Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-02-17 / 7. szám
1957. február 17. sirattad Földműves 3 Az Állami Statisztikai Hivatal jelentése a Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának 1956. évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról) Az ipar fejlődése Az ipari nyerstermelés tervét 1956-ban 102,4 százalékra teljesítették. Az ipari termelés az 1955-ös évvel szemben 9,5 százalékkal növekedett, ebből a termelő•szközök termelése 11,5 százalékkal, a fogyasztási árucikkeké 7 százalékkal. Ezt a növekedést 75 százalékban a munkatermelékenység növelésének útján érték el. Az önköltségeket az 1955-ös évhez viszonyítva általában 300 millió koronával csökkentették. Az egyes minisztériumok az 1956. évi nyerstermelés tervét a következőképp teljesítették: Az 1956-os terv teljesítése százalékbán Minisztérium kifejezve Tüzelőanyagügyi Energetikai . Teherautó . . . Személyautó . Hengergörgős csapágyak Traktorok összesen Mezőgazdasági gépek Vasúti teherkocsi . Vasúti személykocsi Autóbusz Motorkerékpár Robogó Porszívó . Fényképezőgép Televízióskészülék Házi hűtőszekrény Házi mosógép Villanytűzhely háztartások részére Kohóipari és ércbányászati . Vegyipari.......................... Nehézgépipari .... Finomgépipari .... Gépkocsi és mezőgazdasági gép ipari................................ Építészeti.......................... Közszükségleti cikkek Élelmiszeripari és mezőgazdasági terménybegyűjtési A többi minisztériumok és köz ponti szervek iparvállalatai Helyi ipari.......................... Szövekezeti ipari . . j 104 102 99,6 104 102 105 104 102 106 A gépipari ágazatban fejlődött a gépgyártás és azon berendezések és készítmények termelése, amelyek fontosak a népgazdaság további fejlődésére. darab ezer Kés darab 11046 25 068 17 963 18 004 704 165 5 898 377 1 216 11999 30 559 161 688 163 759 40 078 58 141 253 502 16 707 5 100 26 43 34 6 240 9 17 757 33 12 132 90 23 45 Bélés külkereskedelem 1956-ban tovább javult a belföldi piacnak ipari- és élelmiszeráru cikkekkel való ellátása. Javult az eladott árucikkek minősége is. Nem bővítették azonban kellő mértékben az elárusítóhelyek hálózatát. Az állami és szövetkezeti kereskedelemben és az étkezdékben 1956-ban 85 milliárd korona értékű árut adtak el. A kiskereskedelmi áruforgalom tervét általában 101,6 százalékra, az állami kereskedelmi hálózat tervét 102,5 százalékra, a szövetkezeti kereskedelmét 100,6 százalékra, a közétkeztetést 99,7 százalékra teljesítették. A múlt évvel szemben a kiskereskedelmi áruforgalom terjedelme 9 százalékkal volt nagyobb. A kereskedelmi hálózatban növekedett az élelmiszer és ipari árucikkek eladása. Az ipari árucikkek eladása a múlt évvel szemben 1,2 százalékkal növekedett. A közétkeztetés forgalma is 5,4 százalékkal emelkedett a múlt évvel szemben. Az idén végrehajtott kétszeres árleszállítás, amely ezúttal kifejezőbben az élelmiszereknél nyilvánult meg, lehetővé tette a lakosságnak, hogy nagyobb mértékben vásároljon jobb minőségű árucikkeket. Az élelmiszeriparban az előzetes adatok szerint 1955-höz viszonyítva főleg ä következő fajta árucikkek eladása növekedett: О U "О C n 2| gjA S3 2:5 ЭЙ Se Z Г-н со N sitést a téglagyárakban és a mészbányáktották elő: __*__________ Vont üveglap ezer m2 4/4 Az 1956. évi termelés . 22 896 Növekedés az 1955-ös évvel szemben %-ban 9 . Egészségügyi kerámika, tonna . 3 • 5 8 716 20 1 452 1 Nem fehérített szövetrost ezer tonna . ; s 323 2 Papir, ezer tonna ; ; 360 4 Kész gyapotszövetek, ezer m . 1 3 3 349 755 2 Kész selyemszövetek, ezer m í • i 3 49 758-2 Len- és féllen szövetek, ezer m ; • 3 ; 51 746-6 Kész gyapjúszövetek, ezer m з 3 3 3 36 777-7 Kötött fehérnemű, ezer darab : 3 3 29 491-10 Szövött felsőruha, ezer darab ; ; S 3 32 747 5 Bőrcipő, ezer pár * • 5 ; 21 766-4 Az 1955-ös évhez Az 1956. évi tér viszonyítva teljesítése százalékokban százalékokban Gabona általában ; 3 3 3 3 5 3 a 5 105 104 Burgonya ..33 3 3 3 5 3 5 5 5 120 112 Cukorrépa . . г з 3 3 3 5 5 3 : г 74 70 Zöldség . .3 3 3 3 3 3 3 5 5-. i 89 79 s s 141 129 Vágóállatok összesen . 3 5 i J ; 111 104 ebből: szarvasmarha . 3 3 3 . 5 3 : : 108 103 sertés . . : 3 3 3 . . 3 ! ! 115 105 , tej . . : j 3 ; ; . . 3 : : 110 104 tojás . s ; • .• 109 97 A mezőgazdaság és az erdészet fejlődése A mezőgazdaságban 1956-ban további javulás állott be, ami főleg az állattenyésztési termelés emelkedésében nyilvánult meg. A mezőgazdaság további gépesítési eszközöket kapott és több műtrágyát mint az előző évekbén, 1956-ban tovább növekedet a III. és IV. típusú EFSZ-ek száma és bővült tag- és földalapjuk. Előzetes számítások szerint a mezőgazgasági termelés összterjedelme 3,4 százalékkal növekedett az 1955-ös évvel szemben. Kedvező eredményeket értek el az állatenyésztési termelésben, amely 9,2 százalékkal emelkedett, míg a növényi termelés kb. egy százalékkal csökkent az 1955-ös évhez viszonyítva. A növényi termelés csökkentését elsősorban az alacsonyabb cukorrépa-termelés, valamint a szántóföldeken termelt takarmányfélék, a zöldség és a borszőlő termelésének csökkenése okozta. A növényi termelés csökkenését 1956- ban továbbá előidézték a kedvezőtlen időjárási viszonyok, valamint a későn elvégzett szervezési-műszaki intézkedések a mezei munkák során. A hosszantartó erős .fagyok és később az esős időjárás következtében egyes mezei munkák késedelmet szenvedtek és rövidebb időszakba torlódtak össze. Ezekben az időszakokban azután nem biztosították és nem végezték el kellőképpen főleg a tavaszi és kultivációs munkákat. A kapásnövények ápolásában, főleg az állami gazdaságok késedelmeskedtek. Nem tartották be az agrotechnikai határidőket, nem tettek idejében megfelelő intézkedéseket a növényi kártevők ellen i ez rossz hatással volt a hektárhozamokra és a termésre főleg a cukorrépánál, a takarmányhüvelyeseknél és a komlónál. A fagyok következtében nagy károk keletkeztek a gyümölcsökben és szőlőkben. Az egész vetésterület az 1955-ös évvel szemben 40 000 hektárral növekedett. A gabonavetés területének tervét túlszárnyalták elsősorban a búzában 64 000 hektárral, az árpában és zabban 17 000 hektárral. Nem teljesítették azonban a csöves kukorica, az olajos magvak, a kukorica, a burgonya, a takarmányhüvelyesek és a szántóföldön termelt takarmányfélék vetési terveit. A gabonafélék hektárhozamai magasabbak voltak mint az 1948—1955-ös évek átlaga. A búzában 12 százalékkal, a rozsban 18 százalékkal, az árpában 17 százalékkal, a zabban 19 százalékkal. A gabonafélék legmagasabb hektárhozamait az EFSZ-ek és állami gazdaságok érték el. Emelkedett a burgonya hektárhozama is, mégpedig 26 százalékkal. Ezzel szemben az 1948—1955-ös évek átlagánál alacsonyabb hektárhozamokat éretk el a cukorrépából 34 mázsával és a takarmányhüvelyesekben 22 mázsával. A betakarítási munkák 1956-ban késedelmet szenvedtek. Nem használtuk ki teljes mértékben a gépeket, hibák fordultak elő a munka megszervezésénél, amelyre az idén fokozott feladatok hárultak az időjárási viszonyok miatt a betakarítási munkák időbeli összetorlódása következtében. A cukorrépa és a burgonya begyűjtése ezért feleslegesen elhúzódott egészen december kezdetéig és így veszteségek keletkeztek. A gabona kötelező beadását a legjobban а III. és IV. típusú EFSZ-ek teljesítették mégpedig 116 százalékra, és az állami gazdaságok 113 százalékra, míg az egyénileg gazdálkodó parasztok csak 89 százalékra. Az állattenyésztési termékek begyűjtési tervét is а III. és IV. típusú EFSZ-ek teljesítették a legjobban. A magasabb árakon történő állami felvásárlás a vágóállatoknál 1956-ban 32 százalékkal volt magasabb mint 1955- ben, gabonaféléknél pedig 56 százalékkal. Az egész begyűjtésben az állami felvásárlás részvétele 1956-ban a gabonánál összesen 16 százalékra, a vágóállatoknál pedig 26 százalékra emelkedett. A CSKP X. kongresszusa irányelvei által kitűzött mezőgazdasági munkaerőtoborzással 1957-ig összesen 320 000 állandó dolgozót kellett volna megnyerni. 1956. végéig 298 000 dolgozót nyertek meg a mezőgazdasági munkákra, vagyis a feladatot csak 93 százalékra teljesítették. Az állandó mezőgazdasági dolgozók száma az 1957 évi 1715 ezerről 1956- ban 1893 ezerre növekedett. 1956-ban a munkaerőtoborzást 135 százalékra teljesítették és 95 000 dolgozót nyertek meg. 1956-ban lényegesen meggyorsult az egységes földművesszövetkezetek fejlődése. 1956 végén már 8016 III. és IV. típusú szövetkezet volt, vagyis 1221 szövetkezettel több, mint 1956. január 1-én. E szövetkezetek tagjainak száma egy év alatt 66 000-rel növekedett és összesen 395 000 tagot tesz ki. А III. és IV. típusú EFSZ-ek már több mint 2,2 millió hektár mezőgazdasági földön gazdálkodnak, a (háztáji gazdaságokkal együtt), vagyis az egyénileg gazdálkodó parasztok és a különféle típusú EFSZ-ek mezőgazdasági földön gazdálkodnak (a háznak megfelelő területen). А III. és IV. típusú EFSZ-ek a szántóföldek 39 százalékán gazdálkodnak. А III. és IV. típusú EFSZ-eken kívül az 1956-os év végén 156 II. típusú EFSZ és 521 előkészítő bizottság működött. Az EFSZ-ek számára végzett beruházási építkezések 1956-ban mintegy 680 millió boronával nagyobb összeget igényeltek, mint 1955-ben. A tervet azonban nem teljesítették. 1956-ban 950 tehénistállót adtak át rendeltetésének 58 ezer szarvasmarha számára, 370 borjúistállót 14 000 borjú számára, 920 sertésólat 120 000 sertés számára, és 800 előistállót az anyasertések számára. Továbbá 180 juhaklot adtak át 50 000 juh számára, 1600 baromfitelepet 560 000 baromfi számára, ezenkívül felépítettek komlószárítókat, silótermeket stb. Az erdőgazdálkodásban tervezett teljesítményeket 107 százalékra teljesítették. 14,3 millió köbméter kéreg nélküli fát termeltek ki és így a kitermelés évi tervét 101,2 százalékra teljesítették. Annak érdekében, hogy az erdők termőképessége a jövő években növekedjék, a fakitermelés az 1955-ös évvel szemben 315 000 köbméter kéreg nélküli fával volt alacsonyabb. A faátadás tervét az egyes fajtákban összesen 101,8 százalékra teljesítették, csupán a fenyőfa- és lombasfaanyagokban maradt hiány. Az erdősítési munkák közül elsősorban az erdők felújítását biztosították és ezáltal felszámolták az erdőkben levő inproduktiv területeket. 99 000 hektárnyi területet befásítottak, ebből 91 000 hektár esik az erdők felújítására. Az erdősítés évi tervét 101,9 százalékra teljesítették. Az 1948—1955-ös évek átlagával szemben a fásítási munkák terjedelme 18 000 hektárral volt nagyobb. Ennek ellenére a tavaszi erdősítés befejezése után 1956. július 1-én erdőinkben 195 000 hektár kopár terület és irtvány volt. Az erdősítési munkák minősége eddig még alacsony színvonalú és még mindig eléggé jelentékenyek az erdősítésnél keletkező veszteségek. A facsemeték évi termelésének növelése érdekében kibővítették a faiskolák területét. Az erdei munkák gépesítése elégtelen volt. A fakitermelést átlagosan 16 százalékban gépesítették, a szállítási utak saját eszközökkel való megközelítését 17,2 százalékban és a fa elszállítását az erdőkből 95,4 százalékban. Búzalisztből készült sütemény ezer tonna 260,6 Rizs, ezer tonna 39,5 Hüvelyesek, ezer tonna 11,6 Nem csokoládés cukorkák ezer tonna 36,2 Csokoládés cukorkák, ezer tonna 16,4 Cukrászkészítmények, ezer tonna 23,7 Mészárszéki hús, ezer tonna 203,4 Hentesáru, ezer tonna 133,7 Húskonzerv, ezer tonna 15,1 Halkészítmény, ezer tonna 19,1 Zsír, ezer tonna, 56,2 Növényi étzsírok, ezer tonna 63,9 Vaj, ezer tonna . 54,0 Sajt, ezer tonna 21,2 Tojás, millió darab 668 Kávé, ezer tonna 3,2 Tea, ezer tonna, 0,8 Bor, millió liter 33,4 Az ipari árucikkek közül főleg vetkező fajták eladása növekedett: Gyapjúszövet, millió méter 10,2 Kötött fehérnemű, millió korona 624 Kötött felsőruha, millió korona 1096 Szövött fehérnemű, millió korona 930 Harisnya és rövid harisnya, millió pár ,61,1 Felső ruha, millió darab 18,3 Bőrcipő, millió pár 19,7 Gumicipő, millió pár 17,4 Szappan, ezer tonna 38,0 Cigaretta, milliárd darab 17,2 Fabútor, millió korona 1550 Televíziós készülék, ezer darab 46,9 Villanymosógép, ezer db 232 Házi hűtőszekrény, ezer darab 40,4 86,3 Fényképezőgép és készülék, ezer darab 156,5 Kerékpár, ezer darab 225,3 Motorkerékpár, ezer darab 61,7 Automobil, ezer darab 11,3 szer több. Annak ellenére, hogy az üzletek a megelőző éveknél jobban voltak ellátva, mégsem elégítették ki teljesen a lakosság keresletét bizonyos hosszútartamra szóló árucikkfajták iránt, pl. néhány fajta házihűtőszekrény, televíziós készülék, motorkerékpár stb. terén. A külkereskedelem forgalma 1956-ban 19 milliárd koronát tett ki és 16 százalékkal volt magasabb az 1955. évinél. A kivitel 10,5 milliárd koronát, a behozatal 8,5 milliárd koronát tett ki. Ai 1955-ös évvel szemben a kivitel 10 százalékkal és a behozatal 13 százalékkal emelkedett. * * « Az Állami Statisztikai Hivatal jelentésével lapunk legközelebbi számában még bővebben foglalkozunk. (A szerkesztőségj. 4.0 32,6 7.5 1,9 0,8 5.8 15.2 0,5 38.2 6.3 1.1 3.5 2,7 7.9 5,2 16.9 12.9 19,1 i kö-2.9 16,4 17.8 2,1 3,1 12.8 19.0 0,8 4.9 5.4 8.4 61.1 19,9 14,5 37,3 18,7 6,7-A gabonafélék betakarított mennyisége 1956-ban 11 százalékkal volt magasabb az 1948—1955-ös évek átlagánál, a burgonyáé 27 százalékkal nagyobb. A cukorrépatermés az 1948— 1955-ös évek átlagával szemben 16 százalékkal, a takarmányhüvelyeseké 17 százalékkal csökkent. Az őszi gabonafélék vetését késéssel végezték, 1956. december 15-ig 647 000 hektáron vetették el a búzát, 26 000 hektárral kisebb területen mint 1955-ben. 504 000 hektáron vetették el a rozsot. 7000 hektárral kisebb területen, 28 000 hektáron vetették el az árpát, tehát 4000 hektárral nagyobb területen és 37 000 hektáron vetettek lucernát, 1000 hektárral nagyobb területen, mint 1955-ben. Az őszi mélyszántást 1956. végéig csak 94 százalékra teljesítették, ebből a szocialista szektor 98 százalékra, az egyénileg gazdálkodó parasztok 90 százalékra. A gép- és traktorállomások a mezei munkák tervét jobban teljesítették mint 1955-ben. Ezeket a munkákat jobban biztosították szerződésekkel mint a múlt években. 1956. év végéig a GTÄ-ák 9,5 millió átlaghektáron, vagyis 1400 ezer átlaghektárral nagyobb területen végezték el a mezei munkákat mint 1955-ben. Egyes teljesítmények az 1955-ös évvel szemben növekedtek, pl. a cukorrépa kiszedése 12 000 hektárral, a burgonyakiszedése 46 000 hektárral, az őszi gabona vetése 19 000 hektárral. Az őszi szántásban a GTÄ-ok nem teljesítették kielégítően feladataikat, nem használták ki teljesen a második műszakokat. A traktorok, á kombájnok és egyéb mezőgazdasági gépek felhasználása a mezei munkákban a GTÄ-okon alacsonyabb volt mint az 1955-ös évben. 1956-ban a mezőgazdaság 6746 traktort kapott, vagyis az egész első ötéves terv szállítmányainak csaknem 50 százalékát. A mezőgazdaságnak szállítottak továbbá 3022 traktorvontatta vetőgépet, 1418 burgonyaültető gépet, 1076 gabonakombájnt fvaevis csaknem 10 százalékkal többet mint az első ötéves tervben), 114 burgonyakombájnt, 435 répakombájnt, 755 automatikus cséplőgépet, 2227 teherautót, valamint egyéb gépeket és felszerelést. Ennek ellenére azonban nem teljesítették a mezőgazdasági gépszállltások tervét és nem tartották be a tervezett szállítási határidőket. A mezőgazdasági üzemek 1956-ban 106 000 tonna nitrogénes műtrágyát, 109 ezer tonna foszforos műtrágyát és 173 000 tonna hamuzsíros műtrágyát kaptak. Tehát 1956-ban egy hektár mezőgazdasági földterületre 53,5 kg műtrágya jutott, vagyis 14 százalékkal több, mint 1955- ben. A szarvasmarhaállomány tervét 1956- ban 101,6 százalékra, a tehénállományét 98,1 százalékra, a sertésállományét 112,5 százalékra és a juhokét 85,1 százalékra teljesítették. A szarvasmarhaállomány az 1955-ös évhez viszonyítva 66 000-rel növekedett és elérte a 4220 ezret. Ezzel szemben a tehénállomány 0,5 százalékkal, a juhállomány 3 százalékkal csökkent. A sertések száma 1956-ban elérte az 5847 ezret, és az 1955. évi állománnyal szemben 34 000-rel növekedett. Az 1934— 1938-as évek átlagával sjemben a sertésállomány 2700 ezerrel nagyobb. A gazdasági állatok tenyésztésének intenzitása 1956-ban a háború előtti évekkel szemben növekedett. Száz hektár mezőgazdasági földterületre 57 szarvasmarha jut. A sertéstenyésztés intenzitása az 1934 — 1938-as évek átlagával szemben megkétszereződött, 100 hektár szántóföldre 113 sertés esik. Tovább javult a gazdasági állatok hasznossága. A vágóállatok átlagos élősúlya az 1955. évi 379 kg-ról 385 kg-ra emelkedett az 1956-os évben, a vágósertések súlya 103 kg-ról 105 kg-ra. Emelkedett a közös istállókban elhelyezett tehenek átlagos napi tejhozama, mégpedig 4,4 literről 4,7 literre. 1956-ban 1,9 százalékkal több tenyészállattal fedeztettek, mint 1955-ben és 100 tehén után 1,4 százalékkal több borjút neveltek fel. A borjak elhullása 12 százalékkal, ä malacoké 13 százalékkal csökkent. Az egy anyasertés után felnevelt malacok száma kb. ugyanolyan szinten mozgott, mint az 1955- ös évben és 10,44 darabot tett ki. 1956-ban a vágóállatok tenyésztése 11,8 százalékkal, a tej termelés 5 százalékkal, és a tojásé 8 százalékkal növekedett. A mezőgazdasági termékek begyűjtése 1956- ban kielégítő volt (a cukorrépa begyűjtésén kívül), főleg az állattenyésztési termékek beadásai emelkedtek lényegesen: ban és kevés figyelmet szenteltek a termelés új technológiai módszerei megoldásának. Földtani kutatás útján új nyersanyagforrásokat állapítottak meg és lényegesen bővült a nyersanyagalap, amely biztosítja az építőanyagipar továbbfejlődését. Ez vonatkozik az üveggyártáshoz szükséges homok, a jó minőségű gyanta, a gipsz, a téglaanyag és a keramzit termeléshez szükséges anyagokra. • * * Az üveg, a kerámiai, a fafeldolgozó, a papír, a textil és a bőrfeldolgozó ágazatokban a következő készítményeket álll-Az épílőnyag ágazatban 3148 ezer tonna cementet termeltek, vagyis 9 százalékkal többet mint 1955-ben, 1679 ezer tonna meszet (9 százalékkal többet), 9407 ezer négyzetméter égetett tetőcserepet (15 százalékkal többet) 1827 millió darab téglát (10 százalékkal többet). Annak ellenére, hogy az építőanyagok termelése egészben véve t jelentősen növekedett az 1955-ös évhez viszonyítva, nem teljesíteték a cement, a tégla, a tetőcserép és az épület alkatrészek termelésének tervét. A tégla és a tetőfedőcserép termelési tervének nem teljesítését a munkaerőhiány és a munkák elégtelen gépesítése okozta. Az. építőanyag iparban késedelmes a gépesítés. Elégetlenül vezették be a gépesítést a téglagyárakban és a mészbányák-
