Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-03 / 9. szám

2 \fral/<id Földműves 1957. március 3. Választási hírek Szakszervezeti tagok is bekapcsolódtak A választások előkészítésében Szlo­vákiában több mint 10 000 szakszer­vezeti tag végez agitációs munkát. Az üzemi szervezetek a nemzeti bizottsá­gok által létesített agitációs közpon­tokba küldik ki agitkettőseiket. Ezen­kívül a szakszervezet külön agitációs központokat is létesít. Az üzemek százaiban nagy aktivitást fejtenek ki az agitátorok; előadnax, beszélgetnek a választókkal a választások jelentő­ségéről. Ebben a munkában szép eredménye­ket értek el a komáromi Steiner Gá­bor hajógyárban, a rudnya-bányai bányaüzemek, valamint más üzemek szakszervezetei. Választások előtt a szeredi járásban A szeredi járásban eddig már 16 agitációs központ nyílt meg, amelyek­ben 348 néppel való beszélgetést tar­tottak. A beszélgetéseket kultúrcso­­portok fellépése és pionírszervezetek műsorai előzték meg. Több helyen pedig filmvetítéssel szórakoztatták a részvevőket. Az agitációs központok igen hatékony munkát fejtenek ki, ezt bizonyítja a több mint 900 vitafel­szólalás. A nemzeti bizottságok tagjai azonnal válaszolnak a dolgozók kérdé­seire, abban az esetben pedig, ha mindjárt nem tudnak megfelelő választ adni, írásban tudatják azt a válasz­tókkal. Dvorníky község polgárai elismerés­sel nyilatkoztak a helyi nemzeti bizott­ság tagjainak kezdeményezéséről az autóbuszközlekedés megjavításával kapcsolatban. Dolná Streda lakosai különösen örültek az új tűzoltószer­tárnak és a népiskola felépítésének. Agitációs központokról... A bratislavai agitációs központok minden argumentációs anyagot fel­használnak propagációs célra. Többek között beszélnek a múltról, felhasz­nálják például, hogy 1934. február 28- án az akkori jelentés szerint 6409 munkanélküli volt. Ebbe nem számol­ták bele az értelmiséget. Az agitációs központok beszélnek a máról és jövő­ről is, többek között, hogy milyen lesz Bratislava. A nagykaposi járásban teljesítették az akciós tervet A nagykaposi járás nemzeti bizott­ságainak tagjai minden erejükkel arra törekedtek, hogy az akciós tervet tel­jesítsék. A mostani értékelés meg­állapította, hogy ez sikerült nekik. A járásban felépítettek egy 8 éves isko­lát, és kettő befejezés előtt áll. A ta­nítók számára felépítettek 8 lakás­egységet. Az utolsó két évben két község mozit kapott, úgy hogy most a járásban 8 állandó mozi van, két községbe bevezették a helyi hangszó­rót. Villamosenergiát 9 község kapott. Megnyitottak két autóbusz vonalat. Felépítettek egy egészségházat és egy pékséget, amely naponta 50 mázsa kenyeret és .12 000 süteményt készít. A lakásépítés tervét 102 százalékra teljesítették. Több mint 420 beszélgetés a választókkal A dunaszerdahelyi járásban minden községben megnyitották az agitációs központokat. A nemzeti bizottságok tagjai mindennap beszélgetnek válasz­tóikkal. A járásban több mint 420 be­szélgetés volt már, 15 000 választó részvételével. Az agitációs központok-Ezerháromszázhetvenhat Ha az ember végigsétál Zselíz utcáin, szinte majd minden órában megszólal a helyi hangszóró, amely a választási időszakban elért eredményekről be­szél. Többek között jól esően hallja a járókelő, hogy a járás dolgozói átla­gosan személyenként 7 kg cukorral többet vásároltak. A helyi hangszóró jól működik, az agitációra beosztott tanítók mindennap érdekes adatokat tudatnak a választókkal. Az akciós terv tanulmányozása köz­ben érdekes adatra akadtunk. A lakos­ság vásárló ereje 1956-ban az 1953-as évhez viszonyítva 1376 koronával emelkedett egyénenként. 1956-ban 2599 kerékpárt, 1175 rádiót, 440 mo­sógépet, 255 motorbiciklit, 396 varró­gépet és 421 szobabútort vettek. A könyvtárak olvasóinak száma 1400-al növekedett. A lakosság vásárló erejé­nek emelkedéséhez hozzájárult a nem­zeti bizottságok jó munkája is. ban élénk vita folyik, eddig több mint 1200 vitafelszólaló értékelte a nem­zeti bizottságok munkáját. Különösen a járási mezőgazdasági osztályt -di csérték, amelynek nagy érdeme van abban, hogy a járásban már minden községben van szövetkezet. koronával gazdagabbak A járásban már több helyen jól működnek az agitációs központok. Zselízen televíziós adásokat is vetíte­nek majd az agitációs központban, hogy szórakoztassák a választókat. Sárón, Nagysailón, Zselízen, Orosziban, Farnadon, Bajkán szintén jól működ­nek az agitációs központok. Ezzel szemben Kissalón, bontón, Kisölyve­­den és Kispeszeken > nem fejtenek ki kielégítő munkát a nemzeti bizottság tagjai. Kispeszeken még meg sem nyitották az agitációs központot, pedig itt volna miről beszélni, mert szövet­kezetük jól gazdálkodik. Vékony Ervin a zselízi kultúrotthon vezetője és Sztancsik Viliam népmű­velési instruktor lelkesedéssel beszél­nek az agitációs munka szervezéséről. Zselízen jól is megy az agitációs mun­ka, azonban szükséges, hogy megláto­gassák a falusi agitációs központokat is, hogy azok is eredményes munkát fejthessenek ki a választások előtt. Virágokat a Nőnapra A bratislavai kertészeti közüzem dolgozói már felké­szültek március 8- ra — a Nemzetközi Nőnapra. Azok szá­mára. akik felesé­gük, édesanyjuk iránti szeretetüket virágokkal akarják kifejezni, néhány kedves meglepetést készítettek. Március 8-ra 2000 szál szegfű, 1000 szál tulipán, valamint na­gyon sok cserépvirág, jácint, tulipán és mások kerülnek eladásra. Március 8-ra ibolyákat is szállítanak a virág­kereskedésbe. Az eddigi megrendelé­sek szerint a metszett virágokon kívül 13 500 cserépvirágot készítenek. (О-) ★ ★ Röviden Д A szovjet hadsereg megalakulá­sának 39. évfordulójának alkalmából K. Zjubcsenkó vezérőrnagy, a prágai szovjet nagykövetség katonai ügyvi­vője fogadást rendezett. Д A Békevédök csehszlovákiai bi­zottságának plénuma február 23-án ülésezett. Д Február 22-én ülésezett a kor­mány, amelyen foglalkoztak a Szov­jetunióval való kapcsolatok elmélyí­tésével, a választási törvények módo­sításával és bizonyos változásokat esz­közöltek a büntető törvényekben. A kormány bejelentette, hogy megszün-“ tettük a hadiállapotot Japánnal. Д Szerdán, február 20-án a ruzini repülőtérről elindult a csehszlovák kormányküldöttség Ghánába, az új független afrikai államba. Д Az elmúlt napokban Prágában, Brnoban és Plzeňben a főiskolákon működő kommunista pártszervezetek nyilvános aktívagyűléseket rendeztek, amelyekre meghívták a pártonkívüli főiskolásokat is. A múlt években még gyakran előfor­dult, hogy egy-egy szövetkezet csak egymázsás sertéseket tudott eladni közellátásunk részére. Ez nem volt célszerű, mivel a sertés 90 kilótól kezd igazán hízni és szed magára leg­többet. Napjainkban ez a jelenség már a ritkaságok közé tartozik, s amint képünkön is látjuk, a piacra hozott kétfelé hasított sertések szalonnája két tenyérnyi vastag és súlyuk a két mázsát is meghaladja Gondoskodnak a lemaradt IfSZ-ekre! A királyhelmeci járás országszerte ismert a falu szocializálása terén elért sikereiről. Azonban vannak itt is olyan szövetkezetek, amelyeknél bizonyos lemaradás mutatkozik, amelyek nem tartanak lépést a jól gazdálkodó szö­vetkezetekkel. Ez indított arra az elhatározásra, hogy megkérdezzük a királyhelmeci JNB illetékes felelős tényezőit, milyen intézkedéseket tesznek a lemaradt szövetkezetek megsegítésére. Kérdéseimre a választ Iván elvtárs, a JNB alelnöke és Lefkovics elvtárs a mezőgazdasági szakosztály vezetője adta meg. Hogyan haladnak a járás szövetkezetei a fejlődés útján? Szövetkezeteink évről évre hatalmas lépéssel haladnak előre a gazdasági megerősödés útján. Ezt bizonyítják a nemrég lezajlott évzáró gyűlések eredményei is, amelyek általában is­meretesek. Jó egynéhány millióval gazdagodtak szövetkezeteink az elmúlt évben. Ezt sajnos, nem vonatkoztat­hatjuk általánosan minden szövetke­zetre. Nyolc szövetkezetben még min­dig lemaradás mutatkozik. Milyen intézkedéseket tesznek ezekben a szövetkezetekben? Több alkalommal foglalkoztunk ezek­nek a szövetkezeteknek a kérdéseivel, s végül is arra az elhatározásra jutot­tunk, hogy elsősorban is meg kell állapítanunk a hiányosságok «kait. Ezért a JNB tanácsa határozatot ho­zott az ügyben, amely szerint a gaz­daságilag lemaradt szövetkezetekben gazdasági elemzéseket hajtunk végre, hogy a tényeket megállapítva megad­hassuk a kellő segítséget. Kik végzik ezeket az elemzéseket? Erre a célra bizottságok alakultak a legjobb EFSZ-ek zootechnikusaiból, könyvelőiből, GTÄ szakaszagronómu­­saiból és a NB-ok választott szervei­ből, akik ismerik a szövetkezeti prob­lémákat. Ezek a bizottságok ellenőrzik a munkaszervezés, jutalmazás, a nö­vénytermelés menetét, az alapszabá’y­­zat érvényesítését, az állatok hasznos­ságát, a beruházási építkezéseket, a pénzügyi gazdálkodást, a GTÄ, HNB- ok és a tömegszervezetek segítség­­nyújtását. Mikor látnak a bizottságok munkához? Már megkezdték működésüket. A megállapított tényeket tagsági gyűlése­ken megtárgyalják és határozatokat hoznak a hiányosságok eltávolítására. Az elemzések, ellenőrzések befejezése után a mezőgazdasági szakosztály a megállapításokat és javaslatokat ösz­­szesíti és a JNB tanácsa elé terjeszti. A tanács a választott szervek és a fej­lettebb mezőgazdasági szakemberek soraiból állandó instruktorokat jelölt ki, akik felelősek a szükséges intézke­dések végrehajtásáért. Minden hónapba értékelni fogjuk a szövetkezetek helyzetét. Milyen visszhangra találtak ezek az intézkedések a szövetkezetekben? Az eddig végrehajtott elemzések alapján már megmutatkoztak a hiá­nyosságok gyökerei. Ezért a szövetke­zetek vezetői és tagjai köszönettel vették a JNB említett intézkedéseit, amelyek elsősorban is az ő érdekeiket szolgálják. * * * Helyesen járt el a királyhelmeci JNB, hogy intézkedéseket foganatosí­tott a jelenleg még lemaradt EFSZ-ek megsegítésére Bízunk abban, hogy munkájuk nem lesz hiábavaló. Kuge Végre nekem is megvirradt „Amikor nálunk alakult az EFSZ, mindent megtettem volna, hogy ezt a gondolatot letiporjam. Kerestem a lehetőségeket, hogyan tudnék kibújni a szövetkezetből. Hála legyen az ég­nek — ez nem sikerült.” Ilyen szavakkal szólt a vitához a szalánchutai EFSZ évzáró közgyűlésén id. Csokonyák András 66 éves, becsü­letes szövetkezeti tag. Megelégedett arccal beszélt a régi és a jelenlegi életről. „A mai ember és a fiatalság — kez­di beszédét — már más életet él, mint mi. Akkor nem volt munka, nem volt kenyér és nagy nyomorban éltünk. A rozoga kis viskót a szél majd földön­­tötte. A kemencepadkán aludtunk, éheztünk, hideg volt. Mezítláb jártunk. Ma mindenkinek megvan a kereseti lehetősége. Sokan új családiházat épí­tenek. De még nem is akármilyent. A gyermek még nincs a világon, de a gyerekkocsi már várja. Az öltözködés­ről már nem is beszélek. Nem volt ne­künk vasárnap arra gondunk, hogy melyik ruhát vegyük fel, hiszen csak egy volt. Faekével a földjeinket se tudtuk rendesen művelni. Csaltuk a földet is, gyéren trágyáztunk. Ezért kicsinyek voltak a hektárhozamok. Hja, most más a világ. Az ember csak felül a traktorra, kaszálógépre, vagy éppen a kombájnra és a gép dolgozik, elvégzi a munka nehezét. Egyszer azt mondja a fiam: — Apa én beállók a szövetkezetbe. — Sehová se állsz, — mondom én neki. — Nyu­godjál úgy, ahogy vagy, és dolgozzál úgy, mint én dolgoztam. De túl járt az eszemen. Egy este jön haza azzal, hogy beállt a szövetkezetbe. Ha be­álltál, hát beálltál. Élj ahogyan tudsz, de rám ne számíts ... Idővel nőtt a szövetkezet és kezdett az én vélemé^ nyem is megváltozni. Az idei évzáró gyűlésen 10—12 000 korona részese­dést kaptunk. Hát kijelentem, hogy többet a régi szerint nem szeretnék gazdálkodni. Nagyon szeretném, hi» minden egyénileg gazdálkodó mielőbb közöttünk lehetne, hiszen csakis raj­tunk múlik, hogy. ezentúl hogyan ha­ladunk. Ehhez jó elnököt és jó vezető­séget kell választani. Semmiféle sógor­­ságot, komaságot nem lehet megtűrni. Csakis becsületes vezetőségre van szükség.” A választásokat illetően még meg­jegyezte, hogy azelőtt azokat kellett választaniuk, akik őket korbácsolták. „Most -azokat válasszuk, akiket mi akarunk!” — fejezte be beszédét az őszhajú ember és szeme a távolba né­zett. Iván Sándor, Kassa Brigádmunkára a Šumava erdeibe Dél-Csehországban még kará­csony előtt a hatalmas hóviharok óriási károkat okoztak a šumavai erdőségekben. Az elemi csapásnak beillő szélviharok mintegy félmillió köbméter kitevő fenyőfát döntöttek ki itt. A kerületi erdőigazgatóság České Budéjovicén munkásokat to­boroz legalább 3 hónapi brigád­munkára igen előnyös feltételek mellett. A jelentkezők útiköltségét oda és vissza fedezik, lakásról, ellátásról gondoskodnak s napi 9 korona 10 fillér különélési illetéket fizetnek. Jutalékul faanyagot is ad­nak, ami nagyban segíti a brigád­munkára jelentkezett munkásokat és földműveseket a lakóházak épí­tésében vagy javításában. Már most gondolnak a takarmányalapra A gálszécsi JNB tanácsa leg­utóbbi ülésén határozatot hozott, amelynek alapján a járás területén a szántóföldek egész területének 16 százalékát többéves takarmány­nyal vetik be. ik. Tettre készen (Folytatás az 1. oldalról.) Földműveseink több helyen már megkezdték a földeken a tavaszi mun­kákat. A korán beköszöntő tavasz még fokozottabb tevékenység elé állít­ja állandó mezőgazdasági bizottságain­kat. Az ő feladatuk, hogy siettessék, esetleg még kiszélesítsék a GTÄ- okkal a szerződések megkötését, ahol még hiány mutatkozik segítenek szö­vetkezeteinknek, egyénileg gazdálko­dóinknak a vetőmagvak beszerzésében, segítsék és irányítsák a rét- és lege­­löjavítási munkákat, gondoskodjanak a megfelelő műtrágyák beszerzéséről, de nem utolsó sorban rájuk hárul az a megtisztelő feladat is, hogy nemzeti bizottságainkkal és a tömegszerveze­tekkel karöltve mozgósítsák mezőgaz­daságunk és a gépállomások dolgo­zóit a tavaszi munkák sikeres elvég­zésére. Közös nemzetgazdasági érdek, egész népünk ügye ez. S az EFSZ-ek III. országos kongresszusának az lesz a legszebb köszöntése, ha állandó mezőgazdasági bizottságaink olyan te­vékenységet fejtenek ki, hogy a ta­vaszi munkák sikeres elvégzésére minden munkaszakaszon felkészülten indulunk harcba. Egy olvasónk, és még sokak címére Nagyon sok levél érkezik szerkesztőségünkbe, amelyekben arról panasz­kodnak a levélírók, hogy a lapot megrendelték, az előfizetési díjat meg­fizették, és a lapot mégsem kapják. Ilyen a sok közül például Varga Miklós gútai olvasónk hozzánk küldött levele is. A kérdés azonban az, hová küldtek be a megrendelést és az előfizetési dijat!? A legtöbb ilyen esetben a megrendelők a szerkesztőség vagy a kiadóhivatal címére küldik be megrendelésüket és az előfizetési díjat. Pedig ez helytelen. Lapunk terjesztését, az előfizetési díjak beszedését és a megrendelések felvételét kizárólag a Posta Hírlap­szolgálata végzi. Sokan azok közül, akik új előfizetőket nyernek meg lapunkra és részt szeretnének venni Nagy Téli Lapterjesztési Versenyünkben, abba a hibába esnek, hogy nem a lakhelyük szerint illetékes postahivatalnál ren­delik meg a lapot, hanem a megrendelést és a megrendelési díjat hozzánk küldik be. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy csakis a Posta Hírlapszolgálatánái meg­rendelt és előfizetett lapot kaphatják meg olvasóink. A posta az új előfizetők megszerzőjének igazolást ad, amely elegendő arra, hogy hozzánk beküldve a versenyben való részvételre jogosítsa fel. Ezért kérjük olvasóinkat, lapterjesztőinket és előfizetőinket, hogy a lap előfizetésével kapcsolatos minden kérdésben forduljanak a Posta Hírlapszol­­gáiatához, tehát a lakhely szerint illetékes postahivatalhoz vagy a postai kézbesítőhöz. Ezáltal sok hiábavaló bosszankodást, várakozást, a lap sürgetésére feles­legesen kiadott pénzt takarítanak meg. Az új előfizetőket szerző lapterjesz­tőink is az említett módon biztosítják a legjobban, hogy részt vesznek nagy versenyünkben. Egyébként ezzel kapcsolatban a verseny iránt érdeklődők figyelmét felhívjuk a lapunk 6. számában „Mielőtt a tavasz beköszönt” című cikkünkre. ORVOSI TANÁCSADÓ Betegséget jelent-e a tüdőben látható meszes góc? N. K. tüdőszűrésen esett át, a rönt­gen felvételen lencsényi meszes góc látszik. Tudomása szerint tüdejével so­ha semmi baj nem volt. Mi a jelentő­sége az említett elváltozásnak? A legtöbb ember fiatal gyermekkor­ban fertőződik tbc-vel. Ez a fertőződés igen sokszor teljesen tünetmentesen zajlik le, máskor influenza, vagy tü­dőgyulladás, vagy valamilyen fertőző gyermekbetegség (kanyaró, szamárhu­rut) mögött észrevétlen marad. A me­szes góc rendszerint gyógyult folyamat maradványa. Az első fertőződésnek nagy jelentősége van, amennyiben megvál­toztatja a szervezet viselkedését, a ké­sőbbi fertőzésekkel szemben. Ellenál­­lóbbá, bizonyos mértékben védettebbé teszi azt. Az oltásokat illetően például sokszor mesterséges fertőzést hoznak létre, amely biztosan nem vezet meg­betegedésre, de a szervezet ellenálló­képességét kedvezően befolyásolja. n—sz.

Next

/
Thumbnails
Contents