Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-03 / 5. szám

8 \fža(ŕcrd Földműves 1957. február 3. s Á Népi Kína hozzájárulása a Speidel trójai falova A régi görögök egy faló testében csempészték be az ostromlott Trója vá­rosába fegyvereseiket. Ugyanezt a trükköt újítják fel a háborúra spekuláló agresszorok, amikor Speidel, hitlerista tábornokot, mint a NATO hadsereg - parancsnokát csempészik be a NATO párizsi főhadiszállására. A francia nép erélyesen tiltakozik ellene, hogy náci-tábornok vezérkedjen a francia kato­nák fölött. Kis hírek a nagyvilágból Az elmúlt év kezdetétől fontos tár­gyalások folynak a szocialista országok kormányküldöttségei és vezetőpártjai között, melyek a szocialista tábor még szilárdabb összefogásához vezettek. Rendkívüli politikai jelentősége van ebben az irányban azoknak a megbe­széléseknek, mely a Csu En-laj által vezetett kínai kormányküldöttség foly­tatott Moszkvában, Varsóban éš Buda­pesten. A tárgyalásokról közzé tett nyilatkozatok, kiváltképpen a közös szovjet-kínai nyilatkozat történelmi jelentőségűek; bizonyítják, hogy a szocialista országok egysége, mely a nemzetek egyenlőségének lenini elve és a proletárinternacionalizmus alap­ján vált valósággá, rendíthetetlen, hogy a Szovjetunió által vezetett szo­cialista tábor a legmegbízhatóbb ga­ranciája a haladásnak és a világbéké­nek. A nagy Kína hangja legvilágosabban a múlt év végén hangzott el, mikor a Zsenminzsibao közölte nagyjelentőségű cikkét a proletárdiktatúra történelmi tapasztalatairól. A cikk alapvetően foglalt állást a marxi-lenini álláspont megőrzésének kérdésében, a nemzet­közi munkásmozgalom számára és a proletáriátus nemzetközi szolidaritásá­nak védelmében. Nagy csalódást jelen­tett ez az írás a nyugati reakciós kö­rökben, amelyek különféle ellentétek­ről beszéltek a Szovjetunió és Kína között. Most „sajnálattal” állapították meg a két nagy ország álláspontjának azonosságát. A különféle elméletek a „Titoista Kínáról” szappanbuborékként oszlottak semmivé. A szovjet kínai nyilatkozat leszögezi, hrgy a Szovjetunió és a Népi Kína közti szövetség és barátság fontos té­nyezője a szocialista országok egysé­gének, amely nagy hatást gyakorol az egész nemzetközi helyzet fejlődésére. A szovjet és a kínai államférfiaknak a nyilatkozat aláírása alkalmából mon­dott beszédei rámutatnak arra, hogy a két ország között mély és valóban örök barátság van, mely szétzúzza az imperialista körök minden áskálódását. A kínai államférfiak moszkvai láto­gatása bebizonyította, milyen tiszte­letnek és szeretetnek örvend a Szov­jetunió Kínában. A kínai nép a saját ügyét és forradalmát a Nagy Októberi Forradalom folytatásának tekinti és szilárd elhatározással halad azon az úton, melyet a Nagy Októberi Forra­dalom mutatott a kínai népnek. A kínai államférfiak Varsót és Bu­dapestet is meglátogatták. Ezeken a helyeken is nagymértékben hozzájárúlt látogatásuk a szocialista államok test­vériségének elmélyítéséhez. A varsói dolgozók gyűlésének soktízezres hall­gatósága előtt, — amely a választások előtt zajlott le, — Csu En-laj kijelen­tette: „A Szovjetunió vezette szocia­lista országok barátságának állandó megerősítését legfontosabb kötelessé­günknek tartjuk a nemzetközi fóru­mon.” Hangsúlyozta, hogy csak a pro­letárdiktatúra és a legszélesebb de­mokrácia helyes összekapcsolása biz­tosíthatja a szocialista építést. — „A szocialista rendszer, új rendszer — mondta Csu En-laj — és a tapasztala­tok elégtelensége miatt sem most, sem pedig a jövőben nem lehet elke­rülni különféle hibákat, mivel minden hatalmon levő osztály elkövet ilyene­ket. De a mi rendszerünk el is távolít­ja és ki is javítja a hibákat." A lengyel elvtársak viszont kiemel­ték, hogy Kína segítsége a német kér­dés megoldásában szilárd biztosítéka az Odera-Nizza békehatárnak és ez­zel Lengyelország biztonságának. Hang­súlyozták, hogy Lengyelország teljes súlyával támogatja Kínának az ENSZ- be való felvételét, valamint Tajvan­­sziget visszacsatolását a Kínai Nép­köztársasághoz. Nagyjelentőségű volt a kínai kor­mányküldöttség budapesti tárgyalása a magyar munkás-paraszt kormánnyal is. Nagyjelentőségűnek kell értékel­nünk kínai barátaink álláspontját a magyarországi ellenforradalom kérdé­sében, mely teljesen egyezik a Szov­jetunió álláspontjával.. A gyors segít­ség, melyet a Szovjetunió nyújtott Magyarországnak a magyar kormány kérelmére, mely lehetővé tette a kapi­talizmus és a fasizmus veszélyének elhárítását, a Szovjetunió ezzel nem­zetközi kötelességét teljesítette, mely a proletár-szolidaritásból ered. Ily módon védte meg a szocializmus ügyét, ily módon vallott kudarcot az a terv, mely Magyarországot az európai hábo­rú tűzfészkévé akarta tenni és éket akart verni a szocialista államok közé, hogy azután egyenként megsemmisítse azokat. A magyarországi események újra arra figyelmeztetnek, hogy a forradal­mi éberség szükséges, hogy az ellen­ség ott lep meg bennünket, ahol elfe-Abdullah Rimavi, Jordánia külügy­minisztere kijelentette, hogy február elején tanácskozást kezdenek Nagy- Britanniával a brit-jordán szerződések felszámolásáról. „Minden valószínűség szerint felszámoljuk Nagy-Britannia valamennyi e szerződéssel kapcsolatos jordániai érdekeltségét, elsősorban a légi támaszpontjait. Érdekünkben áll, hogy a Nagy-Britanniával kötött szer­ződés megszűnjön és hogy végre füg­getlenek legyünk” — mondotta Abdul­lah Rimavi. Rimavi nyilatkozatának befejező ré­szében hangsúlyozta, hogy a ,,kommu­béke ügyéhez ledkezünk létezéséről, hogy a szocia­lizmust nemcsak építeni kell, de védeni és őrizni is az ellenség alattomos tá­madásaival szemben. A szovjet-kínai nyilatkozat világosan kitűzi a ma legfontosabb feladatát: Minden módon tömöríteni a szocialista tábort a marxizmus-leninizmus elvei szerint, kifejleszteni és erősíteni a barátságot az egyenjogúság lenini elve alapján, melyeket a szovjet kormány szögezett le az 1956 október 30-i nyi­latkozatában. A mostani helyzetben a szocialista országok számára legna­gyobb jelentősége van‘a proletáriátus diktatúrája megerősítésének a dolgo­zók érdekében, összekapcsolva ezt a legszélesebb népi demokráciával. A jelenlegi nemzetközi helyzet meg­követeli minden szocialista államtól és a világ békeszerető országaitól a leg­nagyobb éberséget és a fáradhatatlan igyekezetét az új háború megakadá­lyozása érdekében. Az agresszív impe­rialista körök jól tudják azt, hogy ha sikerüka szocialista országokat el­szakítani a Szovjetuniótól, egyenként lehet őket leigázni. Tízért óriási erőfe­szítéseket tesznek a szovjetellenes propagandájuk erősítésére. Ezért olyan hatalmas tényező a Szovjetunió és Kína, a világ népeinek egyharmadát kitevő két ország egysége. A csehszlovák nép is örömmel üd­vözli a kínai államférfiak európai útját és ennek eredményeit, melyek olyan jelentősen hozzájárúltak a szocialista országok egységének megszilárdításá­hoz. (Ford.: G. D.) nista veszedelem”, amelyről Nyugaton beszélnek, Jordániában nem létezik és csakis a fantázia szüleménye. ★ Moszkva készül aVIT-re Moszkvában 1957. július 28-án kez­dődik a VII. Világifjúsági Találkozó, amelyre a világ különböző tájáról 30 ezer ifjú és leány érkezik. Az ifjúság nagy érdeklődéssel tekint a moszkvai fesztivál elé. Több mint 60 országban készül az ifjúság e találkozójára. Л ATHÉN. — A görög parlament határozatot fogadott el, melyben fel­szólítja az Egyesült Nemzetek Szerve­zetét, hogy az ENSZ alapokmányának keretében határozott lépéseket foga­natosítson a vérontás beszüntetésére Ciprus szigetén amelyet a törökök kö­vetnek el a görög lakosságon, az angol hatóságok hallgatólagos hozzájárulá­sával. A A CSISZ az utóbbi napokban 15 ezer csomagot küldött Magyarország­ra, amelyek ruhaneműt, élelmiszert és tanszereket tartalmaznak az elemi- és középiskolai tanulók számára. A LONDON. — A brit konzervatív körök nagy felháborodással fogadták Dulles amerikai államtitkár azon kije­lentését, hogy nem akar briteket és franciákat látni- a Közép-Keleten az amerikaiak oldalán. A konzervatív lapok kiemelik az amerikai demokratikus képviselők és szenátorok Dulles ellen irányuló támadásait és maguk is töb­­bé-kevésbé elítélik Dullest, akinek le­mondását vagy visszahívását — a lapok hangjából ítélve — Londonban szíve­sen fogadnák. A BUDAPEST. — Magyarországon letartóztattak 4 brit diákot, akiknél 1956. november 12-i dátummal hamis igazolványokat találtak, amelyeket állí­tólag szovjet katonai közegek állítottak ki részükre. A kivizsgálás során meg­állapítást nyert, hogy I. R. Cooper egy brit katonai kémszervezet tagja volt és D. B. Lord pedig a fasiszta párt „tábori biztonsági szolgálatának” tagja, és abból a célból jöttek Magyarország­ra, hogy adatokat szerezzenek a szov­jet és magyar hadseregről, valamint a politikai és gazdasági helyzetről. A A magyar menekülteket vissza­telepítő bizottság megkezdte működé­sét Ausztriában. Helmer osztrák bel­ügyminiszter elnökletével január 26- án Becsben tanácskozást tartottak, melyen részt vettek a magyar repat­riáló bizottság tagjai és az ENSZ me­nekültügyi főbiztosának megbízottja. A belügyminiszter kijelentette, hogy az osztrák kormány nem támaszt aka­dályokat azon szökevényekkel szem­ben, akik vissza akarnak térni Magyar­­országra. A Budapesten a napokban kiadták a magyarországi Fehér Könyv második kötetét. E könyv ismerteti a budapesti rádió október 23-i és 24-i megszállá­sát, a telefonközpont fegyveres meg­támadását és az ellenforradalmárok több budapesti kórházban kifejtett te­vékenységét. A A nyugat-német szociáldemokrata párt szombaton és vasárnap Baden- Würtenbergben 50 nyilvános ülést tartott, és ezzel megnyitotta a szövet­ségi parlament őszi választásának elő­készítő kampányát. A A csehszlovák kormányküldött­ség, amelyet dr. F. Kahuda iskola- és kulturálisügyi miniszter vezet, január 27 és 28-án Zágrábba látogatott. A Romániában hetek óta folynak a választási előkészületek. A válasz­tások napja február 3. ★ ★ ★ Az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front memoranduma Mohamed Jazid, az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front képviselője az ENSZ közgyűlése küldöttségeinek és tudósítóinak rendelkezésére bocsátotta az Algériai Front memorandumát az Algériának szánt úgynevezett külföldi segítségről. A memorandumot Mohamed Jazid átadta az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága elnökének. Az Algériai Nemzeti Felszabadítás1' Front tiltakozik Guy Mollet francia miniszterelnök január 9-i azon ismételt kijelentése ellen, hogy az algériai szabadságharcosok Egyiptomtól katonai segítséget kapnak. A nemzeti felsza­badító hadsereg által használt fegyverek a memorandum szerint elsősorban a hadizsákmányból erednek. így tehát a népi felszabadító hadsereg főfegy­­verszállítója a francia hadsereg. „A francia kormány igyekszik lerázni magáról a felelősséget Algériában folytatott gyarmatosító politikájáért és a figyelmet elterelni arról a tanács­kozásról, amelyet az ENSZ 11. közgyűlésének politikai bizottságában rövide­sen megkezdenek”, — írja végül a memorandum. Jordánia teljes függetlenséget akar Egy zimankós hideg januári nap reggelén valóságos karaván állt meg a medvei híd vámőr-házikója előtt. Bra­­tislavából gyógyszert, szappant vitt az egyik magasan felrakott teherkocsi a győri kórházba. Négy traktor pedig gömbfával jött Szénéről, hogy Magyar­óvárnak segítsen. Szeretetadományok­­kal megrakott kocsi viszont a nagyme­gyeri járás gyermekeinek szolidaritá­sát fejezte ki. Egyszer csak elindult az autókaraván a hótakaróval befedett rónaságon Győr felé. Én is velük tar­tottam. Az újságírói-kíváncsiság veze­tett engem. Vártam a híd másik felén, hogy ott találkozom az első szovjet katonával. De csalódtam. Magyar ha­tárőr fogadott bennünket, s rövidesen továbbfolytathattuk utunkat... Amikor bejutottunk a városba, kí­váncsi riporteri szemem kereste az állig felfegyverzett szovjet katonákat, a tankokat, az ágyúkat és gépfegyve­reket. S újból csalódtam. Sehol egyet­len utcán sem találkoztam szovjet őr­séggel, egyetlen tankkal vagy gép­fegyverrel sem. Győr város élete nor­mális mederben folyik. Nézem az üzletek kirakatait, ahol vajat, sajtot, gyümölcsöt, konzerveket textilárúkat és egyáltalán mindent láthatunk, akár­csak hazai kirakatainkban. A DISSZIDENSEK GYŰJTŐHELYÉN Megkértem egyik győri elvtársamat, hogy vigyen el bennünket oda, ahol az ún. menekülőket és hazatérőket gyűj­tik össze. Keszeg elvtárs, a megyei szakszervezeti központ titkára kész­séggel eleget tett kérésünknek. Hatal­mas, kétemeletes épülethez vitt ben­nünket. S ahogy beléptünk az épületbe, ott nagy forgalom fogadott. Bizony különös érzés fogott el az ott látotta­kon. Míg kint az utcákon a maga ren­des medrébe jutott már a mindennapi élet, addig itt ebben az épületben — HAJÓTÖRÖTTEK úgy érzem — játszódnak le a magyar­­országi tragédia utolsó jelenetei... Az a sok ember, öreg, fiatal, nők és férfiak, serdülőkorú leányok és fiúk, kis iskolásgyermekek áldozatai annak a hazug propagandának, melyeket az éter hullámain terjesztett az ún. „Sza­bad Európa", összeszorul az ember szíve, amikor beszédbe elegyedik ezek­kel a lelkileg meghasonlot emberekkel. Egy olyan tömeghisztériának vagyunk ott tanúi, mely példátlan a maga ne­mében. Éppen most indult el egy na­gyobb transzport az állomásra, hogy ott vonatraültessék, az osztrák határ­ról visszatérített „disszidenseket”, biz­tosítva ezáltal a lakhelyükre vissza­térés lehetőségét. Felhasználtuk ezt az átmeneti szünetet arra, hogy elbeszél­gessünk Révész Lajosné elvtársnővel, a Vöröskereszt titkárnőjével, aki bi­zony nehéz feladatot végez itt. Gon­doskodik a visszatérők elhelyezéséről, ellátásáról mindaddig, amíg ismét ha­za nem szállítják őket. Kérdésemre elmondta, hogy volt olyan nap, amikor 1500 embert is behoztak, akik foglal­kozásukat nézve vegyesek. Van orvos, mérnök, színész, sok a fiatal 14—16 éves leány és fiú, de vannak gyerme­kek is. akik szüleik tudta nélkül akar­tak Nyugatra menni. Nem más ez, mint kalandvágy. Révész elvtársnő végigvezetett bennünket a termeken, mindenütt nagy tisztaság uralkodott, így elbeszélgettünk Kállay Ferenc 40 éves művezetővel, akinek minden szavából kiérezni a népi demokratikus rendszerrel szembeni ellenséges érzü­letet. Azt mondja, hogy 1600 forintot keresett havonta, de különél a család­jától, mert felesége megcsalta. Nem tudót kijönni a fizetéséből. A beszél­getés folyamán azután kitudódott az is, hogy Kállay Ferenc az olasz fasiszta uralom alatt kétévig kiképzésben ré­szesült Olaszországban, s a hitleri Né­metországban is hónapokig tartózko­dott. Röviden összefoglalva: fasiszta. Az egyik sarokban három apró gyer­volna el a három hatéven aluli gyer­meket, ha ő külföldre menekülve ve­lük, ott foglalkozásba ment volna. A folyosón áll egy alig 15 éves leány és egy 16—17 éves fiú. Kérdésemre, hogy talán testvérek, pökhendien vá­laszol a fiú: — Nem, ez a menyasszo­nyom ... meg üldögél. Kérdésemre, hol vannak Lementünk az első emeletre, ahol a szüleik, máris ott terem az apjuk. — minden odaérkezővel beszélgetést foly- S az anyjuk? Az otthon maradt. Oláh tatnak a karhatalmi közegek. Sándor, az apa nem tudott feleletet — Neve? — kérdi a hivatalnok egy adni arra a kérdésemre, hol helyezte idős, jól öltözött asszonytól. — Bilicsi Tivadarné — válaszolja a közismert színész felesége. — Miért akartak átmenni? — kér­dezte a karhatalmista. — Férjem el volt nyomva, nem kap­ta meg a Kossuth-díjat, s nehezen tudtunk csak megélni. — Mennyi volt a férje keresete? — Átlagosan 25—30 000 forint ha­vonta — felelte szemrebbenés nélkül Bilicsi színművész felesége. ... Két visszatérőt igazoltatnak a karhatalmiak. Sáfár Jenő, 27 éves bu­dapesti tetőfedő az egyik. — Miért jött vissza? — hangzik a kérdés. — Ha ott jobb dolgom lett volna, nem jöttem volna vissza. De tartha­tatlan állapotok vannak a lágerekben. Benn a lágerekben egymást marják az emberek. így lógtam meg onnan, s örülök, hogy már itthon vagyok .. Rövidesen ezrével jönnek haza a töb­biek is ... — hangzik a rövid válasz. * * Este volt már, amikor kikerültünk onnét. Győr város útcáin ezüstszínre festik a villanyok fénylő sugarai a fe­hér havat. Mindenütt élet pezsdül, s az emberek egyre nagyobb bizalommal tekintenek Kádár forradalmi munkás­paraszt kormánya felé. Csupán a hajó­töröttek, a hiszékenyek mennek át nagy lelkitusán, míg ők is lerázzák magukról az ellenséges propaganda befolyását s meggyőződnek arról, hogy csúfos eszköznek használták fel őket a nyugati imperialisták. S a kiábrándu­lás után ők is teljes erejükből újra helyet foglalnak az újjáépítés, a szo­cializmus építése nagy munkájában, a jobb, szebb és boldogabb jövő remé­nyében ... Magyarországon is. Kopper János.

Next

/
Thumbnails
Contents