Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-06-16 / 24. szám
157. június 16. Jzalrad Földműves s A FALU HAN T Iminek nem szabadna megtörténnie A múlt héten Čulen Marek elvtárs, szocialista szövetkezeti gondolat álarcosának községéből, Brodskéböl utóbusz hozta hozzánk az ottani !FSZ tagjait. Meglátogatták a nváasdi szövetkezetét, majd lovak után rdeklcdtek, és mi Patasra irányítotuk őket, tudva, hogy a patasi EFSZ- lek túlméretezett a lóálioniánya. A napokban levelet kaptunk a , rodskéi szövetkezet nálunk járt tagadtól. Megköszönve a szíves fogadatást, többek között a következő véeményt írják Patasról: „Mondhatjuk, hogy kár ezért a szép óidért és az újonnan felépített szép jazdasági épületekért, amelynek tuajdonosai ezek az emberek. A szövetkezet vezetői — akikkel ott találkoztunk —, beleértve az elnököt is, ily an emberek, akik azt sem tudják mit akarnak. Hiányzik az öntudatos, jiztos fellépés, mint amilyennel Nyárasdon találkoztunk. A vezetőség gyenge, a munkaszervezés rossz. Az emberek nemtörődömségükkel átaludták az időt, lelki és anyagi szegénységben élnek ahelyett, hogy az adott lehetőségekkel élve, gyümölcsöző, öriimteljes életbe kezdenének. Ezek az emberek talán arra várnak, hogy a szövetkezt szétesik és lovaikat ismét hazavihetik, s így megfosztják magukat a szövetkezeti gazdálkodás gazdag jövedelmének lehetőségétől...” Ezt írja többek között a levél, és ennek hitelét csak alátámaszthatom, megállapítva, hogy Patason a helyzet egyenesen lesújtó, és a szövetkezet csak köpönyeg, amely alá bújva burtjánzik az egyéni gazdálkodás. Természetes a szövetkezeti gazdálkodás rovására. Ez tűnik ki abból a jelentésből is, amit a négytagú ellenőrző bizottság terjesztett be a legutóbb a JNB tanácsának. Szinte alig hittem a szemeimnek. Megállapítást nyert ugyanis, hogy Patason az elsődleges nyilvántartást nem vezették be, vagy amit vezettek is, nem felel meg a valóságnak. Hiányzik a tagok pontos nyilvántartása, hiányosan vezetik a beruházási nyilvántartást és a munkaegységek is ellenőrizhetetlenek. Ezekután már csodálkozni sem lehet azon, hogy a raktárkészlet egészen mást mutat, mint ami a raktárkönyvben van. A munkaszervezés ugyancsak rossz. Pedig minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy szervezett munkával jó eredményt érjenek el, hiszen egy tagra mindössze 4,36 hektár föld jut. Mivel a növénytermelésben a munka nincsen csoportokra elosztva, az állattenyésztés is megérzi ennek következményeit. Mindezek a hiányosságok abból erednek, hogy Patason figyelmen kívül hagyják a szövetkezetek mintaalapszabályzatát. Ez kiderült az állatösszeírásnál is. Elég ha egv példát említünk: a szövetkezet sertésállománya 469 darab, — a tagoknál összeírtak 523 darab sertést. És így sorolhatnám a példák tömegét. Lehet ezekután csodálkozni azon, hogy a szövetkezet gazdálkodása és pénzügyi helyzete rossz? Csak a rossz munkaszervezés következménye az, hogy az első negyedévre tervezett 155 ezer korona bevétel helyett csupán 88 ezer koronát értek el. Ennek komoly következménye viszont az, hogy a munkaegység értéke 12 koronáról 7,70 koronára csökken, holott már eddig kifizettek előlegként 6 koronát. Na de száz szónak is egy a vége. Patason bajok, mégpedig nagy bajok vannak. Ezért nemcsak a szövetkezet vezetősége, de a helyi nemzeti bizottság és a járási nemzeti bizottság me-Az udvardi szövetkezeti tagok az idén a szokottnál nagyobb szorgalommal egyelték a cukorrépát „Nem bántam meg, sőt örülök..." zőgazdasági szakosztályának szövetkezeti osztálya is felelős. Nem használ itt semmilyen siránkozás. Arra van szükség, hogy az illetékes szervek sürgősen megtegyék a szükséges intézkedéseket a patasi EFSZ talpraállítására. Jók a patasi földek, jók a szövetkezeti dolgozók is. Csak nevelni kell őket, meg kell győzni arról, hogy boldogulásuk, jövedelmük emelkedése akkor lesz biztosítva, ha szigorúan betartják a szövetkezetek mintaalapszabályzatát, ha a közös gazdálkodás eszméje áthat majd minden tagot. És ebben a munkában nem tanácskozni, hanem cselekedni kell. KOPPER JÁNOS, Nagymegyer. ★ ★ ★ Falu lett a tanyából Ahol a Zsitva vize beleötnlik a vén Dunába, ott terül el, épül, szépül egy kis falu, Path. Egyike azoknak a faluknak, amelyek a felszabadulás óta szebbé, nagyobbakká lettek. Zöld erdő, zöld határ övezi, kék Duna mossa határait. Határa és védője a nagy folyó, de sokszor volt ellensége is a falunak, amikor zaavros jeges vizét rázúdította utcáira, földjeire. így hát szeretik is és félnek is tőle az emberek. Azonban ma már magas töltés védi a falut az esetleg megduzzadó folyótól, nyugodtan dolgozhat a lakosság. 1956. március 6-án kapta a község a Path nevet. Puszta település volt. Nádfedeles házakból álló utcájáról ma már csak a képek, elbeszélések és a falu két régi nádfedeles háza tanúskodik. Hajósok és földművesek voltak lakói. Később az egész falu a Pálffyak kezébe került. Ezeknek jobbágyai, majd cselédei voltak az új falu lakói■ Szegény elnyomott nép volt ez, látástól vakulásig dolgozott a földesuraknak azért a kis házhelyért, amire aztán nádfedeles kis házát építhette. Olyanok vottunkl — mint a fecskék, sárból, polyvából keverve raktuk a falat, a férfiak pedig fedték a tetőt, — meséli egy öreg törődött néni. Szeretne most fiatal lenni, örülni az unokákkal. Mert bizony három fia ipart tanult, a lánya férje az állami birtokon dolgozik és mindannyian jól keresnek. Szép házuk van, szép bútor. Örzse néne sokat elbeszélget az unokákkal és mesél nekik, mit hozott a felszabadulás, mit hozott az élet. Végigmegyek a falun. Nagy hármasablakos házak néznek rám biztatóan. Egy utca helyett öt, szép nagy iskola és kultúrház épül. Magam is büszkén nézem a feliratot, Pathópusztából Path község lett. VILÁGHY ILONA, Path A második Csehsilovák Állami Sorsjáték sorsjegyere a következő nyeremények egyikét nyerheti: 28 darab ä 50 000 Kčs 28 darab ä 25 000 Kčs 84 darab ä 10 000 Kčs 252 darab ä 5 000 Kčs és további 310 100 nyeremény 20 Kčs-tól 1000 Kčs-ig terjedő összegben A sorsjegyek 1957 július 11-től minden Állami Takarékpénztárnál kaphatók. A sorsolást 1957 szeptember 10-én tartjuk. Egy sorsjegy ára 10 Kés • A nyeremények adómentesek! A nyeremények kifizetését minden Állami Takarékpénztár közvetíti. Mezőgazdasági dolgozók! Jelentkezzetek a kétéves mezőgazdasági mesteriskolákba ték meg, hogy a csúcsmunkák idején munkaerőhiány ne keletkezzék. A tanítás november 1-től március 30-ig tart éspedig egymásután két éven keresztül. Az említett szakokon kívül külön mezőgazdasági mesteriskolákat létesítettek. Ezek az iskolák szőlészeti, gyümölcsészeti, zöldségtermesztési szakembereket - csoportvezetőket képeznek ki. A tanítás ezekben az intézetekben szeptember 1-től június 30-ig tart, ugyancsak két éven keresztül. A baromfitenyésztő mesteriskola egyéves. Ezek a különleges magyarnyelvű szakiskolák a következő helyen vannak: KARVA (komáromi járási VÄGSELLYE (vágsellyei járás), SZŐLŐSKE (királyhelmeci járás), VODEHRADY (nagyszombati járás). A jelentkezési íveket a KNB-ok, vagy a JNB-ok földművelési és erdőgazdasági ügyosztályán lehet beszerezni. A kitöltött jelentkezesi iveket a szövetkezeteknek vagy a vállalatoknak láttamozni kell, majd annak az iskolának küldendő, ahol a jelentkező tanulni szándékozik. ÉVA BARDIOVSKÄ Az EFSZ-ek, az állami gazdaságok, a gép- és traktorállomások, a szocialista mezőgazdasági üzemek dolgozói, valamint az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok jelentkezhetnek a mezógazdasagi mesteriskolákba. Felvételre csak 17 éven felüliek jelentkezhetnek és akik legalább három évi mezőgazdasági gyakorlattal rendelkeznek. A hallgatókat a tanulás ideje alatt diákotthonokba helyezik el. A közellakók az iskolába naponként bejárhatnak. A tanulás ideje alatt a hallgatókat, valamint családtagjaikat anyagi segélyben részesítik. A magyar tannyelvű mezőgazdasági növénytermesztési és állattenyésztési mesteriskolákat a következő helyeken szervezték meg: BŐS (dunaszerdahelyi járás), IZSAPUSZTA (nagymegyeri járás), BÉLA (párkányi járás), KÖVECSES (tornaijai járás), CSECS (szepsi járás). A mezőgazdasági növénytermesztési és állattenyésztési mesteriskolákba túlnyomórészben mezőgazdasági dolgozók tanulnak. Ezért a tanítást úgy szervez-A nöbizottsági választások előtt Dolgozó asszonyaink társadalmunk-' ban nagy szerephez jutottak, szinte az élet minden szakaszán megtaláljuk őket az építőmunkában. A nők élve egyenjogúságukkal, munkahelyeiken kitesznek magukért. Az építkezéseken, a szövetkezetekben, az állami gazdaságokon, a hivatalokban, különböző funkciókban ott dolgoznak, és nem riadnak vissza a feladatoktól. Sok aszszony jó szervező munkát fejtett ki az iparban, a mezőgazdaságban, az üzletekben, a vasúton vagy más helyeken. A nőket ott találjuk a kultúra frontján Nánássy Lajos a perbenyíki EFSZ jelenlegi számadó juhásza fiatalkorában a falusi gazdagok szolgája, cselédje volt. Egyszóval hányta-vetette a sors, mint ősszel a szél a sárguló falevelet... A felszabadulás után Nánássy Lajos bácsi sorsa jobbra fordult. Vasutas lett. Munkáját szerette, szorgalmas s odaadó volt. így rövid időn belül él-' munkásnak „keresztelték" el Lajos bácsit. Később pedig előmunkás lett. Amikor azonban Perbenyikbe is eljutott a szövetkezeti gondolat, Nánássy Lajos elsők között írta alá a belépési nyilatkozatot — és visszakerült falujába. — Igazi, emberséges életet azóta élek családommal, amióta szövetkezeti tag vagyok — mondja a számadó juhász. — Nem bántam meg, sőt örülök, hogy a közösben dolgozhatok, részt vehetek falum építésében, a szövetkezet fejlesztésében. Lajos bácsi szavai a valóságról beszélnek. Mert valóban azóta boldog és gazdag a Nánássy-csaiád, amióta Lajos bácsi szövetkezeti tag. Van pénzük, kenyerük és most van épülőfélben az új modern családi házuk is. Ne gondoljuk azonban, hogy Nánássy Lajos csak azért dolgozik, hogy családja legyen boldog. Azon igyekszik, hogy a szövetkezeti család valamennyi tagja emberséges, boldog életet éljen. Ezt bizonyítja az is, hogy a gondjaira bízott 198 anyajuhtól 205 kis bárányt nevelt fel. Szorgalmas és odaadó munkájáról tanúskodik az a dicséretre méltó példa is, hogy a tervezett 3,60 kg gyapjú helyett 5 kg-oí nyírt le minden egves anyajuhról. Lajos bácsi még jobb eredmények elérésére törekszik. Kötelezettséget vállalt, hogy minden egyes fejősjuhtól 10 kg sajtot — tehát 2 kg-al többet mint amennyit a terv előírt — termel ki. — Ezt azért teszem, hogy még jobban éljünk, még gazdagabbak és erősebbek legyünk, — tett pontot ľ -i"* bácsi beszélgetésünk végére. Z. I. '^□□□□□□□ODDDnDDDDDDDDDDDDDDODDnaOGDDDGüanDOaDaCPD r u G Igaz mese a tejről § Nagy változás Az ozsgyáni szövetkezetben az elmúlt években nagy gondot okozott a kapásnövények ápolása. Több szövetkezeti tag szinte figyelmen kívül hagyta e fontos munkálatokat. Ez évben azonban nagy változás történt a szövetkezetben. Az új vezetőség felosztotta a kapásnövényeket egyéni megművelésre. Ennek az intézkedésnek legjobban a szövetkezet asszonyai örültek. — Ettől okosabbat ki sem gondolhatott volna a szövetkezet vezetősége — mondják a szövetkezet nőtagjai. — Nem kell már attól „félnünk”, hogy egyesek a fa alatt fognak heverészni, mi pedig néhányan kapáljuk be az összes növényt... Hogy eredményes volt az ozsgyáni szövetkezet vezetőségének intézkedése, azt bizonyítja az is, hogy a rimaszombati járásban elsőnek kapálták meg a cukor- és a takarmányrépát, valamint a korai burgonyát. Jelenleg a kukorica kapálása körül sürgölődnek a szövetkezet tagjai. -om. Volt egyszer, hol nem volt, volt valahol egy kis falucska. Dúsan termő fekete földje volt, s a föld is igyekezett meghálálni a szövetkezeti tagok szorgalmas munkáját, gondos igyekezetét. A kertészet szépen jövedelmezett, gömbölyödtek, híztak az állatok is. Minden szövetkezeti tag boldogan élt volna Bélvatán, csak egyvalami keserítette életüket. No nem, nem a hétfejű sárkány, amely minden héten a falu legszebb lányát követelte áldozatul. Nem is a gonosz varázsló, aki vérré változtatta a tehenek tejét. A tej csak tej volt, de mégis itt volt a baj forrása. Mert akárhogy etették a teheneket. mégis valami boszorkányság volt a tej zsírtartalma körül. Amikor ellenőrzésképpen megmérték a tej zsírtartalmát, 4,2 százalék volt, de mire a tejcsarnokba ért, már jóval kevesebb. ■ Talán csintalan manók incselkedtek a szövet-' kezet szorgalmas tagjaival? Ezt a különös jelenséget sehogysem tudták megmagyarázni. Mig végre egyszer ... fény derült erre a különös jelenségre is. Egy verőfényes vasárnap reggel a szövetkezet elnöke a gyümölcsösben járt. Elgyönyörködött a jólgondozott fákon, a nap aranyló sugarai által pirosra festett cseresznyék mosolyában. Amikor már kigyönyörködte magát, gondolt egyet és elindult a szövetkezet irodája felé. Az iroda épülete mellett van a tejgyüjtö is. Most is éppen ott állt a nagy teherautó, amely minden nap ellátogat a faluba, hogy elszállítsa az összegyűjtött tejet. — De nini, mit látnak szemeim — csodálkozott el Budai József, a szövetkezet elnöke és nagyot csípett saját karján. Azt hitte ugyanis, hogy álmodik. Pedig dehogy álmodott ... De mégis látta a kis manókat, amint a szállításra előkészített tejeskannákat fölözik. Más szavakkal csökkentették a tej zsírtsrtalmát. S a kis manók egyike, a jelen esetben a teherautó vezetője, figyelt, nem jön-e valaki, aki mesterkedésük szemtanúja lehetne, míg társa csak kanalazta a tejszínt egy már előkészített tejesüvegbe. Csak későn vették észre, hogy műveletüket nem kívánatos szemek is figyelik. Ezt látva világosság gyúlt a szövetkezet elnökének agyában. Talán a múltban is ilyen manók fölözték a tejet, károsították meg a szövet-' kezet tagjait és népgazdaságunkat? Hát ezért volt a tej kisebb zsírtartalmú? Lehetséges. Hogy valóban így volt-e, megtudják majd. ha már nem ilyen csintalan, felelőtlen manók járnak majd Bélvatára összegyűjteni a tejet. És a dolgos sző- □ vetkezetesek élete még szebb és gazdagabb lesz. Ormay Kálmán паааааааааааааааааааааааааоааааааоаааааааааааааас is és a tudományos intézetekben. Az elmúlt választási időszakban a nőbizottságok tagjai a falu többi asszonyaival együtt kivették részüket a faluszépítési akcióból is, és segítettek a nemzeti bizottságoknak a programtervek elkészítésében. A nemzeti bizottságok tömegpolitikai munkájában nagy segítséget nyújtottak főleg a választások előtt és nagy érdemük van a választások sikerében. A nemzeti bizottságok az asszonyok fontos szerepét szem előtt tartva készülnek most a nőbizottsági választások előkészítésére. A bratislavai körzeti nemzeti bizottságok már összehívták a nőbizottságok tagjait gyűlésekre, ahol értékelték eddigi munkájukat. Ezzel párhuzamosan kijelölték a nőbizottságok új tagjait. Az üzemek, a vállalatok és a tömegszervezetek már megtették javaslataikat az új nőbizottsági tagokra vonatkozólag. Bratislavában eddig négy nőbizottság volt, 264 taggal. A választás előtti gyűléseken a helyi nemzeti bizottságok elnökei ismer-' tetik a programterveket és főleg azt a részt, aminek megvalósítása a nőbizottságokra vár. A választási előkészületekben fontos szerepei játszanak a járási pártbizottságok mellett működő nöbizottsági aktívák, amelyek mozgósítják a falusi nőbizottságokat. Egyben arra kell irányítani a nöbizottságok választás előtti kampányát, hogy az főleg a szövetkezetek megerősítésére irányuljon. Asszonyaink, aranykezű szövetkezeti tagjaink, már eddig is sokat tettek a szövetkezetek megerősítéséért. A bratislavai kerületben is van már sok olyan szövetkezetünk, ahol a nöbizottságok megszervezték az asszonyokat és a kapásnövényeket csak a nők gondozzák. Ott találjuk a nöbizottságok tagjait a fejők, a sertésetetök között és a mezei munkákban is, mindenütt küzdenek a párt és kormány programjának megvalósításáért, gyermekeik és lányaik jobb életéért. A járási és helyi nemzeti bizottságokon van most a sor, ők tehetnek sokat azért, hogy minden asszony bekapcsolódjon a nöbizottsági választásokba, hogy a legjobban dolgozó asszonyok kerüljenek a nemzeti bizottságot segítő szervekbe. Kubica Borisz, a bratislavai kerületi pártbizottság dolgozója
