Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-10-13 / 41. szám
s s/rakaet Földműves 1957. október A hét világpolitikai eseményeiből A napokban múlt 12 éve, hogy Párizsban óriási, lelkesedés közepette megalakították a Szakszervezeti Világszövetséget, a nemzetközi szakszervezeti mozgalom új, egységes világközpontját. Párizs, Miláno és Bécs, ezúttal pe • dig az NDK történelmi nevezetességű városában, Lipcsében tartja IV. kongresszusát a Szakszervezeti Világszövetség. Száz milliónál is több szervezett dolgozót képvisel az a mintegy ezer küldött Lipcsében. Százhatvan millióra tehető ma a világon a szervezett dolgozók száma, látható tehát, hogy ma is a Szakszervezeti Világszövetség a legbefolyásosabb nemzetközi központ. Már többször elhangzott, hogy a IV. szakszervezeti világkongresszus az egység kongresszusa lesz. És az is! Nem abban az értelemben, hogy utána rögtön helyreáll a jobboldali mester,kedések, provokációk segítségével 1949 elején megbontott egység a szakszervezeti világmozgalomban. — Ilyen csodák máról holnapra nem lehetségesek. Azért beszélnek mégis joggal az egység kongresszusáról, mivel Lipcsében azok jöttek össze, akik az egységet akarják és hajlandók harcolni, áldozni is érte. Ugyanazok, ^kik felrobbantották a drágán megszervezett egységet, most hajmeresztő provokációs hadjáratot folytatnak a szocialista országok szakszervezetei és általában a szocialista rendszer ellen, azt hangoztatják, hogy a szocialista tábor valamennyi országát „fel kell szabadítani". (Olyan magyarországi 1956 október— november módra.) Az ilyeh hangadók azonban elenyésző kisebbségben vannak a Szakszervezeti Világszövetségben. A fejlődés — akár 1945, akár 1949 óta tekintjük — minden vonatkozásban igazolta a Szakszervezeti Világszövetség programját, magatartását, következetes politikai vonalát. A Szakszervezeti Világszövetség osztálypolitikát folytat, a munkásérdekek védelmezésének politikáját. — Ezt teszi, amikor a demokratikus szabadságjogok érvényesítését és kiszélesítését követeli. Ezt teszi, amikor önfeládlozóan védi a békét. Ezt teszi akkor is„ amikor leleplezi a hamis Allah nagy, hívőim, s ő szólít fel minket, arabokat, a Szíria elleni szent háborúra!... Helyreigazítás Lapunk 40. számában a 8. oldalon „A nyolcesztendős NDK útja“ című cikk első bekezdésébe hiba csúszott. A mondat helyesen így hangzik: „Nyolc évvel ezelőtt született meg a történelem folyamán az első olyan német állam, amely nemcsak nem veszélyezteti szomszédait és a világbékét, hanem a nemzetközi béke jelentőségteljes tényezője és a szocializmus táborának megbízható tagja.“ beszédeket és a hamis prófétákat. A munkásosztály alapvető érdekeinek egységére támaszkodik, amikor lankadatlanul küzd az egységért az egész világon. Akkor, amikor Lipcsében folyik a világ haladószellemű erőinek tárgyalása, New Yorkban már három hete ülésezik az ENSZ közgyűlésének plénuma, s folytatja az általános vitát. A legnagyobb figyelmet Rapacki lengyel külügyminiszter felszólalása keltette, aki előterjesztette kormánya nyilatkozatát. A nyilatkozat javasolja, hogy a két német állam és a Lengyel Népköztársaság kötelezze magát arra, hogy nem engedi meg területén atomfegyverek gyártását és elhelyezését. E nyilatkozathoz kormányunk nevében csatlakozott V. Dávid külügyminiszter. Nagy visszhangot keltett Favzi egyiptomi külügyminiszter beszéde, aki világosan kijelentette, hogy Egyiptom szilárdan fog Szíria oldalán állni és védelmezni sérthetetlenségét bármily támadás esetén. Az imperialista államok küldöttjeit nagyon meglepte Szaud-Arábia küldöttjének beszéde, aki elítélte az USA beavatkozását Szíria ügyeibe. Az irányító bizottságban folytatott előzetes tárgyalás után a plénum napirendre tűzte a Szovjetunió által javasolt két pótindítványt. Az egyik az államok békés egymás mellett éléséről szóló deklaráció, a másik az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek beszüntetéséről szóló javaslat. E bizottság napirendjén szereplő leszerelési kérdésnek négy részletpontja lesz A közgyűlés továbbá jóváhagyta Hamarskjöld főtitkár további javaslatát, hogy napirendre tűzzék a Szuezi-csatorna kitisztításának ügyét és az ENSZ rendkívüli fegyveres erőiről szóló pontot. A fentemlített tényekből 1 átható, hogy az ENSZ 12. ülésszaka tárgyaié sának harmadik hetében bizonyos eredményeket ért el, amelyek azt bizonyítják, hogy hovatovább több ország képviselője támogatja a szocialista tábor országainak javaslatait. Ezen a két nagy világeseményen kívül figyelemreméltó a Szovjetunió külügyminiszterének és az USA államtitkárának nyilatkozata. Ä. Ä. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere Dullessal, az USA államtitkárával megbeszélést tartott. Dulles államtitkár és Gromiko külügyminiszter abból indultak ki, hogy találkozásuk lehetővé teszi kormányaik álláspontjának megvilágítását a két felet érintő fő kérdésekben. Az összejövetelen a következő fő kérdésekről volt szó: Közel- és Közép-Kelet, a leszerelés, az európai helyzet és a szovjet-amerikai kapcsolatok. A világ közvéleménye figyelemmel kíséri a tárgyalások lefolyását, valamint .eredményeit, s reméli, hogy ezek nagyban hozzájárulnak a világbéke megőrzéséhez. Kis hírek a nagyvilágból • MOSZKVA. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából november elején összszövetségi képzőművészeti kiállítás nyílik Moszkvában. • KlNA. A Jangce kiaknázására alakult igazgatóság olyan tervet dolgozott ki, amely szerint felépítik a világ legnagyobb vízierőművét, amely évente 150 milliárd kilowattóra áramot termel, azaz egymagában annyit, amennyit 1953-ban Anglia, Franciaország és Olaszország együttvéve termelt. • A REUTER jelenti, hogy megerősítették a San Marino határán állomásozó olasz Caradineri-alakulatokát. A jelentés szerint San Marino törvényes kormányának több felfegyverzett híve sikerrel átjutott az olasz rendőrség gyűrűjén és két teherautó élelmiszert juttatott az élelmiszerhiánnyal küzdő köztársaságnak. • ABDULLAH KHALIL szudáni miniszterelnök az egyiptomi újságíróknak adott nyilatkozatában bejelentette: kormánya elhatározta, hogy meghívja az arab államfőket a télen, Khartumban tartandó értekezletre. • MAGYAR szempontból jelentős esemény volt a magyar ellenforradalmi eseményeket ismertető dokumentum-kiállítás ünnepélyes megnyitása. Szinte jelképszerű, hogy a kiállítás színhelye a lipcsei Dimitrov Múzeum, az egykori náci törvényszék épülete. • BELGRAD. A Sztremszka Mitrovica kerületi bíróság Milovan Gyilaszt 7 évi, előző büntetésével együtt összesen 9 évi börtönre ítélte Jugoszlávia ellenes propagandabüntette miatt. • AZ ARGENTÍNAI kormány ostromállapotot hirdetett Buenos Airesben. Ezt megelőzően 100 munkásvezetöt letartóztattak. • GROMIKO a Szovjetunió külügyminisztere fogadta Abdel Khálek Hasszunát, az Arab Liga főtitkárát, s beszélgetést folytatott vele a közelés közép-keleti helyzetről. • A MOSZKVAI lapok közölték a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének rendeletét a Jakut Köztársaság Lenin-renddel való kitüntetéséről. A köztársaságot azokért a sikerekért tüntették ki, amelyeket Jakutia népe a gazdasági és a kulturális építésben kivívott. Szabó Miklós nyilatkozott Szabó Miklós a felszabadulás után néhány évig a magyar kisgazdapárt parlamenti képviselője volt. Később börtönbe került, majd 1953-ban kiszabadulva, 1955-ben Nyugatra disszidált. Itt az emigráció körében vezető funkcióra tett szert, s e tisztségeit megtartotta egészen hazatéréséig. — Szabó Miklós —, aki jól ismeri a nyugati hatalmak szerepét a magyarországi ellenforradalom kirobbantásában, ismeri egyes nyugati hatalmak kémszervezeteinek aknamunkáját Magyarországgal szemben — a magyar és külföldi újságírók részére sajtótájékoztatót tartott. Szabó Miklós bevezetőben ismertette azokat az indokokat, amelyek miatt 1955. decemberében elhagyta az országot. — Ausztriában a menekültek problémáinak megoldásával kezdtem foglalkozni és foglalkoztam hazatérésemig. Természetszerűleg — mondotta — bekapcsolódtam az emigráció politikai életébe, s ezen a téren végzett munkám eredményeként az emigráció egyik vezetőjének tekintettek. Elmondotta, bizonyos benne, hogy voltak Magyarországon hibák, amelyeket a magyar nép kifogásolt, de hogy az események ilyen katasztrófává alakultak, abban nem ez volt a döntő tényező. — Nyugaton — mondotta -: már évek hosszú során arra specializálták magukat az angol nyugat-német, francia és amerikai hírszolgálatok, hogy megszerezzék a magyarországi katonai objektumok, valamint a fontos gócpontok pontos tervrajzait. Az egyes hírügynökségek mellett azonban vezető állásokat töltenek be a volt horthysta vezérkari tisztek, nyilas parancsnokok, sőt megtalálható köztük Szálasi volt titkára is. Mindezek nagy szerepet játszottak az októberi események kirobbantásánál, számos ügynököt küldtek Magyarországra, akik a kémkedés sikeres elvégzése után 40 — 80 000 schillinget vettek fel honoráriumként. Itt azonban rá kell világítani arra, — folytatta —, hogy a menekültek helyzete Ausztriában kétségbeejtő; munkalehetőség nincs, az emigráns előtt csak két út áll: a kémkedés vagy az éhezés. Ezért sokan rávetemedtek és rávetemednek az első útra, s főleg az októberi esemén alatt nagy tevékenységet fejtettek Magyarországon. Mindezeket a n gáti államok pénzelik. Például 10 schillinget szántak a Szabad Eur leadója kiépítésére Győrben, haso célokra a francia kormány 1 mi frankot, az MPR nevű francia ka likus párt 500 0Ö0 frankot utalt S így sorolhatnánk a végtelensé hatalmas összegeket, amelyeket amerikai, angol, olasz és más korn nyok utaltak ki titkon a magyar lenforradalmi erők támogatására. Szabó Miklós a továbbiakban fél vetett arra, hogy hogyan szerezte az ötös bizottság a „tanúkat“. Elme dotta, hogy őt és társait is, Két. Anna és Király Béla levélben felki ték, hogy gyűjtsenek adatokat a zottság munkájához, és toborozza’ „tanúkat“. Szabó Miklós befejezésül köszöne mondott a magyar hatóságokn; hogy elmondhatta véleményét. Ezut a sajtó képviselői számos kérdést i téztek a hazatért politikushoz. Az NDK-ban — Berlin nem régen épült gyár a három technikumi tetszését mellett - megnyert« hallgató ★ ★ ★ A varsói diáktüntetésről A napokban Varsóban diáktüntetések zajlottak le, mivel a hatóságok — destruktív hangja miatt — betiltották a Po Prostú című diáklap megjelenését. Kozlowszki alezredes, a polgári milícia parancsnoka, ismertette a sajtóval a tüntetés lefolyását, elmondta, hogy az engedély nélküli tüntetés feloszlatására nagyobb csoport milicistát küldtek ki. A gépkocsikon ülő milicistákat kövekkel dobálták meg, sőt az egyik házból három petárdát dobtak közéjük. Az egyetemisták a rektor tilalma ellenére be akartak nyomulni az egyetem épületébe is, de szétszórták őket. A szét kergetett fiatalok a város más részé is csoportosultak, a munkásmilicia, polgári milíciával együtt szétoszlatt a tüntetőket. A milicia kénytelen voi ez alkalommal füstgyertyákat é könnyfakasztó gázt is alkalmazni több mint 10 kővel dobálódzó kalan dort letartóztattak. A foganatosítot rendtartási intézkedések és a mun kás milicia közreműködése eredmé nyeként helyreállt a nyugalom. A ki lengéseket a lakosság egyhangúat elítélte. . IÜDÜŰÜGOL □□□üüaDULO Mi rejlik a „népi kapitalizmus“ jelszó mögött ? Manapság a kapitalizmus védőügyvédjei újabb és újabb eszmei fegyverek után kutatnak, hogy bebizonyítsák rendszerük életképességét és áldásos voltát. Ez a fáradozás nemigen hozhat meggyőző érveket, hiszen a fejlődés napról napra világosabban bizonyítja, hogy a monopolkapitalizmus önmagában hordja a pusztulás bacilusait és belső ellentmondásai kikerülhetetlenül a megsemmisülés felé sodorják. Éppen ezért ez a lázas igazolás-keresés csak átlátszó álelméleteket szülhet. Egyik ilyen elmélet a „népi kapitalizmus“ elmélete, mely már a két szó összetételében is ellentmondást tartalmaz. Ha valami népi, nem lehet kapitalista, és ha kapitalista, nem lehet népi. De lássuk csak magát az elméletet, amely röviden így szól: Osztályellentétek nincsenek, de ha volnának is, eltűnnek, mert a tőke demokratizálódik és akkor minden polgár kapitalistává válik. Meg kell jegyeznünk, hogy ez a nyakatekert okoskodás nem valami eredeti agyszülemény. Már а XVIII. század elején Say, a népi kapitalizmus elméletének szülőapja arról beszélt, hogy három termelési tényező van: a munka, a tőke és a természet. A munkás az árú értékének csak akkora részét állítja elő, mint amekkora a munkabére. Tehát igazságosan részesül a termelt áruk értékéből. Ezt, azt hiszem, felesleges cáfolni. Csak rá kell mutatni arra a tényre, hogy a gyarmati benszülött munkás még ma is csak egy csekély hányadát kapja a fehér munkás munkabérének, ugyanolyan munkateljesítményért. Vagy emlékezni kell az első köztársaság idején a földmunkások éhbérére. Ezt az elméletet fejlesztette tovább а XX. század elején Bernstein német revizionista, aki már a tőke demokratizálásáról írt. Azt állította, hogy a tőke nem koncentrálódik, mint ahogyan a marxisták mondják, hanem fokozatosan megoszlik az egész nép között. Azt hiszem, ennek sem kell az ellenkezőjét bizonyítani. Hiszen napjainkban már a vak is látja, hogy a tőke mindig kevesebb kapitalista kezébe kerül és óriási monopolista ipari konszernek alakulnak ki. Az újkori revizionisták már a valóságba próbálják átültetni a népi kapitalizmust. A kapitalista országok nagyvállalatai részvényeket adnak ki a munkásoknak, hogy, amint mondják, társtulajdonosaivá váljanak az üzemeknek. De hogyan is állunk ezekkel az ún. népi részvényekkel? Egyes amerikai nagyvállalatok a részvénytőke egy részét tényleg felszabadítják a kisrészvényesek számára. De ebben a tőke-demokratizálásban, mint általában a kapitalista jótékonyságban, nincsen köszönet. Egyrészt a népi részvények csak egy csekély részét teszik ki az összrészvényeknek és így a kis-részvényesek nem szólhatnak bele a vállalat vezetésébe és gazdálkodásába. Másrészt pedig éppen ezzel a részesedéssel a munkások befizetett filléreit használják fel a vállalatok beruházásaira. Vagyis a kapitalista a munkások pénzét használja fel tőkéje megerősítésére és a munka intenzivitásának növelésére, tehát a kizsákmányolás fokozására. Végül harmadszor a munkások részesedését arra használják fel, hogy megbénítsák a bérmozgalmakat arra hivatkozva, hogy a sztrájk kárt okoz a vállalatoknak és csökkenti a részvények értékét. Hogy milyen nevetségesen csekély a munkások „társtulajdonosai“ részesedése, erre legvilágosabb példa az osztrák és nyugatnémet nagyvállalatok kis-részvény akcióinak példája. A Badische Anilin Fabrik 200 márka névértékű részvényeket ad el munkásainak részletfizetésre. A munkás évi jutaléka e részvények után 12 márka. A nyugat-német Beyer Werke még ezt a részesedést sem fizeti ki, a felét visszatartja mint tartaléktökét. A nálunk is jól ismert Meinl Gyula cég már 5 éve ad ki ilyen részvényeket. 1953-ban, mikor a cég tiszta nyeresége 19 millió schilling volt, a kisrészvényeseknek ebből a nyereségből összesen 480 000 schillinget fizettek ki, vagyis alig 3 százalékát a tiszta nyereségnek. A kis-részvényesek jobban jártak volna, ha megtakarított pénzüket takarékpénztárba helyezik Az USA-ban a kis-részvényesek milliói az összrészvények értékének csak 6 százalékát birtokolják, míg a néhány tízezer kapitalista nagyrészvényes a fennmaradó 94 százalékot. Hogy mi rejlik e kapitalista jótékonyság mögött, azt elárulja az Aacheni Union Werke intézkedése. Ez az intézkedés feloszlatta az üzemi tanácsokat azzal az indokolással, hogy a munkásoknak a tőkében való részesedése a népi részvények útján feleslegessé teszi a szakszervezeti intézményeket. A népi kapitalizmus tehát nem más, mint porhintés a dolgozó tömegek szemébe. Nem más, mint védögát a tömegek osztályharcával szemben. Egy új trükk, mellyel egyrészt le akarják szerelni a munkások érdekszervezeteit és megbontani a munkások egységes frontját a kizsákmányolással szemben. A munkások azonban nagy többségükben nem hagyják magukat félrevezetni és maguk előtt látják az új szocialista gazdasági rendszer kialakulását, mely egyszersmindenkorra megszünteti a kapitalista magántulajdont és a dolgozó nép kezébe adja a termelőeszközöket. Ez az egyetlen megoldása a kapitalizmus válságának. P. E. SZABAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség Bratislavy, Krížková 7. — Telefon: 243-46 — Főszerkesztő Major Sándor. — Kiadja a Földművelésügyi és Erdőgazdasági M. H. kiadóhivatala. — N yomja Polygrafické závody, závod 2, n. p„ Bratislava, ul. Februárového vi tazstva 6/d. — Évi előfizetés Kčs 20.60, félévre Kčs 10.40 — Terjeszti a Posta hlrlapszolgálata. A-81445
