Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-10 / 6. szám

1957. február 10. \fzaUad Földműves 5 Az EFSZ-ek III. Országos Kongresszusának sikeréért Tettekké érik a gondolat Az EFSZ-ek III. országos kongresszusára készülődik falvaink népe. Tudják, hogy ez az esemény a szövetkezetek további fejlődésének fontos határköve lesz. A kongresszus anyagának megvitatása és az alapszabályzat módosítá­sának tüzetes letárgyalása alkalmából számos új taggal gyarapodnak a szövetkezetek. A közös gazdálkodás jó eredményei lassan megtörik a tartózkodás kemény jegét, eloszlatják a kételyeket és tettekké érlelik a földműve­sekben a nagyüzemi gazdálkodás gondolatát. A zselízi járás szövetkezeteiben is komolyan- foglal­koznak a kongresszus anyagával. Ja­nuár folyamán 27 egyénileg dolgozó földműves kérte felvételét a járás EFSZ-eibe. Legtöbben a fiatal málasi szövetkezetbe léptek, amely még csak 16 hónappal ezelőtt alakult. Kmetyó Ferenc 4,75, Hamar János 5,5 a 17 éves Kovácsik Erzsébet pedig 4,37 hektár földet vitt a közösbe. A többiék is főleg' kis- és középparasztok. Jelenleg már 44 tagja van a málasi EFSZ-nek. A 44 szövetkezeti tag 450 hektár földön gazdálkodik. Nemcsak Málason, hanem Ipolysza­­kálason, Nagypeszeken és a járás többi szövetkezetében is vannak új tagok. A járás 44 községe közül már csak Csekén nincs szövetkezet. A falu föld­művesei azonban még az országos kongresszus előtt szeretnék megalapí­tani a közös gazdálkodást. A nyitrai kerületben 83 földműves lépett ezidén a szövetkezetekbe. Nagyudvarnokon 17, Csabon pedig 14 földműves döntött az előnyösebb, közös gazdálkodás mel­lett. A lőcsei járásban Is sikeresen törik maguk előtt a szö­vetkezetek a boldoguláshoz vezető utat. Január utolsó hetében 10 nő kérte felvételét a domanovcei szövet­kezetbe. Hogy miért érett meg bennük egyszerre az elhatározás? Azért mert az alig félévvel ezelőtt megalakult szö­vetkezet kitűnő eredményt ért el. Az évzáró gyűlés napján 2Ó koronájával számolták el a munkaegységet, pedig alig hat hónapja dolgoznak közösen. Már 52 szarvasmarhájuk, és 71 serté­sük van a közös tenyészetben. A 32 tehéntől 8,5 literes tejátlagot érnek el, ami kétszerese az összpontosítás előtt elért mennyiségnek. Jelenleg 25 tagja van a szövetkezet­nek. Az 1957, évi termelési tervet már kidolgozták. Mindannyian szorgalmasan tanulnak a szövetkezeti munkaiskolá­ban, hogy ebben az évben még jobb eredményt érjenek el. Kétszáz hektáron kezdték Január utolsó szombatjának esemé­nyeit aranybetűkkel jegyzik be Vásár­­út krónikájába. Azon a napon alakítot­ta meg a falu 24 kis- és középparaszt­ja a jobb élet hordozóját — a szövet­kezetét. Az új EFSZ elnökévé Lőrincz Mihály zsellérparasztot választották. A heiyi pártszervezet tagjai elsőkként léptek a közösbe. Kétszáz hektárnyi földdel kezdték, amelyből 170 hektár a szántó. A napokban összpontosítják az állatokat, 200 választott malacot és 20 anyakocát vásárolnak. A legrövidebb időn belül hozzálátnak a termelési ter­vek kidolgozásához. Mihelyt a tavasz langyos lehellete elolvasztja a határ­ban a havat, végrehajtják a földek gazdasági- és műszaki rendezését A tavaszi szántás-vetés örömteli gondjait már közösen viselik. Megtalálták a helyes utat A tornaijai járás lankás lejtői közé ékelve fekszik Gömörpanyit. A szövet­kezet lassan lerázza magáról a kezdet nehézségeit és egyre jobb gazdasági eredményeket tud felmutatni. Ez a tény vonzó hatással van a még egyé­nileg gazdálkodó földművesekre. Né­hány nappal ezelőtt Siposs József kö­zépparaszt László fiával együtt felvé­telét kérte .a közösbe. Tíz hektár földet, egy pár lovat, tehenet és borjút vitt a szövetkezetbe. Példáját Filárdy Imre középparaszt is követte, akj szívesen csatolta négy hektár földjét a szövetkezet nagy tábláihoz. Tehene és lova is jobban él majd a közösben. Szívesen szakítottak a múlttal. A tag­gyűlés örömmel egyezett bele az új tagok felvételébe. Eltűnnek a mezsgyék Az Alacsony-Tátra északi lejtőjének ölén nyugszik Lazisko, egy liptói kis falu. Lakosai Zsuffa nagybirtokosra dolgoztak a múltban. A HNB elnöke Pauko Aladár középparaszt. A HNB kezdeményezésére az utóbbi időben mindennapi problémává vált a faluban a mezőgazdasági termelés növelésének kérdése. Az állandó mezőgazdasági bizottság megszervezte a közös mun­kákat. A réteket és a legelőket közö­sen gondozták, együtt takarították be a múlt évi szénatermést. A munka jobban haladt. A HNB tagjai türelmes meggyőző munkát fejtettek ki a lakosság között. Magyarázták pártunk és kormányunk politikájának célját, a kormány leve­lének megvitatásánál pedig felkeltet­ték az érdeklődést a közös gazdálkodás iránt. Néhány nappal ezelőtt a falu 13 földművese elhatározta, hogy szövet­kezetei alakítanak. De rövidesen töb­ben is Összefognak, hogy jobb holna­pot formáljanak és eltüntessék a ha­tárból a gyomot termő mezsgyéket. v (Tudósítónktól.) Beszélő számok Napjainkban, amikor országszerte folynak az EFSZ-ek országos kong­resszusának előkészületei, kormányunk földművesekhez intézett levelének vi­tái, s az EFSZ-ek évzáró gyűlései, érdemesnek tartom, mérlegelni$nagy­­üzemi és az egyéni gazdálkodás ered-' ményeit: "különbséget 'fenni a szövet­kezeti tagok és a magángazdálkodók jövedelme között. Vajkócon a község egyik része nagyüzemi, a másik része magángaz­dálkodást folytat. A szövetkezet tagjai gabonafélékből átlagosan 24 mázsát termeltek, az egyénileg gazdálkodók földjei viszont csak 17,5 mázsás hek­tárhozamot adtak. A magángazdálko­dók tehát — a földterülethez mérten — 1170 mázsa gabonával termeltek kevesebbet, ami pénzben átszámítva 257 400 korona különbözetet jelent.. így van ez a cukorrépa termelésnél is. Az EFSZ 10 hektáron átlagosan 410 mázsát termelt, az egyénileg gazdál­kodók 25 hektárja csak 125 mázsás átlagtermést adott. Tehát a magán­­gazdálkodók 285 mázsa cukorrépával termeltek kevesebbet egy-egy hektá­ron. Ez a különbözet nemzetgazdasá­gunkat 7125 .mázsa cukorrépával, köz­­ellátásuhkat pedig 1069 jtiázsa cukorral kéŕošitoťtá meg. ugyanakkor csupán a cukorrépánál 185 250 koronával keve­sebb a magángazdálkodók jövedelme, mint a szövetkezeté. Ez a helyzet az állattenyésztés terén is. Míg a szövetkezet tagjai minden egyes tehéntől 1079 liter tejet fejtek ki, addig az egyénileg gazdálkodók csak 398 litert, vagyis 681 literrel ke­vesebbet. összegezve a vajkóci ma­gángazdálkodók 131720 liter tejet vontak el közelítésünktől. Mindezen példák azt bizonyítják, hogy a szövetkezeti gazdálkodás sok­kal jövedelmezőbb mint a régi szalag­parcellákon való gazdálkodás. S hogy még világosabban bizonyítsuk a szö­vetkezeti gazdálkodás előnyét, hason­lítsuk össze egy szövetkezeti tag és egy magángazdálkodó évi jövedelmét. Vaszil Ferenc vajkóci középparaszt 11 hektár földön gazdálkodik. Múlt évi jövedelme — mind az állati termékek­ből, mind gabonafélékből összesen 12107 koronát tett ki. Makó János szövetkezén tag, feleségével együtt a múlt évben 1119 munkaegységet dol­gozott le az egységes földmüvesszö­­vetkezetben. Ledolgozott munkaegysé­geire pénzben 20146 koronát, azonkí­vül 27,97 mázsa kenyérgabonát, 6,71 mázsa árpát, 22,38 mázsa lóherét,' 11,19 mázsa takarmány szalmát kapott a szö­vetkezetből. Ehhez még hozzá számít­hatnánk a háztáji gazdaságból eredő jövedelmet is, ami szintén szép össze­get tesz ki. Nem kell tehát tovább magyarázni, könnyű különbséget tenni a két gaz­dálkodás és a két jövedelem között. Éppen ezért ne tétovázzanak magán­­gazdálkodóink, vegyenek ceruzát a kezűkbe, számoljanak és lépjenek a jobb jövőt építők sorába — a szövet­kezetbe. I. S. Egy a célunk... — Az óroszkai nőbizottság szerepe a szocialista építőmunkában — Járási méretben is komoly és elis­merésre méltó munkát fejt ki már évek óta az oroszkai nőbizottság. Az 1956-os év értékelésénél megállapítást nyert, hogy az oroszkai asszonyok minden munkában derekasan megáll­­ták helyüket. Az elmúlt vasár­nap a cukorgyár mozitermében nagy erkölcsi és anyagi sikerrel rendezték meg a kisgyerme­kek zenés álarcos farsangi délutánját. Szívet-lleket gyö­nyörködtető. lát­ványt nyújtottak a pöttömnyi aprósá- Slachta Andrásné 9°k és az elemi is­kolások százai, akik örömtől sugárzó arcukkal szebbnél szebb öltözeteikkel „mutatkoztak be” a nézőközönségnek. Fellépésüket szűn­ni nem akaró tapsvihar köszöntötte. Külön kell kiemelnünk az oroszkai kö­zönség kedvenc „kis művésznőjét”, Slachta Gitát, aki már két év óta rendszeresen szerepel a kultúrelőadá­­sokon. A farsangi délután megrendezéséért és sikeréért minden dicséret a nőbi­zottság két legaktívabb tagját: Hosták Pálnét és Slachta Andrásnét illeti, akik fáradságot nem kímélve a múlt év folyamán nemcsak az ifjúság nevelése terén és a község kulturális életének fejlesztésében fejtettek ki jó munkát, de kivették részüket, mint a helyi nemzeti bizottság mellett működő nő­­bizottság tagjai is. Minden közérdekű munkából részt kértek, okos és idő­szerű tanácsokkal látták el asszony­társaikat. Ugyancsak jó munkát vé­geztek az egységes földművesszövet­kezet megalakítása érdekében is. Az ünnepély vé­gén elbeszélgettünk Hostáknéval, a nő­bizottság elnökuő­­jével és Slachtáné­­val a tevékeny tit­kárnővel. Röviden és határozott han­gon nyilatkoztak. — Szorgalmunk érthető, hiszen egy a célunk: Kiépíte­ni községünket szocialista faluvá, szebbé tenni gyermekeink és mind­nyájunk életét. Szeretnénk, ha hazánk valamennyi asszonya hasonlóan részt kérne a kö­zös munkából. (P) Hosták Pálné ★ ★ ★ M ég behozható a lemaradás... Senkinek sem lehetnek közömbösek mindennapi életünk különböző problé­mái. Különösen nem a kommunisták­nak, a nemzeti bizottság tagjainak. Kell, hogy figyelemmel kísérjék az EFSZ-ek fejlődését, időben és megfon­toltan reagáljanak a dolgozók kérdé­seire, segítsék az esetleges hiányossá­­gok kiküszöbölését: törődjenek átu­talok nevelésével, a tömegszervezetek és a falu életével. Fontos ez annál is inkább, mivel fő célunk a falu szocia­lizálása, az új ember kinevelése. Tanítani kell tehát falvaink dolgozó parasztjait, nevelni a fiatalságot! Ez egyik és legfontosabb feladata minden egyest, kommunistának és valamennyi nemzeti bizottsági tagnak. Ezt kellene szem előtt tartani a szaláncai HNB tagjainak is. Nem volna szabad meg­engedniük, hogy a fiatalság estéről­­estére a korcsmában töltse szabad idejét. Vagy talán a szaláncai fiatalok nem vágyódnak a jobb, a kultúráltabb élet után? De igen! Mindenesetre, ha a nemzeti bizottság tagjai úgymondván szabadlábra engedik a fiatalságot, akkor egész biztos, hogy a korcsmá­ban keresik a „vigasztalást”. Nagyon helyesen jegyezte meg Mucha elvtárs hogy: olyan falunk helyzete, amilyfcn a nemzeti bizottság munkája. Szívleljék meg tehát a szalánci HNB tagjai e figyelmeztető szavakat és te­gyenek meg minden lehetőt, hogy a közeledő választásokig behozzák az elmulasztottakat. —or ★ ★ ★ Egyre gazdagabbak lesznek... A štefanikovói szövetkezet tagjai pontról pontra áttanulmányozták a kor­mánynak a szövetkezeti tagokhoz intézett levelét. Alapos megfontolás után elhatározták, hogy 1960-ban már 32 mázsa búzát termelnek hektáronként. Ezt az agrotechnikai határidők betartásával, a gépi munka tökéletesít,éséyel, a talaj jobb előkészítésével akarják elérni. Az árpa hektárhozamának emelésével is foglalkoztak, s arra a megáltapd­­dásra jutottak, hogy ha növelni akarják az állatállományt, akkor abrakia­­karmányról is kell gondoskodni. így 1960-ban már 27 mázsás hektárhoza­mot akarnak elérni a jelenlegi huszoneggyel szemben. A takarmányfélék vetésterületét 20 hektárral fogják bővíteni az ötéves terv keretén belül. Hektáronként pedig 60 mázsa jó minőségű takarmányt számítanak termelni. K. F. Jól halad a szerződések kötése Négy év alatt teljesítik a második ötéves terv feladatait Ismeretes, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja a nemzetgazdaság fej­lesztését, dolgozó népünk életszínvonalának állandó emelését tűzte ki célul. Nagy feladat ez, jó munkát és több szaktudást követel, dolgozó parasztsá­gunktól. Járásunkban a második ötéves terv feladatainak teljesítése azt jelenti, hogy a vetésterületet 3,12, a hektárhozamokat pedig 1955-hoz vi­szonyítva a búzánál 26,6, a rozsnál 28, árpánál 35,5, zabnál 39,2, kukoricánál 46,7, burgonyánál 34,2 százalékkal kell emelnünk. A sertésállomány 100 hek­tárra átszámítva 103,4 drb-al emelkedik. A fejési átlagot 51,74, a tojást 52,52 százalékkal kell emelnünk. A sertéshúsból 96,75, marhahúsból pedig 105,30 százalékkal kell többet termelnünk. Mindezen feladatok teljesítését csakis a nagyüzemi gazdálkodás biztosít­hatja. Éppen ezért tegyünk különbözetet a nagyüzemi gazdálkodás és az egyéni gazdálkodás között. Járásunk szövetkezetei az 1955-ös évben az egyénileg gazdálkodó parasz­tokkal szemben a búzánál 2,5 mázsá­val, az árpánál 2,2, rozsnál 2,9, cukor­répánál 30,6, burgonyánál pedig 50 mázsával termelt többet hektáronként. Až állattenyésztésben 2,8 drb. sertés­sel neveltek fel többet egy-egy anyá­tól, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. Természetesen ez azt jelen­ti, hogy kizárólag az EFSZ-ek érdeme, hogy járásunk az elmúlt évben idejé­ben teljesítette gabonabeadását. Míg az egyénileg gazdálkodók jövedelme a kimutatott hozamkülönbözetek miatt csökkent, addig a szövetkezeti vagyon Másképpen'van az egyénileg gazdál­kodó parasztoknál, mivel a termelés fejlődése a szövetkezeti termelés fej­lődéséhez viszonyítva lényegesen las­súbb. Összehasonlítás céljából vegyük az eperjesi földművesszövetkezetet — amely 19á0-ben alakult. Létezésének állandóan gyarapszik. 1955-ben a szö­vetkezeti vagyon összértéke 182 millió 344 400 koronát, tett ki. Egy szövetke­zeti családra tehát 41 385 korona esik. Ebből láthatjuk, hogy szövetkezeti tagjaink elérték a középparaszti szín­vonalat. Nem fér kétség ahhoz, hogy szövetkezteink rövid időn belül gaz­dagokká, a tagok pedig Jómódúakká válnak. 'Ezt már ma is számos példa bizonyítja. Például Felsőpatonyban bú­zából 30,29, árpából 25,25 mázsa átla­gos hektárhozamot értek el. Az emlí­tett szövetkezet tagjai már elért ered­ményeik beható elemzése után elhatá­rozták, hogy: 5 éve alatt jelentősen meggyarapodott gazdasága, és összehasonlíthatatlanul túlszárnyalta a falu egyénileg gazdál­kodóinak gazdasági eredményeit. Az elmúlt évben a szövetkezet gabonafé­lékből átlagosan 25,2 mázsás hektárho­zamot ért el, ezzel szemben a magán­gazdálkodók 19,8 q-át termeltek hektá­ronként. Ebből látható, hogy az eperjesi szövetkezet teljesíti a TI. ötéves terv feladatait, vagyis dolgozó népünk élet­­színvonalának állandó emelését. Az olyan községekben ahol még sok az egyénileg gazdálkodó, mint Eperje­sen is, ezt a lemaradást — a magán­­gazdálkodók és a szövetkezet között — nem nézhetjük közömbösen. Meg kell nyernünk az egyénileg gazdálko­dókat a szövetkezeti nagyüzemi gaz­dálkodás számára. A múlt évben járásunkban az egy­séges földművesszövetkezetbe 270 kis- és középparaszt lépett be, összesen 491,14 hektár földterülettel. A száz százalékos szociálizáláshoz még 396 egyénileg gazdálkodót kell megnyer­nünk. E feladat teljesítése megköve­teli, hogy a járási nemzeti bizottság tagjai, valamint a népnevelők gyakrab­ban beszélgessenek az egyénileg gaz­dálkodókkal. Hibának róható fel, hogy egyes járási kiküldött nézete nem eléggé világos. Nem ismerik a magán­gazdálkodók nézeteit és nem beszél­getnek érthetően a magángazdálkodók problémáiról. És mi jellemző a leg­több esetre? Az, hogy a földművesek egyre jobban közelednek a nagyüzemi gazdálkodás felé, de ugyanakkor félnek attól, hogy a szövetkezetben nem tudják képességeiket, többéves tapasz­talataikat kellően kihasználni. Ez abból ered, hogy több szövetkezetben a kö­zépparasztokat nem bízzák meg vezető szereppel. Cs. A., Dunaszerdahely. Az agronómusok és a gépállomási brigádvezetők segítenek a szövetkezeti tagoknak az évi termelési tervek ki­dolgozásában és szerződéseket kötnek a földnek géppel való megművelésére. A pozsonyi kerületben az EFSZ-ek évi terveinék előkészítésében a traktor­állomások 280 dolgozója vesz részt. Eddig 270 szövetkezetben készítették el a növényi termelés tervének szét-A búcsiak öregje-fiatalja csak Bacs­­fai bácsinak hívja. Aki beszélni akar vele, ne keresse őt otthon. Pedig a falu szélén szép, új háza van. Sokszor még az éjszaka is kint találja őt az út­szakaszon. Valamit mindig tesz-vssz. írását és 87 szövetkezettel kötöttek szerződést. Például a galántai traktor­állomás 19 EFSZ-el, a szenei pedig 18- al kötött szerződést. A traktorállomások az egyéni gaz­dálkodókkal is szerződéseket kötnek a mezőgazdasági munkák elvégzésére A bazini traktorállomás eddig 75 fö'dmü­­vessel, a malackai pedig 50 földműves­sel kötött szerződést. Ilyen ember a búcsi útmester, Bacs­­fai Rudolf. Már túlhaladta a hatodik 10-et, és alig valamivel kevesebb, mint 30 éve ápolja a Búcson áthaladó országútat. A falu lakossága kétféle: az egyik része a közeli üzemekben dolgozik, a másik a zsíros búcsi földeken. De az útmestert mindkét fél szereti, mert mindkettőt becsülettel szolgálja. Hi­szen az autóbusz sofőrje még az Iga­zak álmát alussza, a teheneknek sem öntötték még bele a takarmányt a vá­lyúba, mikor Bacsfai bácsi már kemé­nyen lépked az úton... És leginkább most, amikor az északi szél szórja a havat az útra, még éjszaka is ki-ki ruccan. Ha valahol akadály keletkezik, már siet a brigádközpontra és ébreszti a traktoristát: — Gyerünk, fiam, fogd be a csikót!... — s máris tolja le a széles hótoló az úttestről a hóakadályt. Ha pedig a fából készült hóeke nem bírja, hívja a segítséget. Megérkezik a teherautó a hatalmas vasekével... A búcsiak — különösen a földműve­sek — hálásak is az ő útmesterüknek. Tudják, hogy egyedül neki köszönhetik fogataik és traktoraik biztonságos közlekedését. M. R. A második ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítik ★ ★ ★ Az utak doktora

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents