Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-02-17 / 7. szám
И7. február 17. SZAKMELLÉKLET 3 Szerves anyagok felhasználása melegfejlesztésre Ismeretes, hogy télen a melegágyak íelegfejlesztő anyagaként a lótrágya ; juhtrágya vált be legjobban. Ez a ét trágyaféleség számottevő meleget ijleszt, további előnyük pedig, hogy jedésük alkalmával aránylag kevés jgőz képződik. Ez azért előny, mert téli korlátozott szellőztetési lehetőgek miatt a páratelt levegő kedvező •rnyezetet biztosítana a kórokozó sirák számára. * Viszont mind a két trágya hibája, ogy az általuk fejlesztett meleg nem artós, tehát olyan anyagot (falevelet) ell hozzájuk kevernünk, amely a me:get hosszabb ideig megőrzi Miután ló- és juhtrágyából majdnem lindenütt szűkösek a készletek, ezen gy segíthetünk, hogy olyankor, amior melegágyakat nem készítünk, ezt trágyát tartósítjuk. Ennek az a móda, hogy a trágyát, lehetőleg száraz llapotban, szabályos tömbökbe rakjuk, i tömbök inkább szélesek, mint kesenyek legyenek. Az újabb rétegek elrakása után a trágyát alaposan dönöljük le, hogy abból minél több leveőt szorítsunk ki. A rétegezést körülelül 2—2,5 m-es magasságig folytatuk. A tömbök oldalát száraz földdel obáljuk körül, hogy oldalról Is megkadályozzuk a levegő behatolását, imikor a tömb elkészült, szalmával •efödjük, majd a szalmára nehezékül astagon földet rétegezünk. Ezzel is a avegő kiszorítása a célunk. így elöz:ük meg a penészgombák elszaporodáát, amelyek a trágyát elértéktelenítenék. A tartósítást lehetőleg fedett helyen, fészer alatt végezzük. Bár a tartósított trágya részben veszít értékéből, de még így is igen jó melegfejlesztő anyag marad. Használat előtt a trágyát megnedvesítjük és friss trágyával keverjük. További melegfejlesztő anyag, amely a gyakorlatban leginkább hozzáférhető és talán a leghasználatosabb is, a szarvasmarha trágyája, Értéke különböző lehet. A túlnyomórészt abrakkal takarmányozott szarvasmarha trágyája értékesebb, mint a terimés takarmányokkal etetett állattól származó trágya. A szarvasmarha trágyájának melegfejlesztő hatása sohasem múlhatja fölül a lőtrágya ilyen tulajdonságát, viszont a szarvasmarha-trágya tartősabb meleget ad. Télen azonban ne használjuk a szarvasmarha trágyáját melegágyak alapítására, mert éredés közben igen sok vízgőzt fejleszt, s ez — amint említettük — párássá és a kórokozó baktériumok szaporodására alkalmassá teszi a levegőt. Ezzel szemben tavasszal már felhasználhatjuk a szarvasmarha trágyáját melegágyak készítésére, mert ilyenkor hosszabbak, verőfényesebbek a napok, tehát a páratelt levegőtől alapos szellőztetés útján megszabadulhatunk. Jól tesszük, ha a trágyát szárazabb anyaggal keverjük, amely a nedvességet felszívja. Bevált melegfejlesztő anyag az erdők avarja. A falevél elbomlás közben nem melegszik fel ugyan a kívánt fokra, de ez a meleg rendkívül tartós. Az avar tehát ott tesz hasznos szolgálatot, ahol inkább a tartós meleg és nem a magas hőfok a célunk. Azt már említettük, hogy a falevelet a lőtrágyához vagy a szarvasmarha trágyájához is keverhetjük. Kényszerhelyzetben a pelyva, törekszalma, a szalmaszecska, a felaprózott kukoricakóró, stb. is felhasználható. Ezek a szerves anyagok azonban aránylag alacsony melegfejlesztő-képességgel rendelkeznek, tehát Jobbára csak a félmeleg-ágyak tavaszi készítésére alkalmasak. Ha ún. hidegágyakat létesítünk, ez esetben az imént felsorolt anyagok némelyikét szigetelőként vékonyan a melegágy aljára rétegezzük. Egyébként a pelyvát, törekszalmát, szecskát, stb. szintén a szarvasmarha- vagy lótrágya közé keverhetjük, főképp olyankor, ha nem törekszünk magasabb hőfokra s csupán a meleg fejlesztő anyag mennyiségét akarjuk szaporítani. A sertéstrágya, magas víztartalma miatt, kimondottan hideg, tehát melegágy létesítésére végképp alkalmatlan. A textilipari hulladékok melegfejlesztő értéke meglehetősen eltérő, de olyan is akad közöttük, amely a lótrágyával is felveszi a versenyt. Konrád Ferenc, a magnemesítő-állomás dolgozója, O s z о r. Melegágyak készítése A korai palánták nevelése végett ilyan helyről kell gondoskodnunk, hói kedvezőtlen időben is biztosítani udjuk a magvak csírázásához, majd ledig a palánták» fejlődéséhez szükséles hőmérsékletet. Ilyen palántaneveőt olcsón, házilag is előállíthatunk; íz a melegágy. A melegágy készítésének kellékei: neg felelő keret, a kereten elhelye■.endő ablakok/ friss istállótrágya (lóragya) és föld'.'A kéret legegyszerűbb negoldása, ha a melegágyat földbe nélyítjük. s Ilyenkor a keretet ala:sony földhányás pótolja. A földhályáson elholyezett lécekre fekszenek el az ablakok. Ilyen megoldás mellett lem kapunk ugyan tökéletesen zárt melegágyat és a terület sem haszlélható ki hiánytalanul, de az igény.elen növények (például a káposztaľólék) palántanevelésére ez is megjelelő. Ugyancsak olcsó melegágyi <eretet házilag füzvesszőfonatból is Készíthetünk. A két méterenként levert 1—5 cm-es vastag cölöpökre fűzfavesszőből fonatot készítünk, éspedig két sort párhuzamosan, egymástól 110 cm távolságra, s az előzetesen slkészitett árok két szélén körülbelül 40 cm mélyen. A két véget ugyancsak ilyen fonottal zárjuk le. A fonatok közötti térséget trágyával töltjük ki, majd kívülről földdel letakarjuk a fonatból klmeredő részt. Ezután az ablakokat elhelyezhetjük. Ahol évről évre melegágyakra van szükség, sőt esetleg egész korán is nevelnek palántákat, ott a kereteket deszkából készítik. Igen helyes, ha 1,5—2 coll vastagságú deszkából úgy készítjük a keretet, hogy ne legyen szögeit. Tehát a keretet olyképpen szerkesztjük meg, hogy szétszedhető, kapcsokkal összeállítható legyen. így használat utánt Ismét szétszedhetjük és fedett helyen tárolhatjuk. Ezenkívül betonból, téglából Is készíthetünk melegágyakat, de Ilyen melegágyak inkább csak a kertészeti üzemekben használatosak. Két méret szerint készíthetjük a melegágyi ablakokat. Az egy az ún. országos méret;' ez az ablak 125 cm széles és 165 cm hosszú, tehát meglehetősen nagy és súlyos, s így nehezen kezelhető. A könnyebb ablak méretei: 100 cm-es szélesség és 150 cm-es hosszúság. A melegágyi ablakok legjobb anyaga az erős borókafenyő. Az ablakok sarkait csappal illesszük össze, A nem csapolt, éppen csak egymásra fektetett lécekből öszszeállított ablakok üvegje könnyen éltörhet, A melegágyeket észak felől védett, szélcsendes helyen állítsuk fel. A kereteket fagyott földre ne tegyük, tehát ha a föld átfagyott, előbb a felső réteget távolítsuk el. Ezután töltjük meg a keretet friss istállótrágyával (lőtrágyával). Egyébként az istállótrágyát fele-fele arányban marhatrágyával vagy ősszel összegyűjtött avarral Is keverhetjük. Az istállótrágyát lazán rázzuk a keretbe, amíg a keret egészen meg nem telik, A korai ágyakban, amelyeknek hoszszabb Ideig és esetleg hűvösebb időben Is meg kell őrizniük a meleget, vastagabban rétegezzük fel a trágyát, Ha a keretet ilyen módon elkészítettük, ráhelyezzük az ablakokat, majd a keretet 40—50 cm vastag trágyaburkolattal vesszük körül, öt-tíz nap múlva a keretbe rakott trágya gőzölög, ami azt jelenti, hogy a bomlási folyamat megindult. Ez a folyamat hőtermeléssel jár, s a trágya akár 30—45 fokos meleget is fejleszt. A gőzölgő trágyát egyenletesen tömítjük, ledöngöljük, majd 8—10 cm-es földréteggel befödjük. Erre a célra tápanyagokban gazdag, laza földet (komposztot) használjunk, hiszen ebbe vetjük majd a magot. Befödés után az ablakokat visszarakjuk és egy-két nap elteltével, amikor a földréteg mér átmelegedett, a magot elvetjük. Éjszakára és hidegebb nappalokon a melegágyat deszkával, szalma- vagy gyékényfonattal betakarjuk, hogy a palánták ne nélkülözzék a meleget. Ha nappal nincs hideg, a melegágyakat csak reggel és a késő délutáni órákban takarjuk le, mivel a növényzet fejlődésének a napfény igen fontos tényezője. PATHÖ MIHÄLY, faiskolai kertész ★ ★ ★ GONDOS GAZDÁK Mikes Lajos és Szabó Béla, a kissárói brigádközpont traktorosai most is a határban dolgoznak. A szövetkezet 140 hektárnyi búzavetését fejtrágyázzák mésznltrogénnel. Azon a 12 hektáron, ahol majd dohányt termelnek az idén, két mázsa kálisót szórtak hektáronként. Ez nagyon okos cselekedet, mert a feloldódott műtrágya a hólével együtt jobban beivódik a talajba és nagyobb lesz termésfokozó hatása. Gondos gazdák a klssáróiak, már most gondolnak a hektárhozamok növelésére. A gyümölcsfák téli permetezése A téli fatisztogatással szervesen öszszefüggő időszerű munka a fék, nyugalmi állapotában történő permetezés. A téli permetezések helyes alkalmazása a kártevők és kórokozók elleni egész évi védekezés sikerének szempontjából rendkívül nagy jelentőségű. Tehát a rügyfakadás előtti permetezéseket helyesen végezzük el. Az alma- és körtefákat, ha kaliforniai pajzstetüvel erősen fertőzöttek, télen (egyéb kártevők figyelembevételével) az alábbi változatok szerint permetezzük: 1. Rügypattanás előtt 5 %-os gyümölesfaglajjal vagy előirt töménységű gyümölcsfakarbollneummel, 2. Ha erős pajzstetű-fertőzésen kívül erős sodrómolyfertőzés Is mutatkozik, a legveszedelmesebb fajok ellen legjobban bevált védekezés az 1,5—2 %-os sérgaméreg. Ezzel a rügyfakadást közvetlenül megelőző időben permetezünk. 3. A kaliforniai pajzstetüvel közepesen vagy gyengén fertőzőt fákat rügypattanáskor téli hígítású mészkénlével permetezzük. Erősen lisztharmatos fák permetezéséhez a mészkénléhez hl-ként meleg vízben oldott 20 dkg kristályos vasgállcot keverünk. Miután gyümölcsfaolajjal általában csak három évenként lehet permetezni, az elmaradó olajos permetezést téli htgltású mészkénlével pótoljuk. A kajszinfákat pajzstetű és gombabetegségek eüen a termőrügyek pattanása és l-ügyfakadás között téli hígítású mészkénlével permetezünk. A cseresznye- és meggyfákat rovarkártevők és gombabetegségek ellen a termőrügyek pattanása és a rügyfakadás között téli hígítású mészkénlével permetezzük. A szilva- és ringlófákat erős pajzstetőfertőzés esetén a termőrügyek pattanása előtt 4 %-os gyümülcsfaula.ija! vagy gyümölcsfakorbűlineummal permetezzük. Közepes és gyenge pajzstetüfertőzés esetén a termőrügyek pattanása és a rügyfakadás között téli higitasú mészkénlét használunk. Az őszibarackfákat gombabetegségek ellen a termőrügyek pattanása előtt 2 %-os bordói keverékkel permetezzük. Bohács János (Perbenyik) Mit kell tudnunk a citrom termesztéséről A citrom évelő, örökzöld növény. Hajtásrendszere bokor vagy kisebb koronás lombfa. Természetes körülmények között koronája nyílt, szétterülő. Hazájában a citrom kisebb megszakításokkal egész évben állandóan növekedik. Nálunk évente egy vagy két növekedési időszaka van. így érthető, hogy egyfdőben virágot, apró és fejlett gyümölcsöt is látunk a fán. A kifejlett levelek tartaléktápanyagot raktároznak el, ezért számuk nagy szerepet játszik a termőrügyek kialakulásában és a termés beérésében. Egy gyümölcs kifejlődéséhez 12—20 levél szükséges. A citromnak tövisei Is lehetnek. Rügyei hajtő- és termőrügyek, s a levelek hónaljában magánosán helyezkednek el. Virágot és termést a negyedrendű elágazás hoz. Virágai hímnösek. De sok fejletlen virágot is hoz, amelyekből hiányzik a bibe. Ezek elnyílnak, lehullnak, termés nem alakul belőlük. A citrom a termesztési, feltételekkel szemben igényes. Növekedésének és fejlődésének legjobb hőmérséklete: 20—22 fok. A gyökér tevékenységéhez legalább 6—8 fok kell. A levél 4 fokos a vessző pedig 5—7 fokos hőmérsékleten elfagy. Vízigénye akkor kielégített, ha a talaj vízfelvevőképessége 40 százalékig telített, a levegő viszonylagos (relatív) páratartalma pedig 60—80 százalék. Ezt öntözéssel és gyakori permetezéssel biztosíthatjuk. A citrom déli származású rövid nappalű növény, nem kedveli a hosszú nyári napokat, ezért árnyékoljuk és szórt fényben tartjuk, A citrom a középkötött, tápdús, savanyú, mészmentes talajokon termeszthető. Árkos művelésnél éppen ezért az árok talajának közömbösítésére négyzetméterenként 150— 250 gramm kénport adagolunk. De ügyelnünk kell az öntözésre is, mert ha a víz mésztartalmú, növényeink megsérgulnak. Ilyen esetben a vizet citromsőval semlegesítjük. Cserepes kultúráknál a Szovjetunióban gyakorta használt földkeverék: 2 rész melegágyi föld, 2 rész lombföld és l rész homok. Vagy pedig ezt használjuk: 1 rész gyepszintföld, 2 rész lombföld, 2 rész tőzeg, 2 rész melegágyi föld és 1 rész homok. A citrom szaporítása A magról szaporított citrom nem tartja meg minden esetben fajtulajdonságát, s csak 8—10 év után fordul termőre. Ezért a nemes fajtákat oltás, ritkábban dugványozás útján szaporítjuk. Szabadföldi termesztés esetében alanyként a lombhullató Citrus trifoliata, meszes talajon a Citrus bigaradi a használható. Saját magoncát inkább növényházi és szobai termesztésnél használják. Tekintettel arra, hogy a citrommag csiraképességét rövid Ideig tartja meg, a gyümölcsből kiszedett magot azonnal vessük el. Az alanyokat 2—3 éves korukban, márciusban vagy augusztusban, a nö-» vekedés megindulása idején, a gyökérnyakba — esetleg feljebb — beszemezzük. Szemzéshez mindig jól fejlett szemeket használjunk, Szaporíthatjuk a citromot fásoltással is. A beszemezett alanyok további nevelése megegyezik gyümölcsfáink faiskolai nevelésésvel. A cserépben nevelt oltványok alanyait, miután a szem jól megforradt, biztosító csapra vágjuk. Hazai körülményeink között legjobb, ha a citromot alacsony törzsre neveljük. Amikor a hajtások a kívánt magasságot elérték, 25—30 cm magasságban visszavágjuk és a keletkezett hajtásokból neveljük ki a koronát. A citrom elég kusza koronát nevel, ezért azt a fejlődés kezdetétől irányítanunk kell. Nevelhetünk belőle kis koronás fácskát 3—5 oldalággal. Szobai termesztésnél jók az egy síkban elterülő alakok, mint az „U“- alak, legyezőalak stb. A korona kialakításán kívül az a célunk, hogy minél jobban elágaztassuk a citromot, mert — amint már említettük — a negyedrendű hajtásokon kezd teremni. Ezért a vezérhajtásokat és hosszabb oldalhajtásokat Is állandóan rövidre, 3,—4, levél fölött, visszacsípjük. A keletkezett űj hajtásokból mindig válasszunk ki a korona további alakításához szükséges vezéreket és ezeket kötözzük az irányító lécekhez. A felesleges hajtásokat még zsenge korukban távolítsuk el. A termő citromfát mindig • terméskötés után metsszük. A növekedésüket befejezett rövid hajtásokat ekkor már ne bántsuk, Az idősebb, sűrű koronánál már ollóra van szükség, amikor is eltávolítjuk a törött, sérült, száraz, felesleges ágrészeket. Az így ejtett sebeket azonnal kenjük be oltóviaszkkal. KISS FERENC, ögyalla, Szeszély es-puszta A tárolt alma betegségei A nedves, csapadékos Időjárás következtében számíthatunk arra, hogy Jól fejlett, lédüs almáinkat nagyobb raktározási károsodás éri, mint más esztendőben. A tárolt alma a sokféle penész ekozta rothadási és más jellegű foltosodás egy részét a fáról hozza magával, ami azután a raktárban kifejlődik. Sok betegség a különböző rovarok szúrása, rágása nyomán jelenik meg, sokszor pedig a helytelen kezelés, dobálús, ütés, sérülés következtében kezd romlani az alma. ’ Varasodás (fuzlkládium) Különösen a nyár végi késői varasodás elég nagy mértékű. Az apró, egy vagy néhány milliméter átmérőjű bársonyos fekete foltosság a rothadási helyen tovább fejlődhet. A varasodás tehát nem keletkezhet a raktárban, de ha nem válogatjuk ki gondosan az elraktározásra kerülő almát, ha a tárolóhely nedves, nem elég hideg, szellőzetlen, a fán még alig észrevehető kis foltosság a raktárban fejlődik ki súlyossá. A varas foltok berepedeznek. Á repedésekben a gyümölcs rothadását okozó más penészek telepednek meg. Barna penész betegség a reklározó-helyiségban fejlődik ki, Ha idejében nem veszik észre, az egész almamennyiség elrothadhst. De a raktározó-helyiségben is bekövetkezhet a fertőzés, amikor egy moníliás rothadó alma egészségessel érintkezik. Ezért a raktározott alma gyakoribb átválogatásáról feltétlenül gondoskodjunk. Ecsetpenész Gyakori a tárolás alatt az a rothadás, amikor a rothadást folt felületén zöld penészgyep jelenik meg; ez az ecsetpenész. Ez a gomba is csak sérülési helyen fertőz, ahol lágy, vizenyős, világosberna, penészszagú rothadó foltot okoz, Az ecsetpenész főleg a gondtalanul, kocsány nélkül szedett sérült gyümölcsön fejlődik ki. Gyakran Jel«* nik meg a varas foltokon Is. Sziirkepenész Meleg tároló-helyiségben fejlődik ki- A gyümölcs húsa megbámul, s rothadt rész savanyú. Felülete hepehupás. r*jta szürke penészgyeo látható, Magházrothadős Ez a rothadás az alma magházából indul ki és csak akkor veszik észre, ha az almát keresztülvágták: belseje üres, benne zöldessárgátó! skarlátpirosig változó penész talé’ható. Ez nem hatol be az qlma héjéba, s lekaparható. Ez a még meghatározás alatt álló penészgomba nem látszik veszedelmesnek, és megjelenése eltér a varasodás tüneteitől. Moníliás rothadás Már kinn s gyümölcsösben nemcsak az almán, hanem a többi gyümölcsfajtán is megtalálható A monllla barna rothadást okoz az almában. A rothadt folton a héjon körkörösen elhelyezkedő szürkés-sárga penészbevonat jelenik meg. Előfordulhat az is, hogy a moníliás alma megfeketedik és rajta a penészvirágzás nem jelentkezik. A moníliás fertőzést az alma leggyakrabban a fáról hozza magával, de a Jonathan-foltosság A héjon 4—6 mm átmérőjű barna foltok Jelennek meg, amelyek a húsra nem terjednek át. Felléphet ■ fán Is. Kifejlődését elősegíti a hűtőházi tárolást megelőző Időszak alatti helytelen eltartás; a kevés szellőzés és a meleg hőmérséklet, E nagy prizmákban fordul elő, amelyek nem tudnak kellőképpen áthűlni. A foltosodé» a hűtőházban tovább fejlődik. Ha észrevesszük a korábban leszedett árut, egyenletes hőmérsékleten minél hamarabb hütsük le és a hűtőházban 0,5—1 fokon tároljuk. Ez az alma 3—4 hónapnál hosszabb ideig nem tárolható. Bohács János, kertész (Perbenyik) »
