Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-06-16 / 24. szám
8 Földműves 1957. június 18. A béke hangja elfojthatatlan N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkára, nem most szólalt meg először amerikai látogatók előtt. Mégis, a Columbia Broadcasting System rádió- és televízió-társaság képviselőinek adott nyilatkozata újíajta, közvetlenebb kapcsolatot képvisel. A szovjet párt vezetője televíziós adásban jelent meg az amerikai hallgatók előtt és így szinte személyesen szólt a legnagyobb tőkésrendszerű ország népéhez, egyben pedig az egész világhoz. Ezek a válaszok a világ legidőszerűbb és legsúlyosabb kérdéseire adnak tisztázást, mégpedig a tények vaslogikájával. —■ Amikor annakidején megkezdtük ötéves terveink valóraváltását, Nyugaton senki sem hitt intézkedéseinkben, fantasztának tartottak bennünket. De azóta 40 éve telt el és 30-szorosára növeltük ipari termelésünket, — felelte Hruscsov elvtárs az első kérdésre, amely a szovjet mezőgazdaság célkitűzéseinek beváltáséról bizonyos kételyt is tartalmazott. Igen, a szovjetország hétmérföldes léptekkel haladt előre e négy évtized alatt, a minden téren való fejlődésnek olyan vihartempójával, amelyről kapitalista országok nem is álmodhatnak. így hagyta maga mögött Angliát, Franciaországot, Németországot és semmi kétség, hogy maga mögött fogja hagyni az Amerikai Egyesült Államokat is, iparban vagy mező-gazdasági termelésben egyaránt, az egyfpjre eső termelés tekintetében is. Éppen ezért a Szovjetunió és az egész szocialista tábor a különböző társadalmi rendszerek békés versengésének híve. S a szovjet államférfi emlékeztette az amerikaiakat arra, hogy a hírhedt „vasfüggönyt” amerikai és nem szovjet részről vonták fel a két tábor közé, az eleven kulturális és gazdasági kapcsolatok elgáncsolására. Ennek az elzárkózásnak egyik nevetségre ingerlő s éppen ezért jellemző epizódjára emlékeztetett Hruscsov elvtárs, — a szovjet szakácsküldöttség esetére, amelyet az amerikai hatóságok nem akartak beengedni országukba. .......Ne féljenek a szovjet szakácsoktól, mikor ezek majd Amerikába mennek, nem fognak ott forradalmat csinálni.” Nem, a forradalom nem exportcikk, társadalmi rendszerét minden nép maga szabja — és változtatja meg. A szovjet szakácsok csak Ínyenc-recepteket visznek magukkal s tőlük függet★ ★ A franciaországi lenül következik majd be az óceán túlsó felén is a nagy változás. N. Sz. Hruscsov nem titkolja ebbeli véleményét: „Az önök unokái Amerikában szintén szocializmusban fognak élni. Megjósolom, hogy ez így lesz. Ne féltsék az unokáikat. Majd ók fognak csodálkozni azon, hogy nagyszüleik nem értettek meg egy olyan haladó tanítást, mint a tudományos szocializmus.” A világ jövendőjéről, a különböző társadalmi rendszerek életrevalóságáról természetesen eltérői nézetek lehetségesek. A fődolog azonban, hogy ezek a nézeteltérések, a két társadalmi rendszer közti küzdelem ne fajuljon háborúvá, hanem maradjon meg az ideoló-giai és a gazdasági vetélkedés keretei között. „Ideológiai harcot fogunk folytatni egymással, — hangzik a nyilatkozat — nézeteltéréseink lesznek, versenyezni fogunk gazdasági kérdésekben, de együtt kell élnünk. Mi szeretnénk háború nélkül, békében élni. Ügy véljük, hogy baráti kapcsolatok lehetnek közöttünk..." A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymásmelleit élése — ez a béke alapja ma, mikor a földgolyón két társadalmi rendszer létezik. S ebből a célból szükséges a fegyverkezések csökkentése, az atomfegyverek betiltása, a robbantási kísérletek félbehagyása, majd a teljes lefegyverzés, — erre hívta fel már ismételten és már sokadikszor a szovjet ország szószólója Amerikát. Megjavítani a szovjet-amerikai kapcsolatokat, legalább részletes megegyezésre jutni a leszerelés kérdésében, — ez az érdeke minden embernek, éljen bár a föld bármely pontján. Annak a pártnak a szóvivője, amely hatalomrajutása első napján, négy évtizeddel ezelőtt mindenekelőtt békedekrétumot repített szét az akkor vérben úszó, háborúskodó világba, — ma is tartós és szilárd bé-kéhez vezető egyetlen útra figyelmeztet. S ki tudja megcáfolni Hruscsov szavait, mikor a Szovjetunió már megtett leszerelési intézkedéseiről beszél, a javaslatokról, kezdeményezésekről, lépésekről, amelyeket a Szovjetunió tett és tesz szüntelenül, — anélkül, hogy kellő viszonzásra találna a nyugati vezetökörök részéről. Nem csoda, hogy a new-yorki jelentések óriási érdeklődésről számolnak be a nyilatkozattal kapcsolatban: hogy az amerikai rádiótársaság saját közlése szerint a megnyilatkozások többsége ★ kormányválság kedvező volt, — hogy a legféktelenebb szovjetellenes és atomháborús hírverés közepette is elfojthatatlan a békevágy és Amerikában is gyökeret ver a békés együttélés és leszerelés gondolata. Nyilván maga a televíziós közvetítés, a hruscsovi nyilatkozat elterjesztése sem jött volna létre enélkül a közhangulat nélkül. Természetes emellett, hogy a fegyverkezési üzletekben, a béke megbontásában érdekelt nyugati vezetökörök, bizonyos politikusok és sajtószervek megpróbálják majd a maguk módján értelmezni a szovjet javaslatokat s gyengíteni Hruscsov szavainak hatását. A bonyolult és csavaros magyarázgatásoknak azonban nincs hitelük a világos, egyszerű és lényegbeli szovjet okfejtéssel szemben.Hruscsov elvtárs nyilatkozata újabb táviatokat tár fel a nemzetközi együttműködésre, újabb lendületre ösztönzi a béke erőit. ★ ★ ★ 2000 amerikai tudós véleménye Kétezer amerikai tudós felhívást tett közzé s ebben a nukleáris fegyverrel folyó kísérletek betiltását követeli. A tudósok felhívása nagy visszhangot váltott ki az Egyesült Államokban. „Washington — hangzik a France Presse hírügynökség egyik komentárja — nem kételkedik abban, hogy a kétezer tudós felhívása jelentős befolyást fog gyakorolni az amerikai közvéleményre, amelyet egyre inkább foglalkoztat a rádióaktív kisugárzás problémája”. Néhány nap óta számos amerikai tudós jelent meg az atomkisugárzást tanulmányozó kongresszusi albizottság elett. Többségük figyelmeztetett az egyre ismétlődő atomrobbantási kísérletekkel járó veszélyre. Az említett nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az eddigi rádióaktív eső már káros hatással volt az emberi szervezetre, s hogy ez a hatás a rádióaktív eső gyakoribbá válásával arányosan még fokozódni fog. — „Amennyiben a termonukleáris kísérletek a jelenlegi ütemben fognak folytatódni — hangzik a többi között a nyilatkozat — a jövő nemzedékek ezt súlyosan meg fogják sínyleni, az emberek ezrei vagy talán milliói idő előtt meghalnak, megbetegednek, eltorzulnak vagy valami más módon szenvedik meg a rádióaktív kisugárzást.” Immár harmadik hete tart a francia kormányválság. René Pleven (radikális) és Pierre Pflimlin (MRP), akik a köztársasági elnökkel egymás után kaptak megbízást a kormány megalakítására, visszaadták a megbízást, mert nem tudták áthidalni a különböző politikai csoportok közötti nézeteltéréseket. Guy Mollet (szocialista) és René Billieres (radikális) már kezdettől fogva elutasították a miniszterelnöki tisztséget. Jelenleg Bourges — Maunoury, volt honvédelmi miniszter a kijelölt miniszterelnök. Párizsi politikai megfigyelők véleménye szerint a háború óta ez a legbonyolultabb és legsúlyosabb francia kormányválság. Ez a vélemény igen sokat mond, mert Franciaországban az utóbbi 12 év alatt 22 kormány váltotta fel egymást. Az Egyesült Államok legkülönbözőbb körei felemelik intő szavukat az atomveszély ellen. Adlai Stevenson demokrata vezér, aki jelenleg afrikai és közép-keleti útra indult, Londonba érkezésekor kijelentette, hogy „tenni kellene valamit a hidrogénbomba — veszély megakadályozására ... véleményem szerint — mondotta — kormányunknak kezdeményező lépéseket kellene tennie ebben az irányban”. • Rómában e napokban folynak tárgyalások Ausztria Kommunista Pártja és az Olasz Kommunista Párt küldöttségei között. A tárgyalásokon a két állam közötti kapcsolatokat vitatják meg. • Bagdad. A Reuter-hírügynökség tudósítása szerint Nuri Szaid, iraki miniszterelnök beadta kormánya lemondását. A lemondás okát egyelőre nem közölték. • Bonn. A nyugat-német külügyminisztérium képviselője jelentette, hogy Nyugat-Németország a megszállással kapcsolatos kiadásról szóló új egyezmény értelmében USA-nak, Nagy- Britanniának, Franciaországnak, Dániának, Hollandiának és Belgiumnak 1,2 milliárd -márkát fizet, ezen országok nyugat-németországi megszálló egységei fenntartásáért. • Marokko. Tafilalet nevű délkeleti tartományában az ólombányák 2400 dolgozója sztrájkolt. A bányászok 24 órás sztrájkot kezdtek tiltakozásul az algériai határ közelében lezajlott incidens ellen. • Bejrut. Már megérkezett Bejrutba repülőgépeken az amerikai hadianyag első szállítmánya, az ún. Eisenhower doktrína alapján, amit Libanon hivatalosan három hónappal ezelőtt fogadott el. • A svéd földművesek nagy érdeklődéssel és szívélyes vendégszeretettel üdvözlik körükben Michajl Solochov szovjet írót, aki a napokban mint turista járja be Svédországot. • Nagy-Britannia, különféle körzeteiben lezuhant három Hunter-típusú katonai reaktív vadászgép. Az egyik gép Essex tartományában a vasúti sínekre zuhant és egy vonat kisiklását okozta. • Moszkva. I. Gosniák hadseregtábornok, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság honvédelmi államtitkára K. G. Zsukov, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének meghívására a Szov-> jetunióban tartózkodik. • Párizs. Algériában Meluze községben ismeretlen tettesekből álló nagyszámú csoport meggyilkolt többszáz békés algériai lakost, „a francia hivatalokkal való állítólagos együttműködésért”. A francia reakciós lapok hihetetlen lármát csaptak az esemény körül és erről a gaz tömeggyilkosságról úgy írtak, mint „az algériai fölkelők bosszújáról a Franciaország pártjára állott mozlimokon”. • A tajvani Csangkajsek-féle törvényhozó gyűlésen számos képviselő követeli a Tajvannak nyújtott ún. ame-., rikai segélyügyi tanács és a gazdaság, stabilizáció hivatalának azonnali megszüntetését. • Dél-Wales bányászainak ezrei Cardiffében megünnepelték a hagyományos bányásznapot Az angol bányászok határozatot intéztek a brit kormányhoz, amelyben követelik egy nagyhatalmi konferencia egybehívását és azonnali egyezmény megkötését az atomfegyverkísérletek eltiltásáról. • A Magyar Népköztársaság és a Kínai Néplcöztársasag között Budapesten egy évre szóló kereskedelmi és fizetési egyezményt írtak alá. Földgömb: — Mi az? Talán kísérleti nyúl, vagy tengeri malac vagyok?! a viiMm Van valami megdöbbentő és nyugtalanító abban, hogy még szinte el sem oszlott az atomfelhő a Karácsony-szigetek fölött, ahol az angol hidrogénbombát robbantották fel, s a nevadai sivatagban Las Vegas város mellett már új bombát robbantottak az amerikaiak, amelynek pusztító hatása körülbelül fele akkora volt, mint a Hirosimára ledobott bombáé. Közvetlenül a robbantás utjn erős hőhullám csapta meg a kísérlet színhelyétől körülbelül 18 kilométer távolságra tartózkodó megfigyelőket. Lassanként fehér-vörös-barnás fényben játszó gombaalakú gáztömeg emelkedett a légi térbe. A tűzgolyó 700—800 méter magasságig emelkedett... Ekkor látni lehetett a gombaformájú hatalmas felhő képződését. A lángoszlop aránytalanul nagy koronája fokozatosan kiszélesedett, vöröses fénysugarakkal árasztotta el az amúgyis még vakító fényárban úszó sivatagot. Amikor a gomba feje elérte a 2—3 kilométeres átmérőt, igen gyors robbanás zaja törte meg a csendet... Hirtelen tornádószerű szél keletkezett. A „gomba” a szél lökésére átalakult atomfelhővé. A fényt a kísérlet színhelyétől 600 kilométerre levő Szakramentóban is látták... Hivatalos jelentés szerint ez az „első 1957-es robbantás”, tehát a fogalmazásból kitűnik, hogy a kísérleteket folytatni akarják. Most ne is beszéljünk a nemzetközi tiltakozás, harag és felháborodás hullámáról, amely valóban hasonlít a nevadai sivatag izzó atomfelhőjéhez; hiszen joggal korbácsolja fel az emberi jövőért égő szén-Szörnyű merénylet 111!1111111!111111111!1111111111111111!111!!1!!111111!11111111!111!111111111!1111!11111111Ш vedélyeket... Ne beszéljünk az első diplomáciai lépésről sem; a japán kormány nyilatkozatáról, amelyet 15 perccel a bomba robbantása után adtak ki, és amely kéri az amerikai kormányt a kísérletek felfüggesztésére. Most csak Amerikáról szóljunk; a közvetlen környékről, amelyet gyakorlatilag fe-, nyeget a robbant bomba — a nevadai Reno és Carson Citjj körül legelő juhnyájakról, a szakramentói szőlőkről, a kaliforniai Bakersfield narancsligeteiről s legfőképpen a San Diego-környéki olajmunkásokról, az idahói farmok dolgozóiról, az arizonai zöldségtermelőkről, a Santa Barbara öblében evező halászokról. Olvassuk az amerikai „Reporter"-ben, hogy: .......az atombizottság gondosan eltitkol egyes jelentős adatokat. Eltitkolja, hogy a Nevadában végzett kísérleti robbantások során Utah állam egyik városának ötezer lakosát ezerszeresen nagyobb sugárzás érte, mint megengedhető. Egyes orvosok egy nevadai gyermek halálát a rádióaktív sugárzások következményének ismerik el. Nevada államban a sugárzás következtében többezer juh elpusztult”. A washingtoni hadügyminisztérium, a Pentagon tehát már a saját népét is megcsalja, veszedelembe sodorja az őrült kísérletezéssel. Előbb japán halászok estek áldozatul a Bikini-szigeteken végrehajtott hidrogén-bomba kísérleteknek, most az angol bomba egy egész szigetvilág népéi fenyegeti, a nevadai robbantás pedig az Egyesült Államok földjére viszi a rádióaktív sugárzást ... A felháborodás és tiltakozás Amerikában is nő; sem.a „Washington Posť'-ot, sem a „Christián Science Monitor”-t nem lehet azzal gyanúsítani, hőtjy a „kommunista békepropaganda” hívei, mégis felemelték szavukat — így írják „a levegőt és élelmiszert egyaránt mérgező nukleáris kísérleti robbantások” beszüntetéséért. Ám a nevadai felhő ott vörösük a sivatag felett; nyugatra kanyarodott, száll a városok, hegyek, falvak, tavak, folyók felett. Nem lehet nem elgondolkodni afölött, hogy ugyanazon a héten indult el a Las Vegas-i repülőtérről szörnyű terhével a bombavető, amikor a New York-i légi kikötőben az európai gépre szállt Harold Stassen, a leszerelési értekezlet amerikai delegátusa. Ugyanazok a nyugati újságok, amelyek közük tudósítóik jelentését a nevadai robbantásról — és kései kommentárokbah elemezgetik az angol hidrogén-bomba robbantás politikai hatását, vagy Adenauer kancellár amerikai útja és nyugat-német atomfegyverkezés esetleges kapcsolatait — bizako-’ úó hangon írnak a londoni leszerelési megbeszélések kilátásairól. Mi természetesen örülünk a Londonból érkező optimisták hírének, hiszen esztendők óta hangoztatjuk, hogy a szovjet politika megismételt leszerelési javaslatainak az atomfegyver betiltására és a kísérletek megszüntetésére irányuló számtalan szovjet felhívásnak —, amelyet a békemozgalomban részt vevő milliók szava támogatott — egyszer s már nem is sokára, eredményt kell hoznia. A kettősség azonban — a nevadai bomba és a londoni javaslatok szép szavai — nem a bizalom növelésére valók; a leszerelési értekezleten elhangzó bejelentések és amerikai javaslatok szava nem nyomja el a sivatagi dörejt. Az atomenergia-bizottságban éppen a robbantás előestéjén nyilatkoztak egy újfajta kísérlet megkezdéséről. Gordon Dunning, a bizottság tagja közölte: kísérleteznek olyan módszerrel, amely bizonyos atomrobbantásokat a föld alatt hajtana végre, hogy „a föld elnyeljen minden rádióaktivitást”. Dunning elmondta azt is, hogy eddig 57 amerikai kísérleti robbantás volt, beszámolt a károkról — közöttük a japán halászokat ért fertőzésről is — és -bejelentette, hogy adatai szerint ....... a hidrogén bomba felrobbantásánál először Krypton-90 rádióaktív gáz keletkezik, amely gyorsan Strontium-90-né alakul át. A Strontium-90 legnagyobb része a sztratoszférában jön létre, ott terjed, de esetleg ellepi a földkörüli egész légréteget, és évi 10—20 százalékos mennyiségben hull a földre”. Ez az első nyílt beismerés: az amerikai kísérletek már nemcsak a Nevada környéki százezreket, nemcsak a távoli szigetek lakóit fenyegetik, hanem a föld egész lakosságát. S ami az új kísérletet illeti, vajon a föld mélyében végrehajtott robbantás esetében nem fenyeget-e a talaj, a növényzet, a források megfertőzése útján még szörnyűbb veszedelem? Minden újabb robbantással világosabb: a világ nem tűrheti tovább a felhőkből, s holnap talán a föld alól is fenyegető halálos veszélyt. Tudósaink hangja egy az emberi lelkiismeret minder. nyelven szóló tragikus kórus szavával: azonnal véget vetni az emberiség elleni szörnyű merényletnek! S ez a hangos tiltakozás mindenüvé elér. El is kel! hogy érjen Londonba, a leszerelési megbeszélések asztalaihoz és még messzebb, abba a washingtoni szobába is, ahonnan a nevadai felhőt az égre parancsolták. Az ilyen fellegekből elég volt; az ember könnyű, millió alakba öltöző, változó szépségű, áramló fehér felhőket vágyik látni egén — olyan felhőket, amelyeken már áttűz a nyugalom napsugara. (A Népakarat nyomán) SZABAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség: Bratislava, Krlžková 7. — Telefon: 243-46 — Főszerkesztő Major Sándor. — Kiadja a Földművelésügyi és Erdőgazdasági M. H. kiadóhivatala. — Nyomja Polygrafické závody, závod 2, n. p., Bratislava, ul. Februárového vlťazstva 6/d. — Évi előfizetés Kčs 20.80, félévre Kčs 10.40 — Terjeszti a Posta hlrlapszolgálata. A-51223
