Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-17 / 7. szám

4

SZAKMELLÉKLET

VADÁSZATI SZEMLE

A SZLOVÁKIÁI VADASZVÉDEGYESÜletek ORSZÁGOS szövetségének HIVATALOS MELLÉKLETE

A vad lövése és kitelepítésének tervezése

A vadvédő-egyletek országos szövetsége január 26-án körlevelet adott ki a járási és kerületi vadvédő-egyletek - nek az idei vadlövés és vadkitelepítés tervezéséről. Ez évben a tervezést a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal szervezi az országos szövetség közreműködésével. A tervezés célja, hogy az apróvadállományt az előírt mértékig feljavíthassuk. (A csülkös vadnál erre csak ott kerül sor, ahol nagy változások vannak az erdőgazdaságban.)

Az apróvad fogását csak a bratislavai és a nyitrai kerületekben engedélyezik, mert a többi kerület állománya eddig még nem felel meg ennek a célnak. Ha csülkös vad kiviteléről lesz szó, ennek fogását és szállítását külön szerződésben állapítják meg.

A kijelölt területeken a vad fogása előtt a vadászat tilos. Ezt a tilalmat a múltban többször megszegték, úgyhogy a befogott vad között sok volt a sérült, amely azután kamrázás közben elpusztult. Sőt előfordult az is, hogy a sérülést csak külföldön vették észre. Ez rontja a hírnevet, s csökkenti a kivitelt.

Mivel vadkivitelünk januárra és februárra esik, ami elsősorban a nyúlra és

fogolyra vonatkozik, a belföldi vadtelepítés idejét novemberben, illetve decemberben kell végrehajtani.

A múlt években sajnos előfordult az is, hogy egyes vadásztársaságok a megengedettnél nagyobb mennyiségű vadat terveztek lelövésre, s így a törzsállományt annyira lerontották, hogy a következő esztendőben kénytelenek voltak állami segéllyel nagyobbszámú élő vadat telepíteni. A vadat megkapták, kitelepítették, azonban nem okultak a múlt hibáin, hanem a törzsállomány nagyrészét újra kilőtték.

A vadászterületeken a helyes gazdálkodás feltételei:

a) a valóságos vadállomány megállapítása és feltüntetése;

b) a veszteségek feltüntetése a vadállományban;

c) reális lelövési terv;

d) a vadállomány évenkénti felfrissítése idegen területről betelepített vaddal, hogy a vad minősége növekedjék.

A járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági ügyosztályainak dolga a vadásztársaságok tervezésének és munkájának ellenőrzése. Ahol túlkapásokat vesznek észre és látják, hogy a vadállomány leromlott, ott tiltsák be a vad lövését.

A vadászgazdák a tervezési indítványt legkésőbb március 5-ig küldjék be a járási nemzeti bizottságra.

A járási vadvédő-egyletek a járási össztervezés másolatát beküldik az illetékes kerületi vadvédő-egyletnek, amely ezt azután az országos szövetség vadbefogó szakosztályához továbbítja.

A körlevél végén a kerületi nemzeti bizottságtól visszaérkezett és jóváhagyott tervezés alapján írja ki a járási nemzeti bizottság az illetékes járási vadvédő-egylet közreműködésével az egyes vadásztársaságok tervét. A járás területén a járási nemzeti bizottság tehet változtatásokat az egyes vadászterületek között, a kerületi bizottság viszont a járási lelövési tervet változtathatja meg, de csak részleteiben és az egyes járások között, mert kerületi viszonylatban már nincs helye a változtatásnak. Minden kerület kidolgozott és jóváhagyott terve tehát végleges. A jóváhagyott terv alapján kell azután minden vadászgazdának a vad lelövését, beadását, fogását, stb. irányítani.

Külföldi lapszemle:

A Fekete-erdő déli részén újratelepítették a kiveszett zergét

A Fekete-erdő déli részét 1935 óta újra gazdagítja a zergevad. Ezen a vidéken 1935-től 1939-ig 21 zergét (10 bakot és 11 kecskét) bocsátottak ki. A zergék az osztrák Alpokból származtak (Stájerország és Salzkammergut). A 800—1000 méter tengerszint fölötti magasságba telepített zergék 1945-ig körülbelül 100 darabra szaporodtak. Ez a vad hú maradt kitelepítési helyéhez és csak 30—35 km-es körzetben terjedt el. A mai állomány körülbelül 600 darabot tesz ki. Ez a vad az erdei ültetvényekben nagyon kevés kárt tesz, inkább fúfélékkel él, amit a megejtett gyomorvizsgálatok is bizonyítanak. Ugyanitt havasi nyúl és havasi fogoly kitelepítését is tervezik.

Mormota telepítése a nyugati Fekete-erdőben

Svájcból kapták az ottani vadászok a mormotát, ezt a ritka vadat ajándékba. Két kant és négy nőstényt telepítettek

ki. A betelepített vad hamarosan megszokta új helyét 1200 méterrel a tengerszint fölött.

A svédországi rókák értéke

Svédországban a róka szőrméjének értékét vizsgálták. Ezért 111 kanrókát és 78 nőstényrókát mázsáltak le és mérték meg a szőrme hosszát. A kanróka átlagsúlya 15,9 kg; szőrméjének átlagos hossza a farokkal együtt 142 cm. A nőstényróka súlya 14,4 kg, a szőrme hossza átlagban 114 cm.

Finnország és Svédország

A finnországi jávorszarvasállomány, amint ezt az országos vadászfelügyelőség megállapította, körülbelül 10 000 darabból áll. A lelövési idő október 16- tól november 30-ig tart és csak a megengedett mennyiséget szabad kilőni. Norvégia állománya 23—25 000 drb-ra tehető. Évente körülbelül 4000 drb-ot

ejtenek el. Erre a vadra csak azon vadászterület tulajdonosai vadászhatnak, akiknek területe eléri a megállapított nagyságot. Ezt a vadállományhoz viszonyítva az illetékes járási hatóság állapítja meg. A lelövési idő csak 5— 10 napig tart.

Svédország állományát 80 000 drb-ra becsülik. Ebből évente körülbelül 25 000 drb. esik. Az állami vadászterületeken kívül a délvidéken október 10—13., az északi részeken szeptember 5—8 a lelövési idő. A lelövés máskülönben nincs korlátozva. Borjút nem szabad lőni. Az állami erdőkben a lelövést külön tervezik és jelölik ki.

Hollandia

A hollandiai Nemzeti Parkba 1921- ben 12 darab muflont telepítettek, amely 175 darabra szaporodott. Ma már szép kapitális kost lehet itt látni. Ez a vad körülbelül 3500 hektárnyi területen él. Az erdőkben nem okoz kárt.

Központi fűtés a sertések részére,

Hozzászólás

Kovács méhésztárs cikkéhez

Mint méhész szükségesnek tartom, hogy hozzászóljak Kovács Lajos, a panyidaróci EFSZ méhésze, lapunk 4. számában megjelent cikkéhez, amelyben említi, hogy a Szabad Földműves méhészrovatát nemcsak a vitázók, hanem mások is olvassák. Ezért szükséges, hogy ami a lapban megjelenik, az a korszerű méhészet követelményeinek megfeleljen.

Azt hiszem, hogy ma már a szűkítés hasznossága vitán felül áll, de a módok, hogyan szűkítsünk, még sok kívánnivalót hagy maga után. Például Kovács méhésztárs a cikk elején megemlíti, hogy szűkíteni kell még akkor is, ha egy családnak nem 11 kg, hanem 20 kg méze van. Ehhez csak annyit lehet hozzáfűzni, hogy a családokat nem nézzük mennyisége szerint, vagy nem azért szűkítjük, hogy „szűkítsük”, hanem erejükhöz mérten, ahogy a körülmények megkívánják, végezzük ezt a fontos munkát. Ha már etetés előtt szűkítettünk, etetés után szűkíteni nem kell, vagy ha az egész fészket a méhek sűrűn takarják és sok a fiasítás, akkor sincs szükség a szűkítésre.

Nézzük a telelőméz mennyiségének kérdését. A cikkben közzétette, hogy az a család, amelynek 11 kg méze van, 9 kereten nem telelhet ki. Más helyen viszont Kovács méhésztárs megjegyzi, hogy 5 cm-es mézkoszorú nem elég és leszögezi, hogy legalább 10 cm-es szükséges. Ha kiszámítjuk, hogy mit jelent a 10 cm-es mézkoszorú, akkor rájövünk, hogy tagadja előbbi állítását. Az 1,22 kg méz nem elég a kiteleltetéshez egy léputcán (április 1-ig). Ha egy dm2 fedett mézet számítunk 30 dkg-nak (pedig a fészeklép 25 dkg), akkor kitűnik, hogy egy léputcában levő méz (normalizált típusnál 40X25 cm) a 10 cm-es mézkoszorú mellett 1,2 kg, ha pedig 25 dkg-ot veszünk egy négyzetdeciméterre, akkor 1 kg. Ezek szerint tehát az 1—1,2 kg méz elég és az 1,22 kg nem elég. Saját feljegyzéseim szerint nálunk egy átlagos család téli fogyasztása (október 1-től április 1-ig) 6 kg. Ebből megállapíthatjuk, hogy szükségből 6—7 kg mézzel is kitelel a család. Természetesen április 1-től az élelmet pótolni kell. Láthatjuk tehát, hogy egy hét keretet befogadó család, ha léputcánként 85—100 dkg méze van, az átvizsgálásig nyugodtan telel. Viszont ez nem jelenti azt, hogy méheinket így kell betelelni. A magi részéről egy-egy lépre 1,5 kg méz számítok és ez rendseerint újig kita^ Szerintem nem elég sem az 5 cm-J: sem a 10 cm-es mézkoszorú, a rende beteleléshez legalább 13 cm-es szűk séges.

Az a munkamenet sem megfelel amelyet Kovács méhésztárs megálla pit. Például augusztus 10-én kezdi serkentést és csak azután, három hí múlva rendezi a fészket. Az ő esetébe ez mindenesetre érdekes, . mert - amint írja — egyhordású területe vai Ebben az esetben, ha a fészket csa szeptember elején rendezi, az már ké sö. Az anya augusztusban, ha hordd nincs, szüzlépbe már nem petézd Ilyenkor az építőkeretet is ki kell dot ni és a családot ereje szerint szűkítsü a megfelelő minőségű lépekre. Szerir tem a nyárutói munka helyes menet a következő:

1. Auguasztus első felében a csali dókat átvizsgálom. Az építőkereteks és szűzlépeket elszedem.

2. A családokat erejükhöz mérte szűkítem.

3. Megállapítom a méz mennyiségé

4. Ezután kezdődik az etetés. A hé nap végéig minden családot feletetel a szirup 3:2 vagy 2:1 arányú. Augusž tus 25—30. között még egyszer átné zem őket és amelyiknél még hiányozr az élelem, pótolom. Azután a családé kát két hétig sorsukra bízom. Széf tember 15—25. között pedig véglege sen betelelem őket.

Kovács méhésztárs az 1:1 arányba hígított szirupot ajánlja, amely ta vaszra jó, amikor a méheknek sok víz re van szükségük, de nem őszre. Ilye arányú szirupnál sok a vesztesé; mert a méheknek sok vizet kell elpá rologtatniuk és ehhez a munkáim sok cukrot fogyasztanak.

Még valamit. A cikk elején Kováé méhésztárs említi, hogy 11 kg mé nem elég a kiteleléshez, a 3.) por alatt viszont ajánlja, hogy a téli éle! met pótoljuk, s az 10—12 kg legye-. Ez a két tétel hogyan egyeztethet össze? A szűkítést pedig csak a leg utolsó munkának tüntette fel. Ezt ele szőr kell elvégezni, hogy az anyát ez által nagyobb petézésre (ami augusz tusban nagy jelentőségű) serkentsük.

Bubenkó Imre, (Húr

A méz felvásárlásának áj módja

. és még néhány érdekesség

A nyitrai kerület járási nemzeti bizottságainak funkcionáriusai és az élenjáró EFSZ-ek elnökei értekezletet tartottak. Ott készítettük a soron következő jegyzeteket.

Központi fűtés — bocsánat! — a sertésólban. Egész komolyan beszélnek erről a kisprónai szövetkezetben. A szövetkezeti dolgozók kiszámították, hogy ha három gőzölő alá kell begyújtaniuk, s amíg ez a három fűtőtest felmelegszik és benne burgonya gőzölhető, ez bizony sokba kerül. De a fa- és szénkészletek sem bőségesek. Ezt a három tűzhelyet legszívesebben egygyel helyettesítenék, mégpedig központi fűtőtesttel. A fűtőtest majd elég gőzt szolgáltat a burgonya gőzölésére, de forró vizet és meleget is ad. A szövetkezet pedig takarékoskodhat és fokozhatja jövedelmeit.

— Vajon milyen malacnak van a legnagyobb keletje? — kérdezte a többiektől Klimant Péter kisprónai elnök, s egyúttal a választ is megadta:

— Azok a malacok a legkapósabbak, amelyek az első, korai ellésekből származnak.

Már pedig ezek a korai ellések okozzák a legtöbb gondot szövetkezeti dolgozóink számára, éspedig azért, mert januárban és februárban a legszigorúbb a hideg, ilyenkor legtöbb az elhullás. Ha majd központi fűtése lesz a fiaztatónak, igazán nem számít, hogy a koca mikor ellik.

Az ötlet a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal illetékeseinek is tetszik, tehát készséggel nyújtanak segítséget a kisprónai szövetkezetnek a kísérletre.

* « *

Ezt is a kisprónaiaktól tanultuk.

ők az istállót magaslatra építették, ahonnan könnyebb a trágya lehordása azokra a mezőkre, ahol a zöldtrágyázást nem tudják végrehajtani.

* * *

A sziládi szövetkezet elnöke, Szlavcsev elvtárs, azokat a szövetkezeteket bírálta, amelyek túl sok természetbeni járandóságot adnak ki a munkaegységekre.

— Helytelen, ha a szövetkezet munkaegységenként 5—6 kg gabonát juttat — mondotta.

S az elnök ezt a nézetét meg is indokolta. Náluk is 4 kg gabonát tett ki tavaly a munkaegységenkénti részesedés. Ezt a rengeteg gabonát a tagok nem tudják felhasználni és eladják, hiszen nem ritkaság az olyan szövetkezeti család, amely több mint 1000 munkaegységet szerez évente. Ezzel szemben a szövetkezet takarmánygabonát kénytelen vásárolni. A sziládi szövetkezet jól gazdálkodik ugyan, hiszen 36 koronát fizetett egy-egy munkaegységre, de idén még nagyobb sikerre számítanak, ha a természetbeni járandóságra előirányzott gabonából 1—1 kg-ot visszatartanak a szövetkezeti sertések hizlalására. A tagság ugyanis általában 2,40 koronát szokott kapni a gabona kilogrammjáért, viszont a felhizlalt sertések árából legalább kétannyi jut majd a megfontolt számítások szerint.

• * *

Brozman elvtárs, a nagysárói szövetkezet elnöke a vízről szólt. Már mint az ivóvízről, illetőleg az itatásról. Amikor a szövetkezeti istállókat tervezték, megfeledkeztek a bővizű kútak létesítéséről, s a jelenlegi kutakban kevés a víz. Az sem segít, hogy minden kútban ott a „Darling” motoros szivattyú. A kiterjedt szövetkezeti istállók megkövetelik a nagy víztartályokat, mint amilyennel például a derzsenyei szövetkezet és néhány állami gazdaság rendelkezik. Egyelőre az a helyzet, hogy ezeket a víztárolókat a nyitrai kerületben sehol sem építik, s az Agroprojekt ezeket nem is tervezi. A jószág pedig szomjazik. Mi tagadás, ilyképpen nagyon nehezen emelhetjük az állattenyésztési termelékenységet. Reméljük, mégiscsak előkerülnek azok a szakértők, akik a kimélyített kutak vizét fel tudják majd szorítani a víztartályokba.

* * *

A nagysárói elnök még egy kérdésre mutatott reá. Ha a gépállomás valamilyen gépet kölcsönöz a szövetkezetnek, ezért óránként 30 koronát számláz. De ha a gépállomás veszi kölcsönbe a szövetkezettől például a villanymotort, hiába kap erről számlát, oda sem hederít. Magyarázzák meg végre a gépállomásiak, hogy miért számlázták ki a cséplőgép kölcsöndíját, s miért fogadták el ellenszolgáltatás nélkül a szövetkezet által kikölcsönzött villanymotort’-du-Az egész élőállított mézhozam sikeres felvásárlásának biztosítása végett a méz felvásárlását 1957. január 1-től nem a privigyei Méhészeti Szövetkezet, hanem a Szlovákiai Fogyasztási Szövetkezetek Szövetsége végzi. Ez a szövetség a méz felvásárlására és feldolgozására Medos néven új szövetkezeti üzemet létesített Bratislava székhellyel. A különböző járásokban a méz felvásárlását ezután is a járási méhészegyesületek végzik a felhatalmazott felvásárló útján. Ezt a felvásárlási módot azért hagyták meg, mert már meghonosodott, de azért is, mert a felvásárlók továbbra is a méztermelés legérdekeltebb tényezői, a járási méhészegyesületek maradnak, amelyek egyúttal az állami felvásárlási tervet a különböző termelőkre is felbontják. A járási méhészegyesületek ismerik legjobban saját körzetükben a hordási viszonyokat és a méztermelési lehetőségeket, tehát hatékony segítséget nyújthatnak az állami felvásárlási szerződések megkötésekor, de ezek az egyesületek biztosíthatják legjobban azt is, hogy az egész termelt méz éretten, hibátlanul és jól kezelt állapotban kerüljön az állami alapokba.

Bár az . állami felvásárlási tervet 1956-ban magasan túlszárnyalták, a méhészeknél mégis elég sok méz maradt az elmúlt évi hordásból. A méhészek közül többen kérdést intéztek az illetékesekhez, hogy kinek adják el ezt a mézet. Fontos tehát, hogy ezek a méhészek forduljanak a járási méhészegyesületekhez vagy közvetlenül a járási felvásárlóhoz és közöljék: mennyi mézet tudnak még közellátási célokra átengedni. A járási méhészegyesületek kötelessége, hogy a bejelentett menynyiséget közöljék a Medos szövetkezeti üzemmel, amely megküldi a méz szállítására szükséges kannákat, s egyúttal

a bratislavai Csehszlovák Állami Bank ban felfektetett folyószámlája terhér előleg alakjában átutalja a megfelel összeget a kérdéses járásba működ' takarékpénztári fiókhoz. A járási mé hészegyesületek a felajánlott méz fel vásárlásakor az eladónak felvásár és bizonylatot adnak át. amely felhatal mázzá az eladót, hogy az átadott méz mennyiség 1 kg-jaként a takarékpénz tárban 22,50 koronát felvegyen.

A járási méhészegyesület, miután ; mézet továbbította a bratislavai sző vetkezeti üzemnek (Medos), a szállítás jegyzéken kívül elküldi a felvásárol méz számláját is, amely a méz felvá' sárlásakor nyújtott előleg elszámolására szolgál. A méhészegyesület külöt tételben tünteti fel az őt megillető felvásárlási részesedést. Arra is felhívjul a figyelmet, hogy azok a méhészek akik szerződéses beadási kötelezettségüknek eleget tettek, a fennmarad) mézet a népi fogyasztási szövetkezeteknek adhatják el, amelyek a felajánlott mézet ugyancsak átveszik, éspedic a megállapodás szerinti áron.

Ez évben a Medos nagymennyiségt mézet szándékszik külföldre szállítani ezenkívül fedeznünk kell kórházaink bölcsődéink, 'élelmiszeriparunk és í mindennapi piacunk szükségleteit is Alaptalan tehát méhészeink aggodalma hogy mézkészleteiket nem tudják majd értékesíteni.

Viera Sýkorová,

a Begyűjtési Megbízott Hivatal dolgozója, (Bratislava)

SZABAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség: Bratislava, Krfžková 7. — Telefon: 243-46 — Fqszerkesztö Major Sándor. — Kiadja a Földművelésügyi és Erdőgazdasági M. H. kiadóhivatala. — Nyomja Polygrafické závody, závod 2, n. p„ Bratislava, ul. Februárového ví ťazstva 6/d. — Évi előfizetés Kčs 20.80,

félévre Kčs 10.40 — Terjeszti a Posta hlrlapszolgálata. A-51060