Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-10 / 6. szám

1957. február 10. sizaUad Földműves з * Építő, aranykezű asszonyok A nagymegyeri járási nemzeti bi­zottság nagytermében feszült figye­lem, határozott, öntudatos felszólalá­sok váltják egymást. Az elnöki asztal ünnepélyes. A já­rási nemzeti bizott­ság tagjai, a járási pártbizottság kül­döttsége, a járási nőbizottság tagjai, a bratislavai kerü­leti és központi küldött nagy ér­deklődéssel követik a vita lefolyását. Benkó Mária • — Kik ezek a harcos vitázók? Asszonyok! A nagymegyeri járás 84 küldöttje számol be eredményeiről, bátor és harcos munkájáról. Ez a 87 asszony 1023 mezőgazdaságban dolgozó nőt képvisel — melyből 267 állandó szövetkezeti tag, 148 kereskedelmi al­kalmazott, 14 munkásnő, 154 pedagó­gus, 192 hivatalnoknö és 334 a köz­­igazgatásban dolgozik. Ezek az asszonyok a szövetkezetek fejlődéséért harcolnak, a közös vagyont' őrzik, gyarapítják: hü állampolgárai hazánknak és felelősségük tudatában nevelik gyermekeinket a haza, a kö­zösség, a család javára. Érdemes megemlékezni a nágyme­­gyeri járásról abból a szempontból is, hogy milyen arányban kapcsolódnak be a nők az egységes földmüvesszövetke­­zetek munkájába. Erről beszélt Molnár Regina, a kolozsnémai nőbizottság el­nöknője. Szép eredményként említette meg, hogy a múlt évben a tervezett 20 000 tojás helyett 27.000 darabot ad­tak be. Nagy Júlia a járási nöbizottság tag­jának beszámolója figyelmeztető és mozgósító. Gyönyörűen beszél a párt­ról, és felszólítja az asszonyokat, hogy minél többen vegyenek részt a párt­oktatáson. Aztán részletesen elemzi a nők’ munkáját a tanyi EFSZ mezőgaz­dasági eredményeinek elérésében. — Szövetkezetünknek 102 állandó nőtagja van — mondotta Nagy elvtárs­nő — akik összesen 11 292 munkaegy­séget dolgoztak le, mégpedig a kapás­növények ápolásánál és betakarításá­nál. Kell, hogy említést tegyünk azon be­csületes munkások feleségeinek mun­kájáról, akiknek férjei a tanyi lenfel­dolgozó üzemnél dolgoznak. Ezen asz­­szonytársak száma 29, s ledolgoztak 1430 munkaegységet. Munkaegységen­ként a következő jutalomban részesül­tek: előlegként 20 koronát, 2,50 kg Fehér Lidia búzát, 1,25 kg árpát, 2 liter tejet és osztalékként 10 koronát kaptak. Ezen­kívül meg kell említenünk a minden ágazatban bevezetett pőtjutalmazást. Az állattenyésztésben például tej, tojás és súlygyarapodás után kapják a ju­talmat, a növénytermelésben pedig á hektárhozamok mennyiségét veszik tekintetbe. Az érdem szerinti jutalma­zás még jobb munkára ösztönzi a ta­gokat. Ezt példák is bizonyítják. Botkó Mária — özvegyasszony és két gyermek anyja — fejönő, azonkívül a növényápolásból is kivette részét. 348 munkaegységet szerzett. Bugár Lidia — szintén özvegyasjzony — a dohánytermelőcsoportban dolgozott. Összesen 227 munkaegységet szerzett. — Nagyon jó volna, ha eljönnének hozzánk répaegyelés idején, vagy ősz­szel kukoricatörés és répaszedés alkal­mával — figyelmeztet bennünket Nagy Júlia beszámolója, — s meggyőződné­nek asszonyaink szorgalmáról, igyeke­zetéről. Szabó Viktorné a nyárasdi asszonyok szorgalmáról beszélt. Többek között ezeket mondotta: — Szövetkezetünknek 55 állandó nő­tagja van, idénymunkák idején azon­ban több mint 60 nő vesz részt a szö­vetkezet munkájában. — Az asszonyok a múlt évben összesen 13 000 munka­egységet dolgoztak le. Meghatóak voltak Nagy Mária elv­társnő szavai is. Felszólalásában a több évtizedes harcos munkáról beszélt. — Ismerjük jól Szentiványi Magyar­­országát és Mindszenti ,,jóakaratát", éppen ezért nem vagyunk kíváncsiak az ő rendszerükre. Jól érzem magam hazánkban, - ahol megadatott minden feltétel arra, hogy három unokámat emberhez méltóan nevelhessem, öreg napjaimban 700 korona nyugdíjat élve­zek