Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-17 / 7. szám

4 SZAKMELLÉKLET VADÁSZATI SZEMLE A SZLOVÁKIÁI VADASZVÉDEGYESÜletek ORSZÁGOS szövetségének HIVATALOS MELLÉKLETE A vad lövése és kitelepítésének tervezése A vadvédő-egyletek országos szövet­sége január 26-án körlevelet adott ki a járási és kerületi vadvédő-egyletek - nek az idei vadlövés és vadkitelepítés tervezéséről. Ez évben a tervezést a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hi­vatal szervezi az országos szövetség közreműködésével. A tervezés célja, hogy az apróvadállományt az előírt mértékig feljavíthassuk. (A csülkös vadnál erre csak ott kerül sor, ahol nagy változások vannak az erdőgazda­ságban.) Az apróvad fogását csak a bratisla­­vai és a nyitrai kerületekben engedé­lyezik, mert a többi kerület állománya eddig még nem felel meg ennek a cél­nak. Ha csülkös vad kiviteléről lesz szó, ennek fogását és szállítását külön szerződésben állapítják meg. A kijelölt területeken a vad fogása előtt a vadászat tilos. Ezt a tilalmat a múltban többször megszegték, úgyhogy a befogott vad között sok volt a sérült, amely azután kamrázás közben elpusz­tult. Sőt előfordult az is, hogy a sérü­lést csak külföldön vették észre. Ez rontja a hírnevet, s csökkenti a kivi­telt. Mivel vadkivitelünk januárra és feb­ruárra esik, ami elsősorban a nyúlra és fogolyra vonatkozik, a belföldi vadtele­pítés idejét novemberben, illetve de­cemberben kell végrehajtani. A múlt években sajnos előfordult az is, hogy egyes vadásztársaságok a megengedettnél nagyobb mennyiségű vadat terveztek lelövésre, s így a törzsállományt annyira lerontották, hogy a következő esztendőben kényte­lenek voltak állami segéllyel nagyobb­­számú élő vadat telepíteni. A vadat megkapták, kitelepítették, azonban nem okultak a múlt hibáin, hanem a törzsállomány nagyrészét újra kilőtték. A vadászterületeken a helyes gaz­dálkodás feltételei: a) a valóságos vadállomány megálla­pítása és feltüntetése; b) a veszteségek feltüntetése a vad­állományban; c) reális lelövési terv; d) a vadállomány évenkénti felfris­sítése idegen területről betelepített vaddal, hogy a vad minősége növeked­jék. A járási nemzeti bizottságok mező­­gazdasági ügyosztályainak dolga a va­dásztársaságok tervezésének és mun­kájának ellenőrzése. Ahol túlkapásokat vesznek észre és látják, hogy a vad­állomány leromlott, ott tiltsák be a vad lövését. A vadászgazdák a tervezési indít­ványt legkésőbb március 5-ig küldjék be a járási nemzeti bizottságra. A járási vadvédő-egyletek a járási össztervezés másolatát beküldik az illetékes kerületi vadvédő-egyletnek, amely ezt azután az országos szövet­ség vadbefogó szakosztályához továb­bítja. A körlevél végén a kerületi nemzeti bizottságtól visszaérkezett és jóváha­gyott tervezés alapján írja ki a járási nemzeti bizottság az illetékes járási vadvédő-egylet közreműködésével az egyes vadásztársaságok tervét. A já­rás területén a járási nemzeti bizott­ság tehet változtatásokat az egyes vadászterületek között, a kerületi bi­zottság viszont a járási lelövési tervet változtathatja meg, de csak részletei­ben és az egyes járások között, mert kerületi viszonylatban már nincs helye a változtatásnak. Minden kerület ki­dolgozott és jóváhagyott terve tehát végleges. A jóváhagyott terv alapján kell azután minden vadászgazdának a vad lelövését, beadását, fogását, stb. irányítani. Külföldi lapszemle: A Fekete-erdő déli részén újratelepítették a kiveszett zergét A Fekete-erdő déli részét 1935 óta újra gazdagítja a zergevad. Ezen a vi­déken 1935-től 1939-ig 21 zergét (10 bakot és 11 kecskét) bocsátottak ki. A zergék az osztrák Alpokból származ­tak (Stájerország és Salzkammergut). A 800—1000 méter tengerszint fölötti magasságba telepített zergék 1945-ig körülbelül 100 darabra szaporodtak. Ez a vad hú maradt kitelepítési helyéhez és csak 30—35 km-es körzetben ter­jedt el. A mai állomány körülbelül 600 darabot tesz ki. Ez a vad az erdei ültetvényekben nagyon kevés kárt tesz, inkább fúfélékkel él, amit a meg­ejtett gyomorvizsgálatok is bizonyíta­nak. Ugyanitt havasi nyúl és havasi fogoly kitelepítését is tervezik. Mormota telepítése a nyugati Fekete-erdőben Svájcból kapták az ottani vadászok a mormotát, ezt a ritka vadat ajándékba. Két kant és négy nőstényt telepítettek ki. A betelepített vad hamarosan meg­szokta új helyét 1200 méterrel a ten­gerszint fölött. A svédországi rókák értéke Svédországban a róka szőrméjének értékét vizsgálták. Ezért 111 kanrókát és 78 nőstényrókát mázsáltak le és mérték meg a szőrme hosszát. A kan­róka átlagsúlya 15,9 kg; szőrméjének átlagos hossza a farokkal együtt 142 cm. A nőstényróka súlya 14,4 kg, a szőrme hossza átlagban 114 cm. Finnország és Svédország A finnországi jávorszarvasállomány, amint ezt az országos vadászfelügyelő­ség megállapította, körülbelül 10 000 darabból áll. A lelövési idő október 16- tól november 30-ig tart és csak a meg­engedett mennyiséget szabad kilőni. Norvégia állománya 23—25 000 drb-ra tehető. Évente körülbelül 4000 drb-ot ejtenek el. Erre a vadra csak azon vadászterület tulajdonosai vadászhat­nak, akiknek területe eléri a megálla­pított nagyságot. Ezt a vadállományhoz viszonyítva az illetékes járási hatóság állapítja meg. A lelövési idő csak 5— 10 napig tart. Svédország állományát 80 000 drb-ra becsülik. Ebből évente körülbelül 25 000 drb. esik. Az állami vadászterü­leteken kívül a délvidéken október 10—13., az északi részeken szeptember 5—8 a lelövési idő. A lelövés máskü­lönben nincs korlátozva. Borjút nem szabad lőni. Az állami erdőkben a le­­lövést külön tervezik és jelölik ki. Hollandia A hollandiai Nemzeti Parkba 1921- ben 12 darab muflont telepítettek, amely 175 darabra szaporodott. Ma már szép kapitális kost lehet itt látni. Ez a vad körülbelül 3500 hektárnyi terü­leten él. Az erdőkben nem okoz kárt. Központi fűtés a sertések részére, Hozzászólás Kovács méhésztárs cikkéhez Mint méhész szükségesnek tartom, hogy hozzászóljak Kovács Lajos, a pa­­nyidaróci EFSZ méhésze, lapunk 4. számában megjelent cikkéhez, amely­ben említi, hogy a Szabad Földműves méhészrovatát nemcsak a vitázók, ha­nem mások is olvassák. Ezért szüksé­ges, hogy ami a lapban megjelenik, az a korszerű méhészet követelményeinek megfeleljen. Azt hiszem, hogy ma már a szűkítés hasznossága vitán felül áll, de a mó­dok, hogyan szűkítsünk, még sok kí­vánnivalót hagy maga után. Például Kovács méhésztárs a cikk elején meg­említi, hogy szűkíteni kell még akkor is, ha egy családnak nem 11 kg, hanem 20 kg méze van. Ehhez csak annyit lehet hozzáfűzni, hogy a családokat nem nézzük mennyisége szerint, vagy nem azért szűkítjük, hogy „szűkítsük”, hanem erejükhöz mérten, ahogy a kö­rülmények megkívánják, végezzük ezt a fontos munkát. Ha már etetés előtt szűkítettünk, etetés után szűkíteni nem kell, vagy ha az egész fészket a méhek sűrűn takarják és sok a fiasítás, akkor sincs szükség a szűkítésre. Nézzük a telelőméz mennyiségének kérdését. A cikkben közzétette, hogy az a család, amelynek 11 kg méze van, 9 kereten nem telelhet ki. Más helyen viszont Kovács méhésztárs megjegyzi, hogy 5 cm-es mézkoszorú nem elég és leszögezi, hogy legalább 10 cm-es szükséges. Ha kiszámítjuk, hogy mit jelent a 10 cm-es mézkoszorú, akkor rájövünk, hogy tagadja előbbi állítását. Az 1,22 kg méz nem elég a kitelelte­­téshez egy léputcán (április 1-ig). Ha egy dm2 fedett mézet számítunk 30 dkg-nak (pedig a fészeklép 25 dkg), akkor kitűnik, hogy egy léputcában levő méz (normalizált típusnál 40X25 cm) a 10 cm-es mézkoszorú mellett 1,2 kg, ha pedig 25 dkg-ot veszünk egy négy­­zetdeciméterre, akkor 1 kg. Ezek sze­rint tehát az 1—1,2 kg méz elég és az 1,22 kg nem elég. Saját feljegyzéseim szerint nálunk egy átlagos család téli fogyasztása (október 1-től április 1-ig) 6 kg. Ebből megállapíthatjuk, hogy szükségből 6—7 kg mézzel is kitelel a család. Természetesen április 1-től az élelmet pótolni kell. Láthatjuk tehát, hogy egy hét keretet befogadó család, ha léputcánként 85—100 dkg méze van, az átvizsgálásig nyugodtan telel. Vi­szont ez nem jelenti azt, hogy mé­heinket így kell betelelni. A magi részéről egy-egy lépre 1,5 kg méz számítok és ez rendseerint újig kita^ Szerintem nem elég sem az 5 cm-J: sem a 10 cm-es mézkoszorú, a rende beteleléshez legalább 13 cm-es szűk séges. Az a munkamenet sem megfelel amelyet Kovács méhésztárs megálla pit. Például augusztus 10-én kezdi serkentést és csak azután, három hí múlva rendezi a fészket. Az ő esetébe ez mindenesetre érdekes, . mert - amint írja — egyhordású területe vai Ebben az esetben, ha a fészket csa szeptember elején rendezi, az már ké sö. Az anya augusztusban, ha hordd nincs, szüzlépbe már nem petézd Ilyenkor az építőkeretet is ki kell dot ni és a családot ereje szerint szűkítsü a megfelelő minőségű lépekre. Szerir tem a nyárutói munka helyes menet a következő: 1. Auguasztus első felében a csali dókat átvizsgálom. Az építőkereteks és szűzlépeket elszedem. 2. A családokat erejükhöz mérte szűkítem. 3. Megállapítom a méz mennyiségé 4. Ezután kezdődik az etetés. A hé nap végéig minden családot feletetel a szirup 3:2 vagy 2:1 arányú. Augusž tus 25—30. között még egyszer átné zem őket és amelyiknél még hiányozr az élelem, pótolom. Azután a családé kát két hétig sorsukra bízom. Széf tember 15—25. között pedig véglege sen betelelem őket. Kovács méhésztárs az 1:1 arányba hígított szirupot ajánlja, amely ta vaszra jó, amikor a méheknek sok víz re van szükségük, de nem őszre. Ilye arányú szirupnál sok a vesztesé; mert a méheknek sok vizet kell elpá rologtatniuk és ehhez a munkáim sok cukrot fogyasztanak. Még valamit. A cikk elején Kováé méhésztárs említi, hogy 11 kg mé nem elég a kiteleléshez, a 3.) por alatt viszont ajánlja, hogy a téli éle! met pótoljuk, s az 10—12 kg legye-. Ez a két tétel hogyan egyeztethet össze? A szűkítést pedig csak a leg utolsó munkának tüntette fel. Ezt ele szőr kell elvégezni, hogy az anyát ez által nagyobb petézésre (ami augusz tusban nagy jelentőségű) serkentsük. Bubenkó Imre, (Húr A méz felvásárlásának áj módja . és még néhány érdekesség A nyitrai kerület járási nemzeti bizottságainak funkcionáriusai és az élen­járó EFSZ-ek elnökei értekezletet tartottak. Ott készítettük a soron követ­kező jegyzeteket. Központi fűtés — bocsánat! — a sertésólban. Egész komolyan beszélnek erről a kisprónai szövetkezetben. A szövetkezeti dolgozók kiszámították, hogy ha három gőzölő alá kell begyúj­taniuk, s amíg ez a három fűtőtest felmelegszik és benne burgonya gőzöl­hető, ez bizony sokba kerül. De a fa- és szénkészletek sem bőségesek. Ezt a három tűzhelyet legszívesebben egy­­gyel helyettesítenék, mégpedig köz­ponti fűtőtesttel. A fűtőtest majd elég gőzt szolgáltat a burgonya gőzölésére, de forró vizet és meleget is ad. A szö­vetkezet pedig takarékoskodhat és fo­kozhatja jövedelmeit. — Vajon milyen malacnak van a leg­nagyobb keletje? — kérdezte a töb­biektől Klimant Péter kisprónai elnök, s egyúttal a választ is megadta: — Azok a malacok a legkapósabbak, amelyek az első, korai ellésekből szár­maznak. Már pedig ezek a korai ellések okoz­zák a legtöbb gondot szövetkezeti dol­gozóink számára, éspedig azért, mert januárban és februárban a legszigorúbb a hideg, ilyenkor legtöbb az elhullás. Ha majd központi fűtése lesz a fiazta­­tónak, igazán nem számít, hogy a koca mikor ellik. Az ötlet a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal illetékeseinek is tetszik, tehát készséggel nyújtanak segítséget a kisprónai szövetkezetnek a kísérletre. * « * Ezt is a kisprónaiaktól tanultuk. ők az istállót magaslatra építették, ahonnan könnyebb a trágya lehordása azokra a mezőkre, ahol a zöldtrágyá­zást nem tudják végrehajtani. * * * A sziládi szövetkezet elnöke, Szlav­­csev elvtárs, azokat a szövetkezeteket bírálta, amelyek túl sok természetbeni járandóságot adnak ki a munkaegysé­gekre. — Helytelen, ha a szövetkezet mun­kaegységenként 5—6 kg gabonát jut­tat — mondotta. S az elnök ezt a nézetét meg is in­dokolta. Náluk is 4 kg gabonát tett ki tavaly a munkaegységenkénti részese­dés. Ezt a rengeteg gabonát a tagok nem tudják felhasználni és eladják, hiszen nem ritkaság az olyan szövet­kezeti család, amely több mint 1000 munkaegységet szerez évente. Ezzel szemben a szövetkezet takarmányga­bonát kénytelen vásárolni. A sziládi szövetkezet jól gazdálkodik ugyan, hiszen 36 koronát fizetett egy-egy munkaegységre, de idén még nagyobb sikerre számítanak, ha a természet­beni járandóságra előirányzott gaboná­ból 1—1 kg-ot visszatartanak a szö­vetkezeti sertések hizlalására. A tagság ugyanis általában 2,40 koronát szokott kapni a gabona kilogrammjáért, viszont a felhizlalt sertések árából legalább kétannyi jut majd a megfontolt számí­tások szerint. • * * Brozman elvtárs, a nagysárói szövet­kezet elnöke a vízről szólt. Már mint az ivóvízről, illetőleg az itatásról. Ami­kor a szövetkezeti istállókat tervezték, megfeledkeztek a bővizű kútak létesí­téséről, s a jelenlegi kutakban kevés a víz. Az sem segít, hogy minden kútban ott a „Darling” motoros szivattyú. A kiterjedt szövetkezeti istállók meg­követelik a nagy víztartályokat, mint amilyennel például a derzsenyei szö­vetkezet és néhány állami gazdaság rendelkezik. Egyelőre az a helyzet, hogy ezeket a víztárolókat a nyitrai kerületben sehol sem építik, s az Agro­­projekt ezeket nem is tervezi. A jó­szág pedig szomjazik. Mi tagadás, ily­­képpen nagyon nehezen emelhetjük az állattenyésztési termelékenységet. Re­méljük, mégiscsak előkerülnek azok a szakértők, akik a kimélyített kutak vizét fel tudják majd szorítani a víz­tartályokba. * * * A nagysárói elnök még egy kérdésre mutatott reá. Ha a gépállomás valami­lyen gépet kölcsönöz a szövetkezet­nek, ezért óránként 30 koronát szám­láz. De ha a gépállomás veszi kölcsön­be a szövetkezettől például a villany­­motort, hiába kap erről számlát, oda sem hederít. Magyarázzák meg végre a gépállomásiak, hogy miért számláz­ták ki a cséplőgép kölcsöndíját, s mi­ért fogadták el ellenszolgáltatás nélkül a szövetkezet által kikölcsönzött vil­lanymotort’-du-Az egész élőállított mézhozam sike­res felvásárlásának biztosítása végett a méz felvásárlását 1957. január 1-től nem a privigyei Méhészeti Szövetkezet, hanem a Szlovákiai Fogyasztási Szö­vetkezetek Szövetsége végzi. Ez a szö­vetség a méz felvásárlására és feldol­gozására Medos néven új szövetkezeti üzemet létesített Bratislava székhel­lyel. A különböző járásokban a méz felvásárlását ezután is a járási mé­hészegyesületek végzik a felhatalma­zott felvásárló útján. Ezt a felvásárlási módot azért hagyták meg, mert már meghonosodott, de azért is, mert a fel­vásárlók továbbra is a méztermelés legérdekeltebb tényezői, a járási mé­hészegyesületek maradnak, amelyek egyúttal az állami felvásárlási tervet a különböző termelőkre is felbontják. A járási méhészegyesületek ismerik legjobban saját körzetükben a hordási viszonyokat és a méztermelési lehető­ségeket, tehát hatékony segítséget nyújthatnak az állami felvásárlási szer­ződések megkötésekor, de ezek az egyesületek biztosíthatják legjobban azt is, hogy az egész termelt méz éret­ten, hibátlanul és jól kezelt állapotban kerüljön az állami alapokba. Bár az . állami felvásárlási tervet 1956-ban magasan túlszárnyalták, a méhészeknél mégis elég sok méz ma­radt az elmúlt évi hordásból. A méhé­szek közül többen kérdést intéztek az illetékesekhez, hogy kinek adják el ezt a mézet. Fontos tehát, hogy ezek a méhészek forduljanak a járási méhész­egyesületekhez vagy közvetlenül a já­rási felvásárlóhoz és közöljék: mennyi mézet tudnak még közellátási célokra átengedni. A járási méhészegyesületek kötelessége, hogy a bejelentett meny­­nyiséget közöljék a Medos szövetkezeti üzemmel, amely megküldi a méz szál­lítására szükséges kannákat, s egyúttal a bratislavai Csehszlovák Állami Bank ban felfektetett folyószámlája terhér előleg alakjában átutalja a megfelel összeget a kérdéses járásba működ' takarékpénztári fiókhoz. A járási mé hészegyesületek a felajánlott méz fel vásárlásakor az eladónak felvásár és bizonylatot adnak át. amely felhatal mázzá az eladót, hogy az átadott méz mennyiség 1 kg-jaként a takarékpénz tárban 22,50 koronát felvegyen. A járási méhészegyesület, miután ; mézet továbbította a bratislavai sző vetkezeti üzemnek (Medos), a szállítás jegyzéken kívül elküldi a felvásárol méz számláját is, amely a méz felvá' sárlásakor nyújtott előleg elszámolá­sára szolgál. A méhészegyesület külöt tételben tünteti fel az őt megillető fel­vásárlási részesedést. Arra is felhívjul a figyelmet, hogy azok a méhészek akik szerződéses beadási kötelezettsé­güknek eleget tettek, a fennmarad) mézet a népi fogyasztási szövetkeze­teknek adhatják el, amelyek a felaján­lott mézet ugyancsak átveszik, éspedic a megállapodás szerinti áron. Ez évben a Medos nagymennyiségt mézet szándékszik külföldre szállítani ezenkívül fedeznünk kell kórházaink bölcsődéink, 'élelmiszeriparunk és í mindennapi piacunk szükségleteit is Alaptalan tehát méhészeink aggodalma hogy mézkészleteiket nem tudják majd értékesíteni. Viera Sýkorová, a Begyűjtési Megbízott Hivatal dolgozója, (Bratislava) SZABAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség: Bratislava, Krfžková 7. — Telefon: 243-46 — Fqszerkesztö Major Sándor. — Kiadja a Földművelésügyi és Erdőgazdasági M. H. kiadóhivatala. — Nyomja Polygrafické závody, závod 2, n. p„ Bratislava, ul. Februárového ví ťazstva 6/d. — Évi előfizetés Kčs 20.80, félévre Kčs 10.40 — Terjeszti a Posta hlrlapszolgálata. A-51060

Next

/
Thumbnails
Contents