Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-02-03 / 5. szám
x 2 SZAKMELLÉKLET 1957. február S. ERTÉSZET Miért magzik fel a karalábé? írta: HOMOĽA JAROSLAV hideg hajtató-kertészétekben is dolgoztak. Sőt meg kell állapítanunk, hogy a termesztők hidegágyakban is kitűnő eredményeket értek el. A legtöbb esetben a növényzet között nem voltak felnyurgult példányok, s 2—3 héttel hamarabb takaríthatták be a karalábét. Ezek a termesztők túlnyomórészt meleg üvegházban, februárban vetettek, majd a fejlett palántákat márciusban hidegágyakba vagy könnyű szerkezetű fűtetlen üvegházakba (japánágyakba) ültették ki. Az 1. osztályú karalábéfejek százalékaránya a kérdéses fajta nemesítési fokától függött. Az új LR-2 fajta igen gyorsan fejlődött, betakarítása egy hét folyamán egészen megtörténhetett, s az áru minősége 95—99 %-ban I. osztályú volt. Általában a később vetett és gyorsabban termesztett palánták biztosították a legjobb eredményeket, amelyek „edzése” elmaradt. A most következő idény előtt a hajtatott karalábé termesztésének sikeressége érdekében ezeket az alapelveket_szögezhetjük le: 1. Minél gyorsabban termesszük ki a palántákat; ne vessünk túl korán, karácsony előtt semmi éeetre sem. 2. A palántákat félmeleg vagy hideg üvegházakban addig tartsuk, amíg 8 levelet nem hajtanak, majd kisebb, de nem megkeményedett fejekkel ültessük ki, és 10 fok alatt, hidegben ne „tavasziasítsunk” 14 napnál tovább. 3. Mindenféle üvegházat igénybe vehetünk, de a fejlődést a talaj átmelegítésével vagy legalább a levegő hőmérsékletének fokozásával siettessük, hogy a kalarábé már áprilisban elérje a piaci érettséget. A tenyészidő legmegfelelőbb tartama 95—120 nap, éspedig január 1-től április 20-ig vagy január 30-tól május 5-ig, vagy pedig akár február 15-től május 15-ig is. A legártalmasabb a hosszú ideig tartó termesztés, amikor a palántát vagy fejlett növényt 3—8 fokos hidegben, például novembertől májusig hideg környezetben hagyjuk. Voltak termesztők, akik a tenyészidöt 150—170 napra nyújtották. Ez nem hajtatott, hanem lassított termesztés. Tavaly tavasszal a szántóföldi kara-Még az elmúlt esztendőben is előfordult, hogy a hajtató-kertészetel* némelyikében a karalábé felmagzott holott a termesztők és kísérletezői többsége ugyanebből a vetőmagból több mint 90 %-ban I. osztályú árul állított elő. Ilyen előzmények után ал elmúlt télen és tavasszal alaposan ellenőrizték a hajtató-kertészetek vezetőinek szakképzettségét, de megvizsgálták valamennyi karalábéfajta vetőmagjának minőségét is, s ez alól az újonnan elismert Prágai fehér hajtatási karalábé (LR-2), továbbá a Prágai és a Roggli-féle karalábé kereszteződése (P x R-100) sem volt kivétel. Tavaly az idő rendkívül kedvezőtlen volt, s a legnagyobb hideget öt héten át, februárban és március elején mérlábé is kifejlődött 85—95 nap alatt, neha a fagy erős volt és a hideg sokáig tartott. Ennek ellenére szinte egyetlen növény sem nyurgult fel az új karalábéfajták közül. Tehát ezek a fajták megfelelnek előhajtatási és legkorábbi szántóföldi termesztésre is (tenyészidejűk: március 1-től május 25-ig tart). Hangsúlyozzuk, hogy a talaj rövid ideig tartó összefagyása vagy az éjszakai hőmérséklet ismételt lesüllyedése 0 fok alá, mindez egyáltalán nem gyakorol hatást a szakaszos fejlődésre. Az élettani változásokat az állandó, 35—40 napig nem csökkenő hideg okozza. Az eltérő karalábéfajták a hideg időt különbözőképpen bírják; a legellenállóbb a Roggli-féle karalábé, Válogassuk ki a vetőmagkukoricát — . Kiválogatásának elérkezett az ideje. Nagyon helytelen, ha csak közvetlen a vetés előtt gondolunk erre a munkára. Akkor már nyakig benne van a gazda a tavaszi vetési munkákban. Ezért a legtöbbször a fogyasztásra morzsolt kukoricából veszi a vetőmagot. Még dicséretet is akarna kapni, ha 100 szemet csírázási próbára tesz egy tányérba. Lám. milyen gondos, haladó gazda ő! A kukoricavetőmag kiválasztása a céltudatosan dolgozó gazdánál már törés előtt, kint a táblán, a szárakon kezdődik. Erről azonban most már késő beszélni. Ezért a góréból vigyünk a szobába válogatásra alkalmas csöves kukoricát. 1 A válogatás először a cső külseje szerint történik. Ez feleljen meg a fajta jellegének. Ezután a szem alakja, színe, fénye, a sorok száma és egyenessége, a csövek hossza és a csővégek benőttsége kerül vizsgálatra. Ne higgye senki, hogy a vizsgálat felesleges. Éppen ez a kis munka volt az, amely a 18—24 mázsás ha-onkénti átlagos szemhozamokat kétszeresre emelte. A tavasziasított, hidegágyban termesztett Libochovicei karalábé erősen felnyurgult példányai amelynek ellenállóképességét a Prágai fehér hajtatási, valamint a Prágai és Roggli-féle keresztezett karalábé is megközelíti. A Bécsi karalábé tavasziasításának időtartama 20 napnál rövidebb. Több fajtát, többet azok közül is, amelyek a Dvorsky-féle karalábéból származnak, ilyen vonatkozásban még nem vizsgáltak meg, még nem nemesítettek ki, s ezeknél „hasadás”, vagyis fiziológiai fajtáegyenetlenség jelentkezik. Ennek bizonyítéka, hogy a felnyurgult példányok százalékaránya eltérő, éspedig azonos hőmérsékleti kö-Maghozó felmagzott példányai a tayasziasítási időszak tartamához képest: 1. Roggli-féle fehér; 2. Prágai és Roggli-féle keresztezett karalábé; 3. Prágai korai fehér karalábé Nyugodtan állíthatjuk, hogy az idő előtti felmágzás „titkát" végképp megfejtettük. Tény, hogy megfelelő fajták termesztése esetén gazdasági veszteségek egyáltalán nem fordulhatnak elő, ha az üvegház hőgazdálkodásában nincsenek rendellenes ingadozások. A további kísérletek célja, hogy még pontosabban megállapítsuk azt a hőmérsékletet és azt a legrövidebb időt, amely a virágzat kialakításához vezet. A genetikai szemszögből kiegyenlített fajtákkal és válfajokkal folytatott kísérletek eredményeként még korábbi fajtákat nemesíthetünk ki, amelyek tavaszítási időszaka hosszabb, mint a Roggli-féle karalábé tavasziasítási ideje. A rendelkezésünkre álló Px R-100 nemesítési anyag ilyen irányban nagy reményekre jogosít. Kedvező eredménnyel jártak azok a kísérletek is, amelyeket a széleskörű gyakorlatban folytattak. Helyes agrotechnikával a nagyobb hozamokért Kizárólag helyes agrotechnikával és megfelelő vetésforgók létesítésével biztosítjuk a jó terméseredményeket. Erre mutat példát a tornaújfalusi szövetkezet. Már előre úgy állítja össze a vetésforgókat, hogy azok megfeleljenek a feltételeknek. Például a cukorrépát a korán lekerülő kalászosok után tervezték, így vált lehetővé a talaj nyári művelése. Kasza után azonnal elvégezték a tarlóhántást. Szeptember második felében 400 mázsa isjtállőtrágyát szántottak alá hektáronként 20—22 cm-es középszántással. November elején pedig elvégezték az őszi mélyszántást. Ezzel azonban még nem ért véget a munka. December első felében hektáronként 350 kg Thomas-lisztet és 150 kg 40 százalékos kálisót szórtak ki. A tornaújfalusi szövetkezetesek ezzel a munkával elősegítették a korai vetést, illetve az agrotechnikai határidők betartását. Amint tudjuk a Thomas-liszt a lassan oldódó műtrágyák közé tartozik és elbomlásához sok vízre van szükség, tehát előnyösebb ha korábbi időpontban szórjuk ki. De tenyészidőig a 40 százalékos kálisóból is kimosódik a káros klórtartalom, amire a cukorrépa érzékeny. Ilyen körülmények között a tornaúj falusi EFSZ bátran kötelezheti magát a szövetkezetek III. országos kongresszusa tiszteletére, hogy a cukorrépa hozamát a tervezett 210 mázsáról 240 mázsára növeli. Stromp András szakaszagronómus, Tornaija. Szakszerűen fakarmányozzunk! Az állatok termelőképességének emelésére irányuló összes tenyésztői ténykedés közül legfontosabb a szakszerű takarmányozás. Jó takarmányozás nélkül még sohasem tudtak, de nem is fognak magas hasznosságű állatokat ki tenyészteni és magas termelékenységű tenyészetet felmutatni. Az állat által termelt termék nem más, mint átalakított takarmány. Ennélfogva ‘állatállományunk megjavítását mindig a takarmányalap megjavításával kezdjük. A rossz takarmányozás csökkenti az állatok jó tulajdonságait. Viszont a jó takarmányozás emeli a termelési eredményeket, javítja a jó tulajdonságok öröklődését és ezen keresztül erősíti a gazdaság helyzetét. Oltsuk át értéktelen gyümölcsfáinkat hogy a fának van sudara.) A csonkokon hagyjunk szívógallyakat, de azokat is oltsuk vagy szemezzük. A fa még az évben a kopasz ágai alsó részén* is kihajt, ezeket a hajtásokat is szemezzük be, ha a hajtásra szükség van. így elérhetjük, hogy a fa nem lesz az alsó részén kopasz és a korona gyorsabb fejlődését biztosítjuk. Másrészt pedig nem kell a vadhajtásokat feleslegesen leszedegetni. Az átoltott fa három év alatt termőre fordul. Az oltványokat úgy védjük a varjajt ellen, hogy az oltás fölé védőívet feszítünk ki és a nemes veszszőt a következő tavasszal három-négy rügyre visszavágjuk. így a korona jobban bokrosodik és szebben fejlődik. Palkó Mihály, a királyhelmeci faiskola kertésze. Jellegzetes tdó előtti telmagzás az üvegházban végzett rövid tavasziasítás után ték. A hajtatott karalábé termesztése a hiányos agrotechnikai ismeretek és áz elégtelenül kifűtött üvegházak miatt nem hozhatot sikert. A válságos 4—5 hét alatt, amikor a növényzet nem kapta meg a szakaszos fejlődés idején megkövetelt 8—10 fokos hőmérsékletet, az történt, hogy a karalábé túlnyomórészt hosszúkás fejet alakított ki, majd kirügyezett és virágba szökött. Az új idény előtt minden termesztő megkapta az évtizedes tapasztalatok alapján kidolgozott agrotechnikai útmutatásokat. Ezeket a tapasztalati eredményeket a széleskörű gyakorlat is megerősítette. A tavalyi, látszólag egymásnak ellentmondó eredmények tulajdonképpen összhangban állnak az élettani törvényekkel és a szakaszos fejlődés elméletével. Ezt azért szögezzük le, mert az ellentmondásokat eleinte sokan nem értették meg. Most pedig a szélsőséges eredményekről szóljunk. A legrosszabb eredményeket azok a termesztők érték *1, akik a fejlettebb palántákat 5 héytél hosszabb ideig tartós hideg hatásának tették ki. Ezek a palánták a legkorábbi, tehát a novemberi vetésbői származtak, úgyhogy a termesztők némelyike a növényzetet tulajdonképpen decembertől március elejéig „hűtötté". A növényzet között aztán igen sok volt a felnyurgult példány, mégpedjg valamennyi fajtánál, tehát a Roggli-íélénél is, annak ellenére, hogy a vetés korán, a betakarítás viszont későn. Csak májusban történt. Ez azt bizonyítja, hogy minél öregebb a palánta, annal érzékenyebb a hideggel szemben. A meleg üvegházakban januárban kitermesztett palántáknál, ha azokat februárban hideg üvegházba tűzdelték át, a felnyurgult példányok százalékaránya különbözőnek bizonyult. Akadtak fajták, amelyek alaposan felnyurgultak (Liboehovicei és Dvorsky-féle), ezzel szemben más fajták (LR-2, P x R) csak kis mértékben nyurgultak fel, míg a Roggli-féle karalábéban felmagzás egyáltalán nem fordult elő. A betakarításra április végén és május elején került sor. Azok a termesztők mutatták fel a legszebb eredményeket, akik a magot december vége és január dereka között vetették, majd január végén a palántákat áttűzdelték, februárban edényekbe ültették át és február végén, esetleg március elején hidegvagy melegágyakba ültették ki. Ha a termesztők biztosították a palánták részére a 10 fok fölötti hőmérsékletet, s ha a palántákat 6—8 levélig 8—9 cm átmérőjű cserepekben tartották és akkor ültették ki, amikor a palántákon megjelentek a gömbölyű vagy enyhén megnyúlt fejek, ilyen esetekben 100 0/o-ban I. osztályú árut takaríthattak be, mégpedig már áprilisban vagy május elején, akár meleg, félmeleg és Gyakori panasz, hogy bizonyos gyümölcsfajták oltványa nem kapható, mert kifogyott a faiskolában. A faiskola nem azt a fajtát küldte, amit rendeltünk, hanem saját választása szerint hasonlót. Ezeket a fiatal fákat július-augusztusban a koronavesszők tövében átszemezhetjük. Ma már minden faluban akad szemzéshez értő ember, ha magunk nem vállalkoznánk rá. De át is olthatjuk a vesszőket, gallyakat ékoltással (kecskeláboltás) oldallapozással, esetleg párosítással. Ha a fa fajtaazonosságában vagy termésminőségében a termőre fordulás után csalódtunk, oltsuk át az ágait. Legfeljebb csuklóvastagságra ifjúsítsuk meg a fát és javított hasítással vagy ékoltással átoltjuk. Ha valamelyik oltógally nem eredt meg, akkor neveljünk fel mellette egy hajtást és annak tövére nyár végén szemezzünk a kívánt fajtából. Ha pedig idősebb, de még jó erőben levő fát oltunk át, a következőképpen járjunk el: Csonkítsuk meg a fát úgy, hogy 10 cm-nél vastagabb ágakat ne vágjunk le. A csonkok formája a korona régi formáját tartsa meg, de az alsó, különösen vízszintes felé hajló ágait hosszabbra kell hagyni, vagyis a fa valamivel szélesebb formájú legyen. Válasszuk ki a szükséges tartóágakat, azokat arányosan vágjuk vissza, és a fa sudarát is emeljük ki a tartóágak közül. (Feltéve, VI I I I I MM J Wtefa* Ve I I 1 X a Ha kevesebbet adunk gazdasági állatainknak a szükségesnél, akkor csökken az állat termelőképessége és fejlődőképessége, de ha a szükséges takarmánynál többet adunk, ez esetben növeljük az állattartás költségét, aminek következtében ráfizetünk az állattartásra. Ezért minden állat a szükségletének megfelelő tápértékü takarmányt kapjon. Ahhoz, hogy szakszerűen takannányozzunk, ismernünk kell a takarmányok összetételét, tudnunk kell, hogy gazdasági állataink miképp hasznosítják a takarmányt, meg kell ismernünk az egyes takarmányok tápláló értékét, tudnunk keli, hogy a takarmányt miként kell eltartani és hogyan kell a takarmányokat elkészíteni etetésre, illetve mennyit kell etetni belőlük. Végül pedig ezekhez az szükséges, hogy minden személy, aki állattenyésztéssel akar foglalkozni vagy foglalkozik, ismerkedjék meg a takarmányozás tudományával, mert csak így tudjuk elősegíteni állattenyésztésünk fejlesztését és ezen keresztül mindnyájunk jobb életének kialakítását. TÖRÖK ISTVÁN, az ipolybéli mezőgazdasági iskola igazgatója. Felkészülten várják a tavaszt A földeket még hó borítja, de a nagyfalusi szövetkezet tagjai lelkiismeretesen készülnek a tavaszi munkákra. Šulek János szövetkezeti kovács már felülvizsgálta és megjavította a vetőgépeket, a boronákat és a mütrágyaszórógépeket. Az EFSZ-ek 111. országos kongresszusa alkalmával vállalta, hogy február 20-ig megjavítja a szövetkezet valamennyi mezőgazdasági gépét. Megkezdték a vetőmag előkészítését is a tavaszi vetéshez. Grafik Emília Gyegyinszki János gazdával együtt 40 mázsa tavaszi árpát és zabot tisztított ki: Bátor elhatározás A buzitai EFSZ nemcsak a szepsi járás, hanem az egész kassai kerület egyik legfiatalabb szövetkezete. A tagság munkája helyes irányban halad. A kormány levelét tüzetesen megtárgyalták. Utána a restei szövetkezet évzáró gyűlésén a buzitai EFSZ vezetői versenyre hívták a restei szövetkezetét. Ebben az évben 1,5 mázsa búzával, 3 mázsa árpával, 10 mázsa kukoricával és 30 mázsa cukorrépával többet termelnek minden hektáron, mint tervük előírja. Az egyes munkálatok agrotechnikai határidejét 5 nappal lerövidítik, június 1-ig pedig feltöltik a jelenleg hiányos állatállományt. Az egész évi pénzjövedelmi tervet 105 százalékra teljesítik, a kiadásokat pedig 5 százalékkal csökkentik.-k-A következő munkaművelet: a kiválasztott csövek felső és alsó végének lemorzsolása. A csővégek szemei fejletlenek. A csövek alján levő szemek szintén alkalmatlanok a vetésre. Hogyha bőven van választék, akkor a cső közepén, mintegy 3/5 részén hagyjuk meg a szemeket. A két végről lemorzsolt szemet etetésre használjuk fel. Az ily módon kiválogatott csövek egyenként csírázási próba alá kerülnek. A csövenkénti csírázási próbának nagy a jelentősége, mert a szemhozamot további 10—20 mázsával emeli. Ez érthető is, hiszen csak kifogástalan vetőmagból hoz minden szál termést és hibátlan lesz minden csöve. Vetőmag megtakarítással is jár, mert négyzetes vetésnél 3 szem elegendő belőle fészkenként. Ha megelégszünk azzal, hogy a vetőmagot csak a csövek külsejének elbírálásával választjuk ki, sok lehet a csíraképtelen vagy gyenge, beteges csírát hajtó szem, még akkor is, ha a csővégeken levő szemeket nem vetjük el. Hiába veszünk belőle 100 szemes csírázási próbát. Legföljebb azt láthatjuk ebből, hogy hány százalékkal kell többet vetnünk a rendesnél. Ennélfogva a meddő szárak 7—8 százalékot is kitehetnek a veétsben, s a még ennél is több silány csövet nővesztőkkel rontják a terméshozamot. L. B. Simkó Béla, a trnávkai EFSZ kertész a kiültetett salátapalánták fejlődésé ellenőrzi