Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-02-17 / 7. szám
4 \fzalH3d Földműves 1957. február 17. A termelés fokozása és a költségek csökkentése Mindig időszerű feladat A derzsenyei szövetkezeti dolgozók igen értékes kezdeményezéssel álltak elő: gazdasági ágazatok szerint felülvizsgálják termelési tervüket annak a megállapítása végett, hogy saját körülményeik között miképp érhetnének el további megtakarításokat. Kiderült például, hogy náluk az Alkamútrágya használata helyett sokkal előnyösebb a zöldtrágyázás, mivel a műtrágyát a 17 km-re eső vasúti állomásról kellett befuvarozniuk, ráadásul ezt a műtrágyát nem tudták egyenletesen kiszórni. Üjabb megtakarítást jelent az is, hogy szűkítik a túlméretezett lóállományt, hiszen a gépesítés kiterjesztésével a lovak fontossága mindjobban háttérbe szorul, s a lótartás csak fölöslegesen szaporítja a kiadásokat. A gazdaság területén a fuvarozást a három pár ökör is elvégzi, s az ökörtartás további előnye, hogy a hústermelési lehetőségeket fokozza. • Rukoven elvtárs, a derzsenyei EFSZ elnöke, felhívta a nyitrai kerület szövetkezeteit, hogy adottságaik figyelembevételével szintén- törekedjenek mcitakarításokra. A felhívást követőien Nyitrán összegyűltek az élenjáró szövetkezetek vezetői, hogy kicseréljék a gazdaságosabb termelés körül szerzett tapasztalatokat. AZ ÉRTEKEZLETEN a többi között Turony elvtárs, az ifjúságfalvai szövetkezet elnöke is felszólalt. Amint mondotta, náluk mindig szem előtt tartják azt a feladatot. hogy fokozzák a termelést a költségek egyidejű csökkentésével. Megemlítette, hogy tavaly havonként 411 mázsa cukorrépát takarítottak be, s ezt az öntözésnek köszönhetik. A gútai szomszédoknak csak alig 200 mázsás hektárhozamot sikerült cukorrépából elérniük. De az ifjúságfalvaiak a kukoricát sem hanyagolták el, amely pedig igen siralmas képet mutatott. A kukoricát ismételten póttrágyázták, négyszer sarabolták, úgyhogy a gyenge terméskilátások ellenére a feljavított kukorica 60 mázsás csőhozamot adott, ami mindössze 10 mázsával kevesebb, mint a tavalyelőtti csúcshozam. Ezzel szemben a gútai szövetkezet mezőin még a 20 mázsát sem érte el a hektáronkénti csötermés. — Ne felejtsük el — mondotta Turony elnök —, hogy kétféleképpen takarékoskodhatunk. Az egyik mód, hogy takarékoskodunk és ezáltal gyarapszunk. A másik mód, hogy takarékoskodunk ugyan. de ráfizetünk. Tényekkel magyarázom meg ezt az elméletet. Az ifjúságfalvai szövetkezet körülbelül 900 hektáron gazdálkodik, s alig vásárol kevesebb műtrágyát, mint a gútai szomszédok, holott az ö földvagyonuk ötszörié nagyobb. A gútaiak nem adják meg a földnek, ami megilleti. Igaz, ha nem költik el a pénzüket műtrágyára, több marad a pénztárban. Viszont gyengébb aratással kell megelégedniük. Anyagi károk származnak abból, ha sajnáljuk a pénzt műtrágyára, ha nem vásárolunk értékes és nemesített vetőmagot a mag termesztési parcellákra stb. A tanulság tehát, hogy aki takarékoskodni akar, nem fukarkodhat azoknak az eszközöknek beszerzésénél, amelyek a nagy hozamok és magas állattenyésztési termelékenység alapfeltételei. A következő tanulság a gépesítéssel függ össze. A búcsi szövetkezetben például azon törik a fejüket, hogy miként „járhatnának túl a gépállomás eszén". Buzgón tanulmányozzák a gépállomás díjszabását, s a drágább munkaműveletekre maguk vállalkoznak. A búcsi lóállomány tekintélyes, s a szövetkezeti dolgozók inkább nem látják meg a gépesítés előnyeit, csakhogy foglalkoztassák ezeket a jóétvágyú állatokat. De amikor a munkaegység értékének megállapítására kerül sor, szertefoszlanák azok az ábrándok, amelyeket a szövetkezet tagjai a fogatos munkához fűztek. ifjúságfalván az elmúlt évben a munkaegység értéke: 29 korona volt készpénzben és természetbeni járandóság 6,15 koronát tett ki. Ez kétségtelenül szép jövedelmet biztosított minden szövetkezeti tag számára. A szövetkezeti dolgozók a munkaegység magas értékének az okait is hamar megtalálták: nem takarékoskodtak a gépi munkával. Kiszámították ugyanis, hogy a kombájnos aratással 16 koronával kisebb egy mázsa kenyérgabona termelési költsége, mfnt a kévekötőkkel végzett aratással. Ez a különbség az árpánál 24 koronát tesz ki. De a géppel ültetett és felszedett burgonya mázsánként! termelési költsége is 9,25 koronával kevesebb. Tehát a takarékosság nem azt jelenti, hogy fogunkhoz verjük a garast, s arra sem költünk, ami nélkülözhetetlen. Az okosan kiadott pénz fiástul tér vissza. Az ifjúságfalvi szövetkezet elnöke megemlítette azt is, hogy szövetkezetük új jutalmazási módszerre hívja fel a többi szövetkezet figyelmét. Náluk a megtakarított takarmányok után jutalomban részesítik -az állatgondozókat. Ha például a sertéseket csupán darával etetik, ,ez semmi esetre sem olcsó, bár tagadhatatlan, hogy a dara adagolása könnyebb és kisebb fáradságot jelent. Ilyen megfontolások után tavaly a vezetőség úgy döntött, hogy az állatgondozókat pótjutalormban részesíti, ha az élősúlygyarapodás 1 kg-jaként megállapított 4,5 kg darából valamennyit megtakarítanak. A jutalom megállapításának alapelve szerint a dolgozót a megtakarított takarmányból 10 százalék illeti meg. Az 1956-ban elért eredmény: 230 mázsás megtakarítás. A nagyobb jutalom reményében az állatgondozók nem sajnálták a fáradságot, s a több munkát jelentő takarmánytököt és takarmányrépát is az adagba illesztették. ★ Ha valaki a termelés fokozására és a költségek csökkentésére irányuló mozgalommal összefüggésben egyetemes és minden szövetkezetre vagy állami gazdaságra érvényes receptet vár tőlünk, ezzel nem szolgálhatunk. Ilyen recept nincs, mert mindenütt eltérőek az adottságok. De hasznos tanács bőven akad. lói tesszük például, ha a sertésállományból kiselejtezzük a kevésbé termelékeny egyedeket, s ezeket fiatalabb, jobb állatokkal pótoljuk. Ugyanezt megtehetjük a baromfitelepen és főképp a szarvasmarha-tenyésztésben. Vizsg ál -juk fölül a termelési terv különböző szakaszait, s állapítsuk meg, vajon nem termelhetnénk-e olcsóbban. Egész biztos, hogy minden szövetkezetben, állami gazdaságban található olyan tétel, ahol megtakarítások érhetők el a termelés gazdaságosabbá tétele érdekében. -du-A bodrogszerdahelyi brigádközponton Az országút közvetlen közelségében fekszik a bodrogszerdahelyi brigádközpont; ha az útról az ember benéz, nem lát mást, csupán hóval borított húzószerszámokat az udvaron. Semmi mozgás. Talán ilyenkor nincs is itt senki? Közelebb menve észrevettem, hogy bent a garázsban és a javítóműhelyekben is élet és munka folyik. Erős András, a brigádközpont vezetője, készségesen mondta el, mit dolgoznak, hogyan állanak a gépek javításával. A javításokat maga a brigádközpont biztosítja, kivéve a gépek generáljavítását. Már egy éve saját javítóműhelyük van. Hanák András, Duszik Sándor és Csorosz József éppen négy tárcsa kijavításán dolgoznak. Eddig 17 vetőgépet, 18 műtrágyaszórót, 120 boronát, 6 ekét, 9 kaszálógépet és 3 trágyaszórót javítottak ki, a helyi és a szomszédos szőlőskei, zempléni, nagykövesdi brigádközpontok részére. Erős elvtárs örömmel újságolta, hogy felkészülten várják a tavaszi munkálatok idejét. Már csak az öntöző gépek várnak javításra. A cséplőgépeket már szintén kijavították. A traktorosok sem tétlenkednek. Preby István a legelőt műtrágyázza. Naponta elvégez 7—8 hektárt. Leskó József hernyótalpas Szuper Zetorjával trágyalevet hord a rétre és a cukorrépa alá. A többiek fuvaroznak a szövetkezet és az egyéni gazdák részére. Az elmúlt időszakban a bodrogszerdahelyi szövetkezet volt vezetőségi tag jai és a brigádközpont vezetői között elég gyakran megnemértésre került sor. A traktorosok — ahogy hangsúlyozták — bíznak abban, hogy a jövőben hasonló esetekkel nem találkoznak és a szövetkezet vezetősége a gépállomás brigádközpontjának dolgozóival egyetértésben indul harcba a közös cél eléréséért, a termelés fokozásáért. K. G. Példás fejőgulyások Emberbecsülő embernek ismerik Simon Gyulát, a Zsigárdi Állami Gazdaság kiváló fejősgúlyását. Jóindulatú és barátságos a munkásokkal szemben. Mint minden embernek, neki is vannak bizonyos kedvtelései. Például nagyon szeret olvasni. Előfizetője az Üj Szónak és ebben az évben a Szabad Földművest is megrendelte. Szenvedélyes látogatója a mozinak, s emellett állandóan szakkönyveket vásárol, képzi magát. Mondhatjuk, a művelődésnek nagy fontosságot tulajdonít, mert ami újat tanul, annak a munkában hasznát veszi. Jó munkáját bizonyítja az is, hogy a szakszervezeti gyűlésen külön említették nevét, mivel az elmúlt évben tervét 122 százalékra teljesítette. Ennek tulajdonítható az elismerő oklevél is. A gyűlés minden részvevője, így Kriska elvtárs, a szakszervezet elnöke is, kíváncsi volt arra, hogyan érte el ezt a szép eredményt. Simon elvtárs elmondotta, hogy őt a föld szeretető hozta haza hároméves brioádra, mivel elözőleq mint vasúti rendőr teljesített szolgálatot. A gazdaságban előbb mint kocsis, majd mint állatgondozó szerepelt. Tizenkét tehén gondozását bízták rá, s az évi terv . 39 470 liter volt, napi 7,7 liter fejési átlaggal. Ezt 8,5 literre, sőt év végére 9,42-re emelte. így az előírt egész évi tervet magasan túlszárnyalta, s összeredménye 48 331 litert tesz ki. — Nagy gondot fordítok — mondja — a vemhes és fejőstehenekre. A hat és fél, hét hónapos vemhes fejősteheneknél áttérek a szárazonállásra. Nélkülözhetetlenül fontos, hogy a fejős tehén a borjazás előtt 2—2.5 hónapig szárazon álljon, mivel ebben az időben már a legközelebbi tejelési időszakra készül és csak így táplálhatja megfelelően magzatát, melynek fejlődése ebben az időszakban rohamos. A szárazonállás egész ideje alatt gondosan takarmányozom a fejős teheneket jó minőségű takarmányokkal. mivel a bőséges takarmányozás nagymértékben befolyásolja a következő 'tejelési időszak tejtermelését és a borjú egészséges feilődését. DEÁK ISTVÁN Fokozzák о termelést Néhány évvel ezelőtt a Gálszécsi Állami Gazdaság dolgozói nem dicsekedhettek kimagasló eredményekkel. Ma már öröm nézni, hogy pl. a Zemplínske Teplice-i, dvorianky és čerjaky részlegen milyen kiváló átlageredményeket érnek el a tejhozam növelése terén. Nem meg vetni valók a hektárhozamok növelésében elért eredményeik sem. Az elmúlt évben december 1-ig tehenenként 2728 literes átlagot értek el. Minden istáilózott tehén után 2272 liter tejet szolgáltattak be a közellátásra, vagyis 322 literrel többet, mint az előző évben. Túlteljesítették a beadást sertéshúsból is. Minden hektár föld után beadtak 140 kg sertéshúst, vagyis 101 kg-al többet, mint amennyit a magángazdálkodók adnak be. A hliníki szövetkezet tagjai tapasztalatcserére hívták meg a myslenicei szövetkezet tagjait. A vendégek érdeklődéssel tekintették meg a hliníki szövetkezet állattenyésztési részlegének gépi berendezését, mely nagy mértékben megkönnyíti az állatgondozók munkáját Amilyen a munka, olyan a jutalom Plánka János bácsi 73 éves. Egész életében a jó munkás hírnevét viselte. De csak azóta értékelik igazán, amióta a Tornaijai Állami Gazdaság tenyészállatnevelésével bízták meg. — Plánka bácsi 32 évig szolgált Hámos földbirtokosnál. Gürcölt éjt nappallá téve, de becsülete nem volt. Az állami gazdaságon öt éve dolgozik, 18 tenyészbika gondozását végzi. Jó munkájával, szorgalmával nemcsak magának, hanem az állami gazdaságnak is hírnevet szerzett a lO' sonci tenyészállatvásáron. sével ért el kiváló eredményeket, továbbá 10 dolgozó a tejbeadás terén elért eredményeiért lett megjutalmazva. Ezenkívül jutalmat és kitüntetést kapott 5 állami gazdaság igazgatója és főzootechnikusa is. A jutalom elosztásakor 27 000 korona került szétosztásra az állami gazdaságok e legkiválóbb dolgozói között. Az értekezlet során dr. Soltész József, az Állami Gazdaságok Központi Igazgatóságának vezetője felhívta a részvevőket: ne engedjék, hogy a terv egyenletes teljesítése csorbát szenPlánka János bácsi, a tornaijai állami gazdaság kitüntetett dolgozója feleségével együtt vett részt az aktíván János bácsinak egy 47 éves lánya és 49 éves fia van. Az ö gyerekkorában ott fészkelt köztük a nyomor. De az ő nyolc unokája és két dédunokája már nem ismeri a szegénységet, a nélkülözést. János bácsi elégedett mostani életével, mert szakértelméért megbecsülik. Plánka János bácsival Bratislavában találkoztunk a szlovákiai állami gazdaságok központi igazgatósága által rendezett értekezleten, ahol az állami gazdaságok legjobb dolgozóit jutalmazták meg. Az értekezleten összesen 67 dolgozót tűntettek ki — köztük a 73 éves Plánka János bácsit is. A kitüntetett és megjutalmazott dolgozók becsületes munkájukkal érdemelték ki az elismerést. A munka szakaszán új módszerek alkalmazásával igyekeztek a nagyobb eredmények elérésére. Tapasztalataikat nem rejtették véka alá, hanem szívesen átadták munkatársaiknak. Ilyen öntudatos dolgozók többen is részt vettek az értekezleten. Például 26 fejő, 9 technikai dolgozó, 11 tenyészállatnevelő és sertésgondozó és ll olyan dolgozó, aki a lóheremag termeszté★ Állami gazdaságaink is versenyeznek A jövőben az állami gazdaságok is versenyeznek majd a kerületi nemzeti bizottságok és kerületi szakszervezetek versenyzászlajáért. A versenyzászlót és 3 ezer koronás jutalmat negyedévenként minden kerületben átadják a győztes állami gazdaságnak. Abban az esetben, ha a képűiét legjobb állami gazdasága egyúttal elnyeri a kormány és a Központi Szaksze .'ezet, vagy a Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium és a Szakszervezetek Központi Bizottságának Vörös Zászlaját, a kerületi vándorzászlót a sorrendben következő legjobb állami gazdaságnak adják át. A jutalmat a nyertes állami gazdaságok azon dolgozói között osztják szét, akik az üzemen belüli versenyben a legjobb eredményeket érték el. ★ i vedjen egyesek gondatlansága miatt. A most kitüntetett és megjutalmazott dolgozók a jövőben is szolgáljanak példaképül munkahelyükön! Magercsák mérnök, az igazgatóság főzootechnikusa a kiértékelés eredményeiről beszélt és tanácsot adott a további jó eredmények eléréshez. Az értekezletet dr. Soltész igazgató értékelte, és megjegyezte, hogy az állami gazdaságok termelési eredményei nem minden téren kielégítőek, éppen ezért azon kell lenni, hogy minden egyes dolgozó elsőrendű kötelességének és feladatának tartsa a munka minőségét, hogy a hiányosságok kiküszöbölését minél hamarabb elérhessék. Hangsúlyozta azt is, hogy a gépek karbantartására és a gépek tökéletes kihasználására a jövőben nagyobb súlyt kell helyezni, — merthisz 'a gép az ember legnagyobb jóbarátja és segítőtársa. Az állami gazdaságok legjobb dolgozói elégedetten és azzal az érzéssel hagyták el az értekezletet, hogy minden erejüket és képességüket latbavetik a még jobb eredmények eléréséért. L. MÁTÉ IRÉN ★ ★ A bolešovi gazdaság kitüntetett fejőnője Krátka Erzsébet boldogan veszi at a. kitüntetést dr. Soltész igazgató kezéből ■ ★ Több mint 10 millió korona a szövetkezetesek betétkönyvein A kassai kerület 5 járásában, ahol az egységes földmüvesszövetkezetek már kifizették a részesedéseket, a szövetkezeti tagok több mint 10 millió koronát helyeztek el a takarékpénztárakba. Legtöbbet, közel 9 és félmillió koronát a királyhelmeci járás szövetkezetesei adtak be a bankba. Pl. a nagygéresi szövetkezet tagjai részesedése fejében kapott 969 000 koronát rögtön a takarékpénztárba helyezték el. A poprádi járás szövetkezetesei a részesedésükből 2 477 000 koronát, a kézsmárkiak pedig a kiosztott 1454 000 koronából 918 000 koronát helyeztek betétre. Értékelték a munkaversenyt Az eperjesi kerületben a napokban értékelték az elmúlt évi munkaverseny eredményeit a GTA-ok között. Az értékelés alapján a bártfai GTÄ került az első helyre, amely utolsó negyedévi tervét 108,8 egész évi tervét pedig 105,3 százalékra teljesítette. így ez a gépállomás kapta meg a KNB vándorzászlaját. A brigádközpontok közül a nagykaposi II. Tóth Zsigmond brigád volt a legjobb, amely negyedévi tervét 111 százalékra teljesítette.
