Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-17 / 7. szám

957. február 17. Jzab-ad Földműves 5 Több mint egymillió koronát osztottak szét „Többet ésszel mint erővel" A nagykaposi EFSZ az eperjesi ke­­ület egyik legjobb szövetkezete. A miit évben két ízben nyerte el a ke­­ület vándorzászlaját. A szövetkezet 949-ben 38 taggal alakult. A későbbi vekben állandóan növekedett a ta­tok száma és a szövetkezet földalap­­a. Ma már 214 tagja van a szövet­hetnek. dűl nem határozhatok, ebben majd a vezetőség dönt, az eredményről pedig értesítjük." Kiss Lászlóban bízik a tagság. Nem csoda, hisz mindennap kapcsolatban van velük. Nem az irodából osztogat­ja a parancsokat, hanem kijár a mun­kahelyekre és azok alapján ítéli meg a helyzetet. Ezért szeretik őt, és ak-A nagykaposi szövetkezet az elmúlt évben kétszer nyerte el a kerület vín­dorzászlaját. A képen a szövetkezet vezetősége és a vándorzászló látható Sok bajjal, nehézséggel kellett meg­küzdeni, amíg a kis- és középgazdák megtalálták a helyüket a szövetke­zetben és felismerték azt, hogy tőlük függ szövetkezetük fejlődése, jobb­létük biztosítása. Az 1955-ös évi zárszámadáskor Kiss László középparasztot választot­ták a szövetkezet elnökévé. Ugyan­akkor több kis- és középparaszt is bekerült a vezetőségbe. Ezután szem­­melláthatóan megjavult a munka, s a szervezés a szövetkezetben. Bár­kitől érdeklődöm a vezetőség mun­kája után, mindenütt csak elismerő szót hallani. Kiss Lászlóról pedig ezt mondják: „Nyugodt, megfontolt, kö­rültekintő és igazmondó ember.“ Ma­gam is meggyőződhettem róla. Ahogy beléptünk a szövetkezet irodájába, többen vártak rá. Különféle kérésekkel jöttek. Ö nem ígérgetett, mindenkit meghallgatott, feljegyezte kéréseiket, ahol lehetett azonnal intézkedett, de legtöbb esetben azt válaszolta: „Egye­ronként 10 000 koronát jövedelmezett. Bár a telepítést csak 1951-ben kezd­ték, a 12 hektár szőlő ma már 250 000 korona jövedelmet hoz évenként a szövetkezetnek. Méhészetük a múlt évben 8700 koronát jövedelmezett. Szépen fejlődik a szövetkezet ál­lattenyésztése is. Anyakocánként 14 malacot választottak el, 120 tehén­től pedig 108 borjút neveltek fel. 1740 literes évi átlagot értek el te­henenként. Fajtenyészettel is foglal­koznak, s így tavaly 82 000 koronát kaptak a fiatal bikákért. A közeljövő­ben is 15 fiatal apaállat kerül eladás­ra. Az állati termékekből általában teljesítették a beadást, sőt szabad­eladásra is jutott. A terven felüli tejből 380 000 koronát, sertéshúsból 355 000, tojásból 6000 koronát kap­tak. A jó gazdálkodást bizonyítja, hogy az évzáró gyűlésen a betervezett 10 korona helyett 12 koronás részese­dést fizethettek ki. A 150 000 koro­na pótjutalomból szintén szép ösz­­szeg jutott a szorgoskodó szövetke­zeti tagoknak. ( Kovács István feleségével a tehe­neket gondozza. Jó munkájukért az elmúlt évben összesen 46 679 koro­nát kaptak. Tóth János a növény­­termelésben dolgozik, a múlt évben 980 munkaegységet szerzett. Az év­záró gyűlésről 11760 korona része­sedést vitt haza. Szabó András az elmúlt év márciusában lépett a szö­vetkezetbe. így is 810 munkaegysé­get dolgozott le, s egész évben 23 680 koronát kapott. Basa Sándor 65 éves, ő a növénytermelésben dolgozik. Egész évi jövedelme 14 489 korona volt. A 60 éves Szabó Erzsébet is 13155 koronát kapott. így sorolhatnánk még sok-sok szö­vetkezeti tag nevét, akik az évzáró gyűlésen jóval több mint 10 000 ko­ronát kaptak. Az említett kiváló ered­mények azonban nem szédítik meg a nagykaposi szövetkezet tagjait. Tud­ják, hogy az eredmények fokozásá­hoz további kitartó munkára van szükség. Ezért gondosan áttanulmá­nyozták és megtárgyalták kormá­nyunk levelét és ennek az alapján készítették el a szövetkezet távlati fejlesztési tervét, amely még szebb jövőt biztosít számukra. Kulik Gellért „A szövetkezet 1949 októberében alakult. Nagy nehézségekkel küzdött. Nem volt elegendő állat- és gépállomány .. .A további években a helyzet fokozato­san javult. 1954-ben már lényegesen jobb volt, csak a munkaerkölcs laza­sága és a szakképzettség hiánya fékezte az előrehaladást. Az 1955-ös év a fordulat éve volt. A tagság kezdte megérteni, hogy munka nélkül nincs kalács, és mindjárt tavasszal lelkesedve fogtak a munkához. A szövetkezeti mun­kaiskola jelentékeny szerepet játszott ebben a fordulatban. 1956-ban újabb lépést tettünk előre. A növénytermelésben a két állandó csoport versenyben állt egymással, így sikerült a pénzügyi' tervet túlteljesíteni. A jövőre nézve még kedvezőbbek a kilátásaink.” E sorokat az egyházkarcsai EFSZ ötéves tervének kommentárjában ol­vashatjuk. Azt bizonyítják, hogy a szövetkezeti munkaiskola és az elért termelési eredmények egymástól elvá­laszthatatlanok. A szövetkezeti mun­kaiskola Bgyházkarcsán az 1954—55-ös évben alakult meg. Az első évben 20 hallgatója volt az iskolának. Ez a szám a második év­ben már negyvenre, az 1956—57-es év­ben pedig 60-ra szaporodott — ami a tagság 50,5 száza­lékát teszi ki. Mi a titka annak, hogy a szövetkezeti munkaiskola ilyen érdeklődésnek ör­vend? Mindenekelőtt az, hogy az elő­adások érdekesek, értékesek és a hallottakat a gyakorlati életben alkal­mazzák a hallgatók. Varsányi Gábor mérnök olyan előadó, akit (mint ahogy a karcsaiak mondják) napestig elhall­gatnának. A közmondás pedig azt mondja: jó bornak nem kell cégér. A szövetkezeti munkaiskola vezetője Szerdahelyi Jenő tanító elvtárs, aki fáradságot nem ismerve szervez és irányít — s közben előadó is. A szer­vezésben a II. és III. évfolyam hallgatói is segítenek, és aktívan részt vesznek új hallgatók toborzásában is. Az 1956—57-es iskolaév félévi érté­kelésénél a dunaszerdahelyi járás 24 munkaiskolája között első helyre Egy­­házkarcsa került. Ebből az alkalomból értékelték az iskola legjobb hallgatóit is. Az első évfolyamban Edmár Pál, a növénytermelési csoport egyik tagja a legjobb hallgató. A II. évfolyam leg­jobb hallgatója Kása Pál, a szövetke­zet raktárosa, a III. évfolyamban pedig Bokros István elvtárs került az első helyre. Bokros elvtárs a növénytermesztési csoportban, vagyis a gyakorlatban al­kalmazza a szövetkezeti munkaiskola keretén belül elsajátítottakat. A haladó agrotechnika további alkalmazása se­gíti majd az egyházkarcsaiakat bátor feladataik és az ötéves tervükben ki­tűzött cél elérésére — hiszen 1960-ig a gabonafélék átlagos hektárhozamát 26 százalékkal, a tejtermelést pedig 58 százalékkal fogják emelni. Az egyházkarcsai szövetkezeti mun­kaiskolának azonban vannak hiányossá­gai is, amit a jövőben feltétlen el kell távolítani. Nagy hiba az, hogy a nők még nagyon alacsony százalékát teszik a hallgatók létszámának. Ennek az aránynak meg kell változni. Szövetke­zeti asszonyaink szakképzettségének fejlesztése szintén szükséges. A szö­vetkezetben több olyan szakasz van, ahol az asszony! kéz pótolhatatlan. Dolgozó nőink lelkiismeretes igyeke­zete csakis úgy fokozódhat, ha az szaktudással párosul. Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának irányelvei feladatul tűzi ki a mezőgazdasági termelés lé­nyeges emelését a következő években. A mezőgazdasági termelés emelkedé­sének egyik előfeltétele: fokozzuk a földművesek szakképzettségét! A szak­tudás tömeges fokozásának hatékony eszközét a szövetkezeti munkaiskolák jelentik. Hogy ez mennyire igaz, azt a karcsaiak példája világosan bizonyltja. S hogy a szakképzett szövetkezeti ta­goknak könnyebben megy a munka, nagyobb eredmények elérésére képe­sek, azt minden földműves tudja, hi­szen ezek alapján született meg az a közmondás: „Többet ésszel; mint erő­vel”. Cs. A., Dunaszerdahely ★ ★ ★ Miért éppen a nagyüzemi gazdálkodás ? Többtermeléssel köszöntik a kongresszust A királyhelmeci járás szövetkezetei értékes vállalásokat tettek az EFSZ-ek III. országos kongresszusa tiszteletére. Többek között a bélyi szövetkezeti tagok vállalták, hogy a tavaszi munkálatokat elvégzik az agrotechnikai határidőn belül, az anyakocák számát 67-re töltik fel, terven felül beszolgáltatnak 50 ezer liter tejet, valamint 20 ezer tojást. Továbbá vállalták, hogy fokozzák a hektárhozamokat: burgonyából 20, a cukorrépából pedig 50 mázsával. A termelés minden szakaszán bevezetik a pótjutalmazást. Hasonló vállalást tettek a nagy tarkanyi szövetkezeti tagok is, amely­nek alapján terven felül beszolgáltatnak a közellátásra 25 ezer liter tejet, 200 sertést és 20 hizlalt szarvasmarhát. Az őszi kalászosokból átlagosan két és fél mázsával fokozzák a hek­tárhozamokat a tavaszi munkálatokat pedig elvégzik az agrotechnikai ha­táridőben. SZŰCS F„ Királyhelmec AZ EFSZ-ek III. országos kongresszusa tiszteletére A pošdicovcei szövetkezet tagjai az évzáró gyűlésen az elmúlt évi gazdál­kodás alapos elemzése után ígéretet tettek, hogy ebben az évben még job­ban fognak gazdálkodni. A kongresszus tiszteletére vállalták, hogy az év végéig terven felül 22 680 liter tejet szolgáltatnak be. A szövetkezet új vezetősége Plskáé József vezetése mellett lelkiismerete­sen gondoskodik a kötelezettségválla­lások teljesítéséről. Sok földműves ajkát hagyja el ez a kérdés napjainkban. A kérdést úgy te­szik fel, hogy miért fontos a szövetke­zeti nagytermelés a mezőgazdaság te­rén, hiszen egyénileg gazdálkodóink is megművelik a földet? Az alábbi példa világosan igazolja a nagyüzemi gazdálkodás előnyét az egyéni gazdálkodással szemben. Üjszállás és Szalánchuta a kassai járásban szomszédos községek. Két kilométerre fekszenek egymástól. Üj­­szálláson a földművesek egyénileg gaz­dálkodnak kb 150 hektár földön. Sza­­lánchután nagyüzemi gazdálkodás fo­lyik, 210 hektár földterületen. Az újszállási egyénileg gazdálkodók — terv szerint — ez évben a 150 hektár Az EFSZ-ek mintaalapszabályzatának módosításához Kormányunk levelével és az EFSZ-ek mintaalapszabályzatához adott módo­sító javaslatokkal szövetkezeti tagjaink és földműveseink olyan dokumentumot kaptak kézhez, amelynek alapos meg­tárgyalása hosszú időre útat mutat szövetkezeteink fejlődésében. Milyen okból kifolyólag történnek ezek a változások? Az eddig érvényes alapszabályzatot az EFSZ-ek I. kongresszusa hagyta jóvá 1953 februárjában. Az elmúlt négy év alatt szövetkezeteink rohamos fej­lődésen mentek keresztül. Sok minden megváltozott, sok minden új szervezési módszert követel EFSZ-eink további felvirágoztatása érdekében. A kibőví­tések és változáspk, melyeket kormá­nyunk megtárgyalásra előterjesztett, az egyes szövetkezetek, JNB-ok és KNB-ok indítványozására történtek. Ifjúságunkat bizonyára azok a válto­zások érdeklik, melyek őket érintik. A javaslat azt is indítványozza, hogy szállítsák lejjebb a szövetkezetbe tör­ténő felvételek korhatárát 16-ról 15 évre. Ez azért is jelentős, mert meg­oldódik vele a nyolcéves iskolát végző ifjúság elhelyezése. Egyúttal ez a ja­vaslat magában foglalja azt a követel­ményt is, hogy a szövetkezeti tagol: jobban törődjenek az ifjúsággal, job­ban szem előtt tartsák politikai és szakképzettségük fejlődését. Termé­szetes, hogy az iskolázás alatt gondos­kodni kell teljes ellátásukról is. A ké­pesítés után viszont gondoskodni kell arról, hogy a tehetséges fiatalokat fe­lelősségteljes feladattal kell megbízni, lehetőséget kell nyújtani ahhoz, hogy képességeiket továbbfejleszthessék, il­letve a gyakorlatban érvényesíthessék. A 14. cikkely azt is magában foglalja, hogy az iskola elvégzése után a fiata­lok ugyanolyan jutalmazásban része­sülnek, mint a rendes szövetkezeti ta­gok, ugyanakkor a 16 éven aluliaknak a testalkatukhoz és korukhoz mérten kell megszabni a munkabeosztásukat. Az alapszabályzat 16. cikkelye pedig azzal foglalkozik, hogy az a fiatal szö­vetkezeti tag, aki iskoláztatáson vesz részt, vagy pedig katonai szolgálatot teljesít az előbbi beosztásához mérten a taggyűlés javaslata alapján 0,5—2 munkaegységet kaphat naponta. Amint látszik az új javaslat sokkal jobban foglalkozik az ifjúság problé­máival, mint az eddigi alapszabályzat. Fontosak azok a változások is, ame­lyek a szövetkezeti alapokra vonatkoz­nak. A régi mintaalapszabályzat meg­határozta a szociális és kultúralapra való juttatás legmagasabb határát, amelyet semmiképpen sem lehetett át­lépni. Az új mintaalapszabályzat meg­határozza a legalacsonyabb határt, amit az EFSZ-nek feltétlenül be kell tartani. Természetesen az alapok ettől magasabban való feltöltése a szövetke­zetek irányelvévé válik. Eszerint a szociális alapra évente a jövedelem 2 százalékát kell fordítani, a kulturális alapra az összjövedelem 1 százalékát. Mint fentebb említettük az alapok fel­töltése ennél több lehet. Ezekben a változásokban világosan visszatükröző­dik a szövetkezetek erősödése, szilár­­dulása. Újdonság az is, hogy a szövet­kezet , pénztárába olyan forgótőkét lé­tesítenek, amelyekből fedezni tudják az előre nem látható különféle kiadáso­kat. A legtöbb vitát bizonyára a 8. cik­kely idézi elő, amely arról szól, hogy különös esetekben, ahol a szövetkezet politikailag elég erős, a JNB tanácsá­nak jóváhagyásával a szövetkezet tag­jává minősíthető olyan kulák is, akik­nél adva vannak az előfeltételek, hogy becsületes és rendes munkát végez majd az EFSZ-ben. Ismétlem ezt csak különleges esetekben lehet foganatosí­tani és az ilyen tagot öt' évig semmi­lyen funkcióval nem lehet megbízni. Ez a javaslat teljes összhangban van a XX. kongresszus irányelveivel, amely az osztályharc problémáját meg­tárgyalta. Az új javaslat természetesen nem jelenti azt, hogy a kulákok előtt most már megnyílnak a szövetkezetek kapui. T. i. az alapszabályzat egy másik cikkelye meghatározza, hogy a kulák felvételéhez szükséges a tagság két­harmadának és a JNB tanácsának be­leegyezése. Több változást foglal magában a 8. cikkely is, amely az EFSZ vezetőségét érinti. Bővül a vezetőség jogköre, s ugyancsak szélesedik az ellenőrző bizottság kötelességei és jogai is. El­mélyül a szövetkezeten belüli demok­rácia, amely korlátozza a JNB beavat­kozását a szövetkezetek belügyeibe. Az anyaság ideje alatti szabadságot 18 hétre hosszabbítják. Ajánlatos elfogad­ni azt a javaslatot is, hogy a szövet­kezet lehetőségeihez mérten fizessenek a belépő tagoknak a vetőmagért, pa­lántákért és a takarmányért, melye­ket a megalakuláskor a szövetkezetbe vittek. Ebből természetesen le kell számítani a 20 százalékot, ami az oszt­hatatlan alapra megy. A javaslat hang­súlyozza, hogy ami a háztáji földet illeti a szövetkezet minden tagnak biz­tosítsa azt, aki a szövetkezetben állan­dó munkát végez, illetve megvan a fel­tétele, hogy tartósan dolgozik majd a szövetkézben. Ez annyit jelent, hogy nem tesz különbséget a földdel és föld nélkül a szövetkezetbe lépett tagok között. Talán ezek a leglényegesebb pontjai a földművesek elé bocsátott javasla­toknak, amelyeken a szövetkezetek ér­dekében változtatni kell. Azzal, hogy kormányunk ezt megvitatás céljából a földművesek elé bocsátotta, az EFSZ- ek