Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-02-24 / 8. szám
a SZAKMELLÉKLEX 1957. február 24. a kutatóintézeti dolgozók megvilágításában Mezőgazdaságunk esztendőről esztendőre jobb eredményeket mutat jel. A jól gazdálkodó jöldmüvesszövetkezelek, állami gazdaságok és egyéni parasztgazdaságok érdeme, hogy elegendő kenyérrel, hússal, vajjal stb. rendelkezünk. De nekik köszönhetjük azt is, hogy néhány fontos mezőgazdasági termék, például a hús, vaj, cukor stb. árának mérséklésére is sor kerülhetett. A további döntő tényező, hogy dolgozóinknak korszerű mezőgazdasági gépek segédkeznek, s gépek könnyítik, javítják az istállómunkát is. De nem szabad megfeledkeznünk arról a nagyon fontos segítségről sem, amelyet a mezőgazdasági tudományos kutatóintézetek dolgozói nyújtanak számunkra. Valljuk be, hogy a mezőgazdasági tudomány művelőinek hatékony segítsége nélkül mezőgazdaságunk nem állna a jelenlegi magas színvonalon. A következőkben a vágbori és pöstyéni növénytermelési kutatóintézetek dolgozóinak munkájával szeretnek olvasóinkat megismertetni. Előbb Vágborira látogattunk el, hogy elbeszélgessünk az ottani dolgozókkal. Ebben az intézetben az a legfonto- Mondanunk sem kellene, hogy a tersabb feladat, hogy megoldják a füves vetésforgók rendszerének helyes bevezetését; itt foglalkoznak a szántóföldi vetésforgók, a takarmányforgók, a zöldségforgók és a farmtáji vetésforgók kérdéseivel. A feladatok nem könnyűek. Mindenekelőtt az elöveteményekkel és utónövényekkel, valamint ezek legkülönbözőbb változataival kell kísérleteket folytatni. Az egyik félhektáros kísérleti parcellára például kukoricát vetnek. A termés betakarítása után a talajt felszántják és vagy ősziek alá, vagy tavasziak vetésére, vagy kapások ültetésére készítik elő. Szántáskor a parcellát több szakaszra osztják. A parcellák egyikére búzát, a másikra zabot vetnek, majd a harmadikra burgonyát ültetnek. Ezt négyszer megismétlik. A gazdasági esztendő végén aztán megvizsgálják, hogy a kukorica az elővetemények egyike-másika után milyen termést adott. De így is végzik a kísérletet: A felparcellázott 1 hektárnyi területre egymás mellé árpát, borsót, cukorrépát, lóbabot, őszi repcét és burgonyát vetnek. A következő esztendőben ugyanezt a vetési rendet tartják be, de már csak fél hektáron. A hektár másik felét felszántják, s ide kukorica kerül. Most meg azt ellenőrzik, hogy a kukorica milyen hozammal fizetett a különböző termények után. Három-négy év múltán, ha a kísérleteket a Szlovák Tudományos Akadémiá tanácsa jóváhagyta, a szerzett tapasztalatokat a kutatóintézeti gazdaságban értékesítik, ahol 10 szelvényes szántóföldi vetésforgót létesítettek. Egy szelvény 26 hektárra terjed. Ezenkívül 9 szelvényes takarmányforgót is alapítottak a gazdaságban. Itt a szelvények területe 6—6,5 ha, s ezeket a területeket a tudományos dolgozók útmutatásai és a takarmányféleségek bevált sorrendje szerint vetik be; ilyen sorrendben például: lucerna, lucernafüves, silókeverék és takarmányrépa. De árpát is vetnek, amely kitűnő védönövény, míg a búza főképp a lucernafüvesek után nyújt nagyon szép hozamot. Ezeknek a feladatoknak a megoldása egész mezőgazdaságunk szemszögéből nagy jelentőségű, mivel a gondosan összeállított vetésforgó a legjobb eszköz arra, hogy megőrizzük a talajok termőerejét és elősegítsük a hozamok szüntelen emelkedését. szüksoros és a szokásos vetéssel folytak. Az eredmények azt mutatják, hogy a leggazdaságosabb és legminöségesebb módszernek a szűksoros vetés ígérkezik. Az elmúlt évben az ún. sávos vetéssel is kísérleteket végeztek. Erre 12 soros gabonavetőgépet használtak, de vetés közben a 3.—4., a 7.-8. és a 11,—12. sorokat üresen hagyták. így a sorok között sávok keletkeztek. Ennek az a jelentősége, hogy a sorközök géppel művelhetők, tehát a gyomok irtása és a talaj porhanyítása sokkal könnyebb, ami a talajnedvesség megóvása végett is fontos. Ugyanezen az osztályon mélyszántási kísérleteket is végeznek. Minden mezei munka közben figyelemmel kísérik, hogy a korszerű mezőgazdasági gépek közül melyek használata a legcélszerűbb és melyek nyújtják a legnagyobb teljesítményt. Közben a kísérletezők a gépek használatának ökonómiai vonatkozásairól sem feledkeznek meg. Kiszámítják, hogy mennyi munkaerőt helyettesít a gép, milyen az időmegtakarítás és mennyivel süllyed a termelési költség. Vágboriból visszatérőben a pöstyéni kutatóintézetben álltunk meg. Felkerestük a szép, új épületet, amelyben a dolgozók a vágbori mezőkön végrehajtott kísérleteket értékelik. A jól felszerelt laboratóriumok itt sem hiányzanak, s a mezőgazdasági terményminták egész raktárt foglalnak le. Őszi búzából 600 fajtát, tavaszi árpából 300 fajtát tart számon a pöstyéni intézet. Most rendezik be a korszerű pedológiai, talajtani laboratóriumot, amelyben majd a talajelemzést végzik. Az intézet feladatai közé tartozik a növénynemesítés is, amelyet Polerecky mérnök irányít. A gyümölcstermesztési szakértők a kártevők elleni védekezésről tájékoztattak bennünket. Szép munkát végeznek a vágbori és pöstyéni kutatóintézetek dolgozói, s a nagy gonddal szerzett felismeréseket készséggel bocsátják a széleskörű gyakorlat rendelkezésére. A tudományos dolgozók előadásokat tartanak a szövetkezeti munkaiskolákban, az agrotechnikai és állattenyésztési tanfolyamokon, hogy gyarapítsák mezőgazdaságunk dolgozóinak tudását. A látogatást a szövetkezeti tagok, a mezőgazdasági iskolák hallgatói és az állami gazdaságok alkalmazottai viszonozzák, amennyiben gyakran felkeresik a kutatóintézeteket tanácsért. A tudományos kutatók készséggel adnak választ minden kérdésre, s megmutatják azt az irányt, amelynek követésével fokozhatjuk talajaink termöerejét. (PÍ) Ellenőrzik a növényzetet a vágbori kísérleti mezőin kutatóintézet elemzik. Ha a növények valamelyike tápanyaghiányban szenved, ezen tenyészidóben póttrágyázással segítenek. A munka végleges értékelését a termés betakarítása után hajtják végre. A tavalyi esztendő például nem kedvezett a cukorrépának, mivel vetéskor és később is sokáig hideg volt, majd a tenyészidö derekán, augusztusban szárazság uralkodott. Ennek ellenére a vágbori kutatóintézeti gazdaságban egy 40 hektáros területről hektáronkénti átlagban 400 mázsa cukorrépát takarítottak be. A répa ezt a hektáronkénti trágyaadagot kapta: 300 mázsa istállótrágya, 200 kg kénsavas ammonium, 250 kg szuperfoszfát, 175 kg kálisó és 170 kg osztravai salétrom (az utóbbival kétszer fejtrágyázást végeztek). Blazsej János, az intézet technikai dolgozója aprólékosan megmagyarázza, hogy miképp kísérleteznek a legalkalmasabb vetési mód megállapítása végett. Eddig a kísérletek keresztsoros. A tavaszi búza A többi kalászosokhoz viszonyítva a tavaszi búza gyökérrendszere gyengén fejlett. Inkább a felső, művelt talajrétegben szeret a gyökere elhelyezkedni. Mivel a növény rosszul használja ki a talaj mélyebb rétegeit és nehezebben veszi fel a tápanyagot, a jó termés érdekében jól meg kell munkálnunk a talajt és könnyen oldódó trágyát kell alkalmaznunk a talajerő fokozására. Laza homoktalajok nem alkalmasak a tavaszi búza termesztésére, de a gyomtalan, morzsalékos, nem savanyú talajban jól díszük. A nedvesség iránt nem igényes. Nedvességet inkább bokrosodástói kalászhányásig kíván. Bokrosodása gyengébb, mint a többi kalászosoké. Ennek következtében ritkább lesz és a gyomoknak helyet ad. A tavaszi búzának két föfajtáját ismerjük: keményet és lágyat. A kemény búza szemei nagyok, hosszúak és a törzsfelületük üvegszerű. A lágy búza szemei puhábbak, fehérek és lisztes törzsfelületűek. A legértékesebb a toklászos, vastag, tömött szemű búza. mert több fehérjét tartalmaz és lisztjéből minden tésztaféle jól süthető. Tavaszi búza alá ősszel kell megtrágyázni a földet és elöhántós ekével legalább 22—24 cm mélyen kell szántani. A tavaszi szántás káros, s gyengébb termés a következménye. Ha tavasszal trágyázunk, kevesebb istállótrágyát kel! adagolnunk, mint ősszel, mert fennállhat a megdűlés veszélye. A tavaszi búza a műtrágyák közül a agrotechnikája szuperfoszfátot, kálisót és az ammóniumszulfátot kedveli. A műtrágyázást vetés előtt végezzük. Ammóniumszulfátból hektáronként 120—150 kg, kálisóból 150 kg és szuperfoszfátból (amelyet ősszel és tavasszal is ki lehet szórni) 200—250 kg szükséges. A trágyán és műtrágyán kívül nagyon fontos a jó vetőmag, amelynek tisztasága 99 %-os, csíraképessége pedig legalább 95 %-os legyen. A csávázáshoz formaiint használjunk, mégpedig 10 liter vízhez 32 köbcentimétert. A tavaszi búzát feltétlenül korán kell vetnünk, hogy a száraz idő beálltáig elbokrosodjék é= földjét beárnyékolja. A korai vetés további előnye, hogy a jól kifejlődött növényben a fritlégy, a hesszeni légy. valamint más betegségek, a rozsda, az üszög nem tesznek olyan kárt, mint a későbbi vetésben. A tenyészidö meghoszszabbítása azért is fontos, hogy až érés ne essék a júliusi forró napokra, mert ilyenkor megszorul a szem, s csak ocsús termést kapunk. A fejtrágyázás rendkívül fontos, főleg, amikor a növény bokrosodik. A műtrágyát mindig egyenletesen szórjuk el. A fejtrágyaadagok hektáronként a következők: 5—6 mázsa baromfitrágya, 1 mázsa ammóniumnitrát, esetleg 2 mázsa ammóniumszulfát. A helyes agrotechnika előmozdítja a növény fejlődését. Ezáltal eílenálóbbá válik a kártevőkkel szemben és bővebb termést ad. Keszthelyi Dezső. Szemölcsök Az állatok testfelületén fellépő daganatok közül leggyakoriabbak a szemölcsök. Ezek a bőrképződmények főképpen fiatal állatoknál fordulnak elő. A szemölcsök ártalmatlanok, gyakran minden ápolás nélkül lehullanak. Ha megsérülnek, erősen véreznek, elgenynyesednek és undorító szagot árasztanak. Néha nagy csoportokban keletkeznek és ilyenkor jó búvóhelyül szolgálnak a légytojások lerakására, amelyekből később lárvák fejlődnek. Az állandóan mozgó bőrön levő szemölcsök könnyen megsérülnek, véreznek és járási zavarokat, sántítást idézhetnek elő, ha a végtagokon helyezkednek el. A szemölcsök nagysága és alakja különböző. Vannak laposak, egyedülállók, nagyobb csoportokban tömörültek, száron levők, vékonyabbak, vastagabbak, rövidebbek és hosszabbak. Néha a száronülő szemölcsök úgy összetömörülnek, hogy karfiolra emlékeztetnek. A szemölcsök leggyakoribb helye az ajkak, az orr, a szemhéjak, a tőgy, de néha az egész testet elborítják. A szemölcsök eltávolítása, különösen fiatal állatoknál, néha nem is szükséges, mert ezek önmaguktól, beavatkozásaink nélkül lehullnak, leesnek. A száronülő szemölcsöket addig csavarjuk, amíg leesnek. A nagyobb szemölcsöket erősebb cérnával lekötjük, s a cérnát minden másnap utánahúzzuk. A nagy, vastagszárú szemölcsök eltávolítását bízzuk szakemberre. A magángazdák is vásárolhatnak gereblyéző-gépet Sokan érdeklődtek szerkesztőségünktől, hogy hol lehet lovasgereblyét szerezni. A magángazdák külön felhívták figyelmünket, hogy ezt a nélkülözhetetlen gazdasági eszközt a magángazdák megvásárolhatják-e? Hazánkban két helyen gyártanak lóvontatású gereblyéző-gépet. Kassán és Cheben. A kassai gyár, illetve Kelet-Szlovákia Gépgyára (VSS) Szlovákia részére, a chebi gyár pedig a Csehországnak és Morvaországnak készít bármilyen mennyiségben. Fiatal lányok munkaközben Ezzel az elosztással a múltban felmerült hibákat akarják kiküszöbölni. Nem egyszer Cheb küldött Szlovákiának, Kassa pedig Cseh- és Morvaországba ugyanolyan típusú gereblyézőgépet. A kassai gyár, amely minket közelebbről érdekel, 1954 májusában kezdte meg a lovasgereblyézö-gépek gyártását, és eddig már 14 000 drb-ot készített. Ebből 8126 drb a múlt évben készült el, ami 116,1 százalékos tervteljesítést jelent. A gereblyéző-gép neve „Kuli-P363”; mindenki megvásárolhatja, tehát a magángazdák is. A rendelést azonban ne a gyárnak, hanem az elárusító központoknak küldjék. Hazánkban ilyen több van. A kassai központ címe: Krajský podnik pôdohospodárskeho zásobovania Košice, Ul. Ivana Krásku č. 4. (s. Jonáš). * * * Kassán a gépgyár udvarán vagyunk, délután 2 óra, műszakváltás. A villamoson 18—20 év körüli lányok, legények érkeznek. Csupán itt-ott akad közöttük egy-egy idősebb ember, akit a fiatalok „Szaki” bácsinak szólítanak. Az első műszak dolgozói, akik most távoznak, szintén fiatalok és azok között is csak itt-ott tűnik fel egy idősebb „Szaki” bácsi. A bejáratnál pirosra festett új elevátorok állnak glédában, majd a gereblyéző-gépek hosszú sora következik. Sok van belőlük, nehéz lenne megszámolni. Klema Árpád cégvezető sem tudja pontosan; az a véleménye, hogy körülbelül ezer lehet. — Ezer darab — ismételi kissé elgondolkozva a cégvezető. — Ennyit egy hónap alatt tudnánk gyártani, de ez évre már csak 2500 darabra van rendelésünk. A hírek szerint csak ennyire lesz szükség Szlovákiában. A magángazdák azon gondolkoznak, vajon hozzájuthatnak-e a géphez, a gépgyár dolgozói pedig azon törik a fejüket, hogy kinek adják el a gépet, mert továbbra is szeretnék túlteljesíteni a tervüket. Reméljük, ez a probléma rövidesen megoldódik, mert külföldön is érdeklődnek a kiváló gép iránt. A gereblyéző-gép könnyű, mindössze 188 kg áteúlya és emellett nagyon erős; jő^jjarbantartás mellett sokáig eltart. A gépgyár szakemberei azonban nem esnek kétségbe még akkor sem, ha kivitelre nem kerül sor. A gyár eredetileg másfajta gépeket gyártott és ezután is könnyen áttérhet különböző gépek gyártására a szükséglet szerint. — Milyen gépeket fognak gyártani a közeljövőben? — tettük fel a kérdést a cégvezetőnek. Klema Árpád cégvezető válasza: — Továbbra is gyártunk korlátozott mennyiségben lóvontatású gereblyézőgépet és 1300-as elevátorokat. Ez évben azonban újfajta gépek is kerülnek ki üzemünkből, amelyeknek a mintapéldányait most készítjük. Például traktorvontatású gereblyéző-gépek, fémelevátor, modern mütrágyaszóro- és trágyaléporlasztó-gépet. Ezekhez hasonlót hazánkban még sehol sem gyártottak. A távolabbi tervekről nem nyilatko-* zott a cégvezető, de dolgozó parasztságunk bizalommal számít a keletszlovákiai gépgyárak dolgozóira, hogy újabb gépekkel lepik meg majd mezőgazdaságunkat. A sok tehetséges fiatalon kívül idősebb szakemberek is dolgoznak itt és nemes versenyre kelnek egymással. A tanonciskolából kikerült fiatalok ebben a gazdasági gépgyárban működnek két-három évig és azután, amikor kinőtték „a gyerekcipőt", bekerülnek a Bárca melletti nagyobb gyárba, ahol összetett gépeket, kazánokat, stb. gyártanak. Mindkét gyárban a szórakozásra és önképzésre is jut idő. Van dal-, tánc- és színjátszókörük, de a bélyeggyűjtési, csillagászati, fényképészeti kör, valamint a munkáslevelezők, újítók és a sportolók köre is sikerrel működik. Minek ennyi kör a gépgyárban? Ez a sokoldalúság vonzza a fiatalságot a gyárba és ad kedvet a tervezéshez, újításhoz. A munkáslevelezők főképpen az üzemi újságban (Strojár) fejtik ki tevékenységüket. A múlt évben 30 levelező versenyzett egymással, hogy ki ír a legszorgalmasabban és ki írja a legjobb cikkeket. A győzteseket az év végén megjutalmazták. Eddig a legeredményesebb levelező Rajnec Márton művezető volt. Egyéb munkaszakaszokon is szép eredményeket értek el. A múlt évben a két gyár 63 000 koronát takarított meg az üzemen belüli önálló elszámolás révén (hozrascsot), ebből 52 000 korona jut az ifjúsági üzemre, illetve a mezőgazdasági gépeket készítő gyárra. A megtakarított összeg-A gereblyéző gépek hosszú sora bői megjutalmazták azokat a dolgozó-* kát, akik a legjobban növelték a termelést és legjobban csökkentették az önköltségeket. A jók között a legjobbak: Ondrej László elevátorszerelö csoportja, Dzseskó Mihály sajtolócsoportja és Rozman András „Kuü”csoportja. A pezsgő élet ezerfajta szépségével forr, duzzad a kultúrában, sportban, szórakozásban, tudományban és teremt újat a munkapadokon. Dolgozó parasztságunk pedig bízhat, hogy a kelet-szlovákiai gépgyárak által további új gépekkel könnyítheti nehéz munkájukat és termelhet többet Csurilla József. ★ ★ ★ Hogyan neveljük a csibéket Ha a csibéket nagyobb arányokban tenyésztjük, a kikelt csibéket külön helyiségben 200—500 darabonként süveg alakú műkotlósok alá helyezzük. A műkotlósok hőmérséklete 'eleinte 28—30 fok, s ezt a hőmérsékletet 5 naponként 2 fokkal mérsékeljük, úgyhogy 6 hét alatt elérjük a 18—20 fokot. Vigyázzunk, nehogy a . csibék meghűljenek. Almozásra a szalma felel meg legjobban, kevésbé vált be a tőzeg, a pelyva és a homok. A helyiséget rendszeresen szellőztessük, de inkább rövid ideig és gyakrabban. A tisztaságot őrizzük meg. Az etetők és itatok elegendő mennyisége ne hiányozzék. A kikelt csibéket eleinte 5—6 alkalommal, két hét múltán ötször, és négy hét elteltével három-Mondanunk sem kellene, hogy a termények megfontolt váltakozásán kívül az istállótrágyázás és műtrágyázás is mindenképpen fontos. A trágyázási kérdésekkel Kandera és Trnk mérnökök foglalkoznak. Az a feladatuk, hogy a vetésforgók ' keretében oldják meg a növényzet helyes táplálását. Feladatuk értelmében a különböző növények alá pontosan kidolgozott terv szerint trágyáznak. Tenyészidőben növénymintákat vesznek, amelyeket a laboratóriumban elemeznek. Itt állapítják meg a kérdéses növény tápanyagellátását. Egyébként a növénymintákat bokrosodás, virágzás és tejérettség idején szór etetjük naponta. Ne feledkezzünk meg a zöldtakarmányok és a sárgarépa adagolásáról sem. Minél idősebbek a csibék, annál tgbbet kell mozogniuk. A kéthónapos csibéket tartsuk legelőn, ahova vigyünk ki hordozható ketreceket vagy vándorólakat. A legelős nevelés előnye, hogy a fiatal állatok nemcsak napon és friss levegőn tartózkodnak, hanem irtják a kártevő rovarokat, s ezáltal fehérjeszükségletüket is kielégítik. A legelőn tartott baromfi gyorsabban gyarapszik, nagyobb az ellenállóképessége a betegségekkel szemben, termelékenyebb, de ugyanakkor ilyképpen takarmányokat is megtakaríthatunk. K. F.
