Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-02-17 / 7. szám
2 SZAKMELLÉK LET 1957. február 17 (/'Házunk A tehenek előkészítése ellésre, és borfazás utáni kitőgyeltetése Eddigi tapasztalataink szerint a leborjazott tehenek tejelékenysége 16— 32 %-al is fokozható, ha a szárazon álló tehenet megfelelően etetjük és gondozzuk. Mivel egy esztendőn belül voltaképpen minden tehénnek le kellene borjaznia, két év alatt az istállóátlag 20—25 °/o-kal meghaladhatná az eredeti tejelékenységet. Tudjuk azt is, hogy a legmagasabb tejelékenységi fokot elért tehenet az új szárazonállás ideje alatt ismét pihentetnünk kell, majd ellés után ki keH tőgyeltetnünk. Ellenkező esetben a tehén tejelékenysége rohamosan sülylyed. Jelenlegi tejelékenységi eredményeinkkel nem lehetünk elégedettek, s főképp az állami gazdaságok tehenészeteiben alacsony az átlag. Ezekben a hazai pirostarka teheneken kívül nagy számban megtaláljuk a háború után bekerült feketetarka osnabrücki és a pirostarka wilstermarschi lapályi teheneket, valamint ezek utódait. Jóllehet ezek a tehenek 20 literes napi tejhozamra is képesek, de még így sem sikerült az istállóátlagot 10 literre emelni. Ugyanakkor ipolyvölgyi palóc tájfajta teheneink között nagyon sok ráet.etés nélkül is eléri az évi 3000 litert. A vemhes tehenek előkészítése a borjazásra és az új tejelési időszakra nem könnyű feladat. Nem elég, ha a szárazra állított teheneket bőven etetjük. A fejési naplóból állapítsuk meg, hogy mennyi volt az előző esztendőben a kérdéses tehén tejelékenysége. Azt is vegyük figyelembe, hogy a tehén magától appadt-e el és mikor. Ha a héthónapos vemhesség alatt sem esett vissza a tejelékenység, ilyenkor a tehenet 9 héttel, a rendkívül jó fejősöket pedig 10—12 héttel a várható ellés elett el kell apasztanunk. Sokat árul el a tehén küleme, tőgyének alakja, a tőgy bőre és az ún. tejér is, mert ebből arra következtetünk, hogy a következő tejelési időszakra milyen arányú ráetetést kell előirányoznunk. Tapasztalatok igazolják, hogy a jó tehén annyi tejet terrfíelhet naponta, amennyi élősúlya huszadrészének megfelel. Tehát egy 500 kg-os tehén elérheti a napi 25 literes tejelékenységet is. Az ellés előkészítésénél mindig figyelembe kell vennünk a tehén minőségét, s ezzel összefüggésben a következőket jegyezzük meg: a) az eiapasztás kezdete az ellést megelőző 8—11. hét; nyolc héttel hamarabb kell elapasztanunk a 8 évesnél idősebb tehenet, amelytől 15 literes tejelékenységet várunk, míg о magától el nem apadó, bőven tejelő és körülbelül 25 literes tejelékenységü tehenek elapasztását az ellés előtt 11 héttel kezdjük meg; b) az elapasztásnak, ugyancsak a tehén minőségéhez képest, 2—10 nap alatt kell véget érnie; c) a szárazonállás ideje 54—70 nap, tehát átlagban két hónap; d) az alapadagot úgy állítsuk össze, hogy 6—10 literes tejelékenységre elegendő legyen; e) a tehénnek 40—60 napig csupán alaptakarmányt adjunk, de a legyengült, máskülönben jól tejelő tehenekkel, valamint az előhasi üszőkkel tegyünk kivételt, s ezeket az alaptakarmánnyal csak 15 napig etessük; f) a pótabrakot 5—5 napig fokozatosan emeljük, éspedig 2,5—5 kg-ra; g) a legnagyobb abrakadagokat (2,5—6 kg) 5—8 napon át adagoljuk, de a legyengült teheneket 35 napon át kell etetnünk fokozott abrakmennyiséggel; h) a pótabrak fokozatos csökkentésének időtartama: 2—5 nap. Ezután az állatot ismét csak az alapadaggal etetjük, éspedig az ellés közeledtét mutató jelekig. Ellésig kizárólag kitűnő minőségű here- vagy lucernaszénát adagolunk a tehén étvágya szerint. Az abrak összetétele: 90 dkg hüvelyesmag, 1,1 kg kukoricadara és 1 kg jó minőségű búzakorpa. Ez az adag 0,87 kg szárazanyagot, 0,126 gramm emészthető fehérjét és 0,66 keményítőértéket képvisel. A keverékből 3 kg-os mennyiség 2,5 liter tej termelésére elegendő. Ezenkívül a darabos és foszforsavas mész is mindig az állatok rendelkezésére álljon. De a leggondosabb előkészítés sem sokat ér, ha a teheneket ellés után helytelenül takarmárvyozzuk. Az előkészítés nem egyéb, mint a tejtermelés fokozásának megalapozása, s a körülbelül 300 napos tejelési időszakra az állat szervezete ilyenkor nem gyűjthet tartalékkészleteket. További feladatunk, hogy a leborjazott tehénnek hibátlan alapadagot adjunk. Nemcsak az a fontos, hogy az alaptakarmány magában foglalja az előírt tápértékét. A takarmányokat jól kell. összeválogatnunk, s vigyázzunk arra is, nehogy a tehenet túletessük. Az alapadag összetétele olyan legyen, mint legalább 8 literes tejelékenység esetén. Az 5 kg, de legalább 3 kg hibátlan lucerna- vagy hereszéna ne hiányozzék az adagból. Fontos még, hogy a takarmány változatos legyen, tehát ne aprítsunk és keverjünk össze gépiesen mind a három etetésre. A ráetetést akkor kezdhetjük, ha a tehén már nem ad föcstejet. A fokozatosan emelkedő ráetetéssel élénkíthetjük a tejmirigyek működését. A ráetetés nem követel tőlünk nagyobb fáradságot, s nem kell bonyolult számításokat végeznünk. Az abrakkeverék egészséges és tiszta legyen, tehát ne álljon ismeretlen malomipari vagy magtári hulladékokból, s ne tartalmazzon rostaalja-darát. A keverékekbe az olajpogácsák vagy kivonatolt darák közül csupán azok alkalmasak, amelyek lenmagból, napraforgóból és tökmagból készülnek. Ha az adagot helytelenül állítjuk össze, a tejelékenység nem emelkedik, sőt ellenkezőleg : hanyatlik. Amíg a szárazra állított teheneknek nem adhatunk terimés táplálékokat, ugyanakkor a fejősök takarmányadagja nagyobb tömegű is lehet. Fordított a helyzet az abrakkeverékek adagolásánál, amelyből — ha csak rövidebb ideig is — az előkészítés alatt álló teheneknek adunk többet, viszont a ráetetett teheneknek 19 literes tejelékenységig is legföljebb 3 kg abrakot adunk. Ha ugyanis a tehén több abrakot kaDna, ez megbontaná a mésztartalom és vitaminok egyensúlyát. Ha a tehéntől 20 liternél többet várunk, ilyenkor olyan takarmánykeveréket etetünk, amelynek 60 °/o-a lágytakarmány, 20 °/o-a abrak* és 20 %-a kifogástalan minőségű hereliszt. Példaképp egy minden szempontból megfelelő takarmányozási rendet közlünk, éspedig az adag összetételével együtt, s 11 literes tejelékenység figyelembevételével : Takarmányféleség Szárazanyag Emészthető fehérjék Keményítőérték k9 kg kg 4.30 óra: 2 kg murok................................ 0,3 0,01 0,18 8 kg takarmányrépa .... 0,96 0 032 0,52 2 kg 4 cm-re szecskázott takarmányszalma .... 1,72 0,016 0,38 Utána: 2 kg lucernaszéna .... 1,68 0,2 0,72 10.45 óra: 10 kg silózott cukorrépafej . 2, 0,08 1,34 Utána: 2 kg lucernaszéna .... 1,68 0,2 0.72 18 óra-5 kg silózott bíborhere . . . 1,3 0,1 0,46 Utána: 7 kg gondos tárolásból származó kukoricaszár (lerágatásra) . 3,57 0,189 1,05 összesen: 13,21 0,827 5,37 Létfenntartási adag: , ■ 0,25 2,5 Tejtermelésre marad: > 0,57 2,87 Ez a tejtermelési adag 11 literre elegendő. Ha a tehén tejelékenysége 9 literig terjed, szénából etetésenként csupán 1,5 kg-ot adagolunk, viszont a 12—13 literes tejelékenységü tehenek szénaadagját 2,5 kg-ra emeljük. A 13 liter tejnél is többet termelő tehenek már abrakkeveréket 'kapnak, mégpedig többletliterenként 0,3 kg-ot. Az abrakkeverék összetétele: Takarmányféleség Szárazanyag Emészthető fehérjék Keményítőérték kg kg kg 1 kg búzakorpa .......................... 0,89 0,11 0,55 75'dkg borsódara .......................... 0,63 0,128 0,54 75 dkq kukoricadara . 0,63 0,06 0,62 50 dkg kivonatolt napraforgódara . 0,46 0,15 0,24 összesen: 2,61 0,448 1,95 Ezt az abrakot a déli és esti silóadagba keverjük. A 20 liternél többet adó tehenek takarmánykeverékének összetétele a következő lehet: Takarmányféleség Szárazanyag Emészthető fehérjék Keményítőérték kg kg kg 1 kg búzakorpa .......................... 0,89 0,11 0,55 1 kg kukoricadara.......................... 0,85 0,08 0,82 2 kg lucernaliszt.......................... 1,8 0,28 0,96 6 kg zúzott burgonya . . . . 1,5 0,072 1,4 Összesen: 5,74 0,542 3,73 Egy liter tejre 0,054 kg emészthető fehérjét és 0,37 keményítőértéket kell számítanunk. A burgonyában nem a vegyileg kimutatható emészthető fehérjék menynyisége, hanem az élettani hatás a fontos. A takarmánykeveréket a szokásos etetési időpontokban a lágytakarmány után adagoljuk, s ezt követi a szálastakarmány. Még Malinyina fejési módszeréről szólunk. Meg kell állapítanunk, hogy nálunk nem mindenütt értik a tőgymasszázzsal egybekötött fejési mód lényegét. A tehen ugyanis rendkívül érzékeny, s egyetlen felkiáltás, a sajtár csörömpölése vagy a fejő indulatos mozdulata elég arra, hogy a tejmirigyek működése megakadjon. Ilyenkor mondjuk, hogy a tehén visszatartja a tejet. Tehát nem a tőgy erős nyomkodását, dörzsölését és ütögetését kell masszázsnak minősítenünk, s ezt Malinyina sem így gondolta. A tőgymaszszázs feltétlenül fokozza a tejelékenységet és elősegíti a tejkiválasztást, de ezt a műveletet hozzáértéssel kell végeznünk. Lósy Béla, Kolta. Téli ahol Túrócremetén Tűróc és Felső-Nyitra határán, Túrócremete mellett létesült a zsilinai kerület Állami Erdőgazdaságának egyetlen téli juhakla. Az elmúlt évben a Ravány alján elterülő szállásokon Balík Adolf számadó a gondozására bízott 255 anyajuhtól több mint 4000 kg sajtot állított elő. Ezen a télen is lelkiismeretesen törődött az anyajuhok egészségével, hogy a küszöbönálló ellési időszakban minél több újszülött báránnyal szaporodjék a nyáj. Ha napsütéses volt az idő, a számadójuhász a hóborította kifutóba is kiterelte az állatokat. Egy magángazdálkodó hozzászólása Hűséges olvasója vagyok a Szabad Földművesnek. így sokat olvastam az állami gazdaságok és szövetkezetek termelési munkáiról, eredményeiről, de keveset a kis- és középföldművesek dolgáról. Ezért vettem kezembe a tollat, hogy megírjam elgondolásomat az állattenyésztés növeléséről. Mi, magángazdálkodók megértjük kormányunk felhívását az állatállomány növelésének fellendítésére, azért dolgozunk a földdel szorgalmasan, hogy minél többet elérjükn hektáronként és jobb minőségű árut adjunk a közélelmezésre. Az állattenyésztés terén is arra törekszünk, hogy szemrevaló, szép állat álljon az istállónkban. Az állatokat szeretettel etetjük, gondozzuk, hogy minél több borjút, tejet, húst biztosítsanak, mert csak így tudjuk kötelességeinket teljesíteni és jólétünket fokozni. Most rátérek azokra a hibákra és bajokra, amelyek az állatállomány fellendítése körül előfordulnak. Őszintén szólva, nem elég, ha csak az utcán beszélünk a hiányosságokról, hanem írjuk meg panaszainkat, bajainkat a mi újságunknak, a Szabad Földművesnek. Többek között 1956 október 24-én beadtam egy 22 hónapos elsőrendű bikát (még a felvásárlók is megdicsérték), amely 320 kg-ot nyomott. Ebből 20 kg-ot ievontak, a 300 kg-ért pedig kg-onként 3,70 koronát kaptam. Méghozzá ellenszolgáltatás nélkül el is kellett vezetnem a tőlünk 4 km-re levő szomszéd községbe. Hiba az is, hogy aki malacot akar vásárolni, csak a felvásárló üzemen keresztül teheti, mert másképp nem adnak az állatra passzust. Ez még hagyján, de a baj ott kezdődik, hogy í vásáron nagyon sok a vevő, de kevés i malac. Megtörtént már az is, hogy a felvásárló kijelentette, hogy senki sem kap malacot, mert bizonyos állami gazdaságra fogják szállítani. Ez a kijelentés meglepett bennünket. Mi az állami gazdaságokban a gazdálkodás mintaképét látjuk, amelyeknek segíteniük kellene a szövetkezeteket és a magánszektort is. Tőlük várnók a nagyhozamú állatokat, nemesített vetőmagot, stb. így érthető, hogy a felvásárlók megjegyzése bennünk csalódást keltett. Végezetül feltárom a mi elgondolásunkat a szarvasmarhatenyésztés fellendítésére. Kormányunk tegye lehetővé, hogy akinek van beadnivaló felesleges és tenyésztésre alkalmatlan borja vagy tehene, bármikor beadhassa. Ugyanis vannak olyan üszők és tehenek, hogy nem érdemes őket tovább tartani, de eladni csak az állatorvos igazolásával lehet. Ez részünkre nagy gond és nehéz feladat. Ha ezen a fent említett hiányosságokon lehetne segíteni, az állattenyésztés még gyorsabb ütemben növekednék. Bújna Lajos, egyéni gazdálkodó (Kürt) ★ ★ ★ Fiataljaink a szebb faluért Tornaija környékének fiataljai elhatározták, hogy az EFSZ-ek III. országos kongresszusa és a VIT tiszteletére 10 munkacsoportot szerveznek. Az elmúlt évben mindössze egy 18-tagú ifjúsági munkacsoportjuk volt." Hogy ez a mostani vállalásuk reális, ezt az a tény is alátámasztja, hogy ezek a csoportok már alakulóban vannak. Ez ideig a babicei, lénártfalvi, szkárosi és abafalvi EFSZ-ben, valamint a runyai és beretkei állami gazdaságban alakítottak ilyen csoportokat. Oldalfalván egy hattagú állattenyésztő munkacsoport alakult a fiatalokból. A tornaijai járási ifjúsága az idén tanúja lehetett annak a sok szép eredménynek, amely a járás 46 szövetkezetében az évzáró gyűlésen mutatkozott meg. Ez természetesen nem tnarad hatás nélkül. Ezek nyomán a naprágyi szövetkezetbe 5 CSISZ-tag jelentkezett. A szepsi járás szövetkezeteiben az építkezés télen sem szünetel. Hajdú János 9 tagú ácscsoportja Szádudvamokon egy 100 férőhelyes sertésistállót épített, a tehénistállót pedig, amely 50 férőhelyes, a napokban fejezik be. Ezek az istállók fából készültek. A falakat a gyártól kapják, úgyhogy az ácsok csak az összeszerelési munkákat végzik. A barakkistálló Somodiban is nagyon jól bevált; meleg és aránylag kevés benne a párás lecsapódás, tehát alkalmasabb, mint a kő- vagy a téglaistálló
