Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-27 / 4. szám
4SZAKMELLÉKLET 1957. január 27. * Ý Ý у VADÁSZATI SZEMLE A SZLOVÁKIAI VADÁSZVÉDEGYESŰLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS MELLÉKLETE A vadászgazda gondjai az év elején Második ötéves tervünk megköveteli, hagy a vad szaporítása az eddiginél nagyobb mértéket öltsön. Pártunk és kormányunk a dolgozó nép kezébe adta a vadászpuskát, s most elvárja, hogy becsületesen gazdálkodjunk a vadállománnyal. A helyes gazdálkodásnál nagyon fontos szerepet játszik a vadászgazda. Ezért a gazdát alapos megfontolás és előképzés után választjuk meg, illetve nevezzük ki. A vadászgazdák, akik rendszerint egyúttal vadőrök is, a vadvédelem oszlopai és az egész ország vadászati szervezeteinek képviselői. Ők vezetik a vadászatokat, dolgozzák ki a terveket, gondoskodnak a tervezett vadbeadás teljesítéséről. Továbbá törődnek a vad gondozásával, etetésével, és a káros vadak, valamint a károkozók féken tartásával. Hogy a vadászgazda alaposan megismerje a vadászterületet, naplót kell vezetnie a vadászat eseményeiről. Erről a 225/1947. számú vadásztörvény is rendelkezik, s a 24. §. 12. bekezdésében kimondja, hogy minden vadászgazda legkésőbb május 1.-ig az elmúlt évben elejtett, illetve fogott vagy elhullott vadról (az erre a célra szolgáló külön nyomtatványon három példányban) jelentést tenni köteles az illetékes járási nemzeti bizottságnak. Ezt a jelentést csak az év folyamán vezetett vadásznapló alapján lehet pontosan megtenni. A törvény által előírt nyomtatvány külön útmutatása így szól: „A naplót a vadászgazda vezeti. Ezen adatok szerint állítják össze az egész év vadászatának eredményeit. Az egyes bejegyzéseket a vad lelövésének, fogásának és elhullásának idejétől számítva három napon belül kell elvégezni. Az elhullott vadról a bejegyzéseket piros színnel kell jelölni.“ Január l.-ével megszűnt a vadászidény és megkezdődött a vadóvás, a védelem ideje. Ilyenkor a vadásztársaságok tagjainak össze kel! ülniük, beszéljék meg a tennivalókat és vadászterütetükön szervezzék meg az őrjáratokat. Az ilyen kirándulás alkalmával nagyon tanácsos külön kis naplót vezetni, amelyben a szolgálatot teljesítő ,Cag bejegyzi az üt eredményeit (lelőtt vagy elhullott vad, kóborkutyák, macskák, vadorzók, élelem stb., esetleg ha a vad a terület bizonyos részébe húzódott, új etetők felállítását javasolj^). Néha célszerű az is, hogy egy bizonyos napon az egész társaság egyszerre vonul ki a határba éš elvégzi az ellenőrző körutat. Esetleg kiviszik az eleimet vagy az etetőhöz és egyéb felszereléshez szükséges anyagokat. így azután pontos áttekintést kaphatnak a vadállományról és a körút utáni ülésen a szerzett tapasztalatok alapján kidolgozzák a további teendőket. A ragadozók elleni védekezésre külön figyelmet kell szentelni. Ahol a vadásztársaság jól dolgozik, ott már előre biztosítja azt a tölténymennyiséget, amely a káros vad pusztításához szükséges. A ragadozó pusztítása érdekében nagyon jól bevált az egymás közötti verseny, amely nagyban elősegíti ezt az akciót. Minden vadásztársaságnak alaposan kell ismernie országunk vadászati szervezetét, a törvényeket és ezéi;t minden társaság könyvtárában ott legyenek az összes vadászati és ebtenyésztési szaklapok, valamint a fontos szakkönyvek, Továbbá a vadász első kötelessége az legyen, hogy tagdíját rendezze. Ezért az legyen a főszabály, hogy a vadásztársaság tagdíjába egyúttal beleszámítsák a járási vadvédő-egyletnek fizetendő tagdíjat is. így azután minden tag rendezi baleseti és szavatossági biztosítását. Nagyon fontos a társasági évi tagdíj megállapítása. Ebbe bele kell számítani a terület bérletén kívül a vad védelmére és gondozására szükséges összegeket, valamint a kulturális célokra szükséges eszközök beszerzésére szánt pénzeket is. Ha a vadásztársaságok és vadászgazdák a fent leírtak szerint dolgoznak, vadászterületükön ez az esztendő sok örömet hoz majd számukra. A csenderesek (vadrejtők) létesítése Nagyon fontos szerepük van a vadgazdálkodásban a csendereseknek vagy — ahogy másképpen mondják — „vadrejtőknek". Ezeknek különösen síkvidéken van fontos szerepük, ahol sok az apróvad, mert ezek kellő védelmet nyújtanak a vadnak, védik a zord időjárás ellen és a ragadozók elől búvóhelyül szolgálnak. Ugyanakkor szűkös időben a vad táplálékát is biztosítják. Mivel a nagyüzemű mezőgazdasági termelés bevezetésével nagyon sok helyen pótolják a csendereseket a szélfogó sávok és fasorok, ezek vették át a csenderesek szerepét és nyújtanak a vadnak védelmet. De helyenként még így is szükség van itt-ott vadrejtőcsalitok létesítésére. Lehetőleg több helyen, legalább egy hektárnyi területen létesítsünk csenderest. Olyan helyeket kell erre a célra kiválasztani, amelyek mezőgazdasági terméshozama gyenge és így nem vonjuk el ezt a területet a mezőgazdasági termeléstől. A csenderest lehetőleg dél-délkeleti fekvésű lankán létesítjük. Itt talál tél idején a vad kellő védelmet stb. Telepítéskor figyelemmel kell lenni arra is, hogy a kiültetett fák, bokrok, esetleg más növényzet ne csak védelmére legyen a vadnak, hanem részben táplálékul is szolgáljon. Nagyon jól megfelel a kökény, bodza, galagonya, fagyai, vörösgyűrű, rekettye, som, vadrózsa, boróka, vadpiszke stb. Ezek a bokorfélék nemcsak védelmet nyújtanak a fácánnak, fogolynak, de a nyúlnak is, hanem táplálékot is, mert termésük különösen a fácánnak és fogolynak kedvenc eledele. Ahol fácán van, a bokrok közé magasabb fákat is kell ültetni, hogy a fácánok felgalylyazhassanak és éjjelre védve legyenek, legalább a szőrmés ragadozóktól. Nagyon jól beváltak az örökzöld fák, amelyek a fácánt elrejtik a szárnyas ragadozó elől is, de a vadorzó sem látja meg őket könnyen a sűrű lomb között. Ezenkívül az örökzöld fák' alja rendszerint nagy havazások idején is hómentes marad, ahol azután a vad elkapirgálhat. Ezért a vadrejtő-csalitok negyedrésze lehetőleg tűlevelű legyen. Az egyes bokrok közé ültessünk csicsókát és sparticumot. Mindkettőt kedveli az őz és a nyúl. A csillagfürt, lucerna vagy a nyúlszapuka is megfelel. A vadrejtő, ha megfelelő nagyságú, állandó védelmet és élelmet is nyújt a vadnak tél idején. S. A fürj Ä falusi táj .nyáron át hiányos lenne az annyira megszokott fürj pitypalatytyolása nélkül. Tavaszi napokon, mikor a zöld vetés már eltakarja a földet, szinte észrevétlenül megjelenik s a zöldtakaró alá rejtőzve hallatja kedves hangját. Tollazatán sárga csíkokat figyelhetünk meg. Őszkor melegebb vidékekre vándorol. A természetkutatók szerint e madarat az élelemkeresés, az időváltozásnak az előérzete és a fajszaporítás ösztönzi a kedvezőbb éghajlat keresésére. Május közepe táján a gabona vagy a fűk között kis gödröt kapar és azt száraz fűszállakkal kibéleli s a nőstény abba rakja 8—14 tojását. Táplálékát a búza s más növénymagvak, s azonkívül apró rovarok képezik. Húsa kitűnő, tehát vadászni is érdemes. A kalitkát is hamar megszokja, sőt az ha elég tágas, fészkel is. DREXLER BÉLA Mesél a palárikovoi Fácános' Palárikovo mellett a végeláthatatlan puszták ölén, szinte ligetnek is beillik a Fácános-erdő. Tavasszal vagy nyáron olyan ez a tarka mezők közé ékelt erdödarabka, mintha csak az alkotást akarná még művésziesebbé, tökéletesebbé tenni. De szép ez télen is, amikor a hóbundás fák, mint mozdulatlan óriások állnak őrséget a néma táj fölött. Talán ez a varázslatosan csodás szépség csábítgatta a múltban a környéki embereket a Fácános felé? Lehet, hogy az is. Mert az emberek sokszor a természetben keresik azt, amit a sors nem adott meg. Az igazság talán mégis az, amit Hotár Károly bácsi állít, hogy az a hatalmas vonzóerő az erdőrejtegette vadakban volt. Meg abban a tilalomban, amelyet az erdő urai állítottak, hogy dolgozó ember meg se közelíthesse a Fácánost. Nem azért volt az Fácános, hogy fácán ne lett volna benne. Az erdőtől, a vadaktól eltiltott nép képzelete szinte szőtte a különlegesebbnél különlegesebb eseményeket a vadban gazdag erdőcskéhez. Persze a legszínesebb mesék is a valóságban gyökereztek: az az érzés szülte őket, amely csak a kisemmizett ember lelkében foganhat a természetadta lehetőségek láttán, amelyekhez neki nincs jóga. Hát igen. A Fácános is tiltott gyümölcs volt a dolgozók számára. Hotár bácsi elbeszélésében megelevenedik előttünk a letűnt világ, a régi hajtóvadászatok zaja Károlyi kegyelmes úr idejéből. A régi hajtóvadászatok a dolgozók felé rendszerint az ún. illemszabályok ismertetésével kezdődtek, amikor a hajtóknak, a környék dolgozóinak félreérthetetlenül fülükbe rágták azokat a szabályokat, amelyek elkerülhetetlenül szükségesek voltak ahhoz, hogy az egyszerű emberek a cél érdekében legalább elviselhetővé váljanak a kifinomult urak közelében. A szabályok közé tartozott többi között az is, milyen mélyen kell meghajolni az urak előtt,. hogyan kell kezetcsókolni, nem szabad hagymásat vagy paprikásat enni, nehogy az urak érzékeny szag lóérzékét ingereljék. A hajtok nem,viselhettek fegyvert, nehogy „véletlenül“ elsüljön a kezükben. Amikor vadászat előtt a hajtők elfoglalták helyüket, mögöttük felsorakoztak a lovascsendőrök, a felvigyázók. S talán nem is azért, hogy a hajtők véletlenül sérült vadat ne foghassanak, hanem inkább a kegyelmes és méltóságos urakat féltő óvatosságból. Egy-egy nagyobb hajtóvadászat akkor nyolc napig szokott tartani. Közben az urak mulattak, szórakoztak. Az elejtett vadakat azonban nem a szegény emberek élelmezésére szánták, mert abból a szegényeknek nem jutott. így elevenedik meg a múlt Hotár bácsi emlékezetében. A múlt gondjabaja azonban már nem a fájdalom hangján bugyog elő ajkáról, az emlékezésen-már átütt a jelen és az elképzelt jövő tudata. S a visszavonhatatlanul letűnt eseményeket megszépíti a falusi ember lelkében élő meseszövés. Hotár bácsi a jelenről is szívesen beszél. Most is vannak hajtóvadászatok, persze, lovascsendőrök meg urak nélkül. A múlt héten a környék vadászai kétnapos hajtóvadászatot rendeztek. Ezen a vadászaton történt az a Palárikovon olyan emlékezetessé vált fogadás, amelyet Cucor István, a környék híres futója kötött az egyik vadásszal, hogy ő hamarabb elfogja a nyulat, mint a vadász lelövi. A veszélyes fogadás megtörtént. Futó" és vadász egyszerre indultak harcba a tétért, a nyűiért. Cucor olyan gyorsan futott, hogy abban a pillanatban nyúlt a nyúlért, amikor éppen odaérkeztek a sőrétek is, amelyek aztán a nyúl helyett Cucor Pista jobb kezét találták. A nyúl persze elszaladt, Pista pedig azóta balkézzel. írhat. HORVÁTH MÁRIA Melegágy! keretek és a komposzt fertőtlenítése Zöldségkertészetünkben télen sem ér véget a munka. Fel kell készülnünk a tavaszra, az új zöldségtermesztési idényre. A gondos előkészület fontos, ha sikerrel akarunk hajtatott zöldséget termelni. A munkaműveletek némelyikének mellőzése nyomán tavaszszal megsokasodhatnak a gondjaink. Miben rejlik az előkészületek lényege, miről nem szabad megfeledkeznünk? Amikor a melegágyak felszabadulnak, a földet kihordjuk a komposzttelepre. Itt átrostáljuk és szabályos 1—2 méter magas kupacokba rakjuk. Az átrostált földben még akadnak kórokozó csírák, különböző ártalmas gombák, penészek és baktériumok. Ezenkívül a melegágyi földben, — ha mélyen nem fagyott össze — áttelelhetaek különböző kártevők és gyommagok is. A kórokozó csírák kártevők és gyommagvak megsemmisítése vagy legalább is hatásuk gyengítése végett a talajt fertőtlenítjük. Á fertőtlenítést mechanikai (forrővíz, forró gőz) vagy vegyi úton hajthatjuk végre. (Formalin, szénkéneg, hlorpihrin, nitrosan stb.) A forrővizes fertőtlenítés csupán kisebb arányokban hatásos. Jobb ha talajfertőtlenítésre forró gőzt használunk. Ha a felületes talajfertőtlenítés is kielégítő, ezt oly módon végezzük, hogy közvetlenül a kómposzt anyagba nyomásos talajfecskendíőkkel forró gőzt juttatunk. Egy másik mód, hogy egyszerű szekrényt készítünk és é gőzgépből kígyóvonalban elrendezett csövek segítségével a szekrénybe vezetjük a gőzt. A fertőtlenítésre használt gőznek nem kell 110 fokosnál-forróbbnak lennie és ezzel 30—40 percig ’dolgozunk. Ennyi idő alatt a gombás és baktériumos betegségek kórokozói: az állati kártevők és gyommagok biztosan megsemmisülnek. A fertőtlenítés ilyen módjának további előnye, hogy hatására a Szerves hulladékok gyorsabban alakulnak át televénnyé. Vegyi talajfertőtlenítés céljára 2 százalékos formalinoldatot használunk, amelyből a föld köbméterenként 3—5 litert számítunk. Ilyenkor a komposztot legalább 24 órára vízhatlan ponyvával be kell fednünk, nehogy a formalingőzök hamar elillanjanak. A formalinos fertőtlenítést lehetőleg meleg napos időben végezzük. Sikerrel használhatjuk a 0,2 százalékos töménységű nitrosant is, amelyből a föld köbméterére 10 litert adagolunk. A szénkéneget talajfecskendőkkel juttatjuk a földbe, s ezzel inkább az állati kártevőket írtjuk. Ha szénkéneggel dolgozunk, pontosan tartsuk be a biztonsági előírásokat, mivel ez az anyag robbanékony és gőzei ártalmasak. Nem vitás, hogy a talajfertőtlenítést követőleg bizonyos időre megáll a talajparányok tevékenysége. De rövid idő elteltével a talajparányok ismét felülkerekednek és épp olyan hasznos tevékenységet fejtenek ki, mint fertőtlenítés előtt, sőt a szerves anyagok elbomlása még élénkebb ütemet vesz fel. Jegyezzük meg, hogy különösen a vegyi fertőtlenítést legalább 30 nappal a kérdéses zöldség felhasználása előtt kell végezni. A talaj vegyi összetételének javítása végett egyidejűleg póttrágyázhatunk is, mégpedig a következő anyagokkal: 50 dkg Thomasliszt, és 30 dkg kálisó a föld köbméterére. Ezeket a műtrágyákat külön-külön adagoljuk. A talaj savanyú 'kénhatásának mérséklése végett minden köbnyi földre 5 kg mészport vagy hamut adjunk. A kórokozó csírák a melegágyi kereteken és ablakokon .is áttelelhetnek. A kereteket általában betonból, téglából építik, de mégis a fából készült melegágyi keretek a leggyakoriabbak. Ezeket a fából készült melegágyi kereteket a föld eltávolítása után kijavítjuk és fertőtlenítjük. A fertőtlenítést 2 százalékos formalin oldattal történik, esetleg egyúttal a kereteket 5 százalékos kékgálic oldattal vízhatlanítjuk. EzidősZerint a melegágyakat gőzzel, melegvízzel, villanyárammal, de leginkább biológiai hővel, vagyis lótrágyával fűtjük. A lótrágyakészletek rendszerint nem bőségesek, tehát januárban és februárban a felgyülemlett készleteket tartósítsuk, vagyis vigyázzunk, nehogy a lótrágya gőzölögjön. A trágyát keskeny, hosszú kupacokban és amennyire csak lehet, tető alatt tároljuk, hogy átszáradjon. Használat előtt vízzel öntözzük meg és friss trágyával keverjük, hogy, befülledjen. Az erősen fagyos, nedves és hóval kevert trágya hideg, tehát benne a fülledési folyamat nem indul meg. Ezen olyképpen segítünk, hogy a trágyát forró vízzel öntözzük, vagy pedig minden melegágyi ablak alá kis darab oltatlan meszet rakunk. Poloka Endre, Praha A haifató-kertészeiek mynkája Január derekán megindul a munka a hajtató-kertészetekben. A munka terjedelme a vetéstervtől függ, amelyet már bizonyára kidolgoztunk, éspe-1 dig a termesztői árak, a tüzelőanyag vagy egyéb hőforrások figyelembevételével. A szaporítási üvegházak számára előkészítjük a földet, ládikókat, kereteket és cserepeket, amelyeket az üvegház előterében vagy a kezelőhelyiségbe rakunk le, hogy átmelegedjenek. Ahol a palántát cserepekben termesztik, igen nagy a földszükséglet. Énre mindenesetre számítsunk, és idejében halmozzuk fel a kielégítő készleteket. Vetés céljára ebben az időben inkább homokos földet használjunk, amelyben a televény felbomlott. A földet vékonyan rétegezzük, nehogy megsavanyodjék. Ugyanebből az okból az öntözéssel is óvatosan bánjunk, tehát ne öntözzük túl a földet. A fiatal palántákat csak akkor fejtrágyázzuk, ha már gyökeret vertek. Az öntözés 0,25— 0,50%-os nitrogénoldattal történjék, s némelykor az oldatba foszfort, káliumot és magnéziumot keverhetünk. A tőzeget savtalanítjuk, majd csak ezután keverjük a cserepekbe szánt földhöz. A legnagyobb táperővel rendelkező földet az uborka követeli meg. Lehetőség szerint a palánta fénynapját hosszabítsuk meg: kisebb területeken ez mindenképpen kifizetődik. Ha az üvegházban nincs olyan rész, ahol magasabb hőmérsékletet érhetünk el, legalább a szaporítási asztalon létosítsünk külön rekeszt, ahol a talaj hőmérsékletét Protolyth fűtőkábelleí 18— 20 fokra emelhetjük. Ha a 'palántát cserepekben neveljük, a saláta részére 7 cm-es, a karalábé, karfiol uborka és paradicsom számára 8,5 cm-es, majd a paradicsom és uborka második átültetése részére 11—12 cm-es cserepekről gondoskodjunk. Ha a fagy rendkívül erős és a szél viharos, az üvegház hőmérsékletét ellenőrizni kell. Erre a célra kifogástalanul megfelelnek a jelző-hőmérők. Ha az üzem a palántákat televényes edényekbe tűzdeli át, idejében elegendő ilyen edényt kell beszereznie. A tulajdonképpeni hajtató-házakban sok helyütt még nem kezdték meg a munkát. A fűtőcsővekben nincs víz De már itt az ideje, hogy a talajt át gőzöljük és komposztozzuk. Azokat a üvegházakat, amelyeket csak februárban szándékozunk használatba venni, most még kénnel és gőzzel fertőtleníthetjük. A formalinos fertőtlenítéssel már elkéstünk. Első terményként ugyanis rendszerint salátát hajtatunk, amely a formáimnál szembe még 3 hét múltán is érzékeny. A hajtató-házak némelyikében ezt az időt leveles zöldségek. metélőhagyma, petrezselyem vagy rebarbara és spárga hajtatására használják fel. Azokat a különleges uborkatermesztési üvegházakat, amelyeket 18—20 fokra fűthetünk ki, most cserepekbe előtermesztett uborkával és karelábéval népesítjük be. két hagyjuk átfagyni. A melegágyak A melegágyak még pihennek. Földjüket hagyjuk átfagyni. A melegágyak egyike-másika tatarozásra szorul. Ne halogassuk ezt a munkát, s különösen azokat a melegágyakat hozzuk rendbe, amelyek fűthetőek. Az ablakokat szalmafonatokkal födhetjük be, nehogy alattuk a föld túl mélyen átfagyjon. Ezzel tüzelőanyagot és időt takarítunk meg, főképp ha borús' az idő. Ahol a melegágyakat biológiailag fütjük, elegendő lótrágyáról kell gondoskodnunk. A lótrágyát nagy kupacokban gyűjtsük össze és így készítsük elő a füllesztőket. SZABAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség Bratislava. Krížková 7. — Telefon: 243-16 — Főszerkesztő Major Sándor. — Kiadja a Fijldművelésügyi és Erdőgazdasági M. H. kiadóhivatala. — Nyomja Polygrafické závody, závod 2, n. p., Bratislava, ul. Februárového ví ťazstva 6/d. — Évi előfizetés Kčs 20.80, félévre Kčs 10.40 — Terjeszti a Posta hírlapszolgálata. A-81017
