Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-03 / 9. szám

1957. március 3. sJrelŕtíd Földműves з A nők országos konferenciája Február 23—24-én tartották meg Pozsonyban a nők szlovákiai konfe­renciáját, amelyen értékelték eddigi áldozatos munkájukat és az építésben való odaadó részvételt. Az értekezletet Margita Piscová, a Csehszlovák Nők Szlovákiai Bizott­sága elnökségének tagja nyitotta meg. s a jelenlevő 400 küldött nevében szívélyesen üdvö­zölte Odette Rou­­ot, a Nemzetközi «emokratikus Nő­­zövetség titkárnő­dét, a Magyar Nép­­£ köztársaság nőkül­döttségét, valamint politikai és társa­dalmi életünk több más küldöttségét. A föbeszámolót Iréna Ďurišová, a Csehszlovák Nők Szlovákiai Bizottságának elnöknője tartotta. Beszédében foglalkozott a jelenlegi nemzetközi helyzettel, a nők nagy szerepével a békemozgalomban és aprólékosan boncolta a nők feladatait a II. ötéves terv sikeres teljesítéséért, hangsúlyozva azt a tényt, hogy Cseh­szlovákia azon államok közé tartozik, ahol a nőknek a termelőmunkába való bekapcsolódottsága a legnagyobb. Be­szédes tényként említette, hogy az utóbbi választásokkor 7624 nőt vá­lasztottak meg a nemzeti bizottságok­ba és 17-et a nemzetgyűlésbe. Magá­ban ezek a számok is kifejezik azokat a lehetőségeket, amelyek nálunk a nők érvényesülését jelentik. Iréna Ďurišová elvtársnő beszámo­I / II I U II r * t i i i i Különös „újítás Az istálló egyik felében a fejőstehe­nek, balfelől pedig a növendékállatok falatozzák az ízletes takarmányt. Egyelőre semmi újat nem vesz ész­re az idegen. Az istálló „mesterei” viszont nem árulják el a „titkot”. — Hogy is mondta? Újítás? — No persze ... — Borzasztó! A fejőgulyások mosolyognak. És ez még jobban bosszant. Arra azonban ügyiek, hogy külsőm a lehető legjob­ban takarja a kíváncsiságot. — Szép tehenek. Meg tiszták is. És úgy látszik a tejjel sem szűkösköd­nek. A gulyások egymásra tekintettek, majd így válaszoltak: — Sok tejet épp nem adnak ... Csak amennyit akarunk ... Jól van — gondoltam — már meg­van az újítás. Hisz itt a tehén annyi tejet ad, amennyit a gazdája akar? — Tudja, bár régi, de igaz köz­mondás, hogy szájáról fejik a tehenet — mondja az egyik fejőgulyás. — De ha valami régi, akkor az nem lehet újítás!? — jegyeztem meg. — Az igaz — felelte Mlinárik Mi­hály. — De mi azt nem is mondjuk, csak azt, úgy tejelnek teheneink, ahogy etetjük őket. Ez mind rendjén van és ezzel bárki is egyetérthet. Esetleg ha mégis akad­na oiyan fejőgulyás aki ebben kétel­kedne, próbálja meg, kövesse az ipoly­­sági fejőgúlyásokat. Azok például etetés előtt — 5—6 órával — elkeverik és bepácolják a ta­karmányt. Egy tehén napi „fejadag­ját” pedig a következőképp állítják össze: 6,5 kg széna, 17 kg silótakar­mány, 2 kg abrak- és 3 kg takar­mányszalma. Ugye milyen egyszerű? Meg kell tehát próbálni: megéri! Az ipolysági szövetkezet ezen „recept” alapján ez évben 48 000 liter tejet „csúsztatott" be terven felül. — Na és ez újítás? — vetődik fel a kérdés. _ ? i Ettől sokkal érdekesebb Jámbor István „újítása”. Ugyanis ő egy héten például csak négyszer pucolja a gond­jaira bízott növendékállatokat. Azt az elvet vallja: — Kímélni kell a vakarót, mert hamar elkopik ... Az ilyen munkáért persze aztán „jól" meg is fizetnek a növendékek, mert naponta csak 0,60 kg-ot gyara­podnak. — Huncut egy „éles” eszed van Pista — mondotta neki Mlinárik. — Csak még nem vagy eléggé „szemes”. Miért pirulsz, ha az idegen „újításod” felől érdeklődik?! Ki tudja?! Talán úgy érzi, hiba van az „újításban” ... Z. J. ŰJ DON SÁGOK az egész világból A világ egyik legjelentősebb kénlelőhelye Lengyelországban A világ egyik legjelentősebb kén­lelőhelyét fedezték fel Lengyelország­ban 1953-ban. Az erre épülő nagyipar 1960-ban fedezni fogja Lengyelország teljes kén- és kénvegyület szükségle­tét, Lengyelországnak számottevő pi­­ritbányászata is van. Nagy tengeri kereskedelmi flottát épít az NDK A Német Demokratikus Köztársa­ság, amelynek összes hajóterét a II. ötéves terv végére 950 000 BRT-ra tervezik, nagy tengeri és kereskedelmi flottát épít. Az NDK területén Német­ország korában a hajógyártás jelen­téktelen volt. A Keleti-tenger partján a felszabadulás óta épült 5 nagy hajó­gyárban 1951—1955 között 1384 hajót, építettek, összesen 324 000 BRT hajó­térrel. i Szőnyegtisztítás — habbal Közismert tény, hogy a por eltávo­lítása a szőnyegekből — ütögetéssel, porszívózással — viszonylag egyszerű művelet, lényegesen nehezebb feladat azonban a szőnyeget megtisztítani az utcáról behordott sártól, szennyező­déstől. A háziasszonyok munkájának megkönnyítésére egy külföldi vegyi­gyár különleges új szőnyegtisztító­szert hozott forgalomba. A szőnyeg­­tisztító szerves vegyület, egészen gyenge savtartalmú, így a szőnyege­ket vegyileg nem támadja meg! Meg­felelő hígításban vízzel kell feloldani, erre az anyagból dús hab képződik. Ezzel a habbal kell a padlón fekvő szőnyeg felületét bekenni. Rövid idő alatt a vegyszer a szennyeződéseket feloldja, s így ez a habbal együtt könnyen eltávolítható. Nyomtatás betűk nélkül Két francia villamosmérnök új nyomtatási eljárást talált fel, amely fényképészeti elven nyugszik. Az új gép méreteivel, alakjával, s használata szempontjából is bonyolult írógépre emlékeztet, amely azonban nem az egyes betűket viszi át, hanem ezek fényképét filmre vetíti. A szöveget tartalmazó filmet lemezre ragasztják, (az újság egy oldalát képviseli) majd ezt önműködően maratják. A lemezt aztán sztereotipizálják. A további el­járás az eddigiekhez hasonló, de csak­nem a felére csökkenti a munkaidőt. Önműködő világítóberendezés a tengeren Höiland norvég halász szabadalmat kapott egy halászatnál alkalmazható bójára, amely nemcsak a hálók széleit tartja, hanem egyúttal önműködően meg is világítja azokat. A bójába kar­­bid-telep van szerelve, amely sötétben fotomechanikai úton meggyullad és megvilágítja a bója felső részét; a fény a sötétben haladó különféle úszó­járművek figyelmét felhívja a hálóra. Meggyőződtek... Alsószemerédi képek Amikor Bartal Gyulát elnökké vá­lasztotta az alsószemerédi EFSZ tag­sága, bizony nem a legnagyobb rend uralkodott a szövetkezetben. Sok türe­lemre és helyes irányításra volt szük­ség, hogy helyre álljon a rend, meg­javuljon a munkaviszony. Az első sikeres zárszámadás A jó munkát siker koronázta. Az előző években egyetlen korona oszta­lékot sem kaptak a tagok — év végén — a múlt évet pedig már eredmé­nyesen zárták. De örült is minden egyes szövetkezeti tag, amikor átvette a pénzzel telt borítékot. Oj tagokkal bővül a szövetkezet A szövetkezet fejlődését a még egyénileg gazdálkodó kis- és közép­parasztok is figyelemmel kísérik, és „titokban” számvetést tesznek a nagy­üzemi és az egyénileg gazdálkodók között, A mérleg mindenesetre a szö­vetkezeti gazdálkodás előnyét mutat­ja. Ezt látva Kuty Mária és Barbojás Erzsébet felvételüket kérték a szövet­kezetbe. Egjye szebb lesz az élet A szövetkezet jövőjéről beszélge­tünk. Jó érzés hatja át az embert Bar­tal elvtárs szavai hallatára. — Az idei termésünk már előrelát­hatólag gazdagabb lesz mint a múlt évi Volt — mondja az elnök határozott hangon. — Igaz, hogy ősszel alaposan előkészítettük a talajt mind az őszi, mind a tavaszi vetések, valamint a kapásnövények alá. Többet akarunk termelni, jobban akarunk élni, így hát ésszerűbben kell dolgozni. Fejlődik a falu Népes az utca, nagy a sürgés forgás. Az udvarokban kékruhás emberek foglalatoskodnak. Fúrják, s vésik a házak falait: szerelik a villanyt. Az idegent megelégedés tölti el: egyre örömtelibb lesz az élet Alsószemeré­­den. HOKSZA ISTVÁN, Ipolyság. ★ ★ ★ Gazdag emberek A nagylucsi szövetkezet gazdasági udvarán vagyunk. Szó szót követve egyre jobban szemünk elé tárul az EFSZ sokatígérő jövője. A múlt évben például 24 korona volt a munkaegység pénzbeni értéke. Ez évre már 30 koro­nát terveztek egy-egy ledolgozott munkaegységre. A II. ötéves terv vé­géig pedig 50—60 koronára akarják emelni a munkaegység értékét. Szép terv, s a megvalósítása sem okoz különös gondot, mert az említett szövetkezet tagjai becsületes, szívvel lélekkel dolgozó emberek. G. T. ★ Villanymelegítő a sertésistállóban Németországban a sertésistállók fű­tésére kísérletképpen villanymelegítőt szereltek fel, amely egy 180—200 m3- es óránkénti teljesítményű ventillátor­ból és egy 6 kilowattóra teljesítményű fű tőszerkezetből áll. Az eddigi tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy ez a fű­tési mód sokkal jobb, mint ha infra­vörös lámpákat használnak. Ugyanak­kor a fűtőkészüléket olcsó éjszakai árammal hozhatják működésbe, míg nappalra csupán a ventillátort kapcsol­ják be. Az újítás rendkívül alacsony külső hőmérséklet esetén is bevált. Nem csoda, valóság és éppen ezért nagyra becsülendő! Alig két év alatt sertéshizlaldát, marhaistállót, kukoricaszárítót és egyéb gazdasági épületeket építettek a vírti EFSZ tagjai. A falu szintén épül és szépül. A szövetkezet fenn­állása óta 20 új modern családi ott­hon került fedél alá Virt községben. S amikor az ember mindezt látja, aka­ratlanul is a múlt- < ra gondol... — Az urak csak ígértek, de semmit nem adtak — je- 1 gyezték meg a virti i dolgozó parasztok, j — Állandóan hite- j gettek, hogy csak j egész nyugodtan I fizessük ki az ilyen meg az amolyan adót, hiszen nekünk lesz belőle hasznunk ... Évről-évre biztattak, hogy villanyt kap közsé­günk, de az ígéret csak ígéret maradt. Rossz emlékek, fájó sebek. Csupán az a biztató, hogy a sebek már beheg­­gedtek. Kigyúlt a villanyfény is a falu­ban. Pedig senki nem ígérgetett A helyi nemzeti bizottság betervezte és meg is valósította. De miért is ne, hiszen megérdemlik a virtiek. Jól dol­goztak, becsületesen teljesítik a rájuk háruló feladatukat. A csicsói határban 1950 őszén tűn­tek el az évek során széjjelaprózott keskeny parcellák. Egybeolvadt a többszáz darabra szeldelt föld, eggyé — szinte testvérekké — kovácsolód­­tak az emberek. Közös lett a céljuk, szilárd az elhatározásuk. Az akaratból és az igyekezetből sem volt hiány. Úgyis mondhatnánk, égett a munka a tagság keze alatt. Egy azonban mégis hiányzott, mégpedig a szaktudás! A szövetkezet vezetősége nem rendelkezett kellő tapasztalattal, így a vezetésben itt-ott hiba csúszott. S ez mindenesetre elégedetlenséget szült a tagság körében. Ez különösen akkor érte el tetőfokát, amikor egy­folytában három hónapig nem kaptak a tagok fizetést. Ezzel szemben a szomszédos fűssi és kolozsnémai EFSZ tagjai rendszeresen — havonta — megkapták az előleget, s az év végi osztalékot is. — Ez így tovább nem mehet. Rendet kell teremteni. Hozzáértő embereket kell a szövetkezet élére állítanunk! — mondották a csicsói szövetkezet tag­jai két évvel ezelőtt az évzáró gyűlé­sen. Az elhatározást tett követte. Ta­pasztalt kis- és középparasztok vették kezükbe a szövetkezet irányítását. — Valamennyien azért választottuk a szövetkezetét, hogy könnyebb mun­kával többet termeljünk és jobban éljünk. Akkor hát lássunk munkához — jelentette ki az újonnan megválasz­tott yezetőség. — Először is ki kell dolgoznunk a házirendet, s a termelés valamennyi ágazatába be kell vezet­nünk az érdemszerinti jutalmazást... Az „operáció” sikerrel járt. Helyes útra terelődött a szövetkezet szekere. Ezt példák is igazolják: Az 1955-ös év végén egy korona sem volt a szövetkezet számláján. Ez­zé lszemben a múlt évben a különböző alapok biztosításán kívül 140 000 ko­rona került elosztásra a tagság kö­zött. — Minek köszönhető ez a szép eredmény? A jó munkának, az ésszerű veze­tésnek! Az előző években még a ter-A jövő még többet ígér. Egyre szi­lárdabb a szövetkezet és a tagok is gazdagabbak. Most az évvégi zár­számadás alkalmával a Trencsik-család 21000 korona osztalékot kapott. Voj­­tek János markát 6800 korona ütötte. I — Ilyen jó dolgunk még sohasem volt, — mondotta Vojtek elvtárs, ami­kor zsebretette a szép .összeget. Tudják azt az egyénileg gazdálkodó földművesek is, hogy a szövetkezetben örömtelibb az élet. Hogy még mindig akadnak idegenkedők? Vannak ilyenek is. Csérvenák Ferenc és Bagin Zoltán azonban már nem tartozik a vonako­­dók közé. A napokban szövetkezeti tagok lettek. Hegedűs József vezett beadást sem tudta teljesíteni a szövetkezet. A múlt évben már 40 000 liter tejet, 160 mázsa marhahúst adtak be terven felül. — A jövőben még jobban akarunk dolgozni — mondja Nagy Imre a szö­vetkezet tevékeny elnöke. — Különö­sen az állattenyésztést fogjuk fejlesz­teni. Azt akarjuk, hogy a munkaegysé­gekre betervezett 17 koronát teljes egészében ki is tudjuk fizetni. Hiszünk az elnök szavaiban és tud-' juk, hogy a csicsói szövetkezet tagjai­nak igyekezete eredménnyel jár. Fél Miklós Bratislava A cíferi baromfi-keltetőben a téli hó­napokban is 79.8 százalékos eredményt értek el, ami nagyon jónak mondható. Az időjárás jobbrafordultával még nagyobb eredményt várnak az üzem dolgozói Épül a víztiek 25 vagon férőhelyes magtára Borúra derű Egyre mélyebb gyökereket ereszt a szövetkezeti gondolat Másfél évvel ezelőtt, amikor a Me­zőgazdasági Könyvkiadóvállalat véd­nökséget vállalt a szerdahelyi járásban fekvő nádasdi EFSZ felett, akkor ez a szövetkezet a Csallóköz egyik legrosz­­szabbja volt. A szövetkezetei olyanok vezették, akik nem tudták biztosítani a szövetkezet fejlődését. Gyors se­gélyre volt szükség. A védnökségi üzem mindent elkövetett a gyors se­gélynyújtás érdekében. A szövetkezet hiányosságainak fel­tárása után a tagság leváltotta a régi vezetőséget és olyan embereket állí­tott oda, akikben bíztak, hogy mun­kakörüket jól fogják ellátni. Az új vezetőség első intézkedése odairányult, hogy feljavítsa az eddigi silány állatállományt, a helyes jutal­mazás bevezetésével megerősítse* a munkaerkölcsöt. Aztán hozzáfogtak állami segéllyel az építkezésekhez. Az új istállók, raktárak, stb. mind óriási befektetéseket követeltek, de a hiva­talos körök bíztak a szövetkezet egészséges fejlődésében és a szüksé­ges anyagi eszközöket a szövetkezet rendelkezésére bocsátották. Az idei évzáró közgyűlés — amit febriAr 18- án tartottak — már megmutatta, hogy az intézkedés sikereket hozott. A kis kultűrhelyiségben már reggel 10 órától élénk volt az élet. Ünnepi hangulatban kezdődött meg a gyűlés. Egyik beszámoló a másikat követte. Egyévi munkát kellett mérlegre tenni és helyesen értékélni. A szövetkezeti tagok figyelemmel kísérték a beszámolókat és látszott arcukon, hogy tudatában vannak an­nak, hogy saját jövőjükről van szó, a közös kincsről, amelyet az egyre fej­lődő szocialista társadalom biztosít számukra. Mind a védnökségi üzem, mind a járási párt küldöttei beszéltek­­a szövetkezet időszerű kérdéseiről és hangsúlyozták azokat a messzemenő intézkedéseket, melyek ma a szövet­kezeti falu fejlődését szolgálják. A tagság a beszámolóknak különösen azt a részét helyeselte, amely rámutatott, hogy 1960-ig mezőgazdaságunkban 39 százalékkal kell fokoznunk a terme­lést és ez a lakosság életszínvonalának általános emelkedését vonja maga után. A szövetkezeti tagok az eddigi ja­vulást látva Havel szövetkezeti elnö­köt újra megválasztották. Havel elv­társ becsületes, igyekvő munkásember, aki szívén viseli a szövetkezet ügyét, mindig jó példával jár elő, s ezzel nagyban hozzájárul a nádasdi szövet­kezet sikereihez. A gyűlésen sok egészséges javaslat hangzott el, hogyan és milyen gazda­sági változásokkal, intézkedésekkel, új termelési módszerekkel emeljék a szövetkezet jövedelmét, erősítsék a szövetkezetei, hogy a 263 hektáron gazdálkodó EFSZ az elsők közé küzdje fel magát a járásban. Az évzáró gyűlést kultúrműsor kö­vette. A kis úttörők szavalatokkal és tánccal szórakoztatták az összegyűlt vendégeket. A kitűnő vacsora, az ízle­tes bor, a jó cigányzene, s a pohárkö- . szöntők mind-mind a közös út nagy­szerű győzelméről beszéltek. S a gyű­lésről azzal a tudattal távoztunk el, hogy a szövetkezeti gondolat egyre mélyebb gyökeret ereszt falvainkon. Vojtechovszky Béla lójában ugyanakkor foglalkozott azok­kal a fogyatékosságokkal is, amelyet még mindig gátolják a nők telje; mértékű bekapcsolódottságát a terme­lésbe. „Asszonyaink részvétele a me­zőgazdaságban hazánk felvirágoztatás szempontjából nagy szerepet játszik — mondotta Duríš elvtársnő. „Arr kell törekednünk, hogy minél több nő nyerjünk meg a szövetkezeti gondo latnak és hogy beszervezzük őket falvak társadalmi és kulturális mun kájába is.” * * * A konferencia második napján Szlo vákia különböző részeinek küldötte szólaltak fel. Hozzászólásaik arról ta núskodtak, hogy asszonyaink nemcsa a múltban értek el kiváló eredménye két, de a jövőben is nagy lendülette és lelkesedéssel kívánják részüket ki venni a hazánk felvirágoztatásáér folytatott munkából. -ges

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents