná a kapitalizmust, mint amelyik pusztító háborúkat szít. A Reston következő kérdése arra vonatkozik, hogy a bolygóközi közlekedésben elért legújabb vívmányok ellenőrzése lehetséges-e annak érdekében, hogy kizárólag békés célokat szolgáljanak. Hruscsov válaszában hangsúlyozta, hogy a legfontosabb: a Szovjetunió és az Egyesült Államok jussanak megegyezésre. Ha a feleket a béke megszilárdításának célja vezeti, akkor biztosítani lehet, hogy ezek a vívmányok kizárólag békés célokat szolgáljanak. Reston következő kérdésében rámutatott arra, hogy az Egyesült Államokban két év múlva új vezető személyiségek lesznek. Kérdezte, hogy nem lesz-e túl hosszú idő, amíg az új emberek legalább olyan megegyezésre jutnak a Szovjetunióval, mint amennyire Eisenhower elnök jutott. Hruscsov rámutatott arra, hogy a Szovjetunió akár ma is kész olyan egyezményt aláírni Eisenhower elnökkel, amely mindkét félnek elfogadható és megfelel a világbéke érdekeinek. — Milyennek képzeli el ön a Szovjetuniót és az egész világot negyven esztendő múlva? — hangzott a következő kérdés. — Nehéz előre látni a történelem minden kitérőjét — mondotta Hruscsov — de a fejlődés általános fő irányvonaláról el lehet mondani, hogy a Szovjetunió világviszonylatban negyven évnél sokkal rövidebb idő alatt túlszárnyalhatja az egy lakosra jutó ipari és mezőgazdasági termelés tekintetében az USA-t, amennyiben az USA kapitalista úton fejlődik tovább. Ezután Hruscsov kérdezett: - Mellesleg szólva hány éves ön Reston úr? — Negyvennyolc, — válaszolta Reston. — Azt hiszem — mondotta Hruscsov — ön még megéri azt az időt, amikor felépül a kommunista társadalom és akkor majd sajnálja, hogy oly későn értette meg a szocializmus előnyeit. Valószínű, hogy ön, aki most a szocializmus ellenfele, akkor lángoló hívévé válik. Reston most arravonatkozőan tette fel a kérdést, hogy miért nem veheti meg Moszkvába a New York Timest, amikor pedig New Yorkban megvásárolható a Pravda. Hruscsov rámutatott, hogy az USA-ban minden lehető módon korlátozzák a haladó sajtót, az amerikai lapok szovjetunióbeli terjesztésével pedig az a helyzet, hogy a szovjet emberek nemigen érdeklődnek az amerikai lapok után, az amerikai lapokra a Szovjetunióban mindössze egy tucatnyi ember fizet elő. Az amerikai tudósító ezután megkérdezte: — Nyugtalanságot okoz-e Hruscsovnak a lengyelországi helyzet? — Lengyelország szuverén és független állam — szögezte le Hruscsov, majd kifejtette, hogy a lengyel kormány és a Lengyel Egyesült Munkáspárt határozott harcot vív azok ellen, akik meg akarják ingatni az ország demokratikus alapjait. Reston következő kérdése kettős vonatkozású: az egyik Németországra vonatkozik, a másik a Szovjetunió finnországi és ausztriai politikájára. Hruscsov a német kérdésre vonatkozóan’ kijelentette, hogy Hitler és Adenauer között nem sok a különbség koncepciójukat illetően. Adenauer szintén az erő álláspontján áll, s Nyugat-Németországban élénken tevékenykednek a volt náci tábornokok. Hitler annak idején azzal dicsekedett, hogy eljut az Uraiig. Most ha Adenauer megpróbálna valamit, nem sok eszközre lenne szükség megfékezéséhez, még azt is megakadályozva, hogy saját határain túljusson. — Ami az olyan tőkésországok irányában folytatott szovjet politikát illeti — folytatta Hruscsov — mint Finnország és Ausztria, vagy az olyan szocialista államok irányában, mint a NDK és Magyarország, azt tanácsolom Reston úr, forduljon ezen országok vezetőihez, mert kérdéseire azok jobban tudnak válaszolni. — Milyen események történtek Washington és Moszkva viszonyában, amióta Eisenhower elnök találkozott önnel a genfi értekezleten? — kérdezte Reston. Hruscsov válaszában megállapította, hogy az 1955-ös évi genfi nagyhatalmi kormányfői tanácskozás óta a nemzetközi helyzet az enyhülés irányába mutat. A népek nem akarnak a háború veszélyének légkörében élni és ezért a kormányok — elsősorban a szovjet és az amerikai kormány — kötelesek lennének tovább.fejleszteni ezt az irányzatot. Felsorolta azokat a fontos lépéseket, melyeket a Szovjetunió a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében tett. A nyugati hatalmak azonban, sajnos, arra összpontosították erőfeszítéseiket, hogy aláássák a genfi szellemet, akadályokat gördítsenek a nemzetközi feszültség további enyhítésének útjába. — Sok burzsoá személyiség — folytatta — istenteleneknek mondja a kommunistákat, hogy befeketítse őket olyan emberek szemében, akik politikai kérdésekben tájékozatlanok. Mi kommunisták, akik ateisták vagyunk, az emberek viszonyában a leghumánusabb elképzelésekhez igazodunk. Arra törekszünk, hogy minden jót megtegyünk az emberek érdekében. A kommunista akkor boldog, ha minden embert boldoggá tud tenni. A leszerelésről elmondotta, hogy ez a kérdés a legfontosabb nemzetközi problémák egyike. A Szovjetunió következetesen törekszik a leszerelésre a nyugati hatalmak azonban nem mutatnak törekvést sem erre, sem az atom- és hidrogénfegyver eltiltására. Reston ezután elmondotta, hogy az amerikai szenátus egyik tagja, aki mindenkinél jobban ismeri Eisenhowert, kijelentette, hogy Eisenhower egyetlen dolgot kíván: megegyezésre jutni a Szovjetunióval. Ezért csodálkozik azon, amit Hruscsov mondott. Hruscsov rámutatott a tények meggyőző erejére, ha pedig az amerikai elnököt valóban ez az óhaj vezeti, akkor tegyen meg mindent a békét fenyegető bűnös kéz eltávolítására. Viszont Eisenhowernek tudnia kell mindenről, mert Dulles semmit sem tehet az ő beleegyezése nélkül. Hruscsov a továbbiakban rámutatott arra, hogy Törökország háborúra készülődik Szíria ellen az Egyesült Államok egyes vezetőinek bíztatáséra. Ez veszélyes dolog, mert ha ott eldördülnek az ágyúk, nehéz lesz őket elhallgattatni. Továbbá kijelentette, hogy a Szovjetunió nem titkolja rokonszenvét a függetlenségükért harcoló népekkel és kész nekik segítséget nyújtani. A gyarmati rendszer összeomlóban van — állapította meg Hruscsov — az amerikai uralkodó körök meg akarják fékezni ezt a folyamatot, de az USA nem akar maga harcolni, mert ez túlságosan szembeszökő beavatkozás lenne. Ezért akar felhasználni más országokat. A további feltett kérdésre Hruscsov kifejtette, hogy a nemzetközi problémák egyetlen megoldási útja a tárgyalások útja, valamennyi tárgyalófél érdekeinek számításba vételével. Ezután rátért a szovjet-amerikai viszonyra. Miért ne tudná az a két állam elhárítani a háborút, amely a második világháború éveiben együtt harcolt? „Megtehetjük ezt és kötelességünk is megtenni“ - mondotta Hruscsov. Mivel Reston kimerítette kérdéseit, megköszönte Hruscsov türelmét a kérdések megválaszolásában, s végül még megkérdezte: Kit bízott meg a Szovjetunió a küszöbönálló tárgyalások folytatására az ^USA-val a kölcsönös érintkezés kérdésében? Hruscsov kifejtette véleményét: — A tárgyalások széleskörű alapon folyhatnának, de egyelőre szükebb körre lesznek korlátozva. Hogy szovjet részről ki vezeti a tárgyalásokat, az az amerikai képviselő hangjától függ majd. A Szovjetunió hajlandó minden szinten tárgyalni, csak vezessenek oda ezek a tárgyalások, hogy az emberek nyugodtan elhassanak.