havonta. A konferencia lelkes hangulatban ért véget. Valamennyien megszívleltük a nagymegyeri nőbizottság küldötteinek felszólalását, aki kérte, hogy az EFSZ vezetőségét új, odavaló emberek vált sák fel, mert az előbbi vezetőség nem értékelte kellően a nők munkáját, sőt megrövidítette az asszonyokat a mun­kaegységek elszámolásával. Ezt a bíráló szavakat jó volna, ha megfontolnák a nagymegyeri járási nemzeti bizottság tagjai is! Megnyugtató volt számunkra az is, hogy az országos konferencián majd olyan nők vesznek részt, mint Benkó Mária a nagyme­gyeri EFSZ sertés­gondozónője, Mol­nár Regina a járási nemzeti bizottság tanácsának tagja, Fehér Lidia, akiknél megvan az előfeltétel arra, hogy a kon­ferencia tapasztalatait munkájukban hasznosítani fogják. Túri Mária Molnár Regina Másutt is megtehetnék A múlt évben ismét jelentősen nö­vekedett a földművesek jövedelme. Mégpedig azért, mert mind a növényi, mind az állattenyésztési termékekből magasan túlteljesítették tervezett be­adásukat. Tejért az előző (1955) évhez viszonyítva tavaly 22 millió koronával többet kaptak Szlovákia földművesei. Ez világos bizonyítéka annak, hogy a földművesek megértették a tejterme­lés növelésének jelentőségét, mert azon keresztül saját jövedelmük nö­vekszik. Az ilyen gondos gazdák szép jövedelemre tettek szert a múlt év­ben. A terven felül beadott tejért nemcsak kétszeres árat, hanem takar­mányt is kaptak jutányos áron. így van ez Kiskeszin is, a párkányi járás egyik községében. A falu min­den földművese átlagosan 3000 koro­nát kapott tejért az elmúlt évben, de sokan ennél jóval többet is. Ifj. Fekete József 7600, Jobbágy Ferenc pedig 7000 koronán felül kapott. Feje József, Lengyel Nándor, Lengyel Balázs és még többen is vannak, akik a köte­lező és a terven felül beadott tejért 5000—6000 koronát kaptak. Az jlyen összeg már jelent valamit! A kiskeszi földművesek ebben az év­ben is jól kezdték a tejbeadást. Alig 100 tehén van a faluban, de naponta 400—420 liter tejet visznek a tejcsar­nokba. Az alig két hektáros Lengyel Nándor 15—18 liter tejet ad be na­ponta. Januárban 450 liter tejet adott be szabadáron. Lengyel Balázs még elhatározta, hogy ebben az évben leg­alább 2000 korona értékű tejjel többet ad be, mint tavaly. 1956-ban 107 000 koronával többet kaptak tejért a falu földművesei, mint 1955-ben. Csitár Já­nos, a tejcsarnok vezetője, 30 000 ko­ronát fizetett ki a decemberben be­adott tejért. Sokan megköszönték neki, hogy felvilágosította őket a sza­badáron való beadás előnyeiről. Nem tehetnék meg ugyanezt Bény, Szalka és a járás többi községének földművesei is? De igen, megtehet­nék. A nevezett községek mindegyi­kében jóval több tehén van, mint Kiskeszin. A lehetőségek — Szlovákia valamennyi községében — csaknem egyenlő. A feltételeket maguk a ter­melők teremtik meg hozzá. Mindenütt lehet 'növelni a tejtermelést, csak akarni kell. Erre már a búcsi EFSZ tagjai és a falu egyénileg dolgozó földművesei is rájöttek. Ebben az évben 20 száza­lékkal több tejet adnak be, mint ta­valy. De nemcsak ők, hanem a vere­­bélyi járás földművesei is jóval több tejet adtak be január folyamán sza­badáron, mint a múlt év januárjában. Akik még nem adtak be tejet szabad­áron, próbálják meg. Most van erre a legalkalmasabb időszak. Biztos, hogy nem bánják meg. J. HORVÁTH Gépállomásaink készülnek a tavaszi munkákra A bratislavai kerület gép- és trak­torállomásainak dolgozói az év elejé­től nagy figyelmet fordítanak az idei mezőgazdasági munkák alapos előké­szítésére. A traktorosok és a gépjaví­tók eddig a mezőgazdasági gépek 60 százalékát már megjavították. A vető­gépeknek 70, az ekéknek 50 százalé­kát, a kukorica négyzetes fészkes vetéséhez szükséges gépeknek pedig 60 százalékát hozták rendbe. A szövet­kezetekben több mint 140 szakaszag­­ronómus és brigádvezető segít az egész évi termelési-pénzügyi tervek kidol­gozásában. Eddig 189 szövetkezetben dolgozták ki ezeket a terveket. A nagymegyeri traktorállomás dol­gozói készültek fel eddig legjobban a tavaszi munkákra. A tavaszi mezei Munkák elvégzéséhez szükséges gé­peknek már majdnem 90 százalékát megjavították. Kilenc brigádközpont­ban karbantartó műhelyeket építettek, ahol a traktorosok tapasztalt szakem­berek vezetésével javítják a vetőgé­peket, boronákat, ekéket, sarabolókat stb. A szakaszagronómusok 29 szövet­kezetben segítenek a termelési tervek kidolgozásában. Ivan Jurik laboráns­nak i^sok a munkája. Minden szövet­kezetben ellenőrzi a vetőmagot és a vermeket, megállapította a’ műtrágya­készletet és azt, hogy védve vannak-e a kedvezőtlen időjárás ellen. A gép­állomásra már a napokban megérkez­nek az egész járás szövetkezeteiből a vetőmagminták, hogy kipróbálják a csíraképességet. Blažena Sprtelová, a pezinoki gép­állomás mérnöke a napokban fejezte be a talajszerkezet és a trágyázási tervek kidolgozásának ellenőrzését. Már az árpa csíraképeSségének próbá­ját is elvégezte. A pezinoki gépállomás traktorosainak ebben az évben 6000 átlaghektárral többet kell megművel­­niök, mint a múlt évben. E komoly feladat maradéktalan teljesítésére ala­posan fel kell készülniök. A mezőgaz­dasági gépeknek már 80 százalékát kijavították. A gépek nagyrészét köz­vetlenül a brigádközpontokon javítják. Vihar után Szalánchután Az alakuló gyűlés csendben folyt le. Az indulás is síma volt. Különösen a voll szolgatartók mutatták, hogy szi­lárd alapokra akarják helyezni a szö­vetkezetét. Szembe hízelegtek, „hát­­mögött” pedig a közös gazdálkodás sírját ásták. Jól bevált módszernek vélték hangoztatni, hogy ha már egy­szer szocializmust építünk, s szövet­kezetei alakítottunk, akkor a munka­idő ne legyen több, mint 8 óra. — Eleget dolgoztunk a múltban — mondották — ideje, hogy megpihen­jünk. A nyájas szavak egyes tagokra ha­tónak. Ennek az lett a következmé­nye, hogy az új szövetkezet szekere rossz úLra terelődött. Meglazult a munkafegyelem, pusztult a közös va­gyon. Az osztályellenség örült, hogy győ­zelmet aratnak. De mint a közmondás tartja, tévedni emberi dolog, úgy a szalánchutai „jóakaratú” emberek is tévedtek. A kommunisták idejében keresztülhúzták a kulákok számítását. Kitisztították a búza közül a konkolyt. S ettöi az időtől fejlődik, erősödik a szalánchutai EFSZ . Míg 1953-ban a szövetkezet bevé­tele 155 641 korona volt, 1956-ban már 737 725 koronára emelkedett. Munkaegységekre 1953-ban csak 88 ezer 255 korona jutott, 1956-ban pedig már 335 474 koronát osztottak szét a tagok között. A munkaegységek pénzértéke is emelkedett. 1953-ban 9, 1956-ban pe­dig 19 koronát terveztek egy-egy munkaegységre, amit teljes egészében ki is fizettek. A felsorolt példák azt bizonyítják, hogy nagy utat tett meg a szalánc­hutai szövetkezet. Igaz, hogy sok meg­győző és felvilágosító szóra volt szük­ség a hibák orvoslásában. A kommu­nisták a nemzeti bizottság tagjai azon­ban türelmesek voltak. Bíztak és hit­tek a becsületes dolgozó parasztok­ban. Tudták, hogy Novotný József, Vereb András, Urban József, Szakpi­­nec János, Novotný András, Macskó János és a többi kis- és középparaszt harcos építői a szövetkezetnek. Viszont a felsorolt és a még nem említett földművesek is tudatában voltak an­nak, hogy csakis úgy válhatnak jó­­móduakká, ha megszilárdul szövetke­zetük. Reménykedtek és nem is csalódtak. Az idei zárszámadáshoz a becsületes dolgozóknak örömtől virult az arcuk. Többen 8000—10 000, sőt voltak, akik 12 000 koronát kaptak osztalékként. IVÁN SÁNDOR, Kassa Új reményekkel... A nagyszelmenci EFSZ az 1955-ös évhez viszonyítva hatalmas léptekkel indult el a fejlődés útján. Nagy válto­zást jelentett a szövetkezet életében az új vezetőség megválasztása is, mert alig három hónappal a múlt évi évzá­ró gyűlés után észrevehető volt, hogy a szövetkezet tagsága között javult a munkaerkölcs. Ma a szövetkezet — a nagykaposi járásban — a legjobbak közé tartozik. A 164 hektár földterülettel rendel­kező szövetkezetnek 24 aktív tagja van. Állattenyésztésük figyelemremél­tó. A gazdasági épületek majdnem mind gépesítve vannak, ami meg­könnyíti az állattenyésztési dolgozók munkáját, így az elnök nyilatkozata szerint a dolgozóknak jut idejük a mezőgazdasági szakkönyvek tanulmá­nyozására is, ami bizony nagyon fon­tos a szövetkezeti tagok számára. A szövetkezet fő jövedelmi forrását az állattenyésztés képezi. Az 1956. évi beadási kötelezettségüket mindenne­mű mezőgazdasági termékből 175 szá­zalékra teljesítették és nagy mennyi­ségű állati terméket adtak el szabad áron. A tagság kötelezettséget vállalt, hogy az 1957. évi húsbeadást 1957 ★ március 50-ig száz százalékra telje­sítik. Az évvégi zárszámadás alkalmával a tervezett 16 korona helyett 20 koro­nát fizetnek ki minden munkaegység­re. A szövetkezet élén Veres János elnök áll, aki aktívan veszi ki részét mind a mezőgazdasági, mind az állat­­tenyésztési munkából. Jó szervező s figyelme minden irányban kiterjed. A szövetkezet legjobb dolgozói közé tartozik Tóth István, aki ledolgozott 700 munkaegységet, amiért 17 ezer koronát, azonkívül 17,5 mázsa szemes terményt és 28 mázsa szénát kapott. Ferku István 540 és Greckó János 510 munkaegységet szerzett. Ezenkí­vül még sok tag ért el hasonló ered­ményeket. A nagyszelmenci EFSZ tagsága új reményekkel kezdte meg a II. ötéves terv második évét. Elhatározták, a jö­vőben még odaadóbban dolgoznak, fel­használják a legújabb mezőgazdasági módszereket, -hogy a következő évek lezárásakor még szebb eredményekről számolhassanak be. LADÁNYI JÖZSEF, a JKO igazgatója, Nagykapos ★ ★ Ifjúságunk a mezőgazdaság fejlesztéséért Bratislavában február 4-én tartották meg a CSISZ Központi Bizottságának IV. plenáris ülését, ahol értékelték a múlt évi munkát, s egyúttal megtár­gyalták a CSISZ-szervezetek előtt álló feladatokat, amelyek falvaink szocia­lizálásából hárulnak ifjúságunkra. A CSISZ-szervezetek munkájáról és fal­­vainkon rájuk váró feladatokról Major Ágoston számolt be. A vita után az ülés a következő ha­tározatot fogadta el: Falvainkon az ifjúság figyelmét az EFSZ-ek megszilárdítására, új EFSZ- ek alakítására, a mezőgazdasági ter­melés növelésére, a politikai és kultúr­­munka, valamint a sport további ki­­szélesítésére kell összpontosítani. Van annak, aki jól dolgozott Déli 12 óra van. Körtvélyes utcái a szokottnál népesebbek. Ünneplőbe öltözött férfiak és nők lába alatt csi­korog a keményre taposott hó ... Fiatalok, öregek egyaránt szaporáz­­zák lépteiket. Sietnek. Nem akarnak lekésni. Pontosak voltak a munká­ban, azok akarnak lenni most is. És még valami buzdítja őket: a kíváncsi­ság. Minden egyes tagot érdekli kö­zös gazdálkodásuk mérlege. Tanulni akarnak a múlt hibáiból, hogy a jövő még gazdagabb legyen. Szépen feldíszített teremben jött össze a szövetkezeti nagy család. Kris­­kó János — az EFSZ elnökének — szavait mint szivacs a vizet, úgy issza a tagság. Szó esik az eredményekről, a példás dolgozók munkájáról, de nem takargatják a hiányosságokat sem. Bát­ran és merészen foglalkozik a beszá­moló mindazon hibákkal, melyek gá­tolják a szövetkezet fejlődését. Végpfelé közeledik az évzáró gyűlés. Még egy pont van hátra — a jutalom kiosztása. Több a vígkedélyű, mosoly­gós, mint az elégedetlen ember. De azért ilyen is akad egy-kettő. Mert hiába, nem minden tagnak volt sür­gős a munka. Voltak, „ráérők” is. És ez most látszik meg a legjobban. Kramarik Károly megvan elégedve a jutalommal. Jó munkát végzett, de tömött is a borítékja. Összesen 20 719 korona lapul benne. Babek János szintén első volt a munkában. S amikor zsebredugta a 10 823 korona osztalékot, derűs , arc­cal mondotta: — A jövőben még jobban fogok iparkodni! Mosna Emília is a példás dolgozók közé tartozik. Lelkiismeretesen gon­dozza a szövetkezet anyakocáit. De meg is kapta jó munkájáért a jutal­mát. Az előleggel együtt 21 252 ko­rona ütötte markát. Azonkívül 16 má­zsa búzát, 8,10 mázsa árpát és 4 má­zsa kukoricát helyezett el kamrájában. Mindebből az a tanulság, hogy van annak, aki jól dolgozott! KRAJČOVTČ FERDINAND, Galánta öröm sugárzik a szemükből Ezekben a napokban tartották meg a rozsnyói szövetkezeti tagok az évzá­ró taggyűlést. Ilyen örömteli évzárás bizony még nem volt a rozsnyói szö­vetkezetben. Csüggedésnek még csak a jele sem volt, vígság, öröm költözött ezen a napon a szívekbe, ahogy a kul­túrotthon nagytermében gyülekeztek. Érthető is ez, hisz a rozsnyói szövet­kezet, mely az elmúlt években az utol­sók közt haladt, ma a járás legjobbjai közé tartozik, s a vörös vándorzászló boldog tulajdonosa. S ma már elmond­hatjuk, hogy a szövetkezet tagjai meg­értették a közös gazdálkodás ügyét, célját és fontosságát. Ezt az örömteli hangulatot még csak fokozta az a tudat, hogy a tervezett 20 korona helyett 25 koronát osztottak szét. Mindebben benne van a szövet­kezeti tagok odaadó munkája, a veze­tőség, valamint a gép- és traktorállo­más segítsége. A gép- és traktorállo­más dolgozói, köztük Gyurica elvtárs a traktorállomás igazgatója és György elvtárs körzeti agronómus mindent megtettek, hogy a szövetkezetei elő­rehaladásában segítsék. Hálásak is érte a szövetkezet tagjai. S most amikor új évet kezdenek, szilárd elhatározás él bennük, hogy a múlt tapasztalatait felhasználva- a jövő gazdasági évben még nagyobb erőfeszí­téssel dolgoznak szebb és boldogabb életükért. B. B. ■¥• * ¥■ Megtartották a járási konferenciát A plzeni kerületben a blatnai járás­ban tartották az első járási szövetke­zeti konferenciát, ahol a szövetkezetek küldöttein kívül részt vettek a magán­­gazdálkodók is. A blanai járás a plzeni kerület déli részében fekszik. A járás túlnyomó ré­sze mezőgazdasággal foglakozik. Hatá­rának több mint fele legelő és rét, tehát nagyon alkalmas a szarvasmar­hatenyésztésre. Amint azonban a kon­ferencián megállapították, a járásban ezidáig még csak két fajállattenyésztő szövetkezet van. Ezek közül a vacikovi EFSZ pl. nemcsak magas tejhozamot ért el (átlag 3623 litert), de emellett 100 0000 koronát kaptak az eladott faj­borjúkért is. A konferencia megállapította, hogy a múlt év az egész járásban eredménye­sen végződött. Mind az ötven EFSZ teljesítette az állami beadási tervet, s ugyancsak kifizették a munkaegysé­gekre betervezett pénzösszeget is. 24 községben négyezer hektár szántó­földdel új szövetkezet alakult. A járás szocializálása továbbra is föfeladatként áll előttük. A konferecián elhatározták, hogy a jövőben még nagyobb súlyt he­lyeznek a szövetkezetek föld- és tag­alapjának kiszélesítésére. Mivel a járás földterületének még csak 30 százaléka van szocializálva, elhatározták, hogy a II. ötéves terv végére a közös gazdál­kodás döntő többségben lesz a magán­­gazdálkodással szemben. A járási konferencia résztvevői kö­telezettséget vállaltak, hogy az EFSZ- ek III. országos kongresszusának tisz­teletére 2624 mázsa búzát, 2456 mázsa marhahúst, 1460 mázsa sertéshúst, 600 000 liter tejet és 262 000 tojást adnak be terven felül. A konferencián 6 küldöttet választo­­tak az országos konferenciára, amelyek között egy magángazdálkodó is vaň. tu » Psota Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents