Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-02-03 / 5. szám
A szocialista faluért míves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS EKDÖGAZDASAGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1957. február 3. Ára 40 fillér VIII. évfolyam, 5. szám. A zárszámadások tapasztalatai A jól előkészített évzáró gyűlések az évek távlatából is világosán vetítik élénk a megtett út eredményeit, a hiányosságok feltárásával, a problémák megoldásának keresésével pedig már fáklyaként világítanak a jövőbe. Éppen ezért jelentős esemény, nevezetes határkő ez a szövetkezetek életében. Olyan esemény, amikor a szövetkezet tagjai hosszú hónapok munkáját helyezik mérlegre, az összegezésből aztán kibontakozik a végzett munka eredményessége, vagy sikertelensége, amely nemcsak helyi, hanem országos viszonylatban igazolja, vagy cáfolja annak az útnak helyességét, életrevalóságát, amelyre földműveseink a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás megalapításával léptek. Nem mindegy tehát, hogy szövetkezeteink hogyan készülnek fel e jelentős eseményre, hogyan használják ki azt a szövetkezet gazdasági és tagalapjának megszilárdítására, egyszóval nem mindegy, hogy milyen tőkét kovácsolnak az eddig elért sikerekből. Legtöbb szövetkezetben már megtartották az évzáró gyűlést. Az elmúlt évekkel szemben a mérleg határozott javulást mutat. Emelkedett az EFSZ-ek föld- és tagalapja, gazdagodtak, erősödtek szövetkezeteink. A múlt évben Szlovákiában az EFSZ-ek földalapja 51000 hektárral, tagalapjuk pedig 10 000-el emelkedett. Jelentősen növekedett a szövetkezetek aalpeszközeinek értéke, az előző évieknél sokkal többet juttattak a szociális alapra, növelték a kultúralapot s ami legfényesebben bizonyítja a szövetkezetek gazdasági és pénzügyi megerősödését: az idén szinté kivétel nélkül minden EFSZ-ben nagyobb összeg került szétosztásra, mint az 1955-ös évre. Szövetkezeteink nagy részében nemcsak elérték, hanem túl is lépték a munkaegység tervezett értékét. így a szabinovi szövetkezetben a tervezett 20 korona helyett 29-et, Zétényben 20 helyett 25-öt, Tanyban pedig 42 koronát oszthattak. Még az elsőéves palásti szövetkezetben is 17 koronára emelték a tervezett 14-et. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a jól működő szövetkezetek tagjai a zárszámadás napján szorgalmas munkájuk jutalmául olyan szép összegeket vettek fel, amilyen a múltban csak elvétve akadt a földműveseknek. A terebesi szövetkezetben dolgozó Kicsinykó János és családja pl. 40 000 korona készpénzt vett fel az elmúlt évre szorgalmas munkája jutalmául. De szép öszszeget kapott Ján Gaučik a kráfovai EFSZ tehéngondozója is, aki a múlt évben ledolgozott munkaegységekre pót jutalommal együtt 56 448 koronát kapott a természetbeni járandóságokon kívül. A vágsellyei EFSZ főkertésze, Molnár Mihály a zárszámadáskor 14 000 korona osztalékban részesült. Közismert tény, hogy az ősi jusshoz szokott földműves nem egykönynyen változtat a nagyapjától és az apjától örökölt gazdálkodási módon. Még akkor is nehezen határozza el magát, ha már sokszorosan meggyőződött az új gazdálkodási mód igazáról, helyességéről, s ez nem is csoda, merthisz ahhoz, hogy az „enyémről” a „mienkre” térjen át, lelkében egy világnak kell megváltozni. Hogy ez a folyamat lelkében végbemenjen, ahhoz kevés a szó, ahhoz szemmellátható, kézzelfogható tények kellenek. Az idei zárszámadások olyan gazdag eredményeket szolgáltatnak, amelyek a legszebb szónál is ékesebben beszélnek. És ez nem is marad hatás nélkül földműveseink között. A példák sora igazolja, hogy parasztságunk a valóság szemüvegén keresztül szemléli az előtte bontakozó, formálódó világot. Hisz letagadhatatlan tények sorakoznak e megmásíthatatlan igazság mögött. Olyanok, hogy január folyamán csupán az eperjesi kerület szövetkezeteibe 115 új tag lépett. A terebesi szövetkezet eredményei 53 új tagot vonzottak a közösbe, Zemplénberencsen is tizenhármán választották a gazdagabb, szebb életet biztosító szövetkezeti gazdálkodást. A ruszkai EFSZ-ben a zárszámadást követő napokban 10 középparaszt döntött amellett, hogy felhagy a sok gonddalbaj.ial járó egvéni gazdálkodással. Forr, vajúdik a világ. Szocializmust építő társadalmunk méhében alakul, (Folytatás a 2. oldalon) Mikes Lajos és Szabó Béla, a kissárói brigádközpont traktorosai most is a határban dolgoznak. A szövetkezet 140 hektárnyi búza vetését fejtrágyázzák mésznitrogénnel. Azon a 12 hektáron, ahol majd dohányt termelnek, 2 mázsa kálisót szórtak hektáronként. — Képünkön: Gezsó János és Pásztor Mihály műtrágyát rak a gépbe A Moszkvában tartózkodó csehszlovák kormányküldöttség koszorút helyezett el a Lenin és Sztálin mauzóleumban. Hadbíróság elé állítottak egy brit pilótát, aki nem akarta bombázni Egyiptom lakosságát Mindenre telik idejükből A nikoziai hadbíróság előtt január 28-án kezdődött az eljárás D. Kenyon hadnagy, brit katonai pilóta ellen, aki 1956. november elsején „nem teljesítette harci feladatát”, vagyis nem vett részt az egyiptomi lakosság bombázásában. Lowe katonai ügyész a tárgyalás megnyitása után közölte, hogy Kényon vádott a repülöszázad parancsnokának jelentette, hogy nem jól érzi magát és aludni sem tudott, arra gondolva, hogy részt kell vennie egy olyan akcióban, melynek célja a polgári lakosság legyilkolása. A Reuter ügynökség hozzáfűzi, hogy Kenyon a felszállás előtt kijelentette egy tiszttársának, hogy ért egyet azokkal az akciókkal, lyeket Nagy-Britannia folytat”. „nem ame-A besztercebányai kerület valamenynyi szövetkezetének tagjai az EFSZ-ek III. országos kongresszusának jegyében élnek. Alaposan megvitatják a kormány levelét, 206 szövetkezetben pedig már az új alapszabályzat javaslatát is letárgyalták. Nagyjából egyet értenek a javasolt változásokkal, de azért vannak saját nézeteik is. A Mýto pod Ďumbierom-i EFSZ tagjai javasolják, hogy a szövetkezet minden hónapban a jóléti alapba tegye jövedelmének 2 százalékát, hogy a tagok családi pótlékot kaphassanak a kiskorú gyermekekre. Továbbá javasolják, hogy minden szövetkezetben tegyék kötelezővé a saját vetőmag- és takarmányalap lé★ ★ ★ Télen sem néma a határ A bratislavai kerület gépállomásainak traktorosai még a tél folyamán is kihasználnak minden alkalmas órát a mélyszántásra, valamint a rétek és legelők gondozására. Január elejétől már közel 3500 hektáron végezték el a mélyszántást. Ezenkívül 680 hektár legelőt és rétet műtrágyáztak és trágyaleveztek. Az erdőkben az őszi folyamán kitermelt fa elszállításában is hasznos munkát végeznek. Január folyamán 600 köbméternél több fát szállított 32 traktoros a járható utak közelébe. A hólepte határ csendjét és az erdők egyhangúságát mindennap megtöri a traktorok zúgása. Dolgoznak az emberek és a gépek, minden órában teljesítenek egy részt a II. ötéves terv ezévi feladataiból. tesítését. Tompán, Alsószemeréden, Zólyomszalatnán és másutt is hasonló javaslatokat tettek a szövetkezeti tagok. A fejlesztési-távlati terveket már a kerület összes szövetkezetében kidolgozták. A zárszámadást több mint 200 szövetkezetben megtartották. Most folyik az ez évi termelési tervek jóváhagyása. Meg kell jegyezni, hogy ezen a téren rugalmasabb munkára lenne szükség a JNB-ok részéről. Mindebből láthatjuk, hogy a törekvő, szorgalmas embereknek mindenre telik idejük. Nem henyélnek, nem tétlenkednek. Tudják, hogy igyekezetük saját javúkat szolgálja. ★ ★ ★ Legjobbak a kassai kerületben A tavaszi munkákra való felkészülésben legjobban áll a kassai kerületben a kézsmárki GTÄ. A gépjavítás tervét már száz százalékra teljesítették. Ez főleg annak köszönhető, hogy az őszi munkák befejezése után minden brigádközponton hozzáláttak a gépek javításához, s így jóval megelőzték a többi gépállamást. A gép javítási munkálatokkal a bárcai GTÄ dolgozói is igyekeznek. Az ekéket, boronákat, tárcsákat és a permetező Nagy kincs rejlik a zsarnócai erdők mélyén: sok ezer köbméter ipari- és épületfa. A földművesek kihasználják a téli napokat, vágják és szállítják a fát. Minden ötvenedik köbméter kitermelt fa az övéké. Abból épülnek majd a takaros családi házak. IPOLYVISKI ERLEG Osztalék 1 417 575 korona a szövetkezet a tervezettnél. De arra nincs helyünk, hogy ezeket az eleven számokat mind lejegyezzük. A tény, amit a számok a napnál is világosabban bizonyítanak, hogy a nagytáblás szövetkezeti gazdálkodás boldogulást, megelégedett életet ad a dolgozó parasztságnak és több anyagi javat nyújt az egész népnek. Még valamit. És ez a valami újra visszavezet a számokhoz, mert ezek a nép jólétét tükrözik. Itt pedig arról van szó, hogy az ipolyviski dolgozó nép jóléte emelkedik. Erről beszél az a tény, hogy a kis faluban már hét villamos mosógép van, — 12-őt most rendeltek, — 15 motorkerékpár, modern rádiókészülékek. Eddig 16 új ház épült és újabb 16-ra kértek építési engedélyt. Sok házban korszerű új bútor és fürdőszoba szolgálja a kényelmet. Így tehát nem csoda, hogy a szövetkezeti tagság nagy figyelemmel hallgatta végig a sok számot tartalmazó beszámolókat, melyek végül az évi osztalékot tartalmazták. Kitűnt, hogy Balázs Kálmán 25 017, Csitári József 20 202, Jakus István 26 616, Brezni Ferenc 17 696, Kádasi Lajos 19 551, László Lajos 21196, Balia Józsefék 16 000 korona osztalékot kaptak. De a többinek sem lehetett panasza az osztalékra. És ezekből lesznek az új házak, a motorkerékpárok, a mosógépek, a rádiók és minden ami az ipolyviski szövetkezeti parasztok jólétét és kulturáltabb életét szolgálja. PETRI gépeket már kijavították. Az ellenőrzés is megtörtént. A gépjavítók közül Sándor Imre és Kmec József végzett kitűnő munkát. Napi tervüket magasan túlteljesítették, amellett munkájuk minősége is a legjobb volt. A kassai kerület gépállomásai ez ideig közel 70 százalékra teljesítették gépjavítási tervüket. A vetőgépeknek és a négyzetbe vető gépeknek 65 százaléka már üzemképes állapotban várja a tavasz érkezését. Közös alkotás Aligha akadna az országban olyan szövetkezet, ahol ne készülődnének az EFSZ-ek III. országos kongresszusára. Az új alapszabályzat megalkotása a legdemokratikusabb alapon történik. Mindén szövetkezetből hasznos javaslatokat tesznek a tagok, nem néhány ember, hanem százezrek javaslata válik törvénnyé. Az új, módosított alsp-; szabályzat közös alkotás lesz, amely éveken keresztül mutatja majd az egyre módosabb paraszti élethez vezető útat. A bratislavai kerületben már csaknem minden EFSZ tagsága megvitatta a kongresszus anyagát és az új alapszabályzat javaslatát. Majdnem mindenütt megegyeznek abban, hogy minden szövetkezeti tag köteles ledolgozni bizonyos mennyiségű munkaegységet, hogy 0,1—0,5 hektár terjedelmű háztája földet kaphasson. A nagymegyeri járás szövetkezeteiben sokat foglalkoznak az ifjúság kérdésével. Azt javasolják, hogy minden fiatal, aki 15 éves korában a szövetkezet rendes tagjává válik, rendes jutalmán kívül 1 mázsa búza értékének megfelelő egyszeri juttatásban részesüljön évente. Ez a fiúknál a tényleges katonai szolgálat végéig, a lányoknál pedig a taggyűlés által meghatározott ideig tartana. A trencséni járás szövetkezetei is foglalkoznak a kongresszus anavgával. Javasolják, hogy az EFSZ vezetőségi tagjainak funkciós időszaka ne egy, hanem több év legyen. Javaslatukat azzal indokolják — nagyon helyesen, — hogy egy év nagyon rövid idő arra, hogy bármelyik vezetőségi tag kellő szervezési és egyéb tapasztalatot szerezhessen. A studeneei (lőcsei járás) EFSZ. tagjai értékes kötelezettségvállalással köszöntik az országos kongresszust. A számok, adatok felsorolása és a statisztika általában unalmas dolog és nem képes lekötni a hallgatók figyelmét. Pedig ilyesmi történt az ipolyviski EFSZ évzáró közgyűlésén is, jan. 26- án. Az elnök beszámolója, az agronómus és a zootechnikus jelentései csak úgy hemzsegtek a számoktól és az adatoktól. Különös azonban, hogy mindez nem vált unalmassá és a jelenlevő tagok, valamint a nagyszámú vendég végig nagy figyelemmel hallgatta a beszámolókat. Senkinek sem tűnt fel, hogy a féltizenkettőkor megkezdett gyűlés már belenyúlt a késő délutánba, pedig reggeltől már a gyomor is megkövetelte a magáét... De hogyne érdekelte volna a szövetkezeti tagokat ez a számokkal telitűzdelt beszámoló, mikor ezek egy évi munkájuk eredményeit tükrözték, terveik, céljaik valóraválását mutatták be. Talán érdektelen a szövetkezeti tag számára, hogy a szövetkezet vagyona egy év alatt közel egymillió koronával gyarapodott? Vagy az, hogy a tervezett 28 korona helyett 37 korona lett a munkaegység értéke? Vagy hogy . ez évben a beruházások összege 570 000 koronával emelkedett? És ha már ezek érdeklik az embert, akkor már arra is kíváncsi, hogy miből alakultak ki ezek az örömet hozó számok. Akkor már tudni kell azt is, hogy a kertészet 14 hektárja 36 326 koronát jövedelmezett hektáronként és így 190 százalékra teljesítette pénzügyi tervét. Az állattenyésztés közel 2 millió korona jövedelemmel járult hozzá a munkaegység magas értékéhez. Ezt csak úgy lehet megérteni, ha azt is tudjuk, hogy 450 mázsa húst, 100 000 liter tejet és 80 000 tojást adtak át szabad áron a felvásárlásnak. Ez a szép eredmény az állatgondozók jó munkáját dicséri, akik egy tehéntől átlag 2120 liter tejet fejtek, anyánként 15,7 darab malacot választottak el és a tojáshozamot 15? darabra emelték minden tyúk után. A hízóbikák súlygyarapodása 1,09, az üszőké 0,75, a sertéseké 0,60 kg volt. Az állattenyésztés a pénzügyi tervet 660 000 koronával teljesítette túl. Az örömet és megelégedést okozó számok és eredmények létrehozásában a növénytermesztési részlegek sem maradtak el, habár itt az időjárás mostohasága és a rossz vetőmag nagyban akadályozta a jobb eredmények kialakulását. A nem megfelelő vetőmag a kukoricatermelés eredményeit gyöngítette. Nem is hallgatták el a bírálatot a ■ tagok, hogy a vezetőség a jövőben több gondot fordítson a vetőmag minőségének ellenőrzésére De hát nincsen rózsa tövis nélkül. Ezzel szemben értékelni kell az őszi búza hektárhozamának emelkedését. Ugyanis 1954-ben 21,3, 1955-ben 25,33, 1956-ban 26,47 mázsa volt a hektárhozam. Hasonló fejlődést mutatnak a többi gabanofélék termelési eredményei is. Egy példa: búzából 262 mázsával többet termelt Vállalták, hogy 60 tehenük mindegyikétől 2500 liter tejet fejnek ebbeii az évben. Ezt főleg a takarmányalap állandó bővítésével és a szakszerű takarmányozással érik el. Árpából 30, takarmányrépából pedig 800 mázsás átlagtermést érnek el hektáronként. Ezzel köszöntik a nagy eseményt — az EFSZ-ek III. országos kongresszusát.
