Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-10-13 / 41. szám
JzaUac/ Földműves 2 1957. október 13. Közlemény Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről Szeptember 30-tól október 2-ig tartották meg Prágában Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülését, amelyen beszámolót tartott Antonín Novotný elvtárs, Ottokár Simunek elvtárs és Viliam Široký elvtárs. A vitában 33 elvtárs szólalt fel. A vita rámutatott ipari és mezőgazdasági termelésünk komoly problémáinak egész sorára. A vitát Dolanszký elvtárs zárta be. A CSKP KB jóváhagyta a nemzetgazdaság egyes problémáiról folytatandó vita megnyitását. Az összes pártszervezetekhez, párttagokhoz, a Nemzeti Front szerveihez és Csehszlovákia dolgozóihoz intézett levelet, amely a vita alapját képezi.. Továbbá jóváhagyták a második ötéves terv javaslatáról A CSKP KB határozatából A nemzetgazdaság egyes problémáiról szóló vita ez év novemberében és decemberében zajlik le és főleg a népgazdaság fejlesztése második ötéves tervének teljesítésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik majd. A CSKP KB-nak a dolgozó néphez intézett levele 1957. október 20-án kerül nyilvánosságra. A Központi Bizottság meghagyja a pártszerveknek és szervezeteknek, hogy tárgyalják meg levelét és biztosítsák, hogy a szakszervezetekben és a CSISZ szervezetekben a nemzeti bizottságokon, a Nemzeti Front többi társadalmi és politikai szervezeteivel, a dolgozók nyilvános gyűlésein és beszélgetésein is tárgyaljanak róla. A CSKP KB határozatából a második ötéves terv javaslatáról szóló beszámolóval kapcsolatban A Központi Bizottság megtárgyalta Ottokár Simunek elvtárs miniszternek az Állami Tervhivatal elnökének beszámolóját a Csehszlovák Köztársaság népgazdasága fejlesztése második ötéves tervének javaslatáról és megállapította, hogy: a) második ötéves terv javaslata a szocialista építés betetőzésére irányul: b) maximális mértékben biztosítja az országos pártkonferencia irányelvei által kitűzött fő célokat és alapfeladatokat. Ennek alapján a Központi Bizottság jóváhagyja a második ötéves terv főfeladatait. Az iparban 1960-ban az 1955-ös évhez viszonyítva az irányelvekben megszabott 50 százalékkal szemben 56 százalékkal kell növelni az ipari termelés nyersterjedelmét A mezőgazdasági termelés teljes terjedelmét! 1960-ban az 1955-ös évhez viszonyítva átlag 30 százalékkal kell növelni, vagyis lényegében az irányelvekben megszabott terjedelemben a szövetkezetesítés gyorsabb üteme mellett. Az irány elvekkel összhangban a mezőgazdasági termelés növelését az állattenyésztési termelés gyorsabb fejlesztésével kell elérni. Tekintetbe véve, hogy 1956-ban a mezőgazdasági termelésnek üteme lassúbb volt a kelleténél, a második ötéves terv hátralevő éveiben meg kell gyorsítani a mezőgazdasági termelés ütemét. Feltétlenül biztosítani kell a pénzügyi és anyagi feltételeket a mezőgazdasági termelés szövetkehozott határozatot. zetesítésének gyorsabb ütemben való fokozásával. A lakosság életszínvonalának emelkedése szakaszán 1960-ban az 1955-os évhez viszonyítva a lakosság személyi fogyasztását körülbelül egyharmadával kell emelni, ahogy az irányelvek megszabták. Szlovákiában az ipari termelést 1960-ban az 1955-ös évhez viszonyítva 74 százalékkal kell növelni az irányelvekben kitűzött 61 százalékkal szemben. A mezőgazdasági termelést az irányelvekben megszabott terjedelemben kell növelni, vagyis 1960-ban 40 száazlékkal az 1955-ös évhez viszonyítva. A CSKP vezetésével népünk befejezi a szocializmus építését Antonín Novotný elvtárs beszédéből Antonín Novotný elvtárs beszédében többek között foglalkozott az országos konferencia óta megtett útunkkal, a gazdaság fejlődését gátló fogyatékosságokkal. Mezőgazdasági politikánk további sikeréért A vitában nemcsak falvaink, hanem városaink számos dolgozója is véleményt nyílvánít mezőgazdaságunk továbbfejlesztésének kérdéséről. Az utóbbi években pártunk erőfeszítése az országos pártkonferencia alapvető feladatának teljesítésére összpontosult. Ez a feladat pedig a szocialista szektor döntő fölényének elérésére irányult. 1957. január 1-től szeptember 15-ig 2564 új EFSZ alakult, eddig az időpontig 10 736 szövetkezet működött hazánkban, tehát a szocialista szektor az általános mezőgazdasági földterületnek már 60 százalékán gazdálkodik. A mezőgazdaság egyre több élelmiszert és nyersanyagot ad be a fokozódó termelésből. Az 1955-ös évhez viszonyítva 1956-ban 20 000 tonnával több rozsot, 70 000 tonnával több árpát, 330 000 tonnával több burgonyát, 22 000 tonnával több vágómarhát, 50 000 tonnával több sertéshúst, 180 millió literrel több tejet, és 77 millió tojással többet gyűjtöttünk be. Törekednünk kell továbbra is a kisebbségi EFSZ-ek kiszélesítésére, hangsúlyozzuk, hogy az EFSZ ott szilárd, ahol a község földjének túlnyomó részén gazdálkodik. A mezőgazdasági beruházási építkezésben érvényben levő bürokratikus előírások fékezik a szövetkezeti dolgozók kezdeményezését, késleltetik és drágítják a közös berendezések építését. A határozatok egész sorának ellenére sem történt javulás. Sem a Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium, sem az Építészeti Minisztérium, sem az Állami Tervhivatal nem tanúsított kellő figyelmet a kérdésekben, annak ellenére, hogy a CSKP KB 1955. szeptemberében tartott teljes ülésének határozata kötelezi őket erre. Véget kell vetnünk ennek az állapotnak, érvénytelenítenünk kell az összes nem megfelelő előírásokat, és érvényesítenünk kell azt az elvet, hogy az EFSZ beruházási építkezéséről világos és egyszerű irányelvek alapján, szilárdan megszabott pénzügyi határok és anyagalapok alapján végérvényesen a járási nemzeti bizottságok döntsenek. Megengedhetetlen, hogy minden tehénistálló építésénél a tervező bizottságok és szakértők egész csoportjai élösködjenek indokolatlanul, s ezzel megdrágítsák az építkezést. A szövetkezeti dolgozóknak költségmentesen álljon rendelkezésére a típustervek széles választéka, hogy a tapasztalatok és lehetőségek alapján maguk döntsenek a célszerű és olcsó építmény mellett. A szocialista ember nevelése az egész Nemzeti Front feladata. A meginduló vita egyik fő célja a dolgozók részvételének teljes érvényesítése a gazdaság irányításában és az állami igazgatásban. Az utóbbi időben fokozódott a Nemzeti Front összes szervezeteinek aktivitása. Egyidejűleg azonban látnunk kell, hogy még mindig nem küszöböltük ki következetesen mindazokat a hibákat, amelyek bírálat tárgyát képezték az országos pártkonferencián. Elsősorban arról van szó, hogy a Nemzeti Front szervezetei mindaddig nem használnak fel minden lehetőséget és eszközt a tömegekre gyakorolt rendszeres politikai nevelő hatásra és a tömegek részvételének fokozására a gazdaság irányításában és államigazgatásban. Elvárjuk a vitától, ez irányban elősegíti, hogy főként a szakszervezetek és a nemzeti bizottságok megjavítsák munkájukat és élnek társadalmunkban megadot összes jogaikkal. Bonyodalmak az újszülött létkérdése körül Ferkó, az egyik iskolatársam valamennyiünket túlszárnyalt nyugodtságával. Ügy ült a padban, mint bokor alatt a pecsérkegomba. Szünet alatt se hagyta el helyét. Amikor tanítónk figyelmeztette, azzal érvelt, hogy csecsemő korában bokaficamodása volt... Ha azonban valamelyikünk azt találta neki mondani: lusta vagy mint az egyszeri gyerek, aki hasrafeküdt, amikor a világra jött - olyan ügyes s friss lett, mint a gyík... Nem akarom azt állítani, hogy helyesen cselekedtünk Ferkóval szemben, de tény, hogy rövid időn belül megváltozott, s ügyeskedett mindenben első lenni. Ettől az időtől Ferkó lett az osztály legjobb tanulója! S most ha végiggondolom az egészet. arra a megállapodásra jutok: ha azt akarjuk, hogy a csecsemő emberré fejlődjön, idejében nyúljunk a hóna alá! Ezek a gondolatok akkor jutottak eszembe, amikor megláttam Kővár község újszülöttjét. S azt hiszem — „szerény véleményem szerint" — nem árt, ha „elárulunk“ egy-két „titkot“ az újszülött létkérdéséről. közé, s maradjunk egyelőre a bölcsőnél. Azt mondottuk, hogy egy hónapos az újszülött és hogy elég kicsi. És csodák csodája, már járkálni kezd. Sőt, hírt is ad létéről. Horcel László, a pártszervezet elnöke például azt újságolta: — Rövidesen elvégezzük az ősziek vetését, nehogy szegény maradjon az újszülött. Jövő terveikről is elmondott egyet s mást. — Azt szeretnénk, hogy mire ránk köszönt a tavasz, „emberré" fejlődne a csecsemő“. Ehhez azonban „injekcióra“ volna szüksége. Igazat adtam az elnöknek, s javasoltam, hogy szorítsanak kezet a helyi nemzeti bizottsággal — biztos segítségükre lesz. — Mi is így gondolnánk. — Na és? — Valahogy nem értjük meg egymást ... Meglepődve hallgattam szavait. — Igaz volna ? — Győződjön meg róla! Irány tehát a helyi nemzeti bizottság irodája ... A jelenlevők „rekontrát“ adnak, az eredmény azonban elmarad. És ez Vankó titkárnak egyáltalán nem válik dicséretére. Neki tudnia kellene, hogy a HNB titkár nem ülhet két széken! Azzal is tisztában kell, hogy legyen: az újszülött — és már most nevezzük nevén a „gyereket“ — az egységes földművesszövetkezetet, a földből táplálkozik. S ha ezt Vankó Imre nem érti meg, kívánhatja-e, hogy megértse Illés Ferenc, Cseri Vince Miklós és a többi kívülálló középparaszt? A tétovázásnak tehát nincs helye. Döntenie kell. Még pedig rövidesen, mert szavának csakis így lesz foganatja ! Van még egyéb bonyodalom is az új szövetkezet létkérdése körül. S ez nem más, mint egyes tanítók, értelmiségi dolgozók semleges magatartása. Illés József igazgató tanító — akinek apja 13 hektár földön gazdálkodik — sem húnyhat szemet. Szavai viszont — melyeket a HNB irodáján mondott apjának: „Nézze, apám, én nem avatkozom a dolgába. Tegyen, amit akar“, — arra engednek következtetni, hogy nem áll a szocialista tanító küldetésének magaslatán. Kezdjük talán a születésnapjától. Szeptember 8-án, - hosszabb előkészület után — látott napvilágot a „kis csecsemő“. Azért mondom, hogy kicsi, mert a bölcső, amelyben ring, jóval nagyobb. Ha jól tudom, még egyszer olyan nagy. Ez azonban nem is volna nagy hiba, ha ... No, de ne hamarkodjuk el, álljunk a 27 paraszt Az eléggé kis helyiségben öt férfi és egy nő vitatkozik. Leülök, s figyelem az élcelődést. Rövid időn belül megtudom, hogy Vankó Imre, a helyi nemzeti bizottság titkára, nem szívesen látja az újszülöttet. Azzal érvel: — Én vő vagyok ... nekem nincs semmim ... a föld a feleségemé ... és ehhez nekem semmi közöm .,. Az sem lehet mindegy egy szocialista tanítónak, hogy apja több esetben adósa az államnak! Vagy a fiú egyáltalán nem felelős azért, hogy szülei hogyan viszonyulnak szocialista rendszerünkhöz? Szerintünk igen. Különösen ha tanítóról, népnevelőről van szó! Zatykó József Ünnepelt a néphadsereg A Csehszlovák Hadsereg Napja alkalmából a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága a Hadsereggel Együttműködők Szövetsége szlovákiai bizottságával együtt szombaton ünnepi estét rendezett a bratislavai Nemzeti Színházban. Az estén részt vetpontjukat. Az ünnepélyes szemlén a bratislavai lakosság, a pionírok és az ifjúság jelenlétében a haza védelmében szerzett érdemekért „A hazának tett szolgálatokért“ érmekkel tüntették ki, a tényleges szolgálatot teljesítő katonákat. tek politikai, gazdasági és kulturális életünk képviselői, valamint hadseregünk tagjai. A Csehszlovák Néphadsereg Napjának ünnepségei Bratislavában október 6-án délelőtt a Gottwald-téren a bratislavai helyőrség tagjainak ünnepélyes felsorakozásával érték el tetö-A bratislavai helyőrség közül Ili tényleges tisztnek és altisztnek adták át a kitüntetéseket. A díszfelvonulás megmutatta hadseregünk fegyelmét és felkészültségét. Hazai hírek A CSKP KB propaganda osztálya, valamint a CSKP történeti intézete kiadta a „Mit jelent a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Csehszlovákia népének“ című téziseit. Szlovákiából Prágába utazott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szovjet résztvevőinek küldöttsége. Rákoson 25 gazda 300 hektáron EFSZ-t alakított. A kerületi konferenciákon megválasztották a Csehszlovák Szovjet Baráti Szövetség IV. kongresszusának küldötteit. Viliam Široký, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke üdvözlő táviratot küldött a Német Demokratikus Köztársaság állam ünnepe alkalmából. A köztársasági elnök a Csehszlovák Hadsereg Napja alkalmából 38 tábornokot és tisztet kitüntetett. A királyhelmeci járásban a szocialista szektor már a földterület 94 százalékát képezi. Öcsváron 150 hektárral bővült az EFSZ. Kasova községben (tőketerebesi járás) 86 kis- és középparaszt elhatározása folytán űj szövetkezet alakult. Az új szövetkezeti tagok 602 hektár földdel kezdték meg a közös gazdálkodást. Segítség az új EFSZ-eknek Előző számunkban a „Hogy is lesz a földdel?“ gyűjtőcím alatt nyolc kérdés merült fel, amelyekre az egyénileg gazdálkodó földművesek sok esetben nem ismerik a helyes választ. E kérdések közül négyet megválaszoltunk, a másik négyre, ma igyekszünk felvilágosítással szolgálni. * * * Vegyük azonban ismét elő a megválaszolandó kérdéseket. Tehát: 5. És mi lesz azzal a földdel, amely egy más személlyel együtt közös tulajdonunkat képezi? 6. Lesz-e jogom haszonbért vagy más ellenszolgáltatást kérni azért, hogy földjeimet beadtam a közösbe? 7. Jogom lesz-e háztáji gazdaságra? 8. És mi lesz, ha kilépek vagy kizárnak a szövetkezetből, visszakapom-e földemet, avagy azt a szövetkezet megtartja? Az 5. kérdésre: Ami az olyan földeket illeti, amelyeken a belépő tag gazdálkodott és egy más- személlyel együtt közös tulajdonukat képezi, hasonló a helyzet, mint az előző esetben, amikor feleségének vagy gyermekeinek földjeiről volt szó. A tag kötelessége megtenni mindent, hogy a társtulajdonost a földek egyesítésére, vagy ha az illető, szintén földműves, úgy őt a szövetkezetbe való belépésre nyerje meg. Ha a belépő tag ezen igyekezete meddő maradna, ezeket a földeket adminisztratív úton is a szövetkezet használatába lehet adni, a szövetkezet mezőgazdasági termelésének biztosítása érdekében. (50/55. Sb. számú kormányrendelet.) A 6. kérdésre: Arról a kérdésről, hogy annak a földművesnek, aki földjeit a szövetkezetbe egyesítette, lesz-e igénye földjének egyesítése címén bizonyos ellenszolgáltatásra, maguk a szövetkezeti tagok döntenek taggyűlésükön, amikor a szövetkezet alapszabályait hagyják jóvá. Tulajdonképpen az űn. föld használatáért adott ellenértékről van szó, amelyről a minta-alapszabályok 4. cikkelyének első bekezdése tesz említést. Az ellenszolgáltatás nagysága közvetlenül a szövetkezet gazdasági eredményeitől függ, mivel a szövetkezet tiszta pénzjövedelmeinek egy bizonyos kis százalékát teszi ki. A szövetkezetek nagy része a föld használatáért ellenszolgáltatást nem fizet és a szövetkezeti tagoknak szétosztásra kerülő bevételeket kizárólag munkájuk, valamint az elért hozamok és hasznosság szerint, osztja szét. A 7. kérdésre: Vajon jogom lesz-e háztáji gazdaságra? Természetesen. Minden szövetkezeti tag családjának igénye van rá. Erre a kérdésre a legjobb választ az EFSZ-ek minta-alapszabályai 7. cikkelyének második bekezdése ad: „A szövetkezet minden egyes tag családjának háztáji gazdaságot ad használatba. A háztáji gazdaság legnagyobb megengedett területe 0,5 hektár, beleszámítva a veteményes- vagy gyümölcsöskertet, legelőterületeken a járási nemzeti bizottság tanácsának jóváhagyásával legfeljebb 1 hektár, amiből a szántóterület, beleértve a veteményesvagy gyümölcsöskertet, nem haladhatja meg a 0,5 hektárt. A különleges növénytermesztési terület (zöldség, „szóló, stb.) a háztáji gazdaságban nem haladhatja meg a 0,1 hektár területet.“ Arról, hogy a valóságban milyen nagyságú lesz a háztáji gazdaság, e meghatározás keretein belül maguk a szövetkezet tagjai határoznak, a szövetkezet alapszabályainak kidolgozásánál. A 8. kérdésre: A földművesek természetesen aziránt is 'érdeklődnek, mi lesz a földdel, ha megszűnik szövetkezeti tagságuk. Erre szintén világos, egyértelmű a felelet: A földet egyéni gazdálkodásba adják vissza. Rendszerint azonban más parcella lesz ez mint ami a földműves tulajdonát képez), mivel sok esetben az eredetileg egyesített parcella megbontaná a szövetkezet tábláit. Természetesen a szövetkezeti tagság megszűnésekor ugyanolyan nagyságú és körülbelül ugyanolyan minőségű (bonitású) parcellát kap. A volt szövetkezeti tag ezen igénye a tagság megszűnésének minden esetében fennáll, tekintet nélkül arra milyen típusú a szövetkezet, vagy hogy a tagot kizárják, kilép vagy elhalálozik-e és az örökösök kérésére adják ki a földet. * * * Ennyit röviden a földdel kapcsolatos kérdésekről. Legközelebbi számunkban egy további kérdéscsoportot tárgyalunk meg és a gazdasági állatállományt érintő problémákból gyűjtünk össze egy csokorravalót.
