Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-02-24 / 8. szám
1957. február 24. SZAK MELLÉKLET 3 Közeleg A méhészek türelmetlenül várják a ;at»sz érkezését. A száraz, hordástaian nyár és ősz a legrosszabb előkészítője a telelésnek. Az élelemhiányt pótolni kell. A családok kevés mézzel és kevés virágporral mentek telelőbe. A januári hideg napok után a február eleji meleg ki-kicsalja a méheket. Vígan röpködnek. Ez az idő alkalmas arra, hogy a téli méhcsomót elhagyják és a szélső keretekből pótoljfik az elfogyott élelmet. Amelyik család nem repül, de nyugodtan zümmög, azt ne bolygassuk, mert rendben van. Annál nincs sem élelem szűke, sem anyahiány. Azokat figyeljük meg, amelyek nagyon élénken röpködnek, vagy a kaptár szája körül futkosnak még akkor is, amikor a többi méh már lecsendesedett. Ezeknél rendesen, vagy az élelem van fogytán, vagy az anya hiányzik. Az élelmet mézeslepénnyel vagy cukorlepénnyel pótolhatjuk. Híg élelmet most még ne adjunk. Akinek van tartalékban fedett mézeskeretje, azt a konyhában meg melegítve a déli meleg időben a fészek mellé beakaszthatja. Ahol az anya hiányzik, oda tegyük át a tartalékanyát népestől, keretekkel együtt. Ha nem lenne tartalékanyánk, akkor a családot egy gyengébb családdal egyesítsük. A legtöbb méhésznél eddig még nincs baj. A hordás azonban még messze van. A fiasitás január végén és február elején megindult. A fiasitás táplálásához sok élelem kell. Szemmel a tavasz kell tehát tartani a családokat és ki kell használni az enyhe napokat az esetleges hibák kiküszöbölésére. A Hasításhoz fokozott melegre van szükség. Ha eddig nem takartuk be eléggé erősen a fészket, akkor most feltétlenül takarjuk. A család erősségéhez mérten a kijáró nyílást is szűkítsük le kétrét összehajtott újságpapírral. Ahogy a család erősödik, a papírt fokozatosan lerágja, eltávolítja. Télen minden 'vben sok méhcsalád pusztul el. A téli veszteséget a legtöbb méhész más okokban keresi. Sokan egyszerűen azt mondják: „Megfagytak”. A méhek természete olyan, hogy a mi telünknél nagyobb, hidegebb és hosszabb ideig tartó telet is kibírnak. Ennek feltétele pedig az, hogy legyen elég élelmük. Az élelem azokon a lépeken legyen elraktározva, amelyeken a telelöfürt húzódik. Ha ez megvan és az élelem jó, továbbá anya is van, akkor dacolnak a legerősebb téllel is. Ha azonban azokban a léputcákban, amelyeken a fürt húzódik, elfogy az élelem és az idő nem enyhül annyira, hogy átvonulhasson a család, vagy a mézet hordhassa át, akkor a méhek elpusztulnak. Ilyen esetben a gyakorlatlan méhész azt mondja, hogy megfagytak, pedig még volt mézük. Arra nem is gondol, hogy ezt a bajt ő okozta. Az enyhébb napok alkalmat adnak a hibák kiküszöbölésére, tehát segítsünk ott, ahol arra szükség mutatkozik. Világhy Árpád, (Path) Az első kirepülés Az enyhe időjárás következtében a méhek már sok helyen elvégezték az első kirepülést. Néhol a határt még hó födi, másutt pedig a föld nedves, hideg, A pihenő méhek könnyen megdermednek rajta. Hogy ezt elkerüljük, a kaptárak környékét szórjuk be törekkel, pelyvával vagy falevéllel, de semmi esetre sem szalmával, mert abba belekeverednek és megdermedned. /Az első kirepülés napján nem, tanácsos mosott ruhákat kiteregetni a méhes közelébe, mert a tisztuló méhek bepiszkítják. Erre a szomszédokat is figyelmeztessük. A melegvizü itatót már az első nap tegyük ki szélmentes, napos helyre. Egy kevés mézet is tegyünk az hatóra, hogy a méhek azonnal odaszokjanak. Azután mindennap rendszeresen kell gondoskodni, hogy a viz ki ne fogyjon. Ilyenkor a méheknek már sok vízre van szükségük a fiasitás táplálásához. A mérlegkaptárakkal pontosan ellenőrizhetjük a fogyasztást. A fokozott mézfogyasztás a fiasitás kiterjedésének a jele. A családok átvizsgálásával nem kell nagyon sietni. Csupán a gyanús családokat vizsgáljuk meg, amelyek nem akarnak életjelt adni magukról. A többi családot csak akkor ‘vizsgáljuk át, amikor komolyan jóra fordul az „Hozzászólás a Kovács méhésztárs ezen című cikkemre bírálatot írt lapunk január 20-i számában. Egyes dolgokat nem olyan értelemben állítottam, mint ahogy ő értelmezi. Először is azt Írtam, hogy a hét keretet lepő családokat a kilenckeretes NB-típusú kaptárban nem kell leszűkíteni, mert az a fogyasztás rovására megy. Ezt most is állítom. A 2X5 cm-es mézkoszorú, amiről írtam, s ezenkívül a 4 kg cukor meg a 6 kg élelem, ott van, ahol a család telel. Ez elég is, hogy a család jól teleljen és ez a mézzel együtt megalkossa a 10 cm-es mézkoszorút. Méhésztársam azt állítja, hogy nálunk későbbi kiadós hordás lehet és én — ha kell, ha nem — megfejelem a családokat 4 kg cukorral. Ennek ellenkezőjéről Kovács elvtársat meggyőzhetem a munkanaplómmal, amelybe bevezettem, hogy minden családnak mennyi a méze és hány kiló cukorral pótoltam a hiányt. De még ez sem dönti el, hogv jól kezelem-e a méheket vagy sem. Ügy gondoltam, jó lenne versenyeznünk. S majd eredményeink bizonyítsák munkánk minőségét. A magam részéről ez évre is vállaltam a múlt évi terv 150 százalékos idő és árnyékban legalább 10 fok meleget mutat a hőmérő. Jó szolgálatot tesz az ősszel a képtárakban elhelyezett ruberoid papír. Most arról lehet leolvasni a család állapotát. Hogy menyire halad a kereteken, ezt a keretek alá lehullt viaszmorzsalék mutatja. Megállapíthatjuk, hogy az elhullott méhek közt nincs-e anya. A leesett álca vagy fiatal méh bizonyíték arra, hogy a családban már fiasitás van. Itt az ideje, hogy a hullákból 30—40 darebot elküldjünk egészségügyi ellenőrzésre Liptőváraljára vagy Nagyszombatba. A papír tartalmának átvizsgálása után a méhhullákat meg kell rostálni. A lehullott viasatörmeléket olvaszszuk ki és a méhhullákat égessük el. Ha valamely kaptárban vérhas nyomait vesszük észre, akkor a családot tiszta kaptárba, tiszta keretekre rakjuk át. Az üres kaptárt kitakarítjuk és fertőtlenítjük. Ilyenkor nagyon jó szolgálatot tesz, ha a méhész a fedődeszkába vágott nyílást mézestésztával megtörni. A méhek ezt fogyasztva élénkebben kezdenek Hasítani és ha esetleg valami okból élelemhiány lenne, a család ezzel az élelemmel kihúzza a tavaszi átvizsgálásig. Kovács Lajos, szövetkezeti méhész, (Panyidaróc) szliácsi vitához" teljesítését, vagyis a 18 kg mézet családonként. Ezen felül 5 kg méz telelésre marad. Készlet a fészekben, stb. a normák szerint. Tehát ezennel versenyre hívom Kovács méhésztársat. A verseny dija ne Spartak-autó legyen, csak két értékes könyv. Ha te nyersz, neked adom Sőtér Kálmán Méhészvilág című könyvét, Illetve az első kötetet. Ha én nyerek, te add nekem br. Amrózy méhészkönyvét. Méhésztársi üdvözlettel: Racskó János, (Ipolynyék) ★ ★ ★ A méhlegelő távolságának hatása a hordásra A Klinov V. által végzett kísérletekben egyenlő népes Családok közvetlen közelről 85 kg, 300 méterről 76 kg, 1200 méterről 42 kg mézet gyt*Jtöttek. A hordást 42 napig tartó nohánkavlrágzás nyújtotta. A 4,5 kg-os családok hozama csaknem kétszerese volt a 3,5 kg-os családokénak. Műhelytitkok A nyugalmi időszakban is dolgoznak a méhek. Fürtben, szárnyuk rezgetésével fejlesztik a számukra szükséges meleget. A méhcsalád élete tehát az örökös munka. Száz és száz apróbb-nagyobb külső vagy belső esemény teszi változatossá a méhcsalád életét. Ilyenkor munkájuk folyamata is a körülményekhez igazodik. Aki jó méhész akar lenni, ismerje meg a méhek életét. Ez nem könnyű dolog. De könnyűvé válhat, ha tudjuk, hogy ösztönüket a közösségi érdek irányítja. Erezzünk velük, figyeljük őket és kellő időben segítsünk ha rászorulnak. Példa erre egy méhésztársam esete. Egy májusi napon, még a rajzási időszak elején történt. Korán reggel bezörgetett hozzám vendéglátó gazdám és a méhesbe hívott egy kis eszmecserére. Csodálkoztam, mert ilyen korán nem szokta ezt tenni. Nyugtalanul tekintgetett egész délelőtt a kaptárakra és idegesen tett-vett mellettem. Ebédkor is feltűnt a viselkedése. Mennyire megváltozott, alig evett. Egyszer csak felugrott és kirohant. Pár perc múlva szól: — Raj van! Amint kilépek, valóban látom, hogy a méhes fölött vibrál a levegő. Méhésztársam már munkában. Permetezővel ügyesen irányfta egy alacsony fa felé a telepedésre készülő rajt. Később a megnyugodott fürt alatt bevallotta délelőtti idegességének az okát. — Mindig megérzem, ha valami készül a méhesben — mondotta. A méhészt nemcsak az érzése irányította, hanem a jó megfigyelőképessége is. Ha végigmentünk a kaptárak előtt, a röpnyllás forgalmából megállapította, mi megy végbe a kaptárban, mire készül a család. Észleleteit mindig feljegyezte. De nem elég a megfigyelés. A méhésznek mindig képeznie kell magát. A szakirodalom minden terméke ott legyen a méhész könyvespolcén. Most a legfőbb ideje, hogy áttanulmányozzuk a jó méhészkönyveket, szaklapokat, belőlük jegyzeteket készítsünk és most állítsuk össze munkatervünket is. Ősszel a családokat a telelésre alkalmas helyre Összpontosítottam. így módomban áll, hogy az egész telepet mindennap ellenőrizhessem. A hideg idő beálltával a röpdeszkákat felhajtottam, de egészen nem csuktam be, hogy a levegő cserélődhessék, viszont a rágcsálók be ne jussanak hozzájuk. Tervszerűen naponta tíz családot figyelek meg hallgatóval. Az erős zúgás a levegőhiány, vagy az anyátlanság jele. Reggeli ellenőrző utam alkalmával feljegyzem a hőmérsékletet, időjárást, majd tervem szerint az aznapi szertári munkához fogok. Nézzünk csak meg egy nap munkáját. Január 21. A méhitató befejezése. A víztartály számára egy kaptárszerü burkolatot készítettem és most kitömöm gyaluforgáccsal. Ezt az itatót tavaszkor a fejlődési időszak elején használom. Amikor hűvös van, meleg vizet töltök ebbe az itatóba. A meleget a burkolat sokáig tartja, vándorláskor pedig a tartályban a víz tovább friss marad. Lapozom tovább jegyzetfüzetemet és nézem, hogy a tervemből mit teljesítettem már. Állvány a kaptárméhek számára. Az állvány lábait vastagokra készítettem, hogy biztosan álljanak a beszintezés miatt. A mérlegkaptár köré deszka hiányában nádból védőfalat építettem. Tíz fészekkaptárt elkészítettem a tavaszi cserére. Az előkészítés módja a következő: A méhszuroktól (propolisztól) megtisztított kaptár belsejét forró szódás vízzel kisúroltam, majd megszárltottain. Az oldat összetétele: 10 liter forró vízhez 1 kg mosószóda. A fertőtlenített kaptárakba tavasszal rakom át a családokat. Az* így felszabaduló 10 kaptárt szintén fertőtlenítem az említett módon; röpnyílásaikat a négy alapszínnel befestem, majd folyamatosan cserélem a többit is. A kiépített kereteket osztályoztam és jórészt a Sander-féle távtartókkal láttam el. Eddig az egyenlőtlen távolságok miatt a méhek a lépek felületét hol meghizlalták, hol leszedtek belőlük, A kiselejtezett lépeket kiolvasztottam. A lépáztatáshoz folyóvizet használtam, ezért a viasz színe világosabb lett, mint ha kútvízzel áztattam volna. A viasztermelés érdekében minden kaptár számára készítek egy levehető felsőléces éplttető-keretet. Fontos az így nyert szüzlép. mert csak az ebből kiolvasztott viaszért kapjuk meg kgonként a 10 koronás jutalmat. Mondanom sem kell, hogy még ezenkívül is sok munka vár ránk, a tavaszi horMJ terület vázlatának elkészítésétől az anyanevelés eszközeinek összeállításáig. De időt kell szakítanom arra is (ami minden méhész titkos vágya), hogy feltaláljak valami újat a szakmában, amellyel valamilyen megoldatlan problémát tisztázhatok. Csepy András, (Vasárut) Szövetkezeteink gazdálkodása a számok tükrében Érthető, ha az elmúlt évi gazdálkodási eredmények elemzésével összefüggésben felmerül a szövetkezeti könyvelők, de a tagság kíváncsisága is: vajon hogyan végzett a saját szövetkezet, s miképp gazdálkodott a versenytárs, a szomszédos EFSZ? Ilyenkor sok meglepetés kerül felszínre, s bizony a csalódás sem ritkaság. Különösen azok a szövetkezetek csalódtak, amelyek az esztendő folyamán nem fordítottak kellő gondot a terv teljesítésének ellenőrzésére. A zárszámadások hű képet adnak a szövetkezeti tagság munkájáról és a vezetőség tevékenységéről, de a végzett munka eredményessége vagy sikertelensége mindenekelőtt a munkaegység értékében tükröződik. A munkaegység értéke a különböző szövetkezetekben meglehetősen eltérő, helyesnek véljük tehát, ha az eltérések okainak megvilágítása végett a gazdasági értékmutatók segítségével összehasonlításokat teszünk. Az árutermelés szintje, vagyis az előállított termékek mennyisége és minősége attól függ, hogy a szövetkezel milyen mértékben biztosította a legfontosabb termelési alapeszközöket: ilyen termelési alapeszközök például: a jól művelt talaj, a körültekintéssel gondozott állatállomány. a korszerű istállók, a karbantartott gépek és felszerelési tárgyak, stb. A termelési eszközök közül számottevő mennyiséget az állam bocsát a szövetkezetek rendelkezésére (nagy teljesítményű gépek a gépállomások útján, nemesített vetőmag, stb.), s kizárólag a tagság kezdeményezésén múlik, hogy a kínálkozó lehetőségeket milyen mértékben aknázza ki a sikeresebb termelőmunka érdekében. A termelési alapeszközök sorából a talajt illeti az elsőség, amelynek minősége községenként, határonként különböző lehet ugyan, de ezt a különbözőséget a fejlett és haladó agrotechnikai módszerek alkalmazásával mérsékelni tudjuk. Nem érdektelen tehát, ha néhány ÉFSZ esetében kiszámítjuk az egy hektárra eső alapeszközök értékét, s egyúttal kimutatjuk, hogy egy-egy hektár mennyit jövedelmezett (csehszlovák koronában): Értékmutatók Bélai Karvai Dunamocsi Szőgyéni S Z Ö V e t k e z e t Alapeszközök értéke , . 6610,— 6260,— 3853,— 5603,— ebből az állatok értéke . 1652,— 1115,— 1160,— 1064,— Jövedelem........................ ebből állattenyésztési 3463,— 3666,— 2019,— 1946,— jövedelem................... 1345,— 1673,— 1154,— 736,— Szembetűnő hogy bár a bélal szövetkezet állatállományának hektáronkénti értéke körülbelül 500 koronával magasabb, mint a többi szövetkezetben, az állattenyésztési jövedelmezőség tekintetében mégis a második helyre, a karvai szövetkezet mögé szorult. Viszont a bélai EFSZ-ben alighanem tartalékértékekről, beruházásokról van szó, amelyek a következő esztendőben emelik majd a termelékenységet. A karvai szövetkezet magas színvonalú sertéstenyésztésének köszönheti a szép jövedelmet, nem árt tehát, ha ezt az állattenyésztési ágazatot közelebbről megvizsgáljuk: A sertés értékesítésének módja A sertés e к darabszáma súlya (kg) eladási ára (Kčs) Kötelező beadás . ........................ 129 15 964 100 514,— Állami felvásárlás............................ 220 25 650 388 253,— Tagoknak (malacok)....................... 198 2154 25 848,Vásári értékesítés............................ 14 1680 26 880,— Összesen: 561 45 448 541 495,Szerényebb termelési eszközei ellenére igen szép haladást mutatott fel a dunamocsi szövetkezet, míg a szőgyéniek inkább a tejelékenység fokozásában tűntek ki, ugyanis terven felül 123 386 liter tejet értékesítettek az állami felvásárlás keretében, a tehenenként! átlagos tejhozamot 1865 literre emelték. Ennek ellenére a szőgyéni szövetkezet az állattenyésztési jövedelmezőség terén az utolsó helyen áll, de ennek megvan a magyarázata: az 1953-ban épült sertésistállók semmiképpen sem felelnek meg a célnak, s bennük az állattartás kedvező körülményeit nem lehet biztosítani. A hiányzó épületek pótlásáról gondoskodás történt ugyan, de az építkezési munka lassú ütemben halad. tétel. Vizsgáljuk meg tehát a termelési önköltségeket is. Sajnos, a szövetkezetek még nem rendszeresítették mindenütt az előállított termékek egységenkénti költségek ellenőrzését. Ugyanakkor a munkaegységekre szánt összegen fölül felhasznált értékek nem képezhetnek összehusonlítási alapot, mivel a hosszúlejáratú hitelek törlesztésére fordított pénzöszegek és a szövetkezeti alapokba juttatott javak esetről esetre különbözők. De ha csupán a termelési költségeket vesszük figyelembe, s ezeket százalékban kifejezve az egész bevételhez viszonyítjuk, ez már igen sokat elárul arra vonatkozólag, hogy melyik szövetkezet termel többet és olcsóbban, s hol jut több a tagság részesedésére. Ilyen — Aki többet termel, olcsóbban termel! — hangzik a bevált gazdálkodási megfontolással kis táblázatot: állítottuk össze ezt a Értékmutatók Bélai Karvai Dunamocsi Szőgyéni szőve t k e z e t Termelési költség hektáronként (Kčs) . . . 1672,-1799,— 1544,— 1367,— A költségek százalékaránya ....................... 26 , 29 32 46 Az adatok egybevetése azt mutatja, hogy amíg a karvai szövetkezetben a gása hozhatja helyre. Ez hiba! pedig súlyos nagyobb termelési költség arányban áll a magasabb jövedelemmel, ugyanakkor a szőgyéni szövetkezetről ezt még véletlenül sem mondhatjuk el. Ilyen esetben a kettős lemaradás (kisebb jövedelmezőség, nagyobb termelési költségek) következményeit csupán a munkaegység értékének lefara-De az előállított termékek mennyiségén és a termelési költségek alakulásán kívül a jó munka követelményei közé tartozik az is, hogy hány dolgos kéz és milyen szorgalommal igyekszik minél többet kihozni a gondosan olőkészitett talajból. Ezt tüntetik fel az itt közölt adatok: Értékmutatók J2ÍÍ£Í______üarPJ____Dunamocsi, Szőkén! sző vetkezet Egy tagra eső mezőgazdasági talajterület (ha) 5,9 2,6 3,8 4 Tagonként átlagban ledolgozott munkaegységek . 467 157 319 275 A munkaegység pénzértéke (Kčs) . . . . 23,-31,-14,-8,20 Pénzjövedelem tagonként (Kčs)............................ 12 565,— 10 552,— 9646,— 5652,— Tehát a bélai szövetkezet tagsága dolgozott a legszorgalmasabban; * nem csoda, hogy a jövedelme is a legnagyobb. Egy-egy dolgozó átlagban aránytalanul kiterjedtebb talajterületet munkált meg, de a tagok meg tudtak birkózni feladataikkal, mert a munkát jól szervezték és céltudatosan kihasználták a gépi eszközöket. Épp ez hiányzott a szőgyénieknél, akiknek igyekezete talán a termények betakarításakor és értékesítésekor hanyatlott legfeltűnőbben, s ezért kellett megelégedniük a. munkaegység igen gyenge értékével. Az elmondottakból kitűnik, hogy nagyon helyes, ha a termelési időszakok végén visszapillantunk munkánkra, s a sikerek vagy hiányosságok okát magunk találjuk meg. GÁBRIS JÓZSEF, (Párkány)