tagjainak és a földműveseknek szé­les lehetőségük nyílt arra, hogy hozzá­szóljanak a módosító javaslatokhoz, bírálják, esetleg újebb javaslatokkal bővítsék. Ez az értelme és lényege a kongresszus előtti vitáknak. Minél több javaslat és hozzászólás érkezik be az illetékes hivatalokba, minél több földművesnek vagy gépállomás dolgo­zójának a tapasztalata érvényesül az új alapszabályzatban, annál tökélete­sebb lesz az EFSZ-ek III. kongresszusa által elfogadott, módosított alapsza­bályzat, amely ilyen módon rúgójává válik a szövetkezetek további fejlődé­sének. (S) föld után 85 tehéntől napi 16—18, esetleg 20 liter tejet adnak a közellá­tás részére. A szalánchutai szövetkezet 220 liter tejet ad be naponta. Ezzel nemcsak hogy a napi tervüket teljesí­tik, hanem terven felül mindennap 180 liter tej kerül a közellátás részére — természetesen szabad áron. Tehát míg az újszállásiak a 20 liter tejért 22 ko­ronát, addig a szalánchutaiak a 220 literért 463 koronát kapnak. Mivel Üjszálláson 48 földműves van, naponta — egy-egy földműves 10 ko­ronával van megrövidítve, — ami egy év alatt 3650 koronát tesz ki. Üjszállá­son ezen a télen csupán 12 sertésvá­gási engedélyt adtak ki, Szalánchután — a szövetkezeti faluban — pedig több mint 80 darabot. Ez a példa is azt bizonyítja, hogy szövetkezeti tagjaink gazdagabbak, jobbmódúak. Iván Sándor, Kassa ★ ★ ★ Készülnek a tavaszra ... A királyhelmeci járásban a bácskai szövetkezeti tagok lelkesen készülnek a tavaszi munkákra. Pekarik Lajos és Fekete Gyula kovácsok szorgalmasan javítják a vetőgépeket, a műtrágya - szórógépeket. A talajművelő gépek közül elsőnek a boronákat és a henge­reket kezdték, megjavítani. Rövidesen megkezdik a fűkaszálógépek kijavítá­sát is. Az EFSZ-ek III. országos kon­gresszusa tiszteletére a kovácsok vál­lalták, hogy február végéig az összes mezőgazdasági gépeket kijavítják. Ed­digi igyekezetük azt mutatja, hogy adott szavukat valóraváltják. Az említett szövetkezet magtárában nagy a sürgés-forgás. Készítik a ve­téshez szükséges vetőmagvakat. Aba­­házi József, a szövetkezet mezőgazdá­sza kijelentette: jó termést csak akkor várhatunk, ha a földbe jó vetőmagot teszünk. Tanultak a múlt év hiányosságából a szövetkezet tagjai és ez évben már mindenféle vetőmagot kitisztítanak. Ez ideig 140 mázsa árpát, 40 mázsa zabot tisztítottak ki. Abaházi elvtérs szavai szerint február közepére az ösz­­szes tavaszi vetőmagot kitisztítják. A szövetkezet kocsisai a trágyahor­dást szorgalmazzák. A trágya mielőbbi kihordása annál is inkább fontos, mivel ősszel nem hordták ki az összes trá­gyát. A bácskai szövetkezet vezetősé­gének a jövőben több gondot kell for­dítani a trágya kiho-dására, a trágya­kezelésre, valamint a trágyalé értéke­sítésére. i, в. <í ■ kor sem haragudnak rá, ha az alap­c szabályzat betartását szigorúan meg­■ követeli. Persze ez nincs mindenki­­: nek ínyére, de annyi bizonyos, hogy • az egész tagságnak és a szövetkezet ügyének használ. A rendnek, fegyelemnek és a jó ■ munkaerkölcsnek a hatásai meg is • mutatkoznak a termelési eredmények- 5 ben. Az 1956-os évet a tervezettnél ■ 700 000 koronával nagyobb jövede­­, lemmel zárták. A búzát és borsót ■ kivéve a többiből magasabb hektár­■ hozamot értek el a tervezettnél. A 5 rozsból három, árpából egy, zabból t 4,6, kukoricából 31,4 mázsával többet • termeltek. Cukorrépából a tervezett- 12,5 vagón helyett 44 vagonnal, do- Г hányból pedig a tervezett 36 mázsa , helyett 120 mázsát adott be a szö- 1 vetkezet. Terven felül 450 mázsa t vetőmagot ós 560 mázsa sörárpát is , beadtak. i Szép eredményeket értek el a bor­- sótermelésben is. Zöldségesük hektá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents