Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-16 / 24. szám

4 Földműves 1957. június 1« ELÉRIK AZ EZRET Kasza után eke és vetőgép A Palárikovói Állami gazdasági „Pikó-tanya” részlegén igyekeztek az őszi keverékek lekaszálásával. Alig végeztek ezzel a munkával, Bán Pál lánc-talpas traktorával máris szán-Bán Pál karbantartja gépét tóttá, tárcsázta a televényes földet hogy újból bevethessék takarmányfé­lékkel. A silókukorica alá készítette elő a talajt. Gépével meghosszabbítót1 műszakban dolgozik. Naponta 7—í hektárt megszánt, de tárcsázásból 1" —14 hektár a napi teljesítménye. Bán Pál ekéje után a gazdaság leg­jobb kocsisa, Gyurica Ferenc, boroná­ba fogott fényesszőrű lovaival halad A háromtagú borona felkavarja a fe­kete földet, kihúzza a gyomot, s ké­szül a jó magágy. De Szabó Sanyi sem akar szégyent vallani, aki mindig ver­senyben áll Gyurica Ferenccel. Lovai után nem a riszáló borona jár, hanem vetőgép. A csoroszlyákra még súlyo­kat se kellett rakni, s a takarmány­keverék így is elég mélyen kerül a puha földbe. Szépen halad az eke, utána a borona és a takarmnnyniagot szódó vetőgép. Ennek a Pikó-tanyai híres fejőgulyások örülnek a legjob­ban. Nyár utolján, amikor sok helyen már elfogy a zöldtakarmány, ók ak­kor is etethetik teheneiket nedvdús takarmánnyal. Télen is lesz mit etetni, mert a si­lókukoricából kitűnő takarmányt nyír­nek. HORVATH MARIA. Ki lesz az első?! A szomotori brigádközponton 11 traktoros dolgozik. Reggel négy óra, de az udvarban már csak öt traktorost látni. Ezek is csak azért vannak itt, mert üzemanyagot vesznek fel. A többi? Hol lehetne másutt. Az áldást hozó ró­nán zakatolnak gépeik. Dolgoznak ók mint a szólás-mondás tartja, „látástól vakulásig”. Igaz van is mit dolgozniok, hiszen nekik kell ellátni Bodrogvécs, Kisújlak és Bodrogszentmária szövet­kezeteit gépi erővel. A traktorosok mindannyian fiatalok, de dolgozni iga­zán tudnak. Félévi tervüket június 8-ig már 108 százalékra teljesítették. Személy szerint versenyeznek egymás­sal, mégpedig abban, ki tud jobban és többet dolgozni. Az eddigi értékelések szerint a ver­senyben a 26 éves Smajda Miklós trak­toros vezet, aki 1948 óta van a gép-' állomás szolgálatában. Féléves tervét jelenleg 180 százalékra teljesítette. A többi traktorosok is jól állnak a terv teljesítése terén. De Smajda Miklós nemigen enged az elsőségből. Még nőt­len ember és igen komolyan veszi a munkaversenyt. Meg is van szorgalmas munkájának a kézzelfogható eredménye. Régimódi kislakásukat most építették át modern négyszobás lakássá, amit a legmodernebb bútorokkal rendeztek be. Rádiójuk is van, méghozzá nem is kicsi. „Van mit aprítani a tejbe” is, két sertést vágtak a télen. Egyik se volt 200 kilón alul. Smajda Miklós tele van tenniakarással. — Megnyerem a versenyt ha törik­­szakad — jelenti ki magabiztosan. — Édesanyám számára meglepetést tar­togatok. A legközelebbi fizetésemből villanymosógépet veszek neki. — Meg is teheti Smajda traktoros, mert átla­gosan 1600 koronát keres havonta. Vajon ő lesz-e az első? Zelenák István, Perbenyík A vasúti állomásról hosszú új ház­sorok között vezet a gyalogút a volt grófi kastély felé, ahol a Perbenydki Állami Gazdaság székel. Ahogy már hírből hallottam, ez a perbenyíki „vil­lanegyed”. Méltán megilleti ez a jelző a szép sorjában felépült, modern egészséges lakásokból álló házsorokat. A gazdaság dolgozói közül is sokan építkeztek ide. Egy idősebb bácsi kész­ségesen közli velem, hogy az új házak tulajdonosai közül Kondás Lajos ko­csis, Prescsák Miklós csoportvezető, Szűrös István fejőgulyás, Cetö István traktoros. Kertész Bertalan csoport­­vezető, Kótka István kocsis, Kondás János kovács, Kótka Mihály csoport­­vezető, Kondás István, Tóth József, Orosz Mihály, Csatlós János fejógulyá­­sok, Ballók János és Kanda Péter ko­csisok mindannyian az állami gazda­ságban dolgoznak. Az enyhe szél kellemes dalfoszlá­nyokat hoz felém. Ahogy közelebb érek a gazdasági épületekhez, a zene alább­hagy, egy férfihang váltja fel. — Halló, halló figyelem! Értesítjük a gazdaság dolgozóit... A helyi leadó a fizetés átvételére szólítja fel azokat, akik még nem vették át. Fucskó Ist­vántól a gazdaság vezetőjétől tudom meg, hogy a gazdasági udvarban fel­szerelt helyi rádiót saját erejükből vásárolták. — Tavaly ősszel bált rendeztünk, s a ■tiszta nyereségből vásároltuk a leadót. Jó szolgálatot tesz. Naponta rendszere­sen közlünk híradást. Hetenként egy­szer közöljük a szocialista munkaver­seny állását, az elért munkaeredmé­nyeket. — És hogy áll most a helyzet a munka verseny terén? — tettem fel a kérdést. Fucskó István elővette kis jegyzetfüzetét, lapozgatott benne, majd felém fordúlt. — Nincs mit szégyelni. A munka­verseny segítségével dolgozóink mind jobb eredményeket érnek el, különösen az állattenyésztés terén, ami nálunk fő termelési ág. — Örömmel beszéli el, hogy sertéshúsból már teljesítették a félévi beadást, sőt terven felül is közel 162 mázsát adtak be. Tejből május végéig a félévi terv teljesítése után 37 463 liter tejet juttattak terven felül a közellátásra. Csak májusban 8622 liter tejjel adtak be többet, mint a terv előír. , _ Nézzük meg közelebbről hogyan tud­nak ilyen szép eredményeket elérni. Elöljárójában meg kell mondani, hogy igen nagy súlyt fektetnek a szarvas­marhatenyésztésre. De erről talán hagyjuk beszélni azt, aki arra legille­tékesebb, a gazdaság vezetőjét. — Földterületünk nagyságához vi­szonyítva magasan túlteljesítjük a szarvasmarhaállomány tervét. Száz hektárra nálunk 53 tehén jut, mig a járási terv 1960-ig 26-ot ír elő. Ez az állomány saját nevelésünk. Talán hi-A Nagylomnici Állami Gazdaság dol­gozói minden igyekezetüket összpon­­tosítutták a rétek és legelők hozamai-' nak növelésére. A Tátra alatt azokról a részekről, ahol azelőtt csak egyszer kaszáltak, ebben az évben két termést gyűjtenek be. A gazdaság négy részlegén bevezetik a hígtrágyaleves gazdálkodást és sza­kaszos legeltetést. A higtrágyaleves gazdálkodást eddig már Nagylomnicon és Pustovcén vezették be. Az eddigi tapasztalatok alapján szép eredmények várhatók. A jobb legelő következtében Állami gazdaságunk dolgozói meg­értették a szocialista munkaverseny jelentőségét. A legjobb termelési ered­mények elérésére indított munkaver­seny keretén belül minden alkalmas eszközt felhasználnak a többtermelés érdekében. Nem is maradnak el az eredmények. Nagy figyelmet fordítunk az ered­mények értékelésére és népszerűsíté­sére. Májusban a részlegek közötti versenyben a bánovi került első helyre, amely a termelési feladatokat sertés­húsból 112, marhahúsból 503, tejből 145 százalékra teljesítette. Szép ered­hetetlennek is tűnik, hogy minden 100 tehén után 100 borjút nevelünk fel, mert ha néhány meddő tehenünk még is akad, de több esetben két borjút ellettek te­heneink. — Men­jünk talán a borjú­neveidébe — szólt felém. A borjaknak szellős, egészséges „bölcsödét" építet­tek. Benne egy­mástól elkülönítve egészséges, fejlett, tisztántartott boci­­kák bámulnak ránk. Kertész Bertalanné neveltjei. Bevallom, ritkán látni egycsomóban ennyi szép növendékállatot. Fucskó elvtárs nem állotta meg szó nélkül: — Az eredmények titka: hogy a borjak nevelésére, gondozására igen nagy figyelmet fordítunk. Ilyenkor alapozzuk meg azokat a jó tulajdon­ságokat, amelyekkel állataink később a termelés időszakában rendelkeznek. Inkább a lovaktól vonjuk meg a zabot, de a borjak rendszeresen kapnak fe­hérjedús zabdarát, meg egyebet is, amire szükségük van. — És a nagyobbak? — tettem fel a kérdést. — Azokat is megnézzük. Nem olyan messze, az épületek mögötti legelőn legelnek. — Elindultunk arrafelé. Út­közben tudtam meg, hogy a 43 üsző a gazdaság utánpótlási alapja. Gondozó­juk Fucskó Sándor. Amikor megköze­lítettük a fejlett 20 hónapos üszőket, néhányan közülök barátságosan felénk jöttek. Közben odaért a gondozójuk is. — Jámborak ezek. Szépek ugye? — A választ meg sem várta Sándor bácsi, mint aki tudja, hogy állítását nem cá­folhatja meg senki. — Alig húsz hóna­posak ezek, de némelyikük felül van a négymázsán. Itt van ni a Csutora — mutatott egy pirostarka üsző felé. — Vagy amott megy a Himes, a Viol, a Szekfü.. Öröm rájuk nézni. Odébb az a fakószínü milyen szépen tőgyei' — Sándor bácsi simogatni kezdte az egyik üsző nyakát, de pár perc múlva már vagy tíz állt körülötte Szeretik a gon­dozójukat, igaz, ő is szereti az állato­kat. Hát hogy is ne szeretné őket, hi­szen már harmincnégy éve űzi ezt a mesterséget. 1923-ban kezdte Zétény­­ben a Fuchs-féle nagybirtokon, majd a falu csordáját őrizte. Tíz éve dolgo­zik az állami gazdaságban. Amikor búcsút vettünk Sándor bá­csitól, útközben a gazdaság vezetője visszatekintett a legelésző növendékek felé, majd hozzámíordúlt: — Jó kezekben vannak a növendé­kek. Ebben az évben felfrissítjük te­hénállományunkat ezekből a növendé­kekből és a jelenlegi tehenekből negy­venet eladunk. Jut is, marad is. Tavaly 28 növendékbikát adtunk a toronyai hizlaldába, ebben az évben tizenkettőt. A fejszési gazdaságnak pedig negyven továbbtartásra alkalmas növendéket adtunk át. Nagylomnicon tehenenként 2 literrel növekedett a napi fejési átlag Д lege­lőkön és réteken a fű sűrű és szép zöld. Ennek előtte csak június utolján kezdték meg a kaszálást, ebben az év­ben pedig már június 10-én. Az eddigi hozzávetőleges számítások szerint eb­ben az évben mégegyszer annyi takar­mányt gyűjtenek be mint a múltban, amikor egy-egy hektár rétről 20—22 mázsa szénát nyertek. A hígtrágyaleves gazdálkodás és sza­kaszos legeltetéssel kapcsolatos kiadá­saik két éven belül megtérülnek. ményeket értek el a növendékállatók nevelésénél is. A borjaknál a szaporu­lati tervet 200, az elválasztási tervet pedig 500 százalékra teljesítették. Nem sokkal gyengébbek az eredmé­nyek a malacnevelésnél. Egész gazdasági méretben jól telje­sítettük feladatainkat az állattenyész­tés terén. Tervünket májusban marha­húsból 158, sertéshúsból 109, tejből 106, tojásból 157 százalékra biztosítot­tuk. A borjaknál 103, a hízómarháknál 127, a sertéseknél 105 százalékos súlygyarapodást értünk el. Polc L, Palárikovo яяявяявявяввяявявяявввявввяввявяваяняввяяввявввяв Dél közelgett. A tűző nap magasra szállt. Mislai László és Szabó Gyula fejőgulyások, akik ma a legeltetésnél „sorosok”, a tehéncsordát a gémeskút felé terelték, majd meghúzták a vá­lyúkat vízzel. A tehenek jóízűen ittak, majd néhányan lepihentek, a többiek legelésztek. Körülöttünk minden olda­lon befüvesített területek. Fucskó elv­társ észrevette, hogy mit nézek. — Az elmúlt évben 27 hektár olyan területet füvesítettünk be, amely nem felelt meg szántóföldnek. Edddig már több mint 250 köbméter silótakar­mányt készítettünk, de tovább siló­zunk. Van 14 hektár alávetésünk, 54 hektár lóherénk. Lesz elég takarmány. Tavaly nem vettünk egy szál takar­mányt se. A szükségletet saját forrá­sainkból biztosítjuk. Az irányt a gazdasági udvar felé vet­tük. Alig értünk be, odahallatszott a vezértehén kolompjának mély hangja. Elindúlt hát a tehéncsorda hazafalé a déli fejésre. Amikor az istállóba értünk, a tehe­nek már a helyükön álltak, sőt egyesek mellett ott ült a fejőjük is. Megkezdő­dött a déli fejés. Az egyik istállóban, amikor Tóth József fejőgulyáshoz ér­tünk, mosolyogva nézett ránk. Tudta mi érdekel bennünket. — Ez, amelyiket most fejem: a Zu­­már. Április 30-án ellett, s azóta na­ponta több mint 25 liter tejet ad. Ilyen tehén kellene sok. Azért van még itt jó tehén. Amodébb áll a Manyi, az 24 literen felül, a Piros 21 litert, a Pirka 22 literen felül ad naponta. A másik istállóban találkoztunk Bla­­ga Józseffel, a gazdaság, de egyben az egész járás legeredményesebb fejő­­gulyásával. Anyósával id. Kondás Já­­nosnéval 16 tehenet fej. Májusban 14 literes napi fejési átlagot ért el, s ter­ven felül 2630 liter tejet fejt ki. Kere­sete ebben a hónapban 4115 korona volt. Ebben az évben havonta átlago­san 3377 koronát keresett. A fejési átlag jelenleg se rosszabb. — Melyik a leg­jobb tehén Blaga elvtárs ? — tettem fel a kérdést. Rámnézett, de új­­jai nem álltak meg. Szerényen válaszolt. — Nincs olyan nagy különbség köztük... De azért mégis van. Ott, az a második a sor­ban, a Citrom. Az mindennap ad 30 liter tejet. Az ötö­dik a Baba 28-at ad. Amott az a kicsi termetű, a szélen, a Mari, az is ad 30 litert. — Blaga József fürge újjal kö­zött szaporán ömlött a tej a sajtárba. A sajtár oldalára verődő tejsugarak monoton zenét varázsoltak. Amikor elindultunk az istállóból, Fucskó elvtárs megjegyezte: — Hát így nézünk ki a szarvasmar­haállománnyal. Tavaly egy hektár föld­re számítva 950 liter tejet termeltünk, de ebben az évben elérjük az ezret. Kulik G. Itt is segít... Kétségtelenül bebizonyosodott, hogy a gépek nagy segítséget nyújtanak mezőgazdasági dolgozóinknak a mezei munkáknál. De nem kisebb segítséget jelent az Istálló gépesítése sem. Így ezen a szakaszon is megkönnyül a munka. A Királyhelmeci Gép- és Traktorál­lomás Bajusz Sándor brigádvezető gon­dos irányítása mellett az istállók gé­pesítése terén szép eredményeket ért el az elmúlt években. De nem rosszab­bak az eredmények ebben az évben sem. Az év elejétől mostanáig 13 tehén­istállóban szereltek fel önitatókat. Ezenkívül 12 lóistállóban, 18 sertés­­ólban és hizlaldában végeztek szerelési munkálatokat. A juhaklokban és ba­romfiólakban 19 szerelést végeztek. Három helyen szereltek be az istállók­ba fejögépeket. A trágya kiszállítására 33 íüggővasutat építettek, a takarmány szállítására pedig ötvenkettőt. Tizen­kilenc kombinált függővasutat is épí­tettek és nyolc esetben földalatti víz­vezetéket. Az említett munkákon kívül a gépe­sítési csoport dolgozói látják el az istállókba már beszerelt gépek kar­bantartását és javítását. Gyakori eset azonban, hogy a megrendelt anyagot későn kapják meg, ami hátráltatja a szerelési munkálatok időbeni elvégzését' Z. A. Aratásra készen 5 A gabona már kibontotta kalá- g szát az órösi szövetkezet földjein; щ Néhány hét és. megindul az aratás. Я Most az a kérdés, hogy a trakto- 5 rosbrigád dolgozói felkészültek-e щ már a nagy munkára? Fekete István, az örösi brigád ■ vezetője nyugodt lelkiismerettel vá- д laszolt erre a kérdésre. — Attól nem kell félnünk, hogy S nem lesz mivel aratni. Gondoskod- g tunk arról, hogy kijavított kom- H bajnokkal és önkötözőgépekkel kezd- * jük az aratást. — Hogy állítását я bebizonyítsa, magabiztos léptekkel ■ a kijavított gépek felé indult. Vele J mentem én is. g — Sajnos, a kombájnokat itt nem jj láthatjuk' — mondta útközben. — g Ezek kijavítva a gépállomáson áll- ■ nak. De az önkötözőgépek, azok itt * vannak — mutatott a gépek felé. g De itt állnak kijavítva, lezsírozva ■ a tarlóhántó ekék is. Fekete István brigádvezetőben és я a traktorosokban bíznak a szövet- • kezet tagjai, mert adott szavukat g betartják és nagy segítséget nyúj- Я tanak a feladatok teljesítésében. J Ezt bizonyították a növényápolási g munkáknál is. Időben elvégezték я harminc hektár cukorrépa. 13 hek- ■ tár takarmányrépa, 48 hektár ku- g korica sarabolását. Már a burgo- Я nyát is megkapálták. i* Ahogy a gépi felkészültség mu- ■ tatja, bízhatunk abban, hogy az 5 aratásban is megállják helyüket. g Horosz Árpád, Őrös. Я Röviden A Dunaszerdahelyi Gép- és Traktor­­állomás is bejelentette^bjogy elvégezte a nyári munkához szükséges gépek javítását. Az aratásra és cséplésre 62 kombájnt, 55 önkötözógépet, 38 csép­lőgépet és számos más gépet készítet­tek elő. Ebben az évben 6500 hektár kalászost vágnak le kombájnnal Szlovákiában június első hetében húsz GTÄ teljesítette féléves tervét. Tavaly ebben az időben még csak egy gépállomás jelentett 100 százalékot. A zsolnai kerületben 8, a pozsonyiban 7, a nyitraiban 4 és a kassai kerület­ben egy GTÄ végezte el az első félévre szóló feladatokat. A Klatovy-i Gép- és Traktorállomás dolgozói is kijavították már a kom­bájnokat és aratógépeket. Egyúttal a gépekhez szükséges embereket is biz­tosították. Harmincnégy kijavított cséplőgépet átadtak az EFSZ-eknek. Csupán az MA-90 és NTZ-48 típusú nagyobb gépeket hagyják meg saját kezelésükben. A Szeredi GTÄ is elfogadta a Nagy­­szombati GTÄ-nak a cukorrépa ápo'á­­sára és legmagasabb hektárhozamainak elérésére indított versenyfelhívását. Járási méretben 390 vagonnal több cukorrépát akarnak termelni terven felül. A héten már harmadszor sara­­bolják a répát 860 hektáron. A nö­­vényápolásj -munkánál a legjobb ered­ményeket Hanzel Pál és Galbavý Ru­dolf traktorosok érték el, Hazánkban az elmúlt napokban tar­tották meg a takarmányok gépi be­gyűjtésével kapcsolatos nemzetközi konferenciát, amelyen a szakemberek értékes eszmecserét folytattak. О hardéfter/eml a„ Földművest ! A Lévai Állami Gazdaság „László”-részlcgén 36 hektár lucernát vágtak la • a traktorosok Kétszer annyi takarmány Versengés — jó eredmények Fucskó Sándor Blaga József

Next

/
Thumbnails
Contents