Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-06-23 / 25. szám
957. június 23. Jvaira d Földműves 5 Hogyan használják fel a szociális alapot a morvaországi EFSZ-ekben? Széltében-hosszában beszélnek a szövetkezeti tagok és az ipari dolgozók izociális biztosításában mutatkozó különbségekről. Tény az, hogy eltérések 'annak. Ezek abból adódnak, hogy az ipari munkások az állami, szocialista izemekben dolgoznak, ahol a biztosítást szintén fizetik. Az állam ennek alapián szociális járadékot nyújt nekik. Ezzel szemben a szövetkezeti tagok, szövetkezeti, közös tulajdonban levő vállalatban dolgoznak — s ezért a szociális járadékot részben az állam, részben maga a szövetkezet nyújtja. Hogy a szövetkezet a rá eső részt tagjainak kifizethesse, szociális alapot létesít. A ehetőség és szükség szerint a szövetkezet az egész bevétel 3 százalékát és a szükséges természetbeni részt erre aza alapra fordítja. Ezzel a megállapítással az ipari munkások és a szövetkezeti tagok szociális biztosításának a gyökeréhez jutottunk. Tegyük fel, hogy néhány szövetkezet bevétele 3 százalékát egyformán a szociális alapra fordítja. A jól gazdálkodó szövetkezetnél ez a 3 százalék tekintélyes összeget biztosít a tagoknak, sőt némely esetben nemcsak eléri, de túl is haladja az ipari munkások szociális járadékát. A rosszul gazdálkodó szövetkezetben természetesen ez az összeg a legelemibb szükségletre sem elegendő. Az EFSZ-ek táppénzt nyújtanak Az összes szövetkezetek — melyeket meglátogattunk — (Bulhary, Pritluky, Strachotín és Tynec) tagjaiknak betegség esetén a szociális alapból járadékot nyújtanak. Ez mindenütt egyforma. Különbség csak a járadék összegében és kiszámításában mutatkozik. Týnecben például a járadék összegét úgy állapítják meg, hogy kiszámítják: mennyit tesz ki _ tag múlt évi pénzbevételének 60 százaléka. Ezt elosztják 365-el és megkapják a tag napi táppénz járulékának összegét. A beteg tag ezen kivül a szocialista alapból naponta 2 kg búzát is kap. Bulharyban lényegében ugyanígy járjak el, de azzal a különbséggel, hogy a tag megbetegedése előtti utolsó három hónapjának jövedelmét veszik a kiszámítás alapjául. A tagsági gyűlés itt a táppénz öszszegének megállapítására nagyon szigorú, de igazságos feltételeket szabott. Elsősorban a tagnak az utolsó három hónapban nem szabad egy igazolatlan napjának sem lenni, másodszor a táppénzt megvonhatják, ha a betegség mértéken felüli alkohol fogyasztása folytán keletkezett és végül azért is, ha a beteg nem követi az orvos utasítását. A táppénz megadásáról itt a szövetkezeti könyvelő javaslata alapján a tagsági gyűlés határoz. Mindkét szövetkezetben tehát a táppénz összege attól függ, hogy betegsége előtt milyen mértékben vett részt a szövetkezeti munkában. A további két EFSZ-ben — Pritlukyban és Strachotínban a járadék magasságát bizonyos összegben állapítják meg. Pritlukyban a tagsági gyűlések határozata alapján a szövetkezet tagjainak betegség esetén 20 korona napi táppénzt és az egy munkaegységre eső természetbenit juttat. Strachotínban ezzel szemben táppénz helyett csak 2 kg búzát adnak. A Pritlukyban a szövetkezeti tagokat betegség esetére a C osztályzat szerint biztosították és ezért ingyen kapnak orvosságot. A többi szövetkezetben a tagok az orvosságot maguk fizetik, de a szövetkezet ezt a szociális alapból megtéríti. Gondoskodás a szövetkezeti tagok gyermekeiről A jól gazdálkodó szövetkezetekben a szociális alap szétosztásakor gondoskodnak a szövetkezeti tagok gyermekeiről is. Bulharyban a tagok gyermekeire tényleg nagy gondot fordítanak. A szociális alapból fedezik például azon tagok gyermekeinek egész évi óvodai élelmezését, akik máshol nincsenek alkalmazásban és családi segélyben nem részesülnek. A szövetkezeti konyha a főzés idején az iskolás gyermekeknek ingyen juttat ebédet. Amenynyiben a gyermekek szülei alkalmazás címén, vagy a család valamelyik tagjának jövedelme folytán gyermekére családi pótlékot kap, a szövetkezet a szociális alapból az óvodai étkezés és az iskolás gyermekek ebéd költségének csak a felét fedezi. A szövetkezet továbbá a szociális alapból minden 15 éven aluli gyermekre 50 kg búzát ad. A szociális alapból tehát Bulharyban a gyermekeknek a lehető legtöbbet nyújtanak. De csak a gyermekeknek? Nem! A szülőknek is, a szövetkezetnek is egyaránt. Minden szövetkezeti tag — édesanya legjobban tudja, milyen segítséget jelent számára, ha a gyermekei miatt nem kell aggódnia, ha tudja, hogy gondoskodnak róluk. Nem kell neki jóval az ebéd előtt hazaszaladnia, hogy gyermekeinek gyorsan ebédet készítsen. A szövetkezet ilyen módon a nyári időszakban még a gyermekes szülőkre is teljes mértékben támaszkodhat. Bulharyban a szövetkezet nötagjainak még szülési járadékot is fizetnek. Abban az esetben, ha a tag a szülés előtti évben rendesen dolgozott, 1000 korona segélyt kap. (Az összeg fele még a szülés előtti időszakban kifizethető.) Strachotínban a szülési járadék összegét pontosan nem állapították meg, de ezt a munkában való részvételtől tették függővé. Rendszerint a tag évi jövedelmének 12 százalékát fizetik ki. Pritlukyban és Strachotínban a tagok minden egyes gyermekére a szociális alapbő! havonta 20 korona családi segélyt fizetnek. Pritlukyban ennek a segélynek kifizetését bizonyos számú ledolgozott munkaegységhez kötik. Az említett EFSZ-ek azonban a szociális alapból betegség esetén és gyermeksegélyen kívül más segélyeket is nyújtanak. Bulharyban például annak a szövetkezeti tagnak, akinek családja házasodik, a szociális alapból 100 kg búzát és 25 liter tejet juttatnak. Az ifjú pár pedig rendszerint a háztáji gazdálkodásuk növelése céljából egy borjút kap. A megöregedett szövetkezeti tagoknak — akik az EFSZ-ben becsületesen dolgoztak — a 60 éven felüli asszonyoknak és 65 éven felüli férfiaknak 1 mázsa búzát juttatnak. A tyneci EFSZ például a tag elhalálozása esetén a hátramaradottaknak a szociális alapból 1000 korona temetkezési segélyt fizet. Másutt a temetkezési segély kifizetése a halálozás előtti évben ledolgozott munkaegység számától függ. A fent említett szövetkezetek tagjaiknak — amennyiben rendszeresen dolgoznak — külön balesetbiztosítást is fizet. Ahogy az előbbi példákból kitűnik, a szociális gondoskodás ezekben a szövetkezetekben különböző. Nem akarjuk azt mondani, hogy talán a legjobb szövetkezeti szociális biztosítás megoldásáról van szó, de állítjuk, hogy mindegyikében van valami jó, amit a fejlődés foka szerint más szövetkezetekben is meglehet valósítani. (Z. N.) Ford.: Fúry József : ✓ A Sárfia szövetkezetben a Svrček és Gálik csoport közös erővel kazaiozza a friss szénát <ЖЯOŕ<ЖíгзOг<Ж&0&iOÉOŕ<ЖXíOt<>*OäOi<^C80rGiä<Ж^ * Óvjuk a cukorrépát a kártevőktől Az ógyallai járás szövetkezetei az idén 374 hektáron, az állami gazdaságok pedig 860 hektáron termelnek cukorrépát. így tehát az ógyallaiak az ország egyik legtöbb cukorrépát termelő járásává váltak. Az egyéni gazdálkodóknak a járásban a terv szerint 26 hektár cukorrépát kellett volna termelniük, az ellenőrzésnél azonban kiderült, hogy mindösszj csak 16 hektáron vetettek. Az ógyallai járás 21 szövetkezete közül 19 termel cukorrépát. Ezek közül legtöbbet Perbetén, Naszvadon, Izsán és Imelyen. Maszár elvtársnak, a gépállomás főagronómusának ellenőrzése mellett minden répatermelő szövetkezet ütemtervet dolgozott ki. A terv felöleli az összes répatermesztéssel járó munkálatokat, a vetéstől kezdve egészen a termés betakarításáig — vagyis a vasúti kocsiba való berakásig. A cukorrépa legveszedelmesebb ellensége — a levéltetű — azonban itt is felütötte a fejét és még hozzá az eddiginél sokkal nagyobb mértékben. Ez nagy feladat elé állítja a járás cukorrépatermelőit. Ha időben észre nem veszik és nem gondoskodnak a kártevő azonnali irtásáról, rövid időn belül nagy területeket tönkre tehet. Az ógyallai járásban, különösen a szentpéteri, srobárovói községek határaiban észlelték legelőször a levéltetű pusztítását. Itt próbálták ki az idén először a külföldi gyártmányú Ekatin-vegyszert, amely rendkívül hatásosnak bizonyult. Az ógyallai járás növényvédelmi brigádjának dolgozói kezdetben nem voltak tisztában azzal, milyen arányban Innen., .onnan A RIMASZOMBATI JÁRÁS EFSZ-ei a juhgyapjú kötelező beadását 100 százalékra teljesítették. Emellett még állami felvásárlási áron 23 829 kilót értékesítettek. Az égé-szét egybevetve a rimaszombati járás juhgyapjú-beadási tervét 116.2 százalékra teljesítette. A FÜLEKI JÁRÁSBAN fekvő bozitai EFSZ első félévi bevételi tervét négy hónap alatt nemcsak teljesítette, hanem túl és lépte: április végéig 249 699 korona helyett 269 964 koronát vételezett be a közös kaszszába. A LOSONCI FELVÁSÁRLÓ ÜZEM dolgozói a járást öt részre osztották a terményfelvásárlást illetően. A járásban elsőnek a maškovai EFSZ teljesítette az évi szénbeadási tervét. Nyomon követik a szénbeadásban a vilkei, kalondai, törincsi, miksi, tamási EFSZ-ek. Bizonyos, hogy a jó szénatermés folytán a járás többi szövetkezetei is követik példájukat — már az első kaszálású szénából eleget tesznek hazafias kötelességüknek, (s) LAIKUS ELLENŐR I Ji*>' Egy kis türelem ... először lemérem! Aranyosi jegyzetek A JÓ SZÖVETKEZETI ELNÖKIEK mindenhez kell értenie. A kereskedelemhez, iparhoz, a traktorvezetéshez épp úgy, mint a könyveléshez s legjobban, természetesen, a mezőgazdasághoz. Mert, aki tudást vet — sikert arat. A karvai elnök mesélte egyszer, hogy találkozott már olyan szövetkezeti elnökkel is, aki csak annyit tudott, hogy a nevét odakörmölte az orra alá nyomott iratokra. De kátyúba is került a szövetkezet szekere, alig tudták kimozdítani belőle a szegény tagok. De jó is, hogy ezek az idők már elmúltak s legtöbb szövetkezetünk élén okos, emberismerö, tanulni vágyó és szervezni tudó ember áll. Miért ez a bevezető? Mert Csallóközaranyoson járván a szövet kezet esek nem győzték elnöküket eléggé dicsérni. Először azt hittem, hogy ez a nagy dicséret valami elködösítő tömjénfüst, de később meggyőződtem, hogy aranyalapja van magasztaló szavuknak. Hiszen a csallóközaranyosi szövetkezet a komáromi járás leg fejletteb milliomos szövetkeztei közé tartozik. MOST IS OTT DÍSZELEG a szövetkezet irodájában a komáromi járás vörös vándorzászlaja, jelezve, hogy a járás szövetkezeteinek szocialista versenyében az aranyosiak lettek az elsők. Horváth Péterrel, a szövetkezet elnökével, és Maszár Ondrej, növénytermelési csoportvezetővel beszélgetek. Az elnök jól megtermett szőke ember. Fellépése magabiztos, gondolkozása kiegyensúlyozott, reális. Nem álmodozó fajta, inkább számító, kalkuláló és legfőképpen cselekvő embernek látszik. Eleteleme a tevékenység. Néhány szóból is kiderül, hogy mit tud. Az aranyosi gazdák, talán hagyotn/inyos szokásból mindig vetettek egy kis majoránnát. Az aranyosi föld jól megtermetté. Horváth Péter számot vetett a majoránna termeléssel. Kiokoskodta, hogy ha majoránnát vetnek, aranyat aratnak, hiszen ez a növény keresett, s jól megfizetett cikk. És tavaly már kilenc hektárról takarították be a majoránnát. Az eredmény 300 000 korona haszon volt. Ez idén tovább emelték a majoránna vetésterületét, már 13 hektáron termelnek. Ennyit a majoránnáról. A szövetkezet növényterlmelése, állattenyésztése szintént emelkedőben. Felsorolhatnám a számadatokat, de azt hiszem, elég annyi is, hogy a csallóközaranyosiak 120 százalékra teljesítették až első negyedévi beszolgáltatást s a járásban legjobban teljesítették a pénzügyi tervet. Ezt meg csak ott érhetik el, ahol jól megy a szövetkezet. ^ HORVÁTH PETER megjegyzi, hogy a sikert elsősorban az indulásban kell keresni. A szövetkezet mindjárt a megalakulás után, 1950-ben nagy lendületet vett. S ez a lendület mindegyre erösbödött az évek folyamán. Természetesen az aranyosiak szorgalmán, becsületén s a szövetkezethez való ragaszkodásukon fordult meg minden. Mert ök nem tették le a kapát négy-öt órakor. Napkeltétől napszálltáig dolgoztak, ha megkívánta a munka. És ez a legfontosabb. Mint már említettem, Maszár Ondrej - nek hívják az egyik csoportvezetőt. Szlovák ember. Messziről került ide s belegyökerezett a jó csallóközi földbe. Több szlovák család dolgozik a szövetkezetben. Megkérdeztem, — nincs-e villongás magyarok és a szlovákok között. Maszár Ondrej nagyot kacagott. — Az kellene még csak! Mióta itt élek már többször előfordult, hogy összezörrentek az emberek, de a magyarok mindig csak a magyarokkal, a szlovákok meg a szlovákokkal. Szlovákok a magyarokkal soha. Megférünk egymás mellett, mintha édestestvérek volnánk. No, nem igaz? — kacsint az elnökre. Horváth Péter mosolyogva bólint s hozzáfűzi: — A szegénység szüli legtöbbször a veszekedést. Ahol rosszul megy a szövetkezet, ott folyton veszekednek. De ki bolond veszekedni, ha jó dolga van? ES AZ ARANYOSIAKNAK igazán jó dolguk van. Tavaly a tervezett 20 korona helyett 21 koronát fizetett a szövetkezet munkaegységenként. Ebben az esztendőben jó termés esetén 26 koornára is emelkedhet a munkaegység értéke. S érdeklődjünk csak a jövedelem felöl. Azt mondják, Koczkás Zsigmond 17 506 koornát kapott évvégi elszámoláskor és több mint 20 mázsa búzát. Csóka Zsigmond, Vaskó Ferenc, Gombos Lajos és a többiek hasonlóan részesedtek. Aki szorgalmasan vetett, bőségesen aratott. S Csallóközaranyoson új fejezetet írnak a falu krónikájába, egy magasabb élet új történetét. D. Gy. vegyítsék ezt a kitűnő vegyszer. Először 1:800 arányban vegyítették, majd mikor ez hatástalannak bizonyult, 1:400 arányban keverték. Ahogy a kísérletek bebizonyították, ez a keverési arány mutatkozott a legjobbnak. Az Ekatin az összes eddig használt irtószerek közül a leghatásosabb és legolcsóbb. Egy liter Ekatinhoz 400 liter vizet vegyítenek, amelyet a megtámadott répalevélre fecskendeznek. A vegyszer megöli a kártevő levéltetveket. A hígított Ekatint a répa levele felszívja és hatását 2—3 hétig is megőrzi. Óriási előnye, hogy könnyen kezelhető, továbbá, hogy rendkívül olcsó. Egy hektár megfecskendezése — a munkabért is beleértve — mindössze 35 koronába kerül. Ezt az ibolyakék színű folyadékot az idén kizárólag csak cukorrépára használják. Egyelőre kevés mennyiség áll rendelkezésünkre és így még a takarmányrépára sem használjuk, habár igen nagy szolgálatot tenne ezen a téren is. Az ógyallai járásban tehát — az állami gazdaságokat is beleértve — 1234 hektáron termelnek cukorrépát. Ennyi cukorrépatermés népgazdasági szempontból is igen fontos szerepet játszik. A játás földművesei az idén a szokottnál is nagyobb figyelmet fordítanak a „fehérarany” termelésére. Az ütemterv azonban csak annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. A cukorrépa igényes, sok munkát igénylő növény, ezenkívül — ahogy az előbb mondottuk — a növényi kártevők könnyen tönkre tehetik. Kétszeres gonddal, éberséggel, fáradságot nem kímélve gondozzuk, óvjuk és mentsük meg cukorrépa termésünket! (f—y.) Egy mondatban... Modern víztorony az udvardi EFSZ gazdasági udvarában. Az önműködő, szívó-nyomó gép állandóan friss ivóvízzel látja el az istállókat, llillllllllllllllll llllll Д Bő termés ígérkezik gabonából a pálóci (galántai járás) EFSZ-ben: búzából 34—35, árpából 27 mázsás hektárhozamra számítanak. Д A Kínai Népköztársaságban a nehéz munkát igénylő iparágukban hét, sőt helyenként hat órára szállították le a napi munkaidőt. Д Őszi takarmány-keverékek siló-' zásában (a szenei járásban) a szenciek meg a jánosháziak teljesítették elsőnek a silózási tervet: lemaradtak ebben a munkában a sárfői, igrami, toronyi, németbéli és magyarbéli szövetkezetesek. Д Az antarktiszi „MIRNIJ” tudományos kutatóintézetből közölték, hogy a „Kelet-1" délsarki szovjet állomáson mínusz 70,1 fokra süllyedt a hőmérséklet. Д Harmincöt vagon jóminőségű szálas takarmányt takarítottak be a felsőszeli EFSZ tagjai az első kaszálásból. (Tudósítónktól). Д Kétemeletes trolibusz jelent meg a közelmúltban Kelet-Berlin utcáin, melynek külön érdekessége, hogy a vezető és a kalauz állandó kapcsolatát hangszóró biztosítja: a hatalmas jármű 115 férőhelyes. Д A besztercebányai kerületben a cserencsényi EFSZ (rimaszombati járás) teljesítette elsőnek egészévi marhahúsbeadását; de már sertéshúsból is csak 350 kiló vár beadásra. Д A pozsonyi kerület gépállomásai között folyó szocialista versenyben a nagymegyeri vezet, amely munkatervét 122 százalékra teljesítette, s a tér-’ melési költségeket eddig 748100 koronával csökkentette. Д Két szovjet tudós atomórát készített, mely elméleti számítás szerint 100 év alatt mindössze néhány másodpercet tér el a pontos időtől. Д ötvennégy mosógép könnyíti a nádszegi háziasszonyok munkáját. Д A bélai EFSZ (párkányi járás) eddig több mint 8 ezer liter tejet adott be terven felül.
