Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-06-30 / 26. szám
A szocialista faluért S'ZjoIhzcI Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDÖGAZDASÄG1 MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA ’54—ГГЦЖГЧ Legfontosabb feladatunk: ■фa szövetkezeti mozgalom fejlesztése és a termelés gazdaságosabbá tétele Az elmúlt napokban a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága bővített ülést tartott, amelyen foglalkozott a szövetkezet) mozgalom fejlesztésének és a termelés gazdaságosabbá tételének kérdésével is.. Az ülésen a Szlovák Nemzeti Front pártjainak és szervezeteinek 22 képviselője szólalt fel, akik szilárdan állást foglaltak Pavel Dávid elvtárs beszámolója mellett és kifejezték szervezeteik tagságának elhatározását, hogy teljesítik azokat a feladatokat, amelyek a Nemzeti Front és a CSKP határozataiból rájuk hárulnak. Az ülés végén az SZNF bővített központi bizottsága egyhangúlag jóváhagyta a határozatot. Az SZNF KB ülésének határozatából Első gabonakévék a ružindoli határban ■ ■ Öröm és gond az aratás Az aratás, az egész évi munka gyümölcsének betakarítása a földműves legnagyobb gondja. Ennek eredményétől függ nemcsak sajátmaga és családja, hanem egész dolgozó népünk kenyere. Az idén különösen nehéz körülmények között értük meg az aratást. A gabonáink sűrűk és magasak. A felénk integető kalászok dús termést ígérnek. Az időjárás azonban szeszélyes. Szlovákia területéről kedvezőtlen hírek érkeznek Sok helyütt záporeső nyirbálta meg a betakarításra váró gabonát. Traktorosaink tehát nem a legkedvezőbb időjárás közepette indulnak az aratásba. A pozsonyi kerület egyik legjobb szövetkezete — a ružindoli — az elmúlt hét végén megkezdte az őszi árpa aratását. Peterlenics Mihály szövetkezeti agranómus szerint ítélve Az erős akarat: Minden harcban győz — Nehéz harc előtt állunk! Jól meg kell fogni a dolog végét, ha győzni akarunk! ilyen és hasonló szavak hagyják el a földművesek, traktorosok, kombájnosok ajkát a múlt hét szombatja óta. De nem is csoda, hiszen a dühöngő vihar csúnya hátteret hagyott maga után. A földmüvesember, — akit az élet hétköznapjai szilárd acéllá edzettek, — azonban nem csügged el, még e természeti csapások láttára sem. Reménykedve, s munkakedvvel indul az új kenyér betakarításáért folyó harcba. , — Azzal aratunk majd, amivel lehet — mondják szövetkezetünk tagjai. — A termést, a mindennapi kenyeret m щшш Mp урч mm > > -, . ■> VÄV ... . .-í . :y_ : <*<.. ' ■' ;■ .... . ..V -■'* v! A három megbízotti hivatal sürgős felhívására szövetkezeteink és állami gazdaságaink az eddiginél még nagyobb lendülettel végzik a cukorrépa öntözését. — Képünk a Gombai Állami Gazdaság sárosfai részlegén készült A nyitrai kerület vezet A burgonya és a széna felvásárlásban eddig a nyitrai kerület vezet. A szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók szénából a kötelező beadásnak már több mint felét teljesítették, burgonyából pedig egynegyedét. A nyitrai, galgóci és vágsellyei járások már teljesítették egész évi szénabeadásukat, a zselízi járás pedig a burgonyát adta be száz százalékon felül. Ezzel szemben a bratislavai kerület mind a széna, mind a burgonyafelvásárlásban elmaradt. Itt a szénabeadást még csak galántai járás teljesítette. Barátsági EF5Z Június 22-én ünnepélyre gyűltek egybe Malá Vrbka község szövetkezetének tagjai. Kettős ünnepséget is ültek ezen a napon. Ugyanis a szövetkezet az utóbbi időben belépett 52 földművessel többségi EFSZ-é vált, ugyanakkor ezen a napon határozták el a szövetkezet tagjai, hogy EFSZ- üket a Csehszlovák-Szovjet Barátság EFSZ-ének nevezik el. Ebből az alkalomból a szövetkezetesek üdvözlő levelet küldtek az egyik Leningrádkömyéki kolhoz tagjainak. Közös istálló - több tej A videfalvi EFSZ (losonci járás) saját építkezési munkacsoportja, amelyet Benedik István vezet, fél évvel a kitűzött határidő előtt felépített egy új, K-98-as típusú tehénistállót Amióta a tehenek közös istállóban vannak, jobb a munkaszervezés, gaz daságosabb a termelés. Ugyanakkor Blazsko Mária, Kottman Pál, Osgyáni István és Pavlovics Pál tehéngondO' zók a rájuk bízott 46 tehéntől naponta 125 literrel több tejet fejnek. Béke és kenyér Mint növény számára az éltető napfény, säst csecsemőnek az anyatej, úgy kell az embernek a béke, s a kenyér. Az ember éltető eleme rejlik bennük. Együtt boldog tartalmat adnak az emberi életnek, a béke csendje nélkül azonban a fehér kenyér is keserű. Azért fejeződik ki a két szóban az ember legősibb vágya, mert századokon át nélkülözte őket. De talán éppen ezért ivódott az utánuk való vágy s az értük folytatott harc oly mélyen az egyszerű emberek szívébe, leikébe. Öregeink gyakran emlegetik a „boldog békeidőket”. Ez abból fakad, hogy az ember, a felejtő lény emlékezetében az idő rendszerint elmossa a múlt valóságát, s a letűnt idők távlatából egy derült percért könnyen felejt egy borús esztendőt. A Mából, a naponként szépülő élet napfényes oldaláról a mindent megszépítő Idő szemüvegén keresztül már csak apró felhőfoszlányokként ködük fel, hogy hosszú évszázadokon keresztül a gyermek lábán nem volt cipő, hogy a munkanélküli apák éhes gyermekei sokszor sírva osztoztak a betévö falaton, hogy a nyomorúságos bér miatt a szegény ember családjának soha nem távozó „vendége” volt az éhség és betegség. A csendőrszuronyokra épült „boldog békeidőkben” gyakran festette az utcák kövét a munkáért, kenyérért harcoló dolgozók kiomló vére. És ezt soha nem lehet'felejteni. Meg azt se, hogy a dolgozók milliói ontották vérüket, ha imperialista háborúvá érlelődtek a kapitalista társadalom méhében gyökeredző belső ellentétek, amikor a vad profitéhség az elnyomó osztályok érdekében nemzeteket állított szembe egymással. Ilyen volt az a „béke”. Az igazi, a minden ember kenyerével megáldott béke perspektíváját csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fáklyafényénél pillantotta meg az ember, amikor a szabadság bontott szárnyakat a dolgozók alkotó akaratának. Csak akkor ismerhette fel igazán a munkás s a paraszt, hogy csakis az ő közös harcukból született új társadalmi forma, a szocialista állam biztosíthatja a dolgozó ember szabadságát, és csakis az teremtheti meg a békét és kenyeret. A szocializmust építő országokban, a világ egyharmadán ma már a vágyból valósággá érett a béke és kenyér gondolata. A felszabadult, az alkotóerejét felismerő ember szinte csodákat művelt az elmúlt évtizedek alatt. Pusztákat változtatott termő rónává s gyárakat, üzemeket emelt oda, ahol valamikor munkanélkül, éhen tengődött a munkás. S ennek nyomán a szabadságunkból született bővebb kenyér napról napra édesíti életünket. A hétmérföldeket lépő tudomány és technika pedig édestestvérként társul az emberhez, hogy levegye válláról a teher nagyobbrészét, hogy kulturáltabb, emberibb életet biztosítson a holnap emberének. Még soha nem állt nyitva az emberiség előtt olyan szépséges életperspektíva, talán még soha nem mutatott olyan szép jövőt a fejlődés tükre mint napjainkban. Van szabadságunk, bőséges kenyerünk, s életünk napról-napra szépül. Talán éppen ezért tör fel a réginél is forróban a Ma emberének szívéből a vágy a béke után. Hiszen vérrel szerzett szabadságunk, nagyobb darab kenyerünk a béke szilárd pilléreire épül. S ezt a békét veszélyezteti a dolgozó néptől elorzott javakat féltő kapitalizmus, amely uralmi pozíciójának monománikus féltésében inkább hajlandó újabb katasztrófát zúdítani az emberiségre, minthogy belenyugodjon az ember által termelt és természetadta javak igazságos elosztásába. Az önzés véreskezü lovagjai, a fegyvergyárosok, a fajelmélet hirdetői éppen azért törnek olyan őrült csörtetéssel a szocialista táborra, mert az elmúlt két világháború következményeiből kénytelenek tudomásul venni, hogy a szocializmus további győzelme az ő végleges vereségüket jelenthetné. De tudomásul kell venniök azt is, hogy a kapitalizmus könnyű győzelmének kora már lejárt, s hogy a szocialista országok és az egész emberiség békéjét, szabadságát, kenyerét védő bástyákon az osztályöntudatos milliók acélfala áll. Ebben a harcban széttéphetetlen szilárd egységgé forrt népünk, s az egész világ békét óhajtó emberisége. És ehhez egységesen sorakozik fel hazánk parasztsága is. Földműveseink előtt a napokban bontakozik ki a mezőgazdasági munkák dandára. Legtöbb helyen már kasza alá érett a kalász, az egész évi féltő gond és szorgos igyekezet gyümölcse. Traktorok, kombájnok zúgásától hangos a határ. És a gépek mellett a földeken munka közben figyelő szemek kémlelik az eget. Lesz-e eső? — kérdezgetik egymástól a dolgozó parasztok Kassa környékén vagy a Csallóközben egyaránt. Mert ha igen, akkor újra állni kell a géppel, szárítani kell a magot, a kévéket, pedig azonkívül is tengersok a munka. Ha száz keze volna is az embernek, talán az sem lenne elegendő. Mert az idő bizony megnehezítette az idei aratási munkákat. Ezenkívül törődni kell a tarlóhántással, gondolni a másodvetésre s az eső nemcsak az aratást, s a cséplést nehezíti, de neveli a gyomot, sokasítja a gazt, s így sürget a kapálás is. Mindnyájunk érdeke, hogy minden lehetőség kihasználásával minél előbb raktárba kerüljön a száraz gabona, népünk kenyere. A tömérdek dolog a rengeteg tennivaló közepette a falvakban ott forr, ott csírázik az új, a szebb, a jobb. Üj EFSZ-ek alakulnak, új módon kezd élni a felszabadult földműves. Gépekkel segíti őket a gyár, új traktorokat, új kombájnokat küld a munkásság, hogy szebb legyen az élet, könnyebb legyen a munka és derűsebb a Holnap, hogy Béke legyen és gazdagabb kenyér. legalább 30 mázsát várnak hektáronként. — A szalmahozam is gazdag, de ennél még fontosabb a szem — mondja az agronómus. Skrobák István és Ondrejicska Ferenc traktorosokon az induláskor az izgalom legkisebb jele sem látszik. Igaz, hop- nem az idén aratnak először. Gépeikkel lassan megközelítik a dűlőt és az első rendet úgy kaszálják végig, ahogy a gépet előzőleg beállították. Csak a gabonatábla végén száll le egy percre Skrobák István. A gépet futólag ellenőrzi, majd ismét felül a nyeregbe és máris vágja a következő rendet. A három 16 hektáros őszi árpából estére alig marad valami. A két gép dübörgése messze elhallatszik a határba. A falu földművesei felfigyelnek a hangokra és örömmel újságolják, hogy Skrobák és Ondrejicska traktorosok megkezdték az aratást. Hiszen érzik, hogy minden perc drága! F. J. i megmentjük: nem hagyjuk kárbaveszni. i Ha nem fog menni a kombájn, bekapcsoljuk az önkötözögépeket, leakasz- I szűk a szögről a kézi kaszákat. Bizony leakasztjuk és kézbe vesszük, ■ mert a nép kenyeréről van szó! S ezt 1 figyelembe kell venni azon üzletvezetőknek is, ahol csak csekély számban, • vagy, egyáltalában nem kapható kézikasza. Az idő sürget, gyors intézke- 1 désre van tehát szükség. Mert mint látjuk, a földmüvesember most is azt 1 tartja szem előtt: az erős akarat min- 1 den harcban győz! Tegyünk meg tehát mindent a győzelem érdekében! t HANKÖ JÓZSEF, Vágsellye Bratislava, 1957. június 50. Az utóbbi időszak gazdag volt olyan belpolitikai eseményekben, amelyek szocialista építésünkben és Nemzeti 7rontunk munkájában jelentősek vol-ak. s Ilyen esemény volt elsősorban a _ CSKP KB februári és júniusi ülése. A februári ülés megtárgyalta azokat az intézkedéseket, amelyek a termelés terén, nemzetgazdaságunkat a nagyobb hatékonyság eléréséhez vezetik. A CSKP júniusi ülése állást foglalt az ideológiai froiiton néhány kérdéshez és feldolgozta a CSKP legidőszerűbb feladatait, valamint a tömeg-- és társadalmi szervezetek feladatait Csehszlovákia dolgozó népének szocialista nevelésében. A szlovák nemzeti szervek és a Nemzeti Front munkája számára nagy jelentőségű volt Szlovákia Kommunista Pártjának idei kongresszusa. Nagy jelentősége volt ebben az évben belpolitikai életünk terén a nemzeti bizottsági választásoknak, amelyek — hála dolgozó népünk egységének és a Nemzeti Front szervei szoros együttműködésének — a béke és szocializmus ügyének határozott és egyöntetű győzelmével végződtek. A választások népi demokratikus rendszerünk további megerősödését jelentették. Mindezeket a jelentős körülményeket figyelembe kell venni a Nemzeti Front szerveinek munkájában. 1. Amikor figyelmünket azokra az alapvető feladatokra összpontosítjuk, amelyeket dolgozó népünk a szocialista társadalom felépítésére kifejtett igyekezetében végez, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az imperialista erők lázas igyekezetét, amely a nemzetek békés együttélése ellen és új háború előkészítésére irányul. A jelenben az imperialista körök fokozzák a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen uszító kampányukat. Minden igyekezetük arra irányul, hogy megbontsák a szocialista világrendszer szilárd egységét. Egész Nemzeti Frontunknak, szerveinek és szervezeteinek, újra és újra le kell leplezniük a nyugati imperialisták bűnös céljait és háborús politikáját, meg kell értetni tagjaikkal e célok és az ellenséges propaganda népünk félrevezetésére irányuló igyekezete közötti összefüggést. A Nemzeti Front szervezetei győzzék meg tagságukat arról, hogy a béke megőrzéséért folytatott harc elsősorban a gazdasági tervek túlteljesítését, a munkatermelékenység növelését, a termelési önköltségek csökkentését, a nyersanyag megtakarítását, valamint az új technika bevezetését jelenti az iparban és a mezőgazdaságban. 2. Hasonlóképpen szükséges, hogy éberen ügyeljünk az imperialista propagandának ideológiai fronton kifejtett igyekezetére, amely dolgozó népünk félrevezetésére és egységének megbontására irányul. Nem szabad szem elöl tévesztenünk, az imperialisták mindent megtesznek, hogy meggátolják pusztulásra ítélt rendszerük felbomlását. A szocializmus erőinek növekedése taktikájuk megváltoztatására késztette őket. A hidegháború régi módszerei • mellett most még nagyobb figyelmet szentelnek az ideológiai tevékenységre, amely egyik legfontosabb fegyverük a szocialista tábor egységének szétverésében. A „népi kapitalizmus”' találmányával, „népi kommunizmus” teóriájával saját népüket igyekeznek félrevezetni éppenúgy, mint a szocialista országok dolgozóit. Ebben az igyekezetükben a más államokban levő opportunista és revizionista elemek segítségére számítanak. E hazug és ellenséges teóriák leleplezése egyik legfontosabb feladata a Nemzeti Front minden szervének és szervezetének a tömegpolitikai munka terén. Hogy a Nemzeti Front egyes ' szervezetei e feladatukat teljesíthessék, szükséges, hogy munkájukban a CSKP KB és Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának határozatai értelmében megjavítsák tömegpolitikai és nevelő munkájukat és kiküszöböljék a Íormaisá90t, a kampányszerűséget. 3. Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa értékelte hogyan teljesítik Szlovákiában a CSKP országos konferenciájának határozatait a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa határozatainak értelmében és megállapította, hogy Szlovákiának a szocialista építésben elért eredményei az utolsó két év folyamán jelentős ; előrehaladást jelentenek. A CSKP KB ; februári ülése és Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa nagy figyelmet szentelt nemzetgazdaságunk fejlesztése kérdésének. Itt elsősorban (Folytatás a 3. oldalon)
